Népújság, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-25 / 148. szám

1IM51. június 25., vasárnap NÉPÚJSÁG 5 Gyárat építenek Egerben MÁSFÉL ÉVVEL ezelőtt jött az első hír, hogy közel kétezer dolgozót foglalkoztató gyárat építenek Egerben. Kombájn hajtáselosztókat, se­bességváltókat és egyéb ipari hajtóműveket fognak gyárta­ni. A vidéki ipartelepítés so­rán mintegy 80 jfnillió forin­tos beruházással bővítik a Hajtóműgyár egri telepét. Az építkezések megkezdése késett. Sokan már azt mond­ták, hogy semmi sem lesz a tervekből. De nemrég építő­munkások érkeztek a Kistályai útra. Az ÉM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói hozzáláttak a mun­kához. A gyár kapuja előtt már tető alatt az építésvezetőség irodahelyiségei. Amott új rak­tár, alatta cementet tárolnak. Nagy teherautókpn hozzák, s napközben sok zsákkal talics- káznak el belőle. Kell az alapba, meg a habarcsba. A most épülő nagy gyár kony­hájának és garázsának felme­nő falait szárítja a nyári nap­sütés, szorgoskezű munkások a tetőszerkezeten dolgoznak. Lent, a telep déli részén nagy halom kivágott gyü­mölcsfa. Szárazán zörög a le­vél. a gyökeret vesztett ba­rack elfonnyadt már. Meg­haltak a fák, de helyükön új élet fakad, sok munkásnak kenyeret adó új gyár épül. MINTEGY 120 modern gé­pet befogadó, négyhajós nagy csarnokot építenek. — Mekkora lesz az új mű­hely? — Nem kicsi a jelenlegi sem. 1200 négyzetméter az alapterülete. De az új csarnok majdnem négyszer ekkora lesz, 4320 négyzetméter —* vá­laszolja Csata Tibor, a fiatal építésvezető. Az alapárkokat ássa a Bogi-brigád. A felmenő pillérek tüskéi a rajzok sze­rint, mindenütt a helyükön állnak. A 25-ös gömbvasak vé­gei a szürkés-kék eget bá­mulják. 80 méter hosszú és 54 méter széles lesz az épület. Frissen ásott árkok, hegy nagy­ságú kavicshalmok, betonke­verők, transzportőrök, agregá- tor, előregyártott vasbetonge­rendák mutatják, hogy igazi nagy építkezés folyik itt. Min­dig és minden mozog. Még a fák is. Fürge mozgású fiatal fiú macskaügyességgel kúszik fel a nyárfa törzsén. Drótköte­let kötnek egy vastagabb gallyra, lent ketten fűrészelik, pár pillanat és már kidőlt a fa. — Kicsit odább 20-szor 50 méteres teret betonoznak le. Az előregyártott elemeket tá­rolják itt az építők. Nekünk majd raktár lesz belőle. Da­ruzható, szép, nagy raktár. Itt kerítés volt, jó erős betonosz­lopok határolták. Az építésve­zető autódarut állított elé és egy óra alatt kiszedték az osz­lopokat. Ma reggelre már rak­tárt csináltak a helyén. — AMOTT A SARKON teg­nap helyezte el Rózsa elvtárs az alapkövet. Biztattuk, hogy jól rakja le. Illesztette jobb- ról-balról. Tizenötször ütött az alapkőre. A kitűzött anléger- rel hangosan számoltuk. Ti­zenöt liter bort jelent ez áldo­másként — nevet Bogdán Ist­ván főművezető. így mondja ezt a kőműveshagyomány. Kicsit feljebb a gyár fedett raktára volt. Most az építők használják cementraktámak. Itt a rúdanyagraktár, csatla­kozó árkot ásnak hozzá. Több mint nyolcmillió forint értékű munkára kötöttek szerződést erre az évre. A transzformá­torházat és kazánházat is az idei évre ütemezték. — De nincs még tervdoku­mentáció, sem végleges hely- kijelölés. Az elrendezési ter­ven a pontos méretet és szint- magasságot aligha lehet meg­állapítani. A Kohó- és Gépipa­ri Minisztérium késik a terv­szolgáltatással — panaszkod­nak egyszerre ketten is a mű­szaki vezetők közül. De nem csüggednek. A nagycsarnok­nak csak alapjait kellene az idén lerakni. December 31-re tető alatt lesz — fogadkoznak az építők. Ebédszünetet jeleznek. Pár perc alatt megtelik a gyár ét­terme. Eddig 140 dolgozó ét­kezett itt, most 360. Kicsi a helyiség, szűk a konyha. De a sarkig tárt ablakon bekandi­kálnak az új gyár üzemi konyháinak falai. A zöldség­leves után sertéssültet tálal­nak, burgonyával és salátával. Az építőknek is, meg a gyár munkásainak is. Sok a munka, jó koszt kell ide — summázza véleményét Rapt László, a ku­bikos brigádvezető. Boconá- diak ők mind, de egy kicsit egriek lesznek, mire felépül a gyár. A másik asztalnál a Pásztor-brigád ebédel. Ácsok, kőművesek és kubikusok. Gyöngyösről jöttök erre az építkezésre. Komplex-brigád­ként dolgozlak itt. A TERVDOKUMENTÁCIÓ hiánya kicsit aggasztó. Tavaly a KGM tervosztálya azt ígér­te, hogy a kezdéshez teljes tervdokumentációt ad a kivite­lező vállalat kezébe. Ügy lát­szik, ez csak ígéret maradt. Biztató, hogy jól halad a mun­ka. Ezt láttuk és halöttuk a gyártelepen mindenütt. Halk szavú, szerény asszonyka je­gyezte meg a gyár irodájában: egy hónappal ezelőtt még hí- re-hamva sem volt az építke­zésnek. Most meg nem győ­zök csodálni. Szemlátomást nőnek az épületek, épül-szé- pül a mi gyárunk. Dt. Fazekas László Fiatal korában válik az ember iszákossá Dr. Paul O’ Hollaren, egy amerikai elvonókúrával foglal­kozó klinika főorvosa, intéze­tének kóresetei alapján bebi­zonyította, hogy a súlyos alko­holisták túlnyomó többsége már egészen fiatal korban kezd inni. A kritikus kor 18 és 20 év között van. Az első súlyos lelki válságok legtöbbször a pubertással, majd a hivatásgyakorlás legelején lépnek fel. Aki ezekkel a ne­hézségekkel nem képes meg­birkózni, az különböző „köny- nyebbségek” után kutat és ezeknek egyikét például az al­koholban véli megtalálni. A jövendő alkoholistát már eb­ben az időszakban sem könnyű lebeszélni az alkoholról. Erényük: a bátorság A Szovjetunióban ezen a napon ünneplik az ifjúság napját. Ebből az alkalomból az egész ország elismerését fe­jezi ki a komszomolisták, fiatalok áldozatkész munkájáért, amelyet a haza nagy építkezésein, a szűzföldeken végeznek, azért a fiatalos lelkesedésért, azért a sokirányú tevékeny­ségért, amelynek eredményeként gyorsabb ütemben halad­hat a kommunizmus építése. E napon igen sok fiatalt tüntetnek ki a munkában, ta­nulásban, a haza védelmében végzett munkájukért, mint a képen látható katonafiatalokat is, akik a második világ­háborúból ottmaradt ezer kilogrammos bombát tették ár­talmatlanná Moszkva egyik lakókerületében. Vasárnapi jegyzetek Fejfa as útszélen A baktai erdőben kanyargó út mentén a lombkoronák hűvösében apró fejfa szerénykedik. Autók suhannak el mellette, elvillan az utasok szeme előtt, de mire feltámad az érdeklődésük a kicsiny fejfa iránt, már messze járnak. A környékbeli ökrösszekerek gazdái meg nem is nagyon pazarolják rá érdeklődésüket. Évtizedek óta ismerik már ezt a szomorú emlékeztetőt, sőt ami ennél több, végigélték azo­kat az időket, mikor még az út partjára is jutott a csecse­mősírokból, mintha nem eleget őriznének a domboldali te­metők is az apró fejfákból. Most is, arra jártunk, épp hogy előtűnt az apró sirhant, amely alatt csecsemő pihen már évtizedek óta, akit a nyo­mor és szégyen elől menekülő anyja hagyott sorsára. Elmentünk mellette, miként mások is, de valahogy más érzésekkel, mint évtizedekkel korábban az a nemzedék, amely nemcsak ilyen mementókból ismeri ezeket az időket, de élte is az erdők közé szorult falvak irigylésre cseppet sem méltó életét. Más érzésekkel mentünk el mellette, hiszen napjaink is másféle emlékeztetőket szolgáltatnak a legifjabb generációk életének első hónapjairól, éveiről. Eszembe jut egy tavaszi beszélgetés dr. Valló Ede kör­zeti orvossal, aki három Hatvan környéki szövetkezeti falu egészségvédelmét szervezi, irányítja. Nem éreztem dicsek­vést szavaiból, inkább csak természetesnek számító tények ismertetését, mikor arról beszélt, hogy 6 éve egyetlen cse­csemő sem halt meg a három szövetkezeti faluban. Ez akkor nem is hatott — ha úgy tetszik — szenzációnak, hiszen ter­mészetes, hogy nálunk féltőn vigyáz a gyermekek testi épsé­gére, egészségére a család és a társadalom is megfelelően gondoskodik a csecsemövédelemröl. Ez a tény különösen akkor került éles kontrasztba az útszélén posztoló gyermeksírral, mikor más, újabb élmények( tények is hozzájárultak ahhoz, hogy éles határvonalat húz-: zak a falu egykori egészségügyi állapota és a mi társadal­munk emberről való gondoskodása, humanitása között. Mégis — mondhatnák a rosszmájúnk — más az élmény, s más a számok mutatta valóság. Hát iákkor nézzük a tényeket. Lapozzuk fel az 1935-ös „boldog” állapotokat rögzítő Heves vármegye című könyvet és nézzük, mit mond a csecsemőhalandóságról. Az előbb em­lített három szövetkezeti községben, ahol több mint fél év­tizede egyetlen csecsemősír sem került a domboldalba, ott 1935-ben minden száz élveszületett apróság közül egyéves koráig 24-et temettek el., Heves megyében az országos átla­got is jóval meghaladta a csecsemőhalandóság a többi „bol­dog” békeévben is. Ennek „... a rossz közegészségügyi viszo­nyok az előmozdítói, a rossz lakásviszonyok... másrészt a lakosság nagy szegénysége, amelynek következménye a rossz és egészségtelen táplálkozás” — olvashatjuk ugyanebben a könyvben a nagy csecsemőfialálozási arányszám okairól. S ez a helyzet a megye bármelyik részében. A hevesi járásban, ahol a csecsemőhalandóság 23,8 százalékot tett ki, az okok hasonlóak: „a nép nagy nyomora és a veleszületett gyengeség nagy száma” — írja a könyv az egészségügyi hely­zetet ismertetve. S ehhez felesleges minden kommentár. Ezekután az em-. bér szinte össze sem akarja vetni a mai életet tükröző szám­adatokat ezekkel a szomorú tényekkel, annyira nyilvánvaló­an nagy a különbség mostani életünk, szocialista társadal­munk egészségügyi életviszonyai és a fent idézett állapot kö­zött. De az esetleges kételkedők meggyőzésére ide írhatjuk azt a sokak által tudott tényt, hogy évről évre csökken és ma már az egykori 24-ről megyeszerte ötre csökkent az ilyen halálesetek száma. > Kovács Endre rajz technikájának problema­tikus mozzanatait. Légrády Gyula főiskolai ve­zető lektor rövid írásában (A fordítás elméletének és gyakor­latának néhány kérdése didak­tikai szempontból) azzal a munkával foglalkozik, amit a főiskolai lektorátus végez a hallgatók között. R ezessy László tanszékve­zető főiskolai tanár Az úttörőzenekar problémái cím­mel fontos kérdésre irányítja az érdeklődést: hogyan és mi­vel, milyen hangszerekkel jus­sanak közelebb a zenéhez, a ze­ne megértéséhez a fiatalok, a nagy fejlődési skálát átívelő általános iskolások. A társas muzsikálás módja megoldandó kérdés. A tanulmányban elő­adottak illusztrálására, s mint­egy igazolására közreadta Re­zessy László egyik átiratát út­törőzenekarra (H. Berton Dob peregjen című szerzeményét.) Dr. Molnár József főiskolai adjunktus Adatok népi demok­ratikus államunk iskolapoliti­kájának fejlődéséhez Heves megyében című munkája mér­földkövet jelző adatokat gyűj­tött csokorba annak bizonyí­tására, hogy Heves megyében is csak a népi államhatalom tu­dott kultúrforradalmat elindí­tani a nép kulturális felemel­kedésének útján. Raisz Rózsa főiskolai gya­kornok Adatok Mikszáth szó­láskincséhez címen száznál több szólást és közmondást dolsoz fel s beszédesen mutat­ja be Mikszáth stílus- és elő­adásbeli fortélyosságait. Dr. Szokodi József tanszék- vezető docens Revizionizmus és osztálvárulás címen adja közre bölcsész-doktori érteke­zésének egy részét. Okfejtését elméleti igazságokat tartalma­zó idézetekkel és a politikai él»* eseményeinek elemzésé­ve’ igazolja. Dr. Kónya István tanulmá­nya (Lenin Materializmus és empíriokriticizmus című mű­ve a fideizmus elleni harc éles fegyvere) bepillantást en­ged abba a küzdelembe, ame­lyet Lenin a fideizmus ellen folytatott. H r. Némedi Lajos, a fő- iskola igazgatója Bes­senyei György utóélete címen foglalkozik a nagy irodalom- történeti jelentőségű íróval, hatásával. Megállapítja, hogy Bessenyei György utóélete az Agis megjelenésével megkez­dődött, mert a kor- és pálya­társak benne látják a vezér- egyéniséget, a testőrben, aki Bécsben, az európai művelt­ség áramkörében élt és ott telítődve irodalmi és művészi impulzusokkal, magyar nyel­ven kívánt írni és szólani. Orczy, Barcsay, Kazinczy, Ányos, Kreskay Imre, majd Révai Miklós, és aztán Batsá­nyi János kerülnek hatása alá. Ez a termékenyítő és irányt- mutató hatás serkent, buzdít, verseket és műfordításokat hord fel a lélek mélyéről, utánzásra és alkotásra inge­rel mindenkit, aki csak akar valamit a magyar művelődé­sért tenni. Dr. Némedi zárt egységbe kovácsolja a korról és Bes­senyeiről alkotott képét és bár a színes mozaikok több egyé­niség villódzását hozzák, még­is érezzük a kép meggyőző kompozícióját: Bessenyei György korszakot nyitott a magyar irodalomban. Nem­csak munkáiban — bár első­sorban írásai hatottak —, ha­nem életével és sorsával is. Dr. Némedi éveken át ol­vasta, gyűjtötte Bessenyeire vonatkozó adatait és — mint írja — bár 1772—1872 közötti teljes adatgyűjteménye készen áll, de most csak az 1772— 1790 közötti idő anyagát adta körre S hogy a nagyszombati egyetemnek Budára való át­helyezése mekkora jelentősé­gű lehetett Bessenyei korá­ban, arra utal az a levél is, amelyet most közzétesz dr. Né­medi, s amelyet Bessenyei György a budai egyetem ta­náraihoz írt 1778-ban. Nagy Sándor főiskolai lek­tor az Egri csillagok és forrá­sai alcímmel adalékokat tesz közzé Gárdonyi Géza regény­írói módszeréről. í őkös István főiskolai ta- nársegéd a horvát Mi­roslav Krleza magyar fordí­tásban megjelent műveit kö­veti nyomon írásában. Részle­tesebben ismerteti azt a kap­csolatot, amely a kitűnő hor­vát író és a felszabadulás utáni Magyarország irodalmi és színházi világa között kelet­kezett, s aminek folyamánya- képpen a Glembay Ltd. cí­mű dráma színre is került a Nemzeti Színházban. Nagy­szerűen érzékelteti a fiatal kutató Krleza írói munkás­ságában azt a vonást, hogy korszakot és társadalmat a horvát író fölényes biztonság­gal és drámai erővel ábrázolt. Dr. Bihari József tanszék- vezető főiskolai tanár Az orosz vid-kategoria kialakulásának kérdéséhez címen adta közre kandidátusi értekezésének egyik rövidített fejezetét. Dr. Szántó Imre tanszékve­zető főiskolai tanár a Balaton környéki avarkori települések folytonosságának kérdéséről, valamint a veszprémi püspök­ség sümegi uradalmának ma­jorsági gazdálkodásáról tett közzé tanulmányt az évkönyv­ben. Az első tanulmányban az utóbbi évek nagy feltárási munkái és leletei alapján nyilatkozik a „Keszthely-kul- túra” kérdéséről. A régészeti leletek és az eddig ismert tör­téneti anyag közötti ellent­mondást még nem látja fel- oldottnak a szerző, mert a Balaton melléki régészeti és embertani anyag sokrétű és még nem kellőképpen tisztá­zott eme települések folyto­nossága. Második tanulmányában dr. Szántó Imre ugyancsak a Dunántúlra viszi el olvasóit, a veszprémi püspökség sümegi uradalmába, a XVIII. század második felébe, hogy bemu­tassa a majorsági gazdálkodás elterjedését és uralkodó jelle­gét a korban és a püspökségi uradalomban. Bőséges adat­anyaggal és statisztikai táb­lákkal bizonyítja, hogy a ma­jorsági gazdálkodás hogyan nyomorította meg — különö­sen a XVIII. század negyedik negyedében a szerződéses job­bágyságot. A földesúri és ál­lami terhek az elszegényedési folyamatot a jobbágyság köré­ben meggyorsították. IV agy József az 1945-ös ^ * földreform Heves me­gyei eseményeiről számol be. A természettudományok köréből — az eddig említet­teken kívül — dr. Udvarhelyi Károly, dr. Zétényi Endre, dr. Szökefalvi-Nagy Zoltán, Szűcs László, Pelle Béla, Perge Im­re és dr. Edelényi Béla közöl­tek tanulmányokat. Ezekért az írásos anyagokért fognak in­kább a szakemberek érdeklőd­ni. Gyárfás Gyözőné Bartók Béla születésének 80. évfor­dulójára az idei emlékünnep­ségek kedves színfoltjaként — emlékeit írja meg a modem zene magyar óriásáról: a sze­mélyes élmények melegéből állítja össze a népdalgyűjtő Bartók portréját, de mint em­bert is, jellegzetes karaktero- logóiai adottságaié közel néz­ve tárja elénk írásában. Az évforduló súlyt ad ennek az emlékezésnek. A miscellanciában — a már felsoroltakon kívül — dr. Szántó Imre, Berzy András, dr. Hortobágyi Tibor publi-. káltak a szakérdeklődés szá-; mára anyagokat. A kötet vé-I gén Baksainé Dienes Klára,', Gergely Pál, Jakuba János és! Nagy Ernő három-három kom­pozíció j ának reprodukciói a található. Az évkönyv szerkesztésének! fáradságos munkáját cjr. Ba­kos József végezte el. A Bor-! sodi Nyomda tetszetős kiállí-! tásban készítette el a vaskos! kötetet, technikailag is kitűnő! kivitelezésben. A terjedelemre is komoly! évkönyv forgatása köz-! berí ismételten eszünkbe jut' az a már többször is felvetett el­gondolás: jó lenne annyi szór-; galommal és eredménnyel; szembetalálkozva arra gondol-; ni, hogy — talán a Borsodi; Szemléhez hasonlóan — nem; ártana időszaki folyóiratot; létrehozni Heves megyében. Azok a tetemes költségek,; amelyeket a főiskola az év-; könyv kiadásába fektetett, nem; kamatoznak a széles rétegek-; nél és úgy tűnik, hogy a főis-; kólái tanárok és oktatók mint-; egy a szakfórumoknak szánjál; írásaikat. Az olvasók szélesebb! rétege nem juthat az alacsony példányszámú évkönyvhöz —! pedig nem egy tanulmány és; írás kiválóan alkalmas arra.! hogy az átlagolvasó érdeklő-; dését megmozgassa. S minden! bizonnyal a főiskolai tanárok: is közelebb húzódnának a min­dennapi élethez, ha egy idő­szaki folyóirat közvetlenebb lehetősége adódnék arra, hogy; közléseikkel, írásaikkal bele­szóljanak a Heves megyei kul-; turális élet irányításába. Meg; kellene kísérelni az eddig ne-; héznek látszó feladat megoldá­sát. Farkas András Bélyegsarok BELINSZKIJ-PORTRÉ A Szovjetunió postaügyi mi­nisztériuma Visszarion Be- linszkij (1811—1848), a nagy orosz kritikus születésének 150. évfordulója alkalmából emlék­bélyeget adott ki. A négy ko­pejka névértékű bélyegen Be- linszkij portréja látható. A bélyeget K. Gorbunov 1843- ban készült metszete alapján nyomtatták. Június 13-án a Szovjetunió postaügyi minisz­tériuma a moszkvai, leningrá- di és a penzai postahivatalok­ban, valamint Belinszkij város postahivatalában a bélyegeket különleges bélyegzővel látta el. ÜNNEPI BÉLYEGEK AZ NSZK-BAN A Német Szövetségi Köztár­saság postája a közlekedés mo- torizálásának 75 éves évfordu­lója alkalmából Daimler és Benz emlékbélyeg-sorozatot ad ki. A bélyegeken Daimler és Benz első gépkocsija és a fel­találók eredeti aláírása látható. BÉLYEGSOROZAT FRANCIA SZÍNÉSZEKRŐL Ot értékből álló színész-bé- lyegsorozatot adtak ki Francia- országban. Champnelsé és Ra­chel mellett Talma, Raimu és Gerard Philippe képe díszíti az új sorozatot. Kerék helyett — gömb Nyugat-Németországban olyan autómodellt készítettek, amelynek az első tengely és az első kerekek helyén gömbke­reke van. A szakértők véleménye sze­rint ez a berendezés lényege­sen csökkenti a balesetveszélyt.

Next

/
Thumbnails
Contents