Népújság, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-28 / 124. szám
2 NEPOJ9ÄO IMI. május 28., vasárnap 6 TIT szwflmnm Losonczi Pál földművelésügyi miniszter sajtótájékoztatója a mezőgazdaság időszerű kérdéseiről Egyház — Tudomány — Haladás A modern természettudomány és a vallás A modern tudomány, de n általában a tudomány és a vallás nemcsak társadalmi funkciójuknál fogva ellentétesek, hanem alapvető lényegüknél fogva is azok. Mindazok a kritériumok, amelyek a tudományt tudománnyá teszik, eleve nem lehetnek meg a vallásban, mert ha meglennének, a vallás megszűnne vallás lenni. Ez a megállapítás talán különösnek hangzik éppen manapság, amikor a vallás egyes tételeit igyekszik természettudományos tételekkel alátámasztani, de a következőkben ezt igazolni fogjuk. A természettudományok mindegyike a természet megfigyeléséből indul ki, alapvető tételeit onnan veszi. Ez vonatkozik az összes elméleti jellegű természettudományokra is (mint pl. az elméleti fizika). A vallás, főleg a kereszténység, ezt az alapot teljességgel nélkülözi; alapja az isteni kijelentés, amely „meg van írva” a szent könyvekben. A tudomány, vagy kísérleti úton, vagy pedig a gondolkodás szigorú logiaki útján létrehozott szellemi építmények alkotásával igyekszik saját területén lényeges összefüggéseket, objektív törvényszerűségeket feltárni, s ezáltal az emberi megismerést új utakra vinni. A teológia semmivel nem bizonyítható, még csak nem is axiomatikus alapokból építi fel — sokszor egészen hibás logikával — a maga építményét, amelyet tudománynak nevez, noha 2000 év óta semmi új összefüggést és előbbre vivő törvényszerűséget nem produkált. A tudomány minden téte** lét bizonyítja, a vallás ezzel szemben csak „kijelent”. Kijelentéseit, megállapításait, dogmáit a hivő köteles elfogadni. A teológia oldaláról arra hivatkoznak ugyan, hogy a természettudományok tanításánál, művelésénél is sok régi és más kutató eredményeit kell bizonyítás nélkül elfogadni, elhinni, ami igaz is; csakhogy erre senki sem köteles, ha akar, saját maga végigjárhatja bármely tétel, törvény bizonyításának útját, ami a vallás tételeivel kapcsolatban nem áll fenn. Pl. Mária testben való mennybemenetelének dogmája tekintetében sincs más választási lehetőség, mint elhinni, vagy nem hinni. A tudomány megállapításai úgy válnak törvényekké, hogy az első közlések után a világ minden táján élő tudósok tucatjai, olykor százai, megismétlik a kérdéses kísérletet, mérést, gondolatmenetet, tehát a tudományos tételeket részben a reprodukálhatóságuk teszi tudományossá. A hittételek terén éppen a reprodukálhatóság hiányzik alapvetően. A tárgyilagos (tehát nem egyhá- zilag ellenőrzött és sugalmazott) természettudományos ellenőrzés fényében egyetlen csoda sem minősült még csodának, ami jelenség pedig előfordult, pl. egyes „szent” kutaknál történt gyógyulások, azok kimutathatóan reprodukálható természetes jelenségeknek bizonyultak. A modern atomfizika óriási berendezésével elemek átalakítását véghezvisz! ugyan, de imádkozással vizet borrá még nem változtatott senki, és egyetlen szent kút vizétől se nőtt ki még levágott kéz, vagy láb. V/I inden modem termé- szettudomány végső soron az igazság kritériumának a gyakorlatot tekinti. Bármely elvont tétel csak annyiban mondható igaznak, amennyiben a természettel, a gyakorlattal összhangban áll. Amíg ez nem tűnik ki, addig csak hipotézis. S ha egy természet- tudományos törvényről ismereteink fejlődése során kitűnik, hogy nem áll megfelelő összhangban a gyakorlattal, elveszti törvény jellegét, vagy hatóköre szűkebbé lesz. A hittételek igazságát — az egyház szerint — a kinyilatkoztatás adja meg. Ámde ez maga is csak „kinyilatkoztatás”, aminek semmi bizonyító ereje nincsen. A biblia, a világnak semmiből való teremtésén kezdve, egész sor — a természetre vonatkozó — megállapítást tesz, amelyet egy természettudományi szempontból primitív korban — olykor költői fantáziájú — emberek meséltek, írtak le. Ez a „biblikus természettudományi világkép” évezredek óta mitsem fejlődött, ami már önmagában is bizonyítja tudománytalan voltát. Mindezeken túlmenően, a vallás nem is tartott igényt a világi tudományokra, sőt ösztönösen érezve a veszélyt, amit a tudomány a vallásra nézve jelent, radikálisan üldözte azt és művelőit. Élesen elhatárolta' magát a tudománytól, s ez az elhatárolás még , némely esetben ma is feltalálható. A „megtestesülés” dogmájára vonatkozólag így ír egyik levelezőjének az Űj Ember 1952. január 13-i számában: „Miért akarja ésszel felfogni? Mi sem tudjuk, senki sem tudja, ez hit dolga. Hiszen éppen ott kezdődik a hit világa, ahol az okoskodó emberi ész véget ér.” Ezzel a megállapítással tökéletesen egyet is érthetünk. Ahhoz tehát, hogy a hit világa kezdődhessen, valahol véget kell érnie az okoskodó emberi észnek. Ezért tagadja az egyház a világ megismerhetőségét, azért állítja, hogy az emberi tudat véges. A világ egy része megismerése, azaz a külső megismerés után jön a „belső megismerés”, amelynek az az óriási előnye, hogy nem szorul bizonyításra, módszere az érzelmi elhitetés és a szuggeszció, mozgatója az isteni célszerűség: a finalitás. j\/f ivei azonban minden teológiai vágyálom ellenére az emberi megismerés csak nem ütközik végső határokba, az egyház is kénytelen volt először „ancilla theolo- giae” viszonylatban megengedni az engedélye nélkül is fejlődésnek indult tudomány létezését; a múlt századtól pedig immár segélykérőén támaszkodik a nagyhatalommá lett modem természettudományra. Mi okozta ezt a „rugalmas” változást? Egyrészt azok az évszázadokon át tartó csata- vesztések, amelyeket az egyház a természettudományokkal vívott harcában sorra elszenvedett. Mert Galileit, a 70 éves öreget ugyan örök fogságra ítélték, akárcsak De Dominit, aki a szivárvány keletkezésének természettudományos magyarázatát adta; Giordano Brúnót a világ végtelenségének hirdetéséért megégették, Campa- nellét, mert Arisztotelész tekintélyét támadta, 27 évi börtönre ítélték... mindez azonban végül is minden gondolkodó ember szemében olyan csorbát ejtett a vallás tekintélyén, ami már teljes csata- vesztést jelentett. De más oka is van e rugalmas változásnak: „A theoló- giának azért van szüksége kifejezetten tudományos köntösre, mert a mai kor személytelenül gondolkodó embere előtt csupán az elvont tudományos gondolkodás síkjában elhangzó... bizonyság- tétele által tudja magát érthetővé tenni.” (Egyházi dogmatika 1—8 §. 22—23. lap. Vasadi.) E z a megállapítás is igaz, ha az „érthetővé” szó helyére az „elhihetővé” szót tesszük. Vagyis: a modern kor tanult, felvilágosult embere az igazolható, a bizonyított tételeknek, azaz a tudománynak elhinné, amit a vallásnak nem hisz el. Ehhez természetesen az kellene, hogy a modern természettudomány alátámassza a vallás tételeit. Ennek azonban épp az ellenkezőjét teszi. Ezért az egyház kétféleképpen hirdeti az igét: a tanulatlan tömegek számára (pl. a gyarmatokon, vagy a nem iskolázott európai kizsákmányoltak, spanyol parasztok, stb. számára) az ezer évvel ezelőtti módon, tudományellenesen, sokszor a durva babona színvonalán. A modern, tanult ember számára pedig válogat a modem tudomány fejezetei közül. Haladó természettudományos megállapításokat — ameddig csak lehet —, mint megbízhatatlan hipotéziseket visszautasít. (Darwinizmust — egyes USA tagállamokban még ma is; Prohászka harca az atomok létezése ellen a XX. században), ezzel szemben erősen hipotézis jellegű tételekbe görcsösen belekapaszkodik és saját szájíze szerint tálalja. (Pl. az entrópia tételt — hőhalál elmélete —, amit a világegyetemre természettudományosán soha nem igazoltak; vagy az égitestek színképvonalainak vöröseltolódásából következtetett a világegyetem tágulási elméletét.) Minden haladó természettudományos eszmét támad, s csak évtizedes (néha évszázados) késéssel ismer el. Pázmány Péter Válogatott munkái 197. oldalán olvassuk: „Csak azt sem tudjuk, mint légyen, hogy annyi sok es nagy folyóvizek szakadnak a tengerbe, s a tenger még sem árad?” A 19. lapon azon csodálkozik, honnan van a kút- ban a víz, s természetesen istennek tulajdonítja, hogy a „Föld ez világnak közepette fundamentom és támasztó oszlop nélkül felfüggesztett... Mert oktalan barom, az valaki nem csodálkozik, honnan légyen, hogy midőn a főidből egy marokkal fölemelünk, mindjárt alárohan, az egész föld pedig mozdulatlanul áll egy helyben . . .” (19—20. o ) írja ezeket Galilei és Newton után. T> rohászkának az a véle- ménye, hogy „az atomizmus egy hipotézis ... semmivel sem több”. (Isten és világ 38. lap.) „Üj . organikus alakok létrehozásáról beszélni, ez már nemcsak nem világos, de alaptalan, sületlen nagyképűsködés” írja ugyancsak ő (Hit és ész. 165.) Micsurin, Pavlov kortársa. Minden területen hadállást épít ki, ahol a természettudomány még nem gyújtott világosságot. Az újabb, még kidolgozatlan hipotézisek felhasználása, vagy helyes tudományos tételekből vont hamis következtetések (pl. a bizonyialanság; tételekből az, hogy elérkeztünk a fizikai megismerés lehetőségeinek határáig) azért is praktikusak, mert ezeken a területeken az ún. művelt ember sincs egészen otthon, s így olyan ' tálalásban kapja: nézd. ezt nem elhinni kell, ezt a tudomány mondja, annak pedig igazán hihetsz, hiszen az bizonyít. XII. Pius a Szentszéki Akadémián 1951. november 23-án ezt mondta többek között: „Sok spirális köd vizsgálata arra vezetett — bár az eredményt egyes kikötések és fenntartások mérsékelt értékűvé teszik —, hogy ezek a távoli galaktikus rendszerek állandóan távolodnak egymástól. . Ha ... ezt a folyamatot visz- szafelé követjük, arra az eredményre jutunk, hogy 1—10 milliárd évvel ezelőtt az ösz- szes spirális ködképek anyága viszonylag szűk térben volt összenyomva, amikoris a kozmikus folyamatok kezdetüket vették.” Ugye milyen természettudományosán hangzik? Ki is kételkedik ebben? Pedig ebben a következő a logika: délben egy óra tájt az utcákon az iskolából távolodó gyermekeket látni. Visszafelé okoskodva tehát néhány perccel ezelőtt ez az összes gyerek viszonylagosan szűk helyen — az iskolában — volt összetömörítve, amikoris a gyermekek (és az Losonczi Pál földművelés- ügyi miniszter a kormány Tájékoztató Hivatalában rendezett sajtóértekezleten a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről, a jövedelemelosztásról, a mezőgazdasági beruházásokról, a sertéstenyésztésről, a húsellátásról és más időszerű kérdésekről tájékoztatta az újságírókat. — Hosszú éveken át folyt a vita arról — mondotta elöljáróban —, meg lehet-e oldani egy időben a kettős feladatot: a mezőgazdaság szocialista átszervezését és a termelés színvonalának fenntartását, sőt növelését. Immár az élet válaszolt igennel erre a kérdésre. ' Termelőszövetkezeteink jelenleg 9,1 millió holdon gazdálkodnak, ebből körülbelül 400 000 hold az alacsonyabb típusú szövetkezetek területe. Mezőgazdasági termelőszövetkezeteinkben jelenleg 1 002 000 család van, taglétszámuk 1 131 000. A termelőszövetkezetek eredményes gazdálkodását, fejlődését mutatja a közös vagyon növekedése. Ennek összértéke a tavaly előtti 6774 millió forintról 12 059 millió forintra növekedett. A tavaly előtti 3500 millióról 6631 millió forintra emelkedett a forgóeszköz-állomány, tehát a félretett takarmány, vetőmag, stb. értéke. Ez azt mutatja, hogy a szövetkezeti parasztok egyre tervszerűbben alapozzák meg gaz- dálkozásukat, jövőjüket. A múlt évben 5064 millió forint értékű beruházást valósítottak meg. A meghatározott 10 százalékkal szemben a jövedelem 18 százalékát fordították a fel nem osztható szövetkezeti alap növelésére. Ez is a szövetkezetek erősödését mutatja. Az idei feladatokról szólva, elmondotta a miniszter, hogy termelőszövetkezeteinknek mintegy húsz százaléka ma még az átlagosnál gyengébben gazdálkodik. Ezek -a szövetkezetek holdanként átlagosan mintegy ezer forinttal kevesebbet termelnek az országos átlagnál. Most arra összpontosítjuk erőinket, hogy ezek a szövetkezetek mielőbb legalább a közepesek szintjére emelkedjenek, mert a gazdálkodásuk megjavításával nyert termelési többlet értéke elérheti a másfélmilliárd forintot. Csaknem ezer szakembert küldtünk most a gyengébben gazdálkodó szövetkezetekbe, a megyék és a járások is egyik fő feladatuknak tekintik támogatásukat. Sok helyen már mutatkozik is az eredmény. Ezután a munkadíjazási, jövedelemelosztási módszerekről beszélt, hangsúlyozta, hogy mindazokat a módszereket helyeslik a minisztériumban, amelyek a szövetkezeti gazdákat fokozottabb, jobb munkára ösztönzik. tehát elősegítik a termelés és az árutermelés növekedését, biztosítják, hogy a jövedelem elosztása iskola) „létezésének folyamata” kezdetét vette. A galaktikák kialakulása; kozmikus folyamatok: a égitestek születése és pusztulása, atommagok és atomok átalakulása, felépülése: mindezek részben vagy egészben még felderítetlenek, de annyi máris biztos, hogy nem egyirányúak: a fejlődés fel és lefelé ívelő szakasza egymás mellett és után az egész belátható anyagi világban: ez már nem hipotézis, de tény. Bármilyen az akadékoskodás a fejlődés örök rendjén nem változtat. Az emberiség kinő a szugesztió gyámsága alól, a tudomány nagykorúvá teszi, Ez a folyamat nemcsak, hogy nem akadályozható meg, hanem egyre gyorsulóvá válik. Az egyház kétségtelenül szebb lapokat kapna az emberiség kultúrtörténetében, ha legfőbb vezetői nem szövetkeznének életre-halálra mindennel ami ember-ellenes, haladásellenes: fasizmussal, imperia- limussal, háborús gyújtoga- tókkal. Darvas Andor a végzett munka mennyisége és minősége arányában történjék. Losonczi Pál beszélt a mező- gazdasági építkezések meggyorsításáról is. Rámutatott arra, hogy az építést beruházásoknál is nagyobb rugalmasságra. több kezdeményezésre van szükség. Termelőszövetkezeteinkben már a múlt évben áttértek az egyszerű szerfás istállóépítkezésre. Az idén már 7600 szerfás növendékmarha- istálló, sertéshizlaló, fiaztaló. stb. épül, 3600-zal több, mint tavaly. Nem kis feladat ‘ a raktározás megoldása sem. A szövetkezeti községben, ahol nem volt szükséges külön terményforgalmi raktár fenntartása, több helyen már átadták a termelőszövetkezeteknek. Tavalyelőtt csaknem 9000, tavaly pedig mintegy 8000 vagon befogadóképességű raktárt vettek át a szövetkeztek. Az átadás az idén is folytatódik, de még ez sem szünteti meg a raktározási gondokat. A közös gazdaságoknak ezért ki kell hasz- nálniok minden helyi lehetőséget, szükség• esetén még a tagok házának padlásterét is. A mezőgazdaság gépesítésével kapcsolatos kérdésekre válaszolva a miniszter elmondotta, hogy az idei aratáshoz 4970 kombájn, rendre arató és 4940 kévekötő aratógép áll rendelkezésre. A termelőszövetkezetekben 3200 arató-cséplőgép, 930 rendre arató és 3880 kévekötő-aratógép segíti a munkát, ami azt jelenti, hogy a közös gazdaságok kalászos vetésterületük 57 százalékáról tudják már géppel betakarítani a termést. Tavaly ez az arány 45 százalék volt. Az állattenyésztés alakulásával — ezen belül a húshiánnyal — foglalkozó kérdésekre a következőket válaszolta: — Egyáltalán nem helyes — válaszolta —, ha a húshiányt csak, vagy éppenséggel elsősorban a mezőgazdaság szocialista átszervezésével hozzák összefüggésbe, ahogyan ezt jónéhányan teszik. Amikor még az egyéni gazdaságok voltak döntő túlsúlyban és a termelőszövetkezetek a szántóterületnek még csak egynegyedén sem gazdálkodtak, akkor is előfordult — nem is egy ízben —, hogy nem lehetett elegendő húst kapni. Kijelentem, hogy éppen a mező- gazdaság szocialista átszervezése biztosítja majd a probléma végleges megoldását. Intézkedéseinknek és a termelőszövetkezetek növekvő érdeklődésének köszönhetően örvendetesen nő a baromfiállomány. A keltető állomások nem is győzik csibével ellátni a szövetkezeteket és állami gazdaságokat. Jelentős anyagi eszközökkel mozdítjuk elő is gyorsítjuk meg a baromfitenyésztés fejlesztését. A hústermelés fokozását azzal is előmozdíthatjuk, hogy gyorsított ütemben megteremtjük a korszerű takarmányozás alapjait. Takarmánykeverő üzemeket állítottunk fel és továbbiakat is létesítünk, mert a keverékek iránt országszerte igen nagy a kereslet. A növénytermesztés helyzetéről beszélt még a miniszter, majd ismertette, hogyan készült fel a parasztság az aratás gyors elvégzésére. Losonczi Pál végül részletesen válaszolt a falura küldött szakemberek munkájára és a mezőgazdasági szakemberek képzésére vonatkozó kérdésekre : — Nagy gondot fordítunk a mezőgazdasági szakmunkás- képzésre. Az ötéves terv idejében mintegy százezer szakmunkást akarunk kiképezni, főként a növénytermelés egyes speciális ágaiban. Az oktatást, egyben a korszerű termelési, gazdálkodási módszerek elterjesztését a most létrehozott bemutató üzemek is segítik. A tanácsok járásonként két-három, az országban összesen 380 bemutató gazdaságot jelöltek ki. Ez az elosztás azért is igen jó, mert lehetőséget ad arra, hogy a ma még az átlagosnál gyengébben gazdálkodó termelő- szövetkezetek tanulmányozhassák a közelükben levő, nagyjából azonos adottságokkal rendelkező, jól működő szövetkezetek munkáját. Úgy gondoljuk, hogy az így szerezhető jó tapasztalatok átvétele — a már említett intézkedések mellett — elősegíti ezeknek a szövetkezeteknek gyorsabb fejlődését, s ilyen módon az egész szocialista mezőgazdaság egyre több terméket tud majd adni' a népgazdaságnak — mondotta befejezésül. A ezocialísfa országok tudósítóinak találkozása az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának küldöttségé rel GENF (TASZSZ): Az Algé- rendelkezésről amelynek ki riai Köztársaság ideiglenes kell terjednie egész Algériára. kormányának és az eviani tár- Gyakorlatilag még nem kez- gyalasokon reszt vevő küldött- dődött meg az igazi tárgyalás sége pénteken este fogadta a a napirenden szereplő főbb szocialista országokból érke- kérdésekről. Mi mindent elkö- zett újságírók egy csoportját. vetünk, hogy a megbeszélések Békaszem, az algériai sikeresen érjenek véget. Igaz küldöttség vezetője, Ahmed — és ezt meg kell mondanunk, Francis, Ahmed Bumendzsel _ högy a francia kormány és az algériai küldöttség más első intézkedései, amelyeket tagjai elbeszélgettek az újság- mi manővernek tekintünk, írókkal. nem segftik elő a tárgyalások Küldöttségünk — mondotta sikerét. A francia kormány az Krim Belkaszem — az Algériai eviani tárgyalások közepette Köztársaság ideiglenes kor- egyoldalú parancsot adott az mányának helyettes vezetője algériai „támadó hadművele- — azért jött ide, hogy végle— tek megszüntetésere■ Hátunk ges megoldást találjon az al- mögött fordultak a nemzeti fel- gériai problémára. A nép ha- szabaditási front harcosaihoz, talmazott fel bennünket erre, Mindazonáltal — mondotta amelyik hetedik éve harcol Krim Belkaszem — folytatjuk függetlenségének 'kivívásáért, a munkát és minden erőfeszí- Az algériai küldöttség meg- tést megteszünk, hogy pozitív egyezést akar elérni az ön- eredmények szülessenek. (MTI) A Vámosgyörki Kossuth Termelőszövekezet 90x90 átmérőjű, bármilyen HOSSZÚ RÖNK • fűrészárura történő fa felvágását vállalja Mindennemű BÜTOR.FÄT 0,75 mm-től 4 mm-ig furnírnak késelve, bérvágás- * ban feldolgozunk. Cím: MTSZ, VÁMOSGYÖRX Telefon 9.
