Népújság, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-27 / 149. szám

4 NEPOJSÄO 1961. Június VI., kedd fűt Német-—magyar barátsági nap Nlagytályán A Hazafias Népfront rende­lésében német—magyar baráti nap lesz szerdán Nagytályán. A barátsági napra a községbe látogat Hans Jakobus, a De­mokratikus Német Rádió mun­katársa, s délután megtekinti a termelőszövetkezetet, majd este falugyűlésen számol be a község lakosságának a német nép életéről, s legújabb poli­tikai helyzetről. — A POROSZLÓI Béke Termelőszövetkezet az Eger patakon 220 munkaegység és 8 ezer forint értékű anyag felhasználásával új átkelő- hidat létesített az elmúlt na­pokban. — SZAKSZERVEZETI tag­gyűléseken tárgyalják meg az üzemekben a munkásvédelem aktuális kérdéseit. A taggyű­léseken a dolgozók számos ja­vaslatot tesznek a munkavé­delem továbbjavítására, mint ahogy azt az elmúlt napokban az egercsehi bányánál szerve­zett taggyűlésen is tették. A taggyűlések után az üzemi szakszervezeti bizottságok a vállalat vezetésével egyetértés­ben a dolgozók javaslatai alap­ján kidolgozzák a munka- és egészségvédelem további javí­tásának feltételeit. — A MÉK EBBEN az év­ben 140 súlyvagon cseresz­nyét vásárolt fel és értéke­sített. Meggyből 20 súlyva­gonnal vásárolt fel eddig s előreláthatóan még 8—10 súlyvagon felvásárlására ke­rül sor. — ÜZEMEINKBEN ezekben a napokban folyik a szakszerve­zetek részéről a munka- és egészségvédelmi beruházások felmérése. A terv az, hogy a felméréseket még a III. ne­gyedév végére . Ivégezzék, hogy a második ötéves terv első évé­ben már meg is kezdhessék megvalósításukat. — KÖMLÖN. a Petőfi Ter­melőszövetkezetben az idén 440 hold kalászost kell levág­ni. Az aratnivaló felét gép­pel, míg a másik felét 50 aratőpár beállításával vág­ják le. A tervek szerint így 8—10 nap alatt be tudják ta­karítani a lábonálló gabonát. — AZ ELMÚLT tíz év alatt az ÉM 3. sz. Kőbánya Vállalat recski és gyöngyösi bányáiban 52 millió forint értékben vé­geztek beruházási munkákat. A hároméves terv időszakában a vállalat termelése 24 száza­lékkal bővült; a jelentős ter­melésnövekedést döntő mér­tékben (14 százalék) a terme­lékenység fokozásával érték el. — AZ ELMÚLT néhány nap alatt 50 mázsa zöldbabot értékesítettek a megye pia­cain. Ebből szombat reggel 30 mázsa fogyott el Eger­ben. — A PARÄD1 Üveggyárban ez év folyamán — a választék növelése érdekében — 12 új gyártmányt vezetnek be. EGRI VÖRÖS CSILLAG Alom rev ti EGRI BRODY Megtorlás EGRI KERTMOZI Mesterdetektív GYÖNGYÖSI PUSKIN Therese Raquin GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Hely a tetőn HATVANI VÖRÖS CSILLAG A szultán fogságában HATVANI KOSSUTH A nyomorultak (II. rész) HEVES Fapados szerelem PÉTERVASARA Különös kirándulás FÜZESABONY Ordító egér míísoi < Egerben este 7 órakor: Dulszka asszony erkölcse ■rokban este 8 órakor: Denevér A hetedik egri dalosiinnep igaz művészettel szolgálta a Liszt—Bartók nagyszerű gondolatát EGER VÁROS hetedik esz­tendeje hívja-várja minden évben a dal, az ének értőit, és szerelmeseit, hogy ünnepi ta­lálkozás keretében gyönyör­ködtessék az egri népet a ma­gyar kórusirodalom és művé­szet alkotásaival; számot adva munkájukról, újból megerő­sítsék azt a barátságot, amely az ország több kiváló együtte­sét egri vállalatokhoz, üze­mekhez fűzi. Szombaton délelőtt a külön­böző irányokból érkező éne­keseket ünnepélyesen fogad­ták. Délután háromkor a vá­rosi tanács kis tanácstermében Kocsmár János, a városi ta­nács VB-elnöke köszöntötte a kórusokat és azok vezetőit. A vállalatok, üzemek, az egri dolgozók barátsága és szereta- te jeléül átadták ajándékaikat az énekkarok gazdáinak. A vendégek őszinte érzéseit Makiári József, a váci Vox Humana kórus karnagya tol­mácsolta a vendéglátóknak. A város szombat délutáni, megszokott hangulatát ünne­pivé formálta a kórusok pró­bája. Négy órától este hétig a főiskola előtti tér széles lép­csősorán felhangzottak Liszt, Bartók és Kodály melódiái. Ez a találkozó ugyanis a ket­tős évforduló jegyében szüle­tett meg és zajlott le. Liszt Ferenc születésének 150. és Bartók Béla születésének 80. évfordulóját a magyar zenei világ bensőségesen ünnepli, így Égerben is — a béke és szabadság eszméinek magasz­tos gondolataival eltelve. Er­ről a két vezérmotívumokról — a békéről és a szabadság­ról — szóltak Lisz és Bartók alkotásai ezen az estén, és ezeket hangsúlyozta megnyi­tójában Kristóf László, a vá­rosi tanács VB-elnökhelyettese is. Esti fél kilencre benépesült a főiskola előtti park néző­tere, kigyúltak a reflektorok: a székesegyház homlokzatát és a színpadként szolgáló lép­csősort nagyszerű látvánnyá formálták a fénycsóvák. A főiskola erkélyéről fúvósok hirdették az ünnepi műsor kez­detét. A MŰSOR ELSŐ számaként Liszt Ferenc Magyar ünnepi dalát adák elő a dalosünnepen részt vevő összes énekkarok, Auer Gyula vezényletével. A többszáz főnyi egyesített kó­rus az egész teret betöltő hangzással szólaltatta meg Liszt Ferenc dalát, amely őszintén és markánsan bizo­nyít a nagy zeneköltő magyar­sága és igaz hazafisága mel­lett. Bartók Béla gyermekkóru­saiból hozott egy csokorra valót (Bánat, Tavasz, Legény­csúfoló. Bolyongás) a Miskolci Zeneművészeti Szakiskola le­ánykara, Kardos Pál karnagy vezetésével. A népdalgyűjtő Bartók Béla finomművű fel­dolgozásait elmélyült jrészlet- kidolgozással és kitűnő hang­zással adták elő a miskolci lányok, a kamara-együttes azonban nem tudott megfe­lelő hatást elérni: a nagy, tá­gas térség a pianókat elnyelte. A budapesti MÁV Szimfoni­kusok Bartók Béla két zene­kari művét mutatták be: Este a székelyeknél és a Medve­tánc című alkotásokat. Vezé­nyelt Pécsi István. A Landler Jenő Járműja­vító férfikara Liszt: A lelke­sedés dala és Bartók: Ne hagyj itt' című kompozícióját adta elő, majd a kórushoz csatlakozott a Dunakeszi Jár­műjavító énekkara és így szó­laltatták meg Bartók Béla Huszártáncát. Az egyesített kórusokat Turcsányi Emil ve­zényelte. Tusa Erzsébet zongoramű­vész a Budapesti MÁV Szim­fonikusokkal Liszt A-dur zongoraversenyét adta elő. Vezényelt Pécsi István. Bár a műsorterv szerint az Esz-dur koncertet kellett volna kap­nunk, az Esz-dur tartalmilag is reprezentatívabb alkotása Liszt Ferencnek, a közönség mégis hálásan tapsolt a mű­vésznőnek, mert játéka él­ményt nyújtott és azt a meg­lepetést, hogy a zongora sza­badtéri megszólaltat&wi — okos technikai segítség árán — művészi élvezetet jelent. (Az aztán más kérdés, hogy jelentős időtartamú hangszer­szólókkal lehet-e és szabad-e megszakítani a dalosünnepség ritmusát.) SZÜNET UTÁN a Dunake­szi MÁV Járműjavító férfi­kara Liszt „Weimari népda­lát” és a Goethe-reminiszcen- ciákat visszatükröző „Fényt, több fényt” című kompozíció­ját adta elő, majd egyesülve a Landler Jenő Járműjavító énekkarával, Liszt Katonaéne­két szólaltatta meg. Mindkét esetben Makiári József vezé­nyelt. Tusa Erzsébet zongaramű- vésznő még két Liszt-darab­bal kedveskedett a közönség­nek. Ujjai alatt életre keltek A Villa d’Este szökőkútjainak kristálytiszta csillogású hang­jai. Élményt adott a Ta­rantella is, különösen a lírai- an lágy részleteknél interpre­tált a művésznő teljes átélés­sel. A debreceni „Maróthy Gyu­la” Vegyeskar Czövek Lajos vezényletével Liszt: A május újulása című művét és Ko­dály Székely keservesét éne­kelte. Az egyre feljebb ívelő mű­sorban az énekkarok közül ki­emelkedő teljesítményt nyúj­tott és eleven hatást ért el a váci Vox Humana száztíz ta­gú vegyeskórusa Kodály két alkotásával. Molnár Anna bal­ladái históriája után az Ady- versre komponált „Felszállott a páva” című alkotás követ­kezett. Makiári József vezé­nyelt. Ehhez a kórushoz csat­lakozott még a debreceni együttes is és így énekelték Kodály népszerű „Békességes óhajtás” című szerzeményét, Czövek Lajos vezényletével. AZ ÜNNEPI MŰSOR be­fejező számaként a miskolci, debreceni, a váci kórusok a Budapesti MÁV Szimfoniku­sok kíséretével, Radnai Györgynek, az Állami Opera­ház énekesének szólójával Liszt Ferenc alkotását, „A munka himnuszát” adták elő. Vezényelt Makiári József, a Dunakeszi Járműjavító ének­karának karnagya. A ritkán megszólaló és grandiózus Liszt-alkotás méltóképpen fe­jezte be a VII. egri dalosta­lálkozó ünnepi hangversenyét. A műsor egyes számait be­vezető szöveget dr. Herédi Gyula, az egri Gárdonyi Géza Színház művésze mondotta el. A két és félórás hangver­seny után a vendégkamagyok, a Művelődésügyi Minisztérium kiküldötteivel és az érdekelt egri szakemberekkel együtt megbeszélték a hangverseny tapasztalatait. Ä rendezés művészi kérdé­seit bizonyos fokig más felfo­gásban oldotta meg az idén Auer Gyula, mint a korábbi évek dalosünnepeinek irányí­tói. Megszüntették a sok kó­rus szerepeltetésével járó és elkerülhetetlen túlzsúfoltsá­got, igyekezett a műsor össze­állításánál a tömör eszmei mag érvényesülését biztosíta­ni. Imponálóan hatott Liszt líraisága, Bartók szenvedé­lyessége, finom hangzatai és Kodály Zoltán kórusainak drámai hevülete. — A kamarajellegű kórusok ügye ] azonban a jelenlegi szabad­téri-színpadi megoldásban még hiányos. Az oly fontos kórusi pianókat a nyitott térség el­nyeli. Most is — bár ritka nyugodt nyári éjszaka volt — a miskolci lányok dalainak pianói és a debreceniek ár­nyaltabb előadása nem hagy­hatott olyan mély nyomot a hallgatóságban, mint ahogyan a gondos munka és a nyújtott teljesítmény megérdemelte volna. Nem lenne indokolat­lan szabadtéri kísérletezés a Dobó téren, a zárt falak előtt, a minoriták templomának lépcsőjén, ahol csaknem ugyanazokat a architektúrás színpadképi hatásokat lehet elérni, mint a székesegyház előtt. Az akusztikai kérdést a jövőben feltétlenül meg kell oldani, ha azt akarjuk, hogy a vendégkórusok kedvét ne szegje az esetleges siker el­maradása — rajtuk kívül álló okok miatt A MŰSOR GAZDAGNAK mondható, helyenként kiváló művészi élményt adott, hiszen tizenhét kórusmű, három zon­goraszóló és két önálló zene­kari mű sorjázott egymás után. De ezt a gazdagságot a vendégek hozták Egernek és az egri kórusok a dalosünnep áramkörébe nem kapcsolódtak bele. A bevezető kórusban való részvétel nem teljesít­mény az egriek részéről ak­kor, amikor az idegenek je­lentős produkciókkal jöttek városunkba. A hazai közön­ség joggal várja és igényli: az egri énekkarok, ha bejár­ják az ország néhány váro­sát, itthon is mutassanak egy porciót művészetükből. Nem díjazási versengés ez az ün­nep, hanem a szív kitárulása, a dalok lelkének kinyilatkoz­tatása. És nem hallgathatnak az egri énekkarok sem. Ezt ünnep után, az elkövetkező ünnepek érdekében tesszük szóvá. Farkas András 1961. JÚNIUS 27.s KEDD: LÁSZLÓ 1905. június 27-én kezdődött el a Feke­te-tengeri cári flot­ta PATYOMKIN cir­kálóján a legénység felkelésével az orosz tengerészek első for­radalmi akciója. Kiss József igy em­lékezik meg az ese­ményről: „Fekete vizeken A PATYOMKIN CIRKÁLÓ haii-hé-hali-hó Száll a Knyáz Potemkin a fekete hajó, Süvítő szélvésznek a szemébe néznek Jó hatszáz legények, Hali-hé-hali-hó, A fekete hajó. Es ahol megjelent és ahol partot ér Erőre kap a kar, fölforr a tunya vér. Gőg, gazság elsápad, szem nyílik, lánc szakad És minden rab szabad, Hali-hé-hali-hó, A szabadság hajó.” 90 évvel ezelőtt, 1871-ben e napon írta meg EUGENE POT- TIÉRE francia költő, a Párizsi Kommün tagja, az Intemacionálé szövegét. Érdekes találmányok es felfedezések 145 évvel ezelőtt, 1816-ban e napon született FRIEDRICH KEL­LER német feltaláló, aki 1845-ben papírt faforgácsból állított elő. Találmánya tette lehetővé a papír nagy mennyiségű gyártását. 135 évvel ezelőtt, 1826-ban gyulladt ki Pesten az első GAZ- lAmpa. Az elmúlt egri vasárnapról — számokban Az 1961. június 25-i napon, tehát az elmúlt vasárnap a nap 3 óra 48 perckor kelt és 19 óra 45 perckor nyugodott le országunkban, tehát pontosan tizenöt óra ötvenhét perc alatt vonult el felettünk. Ez idő alatt 12,6 óra hosszat sütött Egerre, olyan erővel, hogy a Szőlészeti Kutató Intézet mete­orológiai megfigyelői reggel 20,6, tizenegy órakor 29,6, este huszonegy órakor pedig, ami­kor forró sugarait a földre bocsátó égitest már lenyugo­dott, még mindig 23,4 Celsius fokot mértek műszereikkel. Nem volt „rendkívüli világ­nap” ez a vasárnap, az egri emberek, s a városba érkező kirándulók mégis érezték, hogy a nyár eddigi legszebb, s legmelegebb napja köszöntött ránk. Kora reggel népesedni kezdett tehát a strand környéke, s délre a be­járat előtti rész már olyan látványt nyújtott, mint a leg­keresettebb olasz-, vagy fran­ciaországi tengerparti luxus­üdülők: a kerítés mellett hosz- szú sorban álltak a motorke­rékpárok — több mint száz —, s parkíroztak, ahol egy kicsi helyet találtak a szebbnél szebb személyautók, amelyek száma a félszázat is megha­ladta. Az illetékesekben fel is merült a gondolat, hogy a gépjárműmegőrzőhelyet meg kellene nagyobbítani úgy, hogy a strandra érkezők a környe­ző utcákban is biztonságosan s felügyelet mellett hagyhas­sák járműveiket, mert máskü­lönben teljesen tönkremegy a Petőfi tér gyepesített, parkosí­tott része. A strandfürdő pénztár-abla­kainál a késő délutánig nem fogyott el a belépőjegyekért sorba álló tömeg. Nem kellett sok számolás, csak a jegytöm­bök elfogyott szelvényeinek összeadása, s este máris kide­rült, hogy ezen a napon 7000 ember keresett felüdülést, pihenést az egri strandon. Ez a szám ebben az évben csúcs- eredmény! Eddig ennyien még nem voltak 1961-ben a stran­don, pedig már volt néhány igazán szép, fürdésre, napozás­ra alkalmas nap. Azt az eladott jegyekből nem lehetett megtudni, hányán voltak a napimádók között helybeliek, s hányán a Buda­pestről, más vidékről érkezet­tek. Ezt hozzávetőlegesen más­honnan tudtuk meg. A Heves megyei Idegenforgalmi Hiva­talnál egy különvonatot tarta­nak számon, amely hétszáz­ötven utast hozott a városba vasárnap reggel, s a benzin­kútnál 3845 liter benzint ad­tak el reggeltől estig. E két számból könnyen lehet követ­keztetni, hogy a kirándulók több ezren voltak városunkban. Ugyanis ehhez még hozzáadhatjuk a szombati dalosünnep részvevőit, akik szintén városunkban marad­tak a pihenőnapon is, körülbe­lül félezren. S még valamiről ne feled­kezzünk meg. A külön autó­buszokról, amelyek ugyancsak sok utast hoztak az ország kü­lönböző vidékeiről, meg a Park Szállóban tartózkodó kül­földi vendégekről, lengyelek­ről, NDK-beli turistákról, bol­gárokról, s amerikai látoga- tókróL A helybeli pihenő, szórako­zó emberek, s a városunkba látogatott vendégek fogadásá­ra, ellátására fel is készültek mindenütt. Ezzel kapcsolat­ban elöljáróban egy számot: csak sörből kétszáz hektolitert biztosított a Vendéglátóipari Vállalat a szomjas emberek számára. Ez a sörmennyiség csaknem teljes egészében el is fogyott záróráig. Az egyes he­lyeket tekintve a legnagyobb forgalmat természetesen a strandon működő kisvendéglő és a kisegítő részlegek bonyo­lították le. A kisvendéglő asz­talainál ötszáz adag ebédet ad­tak el, s az itt működő sönté- sen kívül a hátsó medence közelében levő pavilon és még egy kisegítő sörcsap is műkö­dött. A málnaszörpöt kedvelők számára egy automata szörpko­csit állítottak munkába itt, amelyből a közeljövőben még kettő kerül ki az utcákra. Ha már az utcánál tartunk, nem érdektelen megemlíteni azt sem, hogy a fagylaltkedve­lők igényeit nyolc mozgóárus igyekezett kielégíteni, azon fe­lül, hogy a Széchenyi utca két cukrászdájában is kétszáznyolcvan kiló fagylalt fogyott el. Az egykori Rétes­boltban ezen kívül mintegy száz üveg Bambit és citrom­levet, száztíz üveg szódát, több mint 1100 süteményt, s csak­nem ezer szimpla feketét ad­tak el. A Nefelejcs cukrász­dában kétszáz üveg hűsítőital fogyott el a gyümölcsleveken kívül, s mintegy hatvan üveg sör és 110 üveg szóda eladása növelte a forgalmat. Külön kell szólni a város két kedvelt helyéről, a Tej- eszpresszóről, és a Vörös Rák Halászcsárdáról. Az elsőben a napi forgalom tizenkétezer fo­rint volt, amelynek felét délig bonyolították le, elsősorban a reggelizők, tízóraizok révén. Ez idő alatt 1000 sütemény, hatvan liter kakaó, negyven liter kávé és mintegy húsz li­ter tej fogyott el, egész nap pe­dig 180 kiló fagylaltot kellett lefagyasztani, s mind el is kelt. A Vörös Rákban az este 9" órai zárásig ÍOOO ebéd és vacsora fogyott el. Ezen belül száz adag halászlét, majdnem ugyan­ennyi rostonsült halat, harminc kiló májból, pirított májat, 200 szelet rántott és pá­rizsi szeletet vittek ki a fel­szolgálók a vendégeknek a konyháról. A Park Szálló éttermében és fagylaltkertjében is nagy volt a forgalom. Az előbbi he­lyen mintegy hatszáz ebéd fo­gyott el, az utóbbin pedig hét­ezer forintos forgalmat bonyo­lítottak le fagylaltból, hűsítő­italokból, limonádéból és presz- szó-kávéból. Nagy volt a forgalom a Szép- asszonyvölgyben is, s termé­szetesen számosán elmentek a városból, a Bükkbe, a Mátrába egy kis kirándulásra. Számuk­ra ugyancsak lehet következ­tetni néhány adatból, amely az eddigi számok felsorolása végén ugyancsak nem érdekte­len: A város legnagyobb for­galmú élelmiszer kereskedésé­ben, a Csemegében, szombaton tizenöt százalékkal több ke­nyér és péksütemény fogyott el, mint más hétvégi napokon, f majdnem száz kiló téliszalámit, turista szalámit, gyulai kol­bászt vásároltak meg a külön­böző májkonzerveken kívül " kirándulásra készülők. A felsorolt hentesárukból „rendes” hétköznapokon és hétvégeken az elmúlt szombat mennyiségnek körülbelül egy­ötöde fogy el. Ez is jellemző szám, de hozzátehetünk még egyet, amely a dalosünnepre érkezett vendégek, énekkarok körében az egri borok sikerét bizonyítja: csak itt, a Cseme­gében, mintegy 180 üveg bi­kavér és medoc fogyott el, nem számítva az egri leányká­ból, csemege fehérből eladott mennyiséget. W. L. \ <

Next

/
Thumbnails
Contents