Népújság, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-27 / 149. szám
4 NEPOJSÄO 1961. Június VI., kedd fűt Német-—magyar barátsági nap Nlagytályán A Hazafias Népfront rendelésében német—magyar baráti nap lesz szerdán Nagytályán. A barátsági napra a községbe látogat Hans Jakobus, a Demokratikus Német Rádió munkatársa, s délután megtekinti a termelőszövetkezetet, majd este falugyűlésen számol be a község lakosságának a német nép életéről, s legújabb politikai helyzetről. — A POROSZLÓI Béke Termelőszövetkezet az Eger patakon 220 munkaegység és 8 ezer forint értékű anyag felhasználásával új átkelő- hidat létesített az elmúlt napokban. — SZAKSZERVEZETI taggyűléseken tárgyalják meg az üzemekben a munkásvédelem aktuális kérdéseit. A taggyűléseken a dolgozók számos javaslatot tesznek a munkavédelem továbbjavítására, mint ahogy azt az elmúlt napokban az egercsehi bányánál szervezett taggyűlésen is tették. A taggyűlések után az üzemi szakszervezeti bizottságok a vállalat vezetésével egyetértésben a dolgozók javaslatai alapján kidolgozzák a munka- és egészségvédelem további javításának feltételeit. — A MÉK EBBEN az évben 140 súlyvagon cseresznyét vásárolt fel és értékesített. Meggyből 20 súlyvagonnal vásárolt fel eddig s előreláthatóan még 8—10 súlyvagon felvásárlására kerül sor. — ÜZEMEINKBEN ezekben a napokban folyik a szakszervezetek részéről a munka- és egészségvédelmi beruházások felmérése. A terv az, hogy a felméréseket még a III. negyedév végére . Ivégezzék, hogy a második ötéves terv első évében már meg is kezdhessék megvalósításukat. — KÖMLÖN. a Petőfi Termelőszövetkezetben az idén 440 hold kalászost kell levágni. Az aratnivaló felét géppel, míg a másik felét 50 aratőpár beállításával vágják le. A tervek szerint így 8—10 nap alatt be tudják takarítani a lábonálló gabonát. — AZ ELMÚLT tíz év alatt az ÉM 3. sz. Kőbánya Vállalat recski és gyöngyösi bányáiban 52 millió forint értékben végeztek beruházási munkákat. A hároméves terv időszakában a vállalat termelése 24 százalékkal bővült; a jelentős termelésnövekedést döntő mértékben (14 százalék) a termelékenység fokozásával érték el. — AZ ELMÚLT néhány nap alatt 50 mázsa zöldbabot értékesítettek a megye piacain. Ebből szombat reggel 30 mázsa fogyott el Egerben. — A PARÄD1 Üveggyárban ez év folyamán — a választék növelése érdekében — 12 új gyártmányt vezetnek be. EGRI VÖRÖS CSILLAG Alom rev ti EGRI BRODY Megtorlás EGRI KERTMOZI Mesterdetektív GYÖNGYÖSI PUSKIN Therese Raquin GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Hely a tetőn HATVANI VÖRÖS CSILLAG A szultán fogságában HATVANI KOSSUTH A nyomorultak (II. rész) HEVES Fapados szerelem PÉTERVASARA Különös kirándulás FÜZESABONY Ordító egér míísoi < Egerben este 7 órakor: Dulszka asszony erkölcse ■rokban este 8 órakor: Denevér A hetedik egri dalosiinnep igaz művészettel szolgálta a Liszt—Bartók nagyszerű gondolatát EGER VÁROS hetedik esztendeje hívja-várja minden évben a dal, az ének értőit, és szerelmeseit, hogy ünnepi találkozás keretében gyönyörködtessék az egri népet a magyar kórusirodalom és művészet alkotásaival; számot adva munkájukról, újból megerősítsék azt a barátságot, amely az ország több kiváló együttesét egri vállalatokhoz, üzemekhez fűzi. Szombaton délelőtt a különböző irányokból érkező énekeseket ünnepélyesen fogadták. Délután háromkor a városi tanács kis tanácstermében Kocsmár János, a városi tanács VB-elnöke köszöntötte a kórusokat és azok vezetőit. A vállalatok, üzemek, az egri dolgozók barátsága és szereta- te jeléül átadták ajándékaikat az énekkarok gazdáinak. A vendégek őszinte érzéseit Makiári József, a váci Vox Humana kórus karnagya tolmácsolta a vendéglátóknak. A város szombat délutáni, megszokott hangulatát ünnepivé formálta a kórusok próbája. Négy órától este hétig a főiskola előtti tér széles lépcsősorán felhangzottak Liszt, Bartók és Kodály melódiái. Ez a találkozó ugyanis a kettős évforduló jegyében született meg és zajlott le. Liszt Ferenc születésének 150. és Bartók Béla születésének 80. évfordulóját a magyar zenei világ bensőségesen ünnepli, így Égerben is — a béke és szabadság eszméinek magasztos gondolataival eltelve. Erről a két vezérmotívumokról — a békéről és a szabadságról — szóltak Lisz és Bartók alkotásai ezen az estén, és ezeket hangsúlyozta megnyitójában Kristóf László, a városi tanács VB-elnökhelyettese is. Esti fél kilencre benépesült a főiskola előtti park nézőtere, kigyúltak a reflektorok: a székesegyház homlokzatát és a színpadként szolgáló lépcsősort nagyszerű látvánnyá formálták a fénycsóvák. A főiskola erkélyéről fúvósok hirdették az ünnepi műsor kezdetét. A MŰSOR ELSŐ számaként Liszt Ferenc Magyar ünnepi dalát adák elő a dalosünnepen részt vevő összes énekkarok, Auer Gyula vezényletével. A többszáz főnyi egyesített kórus az egész teret betöltő hangzással szólaltatta meg Liszt Ferenc dalát, amely őszintén és markánsan bizonyít a nagy zeneköltő magyarsága és igaz hazafisága mellett. Bartók Béla gyermekkórusaiból hozott egy csokorra valót (Bánat, Tavasz, Legénycsúfoló. Bolyongás) a Miskolci Zeneművészeti Szakiskola leánykara, Kardos Pál karnagy vezetésével. A népdalgyűjtő Bartók Béla finomművű feldolgozásait elmélyült jrészlet- kidolgozással és kitűnő hangzással adták elő a miskolci lányok, a kamara-együttes azonban nem tudott megfelelő hatást elérni: a nagy, tágas térség a pianókat elnyelte. A budapesti MÁV Szimfonikusok Bartók Béla két zenekari művét mutatták be: Este a székelyeknél és a Medvetánc című alkotásokat. Vezényelt Pécsi István. A Landler Jenő Járműjavító férfikara Liszt: A lelkesedés dala és Bartók: Ne hagyj itt' című kompozícióját adta elő, majd a kórushoz csatlakozott a Dunakeszi Járműjavító énekkara és így szólaltatták meg Bartók Béla Huszártáncát. Az egyesített kórusokat Turcsányi Emil vezényelte. Tusa Erzsébet zongoraművész a Budapesti MÁV Szimfonikusokkal Liszt A-dur zongoraversenyét adta elő. Vezényelt Pécsi István. Bár a műsorterv szerint az Esz-dur koncertet kellett volna kapnunk, az Esz-dur tartalmilag is reprezentatívabb alkotása Liszt Ferencnek, a közönség mégis hálásan tapsolt a művésznőnek, mert játéka élményt nyújtott és azt a meglepetést, hogy a zongora szabadtéri megszólaltat&wi — okos technikai segítség árán — művészi élvezetet jelent. (Az aztán más kérdés, hogy jelentős időtartamú hangszerszólókkal lehet-e és szabad-e megszakítani a dalosünnepség ritmusát.) SZÜNET UTÁN a Dunakeszi MÁV Járműjavító férfikara Liszt „Weimari népdalát” és a Goethe-reminiszcen- ciákat visszatükröző „Fényt, több fényt” című kompozícióját adta elő, majd egyesülve a Landler Jenő Járműjavító énekkarával, Liszt Katonaénekét szólaltatta meg. Mindkét esetben Makiári József vezényelt. Tusa Erzsébet zongaramű- vésznő még két Liszt-darabbal kedveskedett a közönségnek. Ujjai alatt életre keltek A Villa d’Este szökőkútjainak kristálytiszta csillogású hangjai. Élményt adott a Tarantella is, különösen a lírai- an lágy részleteknél interpretált a művésznő teljes átéléssel. A debreceni „Maróthy Gyula” Vegyeskar Czövek Lajos vezényletével Liszt: A május újulása című művét és Kodály Székely keservesét énekelte. Az egyre feljebb ívelő műsorban az énekkarok közül kiemelkedő teljesítményt nyújtott és eleven hatást ért el a váci Vox Humana száztíz tagú vegyeskórusa Kodály két alkotásával. Molnár Anna balladái históriája után az Ady- versre komponált „Felszállott a páva” című alkotás következett. Makiári József vezényelt. Ehhez a kórushoz csatlakozott még a debreceni együttes is és így énekelték Kodály népszerű „Békességes óhajtás” című szerzeményét, Czövek Lajos vezényletével. AZ ÜNNEPI MŰSOR befejező számaként a miskolci, debreceni, a váci kórusok a Budapesti MÁV Szimfonikusok kíséretével, Radnai Györgynek, az Állami Operaház énekesének szólójával Liszt Ferenc alkotását, „A munka himnuszát” adták elő. Vezényelt Makiári József, a Dunakeszi Járműjavító énekkarának karnagya. A ritkán megszólaló és grandiózus Liszt-alkotás méltóképpen fejezte be a VII. egri dalostalálkozó ünnepi hangversenyét. A műsor egyes számait bevezető szöveget dr. Herédi Gyula, az egri Gárdonyi Géza Színház művésze mondotta el. A két és félórás hangverseny után a vendégkamagyok, a Művelődésügyi Minisztérium kiküldötteivel és az érdekelt egri szakemberekkel együtt megbeszélték a hangverseny tapasztalatait. Ä rendezés művészi kérdéseit bizonyos fokig más felfogásban oldotta meg az idén Auer Gyula, mint a korábbi évek dalosünnepeinek irányítói. Megszüntették a sok kórus szerepeltetésével járó és elkerülhetetlen túlzsúfoltságot, igyekezett a műsor összeállításánál a tömör eszmei mag érvényesülését biztosítani. Imponálóan hatott Liszt líraisága, Bartók szenvedélyessége, finom hangzatai és Kodály Zoltán kórusainak drámai hevülete. — A kamarajellegű kórusok ügye ] azonban a jelenlegi szabadtéri-színpadi megoldásban még hiányos. Az oly fontos kórusi pianókat a nyitott térség elnyeli. Most is — bár ritka nyugodt nyári éjszaka volt — a miskolci lányok dalainak pianói és a debreceniek árnyaltabb előadása nem hagyhatott olyan mély nyomot a hallgatóságban, mint ahogyan a gondos munka és a nyújtott teljesítmény megérdemelte volna. Nem lenne indokolatlan szabadtéri kísérletezés a Dobó téren, a zárt falak előtt, a minoriták templomának lépcsőjén, ahol csaknem ugyanazokat a architektúrás színpadképi hatásokat lehet elérni, mint a székesegyház előtt. Az akusztikai kérdést a jövőben feltétlenül meg kell oldani, ha azt akarjuk, hogy a vendégkórusok kedvét ne szegje az esetleges siker elmaradása — rajtuk kívül álló okok miatt A MŰSOR GAZDAGNAK mondható, helyenként kiváló művészi élményt adott, hiszen tizenhét kórusmű, három zongoraszóló és két önálló zenekari mű sorjázott egymás után. De ezt a gazdagságot a vendégek hozták Egernek és az egri kórusok a dalosünnep áramkörébe nem kapcsolódtak bele. A bevezető kórusban való részvétel nem teljesítmény az egriek részéről akkor, amikor az idegenek jelentős produkciókkal jöttek városunkba. A hazai közönség joggal várja és igényli: az egri énekkarok, ha bejárják az ország néhány városát, itthon is mutassanak egy porciót művészetükből. Nem díjazási versengés ez az ünnep, hanem a szív kitárulása, a dalok lelkének kinyilatkoztatása. És nem hallgathatnak az egri énekkarok sem. Ezt ünnep után, az elkövetkező ünnepek érdekében tesszük szóvá. Farkas András 1961. JÚNIUS 27.s KEDD: LÁSZLÓ 1905. június 27-én kezdődött el a Fekete-tengeri cári flotta PATYOMKIN cirkálóján a legénység felkelésével az orosz tengerészek első forradalmi akciója. Kiss József igy emlékezik meg az eseményről: „Fekete vizeken A PATYOMKIN CIRKÁLÓ haii-hé-hali-hó Száll a Knyáz Potemkin a fekete hajó, Süvítő szélvésznek a szemébe néznek Jó hatszáz legények, Hali-hé-hali-hó, A fekete hajó. Es ahol megjelent és ahol partot ér Erőre kap a kar, fölforr a tunya vér. Gőg, gazság elsápad, szem nyílik, lánc szakad És minden rab szabad, Hali-hé-hali-hó, A szabadság hajó.” 90 évvel ezelőtt, 1871-ben e napon írta meg EUGENE POT- TIÉRE francia költő, a Párizsi Kommün tagja, az Intemacionálé szövegét. Érdekes találmányok es felfedezések 145 évvel ezelőtt, 1816-ban e napon született FRIEDRICH KELLER német feltaláló, aki 1845-ben papírt faforgácsból állított elő. Találmánya tette lehetővé a papír nagy mennyiségű gyártását. 135 évvel ezelőtt, 1826-ban gyulladt ki Pesten az első GAZ- lAmpa. Az elmúlt egri vasárnapról — számokban Az 1961. június 25-i napon, tehát az elmúlt vasárnap a nap 3 óra 48 perckor kelt és 19 óra 45 perckor nyugodott le országunkban, tehát pontosan tizenöt óra ötvenhét perc alatt vonult el felettünk. Ez idő alatt 12,6 óra hosszat sütött Egerre, olyan erővel, hogy a Szőlészeti Kutató Intézet meteorológiai megfigyelői reggel 20,6, tizenegy órakor 29,6, este huszonegy órakor pedig, amikor forró sugarait a földre bocsátó égitest már lenyugodott, még mindig 23,4 Celsius fokot mértek műszereikkel. Nem volt „rendkívüli világnap” ez a vasárnap, az egri emberek, s a városba érkező kirándulók mégis érezték, hogy a nyár eddigi legszebb, s legmelegebb napja köszöntött ránk. Kora reggel népesedni kezdett tehát a strand környéke, s délre a bejárat előtti rész már olyan látványt nyújtott, mint a legkeresettebb olasz-, vagy franciaországi tengerparti luxusüdülők: a kerítés mellett hosz- szú sorban álltak a motorkerékpárok — több mint száz —, s parkíroztak, ahol egy kicsi helyet találtak a szebbnél szebb személyautók, amelyek száma a félszázat is meghaladta. Az illetékesekben fel is merült a gondolat, hogy a gépjárműmegőrzőhelyet meg kellene nagyobbítani úgy, hogy a strandra érkezők a környező utcákban is biztonságosan s felügyelet mellett hagyhassák járműveiket, mert máskülönben teljesen tönkremegy a Petőfi tér gyepesített, parkosított része. A strandfürdő pénztár-ablakainál a késő délutánig nem fogyott el a belépőjegyekért sorba álló tömeg. Nem kellett sok számolás, csak a jegytömbök elfogyott szelvényeinek összeadása, s este máris kiderült, hogy ezen a napon 7000 ember keresett felüdülést, pihenést az egri strandon. Ez a szám ebben az évben csúcs- eredmény! Eddig ennyien még nem voltak 1961-ben a strandon, pedig már volt néhány igazán szép, fürdésre, napozásra alkalmas nap. Azt az eladott jegyekből nem lehetett megtudni, hányán voltak a napimádók között helybeliek, s hányán a Budapestről, más vidékről érkezettek. Ezt hozzávetőlegesen máshonnan tudtuk meg. A Heves megyei Idegenforgalmi Hivatalnál egy különvonatot tartanak számon, amely hétszázötven utast hozott a városba vasárnap reggel, s a benzinkútnál 3845 liter benzint adtak el reggeltől estig. E két számból könnyen lehet következtetni, hogy a kirándulók több ezren voltak városunkban. Ugyanis ehhez még hozzáadhatjuk a szombati dalosünnep részvevőit, akik szintén városunkban maradtak a pihenőnapon is, körülbelül félezren. S még valamiről ne feledkezzünk meg. A külön autóbuszokról, amelyek ugyancsak sok utast hoztak az ország különböző vidékeiről, meg a Park Szállóban tartózkodó külföldi vendégekről, lengyelekről, NDK-beli turistákról, bolgárokról, s amerikai látoga- tókróL A helybeli pihenő, szórakozó emberek, s a városunkba látogatott vendégek fogadására, ellátására fel is készültek mindenütt. Ezzel kapcsolatban elöljáróban egy számot: csak sörből kétszáz hektolitert biztosított a Vendéglátóipari Vállalat a szomjas emberek számára. Ez a sörmennyiség csaknem teljes egészében el is fogyott záróráig. Az egyes helyeket tekintve a legnagyobb forgalmat természetesen a strandon működő kisvendéglő és a kisegítő részlegek bonyolították le. A kisvendéglő asztalainál ötszáz adag ebédet adtak el, s az itt működő sönté- sen kívül a hátsó medence közelében levő pavilon és még egy kisegítő sörcsap is működött. A málnaszörpöt kedvelők számára egy automata szörpkocsit állítottak munkába itt, amelyből a közeljövőben még kettő kerül ki az utcákra. Ha már az utcánál tartunk, nem érdektelen megemlíteni azt sem, hogy a fagylaltkedvelők igényeit nyolc mozgóárus igyekezett kielégíteni, azon felül, hogy a Széchenyi utca két cukrászdájában is kétszáznyolcvan kiló fagylalt fogyott el. Az egykori Rétesboltban ezen kívül mintegy száz üveg Bambit és citromlevet, száztíz üveg szódát, több mint 1100 süteményt, s csaknem ezer szimpla feketét adtak el. A Nefelejcs cukrászdában kétszáz üveg hűsítőital fogyott el a gyümölcsleveken kívül, s mintegy hatvan üveg sör és 110 üveg szóda eladása növelte a forgalmat. Külön kell szólni a város két kedvelt helyéről, a Tej- eszpresszóről, és a Vörös Rák Halászcsárdáról. Az elsőben a napi forgalom tizenkétezer forint volt, amelynek felét délig bonyolították le, elsősorban a reggelizők, tízóraizok révén. Ez idő alatt 1000 sütemény, hatvan liter kakaó, negyven liter kávé és mintegy húsz liter tej fogyott el, egész nap pedig 180 kiló fagylaltot kellett lefagyasztani, s mind el is kelt. A Vörös Rákban az este 9" órai zárásig ÍOOO ebéd és vacsora fogyott el. Ezen belül száz adag halászlét, majdnem ugyanennyi rostonsült halat, harminc kiló májból, pirított májat, 200 szelet rántott és párizsi szeletet vittek ki a felszolgálók a vendégeknek a konyháról. A Park Szálló éttermében és fagylaltkertjében is nagy volt a forgalom. Az előbbi helyen mintegy hatszáz ebéd fogyott el, az utóbbin pedig hétezer forintos forgalmat bonyolítottak le fagylaltból, hűsítőitalokból, limonádéból és presz- szó-kávéból. Nagy volt a forgalom a Szép- asszonyvölgyben is, s természetesen számosán elmentek a városból, a Bükkbe, a Mátrába egy kis kirándulásra. Számukra ugyancsak lehet következtetni néhány adatból, amely az eddigi számok felsorolása végén ugyancsak nem érdektelen: A város legnagyobb forgalmú élelmiszer kereskedésében, a Csemegében, szombaton tizenöt százalékkal több kenyér és péksütemény fogyott el, mint más hétvégi napokon, f majdnem száz kiló téliszalámit, turista szalámit, gyulai kolbászt vásároltak meg a különböző májkonzerveken kívül " kirándulásra készülők. A felsorolt hentesárukból „rendes” hétköznapokon és hétvégeken az elmúlt szombat mennyiségnek körülbelül egyötöde fogy el. Ez is jellemző szám, de hozzátehetünk még egyet, amely a dalosünnepre érkezett vendégek, énekkarok körében az egri borok sikerét bizonyítja: csak itt, a Csemegében, mintegy 180 üveg bikavér és medoc fogyott el, nem számítva az egri leánykából, csemege fehérből eladott mennyiséget. W. L. \ <
