Népújság, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-31 / 126. szám

1961. májas SÍ., szerda Az első lépésektől a szocialista brigád címig A Szerszám- és Készülékgyárban első a munka A szerszámüzemben Váradi Zoltán mérnök tartotta a ter­melési tanácskozás beszámoló­ját. — A ciklusos gyártás beve­zetése során a nagy műhely­ben több mint 100 gépet moz­gattak meg. Rendkívüli mun­kát jelent ez és hátráltatja a programszerű termelést. így a vállalati tervet csak 82,8 szá­zalékra teljesítettük. De a kö­vetkező félév, sőt, évek mun­káját most alapozzuk meg. Kis túlzással azt szoktuk mondani: ha megvan az anyag, akkor a terv felét már telje­sítettük. Mi szükséges a má­sik 50 százalékhoz? Pontos, jó szerszámok, mégpedig határ­időre ÉS AKKOR NINCS FENNAKADÁS. Ne felejtsük el, mi kiszol­gálói vagyunk a nagyüzem­nek. Ott most hiányzik vagy hat esztergályos. Emberek! Se­gítséget várnak tőlünk. Az üzemvezető nem paran­csolt, nem rendelkezett. Egy­szerű szavakkal, szinte hal­kan, de meggyőzően beszélt. Kis szünetet tartott, biztató mosollyal nézett a munkások­ra. Tekintetével először a Kos- suth-brigád tagjait kereste. Erezte, hogy először onnan kell segítséget kapnia. Hozzá­juk szorosabb szálak fűzik. Az egész üzem vezetője, de a Kossuth-brigádnak tagja ő maga is. És az elmúlt két év alatt az együvétartozás, a kö­zösségi érzés különös varázsa alakult ki közöttük. Legfel­jebb egy-két évvel idősebb a brigád többi tagjánál, de számtalanszor érezte, hogy szinte atyjukként szeretik, s követik őt a többiek. Eleinte talán a kötelességérzet diktál­ta, hogy melléjük álljon, és segítsen egy-egy új gyárt­mánynál. Szívesen adott ta­nácsot a Fellow-kések, a hú­zótüske és a többi újításnál. Aztán őt magát is mindjob­ban érdekelte, hogyan fejlőd­ne!? a gondjaira bízott embe­rek. Az elméleti oktatáson egyre több kérdést1 tettek fel neki. Napközben is megállí­tották, és a gépek mellett a részletek, az újabb megoldá­sok felől érdeklődtek. O, ez a segítség nem volt egyoldalú. A gyakorlati munkával való közvetlen kapcsolat vezette rá. hogy ne csak a munkát, ha­Azt javasolta, hogy olyar. szerszámokból, amelyekből többet „eszik” a nagyüzem, nagyobb készletet gyártsanak le. Két-három nap múlva ne jöjjenek újabb megrendeléssel a szerszámüzemhez, fent meg leállnak a gépek. A szerszá­mokat, késeket most egy he­lyen tárolják. Az értékes per-, cek órákká nőnek, amíg szer­számkiadásra várnak a mun­kások. GONDOLATOK, JAVASLATOK... a munkások felelősségvállalá­sáról és féltő gondosságáról beszélnek. Az elmúlt időszakban 124,3 százalék volt a Kossuth-bri- gád teljesítménye és 110,2 szá­zalék az üzemi átlag. Teljesí­tették a vállalat vezetősége által kitűzött összes feladato­kat. De a szocialista brigád tagjai úgy vélik a név, az elő­ző eredmények és a vezetők bizalma még többre kötelezi őket. Első a munka, vallják meggyőződéssel. De nemcsak saját feladataikra gondolnak, szívesen segítenek mindenütt. Ezt a célt szolgálják a leg­utóbb elhangzott javaslatok. A gyár vezetősége fontolja meg azokat, jelöljék ki a fel­adatokat, s a szerszámüzem szocialista brigádjai minden tőlük telhetőt megtesznek. Dr. Fazekas László nem a munkást is lassa. Sok­sok ötletet adott neki, hogy eredményesen, jobban szer­vezze meg a termelést. Sajat elgondolásait a munkások gya­korlati észrevételeivel, taná­csaival egészítette ki. Ezért sikerült eddig mindig és min­den feladatot megoldani a szerszámüzemben. Pár pillanat alatt gondolat­ban szinte újra végigélte az elmúlt két esztendőt. Sok gond és munka jutott nekik. De öröm is. A közösen vég­zett, jó munka boldog meg­elégedettsége. De most a nagy műhelyben, AZ ESZTERGÁLYOSOK SEGÍTSÉGET VÁRNAK. Váradi Zoltán mérnök szinte felkapja fejét, amint az el­múlt idő sikereiről a jelenlegi problémára döbben. Szabó László keze magasra emelkedett. A mérnök szeme felcsillant. — Nos, halljuk — biztatta a Kossuth-brigád idomszeré­szét. — Ez a hónap az újítások hónapja. Az esztergályos mun­kában van fennakadás, a mi csavarorsó újításunk meg ép­pen az esztergályos munka könnyítését célozza. Tegyék lehetővé a kísérleteket, hogy előbbre jussunk mi is és az esztergályosok is. Vágó Józsefben is megérle­lődött a gondolat. — Sok a munkánk, de köz­ben tudunk segíteni. Küldje­nek le szériamunkát, becsü­lettel elvégezzük azt is. Amit eddig elvállaltunk, azt telje­sítettük is. — Ügy van! Ez a beszéd. Vállaljuk — hallatszott. A többiek helyeslőén bólintottak. Nemcsak a Kossuth-brigád tagjai, a Bordás és a KISZ- brigád is egyetértett a javas­latokkal. Borbély bácsi is el­mondotta véleményét a kész munkadarabok azonnali to­vábbításáról. Misi Bélának, a Kossuth- brigád; vezetőjének az a véle­ménye, hogy a ciklus-átszer­vezés meghozza a kellő ered­ményt. De nem helyes, hogy az esztergályos 30—50 méter­re jár kést köszörülni. Ciklu­sonként kellene egyet felsze­relni. Csetneki Károly, a Kossuth- brigád esztergályosa is nyitott szemmel járt a műhelyben. Időszerű védekezési munkák sí szőlőben A SZŐLŐ ez idő szerint fej­lődésének legerőteljesebb sza­kaszában van és az elkövetke­ző hetekben virágzik és ter­mést köt. Ahhoz azonban, hogy a szőlő erőteljes fejlő­dését a minél nagyobb és mi­nél jobb minőségű hozam el­érése érdekében kihasználhas­suk, nagy gondot kell fordíta­ni a művelésen kívül a kár­tevők elleni védekezés helyes, időben való elvégzésére is. Az idejében és helyesen végzett permetezésen múlik a termés sikere. Bármennyire is iparkodnánk az egyéb munkákkal, akármilyen jól is végeznénk el azokat, ha a per­metezés körül hibát követünk el, ha elkésünk vele, üresen maradnak ősszel hordóink. Pedig ez évben, ha csak va­lami elemi csapás nem éri a szőlőt és nem hanyagoljuk el a védekezési munkákat, igen szép terméseredmények szü­lethetnek megyeszerte. A peronoszpóra elleni első megelőző (preventív) védeke­zést már nagyrészben elvégez­ték a megye szőlőgazdaságai és termelőszövetkezetei. Igaz ugyan, hogy számottevő fertő zés ez idáig még nem állott j fenn a hűvös időjárás miatt, A hatvani Petőfi Tsz hires kertészetéből április eleje óta hetenként több mint 10 ezer paprikát szállítanak; néhány nap múlva azonban megkezdődik a paradicsomszüret is. A kertészek lelkiismeretesen dolgoznak, munkájukat segíti Varsányi Mihály nyugdíjas vasutas is, aki — mint képünkön látható — alkonyaikor a szépen sarjadó palántákat locsolja. de a gyakori, szinte naponta történő esőzések óva intenek attól, hogy a permetezéseket elhanyagoljuk. Ugyanis egy melegebb hőmérséklet be­álltával a meglevő csapadék- viszonyok mellett egy olyan erős fertőzés léphet fel, amelynek pusztítása végigkí sérhet bennünket az egész ve­getációs időszak alatt. Ezért nem győzzük eléggé hangsú­lyozni a megelőző védekezés jelentőségét. ELŐZŐ cikkemben részlete­sen ismertettem a peronosz pora elleni védekezéshez szükséges feltételeket és teen­dőket, így ezek megismétlésé­től itt eltekintünk. Ellenben fel szeretnénk hívni a terme­lők figyelmét a szőlő egyik legveszedelmesebb kártevője, a szölőmoly elleni védekezés sürgősségére. Hazánkban a szőlőfürtöket kétféle moly pusztítja: a nyer­ges és a keresztes szölőmoly. Gyakoribb kártétele azonban a keresztes szőlőmolynak szo­kott lenni, így annak megje­lenéséről, kártételéről és az ellene való védelemről szeret­nénk tájékoztatni olvasóinkat. A keresztes szőlőmoly szür­késszínű, szárnyai márványo­zottak, hátsó harmadukban dűlt kereszthez hasonló, söté- tebb rajzzal ellátottak. Éven­ként három, sőt esetleg négy nemzedéke is van, tehát igen szapora. A szőlőmoly báb alakban telel át a szőlőtőke kéregrepedéseiben, majd má­jus közepén kezdik meg a lep­kék rajzásukat és rakják le petéiket a fürtökre, vagy fürt­bimbókra. A petékből kikelő hernyók (8—10 nap múlva) — amely kb. a virágzás idejére esik — befurakodva a fürtök­be, azokat összerágják, majd selyemszerű szálaikkal össze­fűzik és a füstgubancok­ban bebábpzódnak, A bábok­ból kikelő második nemzedék már a fejlődő, bogyókban vég* zi kártételét, majd a harma­dik nemzedék a zsendülő bo­gyókat károsítja. Az elmondottakból tehát látható, hogy mennyire fon­tos az első nemzedék tel­jes elpusztítása, mert ellen­kező esetben kártételük a pe­. ronoszpóra gombájához ha­sonlóan. a szüretig elkísér. AZ ELMÜLT években a szolőmoly a megyénkben több helyütt eléggé jelentős kárt okozott. Ezeken a helyeken a szőlőmoly lepkéi már megje­lentek és megkezdték petéik lerakását a fürtkezdemények­re. Éppen ezért a peronoszpó­ra ellen első, vagy második permetezéssel egy időben, de a virágzás előtt feltétlenül vé­gezzük el a moly elleni véde­kezést. A szőlőmoly ellen gyomor-, bőr- és idegmérgekkel véde­kezhetünk, amelyeket perme­tezéssel, vagy porozással jut­tatunk a fürtökre. A védeke­zés nem jelent külön kiadást, a védekezőszer árát kivéve —, ha azt a peronoszpóra el­leni védekezéshez felhaszná­landó permetléhez keverve permetezzük ki. A szőlőmoly első és máso­dik nemzedéke elleni védeke­zéshez főleg gyomormérgeket használjunk, hogy a kikelt hernyók mindjárt csak mér­gezett táplálékot fogyaszthas­sanak. Ilyen gyomorméreg a Darsin, amelyből 0,5 százalé­kos oldatot készítsünk. Vagy­is a peronoszpóra elleni bor- dóileves vagy más, szerves ha­tóanyagú (DNRB, Vitrigran) pefmetezőszerhez 50 dkg-ot keverünk bele hektoliteren­ként. Idegméreggel ugyancsak a hernyók kikelése idején vé­dekezzünk, amelyhez Hungá­ria Matadort használjunk fel hektoliterenként 1 kg-ot. Az utóbbi években igen jó és ha­tásos szernek bizonyult a Per­uit, amelynek 0,4 százalékos oldatát használjuk fel védeke­zéshez, ugyanis hektolitere^ ként 40 dkg-ot. A bőrmérgek közül legjob­ban bevált szer a nyers Niko­tin, amellyel a hernyók kike­lése után csak a fürtöket per­metezzük. A nyers nikotin­oldatot úgy készítjük, " hogy 100 liter vízben feloldunk 1 kg káliszappant és ehhez 150 gr nyers nikotint keverünk. Nagy előnye ennek az oldatnak az, hogy molyfészekbe húzódott hernyókat is elpusztítja. HA ERŐSEBB molyfertőzés „DE HA - 6 KVB" (TZcLcLiáiö-k kö-zö-tt... ^AAA/WiAAAAAAAAAW^AV/vWvWvW AZ EGYIK HANGSZÓRÓ — a szobában egymás hegyén- hátán sorakozó több közül — hirtelen, mint egy hajókürt, felbúg, aztán fülsértőén re­csegni kezd. Néhány lépéssel távolabb, egy erősítő készü­léknél néhány férfi vitatkozni kezd a rettenetes hang halla­tára. Hol és mi lehet a hiba — latolgatják nagy fejtöréssel addig, amíg a szoba másik sarkából rájuk nem szól Pa- dányi Béla; — Most egy kicsit csende­sebben, mert bejött egy állo­más — mondja s máris visz- szailleszti fülére a fejhallga­tót. Az előtte levő készüléke­ken apró mutatók cikáznak jobbra-balra, a fejhallgatóból meg a kicsit távolabb ülő szá­mára is hallható morse-han- gok szűrődnek ki. Hosszú és rövid jelek váltakoznak gyors­vonat sebességgel, s ahogy elhangzanak, úgy telik meg furcsa betűösszetételű sza­vakkal a vevőkészülék előtt ülő férfi jegyzettömbje. Mi­lyen értelmetlenek ezek a szavak: sure, vy73, gld... és a többi! Ezekből ugyan semmit sem lehet megtudni. És mégis, néhány perc múl­va Padányi Béla ezeket mond­ja: Moszkvával beszéltem. Az egyik rádióamatőrrel, Nikoval. Hogy miről? Elmondom mind­járt pontosan — s összefüg­gően olvasni kezdi az előtte fekvő szöveget: — Niko azt mondta: „majdnem teljesen jó hangerővel veszem adását. Jó estét, kedves barátom, nagyon örülök a jó összeköttetésnek, s örülök, hogy találkoztunk”. Én megkérdeztem, milyen az időjárás feléjük, mire ezt vá­laszolta: „Kellemes. Az ösz- szeköttetésről elküldöm a • nyugtázó lapot. Más különö­sebb közölni valóm nincs, sok szerencsét, kedves barátom, Béla, jó éjszakát”. . — Ennyi volt a beszélge­tés — fejezi be a felolvasást Padányi Béla, aztán nyomban a morse-billentyű után nyúl, s új kapcsolatot keres hívó­jelével: DE HA—6KVB, azaz: itt a Magyar Honvédelmi Sportszövetség egri amatőr rádióklubja, egészen pontosan „lefordítva”. ITT UGYANIS, ha az éter­ben folyó beszélgetésekről van szó, mindent fordítani kell. Mert a sure például azt je­lenti: legyen meggyőződve”, a vy73 annyit tesz, mint „szívé­lyes üdvözletem”, a gld pedig, „örülök”. Körülbelül három­százötven hasonló kifejezést lehetne még felsorolni, ame­lyeket egyformán értenek és használnak ettől az egri ama­tőrklubtól ezer és tizenötezer kilométerre is. Padányi Bélának és társai­nak már volt alkalmuk kipró­bálni. Hívójelük tizenötezeröt- száz kilométerre, Kelet-Auszt- rália rádióamatőreihez is el­jutott, akik hallották, vála­szoltak is rá. Összeköttetést teremtettek a Panama-csator­na menti amatőrökkel, Líbiá­val, egyszóval a nagyvilág minden részével, mert a kö­zelebbi országokkal való kap­csolat, szovjet, bulgár, román, lengyel, német, francia, angol állomások bejelentkezése egy­szerűen természetes számuk­ra. — A lehető legnagyobb tá volság eléréséhez már csak kétezerkétszáz kilométerünk hiányzik — tájékoztat egy szabad percében Csépányi Je­nő, a klub vezetője. — Más szóval csak Üj-Zélanddal kel­lene valami úton-módon kap­csolatot teremteni, s akkor el­mondhatnánk magunkról, hogy az egész világra kiterjed ké­szülékünk hatósugara. A készüléket, amelyről oly nagy szeretettel beszél a klub vezetője, • időközben többen körülállják. A tagok figyelik az operátor elmélyült munká­ját, s halkan beszélgetnek. Ar­ról, hogy néhány hónappal ezelőtt még nem sokan mer­tek álmodni közülük a rövid- hullámú adó-vevő készülék „megszületéséről”. Mert 1960 decembere előtt tulajdonkép­pen magában a klubban sem volt élet. Akkor, az elmúlt év decemberében kezdődött valami mozgolódás, aztán szinte hihetetlen tempójú te­vékenység. Szinte elképzelhe­tetlen gyorsasággal készült el a „semmiből” a rövidhullámú adó-vevő, s kezde meg műkö­dését február 24-én. Helye­sebben a működést nem ek­kor kezdte, hanem ekkor te­remtette meg az első kapcso­latot a gépnél ülő operátor egy másik rádióamatőrrel, aki Bulgáriából jelentkezett. AZ UTÁNA KŐVETKEZŐ események már gyorsan pe­regtek. Szívós türelemjáték árán mind több beszélgetést í . -íek be a naplóba, amely­ben kiugró teljesítményként szerepel az egy verseny alkal­mával huszonnégy óra alatt megteremtett kilencvenegy összeköttetés. Ez az egri rádióamatőr klub most éli ifjúságának aranyko­rát. Egyetlen helyisége sarká­ban egy hatalmas asztalon ott a rövidhullámú készülék, amely minden este működik vagy Padányi Béla, vagy De­ák Bertalan operátorkodása mellett, a másik részen meg ott szorgoskodnak Csépányi Jenő vezetésével az ultrarö­vidhullámú adó-vevő beren­dezést építő tagok. Mind tár­sadalmi munkások, mind ren­des napi elfoglaltságuk után jönnek ide a klubba és ha ügy adódik, késő éjszakáig, hajnalig hódolnak szenvedé­lyüknek, a rádióépítésnek, rá­diózásnak. Ez a tevékenység, ami itt tapasztalható estén­ként, ugyanis nem mondható másnak, csak szenvedélynek. De azok közül egyike a legne­mesebbeknek, mert a Honvé­delmi Sportszövetség felada­tainak megfelelően honvédel­mi elő- vagy utóképzést ad, s amellett teljesíti a rádióama- tőrködés terén az MHS-re rótt kötelezettségeket is. Az egyik rádió tetején ha­lomban kis készülékek. Ezek csak vételre alkalmasak. De az egri rádióamatőrök ezek se­gítségével kerültek második helyre a legutóbbi mátrafüre- di „rókavadászaton”, amely­nek az a lényege, hogy vevő- készülékek segítségével há­rom, időnként jelentkező, gon­dosan elrejtett adóberendezést kell megtalálni. Somos Béla egri amatőr egyébként ezén aj versenyen külön sikert is ara­tott: mint „rókavadász” me-! gyei elsőséget szerzett ügyes-! ségével, rátermettségével. A „bajnok” fiatal fiú. Gim-! náziumi tanuló, aki éppoly! szívesen tölti minden szabad: idejét a klubban, mint társai,! Csépányi Jenő, Padányi Béla,! Deák Bertalan, Hegyi Sándor.'. a Lakatosárugyárból, Krincski Bernát, az Állami Földmérési! és Térképészeti Hivatal gép-! kocsivezetője, vagy Bánszki' László elektroműszerész, s a; többiek. ! EZEK, A RÁDIÓZÁSBA! szerelmes emberek azonban! sohasem jönnek úgy be a! klubba, hogy na, most egy! kicsit leülünk beszélgetni,! vagy teremtünk egy-két kap-! csolatot a rövidhullámon, s! azután megyünk haza. Terv-! szerűen, minden napjuk fel-! adatát jól átgondolva tévé-! kenykednek esténként. Most! például mind nagyobb igye-j kezettel építik tovább az ült,-! rarövidhullámmú berendezé-j seket. Júliusra, az akkor kéz-! dődő nagy1 versenyre el kell; készülnie minden darabjának,; sőt túl kell esni a kipróbálás; izgalmain is, mert a verseny; megkezdésekor már „biztosra! kell menni”. A HA—6KVB jó; híre így kívánja. Mert nem; nagyképűség, hanem szó sze-; rinü igazság az, hogy ennek; a kis egri rádióamatőr társa-; Ságnak a híre eljutott — Üj; Zéland kivételével —, a világ; minden tájára az elmúlt hat; hónap alatt azzal a hívójellel,; amely naponta ki tudja hány-; szór ismétlődik meg az éter-< ben: DE—6KVB, DE—6KVB.J DE—6KVB!.,. Weidinger László \ lépne fel és az első nemzedé­ket nem tudnánk egészében elpusztítani, úgy ajánlatos a permetezést a második nem­zedék kártétele előtt megis­mételni. Füri József, tudományos kutató Szállt a dal, pergett a dob... A borús májusi vasárnap ellenére is színes látványt nyújtott Hatvanban az úttö­rők vidám felvonulása. A mintegy 4000 részvevővel meg­rendezett úttörőnapon felvo­nultak a hatvani iskolák ta­nulói, a Bajza József Gimná­zium egyenruhás diákjai és 1700 piros nyakkendő« úttörő is. Vidám dallal és pattogó dobpergéssel vonultak végig a városon a Népkertből a váro­si tanács elé, ahol Rabecz La­jos elvtárs. az MSZMP Hatva-, ni Városi Bizottságának titká-. ra mondott ünnepi beszédet.. Gácsér Istvánná, a KISZ Hat* vani Végrehajtó Bizottságának titkára is felszólalt. Az ün­nepségen 310 kisdobos. 323 út­törő és 262 KISZ-tag tett fo­gadalmat. Nehéz lenne néhány sorban elmondani mindazt az él­ményt, amelyben Hatvan dol­gozóinak ezen a kedves vasár­napon részük volt. Annyi ked­vesség, annyi öröm töltötte be ezt a vasárnap délelőttöt. A gyermekek vidám éneke, mo­solygós arca, a hatvaniak kis csoportja egy darabkája volt annak a hatalmas ifjúsági tá­bornak, ami egy új világban új úton, boldogabb jövő felé halad.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents