Népújság, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-02 / 79. szám

NEPOJSAG 1961. április 2„ vasárnap Köszöntünk április 4. — szabadságunk ünnepe! Köszönt a város népe, a feldíszített házak ünneplő öl­tözéke, az üzemek munkása, a szövetkezeti parasztok serege, az iskolák szorgalmas tanuló ifjúsága, köszöntenek kicsinyek és nagyok, akik életüket, nyugalmukat a Te hajnalhasadá­sodnak köszönhetik. Tudjuk, hogy az ünnep múltával újra dolgos hétközna­pok következnek és ezek a hétköznapok majd újabb ered­ményeket hoznak. Új élet a földeken A TAVASZ | ebredese megújhódott, új életet hozott, hiszen a me­zőgazdaságban a szocialista gazdálkodásra való áttérés kö­vetkeztében városunkban is új helyzet, új élet következett be dolgozó parasztságunk életé­ben. A téli szervezés folyamán több mint két és félezer pa­rasztcsalád lépett a szövetke­zeti gazdálkodás útjára. Az éltető tavaszi napfény nemcsak a fák rügyeit borí­totta virágba, nemcsak a növé­nyeket csalta ki a földből, de munkára serkentette városunk tsz-einek tagjait is. Az újra éledő határban serény munka folyik, dolgoznak a tsz-tagok: a munkaszeretetükről híres gyöngyösi emberek. Városunk mind a négy tsz-é­Hétkőznap este a Szakmaközi Bizottság klubjában KLUBOT többet is találni Gyöngyösön. Mindegyiknek van látogatója, hétköznap és va­sárnap este is, mindegyik tag­sága szívesen tölti szabadidejét megszokott helyen, olvasgatva, kártyázva, sakkozva. Mégis ez alkalommal a Szakmaközi Bi­zottság klubjáról szólunk, nem csupán azért, mert ez mond-' ható a legfiatalabbnak a vá­rosban. Még egy oka van, a cél, amelyet ennek a klubnak a ve­zetősége maga elé tűzött: tenni és még többet tenni a szervezett munkásokért, hogy még ké­nyelmesebben, még jobb körül­mények között szórakozhassa­nak, pihenhessenek, még töb­bet tanulhassanak, jobban mű­velhessék magukat érdeklődési körük szerint. Akik véleményt mondhatná­nak arról, hogyan vannak meg­elégedve a klubbal, — nem szólnak. Jelenlétük minden vé­leménymondásnál sokkal töb­bet mond. Hétköznap estén­ként ugyanis 50—60 kikapcso­lódni, szórakozni vágyó szak­Gyöngyös azok közé a régi városok közé tartozik, amelyek a felszabadulás utáni években öltöttek új arcot. Különösen 1955-től kezdődő­en volt erős ütemű az a fejlő­dés, amelynek eredményei sok száz új lakás, új üzemek, isko­lák és egyéb létesítmények ké­pében jelentkeztek, s amit a város lakosságának nagyará­nyú számszerű gyarapodása kísért. Illő dolog, hogy egy telepü­lés — legyen az város, vagy falu — lakói szeressék azt a helyet, ahol születtek, vagy ahol életüket töltik, s — ha szeretik — tegyenek is meg mindent annak érdekében, hogy életük, tevékenységük színhelyét otthonossá, széppé, kellemessé tegyék. Gyöngyöst ilyen dolgozók lakják, s ennek köszönhető, hogy a város fejlődését előmoz­dító legfontosabb körülmény: népgazdaságunk ereje és ará­nyos fejlődése mellett, a lakos­ság társadalmi munkája is a városfejlesztés tényezőjévé vált. A legutóbbi 3 év alatt váro­sunk lakói által végzett társa­dalmi munka értéke meghalad­ja a hárommillió forintot. E társadalmi munka haszna nemcsak új létesítmények — a szabadtéri színpad, a Ne- mecz tér vagy Sástó — képé­ben jelentkezik, hanem fejlesz­ti, erősíti a közösségi szellemet, s sokak számára első lépést je­lent a tevékeny politizálás út­ján. Ennek köszönhető az is, hogy a vár,os lakói nem kö­zömbösek a város további fej­lődését illetően, hogy várják és sürgetik a közművek fej­lesztését, a lakásgondok enyhí­tését, új közintézmények léte­sítését. S ha ez az egészséges türelmetlenség néha túlzott igényeket is támaszt — mégis ösztönző erőt jelent és társa­dalmi aktivitásra serkenti a lakosságot. A városi tanács, amikor 1961. február 18-án megtár­gyalta és elfogadta Gyöngyös város 1961. évi fejlesztési ter­vét, számolt ezekkel a körül­ményekkel és az anyagi erő­források számbavétele mellett több, mint 500 ezer forint^ ér­tékű társadalmi munkát irány­zott elő — elsősorban olyan szervezeti tag látogat el a klub­ba s tölti el szabad óráit ked­ve szerint. Szombaton és va­sárnap esténként pedig zsúfo­lásig megtelik a klub tagokkal 18-tól egészen 60 éves korig. Szükség lenne most már az emeleti helyiségekre is, négpedig elsősorban a könyv­tár elhelyezése miatt. A Szak­maközi Bizottságnak 12 ezer kötetes könyvtára van s még­sem tudnak kiadni belőlük a klub látogatóinak, mert nincs helyiség, ahová a könyveket el­helyezzék. ETTŐL A GONDTÖL ugyan, ha minden jól megy, rövidesen megszabadulnák, mert minden intézkedést megtettek, hogy. a helyiségeket megkapják, s a könyvtárat áprilisban, vagy májusban megnyithassák. De ott van a többi terv is, ame­lyek mind megvalósulásra vár­nak; Az emeleten ugyanis a könyvtáron kívül otthont ta­lálna még a Gépészeti és Bá­nyászató Tudományos Kutató Intézet gyöngyösi részlegének klubja. Hogy milyen nagy szükség lenne rá? Legalább akkora, mint a fiataloknak a tánchelyre, mert az ifjabbb korosztálynak azért mégis ez a legkedvesebb szórakozása. Eddig azonban nem tudtak mit tenni a kérésekkel, csak most, a tavasszal nyílik mód ezek teljesítésére is. A szék­ház udvarán építenek egy tánchelyet, mindenki megelé­gedésére. A klub ezek szerint estén­ként minden alkalommal nagy látogatottságnak örvend. De a szobák, termek délelőtt sem üresek. A Szakmaközi Bizott­ság különböző tanfolyamait, rendezvényeit is itt bonyolít­ják le. Nemrégiben egyhetes bentlakásos továbbképző tan­folyamot rendeztek, 26 szak­szervezeti könyvtáros számára, előtte a termelő és nem ter­melő üzemek, intézmények szakszervezeti titkárai vettek részt két alkalommal három­hetes tanfolyamon, most a na­pokban a szocialista címért küzdő brigádok munkáját ér­tékelték az előadóteremben. Ha több helyiségünk lenne — mondják a klub vezetői és tagjai —, megteremtenénk a lehetőségéit egy szimfonikus zenekar létrehozásának is. Sok zenéhez értő klubtagunk van, akik szívesen beállnának a zenekarba; Ám amikor ezekről a távo­labbi elképzelésekről is szó esik, mindjárt saját maguk hozzáteszik, mosolyogva: — Azért alapjában véve tel­hetetlenek vagyunk. Ez a mi Szakmaközi ' Bizottságunk egy Török Ignác utcai, sötét, kis bolthelyiségből indult ki. Ott tartotta hosszú ideig üléseit, most meg már lassan kinövi új épületét is... EZ, HA MAGÄBAN csak a klub munkáját nézzük, alap­jában véve csak büszkeséggel, örömmel töltheti el a Szakma­közi Bizottságot. (W. L.) ben jól haladnak a tavaszi munkák. A szervezés folya­mán belépett új tagok jelentős többsége a régi tagokkal kö­zösen, már a februári hónap folyamán szervesen bekapcso­lódott a közös munkába. Az Üj Élet Tsz-ben az újon­nan belépett tagok szinte száz százalékosan részt vesznek a közös munkában, melynek eredményeképpen a tsz 400 katasztrális hold közös szőlő- területén március 27-én vé­geztek a metszéssel. A MÁTRAGYÖNGYE jü^" 820 hold, a Dimitrov Tsz-ben pedig közel 600 hold területen végezték el a metszést március 31-ig. A téli szervezés folyamán létrejött új tsz-ben, a Haza­fias Népfront Tsz-ben is jól haladnak a tavaszi munkák. A tagok mintegy 80 százaléka rendszeresen részt vesz a kö­zös munkában. Az elmúlt hét folyamán itt is végeztek a metszéssel. Mind a négy tsz-ben meg­kezdték már a nyitást és a sző­lők kapálását is, A tavaszi árpát és tavaszi búzát ugyancsak mind a négy tsz-ben elvetették, de földbe kerültek a mák, borsó, zabos­bükköny és lucernamagok is. A nagyobb terméshozamok el­érése érdekében a tavaszi nö­vények alá tsz-eink több mint 300 hatasztrális hold területen végeztek műtrágyázást. Jól haladnak a munkákkal a tsz-ek kertészeteiben is, ahol már több ezer melegágyi ab­lak alatt fejlődnek és erősöd­nek a kiültetésre váró palán­ták. Nemcsak a- közös területe­ken, de a tsz-tagok háztáji földjein Is már nagyrészt el­végezték a metszést és a vete- ményezést. A tavaszi munkák állása, a tsz-tagok munkakedve és a megszilárdult vezetés optimis­ta bizakodásra ad okot. Az ed­digi munkák arra engednek következtetni, hogy nem lesz különösebb baj az év közben sem a munkákkal, és a tsz-eink több ezer holdas terü­leteit nemcsak jobban megmű­velik, mint az elmúlt évek­ben, de ha áruértékesítő ter­veiket vizsgáljuk, a jelenlegi szerződéskötések állásából ar­ra következtethetünk, hogy eb­ben a gazdasági évben több árut is adnak tsz-eink népgaz­daságunknak, mint a korábbi években az egész város volt egyéni parasztgazdaságai ad­tak. az 1961. évi gaz­ELKÉSZÜLTEK dasági (termelési) és pénzügyi tervek is, amelyek készítésé­ben a tsz-vezetőkön kívül a jó gazda hírében álló tsz-tagok is részt vettek. Termelőszövet­kezeteink tervei reálisak, elér­hetők és megvalósíthatók, nem túlfeszítettek, de nem is lazák. Ha a tervek bevételi és ki­adási részét vizsgáljuk, meg­állapíthatjuk, hogy tsz-eink ez évben külön-külön is többmil­lió (5—6 millió forint) tiszta nyereségre számítanak. A tervezett munkaegység ér­téke a város négy tsz-ének át­lagát figyelembe véve 47 fo­rint, amelyet a tagok bizakod­va fogadnak. Természetesen az elmúlt évhez hasonlóan ez év­ben is, mind a négy tsz-ben havonta rendszeresen osztanak majd előleget, a tervezett munkaegység 60 százalékának megfelelő forint értékben. Az 1961. évi tervek beruhá­zási költségeiből kitűnik, hogy több százezer forintot fordíta­nak tsz-eink különböző gazda­sági gépek vásárlására. AZ 1961. ÉVI | gazdasági tervek és a tavaszi munkák jelenlegi állása biztosíték arra, hogy termelőszövetkezeteink ebben az évben gazdaságilag és poli­tikailag tovább szilárdulnak és erősödnek, egy lépéssel köze­lebb kerülnek a fejlett, szocia­lista nagyüzemi gazdálkodás­hoz; Kádár Béla V árosfejlesztés Gyöngyösön feladatok megvalósításához, amelyek a város lakoságát köz­vetlenül érintik. S annak biztosítására, hogy a lakosság ellenőrzése és tevé­keny részvétele mellett való­suljon meg mindaz, amit 1961- re terveztünk — a tanács el­határozta a városfejlesztési terv nyomdai sokszorosítását és a lakosság közötti terjeszté­sét. Az a käs könyvecske, amely április végén jelenik meg, ké­pek, grafikonok és szöveges útmutatók formájában mutat­ja be mindazt, ami a városban az elmúlt években épült, s a város fejlődésének perspektí­váját jelenti a következő 10— 15 évben. Ezek közül a tervek közül a városfejlesztés 1961-es évi cél­kitűzéseinek néhány fontosabb feladatát szeretném kiemelni. A „TISZTA ÉS VIRÁGOS GYÖNGYÖSÉRT”­mozgalmat a városi tanács em­lített ülése indította el, s pon­tosan körvonalazta e mozga­lom szervezeti kereteit és anyagi alapjait. Állami erőből 1961-ben az előző évinek a kétszeresére növeljük a parkosított terület nagyságát. Az Alkotmány ut­ca, az Április 4-e tér és a Mát­rai út egy része — amelyek a város legforgalmasabb terüle­ted — az idén már új és vi­rágos ruhába öltöznek. A város területén levő üze­mek és intézmények szerződés­ben vállalnak kötelezettséget közvetlen környezetükben a parkosításért és tisztántartá­sért. így a kórház a Bugát Pál teret és a Nemecz József ut­cát, a Borforgalmi V. az Áp­rilis 4-e tér egy részét, a Szerszámgyár a lakótelepet, az iskolák a környező területe­ket, az AKÖV a saját kultúr- háza és az autóbusz megálló környékét veszi gondozás alá. A Mátra-vasút május vé­gétől Üttörő-vasúttá alakul át és ölt új színt, s a megállóval szemben, a Könyves Kálmán téren úttörő-park létesül. Tör­lesztve a sok éves adósságot — rendezzük a vásártéri lakó­telep környékét is, mintegy másfélmillió forintos költség­gel; Reméljük, hogy a város köz­területein koratavasszal meg­jelent új szeméttartók betöl­tik majd rendeltetésüket, s nem melléjük kerül a papír és hulladék — s ha kikelnek az új és régi parkokban a virá­gok, lesznek, akik védik és gondozzák őket, s hogy a „Tiszta és virágos Gyöngyö- sért”-mozgalom keretében to­vább szépül majd városunk. MELEGVIZÜ STRAND­FÜRDŐ LÉTESÍTÉSE a másik fontos célkitűzésünk. A melegvíz azonban csupán a természeti tényezők ajándé­ka lehet. A közelmúltban le­folytatott geofizikai vizsgála­tok eredményei azt igazolják, hogy Gyöngyös és Gyöngyös­halász közötti területen, már a Mátra andezit kőlába olyan mélyen van, hogy felette a fel­szín alatt 1 km-re, 45—50 C fo­kú víz található. Az a fúrás, amely ezt a vi­zet felszínre hozhatja, még eb­ben a hónapban megindul 2 millió forintos költséggel, s minden reményünk meglehet arra, hogy augusztus elejére rendelkezésünkre áll a — re­méljük, gyógyhatású — meleg­víz, s hozzákezdhetünk a fürdő megépítéséhez. A LAKÁSGONDOK ENYHÍTÉSE szintén a városfejlesztés fel­adata. Ebben az évben állami erőből mintegy 110 lakás épül. Ebből 29 lesz tanácsi rendel­kezésű: amit közel ezer lakás­igénylő között kell majd a vég­rehajtó bizottságnak kioszta­nia. Ez tehát önmagában nem jelent megoldást. Javasoljuk azoknak, akiknek ez elérhető, a saját erőből, állami segít­séggel való családi ház építé­sét. Az OTP a Kálvária-par­ton az idén 40 emeletes csalá­di házat épít, ezenkívül eme­letráépítéssel 10 lakást tudunk kialakítani. Az ősszel meg­kezdjük a lakásszövetkezetek megalakítását, s a jövő évben már szövetkezeti lakásokat épí­tünk, amelyeket a szövetkezeti tagok részletre, fizetési ked­vezménnyel vásárolhatnak meg. A 15 éves lakásépítési prog­ramunkban 4800 lakás, közel 20 ezer ember otthonának fel­építése szerepel. Ez megoldja Gyöngyös lakásproblémáit. So­kan vannak, akik ezt kivárni nem tudják, — ezek takarékos­kodjanak, és az állam segítsé­gét kihasználva, saját lakás­hoz juthatnak; A KÖZMŰVESÍTÉS területén szeretnénk 1961-ben nagyot lépni előre. Megkezdő­ISI. , ÍV: A gyöngyösi új lakótele*. (Foto: Kiss Béla) dik, a több mint 10 millió fo­rint költségű, II. számú főnyo­mócsővezeték építése, több ki­lométer új vízvezetéket épí­tünk, illetve újítunk fel, jelen­tős mennyiségű új csatornát létesítünk, befejezzük a tavaly anyaghiány miatt félbemaradt járdák építését, és 3 kilomé­ter újat is építünk, tovább fejlesztjük a közvilágítást, és 1 millió forintot költünk a vá­ros útjainak felújítására. Ter­veinket csakis A LAKOSSÁG KÖZRE­MŰKÖDÉSÉVEL valósíthatjuk meg. A sástó camping és a sportpálya épí­tésére a város üzemei, intéz­ményei már eddig 16 440 mun­kaórát ajánlottak fel. A vá­rosi tanács lehetővé tette, hogy azok a tanácstagi körze­tek, amelyek az 1961. évi köz­ségfejlesztési tervben nem kapnak semmilyen létesít­ményt — 15 ezer forintig ter­jedhető pénzbeli támogatást kapjanak azokhoz a terven fe­lüli létesítményekhez, ame­lyeknek költségeit legalább 50 százalékban saját erőből te­remtik elő. Ily módon válik lehetővé, hogy új járdák, új utak, par­kok hirdessék: Gyöngyös lakói jól használnak ki minden le­hetőséget, amely a város szé­pülését, fejlődését segítheti. Gyöngyös jövőjét a kedvező földrajzi adottságokon kívül az a körülmény határozza meg, hogy második ötéves tervünk ä népgazdaság nagymérvű fej­lődését, a szocializmus alapjai­nak lerakását irányozta elő. E terv keretében épül meg Gyöngyös környékén az or­szág legnagyobb hőerőműve és a hatalmas külszíni bánya, Gyöngyösön a modem tejüzem, fejlődik a XII-es akna, a Szer­szám- és Készülékgyár, a Vál­tó- és Kitérőgyár és a többi üzemek. A népgazdaság fejlődése ál­tal adott e kedvező lehetősé­geket kell jól kihasználnunk, és saját erőforrásainkkal, a lakosság társadalmi munkájá­val kiegészítenünk ahhoz, hogy Gyöngyös még nagyobb ütemben fejlődjön és szépül­jön. Raft Miklós, a városi tanács VB-etlraöké

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents