Népújság, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-17 / 114. szám

1961. májú* 17., szerda NEFOJSAO I 5 A kommunizmus forradalmi ipara és az ember A gyárakban és üzemekben egyelőre még lassan honosód­nak meg a jövő nagyszerű hír­nökei, az automaták és a ro­botgépek. Ez a folyamat azon­ban évről évre gyorsul. Vajon mit hoz e téren a kommuniz­mus forradalmi iparának tel­jes győzelme? Beköszönt a „gombnyomásos civilizáció vi­lága”, az a korszak, amikor az ember keze teljesen felszaba­dul a munkavégzés kényszere alól és csak alkotni lesz hiva­tott? Az egész életet a művé­szet, a szépség fogja kitölteni? Fontos és lényeges kérdések ezek mind ... Viharos, mindent átfogó for­radalmi megújhodás századá­ban élünk. Korunkat a nagy tudományos felfedezések, a technika igen gyors ütemű, sokoldalú fejlődése jellemzi. Évek hosszú során az egzakt tudományokban, a matemati­kában és a természettudo­mányban olyan mennyiségű változások halmozódtak fel. amelyek a tudomány forradal­mához vezették el ; az emberi­séget. S a tudományos forra­dalom az ipar jelenkori forra­dalmát készíti elő. Beléptünk az atom- és a kozmikus raké­ták korszakába. S az utóbbi 10—15 évben az élet különböző területein lezajlott tudomá­nyos forradalom révén, és kü­lönösen egyik új ágának, a ki­bernetikának segítségével — teljesen új nézetek alakultak ki- az élő és a holt anyag tu­lajdonságairól. Régebben az emberi agynak a természet egyetlen területén sem akadt versenytársa. Ma: a kiberneti­kai gépek már betöltik a for­dítók, bibliográfusok, sőt rész­ben a mérnökök szerepét is, ami a termelés tervszerűsítését és irányítását illeti. A kommunizmus ipari for­radalmának útjai, módjai egy­re inkább megmutatkoznak, a változások jelei, jegyei — so­kasodnak: modernizáljuk az ipari termelés folyamatát. Per­sze, ezek a kezdeti változások aránytalanságot szülnek, az új átalakító folyamatok új ellen­tétek kérdését vetik felszínre. A gépi civilizáció előretörése megöli az emberi kultúrát, a termelés modernizálása elgé- piesíti az embert is, s meg­fosztja lelkét a szépségektől — ezt hirdetik a nyugati polgári kultúrbölcselők. És e nézetek­nek sok hivő támogatója akad nálunk is... Hogyan véleked­nek a nyugati polgári „tudósok” a technika koráról? ... Keiser- ling gróf a technika korának megszemélyesítőjét a „sofőr- típus”-ban látja. Berdjajev, volt fehérgárdista, Nyugatra perceit éli át, s gondolkozik azon, hogy végképp vissza­vonul a versenyzéstől. — Borzalmas elhatározás — szóltam közbe. — Ismét cinikus vagy, öcsém! Én nagyon is méltányolni tu­dom egy ilyen férfiú elkesere­dését! Országos neve van, s ennyi kezdő mellett képtelen győzni. Hát bizony ez így volt, öcsém. Már a delet harangoz­ták, amikor a tőlem három­négy méternyire hajladozó bo­korból, zsinór repült a vízbe, parafadugóval a végén. Hát ez meg ki az ördög lehet — kér­deztem magambam dühösen, mert az voltam, szörnyen dü­hös. Nem elég, hogy nem kap a hal, még zavarnak is, nem beszélve arról, hogy ez nem lehet tag, valami orvhalász lesz. Már-már letettem ke­zemből a botot, amikor csob­bant a víz, megfeszült a zsi­nór, s az ismeretlen szomszéd jó másfél kilós csukát húzott a bokrok közé. Ejha — morog­tam —, ez aztán a szerencsés fickó! Én reggeltől itt vagyok, meg a többiek, a felszerelé­sünk első osztályú, kitűnő an­gol áru, s lám... megint csob­bant a víz, ezer ördög, ismét egy csuka, csak úgy ver, csap- dós, legalább egy kilós, ez egy titokzatos mágus! Pár lépésre tőlem, és egymás után húzza ki a legszebb példányokat. És mi... semmi, semmi, a tüzet meg sem gyújtották a kis tisz­táson, s a halak röhögnek raj­tunk. Bezzeg, röhöghet raj­tunk az ismeretlen szomszéd is. aki egy varázsló! Mert va­rázsolja a halakat, talán a he­tediket húzza már! Minden szökött emigráns, az órtodöx miszticizmust vonultatja fel a szovjet ötéves tervek, az új hétéves terv diadalmas iparo­sításával szemben; az automa- ta-szalagsorok, az új technikai vívmányok — szerinte — a sá­tán merényletének eszközei az örök erkölcsi és kulturális ér­tékek felszámolására. Ortega y Gasset a technicizmus követ­kezményétől, a „tömegek láza­dásáétól félti az egyetemes kultúrát és erkölcsöt. Ilyesmiről szó sincs. Persze, a változások következtében vannak kisebb-nagyobb arány­talanságok, egyenetlenségek, ellentétek a technikai haladás, az ipari termelés modernizálá­sa és a művészetek fejlődése között. De ezek az ellentmon­dások viszonylagosak, szórvá­nyosak, s nem általános érvé­nyűek. Nincs szó megoldhatat­lan antagonizmusról. A gépi civilizáció uralma,, a szocialis­ta termelési viszonyok kiterje­dése megteremti az egyén sok­oldalú fejlődésének optimális feltételeit. A technika fejlődé­sét, a termelés automatizálását rohamléptekben előrelendítő szocialista-kommunista társa­dalom megszünteti a dolgok, a gépek uralmát is az ember fel­lett, megadja a dolgozók anya­gi és kulturális szükségletei kielégítésének teljes lehetősé­gét. Persze, .a fejlődés nálunk sem egyöntetű; a technikai fejlődés üteme rendkívül gyors, s a társadalmi tudat, a művészetek fejlődése elmarad a társadalmi lét, a termelőerők fejlődése mögött. A társadalom eme általános törvényszerűsé­ge a szocialista, kommunista viszonyok között is érvénye­sül. A kibernetikai berendezé­sek és automatagépek széles­körű elterjedése — mind-mind hatással van az emberre, ala­kítja gondolkodását, világ- szemléletét, lelkivilágát. A mű­vészetek fejlődése, s az embe­rek nagy többségé elmaradt, visszamaradt ebben a számu- mos elŐreKaíádásbán. Dé sáó' sincs itt á technika, a tudo­mány és a művészetek versen­géséről. Ha szó lenne ilyesmi­ről, s a fejlődések üteme, fo­kozata így, a mostani állapo­tokban konzerválódna, a mű­vészet még jobban elszakadna az ipari fejlődéstől, a techni­kai és tudományos haladástól, de akkor elszakadna az esz­mék világától, a politikától, és mindattól, ami mint cement, összeköti a szocialista társadal­mat és léiké ennek a társada­lomnak. A kommunizmus a szépség és nem egyszerűen a „gombnyomásos civilizáció” vi­lága. Az automatizálás folyama­tában is ott van az ember a maga eszmei világával, érzel­meivel, szenvedélyeivel. Az emberi kultúra értékeit nem számolja fel a termelés mo­dernizálása. Mert bárhová is fejlődjenek a világ megisme­résének tudományos módsze­rei, bárhová is fejlődjék az ipari termelés az automatizálás során — sohasem fogják ki­szorítani, vagy helyettesíteni azt, amit az embernek a kul­túra, a művészet és az iroda­lom, a költészet adhat. Az automatizálásnak, a kommunizmus forradalmi ipa­rának — emberi tartalma van, amelyben egybeolvad a politi­ka, a líra, az absztrakció és az érzelem. Az automatizálás, a termelő folyamatok teljes gé­pesítése, korszerűsítése és az emberi szépségek szembeállí­tásának mindenfajta vulgari- zálásától élesen és határozat­tan el kell határolnunk ma­gunkat. A kommunizmus ipari forradalmának lényege: a szív és az értelem, az ész gazdag­sága. A szocialista társadalom ipari termelésében létrejövő változások, a tudomány jelen­kori forradalma új típusú em­bert nevel. Ma új ember lépett a világba, a kommunizmust építő ember, aki emberivé tesz mindent, amihez hozzáér, em­berivé tesz mindent, amit ő al­kot és teremt. Pataky Dezső Kongóiak próbálják ki as új hőálló szövetet a sarkvidéken A napokban egy négy fér­fiből és három nőből álló kon­gói csoport érkezett a kana­dai Montrealba, ahonnan to­vább folytatják útjukat a sarkvidékre, hogy ott próbál­janak ki egy új hőálló szöve­tet. A szövetet az észak-fran­ciaországi Damert textilgyár­ban fedezték fel' és „termo- laktil” néven fogják gyártani. A cég szerint az új anyag a test elektromosságával ellen­kező előjelű statikus elektro­mossággal töltődik fel. Töké­letesen szigetel, miután erő­sen késlelteti a test által fej­lesztett hő elosztását. A kon­góiak az új szövetet az észak­kanadai Frobisher-öbölben fogják kipróbálni, ahol két héten át sarki éghajlatban tar­tózkodnak. Növendékhangverseny lesz Egerben Az Egri Állami Zeneiskola növendékeinek zenekara má­jus 22-én, hétfőn este 7 órai kezdettel a Gárdonyi Géza Színházban hangversenyt ren­dez, amelyen Farkas István vezényel. A hangversenyen Holló Éva hegedű-, Halmai Katalin zon­gora-, Juhász Margit hegedű- és Csík Gusztáv zongoraszá­mokkal lépnek fel. UM TU- wmm J Eesédi séta Ha végigsétálunk Ecséd fő­utcáján, sok kellemes látvány tárul szemünk elé. Észrevesz- szük, hogy a faluban minde­nütt betonjárda húzódik a há­zak előtt. 1959-ben új iskolát, teljes villanyhálózatot, 1960- ban népfront-házat, benne könyvtárat, televíziót kapott a falu lakossága. 1961-ben új buszmegállót, sportöltözőt adnak át rendel­tetésének. Ezenkívül 50 ezer forintot .fordítanak a kultúr- ház tatarozására. Mindezeket a községfejlesz­tési alapból és a lakosság ön­feláldozó társadalmi munka- vállalásával érték el. Mindez azt bizonyítja, hogy -a község vezetői szívügyüknek tekintik a falu és a lakosság szebb éle­tét, ezért dicséretet érdemel­nek, el Is követnek mindent, hogy szebbé, kulturáltabbá te­gyék falujukat. Agócs Lajos — A MÁTBAVIDÉKI SZÉN­BÁNYÁSZATI Tröszthöz tar­tozó rózsaszentmártoni IX-es aknában az északi mező szál­lítóvágatában 80 fokos mele­gedést észleltek. A melegedés oltót most kutatják a tröszt és a rózsaszentmártoni alállomás bányamentői. Miért nem élnek vele? Az üzemek igazgatói, párt­titkárai nemrégiben többek között arról is számöt