Népújság, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-04 / 130. szám
■ NEPÜJSAG 1961. június 4., vasárnap Tanácskozott «t VII. egri dalosünnep rendező bizottsága Pénteken délután Egerben a Városi Művelődési Házban megbeszélést tartott a VII. egri dalosünnep rendező bizottságának több mint 30 tagja. A tanácskozást Kristóf László, a városi tanács VB-elnökhelyet- tese, a rendező bizottság elnöke nyitotta meg. Méltatta a hagyományos dalosünnep jelentőségét, amelynek megrendezésére az idén június 24-én kerül sor a Főszékesegyház előtti téren. A VII. egri dalosünnepen kevesebb együttes szerepel, mint a múlt években, de színvonalát emeli Tusa Erzsébet zongoraművész és a Budapesti MÁV Szimfonikusok és az Operaház egyik szólistájának szereplése. A továbbiakban Pintér De Zsö, a Városi Művelődési Ház igazgatója részletesen ismertette a különböző szakbizottságok munkáját, illetve programtervét Vázolta a propaganda, az étkezési és elszállásolási, a fogadó, a szervező, a gazdasági és műszaki bizottság tennivalóit a nagyszabású ünnepség előkészítésében, majd Auer Gyula, a művészeti bizottság vezetője tájékoztatta az értekezletet a 24-i műsor megszervezéséről. A VII. egri dalosünnepet előreláthatólag dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára nyitja meg. Megnyílt Egerben a második megyei politechnikai kiállítás Szombaton délután két órakor Strbák István, a megyei tanács VB művelődésügyi osztályának vezetője ünnepélyesen megnyitotta az Egri Pedagógiai Főiskola nagytermében a második megyei politechnikai kiállítást. A pedagógusnap tiszteletére megrendezett kiállítás nagy anyaga bemutatja, milyen politechnikai munkát végeznek a fiatalok az óvodáktól egészen a felsőoktatási intézményig, tehát a Pedagógiai Főiskola elvégzéséig. A kiállítás azonban nem csupán az alkotások bemutatását szolgálja, messzebbmenő célja is van. Az iskolareform keretében a politechnikának forradalmi szerepe van, így a kiállítás rendezői is úgy állították össze a rendelkezésükre álló anyagot, hogy az a politechnika tantervi felépítését ábrázolja, segítségül a megye szakembereinek, s a laikusok számára is érthetően. Természetesen, e fő törekvés kihangsúlyozása mellett nem sikkadnak el az egyes iskolák eredményei sem. Ezek közül elsősorban említésre méltóak a hatvani IV. sz. Általános Iskola, a petőfi bányai E az erdőtelki általános iskola, középiskolák közül az egri Szilágyi Erzsébet, a Gárdonyi Géza, a Dobó István Gimnázium, B az Alpáry Gyula Közgazda- sági Technikum anyaga, valamint a Pedagógiai Főiskola hallgatóinak munkái. A kiállítás iránt — amely két hétig tart nyitva — már az első nap nagy érdeklődés nyilvánult meg. Ax évad utolsó bemutatója s műsora : Egerben este 7 órakor: Szeress belém (bérletszünet) Nagyváros melletti me- tógazdasági termelőszövetkeaet juhászt keres azonnali belépéssel Fizetés megegyezés szerint. Cím a Kiadóhivatalban. Ez a bemutató évad elején így szerepelt az egri színház programjában: Egy új magyar zenés vígjáték. Hosszú hónapokon keresztül kutattak, válogattak a színház vezetői, amíg műsorra tűzték Abai— Horváth Szeress belém című zenés komédiáját. S most az évad utolsó bemutatója után, ha őszinték akarunk lenni a közönséghez, a színházhoz, s nem kevésbé önmagunkhoz, még az alapos kritikai elemzés igénye nélkül is papírra kell vetnünk néhány gondolatot. Sokat beszélnek és írnak manapság a könnyű