Népújság, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-30 / 125. szám

1961. május 30., kedd KÉPCJSAG 5 4200 kisdobos, úttörő avatása as egri stadionban I azók, kik előtt vasárnap, mint eszménykép lengett a sok zászló — tanulnak, dolgoznak, építik saját jövőjükkel együtt a szocialista jövőt. Mindén felnőtt úgy érzi, hogy nincs oka a félelemre, a kommunista gyermekszerve­A füzesabonyi járás pajtásainak nagy ünnepe Vonul az úttörők serege a dísztribün előtt. P u t n o k i László, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, dr. L e n d v a i Vilmos, a megyei tanács VB-elnöke és Misi Sándor, a KISZ megyei bizottságának titkára — nyakukban a vörös nyakkendővel — vidáman tapsolnak a fegyelmezet­ten vonuló gyermekeknek. Menetelnek a kisdobosok, akik most már aktív tagjai let­tek a kommunista gyermekszervezetnek. Arcukon büszkeség, lábuk pontosan dobban az induló ütemére. verseny volt ez! Nemcsak a szülők izgultak, hanem talán még jobban, még nagyobb lel­kesedéssel biztatták a gyere­keket az avatószülők, akik kedves kötelességüknek tudták azt, hogy ezen a napon ők is ott legyenek minden szórako­záson a gyerekekkel. És ott is voltak. Nem egy esetben elsza­ladtak fagylaltért, cukorért a szomszédos presszóba, hogy a gyerek semmiből ki ne marad­jon. Olyan kedves és olyan szép volt ez a délután a Dobó téren, amilyet még nem látott az öreg Dobó-szobor! S mikor végre meghozták a zsűri dön­tését, mint a méhraj, fogták kö­rül a gyerekek a hirdető neve­lőt. És az eredmény? A leg­jobbak neve: Szabó Erzsébet, III- as iskola, Fürjes József, IV- es iskola, Csöllér Pál, IV-es iskola, Szilágyi Gábor, Il-es is­kola, Bóta Zsuzsa, VIII-as is­kola. De nemcsak ők kaptak jutalmat, hanem a 250 ver­senyző közül 132 érdemelte ki, hogy a nőtanács által felaján­lott díjakból részesüljön. Négy órakor a kicsik álltak a „ringbe”. Apró asztalok mel­lett indult meg a legjobb rajzos címéért folyó verseny. A rendkívül fe­gyelmezett légkörben lezajlott rajz-, gyurma- és tépésverseny Estébe hajlott már az idő amikor a kicsik és nagyok las­san hazafelé vették az irányt Egyre kevesebb fagylalt fo­gyott, csökkent a polcokon a torta- és sütemény-állomány, és ritkán voltak ennyire gye­rekkel tömve a cukrászdák. Mindenfelé látható volt, hogy ma (gyermeknap van és ma a' gyermekek kívánsága még job­ban teljesül. Elegánsan öltö­zött gyerekek rótták az utcá­kat, keringtek a népkerti hin­tákon és szállt, szállt az önfe­ledt kacagás. Sajnos, az este nem úgy sikerült, mint ahogy azt elképzelték a pajtások, mert az eső elmosta a kedves tábortüzet. No, de sebaj! Volt, ahol ezt is megoldották, nem azért úttörő, az úttörő, hogy a nehéz helyzetben fel ne találja magát! A négyes iskolában be­vonultak a tágas folyosókra és vidám játékokkal töltötték a viharos estét. Még másnap is erről beszélgettek azok, akik ott voltak. Elmúlt a szép nap. Elmúlt az ünnep, s most az ünnep je­gyében kezdődnek a hétköz napok. A zászló a csapatott­honban a díszfal mellett áll Az őrsi zászlók úgy veszik körül, mint gondolatot a tet­tek és ezalatt a pajtások, zet megtalálta azt az eszmei tartalmat, azt a formát, ame­lyik képes arra, hogy a mi nagy céljaink érdekében moz­gósítsa, hogy a mi nagy célja­ink érdekében igazi kommu­nistává nevelje a gyermekein­ket. Akik ezen a napon látták a csillogó szemű sereget, azok előtt nem lehet kétséges, hogy jó kezekben van a jövő nem­zedék, hogy megállják majd a helyüket ott, ahova az élet szólítja őket. S ha van is ki­fogásolni való néha, akkor is bátran elmondhatjuk, ez nem általános, ez nem jellemző a mi felnövekvő ifjúságunkra. Gyerekek ők, akikre nem sza­bad nagy terheket róni, akik­től nem lehet világrengető dolgokat elvárni, de akiknek világnézetét meg lehet szilár­dítani, s akiknek le'két úgy kell formálni, hogy gyermek­ként éljen, gyermekként örül­jön mindennek, de azt, amit rábíznak, úttörőbecsülettel, tudatos akarattal, jól hajtsa végre. S ha ez megvan, akkor elmondhatjuk, hogy a célnál vagyunk, mert gyerekeink folytatják majd azt a mun­kát, amit mi elkezdtünk! Délutáni izgalom a kicsik között: íme, az egri Dobó téri rajzverseny esélyesei! csapatban. Emléklapot kaptak Forgács Elvira, Bocsi Ágnes, Kalo Mária, Hágen András és Antal Mária VIII. osztályos ta­nulók. Délután folyamán számtalan színes élmény, gazdag sport- és kultúrműsor szórakoztatta a pajtásokat. Mindenekelőtt re­pülő és ejtőernyős bemutató­ban gyönyörködhettek, majd a kiszisták kézilabda-mérkőzéseit nézték végig. Eközben 4 úttörő őrs őrsi portyára indult a kör­nyéken, utána pedig tréfás versenyek, szellemi öttusák töltötték ki a délután műsorát. Az esti órákban pedig magas­ra lobogott a tábortűz lángja, a pajtások körülállták a tábor­tüzet, végighallgatták annak kultúrműsorát, s ugyanitt ke­rült sor az aznapi versenydí­jak, elismerések kiosztására is. Mezőtárkányban Ugyancsak feledhetetlen volt az úttörőnap Mezőtárkány községben is, ahol az ünnepé­lyes úttörőavatás előtt kedves és megható jelenetnek lehet­tek tanúi a termelőszövetkeze­ti község lakosai. Az ünnepé­lyes alkalomból ugyanis meg­látogatta őket a községet pat­ronáló budapesti Duna Ci­pőgyár munkásküldöttsége és értékes ajándékkal lepte meg a mezőtárkányi úttörőcsapa­tot. Az ünnepség kezdetén Koós Antal, a Duna Cipőgyár igazgatója adta át az üzem ajándékát, a legújabb típusú, magyar gyártmányú televízió- készüléket. A pajtások nevé­ben Ferencz Erzsébet VII. osz­tályos tanuló köszönte meg a patronáló munkások szép ajándékát, s a meleg, köszönő szavak kíséretében egy nép- művészeti vázát adott át em­lékül az üzem igazgatójának. Az ajándékozás után került Dr. Sukarno indonéz köztársasági efnök Budapesten Az első kitüntetést Gere István, megyei úttörőtitkár adja át a kiváló úttörőmunkát végzett pajtásoknak. . Dr. Sukamo indonéz köztár­sasági elnök hétfőn baráti lá­togatásra Budapestre érkezett. Az elnököt az indonéz és a magyar zászlókkal feldíszített Ferihegyi repülőtéren ünnepé­lyesen fogadták. Dr. Sukarno indonéz elnök fogadására a re­pülőtéren megjelent dr. Mün- nich Ferenc, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány el­nöke, Kiss Károly, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, a kor-: mány több tagja és a politikai élet vezetői. után különböző vidám gyer­mekjátékok versenyszerű le­bonyolítására került sor. Száz­nyolc gyerek nevezett be, de nem egy akadt köztük Olyan is, akik a verseny izgalmában szálltak be a vetélkedők közé. A kiosztott harminc díj a ki­csiknél nagyban hozzájárult ahhoz, hogy tudatosodott ben­nük a gyermeknap jelentősé­ge. Egy kicsit úgy érezhették hogy ezen a napon minden és mindenki értük van. (Folytatás az 1. oldalról) hivatalosan véget is ért az út törőavatás ünnepsége, amely re ebben az iskolaévben ölj nagy szeretettel és igyekezet tel készültek a pajtások. D< nem ért véget a nap, hiszer mint az előadó is mondotta, e; a nap a nemzetközi gyermek­nap és szerencsés véletlen hogy egybeesett a nagy úttörő­ünneppel. A délután folyamán folyta­tódtak a gyermekek számárs felejthetetlen élményszerzések Délután három órakor a vas­utas szakcsapat ünnepelte zászlóavatását. A zászlót s miskolci MÁV igazgatóság ado­mányozta az ifjú vasutasok­nak, s maga az igazgató elv­társ jött el, hogy átadja a zászlót és együtt ünnepeljen a gyerekekkel. Az ünnepség után mindannyian felszálltak a kisvasúira és szülők, gyerme­kek, avatószülők és vendégek kimentek a kedves Almár- völgybe, hogy a gyerekek ün­nepét is megünnepeljék. Ez alatt benn a városban, iz­galmas vetélkedés folyt a Do­bó téren. Kétszázötven gyerek hajolt az asztfalt fölé és alkot­tak. Kezük nyomán megeleve­nedett az úttörőélet, a külön­böző tájak szépsége, a nemzet­közi összefogás, az úttörőnap, a gyermeknap eszméje. Raj­zoltak. S mire négy óra lett, mire a zsűri tagjai elindultak a fehér szegélykövöm, hogy megítéljék az alkotásokat, ad­digra száz meg száz szülő ér­deklődve vette körül a teret. Nem akármilyen aszfalt-rajz­Füzesabonyban már a kora reggeli órákbar gyermekzsibongás zajától vol hangos a helybeli iskolák kör­nyéke. A község különböző ré­szeiből vidám, fehér inges, pi­ros n^akkendős úttörők, kél nyakkendős kisdobosok, fiata kiszisták igyekeztek az I-es éí Il-es számú iskolák udvarára Innen indult el a pajtások vi­dám menete az új telepen levő. úgynevezett tornyos iskola tá­gas, gyepes udvarára, ahol a2 egész napot betöltő ünnepség és kultúrműs>r lezajlott. Az úttörőnap alkalmából megjelentek itt a járási, vala­mint a községi párt- és tanács­szervek képviselői, és a szülők közül is sokan együtt ünnepel­tek a gyermekeikkel. A rajon­ként és őrsönként felsorakozott pajtások itt hallgatták meg a KISZ Központi Bizottságának rádióbeszédét. Majd megper­dült a dob, s az úttörők és ki­szisták díszmenetben hozták be az ünnepség színhelyére az úttörőcsapat, valamint a KISZ- szervezet selyemzászlaját. — Úttörőcsapat, vigyázz! Kö­zépre nézz! — hangzottak egy­más után a csapatvezetők ve­zényszavai, akik ezután jelen­tést tettek Joó István elvtárs­nak, a járási úttörőtitkámak. A jelentésadás után az emel­vényen Fejes Márton, a köz­ségi pártszervezet helyettes titkára emelkedett szólásra, aki a községi párt- és tanácsszer­vek nevében üdvözölte az út­törőmozgalom 15 éves fennál­lását ünneplő pajtásokat, visz- szaemlékezett a múlt rendszer ifjúságának nehéz és küzdel­mes útjára, majd méltatta a mai ifjúság, az úttörők és ezek között elsősorban a füzesabo­nyi úttörők érdemeit. Dicséret­tel emlékezett meg azokról az eredményekről, amelyeket a füzesabonyi iskolák úttörői a tanulásban, a forradalmi nyom­olvasó munkában és a külön­féle társadalmi megmozdulá­sokban elértek. A beszéd elhangzása után került sor a kisdobosok, s az ifjú úttörők avatására, majd a végzett VIII. osztályos tanuló­kat ünnepélyes keretek között adták át a KISZ-szervezetnek. A kisdobosok és az úttörők avatását Pete István százados elvtárs végezte el. Felolvasta az eskü szövegét, majd a paj­tások kórusban mondták: — Én, a Magyar Népköztársaság ifjú úttörője, fogadom ... — ünnepélyesen és messze zen- gően hangzottak az eskü sza­vai, s bizonyos, hogy ezek a pajtások nemcsak szavakban, hanem tettekben is hűek ma­radnak az úttörőélet törvé­nyeihez, úttörőhöz méltóan él­nek és dolgoznak a jövőben, mint ahogyan most az ünnepé­lyes fogadalomtétel napján megígérték. Elhangzottak az eskü szavai, a százados elvtárs felkötötte a kisdobosok és az úttörők nya­tötte ki az ünnepi események programját, amely egészén a késő esti órákban ért véget, tábortűzgyú j tással. Mezőszemerén Kettős örömünnepet ülteiv ezen a napon Mezőszemepe község úttörői és felnőtt dol­gozói egyaránt. A község la­kossága, termelőszövetkezetei, valamint társadalmi szervei segítségével ugyanis úttörőhá­zat építettek a község főutcá­ján, és ezen a napon került sor az új létesítmény átadására. A közönség támogatásával, össze­fogásával elkészült 150 ezer fo­rintot érő takaros kis vörös­téglaépület homlokzatán ott díszük a felírás: Üttörőház. S miközben a község vezetői ün­nepélyesen átadták a pajtások­nak az új épületet, arra kérték őket, úgy dolgozzanak, hogy legyenek méltóak e szép aján­dékhoz, s mindenkor büszke­séggel nézhessen rájuk a ter­melőszövetkezeti község lakossága. Ugyancsak ezen a napon kapták kézhez a mezőszemerei pajtások jó munkájuk elismeréséül a KISZ vörös selyemzászlót, s így hát minden okuk meg volt az örvendezésre. E je­lentős eseménynek, a kettős ünnep alkalmából feledhetet­len élményekben volt részük a pajtásoknak, s a falu apraja és nagyja örömteli érzésekkel, vidáman ünnepelt ezen a fe­ledhetetlen úttörőnapon. Meg­jelent az ünnepségen Misi Sándor, a KISZ megyei titká­ra és Gere István megyei út­törőtitkár is. Kalo Anna csa­patvezető is kapott kitünte­tést, az úttörőmunkában vég­zett kiváló eredménye elisme­réséül megkapta a ..Kiváló úttörővezető” kitüntetést. Cs. J.) sor a kisdobosok és úttörők avatására, s az ünnepség külön érdekessége volt, hogy az út­törőcsapatok munkáját támo­gató termelőszövetkezetek el­nökei, a községi tanács titká­ra s a község vezetői közül többen is tiszteletbeli úttörő­címet' és kitüntetést kaptak, vörös nyakkendővel. Itt is, mint a többi községekben ün­nepélyesen vette át a KISZ- szervezet a most végzett nyol­cadikosokat, a délután folya­mán pedig az általános isko­lai tanulók színpompás és nagyszabású tornavizsgája tói­kéba a kék és piros- nyakken­dőket, és utána Molnár Gyula, a füzesabonyi Sziklai Sándor KISZ-szervezet titkára lépett az emelvény elé. Ünnepélyesen köszöntötte a KlSZ-szervezet- be átlépő VIII. osztályosokat, kiosztotta számukra a piros színű KISZ tagsági könyveket, s kérte őket, hogy ezután a KISZ-szerveeztben is végezze­nek hasonló jó munkát. Az ünnepség végén Joó Ist­ván elvtárs az úttörőszervezet járási titkára emléklapot adott át azoknak a volt nyolcadikos pajtásoknak, akik kiemelkedő, jó munkát végeztek az úttörő-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents