Népújság, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-31 / 126. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 126. szám ARA: 50 FULLER 1961. május 31., szerda „DE HA - 6 KVB1..." Az ígérgetők < Az olajmunkások csoport- I ba verődtek. Demjéniek és I kerecsendiek voltak. Most < jöttek Eger felől, a kutak­ból. Kicsit olajosak még. Sáros, elnyűtt kerékpárju­kat a korláthoz támasztot­ták és elkeseredetten, inge­rülten vitatkoztak. A járó­kelőknek nem kellett hall­gatózniuk, hogy megtudják, mi okozta az izgalmat. — Termelési tanácskozá­son ígérte meg a telepveze­tő, hogy annyi százalék pré­miumot kapunk, amennyi­vel túlteljesítjük a tervet. Mi nem követeltük, a válla­lat ígérte. Hónap közben is biztattak bennünket, hogy dolgozzunk, meglesz a pénz. Nagyon iparkodtunk. 130 százalékon felül teljesítet­tük a tervet, mégsem adtak egy vasat sem. — Egyeseknek azért meg­adták a prémiumot. — Meg. De a munkások felének sem. Pedig minden­kinek ígérték, mindnyájan megdolgoztunk érte. Megint becsaptak bennünket. A szolnoki központ is min­dent ígér, aztán semmit sem teljesít. így van ez a bér­rendezésekkel is. Hányszor megígérték azt is. Egyedülálló jelenség len­ne, ami az olajkutaknál tör­tént? Sajnos, nem. Leg­utóbb az ÉM Heves megyei Építőipari Vállalat Hadnagy utcai munkásszállásán pana­szolták, hogy a múlt év no­vembere óta írásban há­romszor igényeltek ruhafo­gast. Szóban többször kér­ték. Meg is ígértek min­dent, de a ruhákat ma is a falba vert szögekre kell akasztani, mert fogasokat nem küldtek. Egyik helyen a megígért prémium, másutt a ruhafo­gas ... ígéretek. Felelőtle­nül, könnyelműen kimon­dott szavak. De a munká­sok bíztak a vezetőben, ad­tak a szavára. Biztatására, ígéretére számítva, többet és jobban dolgoztak, mint korábban bármikor. Bíztak a vezetőben, — különben nem is mentek volna hozzá kéréssel. De mi lesz, ha csalódnak az emberek? Mi történik, ha nem váltja be ígéretét a ve­zető egyszer-kétszer...? A munkahelyen mindennap az emberek elé kell állni, a következő termelési tanács­kozást is meg kell tartani. Az ígérgetők, a szavuk hl- > telét veszített vezetők szó- | nokolhatnak bármilyen szé­pen a tervek teljesítéséről, kötelességről, prémiumról és öntudatról, süket fülekre találnak. Ellenszenv, sértő­döttség és harag fogadja őket. Miért ígérgetnek felelőt­lenül? Mert sok a dolguk. Sietnek, szeretnék minél előbb lerázni az ügyfelet, a munkást. Mások fitogtatják hatalmukat. Tetszelegnek önmaguk és a beosztottak előtt, hogy nekik csak egy szavukba kerül... Akad olyan vezető is, aki min­denáron jófiú akar lenni a munkás szemében és köny- nyelmflen fűt-fát megígér, ahelyett, hogy gerincesen megmondaná, hogy a kérés nem teljesíthető, mert jog­talan. Vagy méltányos és jogos, de egyelőre nincs rá mód. Mondjuk meg ezt a munkásoknak, kertelés nél­kül és őszintén. Ahol a vezetők bírják a dolgozók bizalmát, ott jól mennek a dolgok, és örven­detes, hogy nálunk többnyi­re így van. De a bizalomra drága kincsnél is jobban kell vigyázni. Felelőtlen ígéretekkel ne játsszuk azt eL Hatvanezer ember dolgozik naponta a földeken Heves megye termelőszövet­kezeteiben megtörtént a mun­kaszervezeteit kialakítása. A termelőszövetkezeti családok éves megállapodást kötöttek a közös gazdasággal, amelyet írásba foglaltak. Egyéni, illet­ve családi művelésre, kiosztás­ra került többek között 29 265 katasztrális hold kukorica, az összkukoricaterület 85 százalé­ka. Cukorrépából pedig a te- , rület 89 százalékát ugyancsak családonként művelik a tagok. A kertészeti növények műve­lésének jelentős részét munka­csapatokban végzik, a szőlőte­rületeknek pedig mintegy 51 százalékát adták ki családi művelésre. A tapasztalatok a tavaszi munkákban azt igazolják, hogy az egyénekre kiosztott terület megművelése következtében a munka lényegesen előbbre- haladottabb a szokottnál. Na­ponta mintegy 60 000 ember tevékenykedik a megye határá­ban a sokrétű növényápolási munkákban. » (ka) MAGYAR FILM: DÜVAD ★ NAGYSIKERŰ TÓTH ARPAD-EMLÉKEST ★ A SZERSZÄM- ÉS KÉSZÜLÉKGYÁRBAN ELSŐ A MUNKA ★ IDŐSZERŰ VÉDEKEZÉSI MUNKÁK A SZŐLŐBEN ★ VÄRATLAN EREDMÉNYEK A MEGYEI LABDARUGÓ­BA JNOKS ÄGBAN ★ AZ IFIK GÓLZÁPOROS GYŐZELME A patronáló üzemek dolgozóinak segítségével építkeznek a hatvani tsz-ek A hatvani Béke Tsz-t, a többszörösen kitüntetett vasút­állomás patronálja. A vasuta­sok most azon szorgoskodnak, hogy elősegítsék a 96 férőhe­lyes téliesített növendékistálló építésének befejezését. Ugyan­csak hasznos támogatást kap a Búzakalász Tsz is. Ebben a szövetkezetben 70 férőhelyes tehénistállót építenek —, az előzetes tervnél nagyobbat —, mert a honvédség és a tégla-“ gyár dolgozói társadalmi mun­kában vállalták a falak felhú­zását Rövidesen befejeződik a mynka és egy újabb 120 férő­helyes hizlalda építéséhez kezdenek hozzá a szövetkeze­tiek. . Végigrezeg az éteren ez a hívőjét, amely a Magyar Honvédelmi Sportszövetség egri rádióamatőr klubjának helyiségéből indul el naponta többször, beszélgető társat ke­resve a nagyvilágban a rövidhullámon. S sokszor több mint tízezer kilométeres távolság­ból is jön vissza válasz: halljuk, vesszük amit morse-jelekkel a világba röpítetek, kedvet barátaink. íme, most is egy kapcsolat létesült. Padányi Béla rövidhullámú operátor épp % hangerőt állítja be, hogy minél zavartalanabb legyen a vétel. (Kiss Béla felvétele.) (Riport az 5. oldalon.) * Állattenyésztők napja Verpeléten A termelőszövetkezeti állat- tenyésztés fejlesztése, az állat- tenyésztői munk^ nagyobb megbecsülése érdekében érde­kes és követendő határozatot hozott a verpeléti Dózsa Ter­A vadkárról tanácskozott az országgyűlési képviselők Heves és Borsod megyei csoportja (Tudósitónktól) Szilvásváradon tartotta meg együttes ülését az országgyű­lési képviselők Heves és Bor­sod megyei csoportja, ahol Szigeti Bélának, a Keletbükki Erdőgazdaság csoportvezetőjé­nek, valamint Molek Jenőnek, a Heves megyei tanács VB elnökhelyettesének beszámo­lója alapján megvitatta a vad­kár elleni védekezés lehető­ségeit, módszereit. A képviselőcsoport ülésére eljöttek Heves és Borsod me­gye országgyűlési képviselői, többi között Úszta Gyula, Sza­kosíts Árpád, Prieszol József, Putnoki László, Loy Árpád, Szomszéd László, Barta And­rás, Vaskó Mihály, dr. Ábrá­nyi Emil, Rátkai Ferencné, Bíró István, Harmati Sándor országgyűlési képviselők. Részt vett a megbeszélésen Sályi Já­nos, a Népfront Heves megyei titkára és Adamkó József, a Nyugatbükki Erdőgazdaság igazgatója is. Molek Jenő elvtárs vitain­dító előadása bevezetőjében szólott a vadászat jelentősé­géről. — Két nagy vadunkról te­szek említést, amelyeknek tró­feái nagyrészt jelentős értéket képvisel­nek népgazdaságunknak, de egyben nagy károkat is okozhatnak a mezőgazda­ságnak, ha kellőképpen nem védekezünk éHenfik. Egyik ilyen nagy vadunk — egyben Európa legtöbbre ér­tékelt vadja — a gímszarvas. Évtizedeken keresztül minden évben igen sok szarvasagancs kerül ki a magyar erdőből, amelyek komoly díjazást ér­tek el. A külföldi vendégva­dászok nagy összegeket áldoz­nak, hogy minél szebb és érté­kesebb szarvasagancs birtoká­ba jussanak. A másik nagyvadunk a gya­kori, sőt már túl sűrűn elő­forduló vaddisznó. Ez már kártékony vadnak számít. A mezőgazdaságunkban nagy károkat okoznak, különösen, ha nem védekezünk ellenük. Kártevésük miatt dúvadnak nevezik. A továbbiakban beszélt az előadó az apróvadakról, majd részletesen ismertetett egy statisztikát, amely szerint Heves megye apróvadas vadászterületeiről az 1960/ 61-es vadászati évadban 1254 000 forint értékű va­dat lőttek ki, illetve takarítottak be. Beszélt az előadó arról is, hogy vadászterületeinkről nem­csak kilőjük a vadat, hanem gondoskodunk annak pótlásá­ról, vérfelfrissítéséről is. Ezután részletesen beszélt a vadkárról és a védekezés módszereiről. — Heves megye erdősült megye, s így területünkön sok a szarvas és a vaddisznó. Mindkét vad komoly károkat okoz az erdőgazdaságot körül­vevő mezőgazdasági területe­inken. A kártevés csökkentése érdekében mind az erdőgazda­ságnak, mind a mezőgazdasá­gi terület tulajdonosainak vé- dekezniök kell ellenük. A továbbiakban Molek elv­társ részletesen foglalkozott az egyes védekezési módszerek­kel, beszélt a vadásztársasá­gok feladatairól, a vegyszeres védekezésről, majd ismertette, hogy . az elmúlt vadászati idényben az egyes vadásztár­saságok területéről milyen vadkárokat jelentettek. Szigeti Béla, a Borsod me­gyében levő Keletbükki Erdő- gazdaság területéről számolt be a vadkárral kapcsolatos problémákról. Az országgyűlési képviselők megvitatták a két beszámolót és a hozzászólásokban javas­latot tettek a vadkár elleni védekezés fokozására. A két megye képviselőcso­portjának ülése az elhangzott javaslatokat elfogadta, s elha­tározta, hogy egy felterjesztést készítenek az Országos Erdé­szeti Főigazgatóság vadászati osztályához, s ebben javasolják, hogy az erdő- gazdaságok és az érdekelt termelőszövetkezetek tart­sanak megbeszélést, mér­jék fel a vadállomány hasznát, kárát és a ter­melőszövetkezetek Is gon­doskodjanak a mezőgazda- sági területek védéséről. Javasolják az országgyűlési képviselők azt is, hogy egy vizsgáló bizottság mérje fel, hogy a mezőgazdasági vadállo­mány milyen károkat okoz ma­gának az erdőnek, főleg a fia­tal erdőrészeknek. A felterjesztésen túl mindkét megye képviselőcsoportja el­határozta, hogy a saját terüle­tén megteszi a szükséges in­tézkedéseket a vadkár csök­kentésére. melószövetkezet vezetősége. Elhatározta, hogy minden év utolsó vasárnapját állatte­nyésztési napnak nyilvánítja, s ezen a napon ünnepség kereté­ben megemlékeznek az állat­tenyésztésben dolgozó tsz- tagokról. Értékelik az állatte­nyésztők munkáját, az állatte­nyésztésben elért eredménye­ket, s megszabják a további egy évre a soron levő felada­tokat, majd a jól dolgozó, leg­szebb eredményeket elérő ál­lattenyésztőket pénzjutalom­ban részesítik és oklevéllel ju­talmazzák. Az első állattenyésztési napra május 25-én került sor. Előttevaló nap este a szövet­kezet nagytermében gyűlt Ö6z- sze a szövetkezet 40 állatte­nyésztője: állatgondozók, bor­júnevelők, fejősnők és juhá­szok. Az ünnepségen megje­lent az Egri Járási Tanács mezőgazdasági osztályának fő- állattenyésztője, valamint a község és tsz vezetősége is. Az ünnepséget Kalyinka János, a szövetkezet elnöke nyitotta meg. Röviden méltatta a nap jelentőségét, az állattenyésztés fontosságát, majd Horváth László állattenyésztési főagro- nómus ismertette a szövetke­zet állattenyésztésben elért eredményeit és értékelte a jó­szággondozók munkáját is. Ez­után a soron következő felada­tokról beszélt Horváth Ferenc elvtárs, az Egri Járási Tanács mezőgazda- sági osztályának föállattenyész­Kirándulfak a hevesi gyerekek Korán és jól kezdték a ta­karékoskodást a hevesi gyere­kek. Az egész évben összegyűj­tött forintokból most kirándul­ni voltak. Az alsótagozat leg­kisebbjei Egerbe látogattak, a felsőtagozatosok pedig máju6 14-én és 21-én Szilvásváradon át Aggtelekre indultak el. Az út szépsége lenyűgözte a kis társaságot, Aggteleken is alig tudtak betelni a termé­szeti szépségekkel. Nagy figye­lemmel hallgatták a vezető magyarázatát (Tóth Mária) tője köszöntötte ezután az ál­lattenyésztési nap részvevőit, és sok sikert kívánt további munkájukhoz, majd a tsz el­nöke 15 állattenyésztési dolgo­zót pénzjutalomban részesített, 20 dolgozót pedig elismerő ok­levéllel jutalmazott meg, jó munkája elismerése képpen a szövetkezet vezetősége nevé­ben. Az állattenyésztők a jutal­mak átvételekor ígéretet tet­tek, hogy ezután még jobban fognak dolgozni az állatte­nyésztés fejlesztéséért, és az állati termékhozamok növelé­séért. Az ünnepség hivatalos része után a tsz-tagok és a vendégek még sokáig együtt maradtak, felelevenítették a régi pásztor- nótákat, sőt a sertéstenyésztők bemutatták a kanásztáncot is. A tiszanánai Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet könyvelője panaszolta a na­pokban, hogy rendkívül rossz, hiányos a szövetkezet nyomtatványellátása. Ha­sonló észrevételt hallottunk a komlói és kiskörei terme­lőszövetkezetekben is. Kü­lönösen a kisméretű köny­velési kartonok és a tagok elszámolási könyvének hiá­nyát kifogásolták, de az \ SZTK félé sem tudnak rendszeres, szabályos jelen­tést küldeni. Külön papírokra jegyzik [ fel a tagok előlegeit, jutta­tásait, ami nemcsak, hogy megsokszorozza az admi- , nisztrációs munkát, hanem ; áttekinthetetlenné teszi a könyvelést. Egerben és Pesten is több­ször jártak már nyomtatvá­nyokért, de sehol sem kap­tak. Nem tudjuk, miért nem készül elég nyomtatvány. Az illetékesek — reméljük — megvizsgálják ennek okát és intézkednek e hiányos­ság gyors felszámolására... (ri)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents