Népújság, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-24 / 120. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! # Palócnapon AZ MSZMP HEVES MÉGVE] BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA \ XII. évfolyam, 120. szám ÄRA: 50 FILLÉR 1961. május 24., szerda > Elismeréssel adóztak megyénknek a csehszlovák parlamenti küldöttek Mint korábban hírt adtun] róla, a hazánkban tartózkodó csehszlovák parlamenti kül döttség Zdenek Fierlingerneh a csehszlovák nemzetgyűlé elnökének, a Csehszlovál Kommunista Párt Politikai Bi zottsága tagjának vezetéséve tegnap megyénkbe látogattak A kedves vendégeket a megye vezetői, Putnoki László az MSZMP Heves megyei végrehajtó bizottságának első titkára, dr. Lendvai Vilmos, s Heves megyei Tanács elnöke és Rátkai Mártonná országgyűlési képviselő a megye határál jelentő 36-os kilométerkőnél fogadták. A festői bükki erdőkben feltűnt a csehszlovák vendégek autókaravánja, s a küldötteket meleg, szívélyes köszöntésben részesítették. A csehszlovák vendégeket elkísérte Vass Istvánná, az Országgyűlés alelnöke, valamint Osvald Machatka sajtóattasé is, valamint Borsod megye párt- és állami vezetői. A megyehatárnál történő fogadtatás igen szívélyes hangú volt, a csehszlovák parlamenti küldöttek élénk társalgást folytattak a Borsod és Heves megyei vezetőkkel, még az idő is, mintha csak a vendégeknek akarna kedvezni, jobbra fordult és ragyogó napsütésben indulhatott el az autókaraván Eger felé. S közben, mi másról érdeklődtek volna a vendégek, mint arról, milyen nevezetességei vannak a városnak, különösen meglepte a Heves megyeieket, mennyit tudnak csehszlovák barátaink megyénk székhelyéről — Egerről. A valóságban azonban még- Jobban tetszett a város, különösen a várban időztek szívesen a vendégek. Megnézték a török-kori emlékeket és Zde nek Fierlinger, a küldöttség vezetője legszívesebben a különböző népművészeti alkotások mellett tartózkodott, érdeklődve: vajon megmaradt-e a hevesi népművészet, nem szorította-e ki a gyáripar. A múzeum vezetői és a vendég fogadók válaszából kiderült, van ilyen veszély, de gondolnak arra is, hogy megmentsék, s továbbfejlesszék a hevesi népművészetet, ezért működik a megyében három olyan szövetkezet is, ahol a régi hagyományokat felhasználva szép szőtteseket, egyéb népi hímzést készítenek. A képtár megtekintése után a vendégkönyvbe jegyezték be nevüket a parlamenti küldöttség tagjai, majd rövid sétát téve a városban, vidám beszélgetés közben ismerkedtek meg Egerrel. Kora délután a Mátra felé indultak a csehszlovák vendégek, s a hosszú út kitűnő alkalmat adott arra, hogy a megye vezetőivel élénk eszmecserét folytassanak. Putnoki László és dr. Lendvai Vilmos elvtárs alig győzött válaszolni a feléjük záporozó kérdésekre, amelyek zömében a mezőgazdaság fejlesztésével voltak kapcsolatosak. Vendégeinket különösen az utóbbi években végbement változás érdekelte, az, hogy miként lettek úrrá a Heves megyei termelőszövetkezetek a kezdeti nehézségeken, milyen terveik vannak az állatállomány növelésére, s néhány jó módszert ajánlottak, amelyek Csehszlovákiában már beváltak, s sikerrel alkalmaznak. E baráti tapasztalatcsere egészen a Galyatetőig tartott, ahol a küldöttség tagjai beszélgettek a Gályán üdülő dolgozókkal, majd a hírneves magyar konyha készítményeivel kerültek közeli ismeretségbe. A kellemes hangú összejövetelen pohárköszöntőkben éltették a csehszlovák és a magyar