Népújság, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-24 / 120. szám

1961. május 24., szerda NBPOJS ÄG 5 Másfél évtized Ez évben ünnepeljük az út­törőszervezet fennállásának 15. évfordulóját. Úttörőmoz­galmunk eredményekben, si­kerekben gazdag másfél évti­zedre tekinthet vissza. A párt vezette úton az úttörők száz­ezrei nevelődtek fel a szerve­zetben, akiknek jelentős része már felnőtt és megtisztelő he­lyet foglal el a szocializmus építésében. Az elmúlt év őszén a jubi­leumi év sikeréért szinte va­lamennyi úttörő és kisdobos tett felajánlást. Most az őr­sökben és a rajokban, a csa­patvezetőségekben készül a számadás az elvégzett mun­kákról. Igen sok csapat mun­káját fellendítette az a tudat, hogy ebben az évben jobban kell a kötelesség, a tanulás és a társadalmi munkált egyéb területén kivenni részüket, hogy közösségük méltóan ün­nepelhessen. Sok őrsöt ková­csolt egységes közösségbe vál­lalásuk együttes végrehajtása, megteremtették a színes, ele­ven, romantikus úttörőéletet. A próbázások, illetve a rész- próbázások rendszeresen foly­tak, új színnel gazdagodott a szervezeti élet, mint például az egri IV-es és VI-os számú iskolák úttörőcsapatainál, ahol különpróbán vettek részt a pajtások. Megnövekedett eredmények­ről adhatunk számot a kultu­rális munkában is. A jubileu­mi év tiszteletére rendezett kulturális megmozdulásokban csak Egerben több mint 700 úttörő részvételéről beszélhe­tünk. A s'portmunkába — kü­lönösen négytusában — meg­nőtt a részvevők száma. Mint­egy 7000-ren vettek részt a háziversenyeken, a rajok ve­télkedésén. Ugyancsak meg­nőtt a körzeti és járási verse­nyeken részt v$vő csapatok száma is. A megyében mindössze né­hány csapat maradt távol ezektől a versenyektől. Hosszú hónapok gondos munkája előzte meg ezeket a rendezvényeket. Heves megye városaiban, községeiben mint­egy 25 000 kisdobos és úttörő hallgatja meg a rádióban és a televízióban a reggel 9 órakor kezdődő üdvözletét: a KISZ Központi Bizottságának sza­vait a gyermekekhez. E na­pon mindenütt úttörők, kisdo­bosok avatására kerül sor és több mint 3000 — az általános iskolát elhagyó — ifjú kiszis- ta teszi le a fogadalmat a KISZ zászlaja előtt és kapja meg ünnepélyesen KISZ-tag- sági könyvét. Május 28-án ki­emelkedő ünnepség zajlik le zásának előfeltételeit. Amit a szocialisták egykor Hitler kon­centrációs táboraiban megfo­gadtak egymásnak, hogy soha­sem fognak külön-külön a közös ellenség ellen harcolni, az niQst valóra válik! 1 avass van Németországban I Egész Németország felett ki­sütött a tavaszi nap? Mi a helyzet a többi megszállási övezetben? Milyen magatar­tást tanúsítanak ott a meg­szálló hatalmak? Támogatják ott is az antifasiszta erők kez­deményezését? 1945. június 20-án egy wa­shingtoni sajtókonferencián Eisenhower a következőket je­lentette ki: „A német vezérkart teljesen meg kell semmisíteni. Ezek a tisztek a háborút csak had­járatnak tekintik. Meg kell semmisítenünk okmánytárai­kat, el kell távolítani minden kiképzett tözstisztjüket. Azt javasolom, hogy úgy' izoláljuk őket, hogy ne folytathassák további tevékenységüket. Né­metországra nagyon kell ügyelnünk, hogy mesterkedé­seiket meg ne ismételhessék!” Gehlen kicsomagol A 7. USA-hadsereg hírszer­ző központjában azt tanulmá­nyozzák, hogy Gehlen mit cso­magol ki a súlyos ládából, csak néhány hónapnak kell elmúlnia, hogy az amerikaiak megkérdezzék Hitler táborno­kától: „Mi a véleménye, lét­re lehetne hozni Európában valami olyasfajta csoportot, Egerben, Gyöngyösön és Hat­vanban. Gyöngyösön felava­tásra kerül az új úttörővasát, és a „Tizenöt éves az úttörő­szervezet” című megyei rajz- kiállítás megnyitása a Mátra Múzeumban. A gyöngyösi ün- népségeken a csillebérci úttö­rővasutas zenekar is részt vesz majd. Egerben e napon a sta­dionban megrendezésre kerülő jubileumi megmozduláson mintegy 1000 avató szülő rész­vételére számítanak. A KISZ Központi Bizottsá­ga mint minden évben, az idén is a legjobb úttörőcsapa­tokat „Vörös selyemzászló” kitüntetéssel jutalmazza. E szép kitüntetést, amejyet Misi Sándor elvtárs, a KISZ me­gyei VB-titkára ad át, a me- zőszemerei úttörőcsapat kapja meg. E napon avatják a köz­ségben az úttörőotthont, amely igen nagy lehetőséget teremt az úttörők politechnikai kép­zésére. A jubileumi ünnepségek délutáni programjai a gyer­meknap jegyében telnek el. Este csapataink tábortüzet rendeznek a KISZ alapszerve­zetekkel közösen. E tűz egy­ben hálatűz is, hála a párt­nak, egész társadalmunknak azért a gondoskodásért, amely­ben gyermekeink részesülnek. Gere István, megyei úttörőtitkár. Jelentkezz mezőgazdasági szakmunkástanulónak! A mezőgazdaság szocialista átszervezése szükségessé teszi, hogy termelőszövetkezeteink­ben kellő szakmai ismerettel rendelkező, szakképzett mun­kások végezzék és irányítsák a termelőmunkát. Az állam tá­mogatást és kedvező lehetősé­get nyújt, éppen ezért a fiata­lok számára, hogy azok terme­lőszövetkezeteinkben szakmun­kásképesítést szerezhessenek. Az a tanuló, aki mezőgazda- sági tanulóképzésben részt kí­ván venni, az egy egészen egy­szerű szövegű levélben, élője­lentkezés formájában értesítse a Gyöngyösi Mezőgazdasági Technikumot. Előjelentkezést az utolsó tanítási napig fogad­nak el. Mezőgazdasági szak­munkásképesítés a következő szakmákban szerezhető meg: Zöldségtermelő és zöldséghajtató, gyümölcstermelő és falskolakeze- lő, szőlőtermelő és borkezelő, ker­timag és kertészeti Ipari növény­termelő, dohánytermelő, borkeze­lő, öntözéses növénytermelő, szán­tóföldi növénytermelő, magtáros, méhész, halász, szarvasmarhate­nyésztő, sertéstenyésztő, juhte­nyésztő, baromfitenyésztő, lóte­nyésztő, valamint tejgazdasági és növényvédő mezőgazdasági szak­munkás. A felvételi korhatár az álta­lános iskolát végzetteknél 17 év, az érettségizett jelentkezők­nél 25 év. Tanulmányi idő 1,5 évtől 3 évig. Iskolai végzettség és választott szakmától függő­en. A megjelent rendelet értel­mében, mezőgazdasági tanuló­nak jelentkezhet minden fiatal, aki a 8 általános iskolát ered­ményesen elvégezte. Az érdek­lődők jelentkezhetnek annál a szövetkezetnél is, ahol szak­munkásképesítést kívánnak szerezni. A szerződés szerint, a tanu­lók évenkint 8 hónapot a tsz- ben, termelő munkában köte­lesek dolgozni, a szerződött szakmában, 3 hónapos bentla­kásos elméleti oktatásban ré­szesülnek, valamelyik mező- gazdasági szakiskolában. Éven­ként egy hónapi fizetéses sza­badság illeti meg őket, ezen­kívül munkaruhát, minden napra ebédtérítést, valamim SZTK-szolgáltatást is kapnak. A mezőgazdasági munka ide­je alatt, a felnőtt szakmunká­sok bérének 60 százalékát kap­ják az elsőévesek, 70 százalé­kát a másodévesek és 80 száza­lékát pedig a harmadéves ta­nulók. Az elméleti képzés ide­jére a tanulóknak ösztöndíj jár. Az ösztöndíj mértéke a tanul­mányi előmeneteltől függően havi 110 forint az első évben, 100—250 forint a második év­ben, 150—380 forint a harma­dik évben. Az ösztöndíjat az iskola folyósítja. Palócnapon (A képes riport folytatása az 1. oldalról) A gyermekvédelem múltja és jelene MEGUJHODÓ gyermekvé­delmi munkánk során nem le­het számunkra közömbös, hogy az elmúlt idők társadalmi, po­litikai változásait a gyermek- védelem milyen törekvései kí­sérték, illetve a megoldásra váró problémákat miként tük­rözték a korok, s az uralkodó társadalmi osztályok gyermek- védelmi szemlélete. A gyermekvédelem gondola­tát külföldről érkező szabad­elvű törekvések közvetítették hazánkba, sőt az első ilyen ér­telmű törvényalkotások is on­nan kapták indítékaikat. A görög ókor egyszerűen le­nyirbálta testéről a tehertétel­nek induló újszülöttet. A XIV. század első lelenc­háza a forgóládával, a rossz helyen és rossz időben szüle­tett gyermeket már nem ölte meg ugyan, hanem farizeus módon eltávolította szem elől. 1604-ben Hamburgban árva­házat létesítenek, A feudalista, majd a burzsoá társadalom gyermekvédelmi szemlélete azt tükrözi, hogy a társadalomellenes fiatalkorú bűnözőknél nemcsak az izolá­mint a ,Fremde Heere Osten’ volt?” Gehlen ezt természete­sen rendkívül fontosnak tart­ja, hiszen erre a pillanatra várt, most érzi csak igazán elemében magát, máris ő állít feltételeket. 1945 Őszén, ugyanabban az' időpontban, amikor az Elbá-! tói keletre a földreform örök-! re kitépi a német imperia­lizmus gyökereit, nyugaton a „keleti szakértő” azon fárado­zik, hogy törzstisztjeit kihozza! a különböző hadifogolytábo­rokból... A „Vörös terv“ elkészítése Gehlen és szervezete nap­jainkban a pullachi főhadi­szálláson, Bajorországnak ab­ban a szegletében működik, ahol tizenöt évvel ezelőtt utol-; só menedéket találtak a náci; vezetők családjai, ahol Hit­ler is kiépítette a maga utolsó,: de használatba már nem vett; főhadiszállását. Gehlen szer­vezete ma tízszer erősebb,! mint az egykori „Fremde! Heere Osten” volt és új tér-! vet készít elő. Ezt a tervet! Strauss bonni hadügyminisz­ter a nyilvánosság előtt „Vö-! rös terv”-nek nevezte. Németországban nem akar! mindenki háborút, sokkal töb-< ben vannak, akik békében; akarnak élni. Ebben rejlik,; hogy a német militarizmus; órája lejárt, anélkül, hogy Németország és az egész vi-< lág számára egy borzalmas; b tizenkettedik óráját; ü'ö" - jlna. — Vége — lás. hanem a megtorlás volt az uralkodó motívum. Hiszen még a XV. században is, a fejlet­tebb Nyugaton, a tolvaj gyer­mekeket éppen úgy halállal büntetik, mint a felnőttet. Csak a felvilágosodás kora lép a voltaképpeni pedagógiai, illet­ve a gyermekvédelem útjára. AZ A PEDAGÓGUS, aki a gyermek hibájával foglalkozik, lelkiorvos legyen, mondja Salz- mann. „A hibák eltávolítása orvosi kúra, s annak a lelki- gyógyszertárnak pedig fő esz­köze a bizalom, a szeretet.” így írnak a felvilágosodás peda­gógusai. Mennyivel más ez a hang, vagy módszer, mint az, hogy a lelki elferdülés külső megnyilvánulását veréssel, vagy a bűncselekmények leg­kisebb fokát deressel, vagy akár halállal büntetik. Nézzük most nagyjából a magyar gyermekvédelem fej- ' lődésének igen rövid történe­tét. A XIX. század végéig kb. ugyanaz a szemlélet minálunk is, mint Nyugat bármely or­szágában. Komoly fejlődés a XX. század elején következik be, 1901-ben, a VIII. és XXI. te. beiktatása alkalmával. Ez az úgynevezett „Széli-tör­vény”. Magyarországon min­den elhagyott gyermeknek jo­ga van arra, hogy az állam el­tartsa és felnevelje.” Ezzel bi­zonyos mértékig megelőzte Nyugatot is. Az állami gyer­mekvédelem azonban csak az egészséges gyermekekre ter­jedt ki, míg a nyomorékok, a ! szellemi és testi fogyatékosok­ról hosszú időn keresztül kü­lönféle társadalmi szervek ! gondoskodnak. (Református szeretetház, Gyermekvédő Li­ga, stb.) Itt is és másutt is vi­gyáznak azonban arra, nehogy túl sokat adjanak. „Az állam kötelessége, hogy az ő gyerme­keiben ne élesszen nagyobb igényt, mint amit kielégíteni bír” — mondja a századeleji ! gyermekvédelmi törvény egyik passzusa. S mit bír kielégíteni? Aki ismeri a régi árvaházak ! szegényes életét, annak szánal­mas gyermekvédelmi levegő­dét, vagy aki emlékezik a már messziről feltűnő ceigruhában !járó lelences gyermek típusá­ra, annak nem nagyon kell a fenti törvényt bizonygatni. A kulák prédájaként nyomorgó gyermek, vagy az „állami ár­vácska” tragédiája szintén ezt igazolja. Döntő változás nem ;volt várható a felszabadulásig. ;A tőkés, a proletár gyermekét nem tartotta „legdrágább lfinPCin olz’’ * A GYERMEKVEDELEM új szemlélete, illetve célkitűzései hamarosan mutatkoznak a fel- szabadulás utáni kormányzati és társadalmi ténykedésben. Annak ellenére, hogy az e térén mutatkozó eredmények elmaradnak az országépítő munka egyéb területe mellett, vagy akár a szomszédos népi demokratikus államok ilyen irányú eredménye mögött, a fejlődés mégis óriási. E tény igazolására szabadjon egy-két összehasonlítást tennem. Ä felszabadulás előtt az állandó jellegű otthonokban volt el­helyezve az összes elhagyott gyermek 12 százaléka. (Ebben benne volt a különféle tár­sadalmi szervek által fenntar­tott otthon is.) Ma 69 száza­lék. Háború előtt egy gyer­mek után 8 pengő gondozási díjat fizettek egy hónapra. Itt nyilván belekalkulálták azt a hasznot is, amit a sze­génygyermekből ki tudtak pré­selni. Ma 200—600 forintig fi­zetünk havonta. Régen a tí­pusruhák szemeteit adták az árváknak, ma ugyanott vásá­rolunk, mint bárki, saját gyer­mekének. S még közelebbről nézve: Megyénkben kb. 4300 forin­tot költünk átlag egy állami gondozottra. Ez a pengő, fo­rint valorizálásával is, kb. hu­szonötszöröse a háború előtti támogatásnak. Ha figyelembe vesszük, hogy megyénkben 490 állami gondozottról kell gondoskodni, ez a támogatás nem kis összeg. Országos vi­szonylatban 105 állandó jelle­gű otthonban 15 000 körül van azoknak a gyermekeknek a száma, akikre népi államunk még ennél is többet költ. De maradjunk a megyénknél. BEFEJEZÉS ELŐTT áll egy 60 férőhelyes csecsemő-otthon. S rövidesen meglesz az alap­kőletétele a 320 férőhelyes, modern egri gyermekvárosnak. Ez a hozzáépülő iskoláival együtt több mint 50 millió fo­rintba fog kerülni. A példá­kat, illetve az összehasonlítá­sokat vég nélkül folytathat­nám, s bizonyíthatnám, hogy tettekkel valljuk, miszerint ná­lunk legdrágább kincs a gyer­mek, s ugyanilyen kincs az elhagyott, árva gyermek is. Balogh Béla, gyv. o. vez. Ülésezik az MSZBT megyei elnöksége A Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnöksége május 26-án tartja ülését. Az ülésen Pupics Péter elvtárs, az MSZBT megyei titkára a féléves munkaprogram végre­hajtásáról, majd Sándor Imre, a gazdasági bizottság elnöke az eddigi eredménye dről szá­mol be. Huntik Imre városi titkár Gyöngyös MSZBT ba­ráti körének munkásságáról ad számot az ülés részvevői­nek. A színes népviseletbe öltözött táncosok rögtön táncra- perdültek, ha kicsit is megtorpant a menet. A mátraballai- ak is ugyancsak ropták a táncot. Hevesaranyos kis község, de lányai és fiai vígságukrol közismertek. Ebből adtak ízelítőt palócnapi felvonulásukon Az úttörők a béke és barátság jelképeit vitték a dísze» menetben. ' A palóc falvak népi szokásai elevenedtek meg a kör­nyékbeli falvak lakóinak felvonulásában. így lett a végkövet­keztetés: az idei Palócnap igen jól sikerült. (Márkusz László képes-riportja) Radnóti Miklós irodalmi est Egerlsen A nagy magyar mártírköltő emlékezetére az egri 212. szá­mú Iparitanuló Intézet iro­dalmi szakköre egy nagyon nívós, tartalmában kiemelké- dő estet rendezett az elmúlt napokban. Kettős érdeme ennek az irodalmi estnek az, hogy las­san tíz éve működik Egerben az ipari tanuló-intézet, s mégis ez az első esztendő, amikor ilyen szép műsorral, ilyen mély eszmei tartalommal meg­töltve létrehozták, majd nyil­vánosság előtt is bemutatták, hogy mit tud az irodalmi szakkör. Másik értéke feltétlenül az, hogy tartalmában olyat nyúj­tott, hogy nem egy eset­ben felülmúlta hivatásos elő­adóművészek színvonalát. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy Zsíros Lajosné tanárnő, a szakkör vezetője, és Dóra György KISZ-titkár minden részmunkát magáénak érezve, készítette fel az előadógárdát, de az egész előadáson végig­húzódott a biztos rendező ke­ze. Ez az est ünnepi est volt, mert ezen a napon vette fel a szakkör Radnóti Miklós ne­vét, akinek özvegye üzenetet 'küldött a fiataloknak ebből az alkalomból.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents