Népújság, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-12 / 110. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Külföldi híradó MALI KÖZTÁRSASÁG: AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEG VEI TANÁCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 110. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1961. május 12., péntek Az ész hozzájáru lása Anyagi eszközeinket az MSZMP VII. kongresszusá­nak határozata alapján egy­re nagyobb mértékben hasz­náljuk fel arra, hogy gyá­raink modernebb berende­zéssel, magasabb műszaki színvonalon, termeléke­nyebben dolgozzanak. Ez természetesen már hozott eredményeket, de még na­gyobb lenne az előrehala­dás, ha az anyagi eszközök­höz képest nagyobb mérté­kű lenne az ész hozzájáru­lása, ha a munkások, mű­szakiak ötleteit, újításait a mostaninál nagyobb mér­tékben felhasználnák. A helyzet ugyanis nem valami rózsás. A hatvani pártbizottság például nem­régen tárgyalta az ipari üzemek elmúlt évi munká­ját, s kiderült, hogy az újí­tások elenyészően kis ré­szét képezte annak az ösz- szégnék, amely a múlt év­ben megtakarításként je­lentkezett. Kellőképpen ér­zékeltetik ezt a következő számok: A város ipari üze­mei az elmúlt évben a terv túlteljesítéséből és egyéb megtakarításokból közel százmillió forinttal többet „hoztak össze”, mint azt tervük előírta. S ha ehhez hozzávesszük, hogy az újí­tásokból eredő megtakarítás még a félmillió forintot sem érte el, akkor nyilvánvaló­vá válik, hogy a jó ötletek alkalmazása igen kis szere­pet kapott ezeknek az óriási összegű megtakarításoknak az elérésében. Számottevő újítás — mintegy 300 ezer forint hasznot hozó —, csak i a Cukor- és Konzervgyár­nál volt, és néhány üzem­ben, mint például a tégla­gyárnál egyetlen újítást sem adtak be az elmúlt évben. A hatvani kommunisták e problémákat megismerve, azt mondták: ki kell köszö­rülni a csorbát. Ezért a so­pánkodó« helyett még azon a pártbizottsági ülésen meg­oldásokat kerestek az újító­munka fellendítésére, hogy az ész hozzájárulása na­gyobb szerepet kapjon a megtakarításoknál, a mű­szaki fejlesztésnél. Fontos feladatként szab­ták meg a pártszervezetek­nek; fejtsenek ki propagan­dát az újítási feladattervek megismertetésénél, negyed­évenként tárgyalják meg az újítási feladattervek végre­hajtását, a műszakiak, újí­tók, kiváló dolgozók bevo­násával. Elhatározták töb­bek között azt is, hogy má­jus hónapot az újítás hó­napjává teszik, de az év többi részében sem tekintik mellékes ügynek az újító­mozgalom népszerűsítését, fellendítését. A pártszervezetek kezde­ményezése nyomán már több üzemnél javulás ta­pasztalható. A cukorgyár­ban például olyan döntés született, hogy szeptemberig elkészítik és alkalmazzák a régóta „elfektetett” újításo­kat, brigádokat szerveznek, amelynek tagjai a beadott újítások, gépek, szerkezetek elkészítésén munkálkodnak, hogy minél előbb hasznot hajthassanak a gyárnak, az országnak. Ezenkívül érez­hető. hogy növekedett az újítók tekintélye, nagyobb támogatást kapnak munká­jukhoz a többi üzemben is. ÍEz a biztosítéka annak, hogy az idén nemcsak a jelentős anyagi, eszközok, beruházá­sok, de az újítók szellemi terméke is nagyban hozzá­járul ahhoz, hogy túlszár­nyalják tavalyi eredmé­nyüket. Gyöngyöshalászról jelentették: leg nap este befejezték az első permetezést Nagy lendülettel láttak hoz­zá az idei mezőgazdasági mun­kák elvégzéséhez a gyöngyös­halászi Kossuth Termelőszö­vetkezet tagjai. Idejében szán­tottak, vetettek el