Népújság, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-24 / 147. szám

A FÖLDMUVESSZÖVETKEZETEK HEVES MEGYEI SZÖVETKEZETI KÖZPONTJÁNAK HETI HÍRADÓJA Több és (óbb árut a népgazdaságnak A felvásárlási és értékesítési munkáról tárgyalt a MÉSZÖV választmánya Amint már azt előzi szá­munkban hírül adtuk, az el­múlt héten megyénk felvásár­lási és értékesítési munkájá­ról, az eddig elért eredmé­nyekről és hibákról tárgyalt a MÉSZÖV választmányi ülése. Bocsi Imre elvtárs, MÉSZÖV választmányi elnök megnyitó szavai után Kiss József, a He­ves megyei MÉK igazgatóságá­nak elnökhelyettese tartotta meg beszámolóját. Ismertette az elmúlt évi felvásárlási és értékesítési munkát és az el­ért eredményeket. Elmondotta, hogy az elmúlt évben a meg­változott termelési körülmé­nyek következtében a felvásár­lási munkát sok gátló körül­mény akadályozta. A szerző­déskötéseknél azonban a ter­melőszövetkezeteink megér­tették annak jelentőségét és míg 1959-ben csak 700 holdra kötöttek szerződést, addig az elmúlt évben 6556 holdat szer­ződtek le a MÉK-kel. A felvá­sárlásban is lényeges változás következett be. Burgonyából a felvásárolt mennyiségnek 84,8, zöldségnek 85,6 százalékát ad­ták a termelőszövetkezetek. Az elmúlt éves felvásárlási tervek teljesítését mégsem tud­tuk teljesíteni, amely elsősor­ban a rossz időjárásnak, a ked­vezőtlen terméseredmények­nek és egyéb gátló körülmé­nyeknek tudható be. A beszámoló következő ré­szében Kiss elvtárs foglalko­zott ez évi felvásárlási ter­vünkkel, majd az első negyed­évi tervek teljesítésének is­mertetésére tért át. Elmon­dotta, hogy ez évi burgonya-, zöldség- és gyümölcsfelvásár­lási tervünk jóval meghaladja az 5500 vagont, ami azt jelenti, hogy mintegy 180 millió forint értékű árut kell felvásárolni. Ezen áruk többségét a terme­lőszövetkezetektől kell átvenni. A baromfi- és tojásfelvásár­lási tervek teljesítésénél is na­gyobb feladatokat kell megol­dani. Csupán az első félévben mintegy három és fél vagon baromfit és majdnem kilenc­millió tojást kell felvásárolni a földművesszövetkezeti szer­veknek a háztáji gazdaságok­ból Az első negyedév folyamán, de azóta is különösen jó ered­ményeket értünk el a baromfi­értékesítési szerződések meg­kötésében. Az év folyamán a háztáji gazdaságokból is igen sokan kötnek baromfi- és to­jásértékesítésre szerződést. Ed­dig közel 18 vagon baromfira és több mint egymillió tojás értékesítésére kötötték meg a szerződést a termelőszövetke­zeti tagok. Jó eredmény mu­tatkozik az étkezési bab érté­kesítési szerződéskötésénél is. Megyénkben eddig a földmű­vesszövetkezeti szervek mint­egy 31 vagon bab értékesítésé­re kötöttek szerződést. — Az értékesítés vonalán — mondotta Kiss elvtárs — a la­kosság burgonya-, zöldség-, gyümölcsellátásában a szocia­lista kereskedelem szerepe év­ről évre növekszik. Különösen figyelemre méltó ezen növeke­dés üteme a burgonya- és zöld­ségféléknél. Az 1959. évhez képest az el­múlt év folyamán burgonyából 95,8, zöldségből 39,5, gyümölcs­ből 1,9 százalékkal értékesítet­tünk többet megyénkben. Ezek után az előadó az ex­port és az ipari értékesítés helyzetéről számolt be a vá­lasztmányi ülésnek. Elmon­dotta, hogy az export és ipari értékesítés terén nem volt ilyen kedvező a helyzet az el­múlt évben. Majd rátért az 1961. második negyedévi zöld­ség- és gyümölcsfelvásárlás alakulásának ismertetésére, összehasonlításul ismertette az elmúlt év hasonló időszakának tényszámait és az ez évi tény- számokat. Megállapította, hogy az elmúlt év hasonló idősza­kához képest a felvásárlás lé­nyegesen kedvezőbben alakult. Hogy csak egy néhány példát említsünk: az elmúlt évi 2146 mázsás cseresznye-felvásárlás­sal szemben június közepéig majdnem 11 000 mázsát vásá­roltak fel. Ugyancsak ilyen jó eredmény tapasztalható a zöld­borsó felvásárlásánál is. Az elmúlt év hasonló időszakában mintegy 2077 mázsát vásárol­tak fel. Ebben az évben ez a szám 5733 mázsára emelkedett. Az eddig elért jó eredmények a kedvező időjárás alakulásán túlmenően, a termelőszövetke­zeteknél és a földművesszövet­kezeti szerveknél jelentkező jobb munkaszervezés követ­kezménye. A beszámoló többi részében Kiss elvtárs az árkialakítás problémáit ismertette. Elmon­dotta, hogy az elmúlt év folya­mán nem érvényesült megfe­lelően a termelőszövetkezetek és a MÉK közötti szerződéses fegyelem. A hibákból okulva, ebben az évben a megnöveke­dett feladatok elvégzésére, il­letve az előforduló hibák meg­akadályozására már a MÉK- nél eddig is több helyes intéz­kedés született. Ennek már meg is mutatkozik az eredmé­nye, mivel az ez évi felvásár­lási terveink teljesítésének megalapozására a termelési szerződéskötéseket 102,8 száza­lékra teljesítettük. A megye sajátosságainak fi­gyelembevételével a MÉK-ki- rendeltségeket és azoknak fel- vásárlási körzeteit megerősí­tettük és elsősorban több éve a hálózatunkban dolgozó, felvá­sárlásban jártas körzetfelelő­söket alkalmaztunk. Ugyancsak intézkedéseket tettünk a szór­ványgyümölcsösök védelmére, valamint arra, hogy a burgo­nyabogár elleni védekezésre a szükséges védőszerekből meg­felelő készletek álljanak ren­delkezésre. A megye belső el­látásának további javítása ér­dekében intézkedtünk, hogy minden községben a zöldség— gyümölcsboltokon, vagy az e cikkek árusítására kijelölt ve­gyesboltokon keresztül a la­kosság ellátása biztosított le­gyen. Mindezen intézkedések következtében úgy látjuk, jók az előfeltételei az 1961. évi fel- vásárlási és értékesítési terv­feladatok teljesítésének — mondotta Kiss elvtárs. A következőkben foglalko­zott a termelőszövetkezetek ez évi értékesítésével, valamint a termelőszövetkezetekkel meg­javult, jobb kapcsolat kialaku­lásával. Elmondotta, hogy a boconádi Petőfi Termelőszö­vetkezet jobb munkaszervezé­sének következtében a megkö­tött zöldborsó értékesítési szer­ződésen felül újabb 100 mázsa értékesítésére kötött szerző­dést. Kötelezettségét még így is túlteljesítette. Hasonló volt a helyzet a Búzakalász Terme­lőszövetkezetnél is. A szerve­zettebb munkára mutat az is, hogy a zöldborsó esetében a termelőszövetkezetek 15 vagon értékesítésére kötöttek pótszer­ződéseket. Befejezésül a MÉK igazgató- helyettese a szerződéses fegye­lem mindkét oldalról való be­tartásáról beszélt. Példákkal ismertette, hogy már a felvá­sárlás kezdetén néhány helyen hogyan szegték meg a felvá­sárlási fegyelmet. Ezek után a zöldségboltok munkájáról szó­lott, majd az áruminősítés kér­désével fejezte be beszámoló­ját. A beszámolót élénk vita kö­vette, amelyben a választmá­nyi tagok elmondották észre­vételeiket és tapasztalataikat. Első hozzászólásként Illés István kisnánai választmá­nyi tag a minősítéseket vetette fel. Elmondotta, hogy már most fordítsanak nagy gondot az átvételeknél történő minő­sítésekre. Ezenkívül az áru­átvételekkel kapcsolatban is problémákat vetett fel. Előfor­dult, hogy az elsőosztályú árut a másodosztályba vették át és ezzel megkárosították a termelőszövetkezetet, ugyan­akkor már tapasztalata van arról is, hogy a másodosztályú árut elsőosztályúba vették át. Ludányi Mihály lő­rinci választmányi tag a ter­melőszövetkezet kertészetéről beszélt. Majd a minősítés prob­lémáit vetette fel és kérte, hogy a helyszínén minősítsék az árut és így a vitákat jobban elkerülhetik. differenciák voltak. Már a zöldborsónál 30—40 fillérrel magasabb értékben vették át az árut, mint a MÉK. Ugyan­csak a konzervgyárral fordult elő az elmúlt évben, hogy az uborkafelvásárlásnál ötféle minőségi árban vette át az uborkát, míg a földművesszö­vetkezeteknek csak egyféle ár­ban lehetett felvásárolni. A hasznos vitában ezek után Dudás Jánosné verpeléti, Ba- kondi Károlyné detki és Antal d. János füzesabonyi választ­mányi tagok mondották el ta­pasztalataikat a felvásárlásról. Tanulnak a szövetkezeti dolgozók Ebben az évben megyénk­ben igen megnőtt az oktatási munka területe. A SZÖVOSZ elnökének rendelkezése alap­ján mind jobban szaporodik azon szövetkezeti dolgozók száma, akik különböző oktatá­sokon, ta nfoly amok on és isko­lában szerzik meg maguknak a nagyobb tudást. Jelenleg ok­tatásunk fő feladata a keres­kedelmi tanulók képzése, a ke­reskedelemben tanulók szak­mai továbbképzésének biztosí­tása. Az elmúlt napokban ért véget a kereskedelmi tanulók szokásos féléves gyakorlati vizsgája. A MÉSZÖV igazgatósága ebben az évben megtárgyalta és igen jól értékelte az oktatá­si munkát. Megyénkben jelen­leg három tanfolyamon tanul­nak a földművesszövetkezeti kereskedelmi egységek dolgo­zói, összesen mintegy 90 fővel. Ugyancsak népes a képesített italboltvezetői szakosított tan­folyam is. Ezen mintegy 87 fő vesz részt rendszeres oktatás­ban. A textil-ruházati szakon 39 szövetkezeti dolgozó, míg a TÜZÉP telepvezetői szakon 11 fő tanul. Megyénkben jelenleg a szakosított tanfolyamokon 227 dolgozó vesz részt. Ebben az évben megtartott földművesszövetkezeti igaz­gatósági elnöki tanfolyamon 11 fő vett részt megyénkből. Ez évben öt szövetkezeti dol­gozó vizsgázott a SZÖVOSZ közgazdasági technikumában. Ugyancsak ez évben hét tanu­ló került a technikumba és most folynak a jelentkezések a közgazdasági technikum le­velező tagozatára. A fentiekből kitűnik, hogy szövetkezeti dolgozóink növe­lik képzésüket, szakmai tudá­sukat, mert ezen keresztül is hozzájárulhatnak a szocialista kereskedelem jobb eredmé­nyeinek eléréséhez. A tanfo­lyamokon kívül még számos dolgozó tanul technikumban, vagy magasabb képzettséget nyújtó iskolában. Tuza Józsefné pélyi választmányi tag, a községükben elő­forduló zöldség-, gyümölcsértékesítés! problémákról be­szélt. Felvetette, hogy a községben nyitvatartó zöldségbolt nem megfelelő órában szolgálja ki a vevőket és így sokszor nincs is tudomásuk az üzletben kapható zöldségfélékről. Részt vett és felszólalt a vá­lasztmányi ülésen Havellant Ferenc, a MÉSZÖV igazgató­ságának elnökhelyettese. Fel­szólalásában elemezte a zöld­ség-, gyümölcsfelvásárlás fon­tosságát. Bírálta a beszámolót, majd az áru kiszállításával kapcsolatos problémák megol­dását kérte. Az ellenőrzés kér­désénél elmondotta, hogy sok probléma vetődik fel, amelye­ket, ha kiküszöbölnénk, az eredmények még jobbak len­nének és a termelőszövetkeze­tekkel a kapcsolat is meg­javulna. — Nagyon fontos nekünk leszűrni a tapasztalatokat — mondotta — és érvényesíteni kell azt az elvet a felvásárlási kereskedelemben, hogy „any- nyi megbecsülést másnak, amit magadnak megkívánsz”. Ez vo­natkozik a földművesszövetke­zetek és a termelőszövetkeze­tek viszonyára. Nem lehet becsapni a termelőszövetkeze­tet, de nem károsodhat a föld­művesszövetkezet sem. Ezek után kihangsúlyozta a terme­lőszövetkezeteknek történő gyakorlati segítségadás fontos­ságát Foglalkozott az áruterí­tés megszervezésével, rugalma­sabbnak kell lennie a belső el­látásnak, mint a múlt évben volt. A munka vitele megkí­vánja, hogy első helyet foglal­jon el a vásárlás ellenőrzése és a belső ellátás biztosítása. Fontosnak tartom, hogy a meg­termelt áruk átvételre kerül­jenek. Felhívta a választmányi tagok figyelmét, hogy nézzék meg körzetükben a felvásárlás munkáját, ellenőrizzék a zöld- ség-gyümölcsboltok munkáját. Valovics László hevesi FJK- elnök a járás területén tapasz­talható hiányosságokról be­szélt. Elmondotta, hogy a járás területén ebben az évben igen szépen javult a felvásárlási munka. Vannak még azonban most is olyan tsz-ek, amelyek más úton próbálják az árut értékesíteni. Kérte a MEK ve­zetőit, hogy ha ilyet tapasztal­nak, a munka megjavítása ér­dekében vonják be az FJK dol­gozóit is a felvásárlási tevé­kenységbe. Ugyancsak felvetette, hogy a járás területén lényeges felvá­sárlást eszközöl a konzerv­gyár. A tapasztalatokból kiin­dulva — mondotta — az idén is arra a következtetésre ju­tottunk, hogy igyekeznek ben­nünket megelőzni. Az árban is Király Miklós tarnaőrsi vá­lasztmányi tag a felvásárlás szervezéséről szólott. Helyeselte ez évi felvásárlási rendszerünk megszervezését. A termelőszövetkezetek értékesí­téséről elmondotta, hogy nem minden esetben tartják be a jelentési kötelezettséget. Ezen­kívül a földművesszövetkezet és a termelőszövetkezet között már az elmúlt évek tapasztala­tai alapján is az a meglátás, hogy a vita legtöbb esetben a minősítések körül alakult ki. Majd áz áruterítésekről be­szélt. Helytelennek tartja, hogy egyes áruféleségekből — ame­lyek különben a községben is nagy mennyiségben megterem­nek — a földművesszövetkeze­ti boltoknak adnak értékes’"- tésre. Világos, hogy ilyen eset­ben az árut nem tudják eladni és ebből a földművesszövetke­zetnek származik kára. Ugyan­csak észrevételezte a konzerv­gyár munkáját és elmondotta, hogy szívesebben adják át a konzervgyárnak az árut, mert az nem minősít és bármilyen az áru — átveszi. — Szerintem nem is lehet a munka olyan jó — mondotta befejezésül — amíg ez a kettősség fennáll. Ezen kellene változtatni. A felszólalók a továbbiakban foglalkoztak a baromfi- és to­jásfelvásárlással is. Az utolsó felszólaló, Vitéz György, a káli MÉK-kirendeltség vezetője, az áruterítés problémájáról be­szélt. Kérte a választmányi ta­gokat, hogy segítsék a kiren­deltségeket munkájukban és járuljanak hozzá a jobb kap­csolat kialakításához. Az élénk vita után Kiss Jó­zsef, a MÉK igazgatóságának elnökhelyettese a felvetett kér­désekre válaszolt. Majd befe­jezésül az alábbiakat mondot­ta: — Hasznosnak tartom a mai tanácskozást. Sok olyan fon­tos kérdést vitatott meg a vá­lasztmányi ülés, amelyekre a MEK igazgatóságának figyel­mét fel kell hívni. Olyan hi­bákat vetettek fel, amelyeket feltétlenül ki kell javítani, hogy még jobb munkát tud­junk kifejteni. Szabó Lajos i

Next

/
Thumbnails
Contents