Népújság, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-06 / 80. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA £S A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 80. szám _____________Ara 50 fillér 19«. ápriH* «., csütörtök To vábbi gyors fejlődésünk alapja: ha minden erőnket forradalmi eredményeink megszilárdítására fordítjuk Díszünnepség Egerben a felszabadulás tizenhatodik évfordulóján Egerben, a Gárdonyi Géza Színházban, hazánk felszabadulásának tizenhatodik évfordulója alkalmából, az MSZMP megyei és városi bizottsága, a megyei és városi tanács, a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága, április 2-án este díszünnepséget rendezett. A nemzetiszínű és vörös zászlók alatt, a virágokkal díszített emelvényen foglalt helyet az elnökség. A magyar és a szovjet himnusz el- • hangzása után Kocsmár János, a városi ta-; nács VB-elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd Libertiny Sándor, a megyei párt-végre- '■ hajtó bizottság tagja, a Heves megyei Rend- ; őr főkapitányság vezetője mondott ünnepi be- ■ szédet. Libertiny Sándor eivtárs ünnepi beszéde Tisztelt ünneplő Közönség! Ma ünnepeljük hazánk fel- szabadulásának 16. évfordulóját. Tizenhat évvel ezelőtt óriási anyagi és véráldozatokkal járó harcokban űzte ki és zúzta szét Hitler fasisztáinak és magyar zsoldosainak megmaradt seregét a diadalmas szovjet hadsereg hazánk földjéről. A Szovjetunió hadseregének ez a világraszóló győzelme leverte népünk kezéről az idegen elnyomók és a Horthy-fa- sizmus bilincseit Felszabadulásunk évfordulóján mélységes hálával emlékezünk mindazokra, akik életüket és vérüket áldozták népünk szabadságáért, hazánk függetlenségéért. Huszonöt év annyi szenvedése és sötét éjszakája után kisütött a nap hazánk felett. Vannak történelmi dátumok és ünnepnapok, melyeknek fénye fakul az idő múltán. Április 4-e nem ilyen ünnep. Nem ilyen ünnep, mert ahogyan »szépül szocialista hazánk és ahogyan szépül, gazdagodik népünk élete, úgy válik mind világosabbá népünk szívében, és gondolatvilágában április 4 történelmi jelentősége. Ügy világít mind fényesebben és mind messzebbre április 4 emléke. Április 4, legnagyobb nemzeti ünnepünk. Legnagyobb nemzeti ünnepünk azért, mert ezen a napon egyszerre született meg oly sok viszontagságon átment népünk számára a nemzeti függetlenség, a népünk szabadsága és a béke. Legnagyobb nemzeti ünnepünk, mert alapja és kiindulópontja egy olyan társadalmi változásnak, amely gyökeresen átalakította egész népünk életét, lehetővé tette az évszázados elmaradottság felszámolását, utat nyitott történelmünkben a munkáshatalom és a szocializmus megteremtéséhez, népünk felemelkedéséhez. Április 4, a nemzeti függetlenségünk megteremtésének ünnepe. E napon nyertük visz- sza nemzeti függetlenségünket, amelyet a volt magyar uralkodó osztályok áruló módon eladtak. Az így visszanyert nemzeti függetlenségünk nem egyszerűen a régi visszaszerzése, hanem jóval több annál. Ez a függetlenség magasabb szintű és erősebb, mint bármikor történelmünk során, mert belülről a szocializmust { " ~ bad r' egységére, kívülről pedig olyan legyőzhető en erőre épüi mint a szocialista tábor Ezért ez a nem- | zet , és meglen, nem függ imperialist« • tblóhatalma : kényétől. kedvelői. April' 4 ón népűnk szabadságai és népi demokráciánk megtel v jsét is ünnepeljük. A felszabadító szovjet hadsereg győzelme megnyit tta népünk számára a Mc elke-’éi útját, amely út a szocializmus felé vezet. A magyar munkásosztály már egy esetben lerázta magáról az elnyomás jármát, amikor a dicső Tanácsköztársaság Libertiny Sándor ünnepi beszédét mondja. idején megteremtette a proletárdiktatúrát. Nem népünkön múlott, hogy a magyar dolgozók az akkori nagy történelmi erőfeszítések ellenére ideiglenesen elbukták a harcot, i hanem az imperialista rabló-1 kon. Éppen ezért örök dicsőség a magyar munkásosztálynak, és dolgozó népünknek, hogy a huszonöt esztendő elnyomatása után újra rálépett erre az útra és a Szovjetunió segítségével, a kommunista párt vezetésével másodszor is kivívta a munkáshatalmat és megkezdte a szocializmus építését Népünk joggal büszke azokra a hatalmas eredményekre, amelyeket a felszabadulás óta elért, még annak ellenére is, hogy a szocializmus építése során hibákat is követett el. Ezt a korszakot joggal nevezhetjük a magyar történelem legszebb és legjelentősebb fejezetének. Az elkövetett hibák ellenére ez a rövid történelmünk azt mutatja, hogy egy új ország született a régi helyén, és a nép ura lett a maga sorsának. Móricz Zsigmond gyereksorsról szóló regényében arról írt a harmincas években, hogy az iskolákban ők, a Kossuth- nóta refrénjét „Éljen a magyar” helyett úgy énekelték, hogy „Éhes a magyar”. És ez magyar jelszó volt. A napsugaras áprilisi napon vidáman ünnepelte Eger dolgozó népe felszabadtdásunk évfordulóját. • AW\AAMM^AAAAWVWWWV\AAAAAA‘^A<ViA/\AA/WVWWiAÁAAAAAMiA/SAAAAAAAAAAAAAA//7sA/'AA/'//AAAAAAAAi Budapesten, a Kiserdő mellett megtelepedett proletár tömegről írva, a magyar dolgozók élete sorsát keserűen így jellemezte: „Ha szegény, csak magyar lehet, ha magyar, csak szegény lehet.” Ennek a Móricz Zsigmond által megírt Magyarországnak a képe már a múlt emléke. Felszabadulásunk által kapott lehetőségekkel száműztük a szegénységet, az éhséget, az elnyomatást, amely évszázadokon át keserítette népünk sorsát és szívta életerejét. Hazánkban fejlett, erős ipar jöftt . létre, gazdasági életünk fejlődik, virágzik, és hatalmas kulturális forradalom zajlik le, amely új, szocialista kultúrát hoz létre, és ennek gyümölcsei A díszünnepség elnöksége (balról jobbra): Abóczky Lajos, az egri Petőfi Tsz párttitkára, Furucz János, a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának elnöke, Dorkó József, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Lendvai Vilmos, a megyei tanács VB-elnöke, Bíró József, a megyei pártbizottság titkára, Kocsmár János, a városi tanács VB-elnöke, Libertiny Sándor, a Heves megyei Rendőrfőkapitányság vezetője, Putnoki László, a megyei pártbizottság első titkára, Kácsor Jánosné, a városi pártbizottság titkára, Gubán Dezső, a járási párt- bizottság első titkára, Misi Sándor, a megyei KISZ-bizottság első titkára, Baják István, a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt igazgatója, rí os József, a Pedagógiai Főiskola tanszékvezető tanára, dr. Né merit Lajos, a Pedagógiai Főiskola igazgatója, Bartolák Mihály, a . elnöke, Zábráczky József, a Munkásőrség megyei parancsnoka, Horváth Nándorné, a Heves megyei Nőtanács titkára, Rádttly ., ;, a Dohánygyár pártszervezetének titkára és Pupics Péter, az MSZBT megyei titkára. (Foto: Kiss Béla) ma már a nép legszélesebb rétegeinek életét teszik szebbé. A, kommunisták nemhiába bíz-' tak népünk sorsának jóbbra-, fordulásában. 1945-ben megszületett szabadságunk, és az ezt követő, éles politikai harcok közepette győzedelmeskedett hazánkban a szocialista forradalom. Ez a győzelem eddigi eredmé-. nyeinkkel együtt új, nagy gazdasági és politikai sikerek alapján népünk jóléte, növekedésének kiapadhatatlan forrását képezi. További gyors fejlődésünket azonban csak úgy- alapozhatjuk meg kellőképpen, ha minden erőnket, forradalmi eredményeink megszilárdításé-. ra fordítjuk. Harcunkban a jövőben is ugyanúgy, mint a múltban, támaszkodunk népünk alkotó erejére és a szocialista országok legyőzhetetlen testvéri szövetségére. A szocializmus ügyéért folytatott harc hazánkban győzedelmeskedett, elértük azt a célt, amelyért 42 évvel ezelőtt a magyar proletárok harcba indultak. Április 4, a szovjet— magyar barátság és a béke ünnepe. Ez a barátság több évtizedes múltra tekint vissza. Ezt a barátságot 1945. április 4-e örökre megpecsételte, amely nemcsak felszabaduiást, hanem békét is hozott népünknek a véres háború évei után. Ezért a szovjet—magyar barátság mély gyökeret vert népünkben és szabadságunkat, békénket, a szocialista építő munkánk eredményeit ünnepelve egyúttal a szovjet- magyar barátságot is ünnepeljük. ;■ Ez a barátság art is jelenti, hogy jó testvéri és szövetsé- gesi hűség kapcsol össze bennünket, egy olyan hatalmas ország népével, amely a világbékének legkövetkezetesebb harcosa. Ez a barátság becses és szent nekünk. Be- (Folytatása az 5. oldalon.) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜUETSCI ;Felszabadulásunk 16. évfordulóján