mindent, és idejében végezték el 80 hold- nyi szőlőjük metszését, első kapálását és karózását is. Teg­nap telefonon arról értesítettek bennünket, hogy estére befe­jezték a szőlő első permetezé­sét, sőt, ezzel egyidejűleg a mák egyeléséty a napraforgó kapálását, és hozzáfogtak a kukorica kapálásához is. A szövetkezet tagsága 100 százalékban dolgozik kint a földeken, a közösben, és örül mindenki a tsz-ben annak, hogy szépen fejlődnek a vete- rriények, 50 hold paradicsomo­sukban már diónagyságú a zöld paradicsom, és ez ideig az időjárás nem tett említésre méltó kárt a növényekben. m Szalay István: SZÖVETKEZETI ASSZONYOK DICSÉRETE ★ A TERVEZŐK FELELŐSSÉGE ★ Fazekas István: AZÉRT JÖTTEM, MERT A JÖVÖMET LÁTOM ITT... ★ * Cs. Adám Éva: PALÖCNAPRA KÉSZÜLNEK . ★ üj katolikus könyv: NAPJAINK SANZONJAI ★ SPORT A bamakói népi gyógyszertár az első állami üzlet az országban. A legtöbb gyógy­szert a szocialista országokból importálják és ezek 50 százalékkal olcsóbbak, mint a •Fran­ciaországból hozott gyógyszerek. Utazási kedvezmény a Budapesti Ipari Vásárra Elegendő jelentkező esetén az Egri Idegenforgalmi Hivatal különvonatot indít Budapestre, május 21-én Május 19-én nyitja meg ka­puit az 1961. évi Budapesti Ipari Vásár, amelyen az or­szág dolgozó népe megismer­heti a magyar ipái- újabb ér­tékeit és tájékozódhatik a kül­föld árucikkeiről. A vásárvárost az idén kü­lönleges felépítésű műanyag pavilonok teszik érdekessé, és a budapesti Városliget, vala­mint Vajdahunyad várának festői képe a tóval gyöngyörű környezetet biztosít. A vásár, amely nemcsak a nehézipar, hanem a könnyű- és a helyiipar termelvényeit is bemutatja, minden bizony­nyal sok érdeklődőt vonz a fővárosba. A vásárrendezőség a MÁV útvonalaira — az ipari vásárra utazóknak — 33 szá­zalékos menettérti jegyked­vezményt biztosít. Az utazási igazolvány — mely egyben vásári belépőjegyül is szolgál — belföldi látogatók részére Budapestre május 18-án 0 órától, 29-én 12 óráig, míg visszaútra május 19-én 16 órá­tól, május 30-án 24 óráig nyújt kedvezményt. Az Egri Idegenforgalmi Hi­vatal dolgozóinak tájékoztatá­sa szerint megfelelő számú, je­lentkező esetén az Idegenfor­galmi Hivatal különvonatot indít az ipari vásárra május 21-én, vasárnap. A különvonat gyorsvonati menetidővel köz­lekedik s 50 százalékos jegy­kedvezményt biztosít a rész­vevőknek. ötszáz jelentkező esetén a különvonat elindítása már lehetséges. VtAMA/WAMAAAAAAVVWiAMAiVíA Folyóiratkatalógus készítését tervezi a Heves megyei Könyvtár A Heves megyei Könyvtár; központi folyóiratkatalógus készítését tervezi, amely az; Eger város területén levő üze- ; mek, intézmények és könyv­tárak külföldi és hazai folyó­irat- és hírlapállományát tart- ; ja majd nyilván. A központi katalógus lehe- ; tövé teszi majd, hogy a könyv­tár felvilágosítást adjon azok- nak a folyóiratoknak, vagy! hírlapoknak lelőhelyéről, ame- ! lyek nincsenek meg a könyv- tár állományában. A könyvtár a központi folyó- ■ iratkatalógus elkészítéséhez ■ segítséget kért a város üz< meitől, intézményeitől, könyv- > táraitól, INDIAI KÖZTÁRSASÁG: Szerdán öt megye száz szakembere tanácskozott: Miskolcon a textilipari ktsz-ek feladatairól Szerdán Borsod, Szabolcs, Hajdú, Heves és Nógrád me­gye textilipari ktsz-einek mint­egy száz szakembere tartott értekezletet Miskolcon, az MHS megyei klubjában. A ta­nácskozást Szarka József, az OKISZ textillaboratóriumának főmérnöke nyitotta meg, majd a részvevők azt vitatták meg: a ktsz-ek milyen műszaki, szervezési feladatok végrehaj­tásával elégíthetik ki még job­ban a lakosság igényeit, ho­gyan növelhetik a termelé­kenységet, s csökkenthetik az. önköltséget. Várnai Tiborné technológus a. szalagszerű ter- j melés fontosságát hangsúlyoz-; ta, Üjvári Alfréd közgazdász; az anyagfelhasználásról, Bérezi J Béla — a Könnyűipari Minisz- ; tórium osztályvezetőhelyette- J se — az áralakítás módjairól,; Lajta Zoltán műszaki csoport-; vezető a gazdaságosság elem-; zésének jelentőségéről szólott. Az értekezlet — melyen; részt vettek megyénk textil-! ipari ktsz-einek képviselői is! — nyilván nagy segítséget! nyújt a textilipari ktsz-ek I munkájának még jobb meg­szervezéséhez. Levelezési ankéfot rendezett Egerben a Népszabadság és a Népújság szerkesztősége A sajtó számára az évek múlásával mind nagyobb se­gítséget nyújtanak a levelezők, akik észrevételeikkel, tudósítá­saikkal sokrétűbbé teszik a lap munkáját. E levelezők számára a Nép­50 vagon baromfira szerződtek a megye termelőszövetkezetei és a háztáji gazdaságok Négyszeresére emelik a törzsállományt meghatszorozzák a hústermelést A baromfitenyésztés, a ba­romfiállomány fejlesztése me­gyénk minden termelőszövet­kezetében fontos feladattá vált. A férőhelyhiányt az új épít­kezések mellett a rendelke­zésre álló épületek lelemé­nyes kihasználásával oldják meg a szövetkezetek. Így pél­dául a kerekharaszti Alkot­mány .Tsz az istállópadláson létesített „csibegyárat”. Infra­vörös lámpákat szereltek ^fel és mintegy 18 000 naposcsibét nevelnek fel a padláson. A gyöngyössolymosi tsz a volt községi bikaistállót alakította át baromfinevelővé. A termelőszövetkezetekben általában javult a baromfi­tartás, kevesebb az elhullás, mint a múlt években. Ez jó­részt a szakszerű gondozás eredménye. A baromfigondo­zók tanfolyamon vettek részt és az ott tanultakat most hasz­nosan alkalmazzák. Így lehe­tővé válik a törzstenyésztés széleskörű fejlesztése is. örvendetesen növekszik a Heves megyei termelőszövet­kezetek baromfi törzsállomá­nya. Év elején mintegy 20 ezer törzsbaromfit tartottak számon, amit az év végére 80 i ezerre növelnek. A törzsállo­Szovjet segítséggel már a harmadik kőolaj-lelőhelyet tár­ják fel az Indiai Köztársaságban. E lelőhelyek üzembehelye­zésével India a közeli jövőben teljesen függetlenítheti magát a külföldi olajbehozataltól. Képünkön a legutóbb feltárt ólaj- lelőheíyen, Anklesvarban Dolgusin szovjet fúrómester és V. Bénára indiai fúrómester a napi munka után. NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG: szabadság és a Népújság szer-! kesztősége tegnap délelőtt an­kétet rendezett, amelyen a le­velezési munka eddigi tapasz­talatait, s főként, a következő időkkel kapcsolatos tennivaló- ! kát beszélték meg. mány fejlesztésével párhuza-1 mosan a húsbaromfi nevelésre I is nagy gondot fordítanak. A legutóbbi összesítés sze-; rint 50 vagon baromfi leszállí- ! tására kötöttek szerződést me- ' gyénk tsz-ei és háztáji gazda- ! ságai. Ezáltal a baromfite-! nyésztést meghatszorozzák me- ! gyénkben. Az elmúlt egy hónap alatt J 1500 mázsával növekedett az < újabban leszerződött baromfi i súlya. Ezen belül 25 ezer da- < rabbal nőtt a pecsenyekacsák! száma is. A háztáji gazdasá- ; gok 11 ezer 500 hízott libára ; kötöttek szerződést. A legkisebb német gyártmágyú rádió, a 145 grammos Grundig-féle „Sőldboy”, amely akkora, mint egy cigaretta- doboz. A férfiak nadrágjuk zsebében, a nők pedig retikiil- júkben hordják. Ara 96 márka.

Next

/
Thumbnails
Contents