Népújság, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-03 / 53. szám
I NÉPÚJSÁG 1961. március 3., péntek ti list Elkésett javaslat Olvasom az újságban, hogy Franciaországban is probléma a gyerekek esti. időbeni lefektetése azoknál a családoknál, ahol televízió van. A gyerek fantáziáját leköti a képcső csodája, a zene, a játék, a szöveg, s persze, hogy inkább a készülék előtt ül, mint lefekszik. A probléma megoldását dr. Michel Pineteau, párizsi városi tanácsos a következőben látja: „Sugározzon a francia televízió esténként unalmas műsorokat, akkor majd lefekszenek a gyerekek és nem lesz gondja a szülőknek .. .** Határozottan érdekes javaslat. De van-e, lesz-e valóban megfelelő hatás. A mi televíziónk egyes műsorait ugyanis már megelőzően Monsieur Pineteau tanácsa szerint szerkesztették és szerkesztik, s mégis problémák vannak a gyerekek lefektetésével. Valami más javaslat kellene, amit átültethetnénk magyar viszonyokra televíziónk műsoraival kapcsolatban. A gyerekekkel azután majd csak megbirkózunk. (— r) A Pál utcai fiúk Nagy sikerrel mutatta be az elmúlt napokban a hatvani irodalmi színpad a Molnár Ferenc nagysikerű regényéből készült Pál utcai fiúk című színdarabot. Néhány képben bemutatjuk olvasóinknak a főszereplőket. Nemecsek: Fülöp Péter Boka: Chinoradszki Péter Rácz tanár úr: Kanyó Gábor Sztaniszlavszkij-stúdió alakult Egerben Beszélgetés a Városi Művelődési Ház igazgatójával Régi hiányosságot pótoltak Egerben a kulturális szervek, amikor életrehívták a Szta- niszlavszkij-stúdiót. Erről beszélgettünk Schillinger Attilával, a Városi Művelődési Ház igazgatójával, a Sztaniszlavszkij-stúdió egyik vezetőjével. — A stúdió a népművelési tanácsadó, a Városi Művelődési Ház és az egri Gárdonyi Géza Színház kebelében működik. Március 15-én kezdi meg az oktatást, s a záróvizsgára július 15 és 31 között kerül sor. — Mi a célja a Sztanisz- lavszkij-stúdiónak? — Hármas célt tűztünk magunk elé. Először is segítséget akarunk adni azoknak a fiataloknak, akik képességet éreznek magukban ahhoz, hogy jelentkezzenek a Színművészeti Főiskolára. A felvételi vizsgához nagy segítséget ad majd stúdiónk. Másodszor a stúdión keresztül is biztosítani kívánja a színház, hogy művelt, szakképzett segédszínészek és statiszták álljanak rendelkezésére Harmadik célunk pedig az, hogy művelt és szakmailag képzett színjátszókat és rendezőket adjon a színjátszó csoportok számára. — Milyen a stúdió oktatási terve? — A Sztaniszlavszkij-stúdió oktatása gyakorlati és elméleti órákból áll. Természetesen túlsúlyban a gyakorlati órák szerepelnek. Több mint száz órát fordítunk a színészi mesterség oktatására. Lesznek beszédgyakorlatok, ritmusfejlesztés, hangképzés, verselemzés, gyakorlati verselés, helyzetgyakorlatok, festmény-elemzések, és természetesen: klasszikus és modern jelenetek rendezései, próbái. Foglalkoznak majd a stúdió hallgatói tánc- és mozgásgyakorlatokkal, s részt vesznek énekoktatásban is. Az elméleti órák keretében foglalkoznak a hallgatók művelődéstörténettel (különös tekintettel a színház, képzőművészet és az irodalom történetére), marxista esztétikával és drámatörténettel is. Az elméleti és gyakorlati órák száma összesen 188. — Kik tartják az órákat? — A színészettel kapcsolatos előadásokat, illetve próbákat Horváth Jenő és Kozaróczy József vezetik. Az ének- és hangképzést Hetényi Kálmán, a tánc- és mozgásgyakorlatot Török Endréné, a művelődés- történetet és a marxista esztétikát, valamint a drámatörténetet Szöllősi Gyula és Va?s Károly tartják. A stúdió szakmai munkájának felelős vezetője Vass Károly, az egri Gárdonyi Géza Színház főrendezője, a gyakorlati munkának felelős tanfo- lyapivezetője Horváth Jenő, a színház rendezője. — Befejezésül néhány szót az anyagiakról. — Szeretnénk színvonalas és eredményes oktatási munkát végezni a stúdió, keretében, ezért a hallgatók létszáma korlátozott. Ügy gondoljuk, hogy 25—30 személy oktatása még megoldható a megfelelő színvonal betartása mellett is. A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek. A felételi díj 50 forint, a tanfolyam egész idejére pedig 120 forint 'tandíjat kell fizetni. Eddig a beszélgetés. Mi örömmel üdvözöljük ezt a nagyszerű kezdeményezést, amely egyaránt hasznára válik majd a stúdió hallgatóinak, színháznak, színjátszóknak, s reméljük, hogy az első kezdeményezést szeptemberben a színházi szezon kezdetén követi majd a Sztaniszlavszkij-stúdió második tanfolyama is. . , (m) Í J ÍRÁS címen irodalmi és kritikai folyóirat jelenik meg Március közepén új irodalmi és kritikai folyóirat jelenik meg ŰJ ÍRÁS címmel. A folyóirat a mai valósággal magas művészi színvonalon foglalkozó legújabb írói alkotásokat, EGRI VÖRÖS CSILLAG Tisztes úriház EGRI BRODY A szél GYÖNGYÖSI PUSKIN Próbaút GyöNGYÖSI SZABADSÁG Messzi utca HATVANI VÖRÖS CSILLAG Találkozás az ördöggel HATVANI KOSSUTH Ütött az óra HEVES A lámpaláz PETERVÁSARA Nincs előadás FÜZESABONY Nincs előadás musora Egerben este 7 órakort KÜLÖNLEGES VILÁGNAP (Bemutató, Gárdonyi-bérlet) Besenyőtelken este 7 órakor: Kilóg & lóláb kisregényeket, elbeszéléseket, verseket, novellákat közöl, ezenkívül mai élő irodalmunk és kulturális életünk legfontosabb kérdéseiről szóló írások, kritikák, cikkek, esszék, tanulmányok, jegyzetek jelennek meg hasábjain. A folyóirat szerkesztősége úgy tervezi, hogy a lapban irodalmunk minden értéket adó irányzatát bemutatja, hogy ezáltal is segítse az irodalom szocialista fejlődését. A kritikai rovat nemcsak irodalmi tájékoztatást ad, hanem értékeli a legújabb műveket is. A kilencvenhat oldalas, szép kiállítású folyóirat az iskolai, üzemi könyvtárakban, irodalmi szakkörökben egyaránt hasznos szolgálatot tehet A lap előfizetési dija egy évre 72 forint, egy példány ára tehát hat forint lesz. 1961. MÁRCIUS 3., PÉNTEK: KORNÉLIA 130 évvel ezelőtt, 1831. március 3-án halt meg FKIEDRICH KLINGER német költő, akinek Sturm, und drang című drámája a német Irodalom megújulását Indította el: zaklatott párbeszédű, az addigi szabályokat elvető történeti és társadalmi (iramaiban gyakran hozott színre hatásos, szenvedélyes jeleneteket. Regényei közül a legérdekesebb Faust élete, Tettei és Pokoljárása című. 10 évvel ezelőtt, 1951-ben e napon alakult meg a VIETNAMI DOLGOZOK PARTJA. ÉRDEKES TALÁLMÁNYOK ÉS FELFEDEZÉSEK: 25 évvel ezelőtt, 1936. március 3-án halt meg GRIGORIJ GRUM-GRZSIMAJLO orosz felfedező, Azsia-kutató. 1887-ben elérte a Pamir fennsíkot, 1889-ben pedig a kelet-turkesztánt Lop-Nor- tólg („Vándorló-tó”: így nevezik medrének gyakori változása miatt) jutott el. 130 évvel ezelőtt, 1831-ben ezen a napon született GEORGE PULLMANN, aki 1858-ban kezdte meg a személyforgalomban ma is használatos vasúti kocsitípus gyártását, ö alkalmazott először a vasúton hálókocsikat. 1859-ben az Illinois állambeli Bloomington vasútállomásról indult el Pullmann első hálókocsija, s berendezési tárgyal ágyak, fafűtéses kályhák voltak és viaszgyertyák világítottak benne. Ülést tartott Hatvanban a jogi bizottság A hatvani járásbíróság épületében értekezletre gyűltek össze a járás jogászai, hogy beszámoljanak eddigi munkájukról, a termelőszövetkezetek jogi patronálásában elért eredményeikről. Dr. Fülöp Andor, a jogi bizottság elnöke, a bizottság tagjainak előzetes beszámolóiból összegezve az eredményeket, ismertette a fontos jogi felvilágosító munka eddigi eredményeit és beszámolt arról, hogy a hatvani járás területén az elmúlt hónap során 8 községben és Hatvanban 15 előadás hangzott el a termelőszövetkezeti tagok fegyelmi és anyagi felelősségéről, a szövetkezeti tagok jogairól és kötelezettségeiről. A felszólaló jogászok beszámoltak személyes tapasztalataikról, s így képet lehet alkotni a járás jogi pat- ronálásáról. Dr. Bonta Bertalan ügyvéd, a Hatvani Ügyvédi Munkaközösség vezetője Csányon tartott előadást 260 termelőszövetkezeti tag részéne, Rózsa- szentmártonban dr. Gyetván Mihály járási ügyész. Az apci, ecsédi, boldogi, lőrinci előadásoknak ugyancsak nagylétszámú hallgatósága volt, s ez azt bizonyítja, hogy termelőszövetkezeti parasztjaink igénylik és szívesen fogadják azokat az előadásokat és tanácsadásokat, melyek vitás kérdéseiket megoldják, s egyben megmutatják a helyes utat is, jogaik gyakorlására, s kötelezettségeik teljesítésére. Szó esett az értekezleten arról is, hogy némelyik községben, a helyi szervek kötelezettségeik elhanyagolásával nem szervezik meg a hallgatóságot s így előfordul, hogy az előadó hiába utazik ki. így történt ez a közelmúltban Horton is, ahol a községi tanács egymás után két alkalommal mulasztotta el az előadások hallgatóságának megszervezését. A közeljövőben újabb előadások megrendezésére kerül sor, s a, járás jogászai ezzel a tevékenységükkel is igyekeznek szövetkezeteink mielőbbi megerősödését szolgálni, s arra törekednek, hogy lehetőleg egyetlen vitás kérdés se maradjon megoldatlanul. ÍR) 11111111111 III III* "III111lll*lllHllHU«llllHIIIMIHlHIH»HIIIIHIIIt<HllWl»llWff llltllli^rtlllllimilllllllHllllHIIIIIIHIIilUMI tftlltlltJItllllllllKltn'IllllllllllllllltlllllllllllllllllUlliailMllliiaillliamJiBIIIIIIIMHIHIIIIItltllMlnfl'IllMHIYftlUfttlltllUIMlIllUfft« HÓM fim : i íüxxm m mí Ah Ács Feri: Nagy László >••••••»•• * * • •■••••••••••• •v*v*v*v .V.V.V.V.. (53.) — Júlia — szólt rá erélyesen Szerencsés. — Most én mondom, hogy vedd elő a jobbik eszedet! — Tudom, tudom, ne félts engem. Csak mondom. Nagy meglepetésükre Benkő a pacsirta-telepi végállomásnál várt rájuk. — Hát te itt vagy? — szorította meg a kezét Szerencsés. — Nem kellett volna... Ez több, mint vendégvárás. — Az asszony süt-főz, de én már alig vártalak benneteket, hát kibandukoltam ide, ti pedig nálunk nem vagytok vendégek, öreg mackó! Hát már nem emlékszel, hogy valamikor ez volt az otthonod? Szerencsés elérzékenyült, Júlia sokatmondó oldalpillantással igyekezett kijózanítani az érzelgősségből. De azért ez a környezet varázslatos hatást gyakorolt rá. Benkőné szabadkozva, mentegetőzve fogadta a Szerencsés-házaspárt. — Tessék, kerüljetek beljebb, kedveseim. Jaj, szalad az egész lakás, de menjetek be hamar a szobába. Üljetek asztalhoz. Nemsokára készen leszek. Anti, hozzál bort, mama, légy szíves, hozzál be még egy vödör szenet. Az ám, el is felejtettem, az édesanyám. Júlia leereszkedő mosollyal nyújtott kezet az idős asszonynak. Aztán bementek a szobába. Az egyszerű szoba ragyogott a rendtől és a tisztaságtól. A bútorok fénylettek, tüstént észre lehetett venni, hogy frissen tisztították le ezeket is. A padló a szoba szögletében még nedves volta délutáni sikálástóL A szoba közepén régimódi, nagy asztal állt, négy személyre megterítve. — Hát végre itt vagytok. — örvendezett Benkő. — Nem tudod'mennyire örülök, vén mackó. Látod, milyen könnyű egy párttitkárt boldoggá tenni! Márkás bort hozott elő a sarokból. Szerencsés odapillantott. öt üveg állt ott és szóda. Aztán tovább jártatta tekintetét a szobán, a bútorokon. Benkő észrevette, hogy Szerencsés meghatódott. — Látom, nem felejtetted el, hol is kezdtük a fogság útán? — Nem, dehogy — ingatta fejét Szerencsés. — Hanem ez a szekrény nem itt állt, hanem emitt — Ügy van. Így jobban férünk. — Takaros kis lakás ez, Benkő elvtárs — jegyezte meg Júlia. — De én azért a maga helyében már szereztem volna egy nagyobbacskát, mondjuk, valamelyik modem bérházban. Miért nem igényel? Maga igazán megtehetné, csak egy szavába kerülne? — Így látszik ez kívülről — mosolygott Benkő. — Csakhogy ezt az egy szót nehéz kimondani! Sőt, mondhatom, hátrányban is vagyok a gyáriakkal szemben. Képzelje, rni történt. Beadtam egy szabály- szerű lakásigénylést, na, mondom, pár év múlva sorra kerülök, hát csak hadd legyen bent. Csakhogy három nap múlva kiutaltak nekem egy lakást. Három nap múlva! A nyavalyások, a törleszkedők. Más évekig is várakozik, ezek meg így akartak hízelegni. Azok, akik egész aktahegyeket nem akarnak észrevenni, tüstént észrevették, hogy az az igénylés az enyém, és soron kívül akartak lakást adni. Persze, visszautasítottam. Ez disznóság volna. — Miért — vitakozott Júlia. — Maga ilyen, de ha maga nem fogadja el azt a lakást, majd elfogadja más. — Nincs igaza, elvtársnő, mert mi lenne, ha így gondolkodnánk? Én vigyázok arra, hogy minél kevesebb legyen az igazságtalanság, ámbár akárhogy is vigyázunk, be-be- csúszik. De ha én elfogadom azt a lakást, soha többé nem koppinthatok a lakáshivatal orrára, ha valami disznóságot csinál... Hát nem igaz? De mi van veled, Janikám? Ügy hallgatsz itt, mint a csuka. — Nem, dehogy riadt fel gondolataiból Szerencsés. — Figyellek. Persze, hogy igazad van. Hiszen ha mindenki ilyen volna, ha jaj! Hol tartana már a szocializmus! — Csak ne túlozz. Azt hiszed, én szent ember vagyok? Ugyan! Nem olyan könnyű szentnek lenni. Itt vannak a tüzelőjegyek. Nem jutott mindenkinek, mit csináljak? Keveset kaptunk. De én elfogadtam. Nem tudtam megállni, mert az asszonyra gondoltam, ej, hát miért pont én? Pedig igazság szerint nekem kellett volna utoljára maradnom, s ha nem jut, hát nem jut. Haraszti szólt is érte. Rosszallta, hogy én elvittem a jegyet, s nem igazságos volt a szétosztás. Igaza volt, magam is belátom. Mégis felfortyantarn, s jól odamondogattam. Meg is sértettem. A gyarlóság könynyen kiüt az emberhőL Benkőné behozta a levest, asztalhoz ültek. Kitűnő, erős tyúkhúsleves volt. Szerencsés két tányérral is szedett. Júlia nem evett jó étvággyal, de uralkodott magán. Aztán pörköltet, végül sültet hozott be Benkőné, mellé befőttet. Szerencsésék nem győzték dicsérni háziasszonyi tudományát, Benkőné boldog volt, hogy kitehetett magáért. Közben gyakran töltöttek és koccintottak. A remek bor mámora meg-megcsillant a szemükben. Szerencsés páratlanul jól érezte magát. Nem is titkolta: — Tudod, pajtás, most nagyon boldog vagyok. Nem is hiszed, milyen boldog. Igazad van, otthon érzem magamat. Jobban, mint a saját otthonomban. Szervusz. Júlia nyugtalanul látta, hogy Szerencsés többet iszik, mint szabadna. Micsoda marhaság ez, hogy itt inkább otthon érzi magát, mint a saját otthonában? Ebben a vacak kis fészekben? — Jánoskám, ne igyál többet! — kérlelte. — Dehogynem Iszom! Kiváló ezN a bor. Anti, Istenemre régen ittam ilyen jóízűt. — Igyál csak, ne hallgass az asszonyokra. Ez férfimunka, az asszonyé már csak a következmény. — Fogta tréfára a dolgot Benkő. (Folytatjuk.)