Népújság, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-28 / 124. szám

2 NEPOJ9ÄO IMI. május 28., vasárnap 6 TIT szwflmnm Losonczi Pál földművelésügyi miniszter sajtótájékoztatója a mezőgazdaság időszerű kérdéseiről Egyház — Tudomány — Haladás A modern természettudomány és a vallás A modern tudomány, de n általában a tudomány és a vallás nemcsak társadal­mi funkciójuknál fogva ellen­tétesek, hanem alapvető lénye­güknél fogva is azok. Mindazok a kritériumok, amelyek a tudományt tudo­mánnyá teszik, eleve nem le­hetnek meg a vallásban, mert ha meglennének, a vallás meg­szűnne vallás lenni. Ez a meg­állapítás talán különösnek hangzik éppen manapság, ami­kor a vallás egyes tételeit igyekszik természettudományos tételekkel alátámasztani, de a következőkben ezt igazolni fogjuk. A természettudományok mindegyike a természet meg­figyeléséből indul ki, alapvető tételeit onnan veszi. Ez vonat­kozik az összes elméleti jelle­gű természettudományokra is (mint pl. az elméleti fizika). A vallás, főleg a kereszténység, ezt az alapot teljességgel nél­külözi; alapja az isteni kije­lentés, amely „meg van írva” a szent könyvekben. A tudomány, vagy kísérleti úton, vagy pedig a gondolko­dás szigorú logiaki útján lét­rehozott szellemi építmények alkotásával igyekszik saját te­rületén lényeges összefüggése­ket, objektív törvényszerűsé­geket feltárni, s ezáltal az em­beri megismerést új utakra vinni. A teológia semmivel nem bi­zonyítható, még csak nem is axiomatikus alapokból építi fel — sokszor egészen hibás logikával — a maga építmé­nyét, amelyet tudománynak nevez, noha 2000 év óta semmi új összefüggést és előbbre vivő törvényszerűséget nem produ­kált. A tudomány minden téte­** lét bizonyítja, a vallás ezzel szemben csak „kijelent”. Kijelentéseit, megállapításait, dogmáit a hivő köteles elfogad­ni. A teológia oldaláról arra hivatkoznak ugyan, hogy a természettudományok tanítá­sánál, művelésénél is sok régi és más kutató eredményeit kell bizonyítás nélkül elfogad­ni, elhinni, ami igaz is; csak­hogy erre senki sem köteles, ha akar, saját maga végigjár­hatja bármely tétel, törvény bizonyításának útját, ami a vallás tételeivel kapcsolatban nem áll fenn. Pl. Mária test­ben való mennybemenetelének dogmája tekintetében sincs más választási lehetőség, mint elhinni, vagy nem hinni. A tudomány megállapításai úgy válnak törvényekké, hogy az első közlések után a világ minden táján élő tudósok tu­catjai, olykor százai, megis­métlik a kérdéses kísérletet, mérést, gondolatmenetet, tehát a tudományos tételeket rész­ben a reprodukálhatóságuk te­szi tudományossá. A hittételek terén éppen a reprodukálható­ság hiányzik alapvetően. A tárgyilagos (tehát nem egyhá- zilag ellenőrzött és sugalma­zott) természettudományos el­lenőrzés fényében egyetlen csoda sem minősült még cso­dának, ami jelenség pedig elő­fordult, pl. egyes „szent” ku­taknál történt gyógyulások, azok kimutathatóan reprodu­kálható természetes jelensé­geknek bizonyultak. A modern atomfizika óriási berendezésé­vel elemek átalakítását vég­hezvisz! ugyan, de imádkozás­sal vizet borrá még nem vál­toztatott senki, és egyetlen szent kút vizétől se nőtt ki még levágott kéz, vagy láb. V/I inden modem termé- szettudomány végső so­ron az igazság kritériumának a gyakorlatot tekinti. Bármely elvont tétel csak annyiban mondható igaznak, amennyi­ben a természettel, a gyakor­lattal összhangban áll. Amíg ez nem tűnik ki, addig csak hipotézis. S ha egy természet- tudományos törvényről isme­reteink fejlődése során kitűnik, hogy nem áll megfelelő össz­hangban a gyakorlattal, el­veszti törvény jellegét, vagy hatóköre szűkebbé lesz. A hittételek igazságát — az egyház szerint — a kinyilat­koztatás adja meg. Ámde ez maga is csak „kinyilatkozta­tás”, aminek semmi bizonyító ereje nincsen. A biblia, a vi­lágnak semmiből való terem­tésén kezdve, egész sor — a természetre vonatkozó — meg­állapítást tesz, amelyet egy természettudományi szempont­ból primitív korban — olykor költői fantáziájú — emberek meséltek, írtak le. Ez a „bib­likus természettudományi vi­lágkép” évezredek óta mitsem fejlődött, ami már önmagában is bizonyítja tudománytalan voltát. Mindezeken túlmenően, a vallás nem is tartott igényt a világi tudományokra, sőt ösz­tönösen érezve a veszélyt, amit a tudomány a vallásra nézve jelent, radikálisan ül­dözte azt és művelőit. Élesen elhatárolta' magát a tudo­mánytól, s ez az elhatárolás még , némely esetben ma is feltalálható. A „megtestesülés” dogmájára vonatkozólag így ír egyik levelezőjének az Űj Ember 1952. január 13-i számá­ban: „Miért akarja ésszel fel­fogni? Mi sem tudjuk, senki sem tudja, ez hit dolga. Hi­szen éppen ott kezdődik a hit világa, ahol az okoskodó em­beri ész véget ér.” Ezzel a megállapítással tö­kéletesen egyet is érthetünk. Ahhoz tehát, hogy a hit vilá­ga kezdődhessen, valahol vé­get kell érnie az okoskodó emberi észnek. Ezért tagadja az egyház a világ megismer­hetőségét, azért állítja, hogy az emberi tudat véges. A vi­lág egy része megismerése, azaz a külső megismerés után jön a „belső megismerés”, amelynek az az óriási előnye, hogy nem szorul bizonyításra, módszere az érzelmi elhitetés és a szuggeszció, mozgatója az isteni célszerűség: a finalitás. j\/f ivei azonban minden teológiai vágyálom el­lenére az emberi megismerés csak nem ütközik végső hatá­rokba, az egyház is kénytelen volt először „ancilla theolo- giae” viszonylatban megen­gedni az engedélye nélkül is fejlődésnek indult tudomány létezését; a múlt századtól pe­dig immár segélykérőén tá­maszkodik a nagyhatalommá lett modem természettudo­mányra. Mi okozta ezt a „rugalmas” változást? Egyrészt azok az évszázadokon át tartó csata- vesztések, amelyeket az egy­ház a természettudományok­kal vívott harcában sorra el­szenvedett. Mert Galileit, a 70 éves öre­get ugyan örök fogságra ítél­ték, akárcsak De Dominit, aki a szivárvány keletkezésének természettudományos magya­rázatát adta; Giordano Brúnót a világ végtelenségének hir­detéséért megégették, Campa- nellét, mert Arisztotelész te­kintélyét támadta, 27 évi bör­tönre ítélték... mindez azon­ban végül is minden gondol­kodó ember szemében olyan csorbát ejtett a vallás tekin­télyén, ami már teljes csata- vesztést jelentett. De más oka is van e rugal­mas változásnak: „A theoló- giának azért van szüksége ki­fejezetten tudományos kön­tösre, mert a mai kor sze­mélytelenül gondolkodó em­bere előtt csupán az elvont tudományos gondolkodás sík­jában elhangzó... bizonyság- tétele által tudja magát ért­hetővé tenni.” (Egyházi dog­matika 1—8 §. 22—23. lap. Vasadi.) E z a megállapítás is igaz, ha az „érthetővé” szó helyé­re az „elhihetővé” szót tesszük. Vagyis: a modern kor tanult, felvilágosult embere az igazol­ható, a bizonyított tételeknek, azaz a tudománynak elhinné, amit a vallásnak nem hisz el. Ehhez természetesen az kel­lene, hogy a modern termé­szettudomány alátámassza a vallás tételeit. Ennek azonban épp az ellenkezőjét teszi. Ezért az egyház kétféleképpen hir­deti az igét: a tanulatlan tö­megek számára (pl. a gyarma­tokon, vagy a nem iskolázott európai kizsákmányoltak, spa­nyol parasztok, stb. számára) az ezer évvel ezelőtti módon, tudományellenesen, sokszor a durva babona színvonalán. A modern, tanult ember számá­ra pedig válogat a modem tu­domány fejezetei közül. Haladó természettudomá­nyos megállapításokat — amed­dig csak lehet —, mint megbíz­hatatlan hipotéziseket vissza­utasít. (Darwinizmust — egyes USA tagállamokban még ma is; Prohászka harca az atomok létezése ellen a XX. század­ban), ezzel szemben erősen hi­potézis jellegű tételekbe gör­csösen belekapaszkodik és sa­ját szájíze szerint tálalja. (Pl. az entrópia tételt — hőhalál elmélete —, amit a világegye­temre természettudományosán soha nem igazoltak; vagy az égitestek színképvonalainak vö­röseltolódásából következtetett a világegyetem tágulási elmé­letét.) Minden haladó termé­szettudományos eszmét támad, s csak évtizedes (néha évszá­zados) késéssel ismer el. Pázmány Péter Válogatott munkái 197. oldalán olvassuk: „Csak azt sem tudjuk, mint légyen, hogy annyi sok es nagy folyóvizek szakadnak a tengerbe, s a tenger még sem árad?” A 19. lapon azon cso­dálkozik, honnan van a kút- ban a víz, s természetesen is­tennek tulajdonítja, hogy a „Föld ez világnak közepette fundamentom és támasztó oszlop nélkül felfüggesztett... Mert oktalan barom, az vala­ki nem csodálkozik, honnan légyen, hogy midőn a főidből egy marokkal fölemelünk, mindjárt alárohan, az egész föld pedig mozdulatlanul áll egy helyben . . .” (19—20. o ) írja ezeket Galilei és Newton után. T> rohászkának az a véle- ménye, hogy „az ato­mizmus egy hipotézis ... sem­mivel sem több”. (Isten és vi­lág 38. lap.) „Üj . organikus alakok létrehozásáról beszél­ni, ez már nemcsak nem vilá­gos, de alaptalan, sületlen nagyképűsködés” írja ugyan­csak ő (Hit és ész. 165.) Mi­csurin, Pavlov kortársa. Minden területen hadállást épít ki, ahol a természettudo­mány még nem gyújtott vilá­gosságot. Az újabb, még kidolgozat­lan hipotézisek felhasználása, vagy helyes tudományos téte­lekből vont hamis következ­tetések (pl. a bizonyialanság; tételekből az, hogy elérkez­tünk a fizikai megismerés le­hetőségeinek határáig) azért is praktikusak, mert ezeken a területeken az ún. művelt em­ber sincs egészen otthon, s így olyan ' tálalásban kapja: nézd. ezt nem elhinni kell, ezt a tu­domány mondja, annak pedig igazán hihetsz, hiszen az bi­zonyít. XII. Pius a Szentszéki Aka­démián 1951. november 23-án ezt mondta többek között: „Sok spirális köd vizsgálata arra vezetett — bár az ered­ményt egyes kikötések és fenn­tartások mérsékelt értékűvé teszik —, hogy ezek a távoli galaktikus rendszerek állan­dóan távolodnak egymástól. . Ha ... ezt a folyamatot visz- szafelé követjük, arra az ered­ményre jutunk, hogy 1—10 milliárd évvel ezelőtt az ösz- szes spirális ködképek anyága viszonylag szűk térben volt összenyomva, amikoris a koz­mikus folyamatok kezdetüket vették.” Ugye milyen természettudo­mányosán hangzik? Ki is ké­telkedik ebben? Pedig ebben a következő a logika: délben egy óra tájt az utcákon az is­kolából távolodó gyermekeket látni. Visszafelé okoskodva te­hát néhány perccel ezelőtt ez az összes gyerek viszonylago­san szűk helyen — az iskolá­ban — volt összetömörítve, amikoris a gyermekek (és az Losonczi Pál földművelés- ügyi miniszter a kormány Tá­jékoztató Hivatalában rende­zett sajtóértekezleten a terme­lőszövetkezeti mozgalom hely­zetéről, a jövedelemelosztásról, a mezőgazdasági beruházások­ról, a sertéstenyésztésről, a húsellátásról és más időszerű kérdésekről tájékoztatta az új­ságírókat. — Hosszú éveken át folyt a vita arról — mondotta elöljá­róban —, meg lehet-e oldani egy időben a kettős feladatot: a mezőgazdaság szocialista át­szervezését és a termelés szín­vonalának fenntartását, sőt növelését. Immár az élet vála­szolt igennel erre a kérdésre. ' Termelőszövetkezeteink jelenleg 9,1 millió holdon gazdálkodnak, ebből kö­rülbelül 400 000 hold az alacsonyabb típusú szövet­kezetek területe. Mezőgaz­dasági termelőszövetkeze­teinkben jelenleg 1 002 000 család van, taglétszámuk 1 131 000. A termelőszövetkezetek ered­ményes gazdálkodását, fejlődé­sét mutatja a közös vagyon növekedése. Ennek összértéke a tavaly előtti 6774 millió fo­rintról 12 059 millió forintra növekedett. A tavaly előtti 3500 millióról 6631 millió fo­rintra emelkedett a forgóesz­köz-állomány, tehát a félretett takarmány, vetőmag, stb. érté­ke. Ez azt mutatja, hogy a szö­vetkezeti parasztok egyre terv­szerűbben alapozzák meg gaz- dálkozásukat, jövőjüket. A múlt évben 5064 millió forint értékű beruházást valósítottak meg. A meghatározott 10 szá­zalékkal szemben a jövedelem 18 százalékát fordították a fel nem osztható szövetkezeti alap növelésére. Ez is a szövetkeze­tek erősödését mutatja. Az idei feladatokról szólva, elmondotta a miniszter, hogy termelőszövetkezeteinknek mintegy húsz százaléka ma még az átlagosnál gyengébben gazdálkodik. Ezek -a szövetke­zetek holdanként átlagosan mintegy ezer forinttal keve­sebbet termelnek az országos átlagnál. Most arra összponto­sítjuk erőinket, hogy ezek a szövetkezetek mielőbb leg­alább a közepesek szintjére emelkedjenek, mert a gazdál­kodásuk megjavításával nyert termelési többlet értéke elér­heti a másfélmilliárd forintot. Csaknem ezer szakembert küldtünk most a gyengébben gazdálkodó szövetkezetekbe, a megyék és a járások is egyik fő feladatuknak tekintik támo­gatásukat. Sok helyen már mu­tatkozik is az eredmény. Ezután a munkadíjazási, jö­vedelemelosztási módszerekről beszélt, hangsúlyozta, hogy mindazokat a módszere­ket helyeslik a miniszté­riumban, amelyek a szö­vetkezeti gazdákat foko­zottabb, jobb munkára ösz­tönzik. tehát elősegítik a termelés és az árutermelés növekedését, biztosítják, hogy a jövedelem elosztása iskola) „létezésének folyama­ta” kezdetét vette. A galaktikák kialakulása; kozmikus folyamatok: a égitestek születése és pusztu­lása, atommagok és atomok átalakulása, felépülése: mind­ezek részben vagy egészben még felderítetlenek, de annyi máris biztos, hogy nem egy­irányúak: a fejlődés fel és le­felé ívelő szakasza egymás mellett és után az egész be­látható anyagi világban: ez már nem hipotézis, de tény. Bármilyen az akadékoskodás a fejlődés örök rendjén nem változtat. Az emberiség kinő a szugesztió gyámsága alól, a tudomány nagykorúvá teszi, Ez a folyamat nemcsak, hogy nem akadályozható meg, ha­nem egyre gyorsulóvá válik. Az egyház kétségtelenül szebb lapokat kapna az emberiség kultúrtörténetében, ha leg­főbb vezetői nem szövetkezné­nek életre-halálra mindennel ami ember-ellenes, haladás­ellenes: fasizmussal, imperia- limussal, háborús gyújtoga- tókkal. Darvas Andor a végzett munka mennyi­sége és minősége arányá­ban történjék. Losonczi Pál beszélt a mező- gazdasági építkezések meg­gyorsításáról is. Rámutatott arra, hogy az építést beruhá­zásoknál is nagyobb rugalmas­ságra. több kezdeményezésre van szükség. Termelőszövetke­zeteinkben már a múlt évben áttértek az egyszerű szerfás istállóépítkezésre. Az idén már 7600 szerfás növendékmarha- istálló, sertéshizlaló, fiaztaló. stb. épül, 3600-zal több, mint tavaly. Nem kis feladat ‘ a raktáro­zás megoldása sem. A szövet­kezeti községben, ahol nem volt szükséges külön termény­forgalmi raktár fenntartása, több helyen már átadták a termelőszövetkezeteknek. Ta­valyelőtt csaknem 9000, tavaly pedig mintegy 8000 vagon be­fogadóképességű raktárt vettek át a szövetkeztek. Az átadás az idén is folytatódik, de még ez sem szünteti meg a raktá­rozási gondokat. A közös gaz­daságoknak ezért ki kell hasz- nálniok minden helyi lehető­séget, szükség• esetén még a tagok házának padlásterét is. A mezőgazdaság gépesítésé­vel kapcsolatos kérdésekre vá­laszolva a miniszter elmon­dotta, hogy az idei aratáshoz 4970 kombájn, rendre ara­tó és 4940 kévekötő arató­gép áll rendelkezésre. A termelőszövetkezetekben 3200 arató-cséplőgép, 930 rendre arató és 3880 kéve­kötő-aratógép segíti a mun­kát, ami azt jelenti, hogy a közös gazdaságok kalászos vetésterületük 57 százalé­káról tudják már géppel betakarítani a termést. Ta­valy ez az arány 45 száza­lék volt. Az állattenyésztés alakulá­sával — ezen belül a hús­hiánnyal — foglalkozó kérdé­sekre a következőket vála­szolta: — Egyáltalán nem helyes — válaszolta —, ha a húshi­ányt csak, vagy éppenséggel elsősorban a mezőgazdaság szocialista átszervezésével hozzák összefüggésbe, ahogyan ezt jónéhányan teszik. Ami­kor még az egyéni gazdaságok voltak döntő túlsúlyban és a termelőszövetkezetek a szán­tóterületnek még csak egyne­gyedén sem gazdálkodtak, ak­kor is előfordult — nem is egy ízben —, hogy nem lehe­tett elegendő húst kapni. Ki­jelentem, hogy éppen a mező- gazdaság szocialista átszerve­zése biztosítja majd a problé­ma végleges megoldását. Intézkedéseinknek és a ter­melőszövetkezetek növekvő érdeklődésének köszönhetően örvendetesen nő a baromfiál­lomány. A keltető állomások nem is győzik csibével ellátni a szövetkezeteket és állami gazdaságokat. Jelentős anyagi eszközökkel mozdítjuk elő is gyorsítjuk meg a baromfite­nyésztés fejlesztését. A hústermelés fokozását az­zal is előmozdíthatjuk, hogy gyorsított ütemben megteremt­jük a korszerű takarmányozás alapjait. Takarmánykeverő üzemeket állítottunk fel és továbbiakat is létesítünk, mert a keverékek iránt országszerte igen nagy a kereslet. A növénytermesztés helyze­téről beszélt még a miniszter, majd ismertette, hogyan ké­szült fel a parasztság az ara­tás gyors elvégzésére. Losonczi Pál végül részlete­sen válaszolt a falura küldött szakemberek munkájára és a mezőgazdasági szakemberek képzésére vonatkozó kérdé­sekre : — Nagy gondot fordítunk a mezőgazdasági szakmunkás- képzésre. Az ötéves terv idejében mintegy százezer szakmun­kást akarunk kiképezni, főként a növénytermelés egyes speciális ágaiban. Az oktatást, egyben a kor­szerű termelési, gazdálkodási módszerek elterjesztését a most létrehozott bemutató üzemek is segítik. A tanácsok járásonként két-három, az or­szágban összesen 380 bemuta­tó gazdaságot jelöltek ki. Ez az elosztás azért is igen jó, mert lehetőséget ad arra, hogy a ma még az átlagosnál gyen­gébben gazdálkodó termelő- szövetkezetek tanulmányoz­hassák a közelükben levő, nagyjából azonos adottságok­kal rendelkező, jól működő szövetkezetek munkáját. Úgy gondoljuk, hogy az így sze­rezhető jó tapasztalatok átvé­tele — a már említett intéz­kedések mellett — elősegíti ezeknek a szövetkezeteknek gyorsabb fejlődését, s ilyen módon az egész szocialista mezőgazdaság egyre több ter­méket tud majd adni' a nép­gazdaságnak — mondotta be­fejezésül. A ezocialísfa országok tudósítóinak találkozása az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának küldöttségé rel GENF (TASZSZ): Az Algé- rendelkezésről amelynek ki riai Köztársaság ideiglenes kell terjednie egész Algériára. kormányának és az eviani tár- Gyakorlatilag még nem kez- gyalasokon reszt vevő küldött- dődött meg az igazi tárgyalás sége pénteken este fogadta a a napirenden szereplő főbb szocialista országokból érke- kérdésekről. Mi mindent elkö- zett újságírók egy csoportját. vetünk, hogy a megbeszélések Békaszem, az algériai sikeresen érjenek véget. Igaz küldöttség vezetője, Ahmed — és ezt meg kell mondanunk, Francis, Ahmed Bumendzsel _ högy a francia kormány és az algériai küldöttség más első intézkedései, amelyeket tagjai elbeszélgettek az újság- mi manővernek tekintünk, írókkal. nem segftik elő a tárgyalások Küldöttségünk — mondotta sikerét. A francia kormány az Krim Belkaszem — az Algériai eviani tárgyalások közepette Köztársaság ideiglenes kor- egyoldalú parancsot adott az mányának helyettes vezetője algériai „támadó hadművele- — azért jött ide, hogy végle— tek megszüntetésere■ Hátunk ges megoldást találjon az al- mögött fordultak a nemzeti fel- gériai problémára. A nép ha- szabaditási front harcosaihoz, talmazott fel bennünket erre, Mindazonáltal — mondotta amelyik hetedik éve harcol Krim Belkaszem — folytatjuk függetlenségének 'kivívásáért, a munkát és minden erőfeszí- Az algériai küldöttség meg- tést megteszünk, hogy pozitív egyezést akar elérni az ön- eredmények szülessenek. (MTI) A Vámosgyörki Kossuth Termelőszövekezet 90x90 átmérőjű, bármilyen HOSSZÚ RÖNK • fűrészárura történő fa felvágását vállalja Mindennemű BÜTOR.FÄT 0,75 mm-től 4 mm-ig furnírnak késelve, bérvágás- * ban feldolgozunk. Cím: MTSZ, VÁMOSGYÖRX Telefon 9.

Next

/
Thumbnails
Contents