adtak, hogy vállalatuknál milyen módszereit alkalmazzák a felvilágosító munkának, a termelési agitációnak. S ezeknél a beszámolóknál szinte egyöntetű volt a véle­mény, hogy a pártszerveze­tek nagy részénél, az üzemek többségénél a szóbeli agitá- ciót tartják szinte egyedül­álló módszernek és meglehe­tősen elhanyagolják, lebecsü­lik az írásos és szemléltető agítációt. A gyakorlat is ezt bizonyítja. Legtöbb helyen kihasználatlanul állnak a stúdiók és csak üzenetközve­títésre, vagy egy-egy ember megkeresésére használják, üresen porosodnak a ver­senytáblák, nem rendeznek selejtkiállítást, újítókiállítást és az üzemi híradót sem ál­lítják megfelelően a terme­lési agitáció szolgálatába. Természetesen igen haté- (kony a szóbeli agitáció, a nagy nyilvánosság előtt el­mondott dicséret, vagy bírá­lat, a legjobb munkások nép­szerűsítése taggyűléseken, termelési tanácskozásokon, de mindezt feltétlenül ki kell egészíteni szintén hatékony, egyéb agitációs módszerek alkalmazásával is. Erre igen sok lehetőség kínálkozik. Néhány üzemben élnek is ezekkel. A Hatvani Cukor- és Konzervgyárban nemrég elkészítették a legjobb dol­gozók fényképét, a gyár fo- toszakköre továbbra is fel­adatának tartja népszerűsí­teni a kiválóakat, fényképen bemutatni a hanyagságot, nemtörődömséget, az embe­rek elé tárni jót és rosszat egyaránt. A gyöngyösi Szer­szám- és Készülékgyárban többször megrendezett selejt- kiállítás hozott jó ered­ményt, az ÉM Heves megyei Építőipari Vállalatnál az üzemi híradót használják fel a versenyben legjobb ered­ményt elérő brigádok és dol­gozók népszerűsítésére, a ter­melési agitációra. Az Egri Finomszerelvény gyárban és még több helyen, a gyárud­varon, a műhelyekben ott láthatók a termelés és mun­kaverseny helyzetét mutató számok. A hatvani üzemek elhatározták — közte a vas­úti üzemek —, hogy „színre lépnek" az újítási feladat­tervekkel is és annak nép­szerűsítésére, megismerteté­sére igénybe veszik az agi­táció különböző módszereit, formáit. Az á törekvés, amely he­lyenként már tapasztalható a felvilágosító, politikai munka sokrétűbbé tételére, legtöbb esetben a pártszerve­zet helyes kezdeményezésé­ből indul ki. A kommunis­ták továbbra is fontos fel­adatként kapták, hogy szé­les skálájú, az üzem vala­mennyi problémájára kiter­jedő: szóbeli, írásos, szem­léltető agítációt folytassa­nak, hogy eredményesebben mozgósíthassák az üzem dol­gozóit a második ötéves terv nagy feladatainak elvégzésé­re. A gyakorlatban bebizonyo­sodott, hogy az egysíkú, csak a szóbeli agitációra alapo­zott felvilágosító, nevelő­munka nem hozhat teljes eredményt. Ez csak akkor érhető el, ha az üzemekben felhasználják azokat a lehe­tőségeket, amelyek a sokrétű felvilágosító munka végzésé­hez készen állnak, amelyek kevés anyagi befektetéssel, tartós, biztos eredményt hoz­nak az emberek nevelésében. (KE) A föld gyomrába néznek bizonnyal a legújabb amerikai típusú horgászfelszereléssel dolgozik! Valami új talál­mányt rebesgettek abban az időben, kis áramfejlesztővel, a halak megbénulnak és harap­nak, szóval, itt a szomszédom­ban bizonyára az amerikai csodabottal horgásznak. Es ismét zsákmány! Gondolhatod, nem bírtam tovább. Óvatosan letettem ke­zemből a botot, s kétrét gör­nyedve megközelítettem az is­meretlen bokrát. Széthúztam a gallyakat-. S azt hitlem, rög­tön megüt a guta! Képzeld, öcsém, kit láttam ott? — Egy amerikait a, csoda­bottal. Nem? — Ezer ördögöt! Az öreg Matykó Józsi bácsi volt! Ócs­ka kalapjában, foltozott ka­bátjában, szájában elmarad­hatatlan pipájával. Olyan egy­kedvűen* csalétkezte a horgát, mintha tízig sem tudna szá­molni. — S a csodabot? — Volt annak csodabotja, a fenét! Frissen vágott som­fabot, otromba, vastag mad­zag, s derékon megkötött pa- rafadugó! Hű az árgyélusát, annak a csodabotnak! Ha az öreg Matykót én most lefüle­lem, ebből olyan vihorászás lesz városszerte, hogy abba belebetegszik minden becsüle­tes horgásztag. Gondold el, or­szágos nevek, kitűnő felszere­lések, eredmény: nulla. Es itt az öreg Matykó, vén orvha­lász, göcsörtos somfabot, cu­korspárga, borosüveg dugója, eredmény: hét darab hal, leg­alább tíz kiló! Kiléptem a bo­korból, s keményen ráförmed­tem: — Kend mit keres itt, és hogy mer engedély nélkül ha­lászni megint? Az öreg láthatóan megszep­pent. Kicsit úgy nézett rám, mint Illés próféta nézhetett az égő csipkebokorban megjelenő Urra. Hanem azért feltalálta magát és sunyi mosollyal azt mondta: — Hallottam, hogy bajban vannak az urak. Gondoltam, igen nagy szégyen lenne, ha ez a sok nagyhírű halászember ebéd nélkül maradna. Aztán meg akartam menteni a fo- lyónk becsületét is. Ne átkoz­zák, hiszen van itt hal bőven. Villámgyorsan cikázott át agyamon az ötlet: — Aztán, hogy adja ezt az egészet? — Hogy? Sehogy. Csak úgy ingyen. Hadd emlegessék meg az öreg Matykót! — Nem úgy van ém, Józsi bátyám! Ha kiderül, hogy ma­ga megint engedély nélkül ha­lászott, a tíz pengő büntetést a tenger vize se mossa le magáról! — Hát még ez egyszer kibí­rom. Megéri! Ravaszkodótt. Hírnévre vá­gyott az öreg! Tudtam én, öcsém, ajaj, átláttam a szitán! Nem öreg, ebből nem eszel! — Hát... — Ide figyeljen, Matykó ba!’ RECSK ÉS PARÄD között, a nyílegyenes- gesztenyesortól nem messze, karcsú fúróto­rony emelkedik a zöldhátú dombok fölé. Kísérleti fúrá­sokat végeznek itt. Recsk, 1000-es fúrás. Hiva­talosan így hívják ezt a mun­kahetet. ' Szeptember 15-én múlt egy éve, hogy 16 mun­kás, három műszaki irányítá­sával megvetette lábát ezen a vidéken. Modern bálványként áll az acélóriás, a Rotary B. A. 40-es fúróberendezés. A föld gyomrába néznek. Vajon mit rejteget a kemény kőzet? Mert a kvarcos kova istentelenül kemény. A mo­Magára ráfér a pengő. Kap húsz pengőt ezért a halért. Készpénz. De úgy eltűnik in­nen, mint a kámfor. Es nem szól senkinek. Na? — Ide figyeljen! Kap érte harmincat, egy félhavi gya­kornoki fizetésem, hallja kend. En leszek így a verseny győz­tese. A mi városunké lesz a győzelem. Ez már csak megéri magának is? — Hát... jó, legyen. Ka­pom a harminc pengőt, s adom a szavamat. De csak azért,... szóval, városunkbeii lesz a győztes. Kifizettem az öreget, el is dern berendezéssel 766 méter mélyre hatoltak, de * mostaná­ban csak 10—20 centimétert jutnak lejjebb műszakonként. Eddig vídia fúrófejjel dolgoz­tak, de már ez sem tud meg­birkózni a Mátra legkemé­nyebb kőzetével. Gyémántko­rona kell a kemény kőzet át­töréséhez. A 3 méteres magcsőben bi­zonyára éles csikorgás, tüzes szikrázás közben milliméter­ről milliméterre halad előre a kemény fúrókorona, de vé­gül is a szerszám segítségével győzedelmeskedik az ember. A fúrótorony segítségével erede­ti állapotban hozzák felszínre tűnt, éppoly észrevétlenül,; mint ahogy jött. A többit gon-! dölhátod, volt ebéd, dicsértük! az angol botokat, megkaptam! az oklevelet, s a legújabb ti- pusú angol felszerelést. Az! öreg Matykó becsületesen! hallgatott, s ma sem tudná; kettőtökön kívül az egész tör-; ténetet senki, ha neked most; el nem mon-; dóm. De hát el-; mondtam, kü-; lönben is ré­gen történt. — Ezt is; megírja, Berci; bátyám a kö-; tét ben? — Ugyan,: öcsém, hova; gondolsz? Egyetlen nem; egyenes ver-! seny győzel-! méért csak; nem teszem! kétségessé a; többi egyenes! győzelmem! Ajánlom, te se! forgass holmi novella-félesé-! get az agyad-; ban erről az! esetről. A hor­gászok pert zúdítanak a nya-; kadba. Különben sem hinné; el senki! Ebben maradtunk. S mivel' én nem adtam szavamat, meg­írtam a történetet. Jöhet a per! Jöhet a kételkedés! a kemény kőzetet. A mintát Budapestre, a Földtani Főigaz­gatósághoz küldik. Laborató­riumi vizsgálatok során tudós szakemberek vallatják a fu­kar kőzetet. A GESZTENYEFASOR má­sik oldalán, kisebb dombok mögött szerényen húzódik meg a Recski Ércbánya. Szin­te úgy tűnik, mintha ijedten lapulna a völgyek és hegyek ölében és röstellkedne a bá­nyászok előtt, hogy méhe med­dő lett. öreg, kimerülőfélben van ez a bánya. Pedig sok jó bányászt nevelt, s kenyeret, megélhetést adott a környék népének. Igaz, a 4/A eresztékében jó minőségű ércet találtak. Fel­törésekkel fejtik a föld mé­lyének kincsét. Jelenleg a kér­gek, a pillérek lefejtése és a régi gálicos tömedékek kifej­tése folyik. A vágathajtás meggyorsításán csehszlovák kanalas rakodógép dolgozik, így valahogy gazdaságos még a művelés. De' mi lesz jövőre? Kérdezősködnek, tanakodnak a recski bányászok. Nem es­nek kétségbe. Nagy érdeklő­déssel néznek a fúrótornyok felé, kíváncsian várják a híre­ket. Tudják, hogy több he­lyen kutatják a vén Mátra titkos mélységeit. És ezt biz­tató, jó jelnek vélik. Érdemes, kifizetődő lesz-e a környék bányászása? Farkas Ferenc vezető mes­ter má még nem tud határo­zott választ adni erre a kér­désre. Mert sokszor kell még addig a föld gyomrába nézni, sok vizsgálatot végeznek még Pesten és sokat dolgoznak még Recsken az 1000-es fúrás munkásai. — A 116-ik „lyukat” fűrom. Bejártam jóformán az egész országot. De most otthon dol­gozom, mert recski vagyok — mosolyog Farkas István. — Szeretném, ha sikerrel járna ez a munka. A bükk- széki fúrást is én vezettem, pár évvel ezelőtt. 517 méteren ott legalább jó meleg gyógy­víz tört fel. , MILYEN JÓ LENNE, ha Párád közeiében is — csak úgy mellékesen — iíven kincs­re bukkannának a föld gyom­rába néző emberek. De a bányászok ércet re» mélnek. Ez után kutatnak. fF. L.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents