Népújság, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-07 / 132. szám
1961. június 7., szerda NEP0J8A© S f Uj normák — ú j feladatok A Hatvani Cukor- és Konzervgyár pártszervezetének tapasztalatai a normák rendezésénél Az emberek szemében a zsebbevágó dolgok közé tartozik az új normák bevezetése. S ebben van is igazság, hiszen ha az emberek megkérdezése nélkül, az ő megnyerésük nélkül kerül sor a követelmények növelésére, ha nem kísérik megfelelő műszaki intézkedések az új normák bevezetését, gyakran előfordul, hogy bizonyos kereset- csökkenést okoz az első időkben. Ez azonban nem törvény- szerű. Ha a pártszervezet megfelelő felvilágosító munkával megmagyarázza az embereknek, miért szükséges az új normák bevezetése, miként követelik ezt meg a népgazdaság érdekei, amely szorosan összefügg a munkás érdekével, ha olyan légkört sikerül kialakítani, amelyben az üzem vezetői, a munkásokkal egyetértésben alakítják ki a műszaki normákat, úgy kevés esetben fordulnak elő elégedetlenségek és keresetcsökkenések. Es ha a pártszervezet, szak- szervezet felvilágosító munkája párosul a jó munkaszervezéssel, különböző műszaki intézkedésekkel, amelyek az új normák teljesítését biztosítják, szinte teljesen kiküszöbölhetők az új normák bevezetését követő kellemetlen mellékhatások. Ezek az intézkedések kedvező hatást váltanak ki a dolgozók körében, s így a műszaki intézkedésekhez hozzájárul a munkájuk értelmét, célját Iá ti dolgozók kezdeményezése, szorgalma és rövidesen áthidalják azokat a nehézségeket, amelyek az új normák bevezetésekor jelentkeznek. Mivel nagyon körültekintő, alapos munkát igényel az új munkakövetelmények megszabása, a Hatvani Cukor- és Konzervgyár kommunistái is többször tárgyaltak ebben az ügyben, legutóbb pedig a városi pártbizottság is megvitatta ilyen irányú munkájukat. Itt felszínre kerültek azok az akadályok, amelyek nehezítették az új normák alkalmazáA poroszlóiak sürgős intézkedést kérnek A poroszlói postahivatal 12 éve szükségépületben van. A felvételi helyiség 4x5 méteres, amelyben 6 munkahely, telefonközpont, távirda, nyilvánosfülke és a közönség részére szűk, eléggé sötét várófolyosó található. Az épület régi, vályogból készült, több helyen omladozik. Javítását már nem is vállalják, mert úgy jár, mint a mozi épülete, ami renoválás közben összedőlt. A bejárat feletti tűzfal düledezik, téglák hullanak és a mennyezet is beázik. A posta épülete biztonság szempontjából sem megfelelő. Egészségre káros, higiénia nincs biztosítva. A postahivatal forgalma az elmúlt 10 év alatt ugrásszerűen megnövekedett. Csak a táviróforgalma tízszeresére emelkedett az 1950- es évhez viszonyítva. Ilyen forgalmat ilyen helyiségben és még ráadásul titoktartás mellett egyáltalán nem lehet megbízhatóan lebonyolítani. A várakozó közönség a táviratok közvetítését akaratlanul is kihallgatja, ami egy pár esetben már botrányt okozott. Ebben a kis iroda- helyiségben tartózkodik és dolgozik öt irodai alkalmazott, három levélkézbesítő és két vonalfelvigyázó. Ilyen körülmények között még férni sem lehet, mert az asztalokkal és a telefonközponttal már tele van az iroda. Mi történt eddig a postaépület ügyében? A postaigazgatóság kinézett egy megfelelő házat. A községi tanács, járási tanács, megyei postahivatal és a Miskolci Postaigazgatóság támogatja, sőt fel is terjesztették a költségvetést a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumba, de ott érthetetlenül visszautasították, illetve elvetették azt. Ez történt 1960. év végén. Azóta a postahivatal épülete egyre inkább romlik, rettegésben élnek a dolgozók, becsurog az eső, minden pillanatban leszakadhat a tető. Ma már Poroszlón, a párt és a kormány támogatásával sok minden épült, létesült. Befejezés előtt a megye egyik legnagyobb kvltúrépülete, korszerűsített boltok hirdetik a nagy változásokat. Most alakítják át a régi mozit szélesvásznúra, szabadtéri mozit is készítenek. Cukrászda, kisvendéglő, halász- csárda várja a község dolgozóit. Az artézi kút, új utak, új házak a fejlődést tükrözik. A közeljövőben új, modern iskola is épül Poroszlón, új sütőüzemet ' is létesítenek. Mindezek mellett nem maradhat le a posta sem. Az illetékes hatóságok megállapították, hogy a jelenlegi postaépület életveszélyes, lebontásra szorul. Ezt írásban rögzítették. Elvárjuk, hogy az illetékesek mielőbb oldják meg a poroszlói postahivatal elhelyezésének ügyét — az egész falu lakosságának ügyét. Váraljai István A tenkiek sikerének titka: a tervszerű, előrelátó gazdálkodás A NAPTARRA hogy jóval túl vagyunk a nehéz májusi napokon, s így bizony jogosan várnánk el az időjárástól, hogy „megemberelje” magát, azaz végre becsületesen kisüssön a nap és meleg sugaraival bearanyozza a földeket. Ám a mostani időjárásra a legjobb szándékkal sem lehet ráfogni, hogy az emberi kívánságnak megfelelően cselekszik, mert csak küszködik: hol süt a nap, hol esik az eső, hol pedig mind a kettőt akarja. Az elmúlt napokban, hogy Tenken jártam, szintén így viselkedett az időjárás. Előbb még sütött a nap, majd hirtelen beborúlt az ég, s már szemetelt is az eső. Ekkor találkoztam a helybeli Béke Termelőszövetkezet elnökével: Miklós Sándorral. Kint volt a tanyán, de nem sok időt tölthetett az emberekkel, mert több más elintézetlen munka ; a szövetkezet irodájába szólította. Az úton érte őt is az eső, s így együtt kerestünk menedéket az egyik kukoricagóré meghosszabbított eresze alatt. Míg esett az eső, beszélget- , tünk. Szóba került az időjárás szeszélye, de leginkább a szövetkezet mindennapi életéről váltottunk szót. — ügy hiszem, haragudni , kellene magukra — panaszko- : dik mosolyogva, tréfálkozva az elnök —, hiszen annyi új- : ságbavaló történik itt mindennap, hogy nem győznék megírni, s mégis ritkán járnak erre. Hogy ne mondjak mást, jó két hete, hogy visszaérkezett Csehszlovákiából 16 KISZ-fia- talunk, a szövetkezet tagjai, akik legjobban dolgoznak a közösben, s jutalmul küldte el őket a szövetkezet tagsága a szomszédos baráti államba szétnézni. — Nyolcszáz forintot fizettünk egy-egy fiatal után — magyarázza tovább lelkesedve az elnök. — Kulturális alapból fedeztük a költségeket. De nem sajnáltuk a kiadást, hiszen volt miből fizetnünk, ezenkívül meg is érdemelték a ..gverekek”, mert jól dolgoztak, és ma Is szorgalmasan dést, és ez valamennyi tagnak szép jövedelmet jelentett. Biztosította a nyugodt megélhetést. — Mi minden hónapban fizetünk munk&egység-előleget a teljesített munkaegységek arányában — magyarázza tovább —, most legutóbb is 60 ezer forintot kaptunk a birkák gyapjúja után. Ez pedig elég volt az előlegek kifizetéséhez. AZ EGÉSZ MEGYEBEN jó híre van a tenki Béke Termelőszövetkezetnek. Azt tartják róluk — s jogosan —, hogy az ésszerű gazdálkodás mintagazdaságává nőtték ki magukat az elmúlt három év alatt. Ma már géppel szántanak és vetnek a közös táblákon. Ma már gép végzi a palánták ültetését is. A gép meggyorsította és lerövidítette a munka elvégzésének folyamatát. így nem véletlen az, hogy 250 hold kukoricájuk meg van kapálva, 12 hold paradicsom, 4 hold paprika, 18 hold uborka, 17 hold sárgadinnye el van ültetve és szépen növekednek, szépen fejlődnek. A lucerna — 160 holdon — le van kaszálva, a begyűjtésével is hamarosan végeznek. Ügy halad a munka, mint a karikacsapás, napról napra, tervszerűen, szervezetten. Az emberek mindig tudják, mit kell elvégezniük. Már az előző nap este a brigádvezetők elmondják, illetve kiosztják a másnapi munkát. így másnap reggel már mindenki a megadott helyre megy, nem a szövetkezet irodájába, s nem rabolják el feleslegesen az időt az emberektől. Ma már ott tartanak a közösben, hogy másodszor kapálnak a kukoricatáblákban, mert szerintük elsőrendű feladat a nagyobb terméseredmények elérésében a tisztán tartott, megkapált föld, a gondos növényápolás, mint bármi más. Csak ez biztosíthatja terméseredményeik növekedését. Természetes azonban az is itt a Béke Termelőszövetkezetben, hogy sokoldalúan igyekeznek az emberek a közös vagyon gyarapitátették a politikai munkát, hogy minden ember megértse az intézkedések lényegét, hiszen meggyőződtek róla, hogy az embereket érdeklik ezek a problémák. Több esetben panaszolták, különösen a konzervgyáriak, hogy a műszaki normák bevezetésének időszakában keveset látogatták őket az üzemi és vállalati vezetők, pedig szerették volna nekik elmondani véleményüket, javaslatukat, s amint mondották, jólesett volna nekik a biztató szó, hogy mielőbb maguk mögött hagyják a kezdeti akadályokat. Az új, műszaki normák bevezetésénél szerzett tapasztalatok tehát arra intették a gyár kommunistáit, hogy alaposabb politikai felvilágosító munka előzze meg az új normák bevezetését, hogy a gyár gazdasági és társadalmi szervei felvilágosító és műszaki tevékenységüket még jobban összehangolják. Minden lehetőséget használjanak fel arra, hogy a dolgozók javaslatait, ötleteit vegyék figyelembe, hasznosítsák az új munkakövetelmények kialakításánál. Erre egyaránt alkalmazzák az agitáció különböző módszereit: szakszervezeti gyűléseket, pártcsoport-értekezle- teket, kommunista taggyűléseket. politikai nagygyűléseket, pártnapokat, az írásos és szemléltető agitáció többi, bevált módszerét. Bíznak abban, hogy e2ek biztosítják: a pártszervezetek jó irányítói, szervezői, segítői legyenek e munkának a Hatvani Cukor- és Konzervgyárban is. (K. E.) daszögezőknél, a dobozüzemben, s a számok azt mutatják, hogy az új normákat üzemi viszonylatban egész minimális, 4 tized százalék híján teljesíteni tudják, s a munka termelékenysége átlagosan 16 százalékkal növekedhetik az új normák teljesítése által. Mint máshol előfordult, itt is átmeneti keresetcsökkenés következett be egyes munkahelyeken az új normák bevezetésekor. Ez részben abból adódott, hogy a munka szervezettsége nem' volt kielégítő, kis részben pedig abból, hogv néhány munkás nem értette ezeknek az intézkedéseknek a lényegét, „visszatartotta” teljesítményét, remélve, hogy újra az elavult, könnyen teljesíthető régi normákat állítják majd vissza. Annak ellenére, hogy a fent említett okok miatt itt is történt keresetcsökkenés, a dolgozók nagy része, a különböző gyűléseken, beszélgetéseken elmondotta, egyetértenek a műszaki normák rendezésével, a veszteségidők csökkentésével, de az eddiginél nagyobb mértékben vonják be őket ebbe a munkába. A vélt és jogos sérelmekkel egyébként igen sokan keresik fel a pártszervezetek vezetőit, mint például a ládaszegezők is, akiknek panaszát igyekeztek orvosolni, miután a munkaügyi osztály megállapította, hogy helyenként 50—100 forintos keresetcsökkenés állt elő náluk, mert néhány százalékkal lemaradtak tervük teljesítésével. A konzervgyári kommunisták ezután még jobban erősisát, de azok a jó módszerek is, amelyekkel a cukor- és konzervgyári pártszervezetek úrrá lettek a nehézségeken és különösebb zökkenők nélkül tudták végrehajtani e nagy feladatot. Az, hogy ma már elmondhatják, túl vannak a munka nehezén, ez főképpen annak köszönhető, hogy az új normák bevezetését az esetek többségében alaposan készítették elő, s ehhez megfelelően hozzájárult a pártszervezetek felvilágosító munkája is. Természetesen a különböző műszaki intézkedések sem hiányoztak. Felülvizsgálták a gyártás különböző fázisait, keresték, hol lehetne rövidíteni a munkafolyamatot, csökkenteni a veszteségidőt, határozatot hoztak, miszerint egy hónappal korábban meg kell határozni egy-egy munka elvégzésének módját, s a gyártás megkezdése után 2 héttel már a végleges műszaki normát kell bevezetni minden munkahelyen. Sok tapasztalatot adott a veszteségidők csökkentésére alkalmazott munkanap-fényképezés is. Megállapították, hogy a dolgozók saját hibájukból a 8 órás műszak mintegy 6 százalékát „lógják el”, az elveszett idők jó része pedig abból adódik, hogy nem megfelelő a munkaszervezés, sokat kell várni gépre, anyagra, stb. így a dolgozók a normarendezés előtt a munkaidő 480 percéből csak 405 percet termeltek. Ezeknek a tapasztalatoknak alapján nyilvánvaló lett az üzem vezetői, kommunistái, dolgozói előtt, szükség van az új normák bevezetésére és azóta a konzervgyárnál érvényben levő munkanormáknak csaknem felét felülvizsgálták és január közepén már megjelentek az új műszaki normák az üvegmosásnál, zárásnál és a befőttek csomagolásánál. Ezután sorozatosan vezették be az új munkakövetelményeket a készáruraktárnál, a IáMAI M MM M WIlAAW M X 96 családnak építenek új otthont nak. Egy tételben vállalják egy épület, vagy legalábbis egy emelet összes munkálatait. A komplex-brigád minden egyes tagja egyformán érdekelt abban, hogy jól haladjon a munka. Egymást ellenőrzik, hogy ne vesszen el tétlenséggel, hiábavaló várakozással egyetlen perc sem. Kedvezően alakulnak a keresetek és gyors ütemben szaporodnak a téglasorok. Így jól jár a munkás és a 96 család is. Elmúlt az építők napja, s a Vidám majálisra csak. ebédszünetben, vagy este a szálláson gondolnak vissza az emberek. Munkás hétköznapok kezdődtek, és az egri Spartacus- pálya három épülettömbjét újra megszállták az építőmunkások. Szorgos munka folyik. Válaszfalakat húznak, vakolnak, ajtókat és ablakokat állítanak. Nagy. nehéz teherautókon anyagot szállítanak, mély árkokat vájtak az esőáztatta puha talajba a gépkocsik dupla kerekei. Cementet, födémelemeket, súlyos vasbetongerendákat kell kirakni. Minden munka sürgős, ki kell használni a munkaidőt és a gépet. Minden munkát el kell végezni, válogatás és késedelem nélkül, mert sürget a határidő, kell a lakás, nagyon várják az átadást azok, akik családot szeretnének alapítani, vagy albérleti szobában szoronganak gyerekkel, bútorral. A létszám eddig is megvolt az építkezéseken — néha még a kelleténél is többen voltak —, de a munkafegyelemmel, a szervezéssel és irányítással sok baj volt. Kőművesek, ácsok és segédmunkások fogtak össze. Fiatalok és erősek mind. Egy emberként, közös akarattal, komplex-brigádként dolgoztára. A növénytermelők kint a földeken serénykednek, az állattenyésztők és építők pedig bent a majorban igyekeznek mielőbb túl lenni az időrendi munkákon. Az építkezéseken túl, saját erőből 10 tonnás hídmérleget is beállítanak a majorba, mert nagy szükség van rá az áruk és más termények lemérésénél. Ez 33 ezer forintjukba kerül, de néhány év alatt megtérül bőségesen a mérleg üzemeltetése, ugyanúgy, mint az az összeg, amit ebben az évben saját erőből az építkezésekre fordítanak. DICSÉRETRE MÉLTÓ “ _______________________ itt a ts z-ben, hogy a szövetkezet vezetősége mindig gondoskodik a tagok anyagi és termésbeli ellátásáról. A rendszeres munkaegység-előleg mellett legutóbb például azoknak a tagoknak, akiknek elfogyott a takarmánya a háztáji állatok etetésénél, a közösből 50 négyszögölnyi lucerna-területet kaptak, hogy vágják le — s majd ezt a mennyiséget elszámolják az év végén, azaz levonják a természetbeni juttatásokból. Ezenkívül a vezetőség valamennyi tsz-tagjának már most biztosította a téli tüzelőellátást. Minden tag 22 mázsa szenet és 3 mázsa fát kapott. S ha eljön a dinnyeérés ideje, akkor is biztosítják, hogy a tagok kapjanak a közös terményből. Kettőezerötszáz forintért vásároltak egy kis, hordozható mérleget, amit kivisznek a földre, és akinek kell dinnye, az ott rögtön kiválaszthatja és meg is vásárolhatja. De nemcsak a szövetkezet tagjai, hanem bárki, aki dinnyét akar majd vásárolni. E feladat ellátásával megbíznak egy tagot — s így biztosítják azt is, hogy a közös vagyont esetleg egyesek „csáki szénájának” nézzék. Csak így tervszerűen, minden feladatra előre alaposan felkészülve lehet eredményesen gazdálkodni — ezt ismerték fel a tenkiek, s ez a titka a megyét bejáró jó hírüknek is... Fazekas István végzik a munkát a földeken Látom az elnök arcáról, hogy talán jobban örül a fiatalok „kiruccanásának”, mint maguk a fiatalok, akik részt vettek ezen a külföldi utazáson. S ha elgondolkodunk ezen, ezt az örömet meg is lehet érteni. Hiszen ma még nem minden termelőszövetkezetünk dicsekedhet azzal, hogy kulturális alapjukból többek között külföldi utazásokra is telik... — IGYEKEZNI KELL! [ — adja meg sikereiknek a titkát az elnök. — Igyekezni a tagságnak, igyekezni a vezetőségnek. Elsősorban az a fontos, hogy tervszerűen, előrelátóan gazdálkodjunk és tervezzünk. Három éve vagyok elnök, de ezt a szempontot egy pillanatra sem feledtem szem elől. Sokat hangoztattam, s ma nyugodt lelkiismerettel elmondhatom, hogy nálunk mindenki tervszerűen, mindig a jövőre gondolva dolgozik. S hogy ez így van, máris adatokat és eseményeket mond el. Büszkén meséli például, hogy jelenleg is 140 sertés és 20 szarvasmarha hízik a szövetkezet istállóiban és óljaiban. Es hiába nagy az állat- állomány, soha egy percre nem volt olyan problémájuk, hogy az állatokat nem tudják megfelelő mennyiségű és minőségű eleséggel ellátni. Már június van, de a közös kuko- ricagórékban még mindig 4 vagon kukorica, 1 vagon árpa. 200 mázsa lucerna, 15 mázsa szójabab. 15 mázsa napraforgódara van, ami fedezi a szükséges takarmánymennyiséget. Ez pedig csakis az előrelátásnak, a tervszerűségnek köszönhető. Annak, hogy a tenki Béke Termelőszövetkezet tagjai zárszámadáskor nem osztottak szét mindent a közös raktárakból, hanem gondoltak arra is, hogy mi lesz holnap, mivel etetik majd az állatokat. Természetesen ez nem jelenti, hogy „megcsorbították” saját magukat. Nem. mert °gy- ?ev munkaegységre több mint í2 forintot osztottak részese
