Népújság, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-05 / 104. szám

X N EPÜja AG lééi. ötálUé 5., péntek Ésszerű takarékosságot 1 A, íAKARÉKÓSSAG a tdfv- gázdálkodás egyik alapvető követelményé — és következ- mértye. Követelményé, mert takarékosság nélkül nem le­het felhalmozni azokat az anyagi eszközöket, amelyek a irtunké megindításához és tervszerű folytatásához szük­ségesek. Következményé, mert csak a tervgazdálkodás­sal dolgozó népek képesek árrá, hogy hatékonnyá, ered­ményessé tegyék a takarékos­ságot, hogy X vállalat né azért „húzza ősszé a nadrág- szíjat”, mért Y üzembén, ahöl a takarékosságot nem tekintik kőtelezőnek, pocsékolnak. A takarékosság nem kam­pányfeladat. Nem a takaré­kossági hónapban kell tákáré- kdskodni, illetvé nemcsak ak­kor. Mert annak semmi értel­me nincs, hogy amit ma meg­takarítunk, holnap elfecsérel­jük. A mi takarékosságunk ál­landó, permanens takarékos­ság. A nép vagyonával takaré­koskodni — ez hozzátartozik a most születő új munkaer­kölcsökhöz. A mi takarékosságunk a tervgazdálkodást folytató ta­karékossága, nem kíméletlén takarékosság. Nem minden­áron való garasoskodás. Nem követel lehetetlen áldozatokat. Nem kíván ilyet, hisz a mi társadalmunkban az ember a legfőbb érték és a takakékos- ság is az ő érdekeit szolgálja. Az igazi takarékosság legyen valóban takarékosság. Hogyan értjük ezt? Nem takarékos­ság az, ha például a gépet nem javítjuk meg kis hibá­val — takarékosságra hivat­kozva —, s csak akkor állunk neki, amikor már nem lehet vele dolgozni. Az effajta ta­karékosság néha százezrekbe és milliókba kerül. —. Tehát a takarékos vezető előre lát­ja, jelen esetben — milyen veszélyt rejt magában a to­vábbi halogatás, s összehason­lít. Mi kerül többe? Ha azon­nal meg javíttat ja, s a mun­kában nem lesz kiesés, vagy ha igen, csak rövid ideig. Vágy a mostani ezer forin­tért jövőre adna egy milliót, a „jobb ma egy vertéb, mint holnap égy túzok” bölcsesség jegyében. ÖTVEN-SZÄZ ÉVVEL ez­előtt azt mondták az angolok­ra, ők „birodalmi távlatokban gondolkodnak”. Mert az angol burzsoá állam a kisebb mor­zsákat mindig feláldozta, a na­gyobb, a zsírosabb falátért, így tákolta össze — szörnyű kegyótlenkedésékkel — a ma már recsegő-ropogó gyarmat­birodalmat. De azért valamit tanulhatunk tőlük. Helytelen kifejezés lenne azt mondani: „birodálrfti távlat* ban gon- dolkódjunk”, de igenis köte­lességünk a szocializmus táv­lataiban gondolkodni. És a szocializmus távlatai megkö­vetelik, hogy a takarékosság is perspektivikus legyen, elő­relátó. Vain érre példa is bő­ven. Nézzük a rózsásáéntmár- toni bányát. Az üzem féléméit tervét ál­talában 105—106 százalék kö­rül teljesíti, s nem marad el minőség tekintetében sem. Csökkent az önköltség is, a szén tonnáját a tervezett 213,94 forint helyett csak 200,80 forintért termeli. De ugyan­akkor a faanyag-felhasználás és az energia-fogyasztás jóval a tervezett fölött van. Mi de­rül ki ezekből az egymásnak ellentmondó adatokból? Mert ellentmondók, legalábbis úgy látszik: Hogyan is lehet csök­kenteni az önköltséget, ha ugyanakkor több import bá­nyafát használunk fel. Mire használták fel a fa­többletet? Mert 0,5003 köbmé­ter helyett 0,5406 köbmétert építettek be 10 tonnánként. Ez 8,1 százalékos túllépés! A 8,1 SZÁZALÉKOT, de valójában ennél többet, a 23- as front használta fel. Ennél a frontnál a paszportnál jóval nagyobb mennyiségben fo­gyott a bányafa. A front nem­rég egy régi vágat közelébe ért. Régen ilyen esetben abba­hagyták a hajtást, s azt a .ta­lált” vágat másik oldalán foly­tatták tovább. Nem merték „metszeni”, áttörni a meglevő vágatot, veszélyesnek ígérke­zett. De egy ilyen „útkeresz­teződés” mellett három-négy­ezer vagon szén szokott benn­maradni. Négyezer Vagon Szén Rózsaszentmártonbán 40 napi termelés. És négyezer vagon szén megéri ezt a túllépést. Mért a száldeszka tetvét is 4 százalékkal túllépték. S ami eldönti a vitát, s meg­magyarázza, hogy igaza volt-e a vezetőknek, mikor faanyag­túllépést határozták el: a szén tonnáját a negyedév folyamán 13,04 forinttal olcsóbban ter­melték, mint a tervek előírták. A túlteljesített minőségi és mennyiségi terv és az önkölt­ség kedvező alakulása: a per­spektivikus takarékosság ered­ménye. Az ésszerű takarékos­ságé. De eZt a takarékosságot nem szabad összetéveszteni a la­zasággal. A rugalmasság nem azonos a pazarlással, a veze­tők és a dolgozók feladata, hogy esetenként eldöntsék, mi a helyes, s ilyenkor csak azt szabad figyelembe venni, „mit adunk, mit nyerünk”. Ezt kell mérlegre tenni, s ahogy billen a mérleg nyelve, asze­rint kell dönteni. Rossz példát is találtunk ugyanabban a bányában. Nem jól takarékoskodott az idő­vel és az anyaggal Luda Mik­lós vájártanuló, aki Hanicz Mihály vájár utasítása ellené­re is rosszul végezte a bizto­sítást, s a beomlás balesetet okozott. Az emberi élet, a dol­gozó biztonsága olyan „súly”, annak a bizonyos mérlegnek a serpenyőjében, — amely mellett minden más ellenér­ték semmivé lesz. S HA A TAKARÉKOSKO­DÓK nem számolnak azzal, hogy minden az emberért tör­ténik: a takarékosság nem is tervszerű takarékosság. Nem igazi takarékosság. Krajczár Imre Kongói helyzetjelentés 358 holdnyi háztáji területen termelnek kukoricát az atkári Új Elet Tsz tagjai Az atkári Űj Élet Termelő- szövetkezetben a háztáji kuko­rica 358 holdat foglal el. A háztáji kukorica talaját is ugyanúgy készítették elő, vetik be, s kapálják meg kétszer géppel vagy lókapával, mint a közösét. A tagok csak a kézi kapálást és a betakarítást végzik el emberi erővel. A szö­vetkezet vezetősége úgy hatá­rozott: a háztáji kukoricaföl­dekre fordított gépi munkákért nem fizetnek térítést a tagok, mert mindenki egyformán ré­szesedik ebből a kedvezmény­ből. ff W" Bár zord a harc,megéri a világ... A postás ballagási meghívót hozott. Nézem, forgalom ** a festékszagú kis papírlapokat. „Legnagyobb cél itt a földi létben, Ember lennni mindig, Minden körülmé­nyekben.” (Arany.) — Mi is — a negyedik b. osztály — ezt írtuk azokra a keskeny, fehér kartonokra ... Kicsit összeszorul a szívem, ilyenkor május elején. Friss erővel törnek elő az emlékek, kedves diákarcok, vir­gonc epizódok... Az orgonák illata is ezt a májust váró lelkes hangulatot idézi, s a ballagásra készülődés diákos iz­galma, szabálytalan ritmusa lüktet bennem. Felmerülnek megint a finom ötvözetű álmok, s az Eletre-készülődés buz­gó lendülete ragad magával... Csudaszép idő volt!... Hihe­tetlen, hogy szétfoszlott volna egy picit is a mindent-akarás- ból... Az emlékezés homályában ruganyos léptű titánok vonulnak, eleven, Ifjúi erőtől duzzadón ... Fellobogtat a lá­zongás minden hitvány, satnya ellen ... S dacos nagy élni akarással, fenkölt eszméktől fűtött új tervek kovácsolód- nak ... Merész és széles skálán csapongó fantáziánk, egész lé­nyünk csupa derűt, csupa fényt, hitet, értelmet és gyermeki igazságokat sugárzott. Mint akik soha nem akarunk, nem tudunk csalódni, olyan erős bennünk az életszeretet — hit­tük komolyan és lelkünk mélyéig, s gondolni sem mertünk alantas szándékra, bukásokra, csalódásokra a nagy élet-for­gatagban. A felnőtté válás törékeny és mégis határozott céljait ki merné kétségbe vonni? Most megint közeleg a búcsú napja ... Az elbocsátó 6zép iskola ismerős falai között ünnepélyes sötét öltönyben — kart karba fűzve — vonulnak a maturandusok. Felbúga sokat hallott csengő, s a búcsú-énektől zeng az alma ma­ter. A kisebb pajtások virágot nyújtanak... A mamák mo­solygós szeméből könny csordul... Már emberré csepere­dett lánya, fia? „... Szétszór a sors, mint szél a port...” — szál a dal. A harag is megenvhül, mikor útjára bocsát a szigorú tanár vigyázó szava... S az érettségi izgalmai után már az egye­temek, munkapadok várják a tizennyolcéveseket. .. ahol már a munkáshétköznapok diktáliák az élet ütemét... Ilvenkor, a ballagásra készülődés lázában, szeretném odakiáltani a csügeedöknek A.dy szívünkben dédelgetett sza­vait: „Bár zord a harc, megéri a világ. Ha az ember az ma­rad mi volt. Nemes, küzdő, szabadlelkű diák ...” S a meg­őrzött igazságokat csak alkalmazni kell tudni. Élni. okosan élni . . És egészséges életörömmel szemlélni a világ dolga­it. részt venni a harcban — szenvedélyesen, ügyesen és szor­galmasan, sohasem lankadva, hasznossá válni —, úgy ahogy Álmodtuk —, józan s tiszta diákálmokkal... (rafiai) A közigazgatás »novellái" Avagy mivel gyötrik a községi tanácsok elnökeit Panaszkodik a hatvani já­rás egyik községi tanácsának VB-elnöke, hogy alig jut ide­je gyakorlati munkára, annyi időt elvesznek a felsőbb szer­vektől érkező akták, tájékoz­tatók, ahogy ők nevezik: a „novellák". Kérdő arckifeje­zésünket látva feleletképpen átad egy vaskos aktát, s hoz­záfűzi, az elmúlt évben 1095 darab hasonló érkezett. Ta­nulmányozása kötelező és ezenkívül majdnem 400-ra kellett jelentést adni. Szükséges-e ez a hatalmas aktatömeg? Nézzünk meg egyet belőle. A sokszorosított vaskos ak­ta eme feliratot viseli „fejdí­szén”: A falu építészete. Aki kétkedik valóságában, számát is ideírjuk: 27 679/1960. Elin­dítója a Heves megyei Tanács VB építési és közlekedési osztálya. S mi található benne? Előbb egy csomó általános­ság (— hadd olvasson az el­nök), ilyenek: „Tennivalóin­kat az élet diktálja ... Törté­nelmi fordulat előtt állunk..." Aztán egy rövidnek ígért visszapillantás következik, amelyik korántsem rövid, de annál feleslegesebb. Sűrűn gépelt oldalakon át okosod­hatnak a községi tanácsi el­nökök népi építkezéseink fej­lődéséről. Az Árpádok kora ugyan kimarad, de a másfél­száz évig tartó török meg­szállás borzalmairól már ké­pet kaphatnak a tanácselnö­kök. Különösen Szolimánra húzza rá a vizes lepedőt a tá­jékoztató, majd azt közli, mi­lyen kevés férfi élt megyénk­ben 1697-ben. (Ha nem olvas­ták a tájékoztatót, elárulhat­juk, pontosan 6297.) Mire ideér a kényszerű ol­vasásban a tanácselnök, fel- lélegzik. Na, ha elment a tö­rök, vége a keserveknek. De nem. Elment a török, jöttek a császáriak és ezt a történel­men kívül megtudhatjuk az említett tájékoztatókból. Na, kérem. Innen indult az­tán a magyar paraszt, hogy új otthont teremtsen magá­nak. Építkezéseinél „nem vé­szi be a barokkot, vagy a klasszicizmust..De ha mégis, úgy művészi szinten alakítja. „így nyílik ki a falu zöldjében a magyar paraszt­otthon egyszerű fehérje”. Végre egy kis líra ebben a száraz paragrafus világban. Sajna, jött a kapitalizmus szelleme és fuccs volt a „ma­gyar parasztotthon egyszerű fehérjének”. S hogy miként rontotta a kapitalizmus a ma­gyar falu képét, megtudhat­juk a tájékoztatóból és itt kezd rájönni az ember, kell egy ilyen bő történelmi lére eresztett tájékoztató, mert nyakamra a rozsdás kést, ha valamelyik tanácselnök azon töprengett korábban, hogy az örökösödési rendszer miként fokozta a falu építészeti zűr­zavarát,- vagy mennyi volt a megye férfilakossága 1697- ben. Hosszú lenne még felso­rolni, mennyi hasznos tudni­valóval látja el a történelem­ből a tanácselnököket, s ma­gára vessen, aki ezeket nem olvasta el, mert ki kellett függeszteni minden tanács­házán. Nem szeretek árulkodni, de elmondhatom, hogy a meg­kérdezett tanácselnökök egyi­ke sem tudta megmondani, miként is volt azzal az „át­alakított klasszicizmussal”. Becsülettel bevallották, hogy az említett tájékoztatót éppen idő hiányában nem is olvas­ták el, de kérték, ne kössük ezt a „felsőbb szervek orrára”. Az igazság kedvéért meg kell mondani, hogy >a tájé­koztató végén néhány hasz­nos tanács is található, de szintén az igazság kedvéért kell elmondani azt is, hogy a községi tanács elnöke nem döntheti el, hogy milyen há­zak épülhetnek a faluban, er­re a járási tanács illetékes szervei kaptak megbízást. De miért kell akkor valamennyi tanácselnököt ilyen bő tájé­koztatókkal gyötörni — ha más dönt ez ügyben? Vagy azt tartják a felsőbb tanács­szervek, tan idő olvasgatni a csendes falusi estéken? Kovács Endre / COQÜlLHAfVlLLE «.'Mil) Nyugati hírügynökségek je­lentébe szerint befejezéshez közeledik a Coquilhatville-i értekezlet, amelynek — a je­lek szerint — legfőbb ered­ménye” Csőmbe letartóztatása volt. Tizennyolc küldött már elutazott az Egyenlítői tarto­mány fővárosából és a külön­böző bizottságok is lényegében befejezték az alkudozást Kon­gó feldarabolásáról. A hírügynökségi jelentések­ből kitűnik, hogy a Kaszavu- bu-klikk vezetői maguk sem tudják, mit csináljanak fog­lyukkal. lleo „miniszterel­nök”, Bolikango „miniszterel­nökhelyettes” és Adula „bel­ügyminiszter” szeretne végül is valamiféle megegyezést köt­ni Csomóéval, míg Mobutu és Bomboko „külügyminiszter” ellenzi ezt. Miközben a vita folyik, megerősítették Csőmbe villájának Őrizetét. Adula Kennedy szeretné ösí külügyminisztei Jelentések BOGOTA (MTI)t Mint az AFP jelenti, Kennedy ameri­kai elnök üzenetet intézett Columbia elnökéhez, Albejto Llerashoz. Üzenetében Ken­nedy azt javasolta, hívják össze az amerikai* országok külügyminisztereinek rendkí­vüli értekezletét a kubai hely­zet tanulmányozására. A havannai rádió szerdán bejelentette, hogy elfogták Manuel Artime kapitányt, a kudarcot vallott ellenforradal­mi invázió egyik vezetőjét. Artime 16 napig rejtőzött a egyébként közölte, hogy Csőm­be most már hajlandó részt venni az értekezleten. Leopoldvillei hírek szerint az ENSZ szóvivője bejelentet­te, hogy megegyezés jött létre a világszervezet és Mobutu zsoldosai között. A nagy ba- rátkozásra három nappal a Port Francqui-nál lezajlóit Vé­res összetűzés után került sor. Mint ismeretes, Port Francqui- nál Mobutu banditái támadást A Pravda a C az algériai MOSZKVA (TASZSZ): V. Zsukov „Mire a titok kiderült” címmel cikket írt a Pravdában arról, hogy Washingtonban és Párizsban most sietve igyekez­nek eltussolni azt a botrányt, amely a CIA amerikai kém­központnak az algériai puccs­zehívni az amerikai ek értekezletét Kubából tengerparti mocsárban. Val­lomásában elmondta, hogy az inváziós sereget amerikai rom­bolók kísérték attól a pilla­nattól fogva, hogy elhagyta a nicaraguai Puarto Cabezas ki­kötőt. Az ellenforradalmár parancsnok elismerte, hogy az egész válla,lkozást az Egyesült Államok szervezte, irányítot­ta és pénzelte. A kiképzést amerikaiak vezették, álnéven, hogy ismeretlenek maradja­nak. Artime, aki két nappal Cast­ro forradalmának győzelme előtt, 1958. decemberében csatlakozott annak hadseregé­hez, rövid ideig egyik mező- gazdasági övezet fejlesztésé­nek vezetője volt, majd egy mezőgazdasági termelőszövet­kezet vagyonával a zsebében külföldre távozott. A Revolucion szerdai szá­ma guantanamoi tudósítójá­nak írását közli, amely be­számol arról, hogy az ottani amerikai tengerészeti támasz­ponton rendkívüli élénkség uralkodik. Űj hadihajók és repülőgépek érkeznek a tá­maszpontra. (MTI) Algíri he PÁRIZS (MTI): Az MTI pá­rizsi tudósítója jelenti: Példátlanul nagy arányú csapatösszevonást hajtottak végre csütörtökre virradóra Algírban. Mint ismeretes, a vá­rost a kijárási tilalom kezdete után — este kilenc órától kezdve — megszállta a sorka­tonaság, a csendőrség és a ro­hamrendőrség osztagai, páncé­losok és rendőri riadóautók vették körül a középületeket, az utcákon tízszer annyi járőr cirkált, mint a korábbi éjsza­kákon. Folytatták az éjszakai ház­kutatásokat is. Gambiez tábor­nok, az algériai francia had­sereg főparancsnoka, szemé­lyesen irányította a hadműve­leteket. Hajnali öt órára, a ki­járási tilalom végére a hadse­reg, a rendőrség és a csendőr­ség egységei kivonultak a vá­rosból. Algírban az a feltevés járja, hogy a hatóságok újabb meg­mozdulástól tartanak. Különö­sen nyugtalaníthatja a polgári és katonai szerveket, hogy nem kerülnek elő az európaiak ke­zére jutott fegyverek. A ház­kutatások kevés eredményt hoztak, különösen kevés gép­pisztolyt szolgáltattak be. Nem jutnak nyomára a puccs össze­omlása után a lakásáról eltűnt mintegy 500 algíri ultrának sem. Továbbra sincs megbíz­ható jelzés Sálán, Jouhaud, Zeller ex-tábomokok, valamint a puccsot megszervező fasiszta ezredesek hollétéről. A párizsi Libération teret ad annak a híresztelésnek, amely párizsi NATO-körökben járja: a három szökevény tábornok Spanyolországba menekült — egy amerikai hajó fedélzetén... Algírban a hangulat igen fe­indítottak a ghanai ENSZ-ka­tonák ellen. Egyes megerősí- tetlen hírek szerint a Kongó­folyamban megtalálták 26 ghanai katona holttestét. Bomboko Coquilhat vili eben bejelentette, Hammarskjöld közölte Kaszavubuval. hogy teljes egészében jóváhagyja azt az egyezményt, amelyet Kaszavubu az ENSZ-eszel kö­tött a hadsereg újjászervezé­séről. IA szerepéről puccsban ban és annak előkészítésében játszott szerepe miatt kitörő­iéiben van. A szerző rámutat, hogy a francia sajtó a szövet­séges Amerika álnok politiká­ját kommentálva, egyáltalán nem csinál titkot abból, hogy a puccsisták és Allen Dulles emberei, valamint a Pentagon közötti szövetség az Észak- Atlanti Tömb keretében fenn­álló együttműködés következ­ménye. Már régóta nem titok, hogy a NATO-ban különleges szerepet igénylő francia kor­mány politikája a Pentagon tábornokainak élénk elégedet­lenségét váltja ki. Ezenkívül komolyan ingerli Washingtont az a tény is, hogy bizonyos nemzetközi kérdésekben — pél­dául Laosz esetében — Párizs nem hajlandó minden fenntar­tás nélkül követni az amerikai politika útvesztőit. Zsukov a továbbiakban meg­jegyzi, hogy a CIA Algériával kapcsolatos politikája sajátsá­gos előjátéka Kennedy és De Gaulle küszöbön álló találko­zásának. (MTI) Fokozódik a feszültség a Dél-Afrikai Unióban JOHANNESBURG (MTI) A Dél-Afrikai Unióban fo­kozódik a feszültség a Ver- woerd-kormány rendőri intéz­kedései miatt, amelyekkel meg akarja akadályozni a szí­nesbőrű lakosságnak a fajül­döző politika ellen tervezett országos megmozdulásait. A rendőrség kedden és szerdán több város négerlakta negye­deiben házkutatást tartott, sak személyt letartóztatott Jyzetkép szült. Az ultrák uszályába sod­ródott európai lakosság a leg­változatosabb módon tiltakozik Algéria politikája ellen. Az egyetemen az európai diákok sztrájkolnak. Az algíri ügyvédi kamara feloszlatása elleni til­takozásul az ügyvédek is sztrájkra készülnek. A kijárási tilalom kezdetekor az esti órák­ban, az európaiak bérházaiban különös hangverseny kezdődik: a háziasszonyok fazekak, lába­sok ütemes összeverésével kontráznak a kiáltásokhoz: Al­géria francia! Az európai la­kosság haragja az anyaországi sorkatonák ellen fordul. Sérte­getik őket Algír utcáin, vélet­lenül sem veszik fel gépkocsi­jaikba az országutakon „autó- stop”-pal kísérletező „kiskato- nákat”. Az OAS, a titkos fegyveres szervezet folytatja a „röplap­háborút”. Egy röpcéduláján ez olvasható: „Általános sztrájkot Algéria egész területén! Ne szolgáltassátok be a fegyvere­ket! Tömörüljetek kis egysé­gekbe! öljétek meg, aki le akarna tartóztatni benneteket! Gyújtsátok fel a középületeket! Gyilkoljátok le az árulókat! Szabotáljátok a sajtót, égessé­tek fel a raktárait! Ne hallgas­sátok a hazug rádiót! Tisztek, altisztek, katonák csatlakozza­tok a maquis-hoz! A jelzett ál­dozatok órája ütöttf” (MTI) Időjárás jelentés A Meteorológiai Intézet jelenti: Várható időjárás péntek estig: Á nappali felmelegedés erősödik. Vál­tozó mennyiségű felhőzet, néhány helyen eső, zivatar. Mérsékelt nyu­gati, délnyugati szél. Várható leg­magasabb nappali hőmérséklet 21—24 fok, várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 7—10 fok k4 zött. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents