Népújság, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-04 / 130. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 130. szám ÁRA: 60 FILLÉR 1961. június 4., vasárnap GYORSLISTA A LOTTÓ TÁRGYNYEREMÉNY­SORSOLASRÓL •k Vlárkusz László: SZÍNHÁZI KRITIKA / ★ „ÜZENET” A HEVES MEGYEI ÍRÓK ANTOLÓGIÁJA ★ REJTVÉNY ★ RÁDIÓMŰSOR WegiiBzdüdőlt 3 Hruscsov—Kennedf tanácskozás BECS (MTI): Szombaton déli 12 óra után 50 perckor megkezdődtek Hruscsov, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnöke és Kennedy, az Egyesült Államok elnöke tárgyalásai. Hruscsov sarló-kalapácsos, vörös zászlós gépkocsija 12 óra 44 perckor kanyarodott be a bécsi amerikai nagykövetség hitzingi re­zidenciájának kertkapuján és pontosan a programszerű időpontban, 12 óra 45 perckor gördült a kert közepén fekvő villa lépcsőfel­járója elé, amelynek legfelső fokán ebben a pillanatban jelent meg Kennedy. Kennedy előzékenyen lesietett a gépko­csiból kilépő Hruscsov elé és szívélyes mo­sollyal, barátságosan, hosszan kezet szorított a szovjet kormányfővel. A két államférfiú bécsi találkozásának első pillanatát az amerikai rezidencia kert­jébe belépést nyert, körülbelül 80 újságíró, foto- és filmriporter örökítette meg, akik szűk körbe fogva Hruscsovot és Kennedyt, felvevőgépeik ostromtüze alá vették őket. A Hruscsovot követő gépkocsikból Gro- miko szovjet külügyminiszter, Menysikov washingtoni szovjet nagykövet és a szűkkörű kíséret tagjai léptek ki. Ugyanebben a pillanatban Kennedy mö­gött megjelent Rusk amerikai külügyminisz­ter, Bohlen, az amerikai kormány keleti ügyekkel foglalkozó minisztere és még né­hány tanácsadó. Hruscsovhoz és Kennedyhez hasonlóan a szovjet és amerikai államférfiak is szívélyesen kezet fogtak, azután á fotó­riporterek kérésére, Hruscsov és Kennedy háttal az épületnek, elhelyezkedett a lépcsőn és néhány percig derűs nyugalommal tűrték a fotóriporterek ostromát. Pontosan 12 óra 50 perckor a két állam­férfi elbúcsúzott a fotóriporterektől és újság­íróktól, s belépett az amerikai nagykövetség épületébe. Kennedy betessékelte vendégét a villa nagy fogadótermébe, amelyből bal kéz felé nyílik a tanácskozó szoba. A fogadóterembe bebocsátott néhány újságíró és fotoriporter még néhány percig igénybe vette a két ál­lamférfi türelmét, majd Hruscsov és Ken­nedy beléptek a tanácskozó szobába. Ide csak két személyi tolmács követte az államférfia­kat. A fogadóteremböl nyíló könyvtárszobá­ban foglaltak helyet a szovjet kormányfő tanácsadói. Ezzel Bécsben megkezdődött a szovjet— amerikai tanácskozás. A bécsi találkozó szombati eseményei BECS (MTI) Lóránt László, az MTI bécsi tudósítója jelen­ti: Hruscsov a múlt évi párizsi csúcstalálkozó kudarcbafulla- dásakor előre jelzett látogatá­sa szombat délben Ausztria fővárosában bekövetkezett: a szovjet kormányfő a régi el­nök helyett az Egyesült Álla­mok új elnökével „magánta­lálkozóra” jött össze Bécsben, hogy felvegye véle a szemé­lyes kapcsolatot és kétnapos eszmecserét kezdjen a két or­szág, s egyben a népek millió­inak sorsát behatóan érintő kérdésekről. Már eddig is megállapítha­tó, hogy a tanácskozások az előké­születeknek megfelelő, kedvező légkörben kez­dődtek meg. Szombati megismerkedés és érintkezés felvétele egyelőre az álláspontok kölcsönös meg­ismerését szolgálja. A megol­datlan problémák mélyreható tanulmányozása csak vasár­nap, a találkozó második és egyben utolsó napján követ­kezhet be. Szombat délelőtt 11 óra kö­rül a bécsi találkozó előjáté­kának második felvonásaként az osztrák fővárosba érkezett John Kennedy, az Egyesült Államok elnöke. Kennedy elnök felesége, Rusk külügyminiszter, Bohlen, a szovjet ügyek rendkívüli ta­nácsadója és Thompson moszkvai amerikai nagykövet társaságában szállt ki külön- repíilőgépéből a schwechati légikikötő esőáztatta betonjá­ra és előzékenyen viszonozta Schärf osztrák köztársasági el­nök üdvözlését. Schärf üdvözlő beszédében az államférfiak személyes kap­csolatának fontosságát han­goztatta, és sikert kívánt Ken- nedy-nek Hruscsovval folyta­tandó megbeszéléseihez. Az amerikai elnök válaszá­ban egyebek között köszönetét mondott Ausztriának azért a lehetőségért, hogy itt Bécsben Hruscsovval együtt a népek közötti általános jobb megér­tés kilátásainak megjavításán tevékenykedhet. Az érkezés protokoll műsora: a Kennedyt fogadó osztrák kormány képviselete, az ame­rikai kolónia megjelenése, a két himnusz, a díszszázad, a motoros rendőrök díszkísérete, — pontosan ügyelve az azo­nosságra — hajszálnyira úgy zajlott le, mint Hruscsov ér­kezésekor. Egyetlen különbség csak az volt, hogy a schwechati repülőtéren a bécsiek kevesebben vár­ták Kennedyt, mint előző nap Hruscsovot a pálya­udvaron, kevesebben álltak sorfalat az amerikai elnök útvonalán, mint Hruscsov pénteki fogadtatásakor, és bár itt is, ott is elhangzott éljenzés, észrevehetően kisebb érdeklődéssel fogadták Ken­nedyt, mint Hruscsovot. A legnagyobb éljenzés a repülőtéri terasznak arról a részéről hangzott el, ahol a bécsi Európa Intézetben tanuló amerikai diákok foglaltak he­lyet. Az amerikai fiatalok egyébként különböző feliratú táblákat emeltek magasba* Kennedy, megérkezése után azonnal látogatást tett Schärf- nél és a köztársasági elnök kíséretében ugyanúgy, mint Hruscsov, néhány percre ki­lépett az elnöki palota erké­lyére, ahol fogadta a bécsiek üdvözletét. Hruscsov szombaton körül­belül ugyanabban az időpont­ban indult el purkersdorfi szállásáról, mint amikor az amerikai elnök gépkocsioszlo­pa mozgásba lendült a Ball­haus Platzról. A két, tökéle­tesen azonos autósor, teljesen azonos öltözékű, fehérsisakos, fehérkesztyűs motorosrend­őröktől vezetve, egyforma se­bességgel közeledett egymás felé. Az amerikai nagykövet­ség hitzingi rezidenciájába Kennedy 12,25 órakor érke­zett meg. Amikor Hruscsov gépkocsija 12,44 órakor beka­nyarodott a villa kerti kapu­ján, Kennedy már megjelent a kert közepén fekvő épület lépcsői élj áros bejáratának üvegezett ajtajában. Mögötte Rusk, Bohlen, és Thompson állt. Kennedy vendéglátói udva­riassággal sietett le a lépcső­kön és barátságos, szívélyes kéz­szorítással üdvözölte a be­járatnál lefékezett autóból kilépő Hruscsovot, akinek kíséretében ott volt Gro- miko külügyminiszter és Menysikov washingtoni szovjet nagykövet. A két államfő egy óra után néhány perccel lépett be a nagy fogadóteremből balra nyíló tárgyalószobába. Ken­nedy, mint fiatalabb és mint házigazda, előzékenyen hellyel kínálta vendégét . a rózsaszín bársonnyal bevont empíre-stí- lusú garnitúra egyik kényel­mes foteljébe, ö maga az ala­csony asztal túlsó oldalán álló fotelben foglalt helyet. A pam- lag a tárgyaláson részvevő két személyi tolmácsot várta. Tizenhárom óra 15 perckor a zárt ajtók mögött megkezdő­dött a szovjet és az amerikai államfő első tanácskozása. Rö­vid idő múlva Hruscsov és Kennedy bevonta megbeszélé­seibe a kíséretükben levő szov­jet és amerikai államférfiakat, majd velük együtt a tanácsko­zás szünetében részt vettek a villában tartott szűkkörű ebé­den, amelyen Kennedy látta vendégül Hruscsovot. Az ebéden pohárköszöntőt mondott Hruscsov miniszter- elnök és Kennedy elnök. Az ebédutáni sétát követően Hruscsov és Kennedy vissza­tért a villa zenetermébe és folytatta — a tolmácsok jelen­létében — megbeszélését. Ezzel egyidejűleg egy szom­szédos helyiségben Gromiko és Rusk külügyminiszter, vala­mint a két kormányfő több más tanácsadója kezdett meg­beszélést ★ Az AFP jelentése szerint a szovjet küldöttség szóvivője közölte, hogy Hruscsov vasár­nap este — magyar idő szerint 20 00 órakor — a bécsi Impe­rial Szállóban vacsorát ad Adolf Schärf osztrák köztársa­sági elnök tiszteletére. A vacsorára hivatalosak a szovjet küldöttség tagjai, a Hruscsov fogadtatásán megje­lent osztrák személyiségek és a diplomáciai missziók vezetői. (MTI) Bécsi lapok Hruscsov fogadtatásáról BÉCS (MTI): Valamennyi osztrák lap szombati száma több oldalas, a felvételek tu­catjaival illusztrált tudósítá­sokban számol be Hruscsov pénteki megérkezéséről, és arról a nagy benyomást keltő fogadtatásról, amelyben az osztrák főváros lakossága a szovjet kormányfőt részesítet­te. A polgári lapok a legna­gyobb erőfeszítéssel igyekez­nek soraik közt elbújtatni azt a tényt, hogy Bécs ilyen tömeges ér­deklődéssel, tisztelettel és lelkesedéssel még nem fo­gadott külföldi vendéget. Egyes tudósítók a bécsiek ez­reiről* mások tízezrekről ír­nak. Az igazság az, hogy fél­Hruscsov Schärf osztrák elnök kíséretében hivatalos rendőrségi becslés szerint legalább 5000 ember várta Hruscsovot a pályaud­var óriási előcsarnokában, több mint 10 000 a pályaud­var előtti téren és legalább 20—25 000 ember sorakozott fel és köszöntötte útvonala mentén. Hruscsov megérkezése után az Ellenállók Nemzetközi Szö­vetsége nyilvánosságra hozta a szovjet kormányfőhöz és az amerikai elnökhöz intézett üzenetét. Arra kéri őket, teremtsenek alapot a leg­fontosabb problémák tár­gyalások útján való meg­oldásához. Ezek között elsőnek említik Németország problémáját, amelynek megoldását azért tartják sürgetőnek, hogy megelőzhetők legyenek azok a veszélyek, amelyek Nyugat- Németországban a náci tanok propagálása, a militarizmus és a revansizmus feltámadása útján a békét veszélyeztetik. (MTI) Moszkva a találkozó napján Szombaton a szovjet lapok vezércikkekben, szerkesztőségi cikkekben foglalkoztak a kü­szöbönálló találkozóval. A saj­tó egyöntetűen azt a vélemé­nyét fejezte ki, hogy az első ilyen alkalommal — nem le­het jelentős eredményeket várni, de megfelelő jóindulatú magatartás esetén a bécsi ta­lálkozó utat nyithat a szovjet —amerikai kapcsolatok rende­zése, a vitás nemzetközi kér­dések megoldása előtt. Szombaton a szovjet rádió helyszíni közvetítést adott Bécsből. A rádió és a sajtó beszámolt a délelőtti esemé­nyekről, hírül adta a tanács­kozás megkezdését. A másét is szívvel, szeretettel Tíz hónapon keresztül mindennap mennek a gye­rekek. kicsik és nagyok, az iskolába, hogy elsajátítsák nevelőiktől, oktatóiktól mindazt a tudást, mindazt az életszemléletet, ami szük­séges ahhoz, hogy egy fel­nőtt majd megállja a helyét a világban. Minden reggel megszólal a csengő és a nevelő min­den reggel ugyanazzal a mozdulattal lép be az osz­tályba, hogy megkezdje azt a munkát, amelyik két na­pon sem lehet egyforma. Mindennap újat, valami is­meretlent kell mondani a gyerekeknek, hiszen a ta­nító néni, vagy a tanító bá­csi, nemkülönben a tanár olyan valaki a gyermek, a fiatal előtt, aki mindent, de legalábbis nagyon sokat tud. És aztán, amikor vége a tíz hónapnak, az osztály­vezető tanító vagy tanár be­csukja az osztálynaplót, megírja bizonyítványát, nem marad más hátra, mint visszagondolni a régi gye­rekekre, s várni az újakat. Várni őket, s elkezdeni ugyanazt a munkát, amit egy évvel azelőtt ugyanígy kezdett el. S mégsem ugyan­az, mégsem ugyanolyan, mint az előző évi. Mert ami az előző esztendőben még új volt a tudományban, ami egy évvel előbb még ese­mény volt a világban, az már a múlté, helyét elfog­lalja az új, amit meg kell magyarázni a gyermeknek, amire azonnal reagálni kell, mert ha valaki, akkor ép­pen a pedagógus nem ma­radhat el saját korától. Kezében van azoknak a nevelése, akik egy-egy csa­lád szemefényeként növe­kednek, s akiknek világné­zetét, felfogását kialakítani sok esetben egyedül a peda­gógus dolga. Nagy és szép felelősség ez. A gyúrható, formálható és rendkívül fo­gékony gyermeklélek a pe­dagógus anyaga, azzal dol­gozik, annak a kiművelése, a megmunkálása a feladata. S ha ezekből a gyermekek­ből érett fiatalok, felelős­ségteljes munkát végző, ön­tudatos felnőttek válnak, akkor abban nagy része van azoknak a nevelőknek, akik az iskolai évek során kézről kézre, osztályról osz­tályra adták a gyermeket. A pedagógus munkája nem mérhető egy abszolút mértékegységgel. Sok olyan példa van a nevelők életé­ben, amikor különleges, se­hol elő nem forduló, eddig soha meg nem történt eset­ben kell Ítéletet mondania, helytállnia vagy valamilyen kérdést megoldania, mert a gyermekek előtt neki min­dig színt kell vallania. És ehhez a színvalláshoz nincs subler, nincs centiméter, nincs semmiféle recept, csak a pedagógus lelkiismerete, mert ő tudja azt, hogy a leghathatósabb nevelési té­nyezők egyike a személyes példamutatás, tehát neki úgy kell viselkednie, hogy az követhető és követendő legyen. A pedagógusnapon nem is annyira a köszönet, mint inkább a tisztelet adja a kisgyermek kezébe a rózsa­vagy a szegfűcsokrot, hogy a néhány szál virággal fe­jezze ki a tiszta gyermek­szív ragaszkodását a máso­dik otthon nevelőjének.

Next

/
Thumbnails
Contents