Népújság, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-29 / 75. szám

1961. március 29„ szerda KÍFOJMO 5 Baleseti krónika A termelőszövetkezetek jogi patronálásának néhány időszerű kérdéséről NEM A KÖZELMÚLT tör­téneté, hogy megyénk jogászai örömmel vállalták a területü­kön megalakult és működő termelőszövetkezetek jogi pat­roné lusút. Rendszeresen fel­keresték a legkisebb községe­ket is. hogy elvigyék azokat a válaszokat, melyeket szövetke­zeti parasztjaink vártak tőiül» égetően időszerű, vagy kevés­bé fontos kérdéseikre. És jo- gászalnknak nem kellett két­szer mondani, elmentek pa­rasztjaink közé. mert érezték felelősségüket a mezőgazda­ság szocialista átszervezésének megvalósításáért, s megalakult szövetkezeteink megerősödése érdekében is. Elmentek és ma is járnak rendszeresen. Magam is felkerestem a hatvani járás termelőszövetkezeti községeit. Mindig ügy éreztem, • hogy minket jogászokat szívesen és szeretettel várnak, örülnek, ha felkeressük őket. összegyűjtve a tapasztalato­kat, levonhatjuk a következte­léseket: szövetkezeteink gyak­ran igénylik a jogi tanácsadá­sokat, jogpropagandista elő­adásokon kívül is szeretnének Megyénk területén március hó 15-ig az alábbi közlekedési balesetek történtek: Kál és Csárdapuszta között a budapesti Élelmezési Szállí­tási Vállalatnak a gyöngyösi telephelyre kihelyezett teher­gépkocsiját Tori Pál tarnamé- rai lakos ittas vezetés követ­keztében a telefonoszlopnak, majd a több mint két méter mély árokba vezette. Személyi sérülés nem történt, de a tár­sadalmi tulajdonban körülbe­lül 3500 forintos kár keletke­zett. Tari ellen a büntető el­járás megindult. Másnap a éjszakai órákban Varga András gyöngyöstarjá- ni lakos ittas állapotban haj­totta a tsz egyfogatú lovaako- csiját, amelyen szénát szállí­tott. Minden valószínűség sze­rint elaludt s előbb az útpad­kára, majd a másfél méter mély árokba haladt a jármű. Varga András a rakományról a ló alá esett. Az első arra ha­Huszonegy vagon poly-ploid cukorrépamagot exportált az Idén a Hatvani Állami Gazdaság A ftatvani Állami Gazda­ság több mint 60 vagon poly- ploid cukorrépamagot fémzá­roltatott az idén, amelyből mintegy 21 vagonnal szállí­tott exportra. Ebből 15 vagon­nal a Kínai Népköztársaságba küldtek és ugyancsak na­gyobb mennyiséget adtak Csehszlovákia és Franciaor­szág számára is. A hatvani gazdaságban a Sopronhorpá- csi Állami Gazdaság kísérle­teit felhasználva már négy éve folytatják a vetőmagter- melést és évről évre nagyobb mennyiséget termeltek. Az itt nyert vetőmagból termelt cu­korrépának mintegy 15—20 százalékkal magasabb a ter­méshozama és több a cukor- tartalma is, emellett a külön­böző gombabetegségekkel szemben is ellenállóbb. Az el­ső negyven mázsa magtermést 1957-ben szállították exportra. Az idén mintegy 21 vagonnal exportál a gazdaság. Ez külö­nös jelentőségű, mivel a fel- szabadulás előtt az ország cu­korrépamagból nagy mennyi­ségű behozatalra szorult. ladó gépkocsi vezetője és uta­sai csak a mentőnek szóltak, ahelyett,' hogy a még élő em­bert kimentették volna a ló alól. Varga kórházba szállítá­sa után beállt a fulladásos ha­lál. A gépkocsi vezetője ellen büntető eljárás indult baleset áldozatának cserbenhagyása miatt, mert a tőle elvárható segítséget nem adta meg. Kovács József egri lakos — aki ellen már több ízben eljárás indult ittas gépjármű- vezetés miatt — magatartá­sán nem változtatott és ismé­telten szeszes ital hatása alatt vezette az Állatforgalmi VáN lalat motorkerékpárját. Sírok belterületén haladva elütötte az előtte az úttest jobboldalán haladó özv. S. J-né slroki la­kost, aki a helyszínen meg­halt. Kovácsot súlyos sérülés­sel kórházba szállítótták. A büntető eljárás megindult el­lene. Mezei Pál mezőtárkányi la­kos rossz földúton lovaskocsi­val meg akarta előzni az előt­te haladó lovaskocsit. Az elő­zést nem bírta befejezni s így előbb a járdára, majd a ke­rékvető kőre Hajtott, a kocsi­ról leesett és súlyos fejsérü­léssel kórházba szállították. A 37-es ózdi AKÖV bá­nyászjáratú autóbuszvezetője, Szűcs János, ittas állapotban vezette a gépkocsit Bültk- szenterzsébetről Váraszóra. Itt beleegyezésével Kovács János — akinek több évvel ezelőtt még érvényes jogosítványa volt, de igen régen vezetett már gépkocsit — tolatási moz­gásokat végzett a gépkocsival, szintén ittas állapotban. Ké­sőbb Kovács az autóbusszal a falu egyik utcájába ment és mert Pál. T. Károly váraszói lakos felszállás céljából meg akarta állítani az autóbuszt — eléje állt. Ekkor döbbent rá Kovács, hogy az autóbusz láb­fékje üzemképtelen, s elütötte, majd mindkét baloldali kerék­kel áthaladt Pál T. Károly hasán. Súlyos, életvszélyes ál­lapotban szállították kórház­ba. Szűcs és Kovács ellen a büntető eljárás megindult. Szács jogosítványa be lett vonva. Felsőtárkány belterületén Joó Sándor egri lakos az Egri Gépállomás motorkerékpárjá­val gondatlan vezetés követ­keztében a keskenyvágányú vasút sinei közé hajtott és az árokban felborult. Könnyebb fejsérüléssel kórházba szállí­tották. A Finomszerelvénygyár és az ötös lakőtelép- közötti út­szakaszon Be'rvá ‘ segédmotor- kerékpáron ittas pótutast szál­lított, Tóth Lajos ötös lakóte­lepi lakos, aki szintén szeszes ital hatása alatt volt. Elestek. Tóth Lajos súlyos fejsérülést szenvedett. A büntető eljárás folyamatban van ellene. Nagy Lajos hatvani lakos szeszes ital hatása alatt szállí­totta a szintén ittas pótutasát Hatvan és Boldog közötti rossz makadámúton — saját motorkerékpárján. Egy enyhe ívű kanyarban áthaladt az út baloldalán, majd az útpadká­ra és felborultak. Nagy súlyos fejsérüléssel lett kórházba szállítva, míg pótutasának semmiféle sérülése nem tcjr- történt. Nagy gépjárművezetői igazolványát bevonták és a büntető eljárás megindult el­lene. BM Heves megyei Rendőrfő­kapitányság közlekedésrendé­szeti alosztálya. velük elbeszélgetni, az előadd sokat pedig úgy kell megtar­tani, hogy jusson bőven idu hozzászólásra, beszélgetésre. ■ NEM EGYSZER TAPASZ­TALTAM, Hogy habár szívesen meghallgat iák előadásaimat a termelőszövetkezeti tagok fe­gyelmi és anyagi felelősségé­ről, vagy a jogok cs kötelezett­ségek mikénti gyakorláséról, a hozzászólások ' olyan körben mozognak, ami éppen nem kapcsolódik a ..témához*’, ami­ről az elöadas szólt. Ma már ott tartunk, hogy •szövetkezeti parasztjainkul egyformán ér­deklik a jogi kérdések épp úgy, mint a bel- és külpoliti­kai helyzet, kulturális fejlődé­sünk egyes kérdései, vagy az ifjúság helyzete, de mégis, mindenkinek van valamilyen ..saját ügye”, amire talán nem is nehéz válaszolni, de neki nagyon fontos, mert azt a kér dést, amit feltesz, még néni érti, s tőlünk Várja a helyes választ. Az előadások után feltétlenül alkalmat kell nyúj­tani az ilyen kérdések felte­vésére és különösen nagy gon­dot kell fordítani a helyes vá­laszadásra. Ha tanácsunk, vá­laszunk nem megfelelő, jog­szabályellenes, vagy bizony­talan, rendkívül káros követ­kezményei lehetnek! Egy jog­szabály helytelen megmagya­rázása ellentéteket szíthat a vezetőség és a tag között, töb­bet árthat, mint amennyit munkánkkal eddig használ­tunk. A jogász felelőssége el­sősorban ezen a téren dombo­rodik ki. Alaposan fel kell ké­szülnie egy-egy előadás meg­tartására, s ismernie kell az egész termelőszövetkezeti jog­anyagot ahhoz, hogy a kérdé­sek feltevésénél mindig „ott­hon legyen”, s határozott vá­laszával eldönthesse a vitás kérdéseket. Gondoljon mindig arra, hogy talán ő hivatott egy olyan probléma megoldására. amiben a szövetkezet elnöke és a tagok még nem tudtak közös nevezőre jutni. TÖBB G O N 1) O I KELL i ORDÍTANUNK az egyéni be­szélgetésekre. Sokszor ered­ményesebb. mint egy nagy lét­számú hallgatóság előtt meg­tartott jogpropagandista elő-, adás. amit sűrű óranézegelés kíséri. Az egyén problémájá­val többel kell foglalkoznunk, mert az kihathat az egész kö­zösség életére is. Időt. kell biz­tosítani az egyéni beszélgeté­sekre. a kérdések feltevésére és türelemmel kell megmagya­rázni a- vitás kérdéseket, meg­adva a helyes választ. Nem hivatalos formában, hanem szeretettel, elvtársias módon. Tegyük magunkévá paraszt­jaink problémáit, hiszen ’ első­sorban az őket patronáló jogá­szoktól várják vitás jogi kér­déseik megoldású*. Szövetkeze­teink vezetőitől és tagjaitól pedig azt kérjük, forduljanak az őket felkereső jogászokhoz ugyanolyan bizalommal a jö­vőben is, mint a múltban. Eb­ben az országban mindenkinek közös célja van. megteremteni azt a gazdasági rendet, ami soha nem látott eredmények­kel gazdagítja majd a társa­dalmat. A jogász és a szövet­kezeti paraszt., a mérnök és az orvos, a bányász és az eszter­gályos . közös összefogással, mindegyikük a maga terüle­tén, ezért dolgozik, de nem egymástól elszakadva, hanem közősén, egységben, egymás munkáját támogatva. .. . LÁTOGASSUK MINÉL GYAKRABBAN szövetkeze­teinket, azokat az embereket, akik szeretettel várnak min­ket. Teremtsük meg az anyagi lehetőségeket is. A megalakult jogi bizottságok tegyék még szervezettebbé a jogi tanács­adás munkáját. Dr. Rőczcy Ödön Már lehet szerződést kötni a gyümölcs értékesítésére A ' földművésszövetkézeti szervek ezekben a napokban körülbelül ’ 10 000 vagon gyü­mölcs: ezen belül 5000 vagon alma, 600 vagon őszi barack, 800 vagon kajszibarack, 500 vagon málna és 200 vagon sza­móca értékesítésére kötnek szerződést. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek és a bankhitellel rendelkező termelőszövetkezeti csoportok a szerződéskötés után a Magyar Nemzeti Bank­tól kérhetnek hitelt három szá­zalékos kamatra. A hitel ka- matterhét á MÉK vállalja. Ha a mezőgazdasági terme­lőszövetkezet, ' termelőszövet­kezeti csoport, szakcsoport és hegyközség a szerződésben le­kötött : mennyiségnél többet akar átadni, akkor a szedés előtt két héttel pótszerződést lehet kötni a MÉK-kel, vagy a helyi földművesszövetkezettel. Ha a termelőszövetkezetek öt kilométernél tovább szállít­va adják az árut, a íöldnaüves- szövetkezeti szervek--« hivata­los tengelyfuvardíjat is megté­rítik. Vagonbarakás esetében mázsánként 1 forint és 45 fil­lért fizetnek. A vasúti kocsiba berakott tételeknél az átvételi áron felül a hivatalos tengely­fuvardíjat akkor is megtérítik, ha öt kilométernél kevesebb az út. Az áru szállításához szük­séges göngyölegről a földmű­vesszövetkezeti szervek gon­doskodnak. A mezőgazdasági termelő­szövetkezetek szerződést köt­hetnek még a belföldi fogyasz­tású téli alma, a nyári almai a téli körte, a szilva, a borsző­lő, a csemegeszőlő, a pöszmé­te és a gesztenye értékesítésé­re is a megyei értékesítési központokkal, vagy a helyi földmüvesszövetkezetekkel. A gyümölcsértékesítés! szerző­déskötések már mindenütt megkezdődtek. I\ovaji állattenyésztők termelőszövetkezetnek ezelőtt egy évvel mindössze 10 elő- isi süldője és 6 anyakocája volt. Jelenleg csak a tehené- etben 90 növendékmarha és 30 tehén van. A szarvasmar­ikat a nagyüzemi gazdálkodás korszerű keretei között ne- lik. Az állatokat rendszeresen ellenőrzi az állatorvos is, aki legkisebb rendellenességre is felfigyel és idejében meg- ;adályozza a fertőzések és betegségek elterjedését. A szö- ■Ikezet tehenészeiében külön tartják a tejelő, a vemhes, és a már leellett jószágokat. A szoptatási idő kivételével, külön karámban sütkéreznek a tavaszi, a langyos napsugárban a „legfiatalabbak” is. Az 1—2—3 hetes állatokat Fodor Sándor tehenész gondozza, akinek keze alatt szinte szemlátomást fejlődnek, növekednek és értékesebbek lesznek gz állatok. Tisztaság és csendesség honol a tehenek istállójában! Mind­kettő feltétele az egészséges, korszerű állattartásnak. A siló- és szalastakarmány pontos, fejadagszerű elosztása bizto­sítja a gyors, kedvező gyarapodást. Ilyen körülmények kö­zött nem csoda, ha állandóan emelkedőben van a tehenek tejhozama is. Jelenleg több tehén ad már napi 17 liter tejet. Az ’ elmúlt tél folyamán 30 tenyészkosát termékenyítettek meg. Ebből már több mint 15 lefialt: az átlag 9. A jól tartott anyakocáktól 270 kicsit várnak. Klári, ez a 250 kilós anyakoca — amit képünk is bemutat — túlszárnyalta az összes kocákat, mert az elmúlt hetek egyikén 17 kismalaccal örvendeztette meg á közös gazdaság dolgozóit. (Foto: KISS BÉLA) tokát, s az (izem téíületén ni gyűljön fel az emberekét meg­sebesítő, az embereket Veszé­lyeztető hulladék. Ók felelnek azért, hogy az üzem területén törvényesség, és munkabizton­ság uralkodjék. De a legtöbb esetben — a balesetet kivizs­gáló szervekkel együtt — a fe­lelősséget. a „véletlenre” tol­ják. Néha a dolgozók maguk is hibásak, nem tartják be a ren­delkezéseket. pedig azokat a az ő érdekükben hozták. De bizonyára, jobban betartanák, ha a vezetők megkövetelnék és ellenőriznék. A munkavédelmét törvények biztosítják. S államunk, társa­dalmunk érvényt is szerez ezeknek a törvényeknek. Ér­vényt szerez a takarékosságot rosszul értelmező gondatlan vezetők ellen is. De maguktól a dolgozóktól is megköveteli, hogy a saját biztonságukat szolgáló intézkedéseket betart­sák, még akkor is, ha ez pilla­natnyilag kényelmetlen is ne­kik, még akkor is, ha ez né­hány percnyi különmunkát Is kíván. Krajczár Imre az embert, az emberek,,bizton- ■ ságérzelét veszélyezteti. Hiszen sokkal nagyobb költségekéi okoz a sérült emberek kezelé­se és munkakiesése, mint a munkavédelmi berendezések szabályos működtetése, rendel­kezések betartása. Ha a munkavédelem tisztán gazdasági kérdés lenné, akkor is rosszul számolnak’ ezek a vezetők. Nemcsak humaniz­musból, de a népgazdaság ér­dekeinek ismeretéből is meg­buktak. Tavaly sok baleset történt a megye területén. Munkások es­tek le a szabalytalanul ácsolt kőműves-állványokról, embe­reket sebesített, meg a fémfor­gács, rakodót ölt meg a tolató teherautó. Mi okozza a balese­teket? A legtöbb felelősség az üze­mek vezetőit terheli, ók a fe­lelősek a munkavédelmi tör­vényességért, nekik kell gon­doskodniuk arról, hogy a mun­kásokkal megismertessék a munkavédelmi kérdéseket. Ne­kik kell gondoskodni arról, hogy a szíj-áttételeket védőrá­csok takarják, hogy az építő­állványokra felrakják a korlá­A szocialista társadalomban legfőbb érték az ember, — Mennyiszer halljuk ezt a kife­jezést. Sokat hallottuk — szép. tömör mondat — axióma. Eszé­be sem jut senkinek, hogy ké­telkedjék benne, hogy ellen t- mondjon neki. Az ember... az emberért. A jobb' életszínVónalért növeljük a termelést, csökkentjük az önköltséget, harcolunk a selejt ellen. Az emdfer — minden tettünk rugója, minden törekvésünk végső célja. Létbiztonságát, a szocialista társadalom törvé­nyei garantálják. A munkához és pihenéshez való jog mellett biztosítják a munkavédelem törvényét is. Amíg a törvénynél tartunk, nincs semmi baj. Bizonyára egyetlen ember, egyetlen fele­lős beosztásban levő vezetőt sem találunk Heves megyében, aki nyíltan ellenszegülne a munkavédelmi törvényeknek. De ezzel még nem értünk célt. A törvény annyit ér, amennyit végrehajtanak belőle. És bi­zony, a munkavédelmi törvé­nyességet néha kemény kézzel kell biztosítani. Az elmúlt év­ben megyénkben öt gazdasági vezetőt kellett pénzbírsággal sújtani és kilencet marasztal­tak el SZMT-ülésen. Felelős­ségre kellett vonni ezeket a vezetőket, mert elhanyoglták. nem tartották be a munkavé­delmi rendelkezéseket. Vajon miért nem tartották be? ók talán nem értik meg, hogy a termelési tervek is az emberért vannak, s mi a ter­melési eredményeket nem tö­rött lábakkal, letépett ujjak­kal, esetleg szalagfűrésszel szétszabdalt izmokkal akarjuk teljesíteni. És a termelési ter­vekért — még a legjobb terve­kért — sem akarunk így fizet­ni. Szerencsére nem általános jelenség az Ilyen, de elgondol­kodtató. Mi értelme van akkor az életszínvonal emelésének, ha csonkulással, sebesülés­sel Jár? Ki örül a selejt csök­kenésének, mikor az széngáz- mérgezést és bokatörést ered­ményez? Kit Iellcesít az olyan önköltségcsökkentés, melyért a munkaképesség csökkenésé­vel kell fizetni? Rosszul fogja fel a népgaz­daság érdekeit az a vezető, aki A* embereket féltjük

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents