Népújság, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-08 / 82. szám
4 NÉPÚJSÁG »61. április 8., szómba* Nekik is jobb Soronkövetkező probléma Nagyon szeretünk beszélgetni úgynevezett soron következő problémákról. Ilyen prob- láma a város tisztasága, az utcák és terek tisztántartása. Elmond juk ezerszer, de vajmi keveset teszünk azért, hogy a „problémát” megoldjuk Ma reggel is mi tor tent ?Az egri Makiári úton a szok™°8 reggeli jövés-menes, rengeteg ember, és - a szemetes fcocsi. Minden ház előtt hórom kannat, vödröt 1 eldobtak a kocsira, éktelen port 'es piszkot kavarva a levegőben. Megelőzni lehetetlen, mert az autó gyorsan odébbáll Mrnékz ÄU. lÄfröSÄ Srgyalják a városban ésanVj nyira igaza van mindenkmek nem lehetne ezt a szemetelta hárítást elvégezni a k°ra ref , geli órákban, mondjuk reggel hatig'! Bölcsődés, ovodas, iskolás gyerekek szaladnak reggelül héttől általában 9 óraig az utcákon, ^mbertelenseg es felelőtlenség a tüdejüket tudatosan rontani, s szerteszorni a Szemetet utcahosszat. Van más Imalat is, amelyik a hajnali órákban dolgozik. — A HEVESI JÁRÁSBAN a dolgozók általános iskolaiban a hallgatók száma a múlt esztendőben a szazat sem erte cl, az idén pedig közel háromszázán vizsgáznak a v** —VIII. osztály tananyagából. _a hatvani városi TI T mintegy 150 fővel hatnapos kelet-németországi kirándulást szervezett. A túra részvevői április 5-én ^d“*tak útnak, meglátogatjuk a híres városokat, a többi kozott ^ A dába, Lipcsébe is e}™e™.ekc£ főként munkásokból allo cső port 10-én érkezik vissza Hat r°n—AZ ÄTÄNYI ÚTTÖRŐK nyári kirándulást szerveznek Gyöngyös mellé, az év őzben közösen összegyűjtött hulladék árából és a műkedvelő előadások bevételéből. _ AZ EGYÉVES őrsvezető- képző tanfolyam hallgatói csii- tökén egész napos túrán. ve tek részt Szomolya, Ostoros es Eger úttörőinek részvételével. 1 háromszázötvenezer forintos költséggel kői szerűsítik. portalanítják Heves község központjában a körforgalom lebonyolitasara szolgáló utakat. _ AZ ELMÚLT gazdasági Ívben 361 létesítményt tervez^Sházá^kbói fedezne 807 létesítményt építettek ™a'k azt igazolja, hogy tsz-eink megértették a sajat erőből tor Z r» emelkedését. _ AZ EGRI PEDAGÖGÚS ÉNEKKAR az idei első klub estiét április 10-en, a sf^Művelődési Házban tartj^ Az egyre jobban keszu'o ^ Sír, ÄT&S« előnyére válik művészi mun’ÍÍT'tENKI BÉKE Termelőszövetkezet nonember-- decemberi átadassál ' tésre 10 tinóra es 10 hízott Kénre kötött hizlalást szerzo- ' dést az állammal. __ At ELSŐ ütemben be „í tett termelési tervek szerint a termelőszövetkezetekben március hón»P elejeig leszerződésre keru ' zsa baromfi és m.nte^30 I ezer darab vegyes viziszar nyas. műsora Egerben este 7 órakor: OPTIMISTA TRAGÉDIA Bekölcén hetek óta bujkál a hír: a nagy gyerekek Csehibe járnak át iskolába! Néhány nap óta már nyíltan beszélnek róla az emberek, pedagógusok és szülők. Latolgatják a lehetőségeket, az intézkedésből származó jót, de megtárgyalják esetleges hátrányait is. Nem kis dolog ez! Ennek az intézkedésnek nagyon komoly és lelkiismeret sugallta alapja van. Mert iskola és iskola között ma még különbség van. Ez a különbség az annyit használt „objektív nehézséggel” magyarázható. Különbség van a többi között abban, hogy a kis tanyai és kis községi iskolában a gyermekek alacsony létszáma miatt, kevés a tanerő. Nincs szakos nevelő, s aki ott tanít, bármennyire lelkiismeretes is, csak nem tud any- nyi tudást nyújtani,' mint az, aki a főiskolán, vagy egyetemen sajátította el szaktudását. A kis iskoláknál nem olyan jó a szertári felszerelés, az úttörőmunka sem olyan, mint nagyobb iskolában, ahol képzett csapatvezető foglalkozik iskolán kívül a pajtásokkal. Mindezekből, ezek mérlegre tevéséből fakadt az a gondolat, hogy jó lenne megoldani a felsőtagozatos tanulók számára a szaktanítást, a jobb képzési lehetőséget, hiszen a mai gyerekek túlnyomó többsége nem áll meg az általános iskolánál, mert bármilyen pályára készül, valahová tovább kell mennie. Ehhez a továbbtanuláshoz pedig nagyon jó alapokra van szüksége, elsősorban a saját érdekében. Csak egyetlen példát említek. Az ősz folyamán beszélgettem egy elsős gimnazista fiúval, aki Balatonból jött, ahol nincs — illetve az 6 idejében nem volt — orosz nyelvtanítás. Ennek az lett a következménye, hogy bizony nagyon sok éjszakájába került a kisdiáknak, amíg utolérte azokat, akik négyéves nyelvtudással jöttek a gimnáziumba. De nem is beszélve a természettudományos tárgyakról, amelyekhez szorosan hozzátartozik a kísérletezés, a bemutatás és mindez a jól felszerelt szertárból, a szaktárgyat jól ismerő tanártól is függ. Ezért van elsősorban szükség arra, hogy az úgynevezett körzeti iskolákat létrehozzák, s hogy a felsőtagozatos gyerekek olyan képzést kapjanak V—VIII. osztályig, amely továbbtanulásukat előmozdítja. Bekölcén most ez az egyik legnagyobb probléma. Egy kicsit anyai probléma, mert a szülők valahogy idegenkednek attól a gondolattól, hogy a gyerek más faluba járjon iskolába. Ez az idegenkedés arra vezethető vissza, hogy kicsit kényelmesebbnek tartották azt, ha az iskolás „szem előtt van”. Ám arra nem gondolnak, hogy ez az általános iskola, amelyik ma már kötelező a tanköteles korúak számára, tulajdonképpen azt jelenti, hogy nem kell külön talpalni azért, hogy negyedik osztály után felvegyék a gyereket valamelyik városi gimnázium vagy polgári iskola első osztályába. Gondoljunk csak vissza! Ez bizony így volt! A 10 éves gyerek, ha tanulni akart, akkor kénytelen volt elszakadni otthonától, mert a négy elemi után várta — ha várta! — a gimnázium, vagy a polgári. És most nem erről van szó, hanem csupán arról, hogy nem a kiváltságosak, hanem minden felsőtagozatos egy alig három kilométernyi távolságra levő község jól felszerelt iskolájában tanuljon. Az aztán már részletkérdés, hogy az autóbusz délben, vagy délután hozza-e haza a gyerekeket, mert ha délben, akkor tíz perc alatt otthon van, s annyi, mintha el se hagyta volna a falut, ám ha délután hozza, az csak jobb lehet, mert a tanulószobán is szakemberek felügyelete mellett tanul, sportol és játszik. Aggodalomra nincs ok, talán éppen azért kell aggódni: bárcsak igazán megvalósuljon már a következő tanévben! Ezek a gyerekek valamikor hálásak lesznek a felsőbb szervek ezen intézkedéséért, amely az ő boldogulásukat igyekezett elősegíteni. A szülők is akkor tesznek igazán jót saját gyermekeikért, ha akadálygördítés helyett igyekeznek segítségére lenni az iskolának abban, hogy ez az intézkedés úgy valósuljon meg, hogy mindenkinek jó legyen. A körzeti iskola szeretettel várja a nyolcvan bekölcei gyereket és az Egercsehi-bánya- telepi Általános Iskola nevelőtestülete biztosíték arra, hogy nem lesz megkülönböztetés, hanem csak ötödikes, hatodikos, hetedikes és nyolcadikos fiúk, lányok lesznek, akiket meg kell tanítani mindarra, amire a további iskolázáshoz és az élethez szükségük lehet. Cs. Ádám Éva 1961. ÁPRILIS 8., SZOMBAT: DÉNES 115 évvel ezelőtt, 1846. április 8-án halt meg VÁSÁRHELYI PÄL mérnök, a magyar folyamszabályozás úttörője. Fő folyóink feltérképezése, az Alduna szabályozása, az ún. Széchenyi út kiépítése a Dunán, az ő nevéhez fűződik. Élete végén elkészítette a Tisza szabályozásának tervét is. Vásárhelyi 1795-ben született. 20 évvel ezelőtt, 1941-ben e napon halt meg MARCEL PRÉ- VOST francia író. Nagy stílusművészettel megírt regényeiben főleg a női lelket ábrázolta. Levelek Francoise-hoz című műve fiatal lányok számára tanácsokat tartalmaz. Sok regénye magyarul is megjelent (Moloch úr és neje, őszi alkony.) 30 évvel ezelőtt, 1931-ben e napon halt meg ERIK KARLFELDT svéd költő, aki hazája tájait festő epikus, valamint lírai költeményeiért 1931-ben Nóbel-díjat kapott. um A szép Lurette Szélesvásznú, színes NDK film Offenbach muzsikája — úgy látszik, — kevéssé ismert változatában is filmezésre csábítja a németeket. A szép mosónő című Offenbach-operett a film vásznára került. Ám ami a Párizsba szakadt német zenésznek könnyedségben, szatírában, zenei bohémiában olyan színesen és sikerrel sikerült, az nem született meg maradéktalanul a filmen: ez az operett — cselekményében és szituációiban — már nem eléggé mozgalmas és eleven ahhoz, hogy . a mai néző-hallgató szívét megdobogtassa. Offenbach a párizsi könnyű és könnyed farsang hangulatát idézi muzsikájával. A történet is ilyen farsangi, ilyen mámoros igyekszik lenni, bizony avultnak ható bonyodalmakkal. Campistrel, a fiatal ács társaival a király személyét és kegyencét, Pompadour márkinőt érintő vaskos tréfára készülnek. Lurette, a szép mosólány, az ács szerelmese próbára akarja tenni a farsanggal elfoglalt fiút és ezért a hirtelen támadt lehetőségben udva- roltatni kezd magának Marly herceggel. Az alapállást bonyodalmakkal'tarkítja az operettek szabálya szerint Mali- corne, az adószedésre vágyó rendőrfőnök és Marcelline, a mosoda vezetőnője, aki Malicor- ne-ban egykori csábítóját ismeri fel. A hitványszándékú farsangi házasság jól előkészített terve megbukik a szerelmesek összetartásán és ösz- szetartozásán: Lurette nem lesz nagyúri szajha, a királyi kegy jellemtelen élvezője, hanem a szerelmes és derék ács párja. Párizs népe velük együtt vígan élvezi a farsangot és önmaga merészségét, ahogy az akasztófán ringó királyi bábot és kegyencét, Madame Pompa- dourt gúnyolja és neveti. A zene szellemesen oldja fel a kétfajta Párizs kétfajta farsangjának ellentétét: leplezetlenül gúnyolja a cifra gazdagok hamis világát és az egyszerűbb emberek, a kétkezi párizsi dolgozók százezreinek a mentalitását tisztelettel rajzolja a gúnyos kép fölé. Gottfried Kolditz — csaknem ez mondható el — áttette az Offenbach-operettet filmre. Ez magában véve magyarázza azt a hatást, amit a film így elérhetett. A farsangi készülődés tömegjelenetei mozgékonyak, a zene fel-felengedi az esemény lassan repülő szárnyait, de gyönyörködtetni csak a csúcspontok tudnak, a balettjeleneteknél és a színes utcai forgatagban. Erich Gusko képiéi hűséggel szolgálták a rendező elgondolásait. Operatőr és rendező egyaránt arra ügyelt, hogy a szélesvászon által biztosított lehetőségeket és a színes technikát hatásosan kihasználják. A színészek közül meg kell említenünk Evelyn Cron (Lurette), Jiri Papez (Campistrel), Otto Mellies (a herceg) Hannjo Hasse (Malicome) és Marianne Wünscher (Marcelline) nevét. A pazar kiállítású film, annak balett- és tömegjelenetei nem fogják eltéveszteni hatásukat azoknál, akik az énekes filmek eme fajtáját szeretik. A politikai — vagy ha úgy tetszik — az akkori állapotokat szatirizáló tendencia nem mindig érvényesült elevenen és olykor mintha csak magyarázatként állt volna az események mellett. A film bemutatója összehasonlításra is alkalmat ad felfogás, módszer és eszközök tekintetében, mert a jövő héten mutatja be ugyancsak az egri Vörös Csillag a Sevillai borbély olaszok által készített filmváltozatát. Farkas András Mozik műsora EGRI VÖRÖS CSILLAG Szép Lurette EGRI BRÖDY Rómeó, Júlia és a sötétség GYÖNGYÖSI PUSKIN Tisztes úriház GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Hamupipőke HATVANI VÖRÖS CSILLAG Kihívás HATVANI KOSSUTH Afrikában jártunk HEVES Kenyér, szerelem és . . PETERVASÄRA A gyűlölet áldozata FÜZESABONY Légy jó mindhalálig «.iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiimuiiiiiiiiiiiiiiuiwiiiiiiniiniiiaiiiiiiiniiiuiitiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiimnuiiiluiiiiimmiiiiuiiiiiiMiiiiiiiuiHiiiiuiiiiiiiiii iiii»uiimnii«ii»iifii»iiiiiiiiiii«ii«iiii«iniiiiiiimiii|,iuiiiii«t|t"i"»,i«i,iii,iuiii"«i*iii|niii"«,i*nitit"iii*iniuiniwiiii«ii« ■SOLYMÁR 9ŐZf£,F A HADIÖZVEGY (3.) Inkább senki, mint a nyúl- fogú Miklós. Majd a gyászév után. Biztosan jön majd valaki. Bolond személy az, aki a fa alól felkapja az első lába elé guruló férges almát. — Majd, majd a maga Idejében — vigasztalgatja magát. S erősbőrű, barna kezével megpaskolja a saját arcát. Ne tüzelj, ne tüzelj, csak várj türelmesen. — Mégsem lesz igaza anyámnak. Most az egyszer úgy beszélek vele, mint a felnőtt a gyerekkel — s kinyitja a nyárikonyha ajtaját. A mama már a libát tömi. Egy kupac rongyon ül, s a liba testét a térde alá fogva nyomkodja a két rózsaszín csőr közé a kukoricát. Hogy el tud koszolódni a fényestollú liba a hízóban. Talán a tollai közül is a bőre alá húzódik a zsír, amely oly szép formásra ragasztja és hamvassá teszi a fehér szálakat. A hízóba fogott liba olyan, mint sok fiatalasszony, aki a házasság után kócos, fénytelen lesz. — Elment már Bordás Mar- csa? — El. — Nem biztatta tán? A liba szabadulni akarván, vadul tekergeti a nyakát, liheg. — Meg ne fulladj már — kapkod köszvénytől gancsos kezével az öregasszony. — Cudar jószág ez, mindig úgy tesz, mintha fulladozna, ha duggatni akarom. Megállj, búcsúra elvágom a nyakad. Te leszel az első, nem kínló- dok veled. Juliska -látja, hogy az anyja semmiképpen nem akar beszélni a lánykérésről. Azgz asszonykérés már ez. Na, nem baj. Nekikészül, hogy megfejje a tehenet. A konyhából hoz jó langyos vizet, meg rongyot és lemossa a tőgyet. A szennyes lét az udvarra löttyenti, aztán kitörüli a zsétárt. Leül a kis székre. Jó munka a fejés. Ezt nem lehet se gyorsan, se lassan csinálni. Csak úgy, ahogy a jószág megszokta. Üteme van. A tej egyhangú csörgése a zsé- tár falán tiszta gondolatokat diktál. Felcsap az edényből a meleg, habos tej szaga. Fürdeni lehetne benne, olyan sűrű. Lőrinc bácsi bemenve az istállóba, meglepetten hallja, hogy a tej csörgése mögött Juliska lánya dudorászik. III. A frontról jöttek a katonák. Pihenni. Rájuk fér szegényekre. Nyúzottak, koszosak. A férgektől megszabadították őket a fertőtlenítőben, de az öldöklés nyomait nem viszi le se a klórmész, se semmiféle vegyszer. Majd minden házba szállásoltak belőlük. Ellepték a falut. Egy-két napig mind csak a tiszta ingnek, meg a meleg ételnek örvendezett, de aztán ki-ki vérmérséklete' szerint próbált pihenni, vagy viga- dozni. A két kocsma hajnaltól napestig hangos. Egy vefes baju- szú szakaszvezető csak szükségeim mozdul el a billiárd- asztal mellől. Kisfröccsben játszik. Négy-öt pohárral sorakozik számára az ablakpárkányon. Pedig nemcsak maga fogyasztja, hanem néha ad egy-egy pohárral Papagály Ferkónak, a falu bolondjának is, aki kívánság szerint öreg slágereket énekel, rókatáncot jár, fésűvel muzsikál. A szakácsok hússal, cukorral, sóval, a hadtáposok konzervvel, meg pokróccal seftelnek. A messziszemű Siroki Deske a felhajtójuk. Van, aki udvarolni próbál, van, aki vadászni j ár. Az öregebbj e emléktárgyakat farigcsál. Olyan derék vitézek is kerülnek közöttük, akik egy tányér meleg ételért, vagy inkább kedvtelésből segítenek a paraszti munkában. Juliskáék is kaptak egy katonát, égy őrmestert. Karpa- szományos, civilben tanító. Megelégedett a nyári konyhával, s nem sok vizet zavar a háznál. Két liter tejet vesz minden napra, s azt issza reggel, este. Délelőtt hóna alá csapja a pokrócot, hátramegy a kazal mögé, s ott he verészik egész nap. Leveszi a zubbonyát: a hátát, meg a mellét sütteti. Juliska fél ettől az ember* tői. Fél, mert itt él az udvarban és minduntalan találkozni kell vele. Fél, mert kopaszodó, szögletes feje, dús szemöldöke, s szája körül a keserű ráncok férfieröt sugároznak. Fél, mert a zubbonyán három-négy kopott vitézségi szalag fityeg. Retteg tőle, mert a könyvet is úgy fogja, mintha gyilkos fegyver tusája lenne. A legjobban azért irtózik tőle, mert egyszer az apjának az udvar közepén nagy fenn- szóval megmondta, hogy ő már csak a kis napfényt szereti, ami elé a bőrét odatarthatja. Ha árnyékosabb helyre megy, dögnek érzi magát. — Négy éve csinálom, de nem lesz olyan szerencsém, hogy a végét is megérjem. Már oszlásnak indultam, csak még kívülről nem látszik. Ez az önmagával szembeni kegyetlenség Juliskának tüzes testi fájdalmakat okoz, olyant, hogy már alig bírja tovább, majd odarohan a tanító-őrmesterhez és a világ szeme- láttára mellbe taszítja, vagy belecsíp egy nagyot. Nehezen szánta rá magát, hogy egyedül maradjon vele a portán, s elvállalja a házőrző szerepet. Ha csak ketten vannak, a legszükségesebbeket intézi csupán az udvaron, a moslékkészítés és egyéb piszkos munkák után azonnal kezet mo6 és ideje nagy részét benn a házban tölti. Gyakran az ajtó felé pislog, de hiába. A katona nem jön be. Pedig lenne oka rá, hisz fenn van a vasalt inge, lábravalója. Egy reggel egyedül maradván, Juliska maga viszi le a tisztát a lakónak. Fél hétkor. Számolgatja, vár még egy kicsit, de aztán megijed: hátha felkel t.z a bolondos vitéz és kifekszik a kazal mögé. Kapja meg a vasalt ruhát, mielőtt öltözködni kezdene. Odabent nagyon vigyázni kell majd, nehogy rosszat gondolhasson. Karjára veszi a holmit: alulra a hosszú fehér gatyákat, a tetejére a khaki ingeket. Átmenvén az udvaron, háromszor is hátra pillant, látja-e valaki a kövezett útról. Megzörgeti az ajtót és feleletet sem várva, benyit. (Folytatjuk)
