Népújság, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-06 / 105. szám

4 NEPÜJSAG 1961. május 6. szombat Mégis történt valami... A Foglár utcán lefelé kis­diák ugrándozik. Igyekszik ke­sét kiszabadítani mamájáéból, de a várható és kellemetlen­nek ígérkező kérdések elől is legszívesebben elfutna. — Mondd csak, kisfiam, tör­tént ma valami az iskolában? A fiúcska kelletlenül vála­szol. — Nem. Igazán nem történt semmi. — Nem is feleltél? — Nem, Anyu. — Nem is kérdeztek? — ... (Mélységes csend.) Ügy látszik, mégis történt valami... K. E. — EGERBEN hétfőn or­szágos állat- és kirakodóvá­sár lesz. — AZ EGRI termelőszövet­kezetekben több mint 500-zal növelik az idén az állatférőhe­lyek számát. Egy sertésfiazta- tót, kettő 70 férőhelyes növen­dékistállót, és három, összesen 360 férőhelyes sertéshizlaldát építenek. — A KPVDSZ HEVES MEGYEI MÉK . alapszerve­zetének dolgozói több mint 10 ezer forintot fordítanak az idén kulturális célokra. — MEGHALADJA a hét­millió 800 ezer forintot az egri járás termelőszövetkezeteiben az idei építési beruházások összege. Az építkezések mint­egy 30 százalékát saját erőből végzik a szövetkezetek. — A NAGYTÄLYAI vi­harsarok Termelőszövet­kezet malmában már vízierő­vel üzemeltetik a darálót és a tengerimcrzsolót; a meg­hajtószerkezetet — a turbi­nát — a tsz saját erőből ja­vította ki. A turbina üzem­be helyezése évi 30 ezer fo­rint áramköltség megtakarí­tást jelent a szövetkezetnek. — VÍZÁGYÚKAT vásárolt két héttel ezelőtt az abasári Rákóczi Termelőszövetkezet. A vízágyúkat kitűnően hasznosít­ják a szőlő iskolázásánál. — A M A T R A VIDÉKI Fémmüvekben az első ne­gyedévben az előző év ha­sonló időszakához képest egyötödére csökkent a fe­gyelmi vétségek száma. Csök­kent a selejt mutatószáma is. — MEGYÉNK termelőszö­vetkezetei ebben az évben elő­reláthatólag több mint tízezer borjút vásárolnak fel a háztáji gazdaságokból. — AZ EGRI VARBAN a helyreállítási munkálatok a megszokott ütemben halad­nak. A tömlöc- és a földbás­tyán, a Varkoch-kapun és tornyon — a Múzeumi Igaz­gatóság hozzájárulása terhé­re — végzett munkák értéke eddig mintegy 130 ezer fo­rintot tesz ki. EGRI VÖRÖS CSILLAG Warrenné mestersége EGRI BRODY Serdülő lányom GYÖNGYÖSI PUSKIN Napjainkban történt GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Különös kirándulás HATVANI VÖRÖS CSILLAG Alba Regia HATVANI KOSSUTH Megtorlás HEVES Spessarti fogadó PETERVASARA Fapados szerelem FÜZESABONY Énekes csavargó Egerben este 7 órakor: Tűzijáték Tiszanánán este 8 órakor: Különleges világnap Kinek adja át hagyományait a felsőtárkányi nótaía? — Az isten se tudná mán azt megmondani, de egy biz­tos — nem szeretik ma már úgy a fiatalok a népi táncot, mint ennek előtte! — Nem egészen így van ez azért, Málta néni! Hiszen nincs már népviselet se! — Nincs a’, nincs, mert el­vitte a gyár! Ki a fene hitta ide? — Tudom, hogy maga na­gyon szereti a táncot, meg a nótát, de azért a világ halad és a fiataloknak megélhetés kell, meg ruha, meg szórako­zás, kell a munkalehetőség! — Azé, van csak egy fiatal a tszbe, mert mind elmegy a gyárba! — No, de térjünk a tárgyra, mi a véleménye a mostani munkáról, Márta néni, arról, ami itt folyik a felsőtárkányi népi együttesben? Sajnálom, hogy amikor nem is olyan régen ez a beszélge­tés elhangzott Felsőtárkány- ban az együttes nótafája, Már­ta néni, meg vezetője, Bartók Sándor tanító között, nem ve­hettem magnetofonra az egé­szet. Nagyon tanulságos volt, és nagyon sok mindenre fényt derített az együttesért lelke­sedő két ember beszélgetése. Amit az elhangzottakból kö­zöltem, az csak egy töredék, a többit, sajnos, össze kell ma­gamnak foglalnom, hogy min­denki megtudja: miért nem hallunk a tárkányiakról? Ró­luk, akik megjárták Buda­pestet, akik fővárosi színpa­don, népművészeti intézeti bemutatókon szerepeltek. Ró­luk, akiknek híres főszereplő­je, Szántóssi Margit, sokat énekelt a rádióban szép, légi tárkányi dalokat. Mert annak ellenére, hogy most is dolgoz­gatnak, próbálnak, nem olyan ez már, mint valamikor volt! Valamikor, amikor Muha- ray Elemér táncgyűjtő szen­vedélye, meg a szinte meg­szállott népdalgyűjtők úgy csaptak le a népi szokások­ban, táncokban és dalokban gazdag községre, mint a leg­nagyobb kincsre. Az egész fa­lu a templom előtt ropta a híres farsangi táncot, minden­ki mulatott az évszázados far­sangi tréfákon, a gyűjtőknek semmi dolga nem volt, csak egyik csoporttól a másikig szaladni, hogy semmit ne ve­szítsenek a látni, hallani, meg­őrizni valóból. Hát igen. Hol van már a tavalyi hó?! Azóta a falu leg­nagyobb része gyári munkás lett. 1954 óta szinte egyik nap­ról a másikra kihalt a népvi­selet. Ma egyetlenegy lány jár népviseletben. A többi? Igazuk van, bár a néphagyo­mány ápolása nem egyenlő az elmaradottsággal. A gyár. a modem munka háza, ahol nem suhoghatnak a lányok nyolc meg tíz szoknyában, sem a fiúk nem topoghatnak csizmában. Az azonban már ban. Ott is van haladás és óit is lehet tahulni. — A kutya ott van elhan- tolva, hogy mások már a mai fiatalok, nehezebb velük ilyes­mit, ilyen népi játékot beta­nítani. Nehéz, mert már meg­szokták a modem táncokat a modem szórakozásokat, s nem hiányzik nekik az egyszerű falusi szórakozás. Mert nekünk még szórakozás volt, ha este összejöhettünk, énekelgettünk, táncolgattunk — mondja Már­ta néni. — Ilyenkor magunk­tól, szórakozásból játszottuk végig a hajdani balladákat, régi-régi történeteket. A nó­ták egy része is ilyenkor ke­letkezett, nem is gondoltunk arra, hogy valami újat alko­Márta néni, a tárkányiak „nótafája”. tunk, csak mondtuk, csak fújtuk, mert szép is volt, jó is volt. — Nemcsak ezek a problé­mák vannak, hanem az is ne­héz, hogy nincs a községnek állandó népi zenekara, és csak az iskolai zenekarra tudunk támaszkodni. Ha szerződtetné a földművesszövetkezet a né­pi zenekart, nekünk is köny- nyebb lenne. Aztán a hangu­lat is olyan, hogy nemegyszer elhangzik: „vén bolondok, ki­nevettetik magukat!” — ami­kor Vásárhelyi Lajos bácsi, az együttes lelke, Takács fűzfa Lajos bácsi, vagy Erdélyi bo­gár János bácsi baktat próbá­ra. De ez őket nem izgatja. Nem, mert mindenük az együt­tes, és az a szerencse, hogy van azért néhány fiatal, akik köztünk, az együttesben nőt­tek fel, ők aztán hűek marad­tak hozzánk, a próbákhoz, a dalhoz, a tánchoz. — Röviden körülbelül ezt mondta Bartók Sándor, az együttes vezetője, aki azért megszervezte az új táncjátékot, a farsangot új változatban. — Amikor mi kicsik vol­tunk, csak azt láttuk magunk körül, hogy mindenki szeret dalolni, táncolni, és szeretet­tel, érdeklődéssel figyeli az együttes munkáját. Éppen ezért mentünk mi is szívesen. Én azóta is nagyon szeretem ezt a kedves esti szórakozást és nem is hagynám el az együttest semmi pénzért! Most én vagyok a táncjáték fősze- rejlője. Ezt se gondoltam vol­na, amikor mint kis apró gye­rek ott sürögtem magam is a tömeget jelentő sokaságban Márta néne körül! — moso­lyog kedvesen, mint maga a tavasz Kakuk Boriska, az együttes legrégibb fiatalja. A felsőtárkányi ház kony­haasztalán kicsavart töltőtoll, kinyitott algebrakönyv, füzet, vonalzó. A tanszereken a cím­ke: Kakuk Boriska MESZÖV- technikum. Budapest. Hát Boriska is elmegy? Nem megy el. Itt is van földművesszövetkezet, máris itt végzi a gyakorlati munkát. Csak éppen úgy gondolta, hogy fiatal, van ideje is, ereje is a tanuláshoz, ezért szerez valamilyen képesítést. így Bo­riska halad is és marad is. Okosan! Amit lehet, elmondottam. Mégis van még valami, amit végső következtetésként meg kell pendíteni. Igaza van ab­ban Bukucs elvtársnak, hogy a termelést nem lehet aláren­delni a sok apró kultúrcsoport igényeinek. Az viszont igaz, hogy a felsőtárkányi népi együttes országos hírű volt éveken keresztül, s mégiscsak törődnie kellene valakinek, valamilyen szervnek az együt­tessel. A Bervában dolgozik végeredményben a felsötár- kányi fiatalság, mert több mint ezer fiú és lány, fiatal asszony és fiatal férj jár az üzembe. Nem lenne rossz gon­dolat, hogy a Finomszerel- vénygyár vegye át a csopor­tot, támogassa, s így az együt­tes képes lesz olyan munkát végezni, hogy visszaszerezze régi hírnevét, de a gyár sem jár rosszul, mert egy ilyen együttes képes megfelelő kul­turális életet teremteni agyá­riak számára. Kettős problé­ma oldódna meg, csak egy kicsit jobban össze kellene hangolni a gyár és a csoport érdekeit. Cs. Ádám Éva 1961. MÁJUS 6., SZOMBAT: FRIDA 105 évvel ezelőtt, 1856-ban született SIGMUND FREUD osztrák orvos, az idegbetegségek pszihoanalízis általi gyógyításának be­vezetője. Üj módszert dolgozott ki a neurózis (idegbetegség) gyó­gyítására. Megállapításait később túlzottan általánosította és az ember ösztönéletének a kellőnél nagyobb jelentőséget tulajdoní­tott. Tanait pl. a művészetekre és a tudományágakra is alkal­mazni próbálta. 105 évvel ezelőtt, 1856-ban e napon született ROBERT PEARY amerikai sarkkutató, aki 1900-ban először ismerte fel Grönland sziget-voltát és 1909. április 9-én elsőnek érte el az Északi-sarkot. 60 évvel ezelőtt, 1901-ben e napon született SZTÁRON SÁN­DOR vasmunkás. 1924-ben Horthy ellen tervezett állítólagos me­rénylet miatt 8 évi fegyházra ítélték, itt vált kommunistává. Az 1929-es éhségsztrájkban ,»mesterséges táplálás” ürügye alatt Lővy Sándorral együtt megölték. A hatvani irodalmi színpad évadvégi terveiről Az eddigi sikerek után most nagy munka előzi meg a má­jus 14-iki bemutatót, mely A pénz komédiája címet kap­ta. Az évad harmadik bérleti estje szatirikus irodalmi össze­állítás, olyan kiváló művekből, mint Schaw Szerelmi házas­sága, Shakespeare Velencei kalmárja és Ben Johnson Vol- pónéja. Ez a műsor jelenti ta­lán egyben a hatvani és gyön­gyösi együttműködés első ko­moly lépését azzal, hogy az összekötő szöveget Papp Mik­lós, a gyöngyösi Vak Bottyán Gimnázium tanára írja. A klasszikus komédiarészle­tek, a társadalmi fejlődés so­rán kialakuló pénzőrület kigú­nyolása mellett érdekessége a műsornak, hogy a megszokott zenei betétek helyett költemé­nyek teszik majd színessé, vál­tozatossá a produkciót. Hangot kap Csokonai, Ady, Szabó Lő­rinc egy-egy költeménye. De tegyük mindjárt hozzá, azért nem marad el a közkedvelt zene sem. Az egész műsort két zenei motívum fogja össze, a nyitó Gounod Mefisto-ária és a záró Gerhwin Porgy and Bess- ária. Készülnek a színpad tagjai az ünnepi könyvhét méltó meg­ünneplésére is. A tervek szerint május 27-én Mindenséggel mérd magad... címmel ünne­pi könyvhét nyitó irodalmi est megrendezésére kerül sor. Május végén rendezik meg Hatvanban az évad utolsó ifjú­sági rejtvény-versenyes iro­dalmi találkozóját is. Az irodalmi színpad évadzá­ró műsorára június közepén kerül sor, amikor a Harmadik csengetés című 3 felvonásos vígjáték kerül színre a Hatva­ni Művelődési Házban. (R. O.) Járási úttörő kulturális seregszemlét tartottak Füzesabonyban Az úttörőmozgalom fennál­lásának 15. évfordulója tiszte­letére, a füzesabonyi járási úttörőelnökség Füzesabony­ban járási úttörő kulturális seregszemlét rendezett. Ez alkalommal a járás II községének közel 300 úttörője és kisdobosa lépett a füzes­abonyi járási Művelődési Ház színpadára. A művelődési ház zsúfolá­sig megtelt az érdeklődőkkel. Zsámba Lajos, a járási párt- bizottság munkatársa mondott rövid megnyitó beszédet, majd kezdetét vette a színpompás kultúrműsor. A közel 5 óra hosszat tartó műsor folyamán 5 kamarakórus, 14 tánccso­port, 21 szavaló, 4 mesemon­dó és három hangszerszólóa lépett a zsűri bizottság elé. A kulturális seregszemle folyamán a zsűri nem a sor­szám szerinti helyezéseket ítélte meg, hanem csak a leg­jobbakat választották ki, akik majd a megyei döntőn is részt vesznek. A kamarakórusok közül a legjobb teljesítményt a füzes­abonyi II. számú Általános iskola és a kompolti általános iskola nyújtotta. A tánccso­portok versenyében sok szé­pet láttunk. A legjobbaknak a besenyőtelkiek, a sarudiak, a füzesabonyi I. sz. iskola, a szihalmiak és a dormándiak bizonyultak. A szavalok közül Bóta István (Szihalom), Antal Marianne (FüzesaSony, II. sz. isk.), Pásztor Mária (Füzes­abony, II. sz, isk.) és Bori Il­dikó (Egerfarmos) nyerték el a zsűri tetszését. A hangszer­szólók közül a szihalmi Far­kas András (harmonika) és a sarudi Báder Béla (klarinét) elgondolkoztatóbb, amit Már­ta néni dörgölt oda, amikor erről volt szó: „ ... azé* van csak egy fiatal a téeszben...” Hát ez már hiba. De — a ta­nács csak tudja mit csinál! Az én dolgom most az, hogy ki­derítsem, mit csinál az együt­tes? Műszakba jár. Méghozza váltott műszakba, ami nagyon gátolja a rendszeres próbát. — Ha csak Tárkánynak len­ne olyan igénye, hogy tegyük egy műszakba a csoport tag­jait — bizisten megtennénk. De minden falu kultúrosa ez­zel jön! És ha már itt tartunk, azért talán a termelés fonto­sabb, mint ez a millió apró- cseprő kultúrcsoport! — szö­gezi le Bukucs József, a Fi- nomszerelvénygyár párttitká­ra. Részrehajlás nélkül igazat kell neki adnom. Mennyivel könnyebb lenne minden, ha a fiatalok mindegyike nem ir­tózott volna annyira attól, hogy otthon maradjon és se­gítsen a föld megmunkálása­A színház dolgozói szívesen töltik idejüket a jól felszerelt klubban. Itt találtuk meg ke­délyes sakkozás közben a színházi évad két utolsó darabjának rendezőjét, Hor­váth Árpádot és Sprok Györ­gyöt. Elismerem, nem a leg­alkalmasabb időpont és kö­rülmény az érdeklődésre, de — ha egyszer itt vannak, itt kérdeztük meg, mit látunk és kikkel látjuk a prózai és a ze­nés darabot? — Elsőnek Darvas József­nek Hajnali tűz című közis­mert darabja kerül bemuta­tásra — mondja Horváth Ár­pád. — Érdekes, rendezni is jó. Különben is szeretem a prózai darabot. Valahogy bár­milyen tárgyú, hamarabb meg­találja a helyes formát. S ez vonatkozik az általam rende­zett darabra is. Nem sokat árulok el előre, hiszen van­nak, akik ismerik, azoknak fölösleges, akik meg nem is­merik, nos, azok bizonyára jobban szeretik, ha ők ma­guk győződnek meg a darab tartalmáról. Inkább arról né­hány szót, hogy az egri szín­ház nem elsőnek, de nem is — sorrendben — utolsónak mutatja be ezt a nagy érdek­lődésre számottartó darabot, mert az ország számos szín­háza készül ezzel, sőt a kül­föld is érdeklődik utána. Ért­hető ez a nagy érdeklődés, mert Darvas József drámája felülemelkedik azon, hogy egyszerűen paraszttémájú da­rabnak könyvelhetnénk el. Több ez ennél! S remélhetjük, hogy Egerben sikerül a bemu­tató, mert a színház művészei között sikerült minden sze­repre megfelelő embert ta­lálni. A főbb szerepeket Pa- láncz Ferenc, Csapó János, Pálffy György, Ruttkai Mária, Olasz Erzsébet, Ambrus And­rás, Szoboszlai Sándor, illetve Köti Árpád és Varga Edit játsszák. Fontos epizódszere­pekben láthatja a közönség Almási Albertet és Dánffi Sándort. A darab díszleteit Kocsis Árpád tervezi. ★ Tehát a repect jó: egy ze­nés, egy prózai. így legalább mindenki megtalálja a szín­házban is azt, ami számára a legmegfelelőbb. S hogy az év vidáman záruljon, pontként egy zenés vígjáték „közele­dik”. A címe? Szeress belém! Zeneszerzője sokat ígér: Hor­váth Jenő. S ahogyan erre vo­natkozóan Sprok György, a darab rendezője nyilatkozott: „... végre egy igényes, de na­gyon jó zene!” Ha a rende­zőnek is tetszik — feltehető, hogy a közönségnek is tetsze­ni fog. Bár eléggé nehéz el­találni az egriek ízlését! Még ennyit árult el a rendező: — Mai tárgyú, arról szól, hogyan hódítják meg a nők azt a három „maradék” fér­fit, akik egyedül próbálnak egy csupa nőből álló üzemben dolgozni. Sok a bonyodalom, sok a nevetés és jó a szerep- osztás. Például: Stefanik Irén, Romvári Gizi, Pusztai Péter, Füzessi Ottó, Gyuricza Ottó szerepelnek a zenés vígjáték­ban. > A díszleteket Szabó György tervezi. ★ Aztán, mivel még igazán nem lehet mondani, hogy öreg este lett volna, a két rendező, kicsit letéve munkája idézett gondjait, barátságosan elkö­szönt tőlem, és máris elfog­lalták helyüket a megürese­dett ulti-parti helyeken. Jó ez néha-néha, hiszen itt, a klubban nem rendez a rende­ző és nem játszik a színész, hanem egyszerűen — pihen­nek, szórakoznak a színház dolgozÓL (Ádám) tetszett a legjobban. A fent említettek mind értékes jutal­makat és okleveleket kaptak. Szigetváry József Hatvan város anyakönyvéből Születtek: Janik Anna, Jekkel Ilona Erika, Horváth Mária Mag­dolna, Márkus Piroska, Szénási Ildikó, Butyka Beáta, Simonkovits Zsuzsanna, Csernok Marinna Szil­via, Molnár Éva, Szomszéd Mária Magdolna, Kovács Agnes, Malatin- szky Péter, Bencs Kálmán, Rácz Imre, Szomszéd Csaba, Gólya Gá­bor, Módos Ferenc, Lajtos István, Várhegyi Erzsébet, Nosza Ilona, Hajdú Ildikó. Takó Tibor. Barkó- czi Ildikó, Angyal Irén Magdolna, Csernovszki Csaba, Laczik Hona, Ocsovai Péter, Farkas László, Ba- ranyi Zsuzsanna, Németh Ferenc, Laczik Árpád, Kállai Jenő, Nagy István, Puskás Rozália, Basa Nán­dor, Terényi Mihály, Vincze János, Andráskó Tibor Tamás, Kovács János Tibor. Házasságot kötöttek: Basa József —Vidák Ilona; Bogara Károly György—Paksy Mária, Kaszás Mi­hály—Zsigri Erzsébet, Furucz Im­re—Macska Veronika, Tajtyi József —Boros* Katalin, Sztilkovics Szávó —Prigyeni Erzsébet, Eperjesi Lász­ló—Szabó Margit, Ignéczi Gusztáv —Lengyel Margit Mária, Kaszai Sándor—Fazekas Jolán. Meghaltak: özv. Tóth Mátyásná (Fehér Anna), Kozma István, Ka­kas Kálmán, özv. Tamóczy Mi- hályné (Grosz Mária), özv. Balázs Gézáné (Priska Mária).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents