Népújság, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-31 / 126. szám

f&SL májas Srí., szer#* NEPÜJSÄO 3 Dalosünnepély Gyöngyösön a Liszt—Bartók év jegyében A megye énekkarai .már harmadik éve készülnek nagy izgalommal a Gyöngyösön megrendezésre kerülő dalos­ünnepélyre, mert itt minden versengés nélkül, csak a mű vészét szépségét szem előtt tartva tehetnek összehasonlí­tásokat arról, hogy egy év alatt egyik vagy másik kórus mit fejlődött, s hogyan javított elő­ző hibáján. Ezen a hangver­senyen általában megjelenik valaki a nagy mesterek közül, aki instrukciókkal, hasznos ta­nácsokkal látja el a kórusveze­tőket. Nagy jelentősége még a tavaszi énekes találkozónak az, hogy a kórusok megismerik egymás munkáját, de szemé­lyes kapcsolatok is kialakul­nak, a karnagyok általában itt hívják meg egymás kórusát vendégszereplésre, de maga az a tény, hogy a dalosok megis­merik egymást, az is előnyös a kórusélet számára. Május 27-én, szombaton es­te került sor az idei dalosünne­pély megrendezésére a gyön­gyösi művelődési házban. An­nak ellenére, hogy valóságos ítéletidő zúdult a városra, min­den kórus megjelent, s a hang­verseny zökkenőmentesen per­gett. Megjelent a dalosünnepé­lyen, s elfoglalta helyét a zsű­riben Vásárhelyi Zoltán zene­szerző, akadémiai tanár, Szer­ző István, a Népművelési Inté­zet munkatársa és Bánhegyi Sándor, a Művelődésügyi Mi­nisztérium Közművelődési Fő­osztályának munkatársa, Auer Gyula megyei karnagy, Huszthy Zoltán karnagy, Dienes Tibor a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának főelőadója, hogy a tizenegy kórus hang­versenyét meghallgassa. Elsőnek a gyöngyösi Köz­ponti tJttörő Kórus műsorát hallottuk dr. Gaál Istvánná vezénylésével. A kicsinyek elő­adása általános tetszést aratott, de most túl a szubjektív érzé­seken, a szakembereknek is őszinte örömet szerzett az, hogy ebben a kórusban való­ban művelik a hangot, lehe­letfinom hangokkal, tiszta hangvétellel, az este ellenére is esésmentesen énekeltek. Ki­tűnően ejtik a szavakat, s ez teszi talán legélvezhetőbbé az előadásmód j ukat. Az egri Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium énekkara fá rasztó rádiófelvétel után ér­kezett a hangversenyre, ennek ellenére, nagyon szép teljesít­ményt nyújtott. Dienes Tibor- né energikus karnagy, akinek van hozzá ereje, hogy a kórust kifejezővé, hangzatossá és di­namikussá tegye. Különösen kedves volt Mozart: Tavasz-a, amelyben meg kell említeni Kovács Ágnes szépen, tisztán csengő szólóját. Az erdőtelki férfikórusnak még sokat kell tanulni, job­ban meg kell szokni a közös éneklés tehnikáját Néhol túl erős, esetenként széteső pro­dukciót hallottunk. Örvendetes a káli „Bartók Béla” kórus fejlődése. Erőtel­jes, szép éneklés, intelligens műfelfogás és hangulatos elő­adásmód jellemezte számaikat. A műsormegválasztásukban esetleg kifogásolható az eléggé régi stílusú Hét magyar pa­rasztdal, de a Barikádra! cí­mű Karai mű előadásával ki­robbanó sikert arattak, és te­gyük hozzá — megérdemelten. A hevesi művelődési ház kó­rusa meghozta a várt ered­ményt. Kellemes hangzású ez a fiatal, alig néhány hónapja működő együttes. Különösen kedves, volt előadásukban a népdalcsokor. Meder István tehetséges kar­mester, és keze alatt a kórus szép eredményt érhet el. A parádsasvári kórus valami miatt eléggé indiszponáltan énekelt. Ez a kórus jobb, mint amit hallottunk. Az orosz for­radalmi dalt erősen rossz fel­fogásban, túl vontatottan, ki­fejezéstelenül énekelték. Ez a kórus régi múltra tekint visz- sza, ezért érthetetlen ez a sze­replés. A vámosgyörki Vegyes Kó­rus teljesítménye dicséretre méltó. Az énekkar minden tagjának előadásából érezhető a szépre való törekvés. Finom, kellemes éneklésük jóval túl­tesz tavalyi szereplésükön. A hatvani művelődési ház kórusa érett, jóhangzású együt­tesként mutatkozott be. Elő­adásmódjuk kiegyensúlyozott, ki kell emelni a kórus csengő, tiszta hangvételű szoprán ka­rát, akiknek külön érdeme a jó kollektív éneklés elsajátí­tása. A Nógrád megyei Rendőr- kapitányság kórusa Maróti Gyula vezetésével kellemes meglepetést okozott a hang­verseny közönségének, de a zsűrinek is. Első és legfonto­sabb érdemük, amelyik példa­ként állhat minden kórus előtt, az, hogy a műsorukat a han­goknak és a kórus összetételé­nek figyelembevételével állí­tották össze. Ezért hangzott erőteljesen, kiforrottan, s ezért tudták hitelesen adni számai­kat. A gyöngyösi Szövetkezeti Bi­zottság Kórusa Rótt Imre ve­zénylésével megmutatta azt, hogy mire képes egy kórus, ha a szép éneklést, a művészi munkát tartja szem előtt. Tar­tózkodó ugyan néhol az elő­adásmódjuk, de ennek ellenére egységesen hangzik. A Szocialista Kultúráért Ér­deméremmel kitüntetett Gyön­gyösi vegyes kórus impozáns hangversenye zárta a találko­zót. Róluk most nem többet, csak annyit, hogy úgy énekel­tek, mintha mosí! is mellükön lett volna a büszke kitüntetés. Ez a kórus kidolgozott hang­jával, begyakorolt és teljesen magáévá tett kórusműveivel már rég kinőtt a város keretei közül. A hangverseny után Vásár­helyi Zoltán értékes megbe­szélést folytatott a hangver­seny karnagyaival. Cs. Adám Éva 97 fiafalt irányított pedagógus pályára az idén a Heves megyei KISZ-bizottság Heves megye középiskolái­ban az elmúlt napokban ün­nepélyes keretek között adták át a KISZ megyebizottság meg­bízólevelét 97 kiváló fiatalnak, akik .az idén tesznek érettségi vizsgát és tanulmányaik foly­tatásával a kijelölt egyetemen vagy főiskolán pedagógus pá­lyára készülnek. A megbízóle­velek átadásával a KlSZ-szer- vezetek és a megyebizottság azt is vállalta, hogy a követ­kező években rendszeresen fi­gyelemmel kíséri a megbízott fiatalok tevékenységét, tanul­mányi munkáját és a védnök­ség keretében segítséget adnak majd az egyetem vagy főiskola elvégzése után az elhelyezke­désben. Május végén a középiskolai KlSZ-szervezeték egy-egy is­kola keretében találkozót, ren­deznek a megbízólevéllel’ ellá­tott érettségiző fiatalok szá­mára és az elkövetkező hetek­ben rendszeresen ellenőrzik és segítik majd a diákok felké­szülését az érettségi és a föl­vételi vizsgákra. (k&) II csányi dinnye jó hírnevéért A csányi diny- liyekertészek hire-neve az egész ország­ban ismert. Az idén is mintegy 400 család dol­gozik, távol a falutól. Képün­kön Fodor Ist­ván, tekintélyes dinnyésgazda, aki tavaly Agár- don termesztett dinnyét, az idén azonban a Pe­tőfi Tsz-ben hasznosítja szaktudását, ta­pasztalatait. Ti­zenegy hold dinnyét ter­meszt a szövet­kezetben, ahol, mint mondja, megtalálja szá­mítását. Kora tavasztól a dinnyeszüret végéig, kinn él a határban, csa­ládjával együtt, s közösen szor­goskodnak, hogy öregbítsék a Petőfi Tsz és a csányi dinnye hírnevét. (Foto: Kiss Béla) — AZ EL MÜLT napokban közös ankétot rendezett Eger­ben a TIT helyiségében a Ha­zafias Népfront megyei titkár­sága és a Megyei Könyvtár. Az ankéton Dobi István elv­társnak, az Elnöki Tanács el­nökének a napokban megje­lent Emberek és demokrácia a termelőszövekezetekben cí­mű könyvét ismertette a hall­gatósággal Dobos István, ver­peléti tszHag, a Népfront Or­szágos Tanácsának tagja. Az első KlSZ-házasságkötés Bélapátfalván Kedves meghívásnak tettünk eleget, amikor Bélapátfalvára látogattunk. Szombaton dél­után tartották az első KISZ- esküvőt, Mező Erzsébet és Bo­csi Sándor egybekelését ünne­pelték a faluban. Az utcán több száz érdeklődő tekinteté­től kísérve vonult a lakodal­mas menet, a feldíszített kul­túrotthon előcsarnokában vi­rágot szorongató, egyenruhás úttörők, kiszisták sorfala fo­gadta a násznépet. Ünnepé­lyesen csendültek a Nászinduló akkordjai, amikor Bársony Miklósné anyakönyvvezető, a községi tanács VB-titkára elé állt és kimondta az „igen”-t, a boldog irgalomban megillető- dött ifjú pár.. Barátok, rokonok, munka­társak vették körül őket. Sas Kálmán, a cementgyár párttit­kára és Mustos Miklós KISZ- titkár, az üzemi kollektíva, a fiatalok barátai nevében kö­A fertőzésekről, nyári betegségekről, egészségügyi tanácsokról A NYÁR a vágyva vágy ott évszak. Felnőtteknek megsza­badulás a fűtési gondoktól, a nehéz és megúnt téli ruhák­tól, a fiataloknak az andalgás, a meghitt séták és a virágok korszaka, a diákoknak a nyá­ri szünidő okos és tartalmas pihenése, mindenkinek a nap­fény, az utazás illúziója. A gyárakban, üzemekben, hiva­talokban már mindenki üdü­lésről, a Balatonról, a Mátrá­ról tervezget, bükki táborokat emleget és úgy készül a jú­nius—július—augusztus egybe­szaladó kilencven napjára mintha ezeken a napokon, éj­szakákon fogná meg örökre magának az álom kék mada­rát. Pedig ezekben a hónapok­ban veszély is rejtőzködik, be­tegség is leselkedik ránk. Nem­csak a kényes gyomrú csecse­mőkre, hanem a felnőttekre, az erőstestűekre is. A köz- egészségügy nyári problémái­ról és fontos tudnivalóiról, in­tézkedésekről beszélgettünk dr. Szabó Gyulával, a Heves megyei Közegészségügyi Állo­más igazgató-főorvosával. , — Nagyon igaz — mondot­ta —, hogy a nyári hónapok­ban a bélfertőzés veszélye a téli hónapokhoz képest emel­kedik. A múlt idevonatkozó adatai és a jelén között kitű­nő összehasonlítási alkalom nyílik, hiszen negyven éves vidéki praxisom alatt sok mindent közelről láttam. Egyik régi községemben, ahol orvos- kodtam, a 4—5000 lélek közül nyaranta négy-ötszáz bélfer- tőzéses volt; az orvos ezek közül mindössze négy et-ö töt láthatott, s azt is csak azért, mert a halál előtt még meg­mutatták az orvosnak is. An­nak idején gyakori volt egy- egy ilyen községben, hogy nyá­kon naponta 4—5 gyermek meghalt bélfertőzésben. — Ma már a betegségek megelőzése és a jó gyógyszerek eredmé­nyeképpen a bélfertőzés miatti csecsemő-halálozás — az élve születettek számához viszo­nyítva — az egykori, 1938-as 18 százalékról a mai 5 száza­lékra csökkent. Az a törekvé­sünk, hogy ezt a számot a 3 százalék alá vigyük. Még igen sok tennivaló akad: felvilágo­sító munka, olykor fenyítéssel is kell szorgalmazni, hogy a trágyahordás a falvakban és a szemételtakarítás városainkban tűrhető legyen. Sajnos, Eger­ben is, a belváros szűk utcá­in sincs még nyugvóponton a zárt rendszerű szemétgyűjtés. — Mit kell tenni a bélfertő­zés ellen? AZ EGÉSZSÉGÜGTI ható­ság a veszélyeztetettebb terü­leteken tervszerűen légy irtást végeztet. A légyirtás igen hasznos dolog, sok helyütt igénylik is, de egyelőre min­denütt nem lehet még végre­hajtani. — Mit kell tenni a gyü­mölccsel, hogy ne fertőzzön? — Szívós propagandánk el­lenére ma sem veszik még sokan komolyan a szabályt: a gyümölcsöt először folyóvíz­ben kell megmosni és aztán fogyasztani! Az állóvizes öb­lítés nem elegendő. — A fagylalt készítését szi­gorúan ellenőrizzük. Ezen a téren az üzemek némelyikéhez korszerűség szempontjából szó fér, de a vendéglátó vállala­tok mindent elkövetnek a hi­giéniai szempontok betartá­sára. A nyári egészségügyi kérdé­sek közül jelentőségénél és látogatottsága miatt kiemel­kedik a strand. Megyénkben a strandok tisztasága az utóbbi években jelentősen javult, de a túlzsúfoltságot — az egyik legkomolyabb problémát — nem sikerült megoldani sem Egerben, sem Bükkszéken. A bükkszéki strand 2—300 ember befogadására alkalmas, de vasárnap ezerszámra rohan­ják meg az érkezők és eddig nincs megoldás a zsúfoltság felszámolására. Az egri stran­don ugyancsak vasárnap szo­kott egészségtelen túlzsúfolt­ság adódni, amikor hat-nyolc­ezer ember „élvezi” a vízi társaságot, egymás mellett szorongva a vízben, és a me­denceparton egyaránt. — Ha már a strandnál tar­tunk, említsük meg a napozást is. Akadnak napimádók, akik a lehető leggyorsabban akar­nak lesülni és felégett háttal forgolódnak napokig ágyukban éjjel, az alvás helyett. A na­pozás helyes és mérsékelt adagolásban egészséges is. — Még jóformán itt sincs a nyár, de már a bélfertőzésve­szélye Mátraderecskén és Mó- nosbélen is sorompóba hívta a Közegészségügyi Állomás dol­gozóit. Az állomás és az egész­ségügyi hatóságok mindent megtesznek ilyen esetekben a fertőzés azonnali megakadá­lyozására és felszámolására. — El kell mondanom, hogy a vendéglátó vállalatok, és általában a vállalatok — anyagi erejükhöz mérten — a kellő gondossággal és lelkiis­meretességgel tesznek meg mindent a higiéniai szempon­tok érvényesítésére. Nagyon jól tudják, hogy megyénk ide­genforgalmi góc, nagyon so­kan megfordulnak itt és ezért nem közömbös, hogyan tart­juk be az egészségügyi szabá­lyokat. —- A legfontosabbak egyi­két szándékosan a végére hagytam: a nagy, nyári mező­gazdasági munkák érdekében megyei értekezletet hívtunk egybe, annak megbeszéléséi-e, hogy milyen intézkedésekkel biztosíthatjuk a zavartalan munkát egészségügyi szem­pontból a mezőgazdaságban. Csaknem minden termelőszö­vetkezetben állítottunk egész­ségügyi felelőst, ezeket az em­bereket orvosaink a teendők szakszerű elvégzésére kioktat­ták. A járások és a községek részletes irányelveket kaptak, hogyan működjenek a nyári munkák idején a falvakban és a földeken. BEFEJEZÉSÜL a Közegész­ségügyi Állomás néhány gond­járól beszélt dr. Szabó Gyula; arról, hogy nincsen elegendő orvosuk és a létszám miatt még ma sem tudják megolda­ni megnyugatóan az élelmi­szerek kellő ellenőrzését. Pe­dig átfogó szándékukat bizo­nyítja az is, hogy megszervez­ték a „Tiszta udvar —.» rendes ház"-mozgalmat a Vöröske­reszttel és a megyei egészség- ügyi szervek bevonásával és ma már minden ház és min­den község a mozgalomban részt vesz. A nyilatkozatot figyelmez­tetésül szánjuk olvasóinknak. A nyári idény a fertőzések nagyobb veszélyét jelenti: nemcsak a csecsemők és a gyermekek számára, nemcsak a strandok és gyümölcsök ügyében, hanem felnőtteket is érheti fertőzés. Ezért az egész­ségügyi szabályok betartása és — akinek ez feladata — be­tartatása mindenkinek köte­lessége. Kinek-kinek a maga módján, és a maga környeze­tében. Mert nem elég az, hogy az orvosok megtegyék köteles­ségüket: a közönség is védje magát a fertőzések ellen. tt a.) szöntötte az ifjú házasokat. Hosszú percekig tartottak a szerencsekívánatok, forró gra­tulációk, ölelések. A faluban csaknem mindenki gyerekkora óta ismeri a mosolygós arcú Sanyit, a cementgyár eszter­gályosát, aki vezetőségi tag a KISZ-szervezetben és a ked­ves, szerény Bözsikét, aki pos­tai altiszt. Életük legszebb perceiben arra is gondoltak, hogy iskolai barátsággal kez­dődött szerelmük, s az egy­másra találás, az esküvő fe­lejthetetlen élménye új életük­ben örökre emlékezetes marad. Sokat beszélnek a faluban erről az első KlSZ-házasság- kötésről és bizonyára a többi fiatal is hasonló módon köt ezután házasságot. A kinn megeredt eső, amely elverte a port, mintha jelképe­sen az előítéleteket mosta vol­na ... Az eső nem zavarta a lako­dalmat. Húzta a banda a talp- alávalót a sátrakban és a szo­bákban. A két család 80 házat hívott meg. A bőkezű házigaz­dák — cementgyári szénmol­nár és vendéglátó vállalati dolgozó — ízletes vacsorát tá­laltattak. Mező Béla vőfély rigmusa, majd pohárköszöntők hangzottak el az ifjú pár egészségére, boldogságára, s vidám nótázástól volt hangos a ház. Az örömapa és az örömanya is táncra perdült és fiatalos frisseséggel ropta a csárdást. A csinos menyasz- szonynak sem volt megállása egész éjjel. Éjfélkor — így szo­kás — dalolva jöttek a kálátó- sok menyasszonytáncot járni, s a muíatozókra észrevétlen köszöntött a virradat, amikor a lakodalmas ház előtt tüzet gyújtottak, a legények, lányok sorban átugorták. Cincogott a hegedű, brummogott a bőgő, szállt az ének: „Hajnallik má, hajnallik má. Máj meg is virrad má, Fordulj hozzám kis angyalom, Máj magad maradsz má ...” És másnap délig mulatoztak, táncoltak, daloltak, koccingat- tott a násznép Sanyi és Bözsi­ke egészségére, örömben, bol­dogságban éljenek, szerencse, napfényes derű kísérje nagy életútjukat. (raffai) Megvalósítják terveiket a nagyúti kissesek A nagyúti KISZ-szervezet — annak ellenére, hogy mind­össze 10 tagot számlál — élénk tevékenységet folytat. Gyetvai Klára alapszervezeti titkár — akivel a Petőfi Termelőszövet­kezet irodájában találkoztunk örömmel újságolta, hogy a tag­létszám rövidesen a kétszere­sére emelkedik, mert az álta­lános iskolát elvégző úttörők közül sokan szeretnének be­lépni a KISZ-be. Az alapszervben különösen élénk a kulturális tevékenység. A fiatalok nemrégiben saját rendezésükben mutatták be „A bor” és a „Nem vagyunk an­gyalok” «című darabokat. Je­lenleg egy kabaréműsor beta­nulásán fáradoznak, s terveik­ben szerepel az is, hogy egy alkalommal vendégül látják az egri Gárdonyi Géza Színház tá j együt tesét. De a sportolásból is kiveszik részüket a KISZ-fiatalok. A fiúk közül többen szerepelnek a kézilabda-csapatban, amely jó eredményekkel örvendezteti meg a kézilabda nagyúti hí­veit. A KISZ-tagokban erős a kö­zösségi szellem. A kultúrház építésénél például több mint 300 munkaórát, a községi jár­daépítkezéseknél pedig 500 munkaórát dolgoztak a fiúk és lányok. A kiszesek terveiben — töb­bek között — szerepel egy kul- túrsarok létesítése a termelő­szövetkezeti irodában, ahol asztalt, négy széket helyeznek el. Az ügyük intézésére váró termelőszövetkezeti tagokat na­ponta friss képesújságokkal, folyóiratokkal és más napi saj­tótermékekkel látnák el. Rövi­desen elkészítik a KlSZ-szer- vezet faliújságát is, amelyen minden héten más-más KISZ- fiatal-ír cikket időszerű prob­lémákról, kérdésekről. A kis létszámú KlSZ-alap- szervezet eddigi jó munkáját ismerve, biztosra vehető, hogy a tervek rövidesen meg is való­sulnak! Nagy András Premizálás a munka meggyorsításáért A tiszanánai Vörös Csillag Termelőszövetkezetben egyéni művelésre osztották fel a kö­zös szántóterületet. A vetést és más gépi, fogatos munkát közösen végzik a szövetkezet tagjai, de a művelésre vállalt területen maguk kapálják a kukoricát és végzik a növény- ápolást. A nagyobb kampánymunkák idejére összevonják a növény- termesztő munkacsapatokat. Így szerverték meg a széna­kaszálást is. A 310 hold szá­lastakarmány betakarítását közösen végezték és a szövet­kezet vezetősége premizálta a munkában élenjárókat. Jelenleg a borsószedést vég­zik a szövetkezet tagjai. Közös munkájuk eredményeként na­ponta 15—20 mázsa borsót tud­nak szállítani. Itt különösen fontos, hogy időben eleget te­gyenek a szerződésben vállalt kötelezettségeknek. A munka meggyorsítására a borsószedést is premizálják, kiiónként 30 fillérrel.

Next

/
Thumbnails
Contents