Népújság, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-01 / 127. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Permetezik a gyümölcsfákat AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 127. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1961. június 1., csütörtök Előbb a közös táblákat kell megművelni Szerte a megyében jó ütemben halad a mezőgaz­dasági munka, szorgalmas szövetkezeti tagok népesítik be az élénkzöld határt. Leg­több helyen hajnalban in­dulnak az emberek a mező­re és a késő esti órákban térnek haza, hogy mielőbb elvégezhessék az időrendi munkákat, amelyek a na­pok múlásával egyre sok­szorosodnak. Napjainkban elsősorban a növényápolás a legfontosabb feladat, — így elsősorban a kapáké a szó a földeken. Termelőszö­vetkezeteink többségét fi­gyelve, megállapíthatjuk, hogy már a létszám miatt is nagy szükség van minden munkáskézre, hogy mielőbb elvégezzék a növényápolást, gyomtalanítsák a bőséges eső után gyorsan gazosodó kukorica- és répaföldeket, megvédjék jónak mutatko­zó terméseinket. Elmondhatjuk, hogy ter­melőszövetkezeteink erejük­ből telve, mindent elkövet­nek, hogy ezt a feladatot legjobb tudásuk és szorgal­muk mellett hajtsák végre, mégis, ha közelebbről néz­zük, ez a szorgalom néhány szövetkezeti tagnál kissé furcsa formában nyilvánul meg. Nem a közös táblán dolgoznak, hanem a háztáji földet művelik meg, míg a tagság nagyobbik része azon munkálkodik, hogy előbb a mindannyiok jövedelmét ! biztosító közös táblákon vé­gezzenek a munkával. Szót kell emelnünk az ilyen jelenségek ellen. El kell marasztalnunk őket ezért a helytelen sorrendért, ' amelynek kárát az év vé­gén, a zárszámadások ide­jén, maguk is fogják érezni. Nagyon helytelen dolog az a nagyüzemi mezőgaz­dálkodásban, amikor né- , hány ember gátolni igyek­szik távolmaradásával a i tervszerűségre épített egy­öntetű tevékenységet. Gá­tolni igyekszik a munkák j elvégzésének ütemét, és ez- i által veszélyeztetik az egész gazdaság idei termését. Nem, nem azt mondjuk, hogy a háztáji gazdaságok földjeit ne kapálják meg ; időben a termelőszövetke­zeti tagok — hiszen arra is szükség van —, de végre < szakítani kell azzal a hely­telen nézettel, hogy a ház­táji gazdaság biztosítja a ta­gok megélhetését, s előbb abba öljük bele a munkát. Mint az elmúlt évek tapasz­talata is fényesen bebizo­nyította, a háztáji gazdasá­gok jövedelme csak töredé- ; ke volt annak az összegnek, annak az értéknek, amit a tagok jó munkájuk után ré­szesedésként kaptak a kö­zösből. Éppen ezért kell először megkapálni a közös répa-, kukorica- és burgo­nyaföldeket, mint a háztáji területeket, mert a jövede- ( lem többségét a közösből várják a tagok, s a közös­ből csak úgy lehet évről év­re többet és többet osztani, ha minél jobban és többet dolgozunk a közös táblá­kon. Nem szükségtelen megje­gyezni azt sem, hogy általá­ban vasárnaponként nem dolgoznak a tsz-ben a ta­gok. A háztáji kukoricát ezen az „üres” napokon is meg lehet, de meg is kell kapálni, márcsak azért is, mert annak idején, amikor egyénileg gazdálkodtak a tagok, nem sajnálták a va­sárnapot sem feláldozni a 1 munkák elvégzésére. Akkor miért sajnálnák most? Ötletes újítással marógépet helyettesítenek Nem minden üzem rendelke­zik marógéppel. Ennek hiányát nagyon érezték a Közúti Üze­mi Vállalatnál is. A zúzógépek, szivattyúk és egyéb gépek ten­gelye pedig gyakran eltörött. Idegen vállalatnál sokáig tar­tott a munka, a szállítás és uta­zási költségek is nem kismér­tékben növelték a kiadásokat. Perjést István és Gyetvai Gyula esztergályosok nem nyugodtak ebbe bele. Speku­láltak, aztán elgondolásukat meg is valósították. Esztergára szerelhető ékhomyoló szerke­zetet készítettek, s ezzel he­lyettesítik a marógépet. A sás­tói zuzalékőrlő tengelyét már ezzel csinálták meg. Nem kel­lett a munkadarabbal Kápol­nára utazni, nem állt le hosz- szabb időre a zúzógép, (napon­ta 30 köbméter követ zúz), mert a két esztergályos ötletes újításával 2—3 órai munkával házilag elkészítik a tengelyt. A műszaki emberek vélemé­nye szerint jól bevált az újí­tás. Különféle tengelyek, ék­pályák megmunkálására rend­kívül alkalmas. Cs. Ádám Éva: RÖVID LÁTOGATÁS A HÁROM VÁROSI KÖNYVESBOLTBAN ★ Okos Miklós: KÖNYVESPOLC ★ Pataky Dezső: BÉCSI TALÁLKOZÓ MEZÖGAZDASÁGI TANÁCSADÓ HÍREK — SPORT Országos vezetők látogatása a gyöngyösi járásban Tegnap délután Darvas Jó­zsef, az Írószövetség elnöke, országgyűlési képviselő, Szabó Imrének, a járási pártbizottság első titkárának kíséretében meglátogatta a domoszlói Mát­ra gyöngye Tsz-t, ahol elbeszél­getett a közös gazdaság dolgo­zóival. Úszta Gyula altábor­nagy, a honvédelmi miniszter első helyettese, országgyűlési képviselő Halmajugrán, a Béke Tsz-ben tett látogatást Pethes Istvánnak, a járási tanács VB- elnökének társaságában. Ko­vács Imre élelmiszeripari mi­niszter, országgyűlési képvise­lő pedig Gyöngyössolymoson, a Mátra Tsz-ben találkozott a termelőszövetkezet dolgozóival, kíséretében volt Géczi József, a járási tanács VB-elnökhe- lyettese. Tervszerűen művelik as erdőt A Mátrai Állami Erdőgaz­daság 61 ezer hektáros biro­dalmában tervszerűen végzik az erdőművelést. A gazdasági év végéig mintegy 150 ezer köbméter fát termelnek ki. Az elmúlt ősszel és a tavasz fo­lyamán a 13 erdészetben 10 ezer facsemetét ültettek el. Az erdészetek maguk nevelik a csemetéket, mert az idegen csemete nehezen szokja meg a klímát és a talajt. Az új telepítésű területből mintegy 1000 hektáron történt felújítás és 350 ezer hektáron erdőn kívüli fásítást végez­tek: a községek határában, dűlőutak, vasutak mentén, fo­lyók, csatornák partján. Gondosan ügyelnek arra is a gazdaság vezetői, hogy több fát ültessenek el, mint ameny- nyit kivágnak, s ezzel pótolják a korábbi évek rablógazdálko­dása okozta kieséseket. A rendszeres erdőművelést, a tisztítást és gyérítést is terv­szerűen végzik a gazdaság dol­gozói. Az idén például már 2800 hektáron fejezték be a gyérítést A Magyar Építőművészek Szövetségének kibővített vezetőségi ülése Egerben A Csányi Állami Gazdaság gyümölcsösében rekordtermésre számítanak. Nagy gon­dot fordítanak ezért a gazdaság dolgozói a fák ápolására. Képünkön az egyik permetező­brigád tagjai: Pesti Mihály, Bárdos József, Koczkánics Miklós és Gál Sándor, akik naponta 3—400 hektoliter permetlevet szórnak ki a gyümölcsfákra. (Foto: Kiss Béla) 42 ragon cseresznyét, 14 vagon zöldborsót vásárolt fel g MÉK Megyénk termelőszövetke­zeteiben és a háztáji gazdasá­gokban három hete kezdődött meg a cseresznyeszüret. A gyümölcs nagy részét a MÉK- en keresztül értékesítik a szö­vetkezetek, s ezzel hozzájárul nak a szerződési tervek telje­sítéséhez. A legutóbbi összesí­tés szerint 42 vagon cseresz­nyét adtak el a tsz-ek. Az ér­tékes gyümölcsből 25 vagonnal cseh, német és osztrák export ra szállítottak. A zöldborsó-szüret szezonja most van a földeken. A MÉK eddig 14 vagon borsót vásárolt fel megyénk termelőszövetke­zeteiből. Az idei borsótermés­ből már 8 vagonnal exportál­tak is. községfejlesztési tervek teljesítéséről tárgyalt az Egri Járási Tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt végrehajtó bizottsági ülést tartott az Egri Járási Tanács, ahol Hegyi Já­nos elnöki beszámolója után az 1961-es községfejlesztési tervek teljesítésének állását tárgyalták meg. A beszámoló foglalkozott a bevételi és kiadási terv telje­sítésével s megállapította, hogy mind a bevételi, mind a kiadási terv teljesítésével a járások közül az első helyen az egri járás áll. Majd a beszámoló előadója, Zámbori Ferenc rátért a ter­vek eddigi teljesítésére. Ered­mények a következők: — Nagyvisnyó községben 1960 őszén megkezdett kultúr- ház építésének befejezése sze­repel az idei költségvetésben, s az építkezés olyan előreha­ladott, hogy lehet számítani a július 31-i határidőre. A nosz­vaji orvosi lakás építése befe­jeződött. Ostoros községben is közel áll a befejezéshez az or­vosi lakás építése. Demjén községben egy orvosi és egy védőnői lakás építése fejező­dik be június közepére. Felső- tárkányban autóbuszmegálló építése folyik. Jó ütemben, nagyobbrészt társadalmi munkával a járás községeiben jól halad a járdá- sítás, ugyanez mondható az egyes községek villanyhálóza­tának bővítéséről is. Hangos­híradót is községfejlesztésből bővítettek Kerecsend, Makiár, Szarvaskő és Verpelét közsé­gekben. Jó eredményeket értek el a községfejlesztési tervek telje­sítése terén Bélapátfalva, Demjén, Felsőtárkány, Kere­csend, Makiár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szil­vásvárad, Tarnaszentmária és Verpelét községek. A beszámoló további részé­ben foglalkozott a még fenn­álló hiányosságokkal és azok megszüntetésének módjaival, majd az év folyamán megtar­tott pénzügyi vizsgálatok eredményeiről számolt be, vé­gül az elmondottak és a vita alapján kijelölte a feladato­kat. A községfejlesztési tervek­kel foglalkozó beszámoló után dr. Nagy János VB-titkár adott tájékoztatást a végrehajtó bi­zottságnak arról, hogy milyen módon intézkedik a tanács a panaszügyek és kérelmek el­intézésében. A negyedik napirend szemé­lyi ügyekkel és indítványok­kal foglalkozott, majd a hatá­rozati javaslatok elfogadása után véget ért a végrehajtó bi­zottság ülése. Az első pillanatban talán arra gondolunk, hogy teljesen közömbös, hol tartja ülését egy országos szerv. Mások úgy vé­lekedhetnek, bizonyára Eger történelmi múltja, vagy talán jó zamatú borai vonzották ide a Magyar Építőművészek Szö­vetségének vezetőségi tagjait Nincs mit szégyellni azon, ha az említett két körülménynek is némi köze van ahhoz, hogy építőművészeti és tudományos életünk kiválóságait két napra városunk falai között köszönt­hetjük. Mindenesetre a kibő­vített vezetőségi ülés kétnapos programjából is kitűnik, hogy Eger városa nemcsak vendég­látó, hanem közvetlenül érde­kelt az itt lezajló események­ben. A megyei tanács nagytermé­ben tegnap reggel 10 órakor megkezdődött ülésén Major Máté, a Magyar Tudományos Akadémia titkára elnökölt. Idő­szerű művészeti és szakmai kérdésekről Gramantói Pál tar­tott bevezető előadást. Ehhez Hevesy Sándor városi főmérnök és Klein István, a neves me­gyei Tanácsi Tervező Iroda ve­zetője szólt hozzá. Sedelmayer Jánosné, a Vá­rosépítő Tervező Vállalat mér­nöke az Eger városon átvezető 22. sz. útvonal tervezési és ki­vitelezési problémáiról tartott nagy érdeklődéssel hallgatott előadást. A felsoroltakon kívül neves építőművészek, egyetemi taná­rok tartanak előadást, illetve szólalnak fel a vitában. Egerbe várják dr, Vojt Pál művészet- történészt, aki Heves megye topográfiáját írja. Az Építők Szakszervezetének elnöke Egerben A Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának tegnapi elnökségi ülésén részt vett Re­szegi Ferenc elvtárs, az Építők Szakszervezetének elnöke. Meghallgatta a munkásszállá­sok helyzetéről, azok kategó­riába sorolásáról és az új térí­tési díjakról szóló beszámoló jelentés vitáját, majd felszó­lalt és értékes tanácsokat adott a szakszervezeti bizottságok és a szállásbizalmiak további munkájához. Sokan nézegetik a hatva­ni buszmegállónál a város termelőszövetkezeteinek éle­téről készített képes hír­adót. A fényképeken láthat­ják a környékbeli falvak la­kói, akik szintén szövetke­zeti gazdák, hogy a hatva­niak milyen gondot fordíta­nak az állatállomány fej­lesztésére, elhelyezésére, mi­lyen módszerekkel erősítik közös gazdaságukat. A tabló előtt mindig áll­dogálnak jó néhányan, kü­lönösen a parasztemberek nézegetik a hatásos képe­ket. S e látványról az jut az ember eszébe, milyen jó lenne, ha máshol is megva­lósítanák ezt az ötletet, amely kis anyagi befekte­téssel, nagy erkölcsi és anyagi előnyt hozhat a kö­zös gazdálkodás népszerűsí­tésében, a jó módszerek el­terjesztésében. KE

Next

/
Thumbnails
Contents