Népújság, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-15 / 88. szám

4 NßPÜJSAG 1981, április 15., szombat Képek a TIT megyei küldötf-közgvülésröl Dr. Böőr Péter elnöki megnyi­tóját tartja. ür. Némedi Lajos, a TIT me­gyei elnökségének beszámoló­ját mondja a három esztendő munkájáról. Putnoki László, az MSZMlj Heves megyei bizottságának titkára, üdvözölte a küldöttér­tekezletet, s beszélt a további ■ -feladatokról. Furucz János, a szakszerveze­tek megyei tanácsának elnöke, a szakszervezetek üdvözletét tolmácsolta. Lakatos Éva, a TIT országos elnökségének tagja is felszólalt a közgyűlésen. Balázs Béla, a TIT hatvani el­nökségének munkájáról be­szélt. (Foto: Kissi, 0 szakszervezetek kultúrnevelési munkájáról tanácskozott la Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa mellett működő kultnrnsvelási bizottság tot tűzi a szakszervezet a tár­1961. ÁPRILIS 15., SZOMBAT: ANASZTÁZIA Az ázsiai és afrikai országok szolidaritási tanácsa április 15-ét az imperializmus végleges meg­szüntetése és a gyarmati rendszer afrikai és ázsiai maradványainak felszámolása jeléül SZABAD AF­RIKA NAPJÁNAK nyilvánította. 515 évvel ezelőtt, 1446-ban e na­pon halt meg FILIPPO BRUNEL­LESCHI olasz építész és szobrász. Művészetében Vitruviusz antik formáihoz tért vissza. A firenzei dóm újszerű, perspektivikus kon- s strukciójával a reneszánsz egyik ^ első nagyszerű alkotása. Mint szoö- \\N rásznak bronz domborművei tűn- nek ki. 65 évvel ezelőtt,. 1896-ban e na­pon született NYIKOLAJ SZEM- JONOV, négyszeres Lenin-díjas szovjet fizikus. A láncreakciókat vizsgálva, azok két fajtáját, az ún. elágazó és az el nem ágazó formákat ismerte fel és ennek kap­csán alkotta meg a láncreakció elméletét. 1956-ban Nóbel-díjat kapott. Az angol munkásmozgalom történetében 1921.' április 15-ét FEKETE PÉNTEK-nek nevezik. Az angol vasutasok és szállító- munkások a már sztrájkba lépett szénbányászok támogatására e napon általános sztrájkot hirdettek. Az új kereskedelmi formáké a jövő Csütörtökön délelőtt tanács­kozásra gyűlt össze a Szak- szervezetek Heves megyei Ta­nácsa mellett működő kultúr­nevelési bizottság, hogy meg­tárgyalja az elmúlt időszak munkájában észlelt hiányos­ságokat és a további rhunka feltételeit. Elsőnek Nagy Ferenc, a SZMT megyei kultúrotthoná- nak igazgatója az elnökség ülése elé terjesztett jelentés alapján értékelte az üzemek, vállalatok, állami gazdaságok szakszervezeti bizottságainak és kultúrotthonainak a dolgo­zók kulturális nevelése érde­kében kifejtett munkáját, majd Kovács Flórián, megyei kultúrfelelős tájékoz­tatta a megjelenteket a szak- szervezetek kulturális nevelő­munkáját érintő feladatokról. A többi között a következőket mondotta: — A dolgozók általános mű­veltségét emelte a 32 üzem­ben megszervezett munkás- akadémia, amelyen 2480 dol­gozó vett részt. Ehhez járult még, hogy az ismeretterjesztő előadásokat 1208 esetben közel 76 ezer dolgozó hallgatta meg. Javulás mutatkozik a könyv­tári munkában is, öntevékeny művészeti csoportjaink műsor­politikája is jelentősen fejlő­dött, előadásaik színvonala emelkedett. Nagy segítséget adtak szakszervezeteink a po­litechnikai oktatás feltételei­nek biztosításához is. Művelő­dési otthonaink eredményes munkát végeztek a gyermek­foglalkoztatós és gyermekszak­kör szervezése terén. Mind­ezek az eredmények azt bizo­nyítják, hogy szakszervezeti bizottságaink magukévá tették pártunk művelődéspolitikai irányelveit és megértve a kul- túrmunka fontosságát, azon dolgoztak, hogy a dolgozók po­litikai, általános és kulturális színvonalának emelését bizto­sítsák, s ezt összhangba hoz­zák a termelés fokozásával, a szocializmus építésének nagy munkájával. A továbbiakban beszélt azokról a ' hiányosságokról, amelyeket a végzett munka során az SZMT megyei elnök­sége állapított meg. Majd el­mondotta, milyen intézkedé­seket foganatosítsanak, hogy- ezeket mielőbb megszűntessék, elsőként említette, hogy a szakszervezeti bizottságok mellett — de a kultúrotthonok mellett is — létre kell hozni a kultúrbizottságot, vagyis a társadalmi vezetőséget. Ennek a bizottságnak elsősorban az lesz a feladata, hogy minden­ben segítségére legyen a szak- szervezeti bizottságnak, a kul- túrmunkában. Majd elmondot­ta Kovács Flórián azt is) hogy ahol a feltételek megvannak, létre kell hozni a művészeti csoportokat, amelyek akkor szolgálják jól a kulturális ne­velőmunka célkitűzéseit, ha az üzemen kívül, a patronált ter­melőszövetkezetekbe is elláto­gatnak műsorukkal. Végül, de nem utolsósorban azt a felada­sadalmi bizottság elé, hogy ellenőrizze a munkatervben foglaltak végrehajtását, és ha hiányosság mutatkozik, menet közben legyen a kultúrotthon, illetőleg a kultúrnevelési fele­lős segítségére. Ugyancsak a még fennálló hiányosságok megszűntetését segíti az a határozat is, ame­lyik kimondja, hogy május 30-ig fel kell mérni az üze­mekben, milyen az általános iskolát végzettek száma és azokat a munkabeosztásokat is nyilván kell tartani, ame­lyeknek ellátásához középisko­lai végzettség szükséges. Mind az általános iskolai végzettség, mind a középiskolai végzettsé­get kívánó munkahelyek fel­mérése után biztosítani kell a szükséges beiskolázást. Végül az ismeretterjesztő, ateista nevelő- és könyvtár­munka hiányosságainak meg­szüntetésével foglalkozott az előadó. Az elhangzott tájékoz­tatáshoz számos hozzászóló adta saját véleményét, majd néhány gyakorlati munka megbeszélése után a kultúr­nevelési bizottság ülését Nagy Ferenc zárta be. (A. É.) EGRI VÖRÖS CSILLAG A sevillai borbély EGRI BRÖDY A kalandor GYÖNGYÖSI PUSKIN Alba Regia GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Balti égbolt (I. rész) HATVANI VÖRÖS CSILLAG Az el nem küldött levél HATVANI KOSSUTH Vörös levelek HEVES Tisztes úriház PÉTERVASARA Isten után az első FÜZESABONY Megtorlás Egerben este 7 órakor: OPTIMISTA TRAGÉDIA (Katona J.-bérlet) aAAAAAAAAAi ▼ ▼▼▼WWW' A Heves megyei Tanács VB kereskedelmi osztálya a KP- VDSZ-el közös szervezésben az új kereskedelmi formák és módszerek tapasztalatairól an­kétet rendezett április 12-én Egerben, a Szakszervezeti Székház nagytermében. Az an­kétem a Belkereskedelmi Mi­nisztérium több munkatársa, állami és társadalmi szervek képviselői, a megyei kereske­delmi vendéglátó és földmű- vesszövetkezeti szervek és vál­lalatok vezető szakemberei és mintegy 100 önkiszolgáló és önkiválasztó bolt vezetője vett részt Az új kereskedelmi formák­ban történő árusításról szóló ldsfilm vezette be az anké­tet, majd K o m 1 ó s i József, a Belkereskedelmi Miniszté­rium Kereskedelemszervezési és Technikai Főosztályának helyettes vezetője tartott vita­indító előadásit Elmondotta, hogy a napjainkban folyó technikai forradalom a keres­kedelemben is szükségessé te­szi a hagyományos módszerek felváltását. Az egyre növekvő forgalomban az új kereskedel­mi módszerekkel lehet gyor­san eljuttatni az árut a fo­gyasztóhoz. Hazánkban a boltok 10 szá­zalékában árusítanak a új módszerekkel. A második öt­éves tervben a kereskedelmi forgalom 40 százalékkal nö­vekszik, s ez természetszerűleg maga után vonja az üzletek fokozottabb áttérését az új ke­reskedelmi formák alkalmazá­sára. Az élelmiszerkereskede­lemben az üzletek 6° százalé­kában szükséges bevezetni az új módszerű árusítást. Heves megyében is jól be­váltak és népszerűek az önki- választó és önkiszolgáló üzle­tek és gyorsítani kell számuk növekedését. Az előadó felhív­ta a figyelmet a szakismere­tek tökéletesítésére, hogy to­vább csökkenjen az önkiszol­gáló boltokban a vásárlásra fordított idő. Az élérik vitában a keres­kedelmi szakemberek elmon­dották tapasztalataikat, javas­lataikat, az önkiszolgáló és ön- kiválaszó üzletek munkájának megjavításáról és az új keres­kedelmi formák fokozottabb elterjesztésér ŐL KÓPIÁS SÁNDOR: EMBER AZ ŰRBEN! Csak többlépcsős képjelet gondolhat ki ilyet: ember repül a csillagok között; az ész levetette magáról a múltat, s a jövendő földöntúli fényébe öltözött. Elménk villámló kulcsával kinyitjuk, s szélesre tárjuk a világ kapuját; a lobogó sörényű rakétát figyelve, a lelkesedést ma egymásnak adjuk át. Hallgatjuk égi társunk üzenetét: a vibráló rádió-jeleket, s idegszálainkban futkos ezer kérdés, melyekre eddig nem volt felelet. Kitágul a tér és minden fogalom, s új csillagokat csihol az értelem; nem vagyunk többé a Föld rabjai, az ember hatalma immár végtelen. ■SOLYMÁR JÓZSIT í A HADIÖZVEGY (9.) VII. Fehér bögrékben fehér pé­pek. Fehérbóbitás nővérek. Fehércsempés fürdőszoba. Fe­hér álmok. Fehér arc a fehér párnákon. Az ahyja, meg Cseppentő Imre keveset ért ebből. A kór­ház kapuból majdnem elküld­ték őket. A portás tudományo­san magyarázza: — Két hétig tart a kúra, ad­dig nem szabad ismerős arcot látnia. Álomban él, ha ébren van néhány percig, akkor is. — Eresszen be hozzá, leg­alább hadd lessük meg — al­kudozik a mama. — Nincs értelme, kérem. Imre az ujja között gyűrö­getett papírpénzt a kapus zse­bébe nyomja. A hivatalos ember mindjárt szelídül: — Az alorvos úrral kell be­szélnie. ö adhat engedélyt. Az udvaron, hátul, a hármas pa­vilonban. A földszinten meg­találják. A kórház parkjában szembe­jön velük két csíkosruhás nő. Moslékos fazekat visznek. Az egyiknek vaskos kék szalag csepühajában, s a mellére tűz­ve egy nagy piros papírrózsa. Vihognak. — Szép fiú ... Helyes fiú ... Cseppentő Imre idegesen rángatja a kabátja szélét. Odabenn az alorvos hamar ért a szóból. — Emberek vagyunk im ts, kérem — mondja nyájasan. * Juliska lezárt szemmel fek­szik. Nem vesz tudomást a lá­togatóiról. A mama szólingatni kezdi. — Jaj, gyermekem, nem éb­redsz már itt fel soha. Nem nyitod fel lezárt pilláidat. Nem látom én meg a hűséges tekin­tetedet. Az alorvos átfogja az öreg­asszony vállát. — Ebből elég volt, menjünk. A kicsi test úgy fordul, aho­gyan az erős kar irányítja. A folyosón Imre tisztelet­tudóan megszólítja a doktort. — Alorvos úr... Beszélni szeretnék magával... Négy- szemközt, ha lehetséges. A mama felkapja a fejét. Mi beszélni valója van ennek. Hisz még csak nem is rendes vőlegény. Ki akarja puhatolni, hogy érdemes-e elvenni Julis­kát. Ó, a szégyentelen. A két férfi mögött bezárul a fehér ajtó. * — Üljön le — mutat egy fe­hér karszékre a doktor. Ő ma­ga kulcs-csomójával labdázva fel-alá járkál a szobában. Kis­sé szórakozottan és fölényesen kezdi a szokott mondókát — ön nyilván arra kíváncsi, mire számíthatunk, mi lesz a betegség kimenetele... Sétál egy keveset, s a szo­kottnál jóval magasabbra dob­ja a csörgő kulcscsomót. — Az eddigi megfigyelése­ink saerint idagkimerültségrol van szó. A kezelés egyszerű, a beteget pihentetni kell. Persze, jó lenne kiiktatni a nyomasztó emlékeket, de hát ezt mi sem tudjuk megcsinálni. A doktor úr feldobja a kulcscsomót és elégedetten kapja el. A legény felemeli a kopasz fejét — Alorvos úr... Beszélnek maguk néha vele? A doktor megáll és zsebre- vágja a kulcsokat Imre ma­gán érezvén a fehérkabátos ember figyelmét, folytatja. — Jó lenne, ha maga mon­daná meg neki... Az ilyesmit az orvos szájából másként ve­szik fel... Meg kellene nyug­tatni ... Egy özvegy menyecs­kétől senki sem kívánhatja .. Szinte bosszús, -hogy még mindig neki kell beszélni. — Egyszóval, nincs miért haragudjak. Felkel, s mindjárt az ajtóhoz lép. — Jó egészséget, doktor úr., s szemérmesen kifordul a szo­bából. Az alorvos hitetlenkedve bá­mul az ajtóra. Előkaparja kulcscsomóját és szórakozottan rázogatja a markában. * Imréék ezalatt már a kert­ben járnak. Az öregasszony duzzog. — Nem értem, miért kell neked különözgetni. Mi szük­ség van arra. Imre fájdalmas mosollyal hallgatja az anyósnak való pörlekedését. — Ha nem akarod elvenni, nem muszáj. — Ugyan mama, hallgasson. A középső virágágynál szem­bejönnek velük a bolond asz- szonyok a moslékos fazékkal. A virágos nő, megpillantva Imrét, alig bír magával. Kitépi hajából a papírrózsát. — Kell? Neked adom. Imre elveszi tőle a virágot. Az öregasszony már dühös. w kedvetlenül a mekegő állato­kat. Ébred a falu. Fekete ruhás fiatalember tö­rekszik. előre az út közepén. Átverekszi magát a nyájon. Imre az. Testéből kiszaladt már a nedvesség. Soványabb lett, csinosabb, s kabátja alja sem oly rövid. A haja is ki­nőtt. Nem bírja teljesen meg­fegyelmezni a kakaskodó sör- téket. Juliskáék udvarára be sem megy, csak átkiált a fészer alatt nyírfasep- röt gyártó Lő­rinc bácsinak. — Megyek Juliskáért. Az öreg leen­gedi a vonó­kést. — Igyekezz, legény — mond­ja barátságo­san, s máris to­vább farigcsál. Egy nagyvar-, kocsú lány reg­geli fejésű tej­jel a kannában, jön szembe az úton. — Hova megy, íme bá­tya? A megszólítás­ban a „bátya”, kevés tiszte­let, de annál több a kacér- ság. — Csak ide, Egerbe. A lány kun­cog, de Imre nem fordul — Ezek közé való vagy te magad is. VIII. Hajnalodik. Réztrombitáját fújja a szakállas kecskepásztor. Kócos asszonyok zavarásszák utána. Odébb a falu szélén, az öreg Bordás Márton könyököl a kí­vülről magas, belülről ala­csony kerítésen. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents