Népújság, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-29 / 100. szám
4 NÉP OJS AG 1961. április 29., szombat V ege a »kecske kor szaknak* Nemrégiben Apcon a falu szépítéséről, fásításáról beszélgettünk, s Szűcs Ferenc tanácstag örömmel közölte, hogy újabb akadálya szűnt meg e nagy munkának. A faluból ugyanis lassacskán eltűntek a kecskék, vagy ahogy ő nevezte: a „proletártehenek”. Nincsenek tehát veszélyben a virágágyak, zsenge fák, a kecskenyáj nem vonul reggelenként pusztítva végig rajtuk. Azon túl, hogy a kecskék a „szegény ember tehenei”, nem csak a virágokat, fiatal fákat veszélyeztették, de a falu anyagi helyzetét is szimbolizálták — kétszeresen örvendetes fokozatos eltűnésük. A faluban most már csak néhány van belőlük, Apc is, mint a szövetkezeti falvak többsége, növekvő jólétében kinőtte a „kecskekorszakot”. (K. E.) — A MAKLÄRI Űj Élet Tsz. a közeli napokban a szövetkezet vizenyős területén, kb. másfél holdon, aranyfüzest telepít. Ilyen módon kívánják biztosítani a tagok téli foglalkoztatottságát; a füzesből kitermelt vesszőkből kosarakat fonnak majd a szövetkezeti tagok. — MA ESTE a horti Erkel Ferenc Művelődési Otthonban a hatvani irodalmi színpad tagjai a Három szegény szabólegény című mesejátékot mutatják be. — ELKÉSZÜLTEK az egri Petőfi utcai új élelmiszer- bolt külső festésével. Most már csak a belső munkálatok vannak hátra, és a berendezések felszerelése. — A HÁMÁN KATÓ kulturális seregszemle május 7-i versenyére készül az egri honvéd kultúrcsoport. A műsorban a tánccsoport orosz népi tánccal, a fúvósötös Haydn műveivel, a kórus katona- és népdalokkal szerepel. — A KPVDSZ Heves megyei MÉK szakszervezeti bizottsága átszervezte a beteglátogató hálózatot. Az új rendszer szerint minden beteget 48 órán belül meglátogatnak. — EGERBEN Schwarcz Dezső tanácstag szombaton, 29- én tartja tanácstagi beszámolóját az 1. sz. Általános Iskolában, amelyre mindenki szeretettel vár. — A KEREKHARASZTI háztáji földjein, a kukorica- táblákon köztes babot is termelnek a tagok. -A szövetkezetben 10 hold tiszta babvetésnek megfelelő területen folyik köztes bab termelése; ennyi területre kötött szerződést a szövetkezet a felvásárló szervekkel. — A ZAGYVASZÁNTÓI Általános Iskola nevelőtestületének jó munkája eredményeképpen az első félév mulasztási átlaga 1,78 lett, és ez az eredmény megyei viszonylatban is kiválónak mondható. EGRI VÖRÖS CSILLAG Hívatlan látogatók EGRI BRODY Orvos a válaszúton GYÖNGYÖSI PUSKIN Házasodni akarunk GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Kiábrándulás HATVANI VÖRÖS CSILLAG Therese Raquin HATVANI KOSSUTH Mennyei pokol HEVES Az énekes csavargó PÉTERVASÁRA Az első év FÜZESABONY Borús reggel Egerben este 7 órakor: Tűzijáték (Katona J.-bérlet) Ifcompolton este 8 órakor: Különleges világnap A felsőoktatási reform ügyét szolgálta az Egri Pedagógiai Főiskola tudományos ülésszaka Mint már lapunk hasábjain hírt adtunk róla: az Egri Pedagógiai Főiskola — Lenin születésének 91. évfordulójának ünnepi hangulatához csatlakozva — tudományos ülésszakot rendezett, négy délutánon át, április 24—27. között. Az ülésszak előadásait nemcsak a főiskola oktatói, hanem a tanárjelöltek is végighallgatták. Az értékes és érdekes tudományos anyagot felölelő ülésszakot Darvas Andor, a főiskola igazgató-helyettese, a fizikai tanszék vezető tanára szervezte. Vele beszélgettünk az ülésszak célkitűzéseiről és arról a szándékról, amely az egri tudományos eseményt létrehozta. — Az ülésszak programját a főiskolai reform gondolata köré csoportosítottuk. Az előadások anyagát úgy válogattuk össze, hogy azok mondanivalója kapcsolatban álljon a főiskolai oktatási reform problémáival. El kell mondanom, hogy a reform főiskolánkat érintő része éppen a megvalósulás folyamatában áll. Eddig hároméves képzési idő alatt kétszakos tanárokat neveltünk, most pedig négy esztendős képzési idővel háromszakos tanárokat adunk majd az általános iskolák számára. — Hol jelentkezik ennek a reformnak a haszna? — Ezzel az egyesztendős meghosszabbítással nem valami újat adunk, hanem a jelenlegi tanerő-ellátottságon, annak színvonalán akarunk segíteni. Több megyére kiterjedő felmérési munka után megállapítottuk, hogy az általános iskolák felső tagozatában a szaktanár-ellátás mintegy ötven-ötvenkét százaléka a szükségesnek. Ez nem annyit jelent, hogy az iskolákban működő tanárok ilyen arányszámban lennének szakosítva, hanem azt, hogy a kétszakos tanárok az óraszámok és egyéb körülmények miatt kénytelenek szaktárgyaikon kívül más tárgyakból is órát vállalni. A reform eredményeképpen — a háromszakos tanárok beállításával — a szakelőadók száma hetven százalék fölé emelkedik és majd csak kivételesen fordul elő, hogy a tanár a szaktárgyán kívül mást is oktasson. A reform természetesen arra is tör, hogy az oktató-nevelő munka minősége javuljon. Tehát a tanárképzés tartalmában és minőségében is jelentős változás áll be. Az ülésszak nem egy előadásában konkrét javaslatokat fejtettek ki a főiskola oktatói. Ezeket a javaslatokat azzal az igénnyel fogalmazták meg, hogy a minisztérium engedélyezze az egri főiskolán azok kísérleti alkalmazását. Tették ezt annál is inkább, mert maga a minisztérium serkentette a főiskolát a kísérletezésre és a módszerek kidolgozására. Meg kell említenem Szűcs László tanszékvezető adjunk tus „A kémiaszakos tanárképzés reformja'’ című előadását, amelyben igen életrevaló és ötletes elgondolások öltenek testet. Ugyanígy Bély Miklós a testnevelő tanárképzés és a főiskolai reform problémaköréről mondta el javaslatait, dr. Szántó Imre a helytörté-, neti kutatás feladatairól ösz- szegezte mondanivalóit, Istók Barnabás az állattenyésztési oktatás módszertani problémáival foglalkozott, dr. Udvarhelyi Károly a dialektikus földrajz kérdései közül ragadott ki néhányat, Nagy Ferenc matematikai ismeretekkel és azok alkalmazásával, dr. Bihari József az orosz nyelvoktatás, dr. Berencz János az aktivitásra való nevelés problémáival ismertette meg hallgatóságát. Pe nemcsak a szakterületek kérdéseit bogozgatták a főiskola tanárai, hanem dr. Szo- kodi József a legalapvetőbb fontosságú kérdéssel, a marxizmus oktatásával foglalkozott. Itt szeretném elmondani, hogy a marxizmus tanszékét vulgáris szóhasználattal marxista tanszéknek hívják, holott minden tanszék marxista (ki merné ezt tagadni?). A marxizmus tanszékét pedig ne nevezzék kevesebbnek, mint ami: a marxizmus tanszékének. — Dr. Szokodi a marxizmus tanszékének igen komoly javaslatát adta elő azzal az igénnyel, hogy a minisztérium a tanszék javaslatát engedélyezze a reform során elsőként az egri főiskolán alkalmazni. — Külön örömünkre szolgál — mondotta Darvas Andor —, hogy a tanszékek a kísérletezés lehetőségével bátran éltek és kérik a minisztériumot, hogy javaslataikat engedje a valóságba átültetni. Ez a tudományos ülésszak ezeknek a nagy kedvvel és szorgalommal összeállított reformterveknek volt tükre. Mi érdekessége volt még az ülésszaknak? — Ügy gondoljuk, hasznára