műfajról, arról, hogy a zenés darabok írói új utakat keresnek, szakítanak a régivel, s igyekeznek megteremteni a szöveg és a zene dramaturgiai egységét Ilyeneket és ehhez hasonlókat olvashatunk a műsorfüzetben is ezzel az új bemutatóval kapcsolatban. Es csakugyan. Van valami új ebben a zenés komédiában, ahol jelentősebb szerepet kap a zeneszerző, és az egyes énekszámok, táncok jobban kapcsolódnak a szöveghez, mint a régi zenés vígjátékokban. De ez egymagában még nagyon kevés, hiába írjuk ki, hogy zenés komédia, ha a szövegkönyv gyenge, hiába a rendezés, a jó színészi játék, ha kevés az ötlet, a humor a megírt szövegben. Nem is a mondanivaló — bár az sem ártana —, hanem csak egyszerűen a szellemes párbeszédeket, a humort és az ötletet kérjük számon Abai Páltól, a zenés komédia szövegírójától. És még csak nem is a jellemekből áradó humort keressük, megelégedtünk volna a helyzetekből fakadó komikummal is. De ezzel is csak itt-ott találkozunk az előadás során, annál többet a már- már a jóízlés határát súroló vaskos bemondásokkal. Ami a komédia tartalmát illeti, a Lysistraté-hoz hasonló alapötletből táplálkozik. Arról szól, hogy egy ruhagyár igazgatónője és férjhez menni akaró ifjú lányai hogyan nevelnek meg három nőgyűlölő férfiút. S mindezt úgy, hogy az okos lányok még arra is rábírják a férfiakat, hogy ne gyártsanak rosszul szabott, selejtes ruhát. Mert az nem jó dólog. Ez igaz, de az se jó, ha ilyen szövegkönyvet írnak, s még inkább nem jó, ha ezt egy színház elfogadja és műsorra tűzi. Es ezen a szövegkönyvön már nem sokat segít Horváth Jenő helyenként hangulatos, jó ritmusú zenéje sem. Van >s bel: Zenés komédia néhány zeneszám, amely méltán képviseli Horváth Jenőt. (Például a címadó szám, a Szeress belém...), de meg kell mondani azt is, hogy ezek a zeneszámok elmaradnak a Bekopog a szerelem című vígjáték zenéjétől, amelyet ugyancsak Horváth Jenő komponált. Ez az előadás az évad leggyengébb bemutatója. Nem s2abad lett volna műsorra tűzni még akkor sem, ha esetleg Győrben sikert hozott, vagy éppen most tervezik a budapesti bemutatóját. Nem arról van szó, hogy ez a komédia egyáltalán nem érdemel színpadot. Talán érdemel, de nem Egerben, ahol egy színház van, s ahol mindössze 14 bemutatót tartanak egy évadban. Ebbe a 14 darabba nem fér bele ez a gyenge komédia. Ennél sokkal jobb zenés vígjátékot kellett volna keresni, még akkor is, ha szűkében vagyunk ennek a műfajnak. Es most néhány szót az előadásról. Nem a fentiek ellentmondása ami most következik: de ennek az előadásnak is lesz közönségsikere. Miért? Mert az egri közönség szereti a színházat, s nagyon megszerette színészeit. S ezek a színészek most a színpadon küszködnek szerepeikkel, amelyekkel az író nagyon mostohán bánt, de oly kedvesen énekelnek, táncolnak, s oly nagy igyekezettel akarnak egy kis humort vinni az előadásba, hogy fel-felcsattan a taps, ami elsősorban az előadásnak, a színészek játékának szól. Ez alkalommal tekintsünk el attól, hogy részletesen elemezzük a rendező és a színészek játékát. Ez a bemutató egyiküket sem állította nagy feladat elé, nem beszélhetünk különösebb alakításról sem. A nagyon szellemes és ügyes színpadképért, nyütszíni változásokért Sprok György rendező és Szabó Lajos, a díszlettervező dicséretet érdemel. A rendezés javára kell írni a könnyed hangvételt, s nem utolsósorban azt is, hogy hangulatos előadást produkált. Az előadás