Népújság, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-16 / 89. szám

VILAO PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA Xn. évfolyam, 89. szám _________ ARA: 60 FILLER 1961. április 16.. vasárnap Ga garin őrnagy nevét vette fel a nagyrédei Szolőskert Termelőszövetkezet egyik brigádja és az egri közgazdasági technikum KiSZ-szervezete Sokszor és magabiztosan fogunk repülni mondotta Gagarin sajtóértekezletén MOSZKVA (TASSZ): Jurij Gagarin, a világ első űrhajó­sa szombaton Moszkvában sajtóértekezletet tartott. Már a reggeli órákban özönlött a tömeg a Tudósok Há­za felé. A mintegy ezer személyt befogadó terem zsúfolásig megtelt a legnagyobb szovjet és külföldi hírügynökségek, lapok, a rádió és a televízió tudósítóival. Az újságírók viharos ünnepléssel fogadták a teremben megjelenő Gagarin őrnagyot, aki mosolyogva, két kezét ma­gasba emelve üdvözölte az egybegyűlteket. A sajtóértekezletet Alekszandr Nyeszmejanov, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a Vosztok űrhajót, amelyen Jurij Gagarin április 12-én történelmi jelentőségű útját megtette, minden szükséges berendezéssel ellátták az űrhajós biztonságos repülésének és leereszkedésének biz­tosításához. Az űrhajón több berendezés kettős biztosiiású volt. A műszerek révén az űrhajós pilóta bármely pillanat­ban meghatározhatta tartózkodási helyét. Az űrhajó indítási előkészítése és egész repülőútja alatt állandó kétoldalú rádiókapcsolatot tartottak fenn az űrhajós­sal. Nyeszmejanov hangsúlyozta, hogy Gagarin páratlan bá­torságot, kitartást és önuralmat tanúsított. Az utat megelőző éjszakán az első űrhajós jól aludt. Né­hány órával az út megkezdése előtt ébresztették fel. Szívve­rése a repülőút előkészítése idején és a rakéta indítása után is 70—75 között mozgott. Tréfálkozó hangulatban volt és jó­kedve csak erősítette benne azt a meggyőződést, hogy az út sikerülni fog. Amikor Gagarinnak jelentették, hogy kiadják a paran­csot a rakétahajtóművek megindítására, az űrhajós vidáman felkiáltott: „Nos, gyerünk!” . Nyeszmejanov akadémikus elmondotta, hogy. az űrhajó pályára bocsátásának folyamán, midőn a nagy teljesítményű rakétahajtóművek dolgoztak, s az űrutas érezte a túlterhe­lést, a vibráció és a zaj hatását, Gagarin a repülésnek még ebben a feszült légkörű idejében is nyugodtan viselkedett. Megtörtént a legnagyszerűbb hőstett, új, ragyogó oldal került az emberi civilizáció történetébe — hangsúlyozta, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke. Kijelentette, hogy ez a kommunista párt és a szovjet kormány vezette szovjet nép, a tudósok, konstruktőrök, mér­nökök, technikusok és munkások nagy kollektíváinak hős­tette. Jurij Gagarinnak, a szovjet haza nagyszerű fiának hős­tette, akinek rieve immár legendássá vált. Ebben a hőstettben minden jelképes — mondotta. Jel- képes az, hogy az első űrhajós szovjet ember volt, hogy az első űrhajót, amelyen Jurij Gagarin repült, Vosztoknak hív­ják, jelképes az a korszak is, hogy a repülésre reggel került sor, s ez a reggel új korszak hajnalává vált. Hangsúlyozta, hogy a csillagokhoz vezető utat a XX. század küszöbén a senki által el nem ismert lángeszű Ciol- kovszkij mutatta meg először az emberiségnek. Műveiben kifejtette az űrhajózás alapjait, annak a tudománynak alap­jait, amelynek legragyogóbb diadalát az emberiség éppen ma ünnepli. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöksége nevében Nyeszmejanov, az első űrhajós pilótához fordulva a következőket mondotta: „Századok múlnak el, de az ön neve mindörökre emlékeztetni fogja az embereket arra a nagy­szerű hőstettre, amelyet a szovjet tudósok, tervezők vittek véghez és ön vitt véghez, amikor megvalósította az ember útját a kozmikus térségbe, ön az emberiség szolgálata nevé­ben a bátorság, a merészség és a hősiesség példáját adta az egész emberiségnek”. Alekszandr Nyeszmejanov ezután átnyújtotta Jurij Ga­garinnak a „Konsztantyin Ciolkovszkij” aranyérmet, amely- lyel a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöksége tüntette ki. (Ezt az érmet azoknak ítélik oda, akik kiemelke­dő munkát végeztek a bolygóközi közlekedés területén.) Ezután Nyeszmejanov akadémikus Jurij Gagarinnak ad­ta át a szót. zölte az űrrepülés sikeres be- I fejezése alkalmából. Repülé­sünket — hangsúlyozta Gaga­rin — a szovjet népnek, a kommunista pártnak, a szovjet kormánynak, az SZKP XXII. kongresszusának ajánlottuk. A megjelentek tapsától kí­sérve Jurij Gagarin kijelentet­te: sokszor és magabiztosan fogunk repülni. Vsilóban meg fogjuk hódítani a kozmikus térséget. Mindig örülünk más orszá­gok tudományos sikereinek — mondotta Gagarin — „öröm­mel üdvözöljük majd a koz­moszban más országok űrhajó­sait, sok sikert kívánunk nekik a világűr békés meghódításá­ban, együttműködést akarunk velük a kozmikus térség hasz­nálatában”. A sajtóértekezlet részvevői viharos tapssal fogadták Ga­garin e szavait. Üjult erővei ünnepelték, amikor a hős űr­hajós a következő szavakkal zárta nyilatkozatát: „Én ma­gam még sokat szeretnék re­pülni a világűrben, megtetszett az űrutazás. Szeretnék elrepül­ni a Venus és a Mars felé, amolyan igazi nagy utat meg­tenni”. Ezután Gagarin részletes beszámolója az űrrepülés közben tett megfigyeléseiről Sok ember érdeklődik az életrajzom iránt, — kezdi Ga­garin. Olvastam a lapokban, hogy vannak az Amerikai Egyesült Államokban komoly­talan emberek — távoli roko­nai Gagarin hercegnek, akik úgy gondolják, hogy én ennek a hercegnek vagyok az utóda. Csalódnak — mondja nevetve Gagarin. Komolytalanul és nem egész becsületesen járnak el ezek az emberek. Egysze­rű szovjet ember vagyok én. Az űrhajó hőse 1934. már­cius 9-én, a szmolenszki terü­let kolhozparasztjának fiaként született. Szülei az 1917-es for­radalomig szegényparasztok voltak. Nagyapja és nagyanyja ugyancsak szegényparaszt volt. így aztán láthatják, hogy őseim között nincsenek híres hercegek, mondotta tapsvihar kíséretében és hozzáfűzte, hogy csalódást kell okoznia „úgynevezett rokonainak”. Jurij Gagarin elmondotta, hogy az ipari szakiskola befe­jezése után belépett a szara- tovi ipari technikumba. Legrégibb álmom, — hangsú­lyozta Gagarin —, hogy repülő lehessek. Repülni akartam, és ezért a technikummal egy idő­ben befejeztem a szaratovi re­pülőklub tanfolyamát. Mint űrhajós közölte, 1957- ben elvégezte az orenbürgi re­pülőiskolát. ahol megkapta a vadászrepülői kiképzést. Elmondta, hogy állhatatos kérésére vették fel azok közé, akiket űrhajózásra előképez­tek. Ezután közölte, hogy a szovjet tudósok által kidolgo­zott rendszernek megfelelően előkészítésben vett részt, ala­posan tanulmányozta a techni­kát. Nagyon boldog vagyok — jelentette ki Gagarin — határ­talan hálát érzek a kommu­nista párt és a szovjet kor­mány iránt azért, mert nekem adták ezt a megbízatást. Az utat hazámért, a hős szovjet népért, a kommunista pártért tettem. A technikát igen jól ismer­tem, megbízható, fűzte hozzá és én ugyanúgy, mint minden bajtársam, egyáltalán nem kételkedtünk a repülőút si k erességjf ében. Gagarin hozzáfűzte, hogy a magasban is kifogástalan volt a közérzete. Amikor az űrha­jó ráhelyezkedett pályájára, tehát az út első, úgynevezett aktív szakaszában sem a túl­ságos megterhelés, sem a zaj, sem a vibráció nem hatott rá nyomasztóan. Ily módon ered­ményesen végrehajthatta a repülőútra megadott progra­mot A pálya elfoglalása és a hor­dozórakétától való elválás után — mondotta Gagarin — jelentkezett a súlytalanság. Ez az érzés eleinte kissé szokat­lan volt bár rövid időre az­előtt is átestem súlytalansá­gon. Hamarosan hozzászok­tam. Hangsúlyozta, hogy véle­ménye szerint a súlytalanság hatása nem érezhető a szerve­zet munkaképességén, az élet­tani funkciók teljesítésében. Közölte, hogy az egész re­pülőút alatt eredményes mun­kát végzett a megadott prog­ram szerint, sőt evett is és vi­zet is ivott. Több vonalon, többek között telefonon és rádión állt kap­csolatban a Földdel. Figyelte környezetének jelenségeit és észleleteit továbbította. Meg­figyeléseinek eredményeit az űrhajó naplójába is bevezette és magnetofonra felvette. Gagarin elmondta, hogy ez­után a repülés programjában előirányzott, meghatározott időben megérkezett a leszállí­tási parancs. Az űrhajót meg­felelő irányba térítették, mű­ködésbe lépett a fékező beren­dezés. Gagarin részletesen beszá­molt az űrrepülés közben tett megfigyeléseiről. A Föld 175-300 kilométer magasságból kitűnően látszik. Felülete hoz­závetőleg ugyanolyan képet mutat, mint nagy magasságok­ban repülő, sugárhajtású gép­ről szemlélve. Nagyon jól megkülönböztet­hetők a hegységek, a nagy fo­lyók, szigetek, partvonalak, tavak. Nagyszerűen láttam a Földet borító felhőket, s a Föld felületére vetett árnyékukat, — mondotta. Az égbolt egészen sötét szí­nű — folytatta az űrhajós, s a csillagok fényesebbek és hatá­rozottabb körvonalúak, mint a Földről szemlélve. Magának a Földnek igen jellegzetes és na­gyon szép kék fénykoszorúja van. Ez a fénykoszorú igen jól látható, amikor a horizontot szemléljük. A világoskék színtől a ké­ken, sötétkéken, ibolyán ke­resztül a mély feketéig egyen­letes az átmenet. Az árnyékból való kijutás­kor — folytatta Gagarin — a Nap átvilágítja a földi atmosz­férát, s az egész fénykoszorú valamelyest más szint ölt. Ma­gán a Föld horizontján világos narancsszínű sávot lehet meg­figyelni, amely később a szivár­vány minden színében pom­pázva megy át az égbolt mély fekete színébe. Nagyon gyorsan bekerültem a Föld árnyékkúpjába. A sö­tétség gyorsan beköszöntött — mondotta. Hozzáfűzte, hogy ebben az időben a Föld felszínén semmi sem volt látható. Először az óceán fölött haladtam el. A csillagok viszont igen jól lát­szottak. A Föld árnyékkúpjá­ból való kijutás ugyancsak igen gyorsan és hirtelen ment végbe — közölte Gagarin. A kozmikus repülés ténye­zőinek hatását — hála a jó ki­képzésnek — igen jól viseltem el — mondotta és hozzáfűzte, hogy jelenleg kitűnően érzi magát. Gagarin elismerését fejezte ki a szovjet tervezőknek, mér­nököknek és technikusoknak, az egész szovjet népnek, mert megteremtették a nagyszerű „Vosztok” űrhajót, a kitűnő berendezést és a rakétát, amely ilyen óriási űrhajókat képes pályájukra, eljuttatni. Jurij Gagarin kijelentette, hogy tanulásának, életének és munkájának minden lépése­kor állandóan érezte a kommu­nista párt — amelynek tagja — gondoskodását és figyelmét. Az űrhajós pilóta közölte, hogy közvetlenül a Földre va­ló visszatérése után meleghan­gú, szívélyes táviratot kapott Nyikita Hruecsovtól, aki üdvö­IXarair Szí szak fan akadémikus emelkedett szólásra. Elmondot­ta, hogy az űrhajós előkészíté­sének legfontosabb fejezete olyan laboratóriumi feltételek megteremtése volt, amelyek a lehető legteljesebben utánoz­ták az űrrepülés sajátosságait. Ilyen laboratóriumi feltétele­ket a Földön és repülőgépeken sikerült megvalósítani. Közölte, hogy az űrhajós elő­készítése bonyolult tudomá­nyos problémát jelentett. Az űrhajós — fűzte hozzá — ter­mészetesen, -csak teljesen egészséges ember lehetett, aki magas fokú intellektuális fej­lettséggel és műszaki ismere­tekkel rendelkezik: akaraterős ember, aki feszült helyzetben is rövid idő alatt indokoltan dönteni tud, döntéseit azonnal megvalósítja, gyorsan és jól felismeri és értékeli a helyze­tet. Elmondotta, hogy az űrhajó­sok kiválogatásának módszere kötelezően előírta a jelöltek klinikai kivizsgálását. A válo­gatásnál felhasználtak olyan különleges módszereket, ame­lyek révén eléggé megbízha­tóan megállapíthatók az embe­ri szervezet funkcionális le­hetőségei. Az előkészítés — mondotta a továbbiakban — egyrészt magában foglalja az űrrepülés feladataival összefüggő elméle­ti kérdések tanulmányozását, másfelől az űrhajósnak gya­korlatban el kellett sajátítania az űrhajó fülkéjében levő be­rendezések, tudományos ké­szülékek és műszerek kezelé­sét. Vaszilij Parin professzor, a Szovjet Orvostudományi Akadémia rendes tagja az em­ber első kozmikus repülésé­nek előkészítéséről és az úton levő űrhajós fiziológiai állapo­táról számolt be. Emlékeztetett rá. hogy az ember űrrepülését megelőzőleg kutyákat, egereket és más bio­lógiai objektumokat bocsátot­tak fel szputnyikokon, s hang­súlyozta, hogy éppen ezek a történelmi jelentőségű kísér­letek szolgáltatták a kozmi­kus repülés tényezőinek az élő szervezetre gyakorolt hatásá­ról szóló fontos tudományos adatokat és e kísérletek alap­ján dolgozták ki a tudomá­nyos orvosi ellenőrzés rendsze­rét. A tudósok különleges be­rendezést szerkeszt ttek, mely automatikusan ellenőrzi a kö­zeg fiziológiai szempontból fontos állapot jellemzőit és a szervezet funkcionális reak­cióit. Külön problémát jelentett az indítás előtti időszakban való felkészülés — jelentette ki Parin professzor. — A fo­kozott orvosi ellenőrzés, a különleges táplálkpzás, földi viszonyok közepette a repülés számára hivatott módszerek­kel végrehajtott rendszeres vizsgálatok — mindez biztosí­totta az igen értékes tudomá­nyos információk megszerzé­sének egységét és folyamatos­ságát. Az agy, az izmok bioáramai­nak vizsgálata, a tüzetes szív­vizsgálatok biztosították . az űrhajós egészségi állapotának kellő terjedelmű és mélységű ellenőrzését. Jurij Gagarin repülésének egész idején állandó orvosi ellenőrzés alatt volt. Az orvo­sok és fiziológusok a közérzet­re vonatkozó jelentéseken kí­vül, amelyeket rádió útján közvetlenül Gagarintól kap­tak, rádiótelemetrikus rend­szerek segítségével figyelték a kozmikus térségben tartózko­dó első ember érverését és légzését. Parin professzor közölte, hogy az űrhajós ruhájába egy­szerű és a célnak megfelelő adókat szereltek be. Ezek az adók a szív bioáramait, ér- fal-lüktetését, a mellkas légző­mozdulatait elektromos jelzé­sekké alakították át. A rádiótelemetrikus közlés feldolgozása során szerzett elő­zetes adatok azt mutatják, hogy orvosi szempontból Jurij Gagarin repülése rendkívül jól ment végbe. A pulzus és a légzés a repülés aktív szaka­szában és a leszállás szakaszá­ban körülbelül ugyanolyan változásokat mutatott, mint a számos edzés idején. A súly­talanság állapotában a pul­zus és a légzés csaknem tel­jesen normalizálódott. Parin professzor befejezésül hang­súlyozta, hogy az embernek a történelemben első űrrepülése rendkívül értékes adatokat szolgáltatott az űrutas koz­moszbeli állapotáról. Igazolta a szovjet tudósoknak azt az előrejelzését, hogy nemcsak az ember kozmikus repülésére nyílik lehetőség, hanem arra is, hogy ennek során az em- (Folytatás a 2, oldalon. a legmagasabb tanulmányi át­lagot értek el az iskolában és megyei szinten is kiemelkedő az eredményük. A fiatalok példaképüknek tekintik az el­ső űrhajóst bátorságáért és ha­zaszeretetéért: A KISZ-gyülésen elhatározták, hogy rendszere­sen figyelemmel kísérik az űrhajózás történetét és képes­albumot állítanak össze az el­ső űrhajós, Jurij Gagarin őr­nagy életéről. (k a) .... yv» ság tekintélyét, hogy ezáltal méltókká váljanak a brigád tagjai a megtisztelő Gagarin névre. * Az egri Alpáry Gyula Köz- gazdasági Technikum legjobb ICISZ-szervezete szombaton délben rendkívüli taggyűlést tartott, ahol a forró hangulatú fiatalok egyöntetű lelkesedés­sel elhatározták, hogy felve­szik Jurij Gagarin nevét, A KISZ-szervezet tagjai azi idén A nagyrédei Szőlőskert Ter­melőszövetkezet állattenyésztő brigádjának tagjai lelkes han­gulatú brigádgyűlésen hatá­rozták el, hogy brigádjukat áz első űrhajósról, Gagarin őr­nagyról nevezik el. A brigád tagjai — akik eddig is kiváló eredményeket értek el az ál­lattenyésztés területén — ki­jelentették, hogy a jövőben még fokozottabb mértékben fejlesztik a közös állományt, növelik a szövetkezeti gazda-

Next

/
Thumbnails
Contents