nép barátságát, elragadtatással beszéltek a csehszlovák parla menti küldöttek a megyében látottakról, a magyaros vendégszeretetről, a felejthetetlen élményekről, amelyet rövid itt-tartózkodásuk alatt szereztek. Mint mondották, kellemesen érintette őket, milyen szíves fogadtatásban részesítették őket a megyében, s ennek viszonzásául ajándékokkal lepték meg a vendéglátókat. A megye dolgozói nevében ajándékokat nyújtottak át a csehszlovák parlamenti kül-, döttség tagjainak, akik újból; köszönetét mondtak mindazért a kellemes és szép emlékért, amelyekkel megyénkből távoznak. Az esti órákig Galyatetőn maradtak a csehszlovák vendégek, majd tovább indultak Budapestre, s az ország többi részébe, hogy megismerjék a magyar munkások, parasztok életét, hogy tovább erősítsék a két nép, a két szomszéd ország megbonthatatlan barátságát. (K. E.) Kéz a kézben, víg nótával, táncos lábbal, jó kedéllyel vonult fel a Mátra környéki falvak lakossága az idei Palócnapon. Mintegy másfél óráig tartott a sokezer felvonuló menete, amelyen részt vett • pálócság apraja-nagyja. Emlékezetes nap volt. — SOK LÁTOGATÓJA vai az Egerben, szerdán délelőt megnyílt szakköri kiállításnak amelynek legifjabb kiállítójc 12, a legidősebb 25 éves. változatos, szép, ízléses lítást mindennap meglátogatják idegenek <is, s elismerő soraikat bejegyzik a látogatókönyvbe. Békenagygyülést tartottak az egri IV-es pártkörzetben Egerben, a IV-es pártkörzetben filmvetítéssel és kiállítással egybekötött békenagygyűlést rendezett a Hazafias Népfront városi bizottsága. A nagygyűlésen Dargai Lajos, a Hazafias Népfront városi elnöke mondott megnyitó beszédet. Május 25-én ugyancsak nagygyűlést rendeznek amelyen Csordás László, a IV-es körzet párttitkára tart majd tájékoztató előadást. Ülés! tartott a Hazafias Népfront hevesi járási elnöksége Hevesen a Hazafias Népfront járási elnöksége ülést tartott, amelyen a községfejlesztési tervek végrehajtásáról és a társadalmi munka fokozottabb vállalásáról beszéltek. A hozzászólásokból kitűnt, hogy a lakosság szívesen vesz részt a társadalmi munkákban, csak azt olyan időpontban kell elvégezni, amikor nem hátráltatja a mezőgazdasági munkálatokat. Még a betakarítás előtt a község határi útjait akarják rendbehozni. A Népfront-elnökség tagjai vállalták, hogy a fentiek megoldásához hathatós segítséget nyújtanak majd a nép- front-bizottságoKnak. Mátyás Ferenc Kádár elvtárs a Csepel Autógyár dolgozói között A Bánki Donát szocialista brigád meghívására az elmúlt hét péntekén Kádár elvtárs meglátogatta a Csepel Autógyárat. A gyár kollektívája nem várta „üres kézzel” Kádár elvtársat, mert ezekben a napokban fejezték be a mindössze tízesztendős Csepel Au- 'tógyárban a százezredik motort. Kádár János néhány tájékoztató jellegű dolgot meghallgatott ugyan, de lényegében a szocialista brigád hívta meg baráti beszélgetésre, ezért hamarosan meg is kezdődött ez a nem mindennapi eszmecsere a brigád nyolc tagja, s a párt első titkára között, majd délután három órakor több ezer főnyi hallgatóság előtt nagygyűlésen szólt a dolgozókhoz. Elmondotta, hogy nem ismeretlenként jött a gyárba, hiszen annak idején, mint a Pest megyei Pártbizottság első titkára, járt itt, s azóta is minden lényeges problémáját ismeri a gyárnak. Megköszönte a szíves fogadtatást, majd utalt a párt és a dolgozók közötti közeli viszonyra. Egymás nélkül nem boldogulunk, hiszen mi, vezetők, ott a központban, legfeljebb a helyes, követendő irányt tudjuk kijelölni, de azokat valóra váltani senki nem tudja, csak önök- — mondotta. Kádár elvtárs utalt arra, hogy közösek gondjaink, közösek az örömeink, hiszen amikor utoljára itt járt, még 1956-ban, igen bonyolult helyzet volt Magyarországon. Azóta sok mindent megértünk, jót is, kevésbé jót is. Emlékezetbe idézte az ellenforradalmi napokat, s vázolta annak tanulságait. „Amit azóta elértünk, bár jólesik számunkra, mégsem kiabálunk rá hurrát. Annyit azonban megállapíthatunk, hogy ma a munkának, az alkotásnak van értelme, s értelme volt közös erőfeszítéseinknek, a szocializmus építése érdekében.” Szólott a nehézségekről, problémákról, mint mondotta: nagy feladataink s eredményeink mellett nehézségeink is adódnak, de azokat helyesen kell értelmezni. 1956-ban anarchia volt az országban, és a kibontakozás útja sem volt látható; Világos, hogy ma másként kell értelmezni a mai nehézségeket. Ezzel kapcsolatosan Kádár elvtárs röviden vázolta az élért szép termelési sikereket, s rámutatott az ezekben megle vő hiányosságokra is, majd a magyar falu népének nagy el határozásáról, a termelőszövetkezetről szólott. — A paraszti lélek — úgylátszik — nyugovóra jutott. Most valamennyien bent vannak a termelőszövetkezetben, s ennek hatása jó irányban mutatkozik meg a munkában is, gondolkozásukban is. Az időjárás egyelőre jó, de a mező- gazdasági terméseredményt felbecsülni csak óvatosan szabad. De amit eddig láttunk, az biztató. A nagygyűlés hallgatósága sűrűn fogadta tapssal Kádár elvtárs egy-egy vidámsággal fűszerezett megjegyzéseit, s külön is megnyerte az autógyáriak tetszését, hogy a párt első titkára nem hallgatott mai életünk egyetlen kényes kérdéséről sem. Sorra került az égető lakáshiány, a disznóhús kérdése, amelyről szólva, Kádár elvtárs elmondotta, „egyáltalán nem örülünk annak a helyzetnek, ami jelenleg van, hogy a háziasszonyok sorba állnak a sertéshúsért, s azt is tudjuk, hogy semmiféle magyarázat nem ér fel egy kilogramm sertéshússal, mégis meg kell mondani: egyetlen kilóval sincs kevesebb disznóhús a piacon, mint tavaly, a vásárlóerő viszont növekedett, ugyan- < akkor a tavaly még egyéni < gazdák elhanyagolták az < anyakoca-állomány megfe- < lelő fejlesztését. Ebből ala- 5 kult ki a mai helyzet”. í Őszintén vázolta a dolgozók? előtt, hogy ezen a téren az idén í nem várható jelentős változás,? de ez olyan átmeneti állapot, <: amelyet a mezőgazdasági nagy- < üzem fel tud számolni. Hozzá-? tette még, hogy marhahúsban jelenleg sincsen hiány, a baromfiellátás javulni fog, a tojásellátás máris megjavult. Az ipar tevékenységéről szólva, megjegyezte, hogy továbbra is a termelékenységet kell fokozni, mert csakis ez a fejlődés alapja. A hallgatóság nagy tapsa közepette jelentette ki: a párt eddigi jól bevált, a dolgozó milliók által szívesen támogatott politikája, irányvonala nem változik. Befejezésül a béke megvédé séről, a nemzetközi helyzet leg fontosabb kérdéseiről szólott. A nagygyűlés és az egész nap méltó befejezése volt az a kedves jelenet, amikor Szőnyi Miklós igazgató átadta Kádár Jánosnál? a Csepel Autógyár törzsgárda-jelvényét. Az emelvényen a megye, a pétervásári járás párt- és állami vezetői köszöntötték a felvonulás részvevőit. A vidámságban az öregek is jeleskedtek. Elsők voltak a dalban, fürgék a táncban. Sok tapsot arattak — s megérdemelten. (Képesriport folytatása az 5. oldalon.)
