Népújság, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-24 / 147. szám

1961. június 24., szombat WBPOJSAG 3 A munkások véleménye Bélapátfalva i Megbeszélést tartottak termelőszövetkezeti több mint 18000 fiatal vett részt KISZ-oktatásban Heves megyében Növekszik a lányok politikai aktivitása A KISZ Heves megyei vég­rehajtó bizottsága a közelmúlt­ban ülést tartott, ahol Németh Tibornak, a végrehajtó bizott­ság ágit. prop. titkárának je­lentése alapján megvitatták az 1960—61. évi KISZ-oktatás ta­pasztalatait és az új oktatási év feladatait. A végrehajtó bi­zottság megálapította, hogy az elmúlt évben jelentősen to­vább fejlődött a KISZ-oktatás és a KISZ-szervezetek haté­kony segítséget adtak a fiata­lok szakmai, továbbá általá­nos- és középiskolai levelező oktatásának szervezésénél is. Több mint 18 000 azoknak a fiataloknak a száma, akik részt vettek az elmúlt évben a KISZ által szervezett különböző ok­tatási formákban. Ez a szám mintegy 3000-rel több, az el­múlt évinél. Különösen nagy a fejlődés a lányok körében. A KISZ-oktatásban részt vevők több mint 40 százaléka lány. Megállapították továbbá hogy a KISZ-tag lányoknak mintegy 90 százaléka tanul valamilyen Professzor a cirkuszban Charles Boaz, a Michigan-i egyetem filológiai tanára fel­cserélte a professzori talárt a cirkuszi * bohóc kosztümjével. E furcsa elhatározásra állító­lag az a megállapítás késztet­te, hogy pedagógiai pályája alatt sokkal könnyebben sike­rült hallgatóit megnevettetnie, fokon a megyében. Eredménye­sen segítették a KlSZ-szerve- zetek a KISZ-en kívüli fiatalók tanulását is, és közülük mint­egy 2000 fiatalt vontak be a KISZ-oktatási formák valame­lyikébe. Megállapították, hogy az idén különösen a KISZ-politikai körök és az ifjúsági akadémiák iránt nőtt meg az érdeklődés. 102 KISZ-politikai kör műkö­dött eredményesen, 3900 hall­gatóval, és 56 ifjúsági akadé­mia, — a tavalyi 18-cal szem­ben — 4300 hallgatóval. El­mondották azt is, hogy a me­gye üzemeiben 250 fiatal foly­tat jelenleg egyetemi tanulmá­nyokat. A végrehajtó bizottság hatá­rozatot hozott az 1960—61-es KISZ oktatási év megszerve­zésére. amely szerint még a nyár folyamán kéthetes tan­folyamon képeznek ki kétszáz propagandistát azok közül, akik a jövő évben a KlSZ-ók- tatást vezetik majd a megyé­ben. (ka) mint a nyelvtudomány bo­nyolult fogalmaiba bevezetnie. Boaz professzor tehát beadta lemondását és szerződést kö­tött a „Penny Brothers” cir­kusszal. Első fellépése már annál is inkább viharos si­kert aratott, mert a publikum nagy része volt hallgatóiból került ki; Pintér Sándor, a Cement- és Mészmű raktárosa, összehúzott szemmel olvasta a kurta írást. A főkönyvelő küldte, tehát most már írása van róla, hogy a kötélpálya csilléire nyilván­tartási számot kell festeni, mert ez a társadalmi tulajdon védelme... Megértette ő ezt akkor is, amikor szóban kapta meg a rendelkezést. Különben is Pin­tér Sándor rendszerető ember, az is volt világéletében, nem is lett volna különben a mun­kásemberből a nagy raktár ve­zetője. De most nagyon mér­ges. Hogyne lenne az, amikor az az írás csak arra való, hogy a főkönyvelő hivatkoehassék: kérem, én kiadtam az utasítást, íme a bizonylat róla. De nem intézkedett arról, hogy a há­rom-négy mázsás csilléket kik rakják szét, mert így nem le­het azokra leltári számot fes­teni. O meg hiába rimánkodik, meg veszekszik Suba Sándor­ral, a szállítási brigád vezető­jével, ők nem tartoznak a rak­tárhoz. Furcsa eset volt a múltkor az a karbid-ügy is — morfondíro­zik magában Pintér Sándor. 50 mázsa érkezett. A vasdobo­zokat határidőre vissza kell szállítani, mert különben kö­nyörtelenül felszámítják a nagy összegű fekbért és bírságot. De itt a gyárban nem tudták mi­be tenni. Csak úgy kiönteni sem lehet. Hiszen éppen most olvasták a gyár híradójában, hogy milyen súlyosan büntetik « társadalmi tulajdon gondat­lan kezelését. Még szerencse, hogy minden fuvarlevélre rá­írta, nincs tárolóedény, ha nem gondoskodnak róla, akkor menthetetlenül bírság lesz be­lőle. Be is következett. Nagy Kálmánt, az anyagforgalmi osztály vezetőjét vették elő. Meg is bírságolták. De az ügy ezzel nem intéződött el, a gyár élég sokat fizetett és ezután is előfordulhat ilyesmi. Pintér Sándort nem is hagy­ja nyugodni az ügy. Valame­lyik nap elmondta a taggyűlé­sen: a sarkalatos hiba ott van, hogy nem elég kiadni a rendel­kezést, a vezetőknek a végre­hajtás előfeltételeit is biztosí­tani kelL ★ Barta Gábor roszallóan csó­válja a fejét, amikor az ócska­vastelepen, a hulladék között *Nem lehet olyan sürgős dolga egy vezetőnek, hogy ne érjen rá beszélgetni az embe­rekkel, meghallgatni türelme­sen a legapróbb problémáikat is”. — Oláh István, a nagytá- lyai Viharsarok Termelőszö­vetkezet párttiiikára, valahogy így foglalja össze egy esztendő sikerének titkát. Egy esztendeje jártam kint a nagytályai Viharsarok Tsz- rél. Akkoriban a kezdés ezer­nyi problémája között a leg­nagyobb volt, hogyan mozgó­sítsák munkára a tagakat, családtagokat, hogyan nyerjék meg az emberek teljes bizal­mát, hogyan döntsék le azokat a korlátokat, amelyek kétség­telenül megvoltak a tsz-be lé­pő kisebb és nagyobb földterü­lettel rendelkezők között. Hogy mindezt megoldják, a pártszervezet aktívabb munká­jára, népnevelőkre volt szük­ség. És ebben sem álltak va­lami jól. Előbb még a legjob­bakat is meg kell győzni ar­ról, saját és közös érdek az, hogy beszélgessenek társaik­kal. Hátráltatta a pártszerve­zet munkáját az is, hogy a 11 kommunista közül csak három dolgozott a szövetkezetben. Azóta egy esztendő telt el, és a nagytályai pártszervezet számban is megerősödve került ki abból a harcból, amit az emberi gondolkodás átfor­málásáért folytatott Hat új tagjelöltet, illetve párttagot vettek fel, közöttük a tsz elnö­két, Kolozsvári elvtársat, Szén Jánost, a vezetőség egyik tagját, Barcza Erzsébetet, aki kiváló új csavarokat lát. De amikor vinklivasat, meg különféle U vasat lát a szemét között, bi­zony cifrákat káromkodik. Ami kezeügyébe kerül, kiválo­gatja. Régebben egy asszony­nak csak az volt a dolga, hogy ezeket válogassa, ö úgy gon­dolja, hogy érdemes és kifize­tődő lenne most is. De ha ezt már nem lehet, az anyagtaka­rékosságra jobban kellene fi­gyelmeztetni az embereket a javító műhelyben, meg másutt is. Barta Gábornak az a véle­ménye és szilárd meggyőződé­se, hogy nem jó megoldás az, ha megmunkálásra kerülő fo­gaskerekekért, koszorúkért és egyéb rajzszerinti méretes anya­gokért csak az anyagbeszerzőt és a szállítómunkásokat küldik Egyszer gyalulni kell, máskor meg ráhegeszteni. Mennyi ve- sződés, munka és költség. Az anyag meg ridegebb lesz, vagy kilágyul. Mindezt elkerülhet­nék, ha szakember venné át az anyagot. ★ Hat kemencét befűtöttek, a mellettük levőt meg előmelegí­tik. Jut egy szusszanásnyi idő, Varró p. Károly fűtő, a kis ló­cán kifújja magát, mert betyá­rul tüzel a mészégető kemen­ce, meg odafentről a nap is. De ő egyformán jól viseli a hi­deget meleget, hiszen idestova 20 esztendeje dolgozik a szak­mában. Megedződött, megszok­ta. De abba nem bír beletörőd­ni, hogy meglenne a csőrlő, motort is szereztek hozzá. Az­zal húznák fel a daraszenet, ha lenne áram. Az állami gaz­daságban, a fűrészüzemben van, csak a Heves megyei Mészmű Vállalatnál nincs ipa­ri áram, mert nem bírja a tra­fó. így aztán egyelőre fuccsba ment az egyetlen gépesítési le­hetőség is. Éppen kapóra jön Berecz Benjámin, a művezető. Meg is kérdi őt Varró p. Károly, va­jon mi lesz már a villanyáram- mid? — Idős ember vagyok, de né­ha szeretném látni a televízió adását. Van is itt szép, meg drága készülék, csak éppen használni nem lehet — az áram munkát végzett az állatte­nyésztésben. Ma már mintegy huszonöt tagú népnevelőgárda is segíti a munkát, közöttük számosán pártonkívüliek, mint Kolozsvári Károlyné. Kisgyűlési előadógárdájuk van tsz-vezetőségi tagokból, akik minden nagyobb feladat előtt kisgyűlésen megbeszélik a tennivalókat a tagsággal, meghallgatják és a tsz-vezető- ség elé terjesztik az ott el­hangzott javaslatokat. Így az­után a soron következő köz­gyűlésen már nem azon vitat­koznak, mit kell csinálni, ha­nem a javaslatok alapján ar­ról tárgyalnak, hogyan csinál­ják. Minél többet beszélgetni a tagokkal, ez a jelszava a párt- szervezetnek, a tsz-vezetőség- nek egyaránt És ennek konkrét eredményei vannak már. Ennek köszönhető, hogy egymás után sikerült felszá­molni a tavaly még meglevő hibákat. Az elmúlt évben a szövet­kezetben bevett szokás volt, hogy akárki igénybe vehette a tsz igáit fuvarra, és senki sem fizetett érte. Odáig fajult a dolog, hogy akadtak, akik reg­gel befogtak, hogy egy .kis fü­vet vigyenek haza a háztáji jószágnak. A pártszervezetben tárgyaltak először arról, hogy ez így tarthatatlan, hiszen évente csak ez mintegy 180 ezer forintjába kerül a szövet­kezetnek. Kiszámították ezt a tagoknak és sokan megértet­ték, hogy valóban változtatni miatt. Benzinmotor húzza a csilléket a salakhányóra, ha ép­pen be nem döglik. Mert az gyakran megesik. Akkor az emberek küszködnek vele. A műhelyben fúrót, meg más szerszámokat kellene gépesíte­ni, de villamosáram nélkül nem lehet — méltatlankodik Varró p. Károly. Tudja ő azt jól, hogy minderről nem tehet a művezető, de hát kinek mondja el? A megyei tanács vezetőinek, vagy a miniszté­riumnak? Szilvásváradon sokszor szó­ba került már az is, hogy a fa­teknős csilléket állandóan ja­vítani kellene. Most is négy kocsi teljesen tönkrement. Tölgypalló kellene, legalább két köbméter, negyedévenként. De hosszas utánjárásra a ta­nácsnál csak egy kis fenyőt utaltak ld, mindösze egyhar- mad köbmétert. A csillék meg egyre romlanak, a kis hibából nagy lesz, mert nincs karban­tartás. — Baj van nálunk az anyag­ellátással, kérem. Röstelljük ezt a szénraktár tetőt is. Üj és olyan hullámos a teteje, hogy alig üli meg a cserép, úgy néz ki, mintha leszakadna. Innen- onnan szerezték hozzá a gömb­fát, de hát nem való az ilyen nagy épületre — méltatlan- kodnak ketten-hárman a mun­kások közül. ★ Lassan, egyenként jönnek elő a gondolatok. De a véle­mények és észrevételek kikí­vánkoznak az emberekből, még akkor is, ha titkolnák és türtőztetnék azokat. A törődés, a lelkiismeret diktálja a gon­doskodást. A munkások azt szeretnék, ha jobban, olcsób­ban és könnyebben menne a termelés. Az egyik dolgozó azt tartja: ne szólj szám, nem fáj fejem. De a másik türelmetlen minden fonákság és hiányos­ság láttán. Biztató jel ez. A törődés arról tanúskodik, hogy a munkások a magukénak ér­zik a gyárat. A gondoskodás, a segíteni vágyás diktálja az ész­revételeket. A vezetők figyel­jenek fel ezekre a kezdemé­nyezésekre, tárgyaljanak a munkásokkal, támogassák ja­vaslataikat és közös erővel igyekezzenek a hiányosságok megszüntetésére. kell. A legközelebbi közgyűlé­sen napirendre is tűzték, s a kommunisták már nem álltak egyedül, a vitában mellettük foglaltak állást a legszorgalmasabb ta­gok is. Meg is született a ha­tározat, ezentúl minden fuva­rért fizetni kell. Baj volt sok esetben a mun­kafegyelemmel, és eleinte két- három kommunistán kívül nem volt, aki szóljon érte, pe­dig mindenki kárát látta. Oláh elvtársék megint csak a jól dolgozókhoz fordultak segítsé­gért. Megmagyarázták nekik, mennyire igazságtalan dolog Könyvesbolt minden faluban Nem túlzás. Valóban köny­vesboltot láthatunk mostaná­ban megyénk minden falujá­ban. Az üzlet falát nem kőből, vagy téglából építették, alap­ját sem ásták a földbe. Négy keréken gurul és alumínium­ból épült az üzlet fala, a köny­vespolcok és a kisasztal, amely­re kirakják a könyveket. A Földmüvesszövetkezétek Könyvterjesztő Vállalatának autóra szerelt, guruló kocsija járja a megyét, faluról falura. Gárdonyi, Mikszáth és Móricz regényeit, Arany, Petőfi, Si­mon István, Csepeli Szabó Bé­la verseit, az Operák Könyvét, méhész szakkönyveket és kül­földi szépirodalmat vásároltak az elmúlt napokban a füzes­abonyi járás községeiben, mű­szaki könyveket az Északma­gyarországi Fűrészek telepén, több mint kétezer forint érté­ket árusítottak két műszakvál­tás közben Egercsehiben. Most az egri járás északi községeit járják, aztán a mo­dern könyvesbolt átgurul Pé- tervására felé. A roskadásig megrakott polcokon megtalál­ható a munkaegység-pótfüzét, s vásárolják is azt a tsz-ek, bri­gádvezetők, de a tagság is. Nemsokára átkelnek a Mát­rán. Gyöngyös környékén a szépirodalom mellett bizonyára legkeresettebb könyvek lesznek a háztáji gyümölcstermelésről, a szőlészet- és borászatról nem­rég kiadott új szakkönyvek. A guruló könyvesbolt kultú­rát, nemes szórakozást és hasz­nos szakkönyveket visz minden faluba, szinte házhoz szállítja a könyveket. Csütörtök este 7 órakor Egerben, az I. pártkörzet he­lyiségében megbeszélést tar­tottak Eger város termelőszö­vetkezeteinek vezetői. Az érte­kezleten részt vett Magvasi Flórián, az Egri Városi Párt- bizottság mezőgazdasági osz­tályvezetője, Kovács Gáborné, az Egri Városi Pártbizottság osztályvezetője, Cseh Ferenc, az Egri Városi Tanács mező- gazdasági osztályvezetője, va­lamint a város négy termelő- szövetkezetének elnökei, el­kezetben. Egyre inkább kiala­kul, hogy a faluban nem a holdak száma ad tekintélyt, hanem az, ki hogyan dolgozik a szövetkezetben. Ma már hallgatnak például Galambosnéra, aki férjével és kislányával együtt naponta részt vesz a közös munkában — maga borjúkat gondoz, kis­lánya a pulykák mellett van — és senkinek sem jutna eszébe, hogy így feleljen vissza neki: „te csak öt holdat vittél be.” Mert az öt hold mellé hárman adják munkájukat és ez töb­bet ér, mintha valaki akár 20 nökhelyettesei, agronómusai, brigádvezetői. A megnyitó után Magvasi elvtárs szólott a szövetkezeti vezetőkhöz. Elmondotta, hogy a megyei pártbizottság és a tanács az elmúlt napokban ér­tékelte a város tsz-einek ed­digi munkáját. Megállapítot­ták, hogy a munkákat megfe­lelő időben végezték, s a tsz- tagok munkához állása jó volt. — Ebben a hónapban azon­ban összefutottak a tenniva­lók — hangsúlyozta Magvasi zet most is időben intézkedett: napirendre tűzte az aratási munka előkészítését, kommu­nisták kezdeményezésére ad­ták össze egy aratógép árát — a közös kasszában most nem volt elég pénz —, s válogattak negyven kaszást, akik az aratógép és a kombájn mellett segítenek. Kommunisták kez­deményezésére született meg az a határozat, hogy a fogato- sok a vezetőség által kiadott utasításnak megfelelően, sor­rendben végzik a lókapázást, s nem ötletszerűen, sógornak, komának hamarább. Végezetül: éppen az elmúlt vasárnap a kommunisták kez­deményezésére dolgoztak 120- an kint a közös földön, hogy időre kész legyenek az idősze­rű munkával. Egy esztendő alatt sokat, na­gyon sokat fejlődött a szövet­kezet. Üj épületek magasod­nak a Berki-malomnál levő Eger város vezetői elvtárs. — A torlódás azonban nem oldható meg kapkodás­sal, hanem tervszerűen, min­den percet kihasználva kell a feladatokat elvégezni a mun­ka csúcsidőszakában is. Ezután szólott a szövetkeze­ti vezetőség feladatáról, a munkavezetés módszereiről. Fontos, hogy a meghozott ha­tározatok végrehajtását rend­szeresen ellenőrizzék, és a brigádok ne hanyagolják el a brigádvezetői értekezletek megtartását sem. Az utóbbi napokban ez itt-ott tapasztal­ható, pedig a tervszerű, pon­tos munka egyik elengedhetet­len feltétele, hogy a brigád­vezetők egybehangolják tenni­valóikat, világosan lássák a feladatokat. Mindezeket pedig a brigádvezetői megbeszélése­ken végezhetik el a brigádve­zetők. Fontos az is, hogy a mun­kacsapatvezetők nagyobb fe­lelősséget érezzenek munkájuk iránt, ezért bátran kell meg­bízni őket feladatokkal, és bátran kell rájuk támaszkod­ni. Különösen fontos a nő­tanács munkája, amelyet a termelőszövetkezet asszonyai között fejt ki. Az asszonyok­nak sok problémájuk van, amelyekre választ mindenek­előtt a nőtanácstól várnak. A nőtanácsok jó munkájáért fe­lelős a szövetkezet elnöke is — mondotta befejező szavai­ban Magvasi elvtárs. Ezután hozzászólásokra ke­rült sor. Elsőnek Cseh István, az egri Dobó István Tsz el­nöke szólalt fel és hangsú­lyozta az időnkénti közös tsz- tájékoztatók fontosságát. Sebestyén András, a Nagy József Tsz elnökhelyettese, Antal Tibor, a Petőfi Tsz el­nöke, Vincze Papp Ferenc, a Nagy József Tsz elnöke, va­lamint Gyúró László, az egri Rákóczi Tsz elnöke a soron levő feladatok megoldásának módjairól beszéltek. A Felmerült problémákra Cseh Ferenc, a városi mező- gazdasági osztály vezetője ad­ta meg a választ. Az értekez­let Magvasi Flórián összefog­laló értékelésével ért véget. az, hogy például az a fogatos, aki rendesein megpakolja a ko­csiját, ugyanannyi munkaegy­ségeit kap, mint az, aki fele ter­heléssel jár, vagy arról beszél­tek, a jól dolgozót, aiki rend­ben tartotta a cukorrépát és 50 mázsa répát takarított be te­rületéről, megkárosította az a tag, aki elhanyagolta és csak 15 mázsát termelt. Az embe­rek, akik 6aját zsebükön is kezdték érezni, csakugyan nem lehet szó nélkül elmenni a fe­gyelemsértések mellett, ön­kéntes szószólóivá váltak a munkafegyelem megszilárdí­tásának. És így lépésről lépés­re alakult ki, hogy nem hagy­ják szó nélkül a mulasztáso­kat, hanem minden esetben kiállnak az igazság mellett. Az a tény, hogy a jól dolgo­zók véleménye érvényesül, új helyzetet teremtett a szövet­holddal növelte a közös terü­letet, de csak egymaga jár dol­gozni. Elevenebb a pártélet, és ez a gazdasági munka minden te­rületére kihat. Felszaporodott a kapálni való, a pártszervezet kisgyűléseket hívott össze, megbeszélte a tagokkal, hogy az esős időjárás miatt egy kis­sé elmaradtak, s most már egyre jobban 6zorít az aratás, neki kell fogni alaposan. Az eredmény: a környéken ők állnak legjobban a növény- ápolással. Egyesek nem vé­gezték el a kiosztott területen idejében a munkát, a párt­tagok személyesen keresték fed az elmaradókat, s most min­denki igyekszik pótolni a le­maradást. Néhány nap és kasza alá érik a gabona, s a pártszerve­tanyaközpontban, az ólakban, istállókban, jó hozamú, jól tar­tott állatok biztosítják, hogy nagyobb lesz a jövedelem az idén. A földek rendben tartva — és az emberek, akik mind­ezt elérték, egyre jobban húz­nak a közöshöz. És hogy ez így van, abban nagy szerepe van a kommunistáknak, akik ugyan szám szerint nem so­kan vannak még — tizenheten az egész községben —, de szív- vel-lélekkel végzik munkáju­kat. Ott vannak mindenütt, ahol kell, beszélgetnek az em­berekkel, mint ahogy a tsz párttitkára mondja, egyre job­ban vérükké válik: nem lehet olyan sürgős és sok dolga egy vezetőnek, egy kommunistá­nak, hogy ne érjen rá foglal­kozni az emberekkel. Deák Rózsi F. L. •uiiiiiiiiiiiiiiiiii«iiiiiiiiiiiiiiiiiiiitii«iiin»-iiiiiiitiiiiiliitii«iiinilliiilii«iililiiillliniiiliiliiliiliiliilninlHliiíiiiiiiiitii«iiliiliiliiliilii«ii«ii»iiiiil"tiiii>i!liJiiiiiiiimiiiiiiniiiMiniiiliiliiliiliiln«iitiliniii'Hii>i'i‘-i"i‘'>'*ii*"»ii>iiiiniiiiii'Hi'«H'i>"«‘H'i*'i*in-""*‘i>" n közös munka motorja - a pártszervezet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents