Népújság, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-25 / 148. szám
1IM51. június 25., vasárnap NÉPÚJSÁG 5 Gyárat építenek Egerben MÁSFÉL ÉVVEL ezelőtt jött az első hír, hogy közel kétezer dolgozót foglalkoztató gyárat építenek Egerben. Kombájn hajtáselosztókat, sebességváltókat és egyéb ipari hajtóműveket fognak gyártani. A vidéki ipartelepítés során mintegy 80 jfnillió forintos beruházással bővítik a Hajtóműgyár egri telepét. Az építkezések megkezdése késett. Sokan már azt mondták, hogy semmi sem lesz a tervekből. De nemrég építőmunkások érkeztek a Kistályai útra. Az ÉM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói hozzáláttak a munkához. A gyár kapuja előtt már tető alatt az építésvezetőség irodahelyiségei. Amott új raktár, alatta cementet tárolnak. Nagy teherautókpn hozzák, s napközben sok zsákkal talics- káznak el belőle. Kell az alapba, meg a habarcsba. A most épülő nagy gyár konyhájának és garázsának felmenő falait szárítja a nyári napsütés, szorgoskezű munkások a tetőszerkezeten dolgoznak. Lent, a telep déli részén nagy halom kivágott gyümölcsfa. Szárazán zörög a levél. a gyökeret vesztett barack elfonnyadt már. Meghaltak a fák, de helyükön új élet fakad, sok munkásnak kenyeret adó új gyár épül. MINTEGY 120 modern gépet befogadó, négyhajós nagy csarnokot építenek. — Mekkora lesz az új műhely? — Nem kicsi a jelenlegi sem. 1200 négyzetméter az alapterülete. De az új csarnok majdnem négyszer ekkora lesz, 4320 négyzetméter —* válaszolja Csata Tibor, a fiatal építésvezető. Az alapárkokat ássa a Bogi-brigád. A felmenő pillérek tüskéi a rajzok szerint, mindenütt a helyükön állnak. A 25-ös gömbvasak végei a szürkés-kék eget bámulják. 80 méter hosszú és 54 méter széles lesz az épület. Frissen ásott árkok, hegy nagyságú kavicshalmok, betonkeverők, transzportőrök, agregá- tor, előregyártott vasbetongerendák mutatják, hogy igazi nagy építkezés folyik itt. Mindig és minden mozog. Még a fák is. Fürge mozgású fiatal fiú macskaügyességgel kúszik fel a nyárfa törzsén. Drótkötelet kötnek egy vastagabb gallyra, lent ketten fűrészelik, pár pillanat és már kidőlt a fa. — Kicsit odább 20-szor 50 méteres teret betonoznak le. Az előregyártott elemeket tárolják itt az építők. Nekünk majd raktár lesz belőle. Daruzható, szép, nagy raktár. Itt kerítés volt, jó erős betonoszlopok határolták. Az építésvezető autódarut állított elé és egy óra alatt kiszedték az oszlopokat. Ma reggelre már raktárt csináltak a helyén. — AMOTT A SARKON tegnap helyezte el Rózsa elvtárs az alapkövet. Biztattuk, hogy jól rakja le. Illesztette jobb- ról-balról. Tizenötször ütött az alapkőre. A kitűzött anléger- rel hangosan számoltuk. Tizenöt liter bort jelent ez áldomásként — nevet Bogdán István főművezető. így mondja ezt a kőműveshagyomány. Kicsit feljebb a gyár fedett raktára volt. Most az építők használják cementraktámak. Itt a rúdanyagraktár, csatlakozó árkot ásnak hozzá. Több mint nyolcmillió forint értékű munkára kötöttek szerződést erre az évre. A transzformátorházat és kazánházat is az idei évre ütemezték. — De nincs még tervdokumentáció, sem végleges hely- kijelölés. Az elrendezési terven a pontos méretet és szint- magasságot aligha lehet megállapítani. A Kohó- és Gépipari Minisztérium késik a tervszolgáltatással — panaszkodnak egyszerre ketten is a műszaki vezetők közül. De nem csüggednek. A nagycsarnoknak csak alapjait kellene az idén lerakni. December 31-re tető alatt lesz — fogadkoznak az építők. Ebédszünetet jeleznek. Pár perc alatt megtelik a gyár étterme. Eddig 140 dolgozó étkezett itt, most 360. Kicsi a helyiség, szűk a konyha. De a sarkig tárt ablakon bekandikálnak az új gyár üzemi konyháinak falai. A zöldségleves után sertéssültet tálalnak, burgonyával és salátával. Az építőknek is, meg a gyár munkásainak is. Sok a munka, jó koszt kell ide — summázza véleményét Rapt László, a kubikos brigádvezető. Boconá- diak ők mind, de egy kicsit egriek lesznek, mire felépül a gyár. A másik asztalnál a Pásztor-brigád ebédel. Ácsok, kőművesek és kubikusok. Gyöngyösről jöttök erre az építkezésre. Komplex-brigádként dolgozlak itt. A TERVDOKUMENTÁCIÓ hiánya kicsit aggasztó. Tavaly a KGM tervosztálya azt ígérte, hogy a kezdéshez teljes tervdokumentációt ad a kivitelező vállalat kezébe. Ügy látszik, ez csak ígéret maradt. Biztató, hogy jól halad a munka. Ezt láttuk és halöttuk a gyártelepen mindenütt. Halk szavú, szerény asszonyka jegyezte meg a gyár irodájában: egy hónappal ezelőtt még hí- re-hamva sem volt az építkezésnek. Most meg nem győzök csodálni. Szemlátomást nőnek az épületek, épül-szé- pül a mi gyárunk. Dt. Fazekas László Fiatal korában válik az ember iszákossá Dr. Paul O’ Hollaren, egy amerikai elvonókúrával foglalkozó klinika főorvosa, intézetének kóresetei alapján bebizonyította, hogy a súlyos alkoholisták túlnyomó többsége már egészen fiatal korban kezd inni. A kritikus kor 18 és 20 év között van. Az első súlyos lelki válságok legtöbbször a pubertással, majd a hivatásgyakorlás legelején lépnek fel. Aki ezekkel a nehézségekkel nem képes megbirkózni, az különböző „köny- nyebbségek” után kutat és ezeknek egyikét például az alkoholban véli megtalálni. A jövendő alkoholistát már ebben az időszakban sem könnyű lebeszélni az alkoholról. Erényük: a bátorság A Szovjetunióban ezen a napon ünneplik az ifjúság napját. Ebből az alkalomból az egész ország elismerését fejezi ki a komszomolisták, fiatalok áldozatkész munkájáért, amelyet a haza nagy építkezésein, a szűzföldeken végeznek, azért a fiatalos lelkesedésért, azért a sokirányú tevékenységért, amelynek eredményeként gyorsabb ütemben haladhat a kommunizmus építése. E napon igen sok fiatalt tüntetnek ki a munkában, tanulásban, a haza védelmében végzett munkájukért, mint a képen látható katonafiatalokat is, akik a második világháborúból ottmaradt ezer kilogrammos bombát tették ártalmatlanná Moszkva egyik lakókerületében. Vasárnapi jegyzetek Fejfa as útszélen A baktai erdőben kanyargó út mentén a lombkoronák hűvösében apró fejfa szerénykedik. Autók suhannak el mellette, elvillan az utasok szeme előtt, de mire feltámad az érdeklődésük a kicsiny fejfa iránt, már messze járnak. A környékbeli ökrösszekerek gazdái meg nem is nagyon pazarolják rá érdeklődésüket. Évtizedek óta ismerik már ezt a szomorú emlékeztetőt, sőt ami ennél több, végigélték azokat az időket, mikor még az út partjára is jutott a csecsemősírokból, mintha nem eleget őriznének a domboldali temetők is az apró fejfákból. Most is, arra jártunk, épp hogy előtűnt az apró sirhant, amely alatt csecsemő pihen már évtizedek óta, akit a nyomor és szégyen elől menekülő anyja hagyott sorsára. Elmentünk mellette, miként mások is, de valahogy más érzésekkel, mint évtizedekkel korábban az a nemzedék, amely nemcsak ilyen mementókból ismeri ezeket az időket, de élte is az erdők közé szorult falvak irigylésre cseppet sem méltó életét. Más érzésekkel mentünk el mellette, hiszen napjaink is másféle emlékeztetőket szolgáltatnak a legifjabb generációk életének első hónapjairól, éveiről. Eszembe jut egy tavaszi beszélgetés dr. Valló Ede körzeti orvossal, aki három Hatvan környéki szövetkezeti falu egészségvédelmét szervezi, irányítja. Nem éreztem dicsekvést szavaiból, inkább csak természetesnek számító tények ismertetését, mikor arról beszélt, hogy 6 éve egyetlen csecsemő sem halt meg a három szövetkezeti faluban. Ez akkor nem is hatott — ha úgy tetszik — szenzációnak, hiszen természetes, hogy nálunk féltőn vigyáz a gyermekek testi épségére, egészségére a család és a társadalom is megfelelően gondoskodik a csecsemövédelemröl. Ez a tény különösen akkor került éles kontrasztba az útszélén posztoló gyermeksírral, mikor más, újabb élmények( tények is hozzájárultak ahhoz, hogy éles határvonalat húz-: zak a falu egykori egészségügyi állapota és a mi társadalmunk emberről való gondoskodása, humanitása között. Mégis — mondhatnák a rosszmájúnk — más az élmény, s más a számok mutatta valóság. Hát iákkor nézzük a tényeket. Lapozzuk fel az 1935-ös „boldog” állapotokat rögzítő Heves vármegye című könyvet és nézzük, mit mond a csecsemőhalandóságról. Az előbb említett három szövetkezeti községben, ahol több mint fél évtizede egyetlen csecsemősír sem került a domboldalba, ott 1935-ben minden száz élveszületett apróság közül egyéves koráig 24-et temettek el., Heves megyében az országos átlagot is jóval meghaladta a csecsemőhalandóság a többi „boldog” békeévben is. Ennek „... a rossz közegészségügyi viszonyok az előmozdítói, a rossz lakásviszonyok... másrészt a lakosság nagy szegénysége, amelynek következménye a rossz és egészségtelen táplálkozás” — olvashatjuk ugyanebben a könyvben a nagy csecsemőfialálozási arányszám okairól. S ez a helyzet a megye bármelyik részében. A hevesi járásban, ahol a csecsemőhalandóság 23,8 százalékot tett ki, az okok hasonlóak: „a nép nagy nyomora és a veleszületett gyengeség nagy száma” — írja a könyv az egészségügyi helyzetet ismertetve. S ehhez felesleges minden kommentár. Ezekután az em-. bér szinte össze sem akarja vetni a mai életet tükröző számadatokat ezekkel a szomorú tényekkel, annyira nyilvánvalóan nagy a különbség mostani életünk, szocialista társadalmunk egészségügyi életviszonyai és a fent idézett állapot között. De az esetleges kételkedők meggyőzésére ide írhatjuk azt a sokak által tudott tényt, hogy évről évre csökken és ma már az egykori 24-ről megyeszerte ötre csökkent az ilyen halálesetek száma. > Kovács Endre rajz technikájának problematikus mozzanatait. Légrády Gyula főiskolai vezető lektor rövid írásában (A fordítás elméletének és gyakorlatának néhány kérdése didaktikai szempontból) azzal a munkával foglalkozik, amit a főiskolai lektorátus végez a hallgatók között. R ezessy László tanszékvezető főiskolai tanár Az úttörőzenekar problémái címmel fontos kérdésre irányítja az érdeklődést: hogyan és mivel, milyen hangszerekkel jussanak közelebb a zenéhez, a zene megértéséhez a fiatalok, a nagy fejlődési skálát átívelő általános iskolások. A társas muzsikálás módja megoldandó kérdés. A tanulmányban előadottak illusztrálására, s mintegy igazolására közreadta Rezessy László egyik átiratát úttörőzenekarra (H. Berton Dob peregjen című szerzeményét.) Dr. Molnár József főiskolai adjunktus Adatok népi demokratikus államunk iskolapolitikájának fejlődéséhez Heves megyében című munkája mérföldkövet jelző adatokat gyűjtött csokorba annak bizonyítására, hogy Heves megyében is csak a népi államhatalom tudott kultúrforradalmat elindítani a nép kulturális felemelkedésének útján. Raisz Rózsa főiskolai gyakornok Adatok Mikszáth szóláskincséhez címen száznál több szólást és közmondást dolsoz fel s beszédesen mutatja be Mikszáth stílus- és előadásbeli fortélyosságait. Dr. Szokodi József tanszék- vezető docens Revizionizmus és osztálvárulás címen adja közre bölcsész-doktori értekezésének egy részét. Okfejtését elméleti igazságokat tartalmazó idézetekkel és a politikai él»* eseményeinek elemzéséve’ igazolja. Dr. Kónya István tanulmánya (Lenin Materializmus és empíriokriticizmus című műve a fideizmus elleni harc éles fegyvere) bepillantást enged abba a küzdelembe, amelyet Lenin a fideizmus ellen folytatott. H r. Némedi Lajos, a fő- iskola igazgatója Bessenyei György utóélete címen foglalkozik a nagy irodalom- történeti jelentőségű íróval, hatásával. Megállapítja, hogy Bessenyei György utóélete az Agis megjelenésével megkezdődött, mert a kor- és pályatársak benne látják a vezér- egyéniséget, a testőrben, aki Bécsben, az európai műveltség áramkörében élt és ott telítődve irodalmi és művészi impulzusokkal, magyar nyelven kívánt írni és szólani. Orczy, Barcsay, Kazinczy, Ányos, Kreskay Imre, majd Révai Miklós, és aztán Batsányi János kerülnek hatása alá. Ez a termékenyítő és irányt- mutató hatás serkent, buzdít, verseket és műfordításokat hord fel a lélek mélyéről, utánzásra és alkotásra ingerel mindenkit, aki csak akar valamit a magyar művelődésért tenni. Dr. Némedi zárt egységbe kovácsolja a korról és Bessenyeiről alkotott képét és bár a színes mozaikok több egyéniség villódzását hozzák, mégis érezzük a kép meggyőző kompozícióját: Bessenyei György korszakot nyitott a magyar irodalomban. Nemcsak munkáiban — bár elsősorban írásai hatottak —, hanem életével és sorsával is. Dr. Némedi éveken át olvasta, gyűjtötte Bessenyeire vonatkozó adatait és — mint írja — bár 1772—1872 közötti teljes adatgyűjteménye készen áll, de most csak az 1772— 1790 közötti idő anyagát adta körre S hogy a nagyszombati egyetemnek Budára való áthelyezése mekkora jelentőségű lehetett Bessenyei korában, arra utal az a levél is, amelyet most közzétesz dr. Némedi, s amelyet Bessenyei György a budai egyetem tanáraihoz írt 1778-ban. Nagy Sándor főiskolai lektor az Egri csillagok és forrásai alcímmel adalékokat tesz közzé Gárdonyi Géza regényírói módszeréről. í őkös István főiskolai ta- nársegéd a horvát Miroslav Krleza magyar fordításban megjelent műveit követi nyomon írásában. Részletesebben ismerteti azt a kapcsolatot, amely a kitűnő horvát író és a felszabadulás utáni Magyarország irodalmi és színházi világa között keletkezett, s aminek folyamánya- képpen a Glembay Ltd. című dráma színre is került a Nemzeti Színházban. Nagyszerűen érzékelteti a fiatal kutató Krleza írói munkásságában azt a vonást, hogy korszakot és társadalmat a horvát író fölényes biztonsággal és drámai erővel ábrázolt. Dr. Bihari József tanszék- vezető főiskolai tanár Az orosz vid-kategoria kialakulásának kérdéséhez címen adta közre kandidátusi értekezésének egyik rövidített fejezetét. Dr. Szántó Imre tanszékvezető főiskolai tanár a Balaton környéki avarkori települések folytonosságának kérdéséről, valamint a veszprémi püspökség sümegi uradalmának majorsági gazdálkodásáról tett közzé tanulmányt az évkönyvben. Az első tanulmányban az utóbbi évek nagy feltárási munkái és leletei alapján nyilatkozik a „Keszthely-kul- túra” kérdéséről. A régészeti leletek és az eddig ismert történeti anyag közötti ellentmondást még nem látja fel- oldottnak a szerző, mert a Balaton melléki régészeti és embertani anyag sokrétű és még nem kellőképpen tisztázott eme települések folytonossága. Második tanulmányában dr. Szántó Imre ugyancsak a Dunántúlra viszi el olvasóit, a veszprémi püspökség sümegi uradalmába, a XVIII. század második felébe, hogy bemutassa a majorsági gazdálkodás elterjedését és uralkodó jellegét a korban és a püspökségi uradalomban. Bőséges adatanyaggal és statisztikai táblákkal bizonyítja, hogy a majorsági gazdálkodás hogyan nyomorította meg — különösen a XVIII. század negyedik negyedében a szerződéses jobbágyságot. A földesúri és állami terhek az elszegényedési folyamatot a jobbágyság körében meggyorsították. IV agy József az 1945-ös ^ * földreform Heves megyei eseményeiről számol be. A természettudományok köréből — az eddig említetteken kívül — dr. Udvarhelyi Károly, dr. Zétényi Endre, dr. Szökefalvi-Nagy Zoltán, Szűcs László, Pelle Béla, Perge Imre és dr. Edelényi Béla közöltek tanulmányokat. Ezekért az írásos anyagokért fognak inkább a szakemberek érdeklődni. Gyárfás Gyözőné Bartók Béla születésének 80. évfordulójára az idei emlékünnepségek kedves színfoltjaként — emlékeit írja meg a modem zene magyar óriásáról: a személyes élmények melegéből állítja össze a népdalgyűjtő Bartók portréját, de mint embert is, jellegzetes karaktero- logóiai adottságaié közel nézve tárja elénk írásában. Az évforduló súlyt ad ennek az emlékezésnek. A miscellanciában — a már felsoroltakon kívül — dr. Szántó Imre, Berzy András, dr. Hortobágyi Tibor publi-. káltak a szakérdeklődés szá-; mára anyagokat. A kötet vé-I gén Baksainé Dienes Klára,', Gergely Pál, Jakuba János és! Nagy Ernő három-három kompozíció j ának reprodukciói a található. Az évkönyv szerkesztésének! fáradságos munkáját cjr. Bakos József végezte el. A Bor-! sodi Nyomda tetszetős kiállí-! tásban készítette el a vaskos! kötetet, technikailag is kitűnő! kivitelezésben. A terjedelemre is komoly! évkönyv forgatása köz-! berí ismételten eszünkbe jut' az a már többször is felvetett elgondolás: jó lenne annyi szór-; galommal és eredménnyel; szembetalálkozva arra gondol-; ni, hogy — talán a Borsodi; Szemléhez hasonlóan — nem; ártana időszaki folyóiratot; létrehozni Heves megyében. Azok a tetemes költségek,; amelyeket a főiskola az év-; könyv kiadásába fektetett, nem; kamatoznak a széles rétegek-; nél és úgy tűnik, hogy a főis-; kólái tanárok és oktatók mint-; egy a szakfórumoknak szánjál; írásaikat. Az olvasók szélesebb! rétege nem juthat az alacsony példányszámú évkönyvhöz —! pedig nem egy tanulmány és; írás kiválóan alkalmas arra.! hogy az átlagolvasó érdeklő-; dését megmozgassa. S minden! bizonnyal a főiskolai tanárok: is közelebb húzódnának a mindennapi élethez, ha egy időszaki folyóirat közvetlenebb lehetősége adódnék arra, hogy; közléseikkel, írásaikkal beleszóljanak a Heves megyei kul-; turális élet irányításába. Meg; kellene kísérelni az eddig ne-; héznek látszó feladat megoldását. Farkas András Bélyegsarok BELINSZKIJ-PORTRÉ A Szovjetunió postaügyi minisztériuma Visszarion Be- linszkij (1811—1848), a nagy orosz kritikus születésének 150. évfordulója alkalmából emlékbélyeget adott ki. A négy kopejka névértékű bélyegen Be- linszkij portréja látható. A bélyeget K. Gorbunov 1843- ban készült metszete alapján nyomtatták. Június 13-án a Szovjetunió postaügyi minisztériuma a moszkvai, leningrá- di és a penzai postahivatalokban, valamint Belinszkij város postahivatalában a bélyegeket különleges bélyegzővel látta el. ÜNNEPI BÉLYEGEK AZ NSZK-BAN A Német Szövetségi Köztársaság postája a közlekedés mo- torizálásának 75 éves évfordulója alkalmából Daimler és Benz emlékbélyeg-sorozatot ad ki. A bélyegeken Daimler és Benz első gépkocsija és a feltalálók eredeti aláírása látható. BÉLYEGSOROZAT FRANCIA SZÍNÉSZEKRŐL Ot értékből álló színész-bé- lyegsorozatot adtak ki Francia- országban. Champnelsé és Rachel mellett Talma, Raimu és Gerard Philippe képe díszíti az új sorozatot. Kerék helyett — gömb Nyugat-Németországban olyan autómodellt készítettek, amelynek az első tengely és az első kerekek helyén gömbkereke van. A szakértők véleménye szerint ez a berendezés lényegesen csökkenti a balesetveszélyt.