tempója még a számláját terheik Frissebb, gyorsabb tempót követel ez a műfaj. A színészek közül elsősorban Pusztai Péter humora, Stefanik Irén kedves, megnyerő játéka, Olgyai Magda komédiázó kedve érdemel említést, de. dicséret jár Lenkei Edit komolykodó igazgatónő alakításáért, Szabó Róza szép hangjáért, valamint Romvári Gizi, Füzessy Ottó és Gyuricza Ottói játékáért. A táncokat Gyuricza Ottó tanította be, a zenekarban Somos István, Oertzen Gusztáv, Szabó István és Dévai András. A közönség nagyon szereti a könnyű műfajt, igényli a zenés vígjátékokat, de ezzel az igénnyel nem szabad visszaélnie egy színháznak sem. Ideje lenne már megteremteni egy olyan légkört, amelyben a könnyű műfaj nem ötödrangú kérdés, amikor kellő igényességgel kezeli ezt író, színház, rendező és a kritika egyaránt. Reméljük, az elkövetkező évadban közös erővel elindulunk ezen az úton. Márkusz László EGRI VÖRÖS CSILLAG 4—5-én: Dúvad EGRI BRODY 4—5-én: Nincs előadás EGRI KERTMOZI 4- én: Az első csapat 5- én: Hely a tetőn GYÖNGYÖSI PUSKIN 4- én: Az ítélet 5- én: Találkozás az ördöggel GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 4- én: Az ötödik ügyosztály 5- én: Mágnás Miska HATVANI VÖRÖS CSILLAG 4- én: Négyen az árban 5- én: Odüsszeusz HATVANI KOSSUTH 4- én: Az osztravai gyors 5- én: Nincs előadás HEVES 4- én: Szép Lurette 5- én: Alba Regia PÉTERVASÁRA 4- én: Az énekes csavargó 5- én: Nincs előadás FÜZESABONY 4-—5-én: Montparnasse 19. 1961. JÜNIUS 4., VASÁRNAP: FERENC Június 4-e: PEDAGÓGUSNAP. \ 175 évvel ezelőtt, 1786. június I 4-én halt meg BENYOVSZKY MÓRIC, a legendás hírű utazó és fel-1 fedező. A lengyelek szabadsághar-f cában vett részt, orosz fogságba I esett és Kamcsatkába száműzték.) Innen megszökve, Madagaszkár ( szigetére került, ahol a bennszü-> lőttek királyukká választották. In-| nen Magyarországra visszatért, del nemsokára Amerikába hajózott, < ahol expedíciót szervezett, f amelynek élén Madagaszkárba I utazott. Itt esett el a francia gyár-J matosítók ellen vívott harcban. 220 évvel ezelőtt, 1741-ben e napon született RÄJNIS József I költő, az ún. „deákos iskola” tagja. Művei időmértékes verseié-1 sükkel tűnnek ki (Magyar helikonra vezérlő kalauz — 1781., Si-j sakos, Pajzsos, Kardos mentő írás — 1789). Jelentősek Vergilius- forditásai is. 140 évvel ezelőtt, 1821-ben e napon született APOLLON MÁJ- KOVA orosz költő. Művei lírai tájrajzaikkal és demokratikus | hangjukkal tűnnek ki. (Két sors — 1845, Anyácska — 1846.) FILM: Mágnás Miska Felújításban kerül ismét bemutatásra filmszínházainkban a Mágnás Miska című nagysikerű, zenés, magyar filmvígjáték, amelynek főszerepeit Sárdy János, Gábor Miklós, Német Marika és a két Latabár játssza. A filmet a gyöngyösi Szabadság Filmszínház mutatja be június 5—6-án. Kitüntetett pedagógusok fogadása a megyei tanácson A X. pedagógusnap alkalmából dr. Lendvai Vilmos, a megyei tanács VB-elnöke fogadást adott a megyei tanács kistanácstermében a kitüntetett Heves megyei pedagógusok tiszteletére. Megjelent a fogadáson Putnoki László, az MSZMP Heves megyei Bizottsága első titkára, Papp Sán- dómé, a megyei tanács VB- elnökhelyettese, dr. Tóth István, a megyei tanács VB-tit- kára, Strbák István, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője, dr. Csemik József, a Hazafias Népfront elnöke és Sályi János, a Hazafias Népfront megyei titkára. Dr. Lendvai Vilmos rövid köszöntőjében üdvözölte a megjelent pedagógusokat, majd a következőket mondotta: — Lassanként hagyománnyá válik, hogy ezen a napon a kormány, a jó múnka elismeréséül, pedagógusokat tüntet ki. E néhány szerény kitüntetés nem juttatja kifejezésre teljes egészében a pedagógusok jó munkáját, hiszen akik itt vannak, azok ugyan a legkiválóbbak, de a megyében dolgozó kétezer pedagógus is fáradhatatlanul oktat, nevel, gyermeket, felnőttet egyaránt Akik AZ EGRI ALPÄRY Gyula Közgazdasági Technikum egyik földszinti tantermében még azt a kicsi zajt is meghallani, amit az írás, a papírlapon végigszántó ceruza, vagy toll okoz, oly nagy a csend. Az öt fehérblúzos, sötétkék szoknyás lány, akik a terem közepén ülnek, s készülnek, hogy néhány percen belül megfeleljenek a kihúzott tételekre, s a háromtagú érettségiztető bizottság egyaránt egy kicsit megillető- dötten csendes. Érthető, mert az érettségi minden esztendőben megismétlődő, de mégis mindig új izgalmakkal, érdekességekkel járó esemény a tanár számára, s egy életben csak egyszer elérkező, „kibírhatatlan”, de mégis oly szép órák sorozata a diáknak. Az öt lány közül az első Nagyváradi Erzsébet, most maga előtt tartva a papírlapot, amelyen feleletének vázlata áll kicsit kusza, ideges betűkkel felróva — felelni kezd. Mikszáth Kálmánról és a Különös házasságról beszél, alapos megfontoltsággal, komoly tudást bizonyítva. Közben dr. Csicsay József, az érettségi bizottság elnöke halkan beszámol tapasztalatairól: — Reggel egy kicsit ideges hangulatban kezdődött a IV/a osztály érettségije — mondja —, de nem kellett csak néhány közvetlen szó, s a feszültség máris felengedett. Ha a legkiválóbbak köÉrettségizik a IV\a Az elnök véleménye: rendkívül jól felkészültek az idén a közgazdasági technikum lányai nem is tudom, kivel kezdjem. Kun Terézia, Molnár Erzsi, Nagy Éva, Balogh Éva, Kerékgyártó Marika, mind dicséretet érdemelnek. Az a véleményem, hogy rendkívül jól felkészültek az érettségire az idén a technikum IV/a osztályának lányai. Több éve veszek részt érettségiken, mint bizottsági elnök, de nyugodtan állíthatom, hogy ilyen jóképességű osztállyal még nem találkoztam. A felelő lányok legfőbb erénye az, hogy nem csupán az anyag megtanulására szorítkoztok, hanem hála a szaktanárok alapos, gondos munkájának, mindannyian önálló vélemény alkotására is törekszenek. AMÍG NAGYVÁRADI Erzsi után Ormosi Julianna, Parádi Mária és Simon Katalin, a francia felvilágosodásról és annak magyarországi hatásáról, Petőfiről, illetve Katona Józsefről és a Bánk bánról beszél, van idő bepillantani egy-két írásbeli dolgozatba is. Ezek ugyancsak a kiváló felkészülést, a nagy tudást igazolják. Molnár Erzsébet például magyar irodalmi dolgozatában „Urak, papok dölyfét, ím eleget tűrtük” címmel a zül említeni akarok néhánj^fcklérus mindenkori reakciós tevékenységéről írt Munkáját Petőfi Az apostol című műve egy részének idézésével kezdte, majd részletesen tárgyalta: hogyan ábrázolják íróink, költőink legjobbjai az egyházi reakciót és aknamunkáját. Janus Pannonius, Szkhárosi Horváth András, Csokonai Vitéz Mihály, Katona József, Vörösmarty Mihály, Arany János, Mikszáth Kálmán, Ady Endre, József Attila versekből következnek ezután idézetek a témakörnek megfelelően, s a dolgozat végén a tanulság így hangzik: „A sötétségnek oszolni kell a világosság előtt, a tudatlanságnak a tudás előtt. Nekünk, KISZ-fiataloknak, egyik legnagyobb feladatunk az, hogy íróink példájából tanulva, harcoljunk minden erőnkkel az egyház aknamunkája ellen.” A másik dolgozat éppen az egyik kiváló felelőé, Kun Teréziáé. „Élni akarunk” című munkájában a parasztság életének irodalmi ábrázolásával foglalkozik. Az évszázados álommal, amelyről Csokonai, Katona, Fazekas Mihály, Petőfi Sándor, Ady Endre, Móricz Zsigmond, József Attila, Veres Péter annyit írt régebben, s a közelebbi múltban egyaránt i A ma paraszti életét pedig Dobozy Imre Falusi Változások című műve alapján mutatta be, szép képet adva így a múltról és a gyökeresen megváltozott jelenről. Szépek, értékesek ezek a dolgozatok, s most a szóbeli érettségi feleletei is. Jó lenne — így érzi a hallgató —, ha ezeket is meg lehetne örökíteni, magnetofonszalagon. Megérdemelnék a lányok, akik itt ülnek ezekben a napokban az érettségi bizottság előtt, s hasznos lenne a következő időkre nézve is. Erről beszélgetni azonban most nincs mód. Már a negyedik lány felel, Szolnok Piroska, Arany Jánosról, azok pedig, a magyar irodalmi érettségivel végeztek, a következő tantárgy, a történelem feleletre készülnek. Délután fél négyre jár az idő. Még egy—másfél óráig tart az izgalom, aztán ebből az itt ülő öt lányból is felszakad a megkönnyebbült sóhajtás: ez is sikerült!... HOGY AZTÁN később mi következik? Dr. Csicsay József elnök ezt is megkérdezte eddig mindegyiküktől. S a feleletek: néhányan közgazdasági egyetemre, bölcsészkarra szeretnének menni, vagy bankban elhelyezkedni, de a lányok fele a termelőszövetkezeti könyvelőséget választotta eddig. Nagy szükség is lesz itt rájuk... Weidinger László most itt vannak, munkájuk során azt bizonyították be, hogy hű fiai népi demokráciánknak, s munkájuk a Heves megyei pedagógusok között a legjobb. Önökön keresztül megyénk egész pedagógus társádalmá- hoz szólok. Ebben a történelmi változásokat jelentő időkben a tudat formálásának rendkívül nagy jelentősége van. Népünk szocialista tudatának kialakításában nagy szerepe van a pedagógusoknak, mert a felnőttek nevelése is hozzátartozik a munkájukhoz. Majd arra kérte a kitüntetett nevelőket, adják át a megyei pártbizottság és a megyei tanács üdvözletét és jókívánságait a tantestületek tagjainak. A megyei tanács elnöke a következő nevelőknek adta át a kitüntetéseket, illetve az okleveleket: „Az oktatásügy kiváló dolgozója” kitüntetést kapott Mitter- huber Rudolf igazgató, Feldeb- rő, Jósvai Zoltán tanító, Boco- nád, Fáczán János szakfelügyelő, Rózsaszentmárton, Reményi Gizella vezető óvónő, Hatvan, Keller Jenöné tanító, Gyöngyös, Ambrus End. re kollégiumi igazgató, Hatvan, Hegedűs Istvánná tanító, Eger VI. számú iskola, Győrfi Gábor politechnikai oktató, Mát- ravidéki Erőmű, Stépán László, né tanító, Novaj. „Szocialista Kultúráért” érdemérmet kapott Rédei Miklós igazgatóhelyettes, Ostoros. A Művelődésügyi Minisztérium dicsérő oklevelét kapták Herczeg Jánosné tanár, Heves és Fogéi Elememé zenetanár, Eger, Zeneiskola. A megyei tanács elnöke a kitüntetett pedagógusok és a meghívott vendégek részére villásreggelit adott vHeves megyéből ugyanezekben az órákban három pedagógus vette át a Parlamentben a jó munkája jutalmáért a magas kormánykitüntetést Füles- di Lászlóvá „Kiváló tanár” kitüntetést kapott, Lengyel Gábor, a Dobó Gimnázium igazgatóhelyettese „Szocialista Munkáért Érdemérmet”, míg Vele Mária novaji szaktanító „Munka Érdemérem” kitüntetést kapott