dolgoztunk az ügynek azzal, hogy ezeket a reformokat végrehajtani szándékozó javaslatokat nemcsak az oktatók előtt mondották el a tanszékek vezetői, hanem ezekre meghívtuk a hallgatókat is: hadd lássanak bele a főiskolai oktatás problémáiba, hiszen félig-meddig kollégákat látunk bennük. Nemsokára ők is tanárok lesznek, meg kell tehát látniok azokat a módszeri megoldásokat, amelyeket az ő érdekükben dolgoznak ki a tanszékek és az egész felsőoktatási reform — fejezte be nyilatkozatát Darvas Andor. Ügy hisszük, hogy a főiskola tanszékein folyó munka — az oktatók szorgalmas, tudományos elmélyedése következtében — az ésszerű reformok megvalósítása után nagyszerűen fog kamatozni az általános iskolai oktatás javára. A falusi iskolák szaktanárigénye ma még meghaladja a kielégítési lehetőséget. De a háromszakos tanárok útrabo- csátásával ez a hiány nagyrészt felszámolódik. Ez is a fejlődés, a haladás látható és biztató jele a főiskolai oktatás kérdésében. (f. a.) 1361. Április 29., szombat: PfiTER Ma 70 éves SZEBGEJ PROKOF- JKV, világhírű szovjet zeneszerző. Japánban, Amerikában, Münchenben és Párizsban töltött 16 éves tanulmányai után 1934-ben tért vissza hazájába, jelenleg a modern zene egyik legjelentősebb képviselője. Néhány híres művét idézzük: Három narancs szerelme (balett), Rómeó és Júla. (balett), Háború és béke (opera), Alekszandr Nyevszkij, Orosz nyitány. Békeőrségen (kantáták). 275 évvel ezelőtt, 1686-ban e napon született VASZELIJ TATIS- CSEV orosz történettudós. Megírta 5 kötetben Az orosz történet a legrégibb időktől kezdve című művét, amelyben a racionalista történetírást szolgálta azzal, hogy az eseményeket a maguk fejlődésében vizsgálta. További jelentősége e műnek, hogy abban olyan forrásokat sikerült a szerzőnek felhasználnia, amelyek azóta megsemmisültek. 250 évvel ezelőtt, 1711-ben e napon kötötték meg a II. Rákóczi Ferenc felkelésének véget vető szatmári békét és a kurucok ekkor tették le a fegyvert a nagymajtényi síkon. SZERGEJ PROKOFJEV Pedagógusok nagyüzemi gyakorlata NEM MONDANÉK igazat, ha azt állítanám, hogy túlzott lelkesedés öntötte el a társaságot, amikor a bennünket szállító autó megállt a Füzesabonyi Állami Gazdaság dor- mándi üzemegysége majorságában. Az úton ugyan magas volt a hangulat, vidáman szállt nótánk, s az irodaépület tetején már messzire elénk tűnő televíziós antenna is biztatóan integetett felénk — puszta közepén fekvő tanyán valahogy úgy éreztük magunkat, mint a lakatlan szigetre vetődött ha jótöröttek. „Hej itten puszta ám igazán a puszta...! ” sóhajtottam fel magam is (Petőfi után szabadon), s valahogy úgy éreztem magam, mint katonakoromban a kihelyezéseken. Igen, éppen ez volt talán a legfőbb oka a társaság ilyen irányú hangulatváltozásának. Legtöbben a tanyát még most is azzal a szemmel nézték, mint* tíz évvel ezelőtt. No, de a meglepetések, amelyek már az első órában olyan sokirányú kedves figyelmesség formájában értek bennünket, hamarosan eloszlatták a borúlátást. Az első, amit ki kell emelni, az a meleg emberi érintkezési mód, ami az itteni dolgozók közt uralkodik. Bartha Ferenc elvtárs szinte atyai gondoskodással vezeti a 3300 holdas gazdaságot. Szakértelmét az Agráregyetemen s a pusztaszikszói központban szerezte. Onnan hozta magával az emberekkel való törődésnek azt a mélységes humanizmusát, amiből részünkre is oly bőségesen jutott. Ez aztán nemcsak a kényelmünk biztosításában, a gondos ellátá sunkban nyilvánult meg, ha nem — ami a számunkra legdöntőbb volt — a mi tanulásunk lehetőségeinek sokoldalú biztosításában is. Mert ennek a huszonnégy főnyi pedagóguscsoportnak a feladata az volt, hogy mielőtt államvizsgát tenne a Pedagógiai Főiskolán a mezőgazdasági szakból, nagyüzemi gyakorlaton sajátítsa el mindazt az elméleti ismeretet és gyakor lati készséget, amire munkájuk során szükségük lesz. Erre pedig a Füzesabonyi Állami Gazdaság és ennek az I. számú üzemegysége kiválóan alkalmas. Alkalmassá teszi elsősorban az a segítő készség, amivel bennünket körülvesznek, de alkalmas ilyen fontos oktatási feladat ellátására, hiszen az itt folyó gazdálkodás magas színvonalával, alapos szervezettségével méltán érdemelte ki az élüzem címet. TÍZ NAP IGEN rövid idő ahhoz, hogy alaposan elmélyülhessünk az ismeretekben. Annál nagyobb dicséretére válik a bennünket segítő elvtársaknak, s az itt lefolytatott gyakorlati vizsgákat olyan jó eredménnyel tettük le. A brigádvezetők: Szarvas Ottó növénytermesztő, Szűcsi Sándor juhász, Schach Kálmán baromfitenyésztő brigádvezetők állandóan ott voltak a munkát végző csoportoknál, s amit csak lehetett, mindent igyekeztek megismertetni. A műhelyvezető: Palócz József elvtárs pedig feláldozva szabad szombat délutánját, addig nem ment haza, amíg valamennyien nem végeztük el a traktorvezetési gyakorlatot. Ehhez a sokoldalú segítséghez eredményesen járult hozzá a gazdaság többi dolgozója is. Nehéz lenne felsorolni azoknak az állattenyésztőknek és traktorosoknak nevét, akik ott álltak mellettünk segítségükkel. A gazdaság dolgozói mellett a két gyakorlatvezető — Istók Barnabás tanszékvezető s Lengyel Adám adjunktus munkáját kell kiemelni. Az ő gondos elméleti előkészítésük, valamint a gyakorlati munkában nyújtott segítségük nagy mértékben hozzájárult ismereteink elmélyítéséhez. Különösen értékes gondos anyagkiválasztásuk, amit az általános iskola szempontjából végeztek. AZ A LELKIISMERETES munka, amivel bennünket a gazdaság és a Pedagógiai Főiskola mezőgazdasági tanszékének dolgozói előkészítettek hivatásunk teljesítéséhez, záloga annak, hogy iskoláinkba visszatérve, szerény képességeinkhez mérten hozzájárulhassunk nagy ügyünk: a mező- gazdaság szocialista átszervezésének fontos soron levő feladatához: a termelőszövetkezetek megszilárdításához. Részünkről ezután csak a legmelegebb köszönettel, lelkiismeretes munkánkkal viszonozhatjuk az ő segítségüket^ amely bőven fog kamatozni, ha most már falunkba, iskolánkba visszatérve eredményes munkát végzünk. Halasy László (10.) A nyugati szövetségesek szétdarabolási tervéről — hála a Szovjetunió közbelépésének —, nem hoztak semmiféle határozatot. Különös tervek, de ki ellen? A nácik számára az amerikai feldarabolási terveknek nemcsak propaganda-jelentőségük van. Az a titokzatos reménység, hogy síkéiül a szovjetek és ameri ka közé éket verni, és ezzel a fasizmusnak valami lehetőséget kiharcolni, a különböző amerikai tervek tanulmányozása nem egy :iáci agyában talált termékeny táptalajra. Az amerikai sajtóban vannak utalások arra, hogy a „német kérdés egy még nagyobb és komplikáltabb politikai kérdésnek __a Szovjetun ióval szemben követendő amerikai politikának egy részét képezi”. Roosevelt alelnö- ke, Truman, az amerikai politikusoknak ama csoportjához tartozik, aki ebben a tekintetben különösen aktívnak tűnik. Truman körében terveket lehetett hallani, amelyek értelmében Németország felosztásakor többek között egy délnémet állam létrehozását tervezik, amelyhez Bajorország, Würtemberg, Baden, Ausztria és Magyarország! tartoznak, az a Magyarország, amelynek földjét éppen ezekben a hónapokban szabadította fel a vöröshadsereg. Igaz lenne valami azokból a rémhírekből, amelyeket a nácipropaganda dobott be a köztudatba, amely szerint az amerikaiak és a Szovjetunió között küszöbön áll a szakadás? Né- háiiyan már arról suttognak, hogy titkos amerikai—német tárgyalások kezdődtek. Titkos küldetésben Mivel foglalkozik a Németországból jött ifjabb Hugo Stinnes és Otto Stinnes Stockholmban 1944. szeptembere óta? Vajon a legidősebb Stinnes nincs-e már 1940 június óta az Egyesült Államokban? Kik a Stinnesek partnerei? Mit jelent találkozásuk a semleges svéd fővárosban? A rejtélyes Stinnes-tárgya- lások azt mutatják, hogy a német finánctőke egyes képviselői a nyugati hatalmakkal való tárgyalások révén már a Hitler bukása utáni időkre akarják magukat bebiztosítani. Miközben Zossenben a ve- zéri főhadiszálláson a dolgokat „tovább csinálják”, mialatt a birodalmi kacellária alatt bombabiztos óvóhelyen Hitler és a nácipárt vezetői saját egyéni sorsukat a német nép sorsával kapcsolják egybe, ugyanennek az ügynek a gyászvitézei, a szén és az acél urai, a fináncmágnások most azt használják fel, ami mindig mentőkötelük volt: nemzetközi kapcsolataikat. A Stinnesek hasúja A két Stinnes fivér apja egyike a Ruhrvidék szénhatalmasságainak. Ez az ember az első világháború kitörése előtt három évvel ezt mondta az össznémet szövetség elnökének, Heinrich Classnak: „Látja, mit jelent az, hogy Olaszország szénellátását lassanként teljesen a kezembe veszem, ha Svédországban és Spanyolországban a szükséges érc miatt feltűnés nélkül megszilárdítom a helyzetemet, ha lehorgonyzók Normandiában. Hagyjanak még 3—4 év nyugodt, békés fejlődést, és akkor csendben biztosítom a német uralmat.” Amikor a világ meghódításából nem lett semmi és 1913- ban a német nép megkísérelte, hogy leszámoljon pusztulásba döntőivel, az idősebb Stinnes megkereste partnereit. „Óvakodjatok a bolsevizmustól! A német ipar és Európa többi országainak iparát ugyanaz a veszély fenyegeti, közösek a céljaink!” Az antikommuniz- mus jelszavával Stinnes nemcsak. hogy meg tudta tartani a háború alatt olyan jól Jövedelmező vállalatait, hanem mint a Ruhr és a Rajna vidékének koronázatlan királya, még újabb vállalatokra is rátette a kezét. Az idősebb Stinnes társaival együtt reakciós újságokat, fasiszta terrorcsapatokat és szervezeteket finanszírozott, ő adott először pénzt a Reichswer által előbb csak besúgónak alkalmazott Hitlernek. Pénzt, igen sok pénzt... Hogyan is volt as infláció? Az inflációt Stinnes szervezte. Magas kölcsönök felvételével külföldi devizát vásárolt fel, s ezzel aláásta a háború miatt amúgy is meggyengült német pénzt. Értéktelenné vált papírmárkában fizette vissza a kölcsönt és ezzel a csalással a német dolgozók tömegeit éhségbe és nyomorba taszította és olyan vagyont szerzett magának, ami 1923-ban nem kevesebb, mint 1200 gyárat és vállalatot, 600 ezer munkásból álló hatalmas ipari hadsereget juttatott a kezére, 290 erőmű, óriási kereskedelmi hajóflotta, 285 bank és kereskedelmi társaság — mind Stinnest vallotta urának. Megszerzi a híres osztrák ércbányákat, megvásárolja Bécs négy legnagyobb újságját, bányákat, Romániában olaj- és vegyiüzemeket, Magyarországon ipari vállalatokra és lapkiadó vállalatokra tesz szert, hajógyárat vesz Svédországban, vagongyárat Hollandiában. Nápolyban nlu- míniumgyárat, bányarészvény- társaságot Dél-Amerikában. (Folytatjuk.)
