Népújság, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-09 / 58. szám

1961. március 9., csütörtök NGPOJSAG s *9Bemutatom a feleségem“,,. Az apró szobában, amelyet ilyenkor, télen konyhának is használnak, így fogad a ház asszonya: — Jaj, ne nézzen körül, mert rettentő nagy itt a rendetlen­ség — és kötényével már tö- rülget is egy hokedlit, hogy le tudjon ültetni valahová. Amíg ez a művelet tart, gyorsan körülpillantok. Sem­mi az egész — állapítom meg —, csak a szokásos, mindenütt megtalálható reggeli „felfor­dulás”. Elkerülhetetlen ott. ahol a legnagyobb, a tizenkét éves fiú iskolába igyekszik, a tizenegyéves, aki délután jár az általános iskolába, azért öl­tözik, mert ötéves öccsét kell az óvodába kísérni, miközben az édesanya reggelit ad és ke­nyeret dagaszt. A férj szólal meg mögöttem: — Bemutatom a feleségem... — Ifjú Szegedi Istvánné va­gyok, — mondja a szőke asz- szony, s munkától megkemé­nyedett kezét barátságosan nyújtja felém. Letelepszünk, s megindul a beszélgetés. Szegediné nem na­gyon ér rá bekapcsolódni, ren­geteg a dolga. így inkább a férj a társalgó partner, bár maga sem dúskálkodik az idő­vel. A két ló, a vágott fával megrakott szekérrel néhány házzal távolabb rá vár. Menni kell a tsz-tanyára, minél ha­marabb. Az asszony munkáját nézzük mindketten, míg a férj egy- szercsak megszólal: — Látja, ilyen az én felesé­gem. Nincs soha egy perc nyugta, örökké dolgozik. Ti­zenöt éve házasodtunk ősze, azóta mást se tesz. — Persze, ölhetett kézzel nem ülhetett. Nem volt rá módunk, de gond annál több. Az én apám szegény volt. Az uraság aratója, amíg bírta. Magam sokáig summáskodtam, abból pedig nem tudtam szép házat, földet szerezni, s más­sal dolgoztatni. A felszabadu­lás után kaptam egy hold föl­det, kishaszonbérletet kértem hozzá, meg kertészkedéssel foglalkoztam. Minden munkát együtt végeztem a feleségem­mel. 0 volt az egyetlen segítő­társam. Nagyon sokat dolgo­zott, mert közben a gyerekek is jöttek sorban, s a róluk va­ló gondoskodás megint csak asszonymunka. — Az elmúlt év tavasza óta azért az ő életében is sok min­den megváltozott. Március 15-én beléptem itt, Makiáron az 1959-ben megalakult Béke Termelőszövetkezetbe. Fogatos lettem, feleségem pedig, aki itt is segítségemre akart lenni, mint családtag a kertészetben kapott munkát. Sokkal több pihenője ugyan nincs a ház körüli tennivalók miatt, mint azelőtt, de ez mégis más. Ha másért nem, a jövedelem miatt is. Azelőtt kidolgozhat­tuk mindketten a lelkünket, ha sikerült az év, örültünk, ha rossz volt az időjárás, küsz­ködhettünk a következő ter­mésig. Most meg, ketten 425 munkaegységet szereztünk, s egy munkaegység 44,50 forin­tot ér. Elégedettek vagyunk, ilyen jó jövedelemre nem is számítottunk egy csonka év után. — Azt nem tudnám most hirtelenében kiszámítani, hány munkaegységet szerzett a 425- ből a feleségem. Csak annyit tudok, hogy megállta a he­lyét. Pedig az itthoni tenni­való sem lett kevesebb. Egy héten egyszer ha itthon ma­rad, összeszedi az összes mos- nivalót — három gyerek és két felnőtt után van mindig egy nagy csomóval —, vagy ke­nyeret süt. Két hétre alig elég öt nagy kenyér, mert a zsíros, vagy cukros kenyér nagyon fogy. Másnap aztán újra kez­di a közösben. A múlt nyáron, amikor a kertészetben vég­zett, ment a gabonarostálás­hoz is. Télen, amikor a kerté­szetben nem volt mozgás, a kukoricánál, napraforgónál szerzett munkaegységet. — Igazi, jó segítőtárs tizen­öt éve az én asszonyom — mondja a férj egyszerűen, di­csekvés nélkül. — A termelő- szövetkezetben is, itthon is. A közösben megbecsülik jó mun­kájáért én meg itthon segítek amiben tudok, ellátom a tehe­net, a leszerződött hízó bikáts az új szerzeményt, a bikabor­jút, amelynek hizlalására ugyancsak szerződést kötünk rövidesen. — De hiába, ha egy kis sza­bad ideje van, akkor sem pi­hen. Ha végez a tsz-ben, befe­jezi a házimunkát itthon, ak­kor elkezd varrni, mostaná­ban meg kézimunkázni is. — Hogyne — szól közbe az asszony egy kis időt szakítva magának —, mikor olyan sok minden kell. A zárszámadás­kor kapott pénzből még nem nagyon költöttünk. Ajtó, ablak vásárlására tartogatjuk, mert fel kell újítani egy kicsit ezt a lakást. Az új ajtóra, ablakra kell az új függöny... A férj elneveti magát. — Na, látja. Már az új ajtó­ra gondol s közben mindig ar­ról beszél, hogy néhány nap múlva megkezdődik a kerté­szetben is a munka. Nehezen várja. Megint ki akar tenni magáért. De mindig csak a családjára gondol. Magára alig szán valamit. Legfeljebb nagy ritkán megy moziba a gyere­kekkel ... Ilyen az én felesé­gem ... Es az igazi bemutatás tu­lajdonképpen ez a beszélgetés volt. A lakásba lépés után csak annyit tudtam meg: ifjú Szegedi Istvánné, akivel szem­bekerültem. Most már sokkal jobban ismerem ezt a dolgos, egyszerű asszonyt, akiről férje hétköznapi szavakkal ugyan, de csak jót tud mondani. Weidinger László Halált okozott a feldőlt kályha tüze A közelmúltban tragikus ha­lálát lelte Hegyi András 74 éves rózsaszentmártoni lakos A szobájában felállított kály­ha feldőlt és annak tüze meg­gyújtotta a túlságosan közel elhelyezett ágyat és ágynemű­jét. Az idős ember a tűzben valósággal szénné égett. (Crtagymama nem dolgozik, "c Sohasem dolgozott. Már úgy! Nincs szakképzettsége. Csak a konyhához ért, meg a takarításhoz, stoppol, kipucolja a cipőket hatodmagára. Néha nehezen ébred, fáj a dereka, amit titkolni szeretne, de per­sze, észreveszik. Mari, a lánya ilyenkor bosszús: — Hát nem mondom mindig, hogy ne dolgozz annyit? Mi­nek kellett tegnap is egész nap létrán álldogállva ablakot pu­colni? Képes azt mondani, hogy már nem is fáj a dereka — ami csak egy óra múlva lesz igaz, amikor az elernyedt ta­gok ismét egyenletes mozgásba jönnek. Egyébként nagyon egészséges, fiatalos, futva megy fel az emeletre, igaz, fent az­tán liheg, fullad. Nagymama influenzás sem szokott lenni. Igaz, egyszer volt láza, de csak azért, mert megmérte. Néha előfordul, hogy elkapja valami vírusos influenzajárvány, de érdekes: ami másnál egy hétig eltart, a nagymamánál egy napig csu­pán. Viszont ha más valaki be­Világjáró pillangók Az ember már vagy kétszáz kóból Kanadába és Alaszkába éve kutatja a pillangók életé- repülve 4000 kilométert tét, nek rejtélyeit. Földünkön ed- meg. digi becslések szerint 14 000 ________________________ fa jta pillangó él, a legtöbb fajta az Amazonas folyó vidé­kén. Európában kb. 550 fajta, Kínában 1300 fajta található — utóbbiak közül a legtöbb Jünan tartományban, Hajnan és Tajvan szigetén, valamint Szecsuán tartományban. Ku­tatók 1946-ban a Pamir fenn­síkon 5000 méter magasság­ban, a hóhatár mentén pillan­górajokat fedeztek fel, ame­lyek napfényben eledel után kutattak, párosodtak és tojá­sokat raktak. Ez is mutatja, mennyire ellenállóképesek a kis élőlények a hideggel szem­ben. Az emberek általában csak virágok közt röpködő pillan­gókat figyelnek meg, s nehe­zen tudják elképzelni, hogy olyan pillangók is léteznek, amelyek átrepülnek az óceá­nokon. Az ilyen utakat meg­tevő rajokban néha több mil­liárd pillangó is lehet. Az an­gol C. B. Williams 1930. évi adatai szerint eddig 1237 ilyen utat jegyeztek fel, s ezeknél 214 fajta pillangót Figyeltek meg. Williams egy 1935-ben tartott előadásában elmondot­ta, hogy egy pillangóraj Mexi­Hegyi András balesetét a legelemibb tűzrendészeti szu- ályok betartásával el lehe­tett volna kerülni. A kályha ugyanis alig hatvan centimé­ter távolságban állt az ágy­ból, holott tudvalevő, hogy kályha közelében egy méteren belül nem szabad gyúlékony anyagot elhelyezni. Az idős rózsaszentmártoni ember ha­lála azonban újra intő jel le­het mindazok számára, akik tűzredészeti szerveink erőfe­szítéseit semmibe véve soro­zatosan megszegik azok hasz­nos előírásait. A lélek leendő mérnökei között az Egri Pedagógiai Főiskolán Gyárlátogatásnál, vagy me­zőgazdasági üzemegységben az első pillanatra észreveszi az ember a rendet és a logikát: a termelés bizonyít, a szerszá­mokat, gépeket a gazdaságos­ság rakja oda, ahol éppen van­nak. Egészen más az a kép, ami az Egri Pedagógiai Főis­kolán, az irodalomtörténeti tanszéken fogadja a látogatót. Itt a „termelés” folyamata bo­nyolultabb, az eredményeket lemérni ugyancsak nem egy­szerű. Igaz, itt a lélek mérnö­keit, a jövendő tanárait készí­tik elő felelősségteljes munká­jukra. Éppen ezért érdemes foglalkozni velük, stúdiumaik­kal, eredményeikkel. TÍZEZER KÖTETES KÖNYVTÁR szolgálja az irodalomtörténeti tanszék munkáját. Itt mélyítik el főiskolai tanulmányaikat a magyar—orosz és magyar—tör­ténelem szakos tanárjelöltek. A meglehetősen gazdag anyag hasznossá teszi a könyvtárat az oktatók és a hallgatók szá­mára egyaránt. Naponta mint­egy harminc—negyven ember telepszik be a könyvtárszobá­ba, ebbe az irodalmi laborató­riumba, hogy készüljön a szak- dolgozatokra és a referátu­mokra, amelyek közül az utób­bit a szemináriumi foglalko­záson kell előadniok és megvé- deniök. Erről a mindennapi, látszó­lag szürke munkáról és a tan­széki könyvtárban folyó élet­ről beszélgettünk el a tanszék tanáraival. — A könyvtár anyaga rend­szerezett tíz—tizenkétezer kö­tet. A hallgatók minden irá­nyú érdeklődését kielégíti ez a létesítmény. Gazdag folyóirat­anyag áll a látogatók rendel­kezésére: a magyar kiadvá­nyokon kívül a népi demokra­tikus országokban kiadott ma­gyar nyelvű folyóiratok is. A hiányzó fontos szakmunkákat a főiskola központi könyvtára a hazai és külföldi könyvtá­rakból könyvtárközi kölcsön­zés útján szerzi meg, bocsátja az érdeklődők rendelkezésére. — A folyóiratok és tanul­mánykötetek anyagát a hall­gatók egy lelkes csoportja ön­kéntes munkával — irányítás mellett — katalogizálja. Eddig mintegy nyolcezer cédula ké­szült el. Rendkívül nagy segít­séget jelent ez számukra, mert egy-egy problémával kapcsola­tos bibliográfia összeállításánál pontosan fel tudják mérni a rendelkezésre álló tanulmány­anyagot. Az így katalogizált irodalomtörténeti, kritikai és esztétikai munkák között sze­repelnek a polgári irodalom- tudomány művei is. — A referátumok és a szak- dolgozatok elkészítése közben a hallgatóknak alkalmuk adó­dik — tanári irányítással — tu­datosan, a két, elvileg külön­böző szemlélet polémikus szembeállítására, a helytelen értékelés és megállapítás konk­rét megítélésére, a haladó pol­gári hagyományok felismeré­sére és a marxista irodalom- tudomány magasabbrendűsé- gének értékelésére. Ilyenfor­mán a hallgatók az előadások anyagát, elvi-elméleti megálla­pításait gyakorlatilag is elmé­lyíthetik, s így a szemináriumi munkára való felkészülés, a szakdolgozatokkal kapcsola­tos problémák megoldása az önálló gondolkodásra való ne- velődésnek, az egészséges kri­tikai szellem kialakításának nagyszerű előiskolájává vál­hat. — A szemináriumokon érté­kes és szorgalmas munka fo­lyik. A tervszerűséget és a ko­moly felkészülést azzal is le­hetővé teszik, hogy már a fél­év elején a hallgatók megkap­ják a szemináriumi munka te­matikáját, amelyből ki-ki ér­deklődésének megfelelően, vál­lalkozik egy-egy téma kidolgozá­sára. A refe­rens és a kor­referens köte­les teljes felké­szültséggel részt venni a szemi­náriumi vitá­ban, de a sze­minárium tag­jai is kötelesek az éppen soron levő kérdést is­merni. A LÁNYOK SZORGAL­MASABBAK A beszélgetés során érdeklő­déssel néztünk szét a szobá­ban: a tanári íróasztalok tele könyvekkel. Mindenütt jegy­zetek és a kutatás eredményeit rögzítő cédulák, mint a tudo­mányos munka, a felkészülés, a szorgalom, a sok-sok kitartó fáradozás jelei és bizonyítékai. És ez így van rendjén: jó, ha a főiskola hallgatói látják a tudományos törekvéseket, apró műhelytitkokban kivetítve. A tanszék elmélyült mun­kásságáról, a módszerekről adott vázlat korántsem teljes. A mindennapok szorgalmas egymásutánja azonban a lélek leendő mérnökeiben kialakít — Eddigi sze­mináriumi mun­kásságuk alap­ján meg lehet dicsérni szor­galmukért és az önálló mun­kára való tö­rekvésért Bo- zsik Etelkát, Galló Lenkét, Scheiling Já­nost, Sapka Ju- ditot, de ide kell iktatnunk értékes referá­tumaik alapján Horváth Kata­lin, Sőregi Er­zsébet, Simon- kovics Mária és Kiss Antal ne­vét is. mint olyanokét, akik példamutatóan végzik kötelességüket. A lányok szorgalmasabbak és olykor-olykor szebb ered­ményt mutatnak fel a félév so­rán a fiúknál. Arany Margit beregszászi kislány. Szereti a könyvet. Az ő bizalma a könyvtároshoz húz és Schillinger Attiláné készséggel segít az ugyancsak elsőéves Arany Margitnak el­igazodni a tízezer kötet között. egy világot, amelyet átadni 8 következő nemzedéknek, fenn- költ kötelesség, szocialista pe­dagógushoz illő, magasztos fel­adat. Több is ennél: hivatás; (farkas) Már az idén bizonyos változások lesznek a gimnáziumi érettségi vizsg a rendszerben A Művelődésügyi Miniszté­rium középfokú oktatási fő­osztálya rendelkezést adott ki a gimnáziumi érettségi vizs­gák 1961. évi előkészítésére és lebonyolítására. A most kiadott rendelkezés hangsúlyozza: az érettségin el­sősorban a tanulók gondolko­dási készségét, a gyakorlatban szerzett ismereteit, az ismere­tek gyakorlati alkalmazásának készségét, a tanulók marxista- leninista műveltségének szint­jét vizsgálják. A lexikális is­S7EMES PIROSKA: d HjCLQipnaMtci — Jól van, kedvesem, sem­mi baj, viszont muszáj kiír­nom ... Ezzel bizony otthon kell maradnia ... Nem lehet dolgozni,.. Nagymama fülig pirult és za­vartan kérlelte az orvost: — Ne tessék engem kiírni... hiszen én nem is dolgozom... — Az más — bólintott az or­vos és letapaszolta a törött bor­dát — akkor, sajnos ... És nagymama, aki nem dol­gozik, hazament, bűntudattal eltelve, fájdalomcsillapítókkal lopott magának félórás deren­géseket, s megvallotta a család­nak: majdnem kiírták. Ekkor mindenkinek eszébe jutott: mi is lenne, ha nagymamát kiír­nák? ... /Vjég három helyre kellett —'’ú volna elmennie a tag­díjakért. A család felnőtt tag­jai magukra vállalták ezt a kis társadalmi munkát. Nagymama pedig sajnálta, hogy nem en­gedték felkelni — mert egysze­rű hétköznapjaiban a tagdíj- beszedési esték az ünnepek, amikor elbeszélgethet elvtár­saival. meretek számonkérését a mi­nimumra kell csökkenteni. Az a cél, hogy enyhüljön a tanu­lók túlterhelése, megszűnjék a magolásszerű tanulás. A to­vábbiakban a rendelkezés tan­tárgyankénti részletes intézke­déseket tartalmaz az írásbeli és szóbeli érettségi vizsgákra a tételek összeállítására. A rendelkezés értelmében az írásbeli vizsgatételek csak olyan kérdéskomplexumot tar­talmazhatnak, amelyeknek feldolgozásához a tanulmányi évek során elegendő idő állt rendelkezésre. A szóbeli érett­ségi vizsa tételeinek száma egy-egy tantárgyban nem le­het több 32-nél, s a vizsgán a tételeket a jelöltek húzzák. A minisztérium rendelkezése szerint az írásbeli érettségi vizsgák időpontja a gimnáziu­mokban 1961-ben a következő: magyar irodalomból május 15, matematikából május 16. orosz nyelvből május 17, egyéb ide­gen nyelvből az iskola által választott időpont, legkésőbb május 19-ig bezáróan. (MTI) Ez Is szempont Egy születésnapot ünneplő társaságban arról vitatkoztak, hogyan jobb aludni: nyitott, vagy csukott ablaknál. Az egyik vendég hevesen védelmezte a nyitott ablakot. — ön orvos? — kérdezte tóle valaki. — Nem — válaszolta derű­sen —, betörő vagyok. vagy ötödik napja sápadt, egy­re jobban, amikor a család ko­moly aggodalommal eltelve rávette: menjen orvoshoz. Ma­rinak még volt szabadsága, s lelkiismer etfurdalástól hajt­va, készségesen felajánlotta, otthon marad ezen a napon, el­végzi a házimunkát. Nagyma­ma tehát elment az orvoshoz, aki megvizsgálta és közölte: el­törött a bordája. Az orvos morcosán méltat­lankodott: miért csak most jön? Nagymama mondhatta volna, hogy nagyon sok dolga volt — ami igaz is —, hogy Sá­rikának és öcsinek főznie kel­lett, Mari blúzait is kivasalta, meg sok minden volt még az öt nap alatt, de csak hallgatott. Az orvos látva a megszeppent nagymamát, megenyhülten mondta: teg lesz a családban, ö kétség­beesik. Lehet, hogy néha titok­ban ő maga is áhítoznék egy harminchét fokos influenzára, gondolom olyankor, amikor azt mondják neki, minek dolgozik annyit, senki sem kívánja tőle. ö viszont ilyen. De még ez sem elég neki. Bizalmi a kör­zetben, tíz tagtól szedi be a ha­vi díjakat, viszi az értesítése­ket. Két éve még szeminárium­ra is járt, minden héten egy­szer és esténként a jegyzeteket Marinak kellett megcsinálnia. Emiatt nagyon sajnálta a lá­nyát, örökké félszeg is volt, amikor a könyvet elővette, ugyan jön-e segíteni, s mivel Mari ment, hálából még ma sem kell neki harisnyát mos­nia, mert mire eszébe jutna, már szárad. /J napokban nagymama beteg lett. Nem influen­za verte le, láza sem volt, csak az oldala fájt nagyon. Már

Next

/
Thumbnails
Contents