Népújság, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-10 / 135. szám

A FÖLDMŰ VESSZŐ VETKEZETEK HEVES MEGYEI SZÖVETKEZETI KÖZPONTJÁNAK HETI HIRADÖIA * Az évről évre visszatérő ün­nepi könyvárusítások földmű­vesszövetkezeti kereskedel­münkben is nagy sikert hoz­tak ebben az évben. Járási könyvesboltjaink valamennyi községbe időben eljuttatták a könyveket, hogy az ünnepi könyvhét megindulásakor a legújabb irodalmi termékek­ből bőven jusson minden fa­luba. A falvakban megszervez­ték a boltokban és sátrakban történő árusításokat. Bőven volt program az ünnepi könyvhét alkalmából. írók jöt­tek el megyénkbe, hogy ajánl­ják könyveiket, megismertes­sék a falu dolgozóit a leg­újabb és legjobb irodalmi ter­mékekkel, hogy azután a könyvesboltokban minél na­gyobb legyen az érdeklődés a könyvek iránt. Ezeknek a fáradozásoknak meg is lett a sikere. Csupán a hevesi járásban, az eddigi adatok szerint egy hét alatt több mint 32 000 forint for­galmat bonyolítottak le a Az ünnepi könyvhét sikerei könyvbizományosok. Igen szép eredményeket értek el a hat­vani és füzesabonyi járások is. Jellemző, hogy például Ecséden a földművesszövetke­zet által felállított könyvsá­torban egy vasárnap 1200 fo­rint értékű könyvet vásárol­tak. A hevesi járásban az ün­nepi könyhét két vasárnapján négy író ajánlotta könyveit. Megyénkben járt Tamási Áron, Kolozsvári Grandpierre Emil és más neves írók, köl­tők, akikkel megismerkedhet­tek olvasóink. Az író és ol­vasó találkozókon felejthetet­len emlékeket szereztek olva­sóink és az ünnepi könyvhé­ten sok új könyv talált gaz­dára. Már az ünnepi könyvhét megindulása előtt földműves­szövetkezeteink könyvkiraka­tokat rendeztek be, vagy a boltban feldíszített asztalokon árusították a könyveket. Se­gítséget adtak e szép és ne­mes munkában a termelőszö­vetkezetek, a falusi pedagó­gusok és a különböző helyi szervek. Ugyancsak az ünnepi könyv­hét keretében adták át me­gyénk hat községében a föld­művesszövetkezetek könyv­ajándékaikat. Atkáron 9 ezer, Zaránkon 9 ezer 500. Horton 8 ezer, Verpeléten 9 ezer 500, Szihalmon és Recsken ugyan­csak 9 ezer 500 forint értékű könyvet adtak át a községi könyvtár könyvállományának fejlesztésére. Ezeket a köny­veket a földművesszövetkeze­tek az elmúlt évi nyereségük­ből vásárolták és adták át a községeknek, hogy a meglevő könyvállományukat új köny­vekkel pótolják. Ezzel a tá­mogatással azonban a szövet­kezetek segítsége nem ért vé­get, mert még ebben az évben kilenc község kap hasonló ér­tékű támogatást. Ebben az év­ben mintegy 140 ezer forint értékű új könyveket kapnak a kijelölt községek a földmű­vesszövetkezetektől. Szép ered­mény született a hatvani já­rás területén is. A? ünnepi könyvhét keretében közel 30 ezer forint értékű könyvet árusítottak a szövetkezeti bol­tok, iskolák és a könyvbizo­mányosok. Szihalmon az ünnepi köny­hét keretében külön ünnepsé­get rendeztek, hogy a 9 ezer 500 forint értékű könyvet át­vegyék a helyi földművesszö­vetkezettől. A községben egyébként mintegy 1703 forint értékű könyv fogyott el. Amint látjuk, ebben az év­ben is szép sikereket hozott a könyhét. A forgalom emelke­dett, amiből arra lehet követ­keztetni, hogy a falvak meg­változott életét nemcsak a termelés növekedése jellemzi, hanem a dolgozók kulturális felemelkedése is egyre na­gyobb méreteket ölt. Kíván­ják a könyvet, a tudás forrá­sát, hogy minél műveltebb színvonalra emeljék általános műveltségüket falusi dolgo­zóink. (Sz. L.) **r;ÓG4?D4Ü'úl (Szabó Lajos képes riportja) Mint arról már olvasóink­nak beszámoltunk, az elmúlt napokban a tamaléleszi föld­művesszövetkezetben új, mo­dem berendézéssél ellátott kis­vendéglőt és cukrászdát nyi­tottak. Lerakták a kulturált szórakozási lehetőségek meg­teremtésének alapjait ezzel az új létesítménnyel. A község dolgozóinak áldozatos segítsé­ge nyomán ma már az új ven­déglátó egység büszkén hirdeti a földművesszövetkezeti tagok összefogását. Felvételeink a megnyitó ünnepségen készül­tek, amelyen részt vettek a földművesszövetkezet vezetői, a MÉSZÖV vezetői és a tama­leleszi földmű­vesszövetkezet tagjai. Az- egymillió forintot megha­ladó -új egység teljes egészében megfelel a köz­ség lakosai igé­nyeinek. Már a megnyitó utáni napokban is nagy forgalmat bonyolított le az új egység. A község lakosai megkedvelték az új egysége­ket és szívesen jönnek ide szó­A jó szórakozási lehetőségek mellett udvarias a kiszol- álás. Ha még nincs is gyakorlatuk a kiszolgálóknak, a ked- ességük azonban pótolja a hiányzó gyakorlatot. Eged 1st. án vendéglővezető szakmai tudásával azonban mindenben egít az új vendéglő dolgozóinak. rakozni, ahol a régi kocsma helyén ma már megteremtet­ték a kulturáltabb körülmé­nyeket. Az ünnepségen Farkas Pál igazgatósági elnök ismertette a szövetkezet eredményeit és a tagságnak az egység felépítésé­hez adott segítségét. Ünnep volt ,Tamaleleszen. Ez az ünnep nemcsak az új egységek megnyitásának ünne­pe. A szövetkezet vezetőségi tagjai és a földművesszövetke­zeti tagok ünnepelték munká­juk, összefogásuk szép eredmé­nyét. Az a forint, amelyet évek óta gyűjtöttek és segítették vele a szövetkezetei, most meg­hozta a gyümölcsét. így válik gyümölcsözővé a szövetkezeti tagok összefogása és így válto­zik meg termelőszövetkezeti falvaink élete is. Gazdagabb lett egy új egységgel a földmű­vesszövetkezet és ezen keresz­tül gazdagabb lett a falu is. A hatvani Bajza József c Gimnázium 50 diákja ezekben <a napokban Ecséden a terme­> lőszövetkezetben segít a cse- l resznye leszedésében. A KISZ- (tagok előreláthatólag 2—3 na- ?pot töltenek a termelőszövet­kezetben, hogy a sürgős mező­sgazdasági munka mellett se­gítsenek a megérett gyümölcs > leszedésében. ★ Növényvédelmi bemutatót , tartottak a felnémeti Petőfi : Termelőszövetkezetben a me­gyei Tanács mezőgazdasági osztálya, a MÉSZÖV, a MÜNŐSZER és a Hazafias .Népfront rendezésében. A be- ; mutatón neves szakemberek tájékoztatták a jelenlevőket a korszerű növényvédelemről, amelyet bemutató is követett. ★ Az elmúlt napokban Eger­ben értekezleten beszélték meg az egri járás felvásárlási tagbizottsági tagjai az ez évi felvásárlással kapcsolatos fel­adatokat. Az értekezleten Nagy Béla, a MÉK termelteté­si osztályvezetője ismertette a 'feladatokat, amely után a je­lenlevők elmondották tapasz­talataikat és megtekintették a MÉK egri szállítótelepét. Vitigrannal védekeznünk a szőlőperonoszpóra ellen A szőlő legsúlyosabb kárt okozó betegsége a peronoszpó- ra. A Növényvédelmi Kutató Intézet megállapítása szerint a peronoszpóra hazánkban 1950— 1955-ig évente átlagosan 20 százaléknyi kárt okozott a sző­lőtermésben. Kártétele különö­sen meleg, csapadékos időjárás esetén jelentős. Időben és szakszerűen alkalmazott vegy­szeres védekezéssel — perme­tezéssel és porozással — azon­ban még a peronoszpórának kedvező időjárás esetén is megakadályozhatjuk a súlyo-. sabb kártételt. A peronoszpóra elleni per­metezéshez ez ideig nálunk ál­talában a rézgálicból készült bordói levet használták. Az el­múlt években azonban egyre nagyobb területeken védekez­nek peronoszpóra ellen rézgá- lic helyett egyéb, réztartalmú új növényvédőszerekkel. E sze­rek alkamazása során szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy hatásosságuk a peronosz­póra ellen legalább olyan jó, mint a rézgálicból készült bor­dói lé, ugyanakkor viszont al­kalmazásuk gazdaságosabb és egyszerűbb, mint a rézgálic használata. Az egyik ilyen újabb peronoszpóra elleni nö­vényvédőszer a rézoxiklorid tartalmú Vitigran permetező­szer. A Vitigran halványzöld színű, szagtalan, por alakú nö­vényvédőszer. Egy kilogramm Vitigran 2 kg rézgálicot pótol. A Vitigranból tehát a szőlő­peronoszpóra elleni első per­metezéskor 0,25 százalékos (100 liter vízhez 25 dkg Vitigran) permetlevet kell használni. A későbbi permetezések során ugyanolyan arányban kell a permetlé töménységét emelni, mint ahogy a bordói lé tö­ménységét növeljük. Ha tehát 1 százalékos bordói lével per­meteznénk, akkor 0,5 százalé­kos Vitigran-os permetlevet használjunk, ha 1,5 százalékos bordói levet, akkor 0,75 száza­lékos Vitigran-os permetlevet. A Vitigran-os permetlével ugyanakkor és annyiszor kell permetezni, mint a bordói lé­vel. A Vitigran-os permetlé elkészítése rendkívül egyszerű és gyors. Az előírt mennyiségű szert először kevés vízben cso­mómentesen elkeverjük, majd fokozatosan adjuk hozzá a szükséges vízmennyiséget. A Vitigran-os permetlé elkészíté­séhez meszet nem kell hasz­nálni. A Vitigran-t lehet keverni a szőlőnél használatos rovarölő­szerekkel. A Vitigran permete­zőszert a szőlő peronoszpóra elleni védekezésen kívül ered­ményesen lehet használni gyü­mölcs gombabetegségek — va- rasodás. monília —, továbbá zöldségfélék peronoszpórája el­len is. Egy hold szőlő egyszeri permetezésénél mintegy 30—35 forintos megtakarítást lehet, el­érni, a bordói leves permete­zéshez viszonyítva. A Vitigran és bordói lé he­lyett védekezhetünk a szőlő­peronoszpóra ellen DNRB pasz­tából készült permetlével ia. A DNRB használata az elmúlt években jó eredményekkel járt. Egy kilogramm DNRB paszta 2,5 kg rézgálicot pótol, tehát 1 százalékos bordói lé helyett 0,4 százalékos DNRB-s permetlevet kell használni, vagyis 100 liter vízhez 40 dkg DNRB pasztát kell adni. A DNRB-s permetezések időpont­ja megegyezik a bordói leves és Vitigran-os permetezések idejével, tehát ugyanabban az időben és annyiszor kell DNRB-vel is permetezni, mint rézgáliccal, vagy Vitigran-nal. A permetezést gondosan kell elvégezni, mert a DNRB pasz­ta nincs megfelelően színezve, ezért a permetlé nem hagy semmi nyomot a levélzeten és nem látható jól a már leper­metezett levélzet. A DNRB permetlé elkészítéséhez meszet nem kell használni. A peronoszpóra elleni ered­ményes védekezés megkívánja, hogy a permetezések mellett porozzuk is a szőlőt. A poro­zást elsősorban a fürtökre irá­nyítsuk, ezután az egész szőlő­növény felületét vonjuk be po­rozószerrel. A porozás nemcsak azért fontos, mert a veszedel­mes fürt-peronoszpóra ellen csak a szakszerű porozással le­het jól védekezni, hanem azért is előnyös a porozószer hasz­nálata, mert a porozást olyan­kor is végezhetjük — harmatos, nedves tőkéken —, amikor per­metezni nem lehet. Sőt mivel a nedves felületen a porozó­szer jobban tapad, törekedni kell, hogy a porozást közvetle­nül eső után, vagy harmatos szőlőnövényen végezzük. A peronoszpóra elleni porozáshoz rézmészport használjunk. Egy hold szőlő egyszeri porozásá­hoz rézmészporból 4—8 kg szükséges. Dr. Konkoly István Megindult a felvásárlás a káli MEK*kirendeltségen A szövetkezet dolgozói örömmel fogadták az új egységek megnyitását. Az ünnepi :éd után a jelenlevők megtekintették a cukrászda és a kisvendéglő szépén berendezett, emes szórakozást biztosító helyiségeit. A termelőszövetkezetek által megtermelt áruk zavartalan átvételének biztosítása érdeké­ben ebben az évben a korábbi MÉK-szállítótelepeket kiren­deltségekké szervezték át. Így a káli kirendeltségen is az elő­ző évektől eltérően a folyó gaz­dasági évben tíz körzeti felvá­sárlót állítottunk be, akiknek feladatát képezi, hogy a körze­tükhöz tartozó termelőszövet­kezeteket az áruk termelése és szedetése területén szakmai tanácsadással lássák el. A kör- l zeti felvásárlók feladata to- 1 vábbá, hogy a megtermelt óru- : kát az átadás alkalmával a ; helyszínen minősítsék. Ezzel az í átszervezéssel a MÉK a 3004. 'számú kormányrendelet értel­emében a termelőszövetkezetek e megszilárdítását kívánta elő­segíteni. A fenti jó intézkedés ered­ménye már most megmutatko­zik a felvásárlási szezon kez­detén. Kirendeltségünk körze­téhez több mint 70 termelőszö­vetkezet tartozik, amelyek részben közvetlenül rajtunk keresztül, részben pedig a föld­művesszövetkezeteken keresz­tül értékesítik a megtermelt áruikat. Példaként lehet itt felhozni a boconádi Petőfi és Búzaka­lász termelőszövetkezeteket, amelyek a szakmai tanácsadá­sokra hallgatva, időben meg­kezdték a saláta és a zöldbor­só szedését. Ennek eredménye­képpen a Petőfi Tsz a mai na­pig 14 410 fej salátát és 100,65 mázsa zöldborsót, a Búzaka­lász Tsz pedig 11 100 fej salá­tát és 166,70 mázsa zöldborsót értékesített a MÉK-en keresz­tül. Az eredmény eléréséhez nagyban hozzájárult a jó munkaszervezés, amelynek eredménye az, hogy például a boconádi Petőfi Tsz a zöldbor­sóból a tervezett 75 000 forint bevétellel szemben a már le­adott borsómennyiségből mint­egy 61 000 forintot kapott Hasonló jó eredmények ta­pasztalhatók több termelőszö­vetkezetnél is. Azoknak a ter­melőszövetkezeteknek, ame­lyek még nem értették meg a megtermelt áruk időben törté­nő értékesítésének jelentősé­gét, azt javasoljuk, hogy az ezen a téren élenjáró terme­lőszövetkezetek jó példáján okulva ők is hassanak oda, hogy hasonló, sőt jobb ered­ményeket érhessenek el az árutermelés és értékesítés te­rületén. Vitéz György, Kál

Next

/
Thumbnails
Contents