Népújság, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-27 / 175. szám

6 NÉPÜJSAG 1961. július 27., csütörtök *3f\c44 Barátságos kézi labda-mérkőzés Budapesti Elektromos— Gyöngyösi Honvéd 21:13 (6:8) Eszményi kézilabdás időben mér­kőzött a két csapat. A Honvéd ta­pogatózó játékkal kezdett, kissé elfogultan, nagynevű ellenfelével szemben, majd szép támadások ré­vén 5:l-es vezetésre tett szert. Az Elektromos az első félidő vége felé feljött, bár a játéknak ezt a részét a Honvéd nyerte 8:6 arányban. A második félidő az Elektromosé volt. Szép és eredményes játékot hozott, s a vendégcsapat megérdemelten, nagy fölénnyel, 21:13 arányban győzött. BONYAI GABOR Gyöngyöshalászon a községi ifjú­sági kézilabda-csapatok július 23-án a Gyöngyösi Szerszám- és Készü­lékgyár sportolóival mérték össze tudásukat. Több száz néző kísérte figyelemmel az érdekes mérkőzé­seket, amelyeken a gyöngyöshalá­szi fiúk 18:16, a gyöngyöshalászi lányok pedig 16:3 arányú győzel­met arattak a vendégekkel szem­ben. A. A. Tatáról jelentették tegnap este: Magyarország legjobb ifjúsági csapata címért iádul a Heves megye Ifjúsági Válogatottja Befejeződtek az elődöntő küzdel­mei Tatán az elődöntőbe jutott 6 ifjúsági csapat között. A 2 cso­portba osztott csapatok küzdöttek egymással a döntőbe jutásért, ami­nek során Heves megye az első csoportba került és megszerezte a csoportelsőséget, s így bejutott a döntőbe. A második csoportban Komárom megye lett a csoportelső. Így ez a 2 csapat játszik péntek délután 5 órakor Magyarország legjobb ifjúsági csapata cimért. Ügy értük el ezt az eredményt, hogy Budapest-Déllel döntetlent (l:l) játszottunk, míg Borsod me­gyét 3:0-ra vertük meg. A két mér­kőzés 4 gólját Gulyás és Varga n. szerezte. Gulyás 3, Varga II. pedig 1 gólt lőtt. .. Mindnyájan boldogok vagyunk, örülünk e ragyogó eredménynek A megyei labdarúgó-bajnokság sorsolása Mint már arról hírt adtunk, a Megyei Labdarúgó Szövetség szom­baton megtartotta a megyei labda­rúgó-bajnokság 1960-61. évi őszi fordulóinak sorsolását. A bajnok­ságon 16 csapat, a Gyöngyösi Hon­véd SE, a Hatvani Kinizsi SK, a Recski Bányász, az Egri Előre, az Egri Honvél, a Rózsaszentmártoni Bányász, az Apci Vasas, a Füzes­abonyi VSC, a Verpeléti Korvin SE, a Hatvani VSE, a Tiszafüredi Pe­tőfi SC, a Hevesi MEDOSZ SK. az Egri Spartacus, a Lőrinci Elektro- mos SE, a Gyöngyösi Bányász SK, a Gyöngyösi Vasutas SC vesznek részt. A sorsolás alapján az őszi for­dulók során a csapatok a követ­kező párosításban lépnek pályára: Első forduló, augusztus 6.: Gyön­gyösi Honvéd—Gyöngyösi Vasutas, Hatvani Kinizsi—Gyöngyösi Bá­nyász, Recski Bányász—Lőrinci Elektromos, Egri Előre—Egri Spar­tacus, E. Honvéd—Hevesi MEDOSZ, Rózsaszentmárton—Tiszafüred, Apci Vasas—Hatvani VSE, Füzesabony— Verpelét. Második forduló, augusztus 19.: Gy. Vasutas—Füzesabony, Vernelét —Apci Vasas, Hatvani VSE—Rózsa- szentmárton, Tiszafüred—Egri Hon­véd, Hevesi MEDOSZ-Egri Előre, E. Spartacus—Recski Bányász, Lő­rinci Elektro nos-Hatvani Kinizsi, Gy. Bányász-Gy. Honvéd. Harmadik forduló, augusztus 30-: Gyöngyösi Vasutas-Gyöngyösi Bá­nyász, Gyöngyösi Honvéd—Lőrinci Elektromos, Hacvani Kinizsi—Egri Spartacus, Recski Bányász—Hevesi MEDOSZ, Egri Előre—Tiszafüred, Egri Honvéd-Hatvani VSE, Rózsa- szentmárton-Verpelét, Apci Vasas —Füzesabony. Negyedik forduló, augusztus 27.: Apci Vasas—Gyöngyösi Vasutas, Fü­zesabony—Rózsaszentmárton, Ver­pelét—Egri Honvéd, Hatvani VSE— Egri Előre, Tiszafüred-Recski Bá­nyász, Hevesi MEDOSZ—Hatvani Kinizsi, Egri Spsrtacus-Gyöngyösi Honvéd, Lőrinci Elektromos-Gyön­gyösi Bányász. ötödik forduló, szeptember 3. r Gyöngyösi Vasutas—Lőrinci Elekt­romos, Gyöngyösi Bányász-Egri Spartacus, Gyöngyösi Honvéd—He­vesi MEDOSZ. Hatvani Kinizsi- Tiszafüred, Recski Bányász—Hat­vani VSE, E. Előre—Verpelét, Egri Honvéd-Füzesabony, Rózsaszent- márton—Apci Vasas. Hatodik forduló, szeptember 17.: Rózsaszentmárton—Gyöngyösi Vas­utas, Apci Vasas—Egri Honvéd, Fü­zesabony-Egri Előre, Verpelét— Recski Bányász. Hatvani VSE— Hatvani Kinizsi, Tiszafüred-Gyön- gyösi Honvéd, Hevesi MEDOSZ— Gyöngyösi Bányász, Egri Spartacus —Lőrinci Elektromos. Hetedik forduló, szeptember 24.: Gyöngyösi Vasutas-Egri Spartacus, Lőrinci Elektr.-Hevesi MEDOSZ, Gyöngyösi Bányász—Tiszafüred, Gyöngyösi Honvéd-Hatvani VSE, Hatvani Kinizsi—Verpelét, Recski Bánvász—Füzesabony, Egri Előre— Apci Vasas, Egri Honvéd-Rózsa- ezentmárton. Nyolcadik forduló; október 1.: Egri Honvéd-Gyöngyösi Vasutas, Rózsaszentmárton-Egrl Előre, Apci Vasas—Recski Bányász. Füzesabony —Hatvani Kinizsi, Verpelét—Gyön­gyösi Honvéd, Hatvani VSE-Gyön- gyösi Bányász, Tiszafüred-Lőrinci Elektromos, Hevesi MEDOSZ-Egri Spartacus. Kilencedik forduló; október IS.: Gy. Vasutas-Hevesi MEDOSZ, Egri Spartacus-Tiszafüredi Petőfi, Lő­rinci Elektromos-Hatvani VSE, Gy. Bányász—Verpelét, Gyöngyösi Hon­véd-Füzesabony, Hatvani Kinizsi- Apci Vasas, Recski Bányász—Rózsa­szentmárton, E. Előre-E. Honvéd. Tizedik forduló, október 29.: Egri Előre—Gyöngyösi Vasutas, E. Hon­véd-Recski Bányász. Rózsaszent­márton—Hatvani Kinizsi, Apci Va­sas-Gyöngyösi Honv., Füzesabony -Gyöngyösi Bányász, Verpelét-Lő- rinci Elektromos, Hatvani VSE- Egri Spartacus, Tiszafüred-Hevesi MEDOSZ. Tizenegyedik forduló, november 5.: Gyöngyösi Vasutas—Tiszafüred, Hevesi MEDOSZ-Hatvani VSE, Egri Spartacus—Veroelét, Lőrinci Elekt- romos-Füzesabony, Gyöngyösi Bá­nyász—Apci Vasas, Gyöngyösi Hon­véd—Rózsaszentmárton, Hatvani Ki­nizsi-Egri Honvéd, Recski Bányász -Egri Előre. Tizenkettedik forduló, november 13.: Recski Bányász-Gyöngyösi Vasutas, Egri Előre—Hatvani Kini­zsi, Egri Honvéd-Gyöngyösi Hon­véd, Rózsaszentmárton—Gyöngyösi Bányász, Apci Vasas—Lőrinci Elekt­romos, Füzesabony—Egri Spartacus, Verpelét—Hevest MEDOSZ, Hatvani VSE—Tiszafüred. Tizenharmadik forduló; novem­ber 19.: Gyöngyösi Vasutas—Hatvani VSE, Tiszafüred—Verpelét, Hevesi MEDOSZ—Füzesabony, Egri Spar­tacus—Apd Vasas. Lőrind Elektro­mos—Rózsaszentmárton, Gyöngyösi Bányász—Egri Honvéd, Gyöngyösi Honvéd-Egri Előre, Hatvani Kini­zsi-Recski Bányász. Tizennegyedik forduló, november 26.: Hatvani Kinizsi—Gyöngyösi Vas­utas, Recski Bányász-Gyöngvösi Honvéd, Egri Előre—Gyöngyösi Bá­nyász, Egri Honvéd-Lőrind Elekt­romos, Rózsaszentmárton—E. Spar­tacus, Apd Vasas-Hevesi MEDOSZ, Füzesabony—Tiszafüred, Verpelét— Hatvani VSE. Tizenötödik forduló, december 3.: Gyöngyösi Vasutas-Verpelét, Hat­vani VSE—Füzesabony, Tiszafüred— Apd Vasas, Hevesi MEDOSZ-Ró- zsaszentmárton. Egri Spartacus- Egri Honvéd, Lőrind Elektromos- Egri Előre, Gyöngyösi Bányász- Recski Bányász Gyöngyösi Hon­véd-Hatvani Kirizsi. Az augusztus 20-án lejátszandó Szakszervezet — Honvéd Válogatott miatt elmaradó mérkőzések, ellen­kező megegyezés hiányában, de­cember 10-én játszandók le. A megyd I. osztályú felnőtt csa­patok mérkőzésdvel párhuzamos sorsolásban kerül lejátszásra a me­gyei ifjúsági bajnokság. Az Egri Honvéd csapatával az Egri Sport­iskola csapata, a Gyöngyösi Hon­véd csapatával pedig a Gyöngyösi Spartacus ifi-csapata játszik együtt, közös sorsolásban. nagyon. Pénteken mindent elköve­tünk. hogy becsülettel helytálljunk Heves megye színeiért és megsze­rezzük a büszke Magyarország leg­jobb ifjúsági bajnoka dmet. Péntek délután a következő össze­állításban lép pályára válogatot­tunk: Géczl — Huszár, Szerdahelyi, Beszterczei — Szendi (Miskolczi), Marus II. — Soós, Halmóczi, Varga II. (Makalicza), Gulyás, Hegedűs. Jávori József Befejeződött Egerben az üzemi vízilabda-bajnokság Egerben befejeződött a város üze­meinek vízilabda-bajnoksága. Az eredmények összegezése után meg­állapítható. hogy az 1960. évi baj­nokság színvonalasabb volt. Ebben az évben a legtöbb hibát az okoz­ta, hogy egyes csapatok és a veze­tők nem készültek fel kellőképpen, a munkában kevés volt a tervsze­rűség. Egyes együttesek még fel­szerelésről sem gondoskodtak, pe­dig ezek beszerzése nem került volna nagy összegbe. Mindenben a Megyei Üszószövetségre támasz­kodtak. S ami a legsajnálatosabb, nehezen tudták megérteni azt, hogy a vízilabdában éppúgy, mint a töb­bi sportágban, van győzelem és ve­reség egyaránt. A bajnokság vég­eredménye a következő: 1. Hajtóműgyár 2. Építők 3. Finommechan. 4. Kisker. VálL 5 - 3 - 2 - 1 ­1 54:33 10 3 26:22 6 4 14:17 4 5 17:39 2 A Népújság toió-tippjei 31. HÉT 1. Csepel—Ferencváros 2 2. Vasas—Győr i 3. Szeged—Komló i 3 4. Dorog—Bp. Honvéd 2 3 5. MTK—Salgótarján 1 6. Budafok—Pénzügyőrök 1 3 7. Szállítók—Sz.-fehérvár 1 3 8. Sopron—Sztálinváros x : 9. Traktorgyár—Kaposvár 1 10. ZTE—Szombathely 1 3 11. DVSC—Bp. Előre 1 ; 12. Kecskemét—Miskolc 1 3 Pótmérkőzések: 13. Nyíregyháza—Szolnok 1 14. Oroszlány—EVTK 1 15. Mosonm.—K. Lombik 1 16. Diósgyőr—Kistext 1 X 2 Az évszázad nagy szőlő-rekonstrukciója A csemegeszőlő-termesztés kibővítéséről d fflmmp JKapwoi Sándőf ... Sziklatuskókkál teli zúgó felé sodort a folyam. Egy pillanat és már a lefelé zuhogó vízfüggöny fölött voltam. Szétfeszített lábakkal eveztem Sikerült! Egy órai evezés után megpillantottam erdei kunyhómat. S mire partra értem, már aranyló fénnyel sütött a trópusi nap. _­-------...........aa»a*a*aaaaaaA/^W^AWVA^A^M4A4^M*4A A G yöngyös környéki ter- melőszövetkezetek kö­zül már több megkezdte, vagy meg fogja kezdeni a tervek alapján a csemegeszőlők tele­pítését, Ilyenek tudomásom szerint elsősorban az atkári, majd a detki, a nagyrédei, vé- csi, kisnánai, szűcsi és gyön- gyösoroszi szőlős termelőszö­vetkeztek, melyek mintegy út­törői lesznek Heves megye nagyüzemi csemegeszőlő-ter­mesztésének. Heves megyénk­ben másutt egyelőre csak a verpeléti termelőszövetkezetnél van ilyen csemegeszőlő-telepí­tési program tervezve. Ismeretes dolog az, hogy a jövő szőlőtelepítéseinek a szűk 1—1,20 méteres sortávol­ságok nem felelnek meg. De nem felelnek meg vidékün­kön általánosan elterjedt ka- rótámaszú tőkeművelési for­mák sem. A bakforma ugyan­is erősen tőkesor-térfoglaló forma, mivel a bakszarvak a tőkesorból 15—15 centimétert elfoglalnak a művelhető tér­közből. Az egysíkú művelési formáknál a tőke kialakított fás termőrészei ugyanis a tő­kesorok irányában alakíttat­nak ki és támasztanak meg a Vízszintesen kifeszített páros dróthuzalokhoz. Itt a tőkék térfoglalása a sorközökből a bakművelésű formával szem­ben mindössze 15 centimétert tesz ki, azaz az előbbinek kö­rülbelül a felét. Az új telepí­tések a gépi művelésnek meg­felelően 150—160 centiméter sor- és 100—120 centiméter tő- ketávolságban felelnek meg legjobban a kívánalmaknak. Art a sor- és tőketávolságot a csemegszőlőtelepítések is fel­tétlenül megkívánják. A sző­lőtelepítés részleteit ehelyütt nem kívánom ismertetni, mert az általában nem kíván lénye­gesebb megkülönböztetést a borszőlőtelepítések módozatai­tól. Inkább fontosabb a cseme­geszőlők tőke-művelésmódjai- nak kellő megválasztása. A csemegeszőlő egysíkban kialakított művelésmódja a fürtök egészséges kifejlődése szempontjából még kívánato­sabb, mint a borszőlőknél. A fürtök a legyezőalakban kikö­tött lombozatban szabadabban fejlődnek, fényben, napsütés­ben jobban részesülnek, mint a karó köré sűrűn összekötött hajtásokról. A gabona- és ro­varkártevők elleni védekezés hatásosabb végrehajtása és eredményesebbé tétele jobban biztosítható, mint a karótáma- szos bakművelésnél. Az egy­síkú művelésmódoknál tóbbé- kevésbé általános gyakorlat, hogy a tartóoszlopok — me­lyek rendszerint cementből készültek — kétméteresek és abból a föld fölé 140—160 cen­timéter emelkedik és külső huzaltámasszal van ellátva. Ettől 15—20 méterre helyeztet­nek el az ugyanilyen méretű támasztóoszlopok. Az oszlo­pok közt minden ötödik tőké­nél ajánlatos erősebb karót a dróthuzal mellé beállítani. A huzalok a föld felszínétől 30— 40 centiméterre és ettől fölfelé egymástól 40—50 centiméterre vannak kifeszítve, rendszerint dupla huzalpárokkal. így a huzalok egymás felett 3—4 emeletet alkotnak. Dr. I’só Andor (Folytatjuk.) e tekintetben igényesebb a bor­szőlőnél. Nem annyira a hegy­oldalra való a telepítése, mint inkább a hegy lába alatt elte­rülő lejtőkön. Megyénkben is főleg itt terjedt el, mint pél­dául a Mátra hegység déli dél­keleti és délnyugati, sőt nyuga­ti lejtőin, illetve fennsíkjain. E vidékeken a csemegeszőlő to­vábbi terjeszkedésének igen nagy lehetőségei vannak. A Kecskemét környéki mély­rétegű homokterületek cseme­geszőlőkultúrájának megfele­lően, megyénkben is a verpe­léti kötött homokon jelentős mérvben gyökeret vert a cse­megeszőlő-termesztés és ezen belül is, főként a saszla fajták­kal. Nem kerülhet csemegeszőlő azon helyekre, ahol már a törté­nelmi idők óta kialakult minő­ségi borszőlőkultúra honosodott meg, mint például Egerben. A minőségi borvidékek másod- osztályú fekvéseiben azonban csemegeszőlő-termesztés kiala­kítására is van lehetőség. A csemegeszőlők területeinek ki­választásánál fő szempont az, hogy azok közel legyenek a jó közlekedési utakhoz. A vi­szonylag közeli és jó utakon való szállíthatóság lehetősége a csemegeszőlő-értékesítés szempontjából felbecsülhetet­len szükségesség. Bármily ked­vező is legyen a terület és fek­vés csemegeszőlő telepítésre, ha az nehezen és rossz közle­kedési utakon közelíthető meg, úgy akkor ezen a területen a csemegeszőlő telepítéséről in­kább le kell mondani. Elég kedvezőek a közlekedési adott­ságok például Gyöngyös és környékén. Közel sem ilyen kedvezők közlekedési utak szempontjából például az egri szőlők. A csemegeszőlő-telepíté- ^ sek jövője most már a szőlős termelőszövetkezetek és állami gazdaságok kezébe van letéve. A nagyüzemi gaz­dálkodás előnyei, — mint minden más mezőgazdasági ágazatnál — a csémegeszőlő- termesztésnél is meghozzák a szakszerű nagyüzemi irányítás és kezelés adta előnyöket, mind a termelés, mint az érté­kesítés vonalán. Az új terme­lőszövetkezetek csemegeszőlő­telepítéseinél is már figyelem­be vették a jövő szőlőművelés gépesítési igényeit és így a ter­vezett és már elvégzett telepí­tések többé-kevésbé már ezen követelményeknek figyelembe­vétele mellett történtek meg. Ennek megfelelően kell kiala­kítani az üzemi szőlőtáblákat, melyek 10—20 katasztrális hol­das nagyságban alakulnak ki, a gépi üzemeltetés igényeinek megfelelően. Ezen táblákon be­lül 1—5 katasztrális holdas parcellák alakíthatók ki. A szőlőtáblák közti utak általá­ban 5—6 méter szélességben a legmegfelelőbbek. Megyénkben a bor- és cse­megeszőlő-területek jövő pers­pektivikus kialakításában — tudomásom szerint — a 60—40 százalékos arány az, mely a megye fekvési adottságainak megfelelően a legcélirányosab­ban kifejleszthető. Ez az el­érendő és követendő arány a megye csemegeszőlő-termesz­tésének fokozottabb növelését kívánja meg, amitől egyelőre még Gyöngyös környékén is messze állunk. II. Éppen ezért, a csemegeszőlő értékét ezen külső és belső tu­lajdonságok határozzák meg. A csemegeszőlő fogyasztha­tósági értékét tehát egyrészt a benne levő cukorszázalék és a savezrelék egymáshoz viszo­nyított hányadosával szokták mérni és ezt mutatószómmal fejezik ki. A mutatószám a cukorszázalék és savezrelék hányadosa, ami 2—2,6-ig inga­dozik. Ezt cukor-savidex- számnak is szokták nevezni. A csemegeszőlő értékét fen­tieken kívül egyéb bogyószi- lárdásgi, valamint más fizikai szempontok is meghatározzák. Ezek főként a csemegeszőlő szállíthatóságával kapcsolato­sak. A puha és pergő bogyójú csemegszőlők — egyébként bár­mily jó ízbeni tulajdonságok­kal rendelkeznek is — rövi- debb, hosszabb (export) szállí­tásra nem alkalmasak. Ez ok­ból vizsgálják kutatóink az egyes csemegeszőlők bogyói­nak szilárdságát a nyomással, valamint azoknak kocsányhoz való tapadásával kapcsolatosan, amit más szóval szakíthatóság- nak is neveznek. Ilyen szem­pontból egyes csemegeszőlő faj­ták nagyszámú vizsgálat után a fajtát megközelítően jellem­ző mérési- adatokra tesznek szert. A nyomásellenállás, — mely a bogyó héj és belső ál­lományának függvénye — elég széles határok között ingado­zik az egyes csemegeszőlő faj­táknál. így a sok csemegesző­lő közül vett mérési adatok kö­zül például megemlítek egyes fajtákra megközelítően jellem­ző nagy különbségeket mutató mérési adatokat. Az Afus Ali­nál a bogyók teherbírása 2150 gramm, a Mathiasz Jánosénál 1252 gramm, a Csabagyöngyé­nél pedig csak 503 gramm. A bogyó kocsánytól való n szakíthatósága az Erzsé­betnél 475 gramm, amelyhez hasonló az Afus Ali-é is, a Chasselas Tokay Angevine-nél 244 gramm és a Csabagyöngyé­nél pedig csak 185 grammot mutat. Itt megközelítően álta­lános tapasztalat az, hogy a bogyó nagyságával pozitív mind a nyomás, mind a szakí­tás-ellenállás. Persze, fajtabéli kivételek is akadnak. A csemegeszőlő a mélyrétegű és tápdús talajokat kedveli és Igen, Majoros Sanyi nemcsak úszik, de vízilabdázik is. Méghozzá igen jól. Az országos ifjúsági II. osztályú vízilabda-bajnokságban részvevő Egri Dézsa csapatá­nak eddig biztos pontja volt, s ahhoz, hogy ez a fiatal együttes kitűnően meg­állta a helyét — egyetlen pont- különbséggel szo­rult a harmadik helyre —, Majo­ros Sanyi és csupaszív játéka is hozzájárultak. Mindössze 14 éves. Tehetsége, szorgalma, s fia­tal kora reményt nyújtanak arra, hogy számottevő úszóversenyző és jó vízilabdázó válik belőle. Csak továbbra is maradjon olyan egyszerű, szerény, fegyelmezett sportoló, mint amilyennek most ismerjük őt. A nemrégen Budapesten lezajlott országos úszóbajnokságon az eg­riek közül Majoros Sándor érte el ä legjobb eredményt: 800 méteren második, 400 mé- eren pedig har- 5 nádik lett. A szép siker íem véletlen xedménye, Sa- § íyinak alaposan neg kellett dol- joznia érte. Az i tltalános iskola ? násodik osztá- yát járta, ami­kor rendszeresen bekapcsolódott íz úszósportba, r, tzóta csak akkor maradt távol az : uszodától, ha tör- énetesen beteg /olt. Hogy miért az | iszodát és a vízi- ; abdát válasz- % unta kedvenc sportjául? Talán azért, mert a nagybátyja is kitűnő versenyző volt annak idején: sőt. ma is tagja az Újpesti Dózsa vízilabda-csapatának.

Next

/
Thumbnails
Contents