Népújság, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-26 / 73. szám

1961. március 26., vasárnap " WEPÜJSÄG s TISZTA EGERT! Körséta a belvárosban I Fényképezőgéppel az egri üzletekben (Folytatás az 1. oldalról) Hárman indultunk a városi körsétára a városi tanács egészségügyi osztályáról. Dr. Maurer József, közegészség- ügyi felügyelő, a rendőrkapi­tányság képviselője, s magam. Célunk: az áprilisi tisztasági hónap megkezdése előtt az utcákat járva, felmérni, mi­lyen és mennyi teendő vár a város tisztasági ügyeit inté­zőkre. Az első megálló, az úgyne­vezett húsos-piac volt. Az Ál­lami Áruház pavilonja mellett nagy halom szemét. Nem volt nehéz megállapítani, honnan került oda. Törött feketekávés poharak, mignon-papírok kan­dikáltak elő a kályhahamuból. — A tejpresszó — jegyzi meg a közegészségügyi felügyelő. A szemétrakás itt a téren annál is furcsább, mert köz­vetlenül mögötte, ott sorako­zik legalább négy vasláda, amelyet kizárólag hulladék tá­rolására rendszeresítettek, de mindegyik — üres. A térség másik sarkában a vágóhíd központi húselosztója előtt teherautó áll, tele hús­sal. A kocsi rakterületének csak az alja van leterítve gyé­kénnyel, csupasz oldalához szabadon hozzáérnek a húsok. — A vágóiadnál tudják, hogy az ilyen szállítási mód szabálytalan, mégsem ügyelnek gondosab­ban a tisztaságra, — állapítja meg dr. Maurer József, aztán hozzáteszi: — de a városi út­építők, a vízművek dolgozói sem tartoznak a leggondosabb emberek közé. Nézzenek ide, — s maga mellett egy nagy halom törmelékre mutat. — Ezen a helyen több hónappal ezelőtt valamit javítottak a járdán. Felbontották az asz­faltburkolatot, s azóta sem ja­vították ki. A drága anyag meg itt hever egy csúnya ku­pacban. Ilyen törmelékhalmazzal a későbbiek során többször is találkoztunk. Az iparitanuló­intézet előtt már lassan egy év óta csúfítja a környéket egy, a Széchenyi utca 44 szám előtt ugyancsak január óta kerülgetnek egy ehhez hason­lót a járókelők. Nem nyújt túlságosan vi­gasztaló képet a piac sem. — Itt elsősorban két dolgon kellene javítani •— véli dr. Maurer József. — Az egyik az, hogy a Földművesszövetkezet lacikonyháját és a Vendéglá­tóipari Vállalat falatozóját hátrább kellene, helyezni, még­pedig egészen a patakparti korlátig, mert részben nagyon közel van, a nagy forgalomban könnyen szennyeződő úttest­hez, részben pedig mindkét pavilon környéke állandóan piszkos. A másik a piac be- tonozatlan részének alapos le­tisztítása, s ha más célra nem akarják használni, parkírozá­sa. Valóban, a piacnak ez a földes része nagyon visszata­szító látványt nyújt. Tele szalmával, piszokkal, hulladékkal, és senki sem törődik tisztán­tartásával. Persze, a Széche­nyi utcára vezető Macky Valér utca sem sokkal szebb. Itt, s a Dobó Gimnáziummal szemben levő buszmegállónál talán he­tek óta nem seperték le a jár­dát. Pedig alaposan ráférne. E tapasztalatok alapján az a vélemény szilárdul meg mind­hármunkban, hogy az Ingat­lankezelő Vállalatnak többet kellene törődnie azzal, hogy az állami házak házmesterei, az üzlethelyiségek bérlői, — itt az ifjúsági élelmiszerbolt, a fodrászüzlet, s a hírlapüzlet — betartják-e a városi tanács tisztasággal kapcsolatos ren­delkezéseit. A jelek szerint nem. De nemcsak itt, hanem nagyon sok helyen. Itt van mindjárt a Ráckapu tér 1. számú ház. A kapu alól víz csordogál az utcára, s vé­kony patakja ételmaradékot, sárgarépát, babot, metélt tész­tát hoz magával. — Miért az utcára öntik az ételt? — kérdezzük a lakóktól. — Mert ott van a lefolyó- nyílás, — hangzik a válasz. Azt azonban már nehéz megértetni velük, hogy az ut­cai lefolyók nem azért van­nak, hogy azokba ételmaradé­kot öntsenek. Arra ott van a lakásokhoz szolgáló mellék- helyiség. Nehéz így tisztán tartani a várost. Ilyen nemtörődömség semmit nem javít a tisztaság helyzetén. S ez sem erre az egy házra vonatkozik. Itt van a főutcára vezető Bródy Sándor utca. Járdájának senki sem akar gazdája lenni. Hónapos por vág aszfaltjáról az erre járók szemébe, ha egy kis szél fúj. A Foglár utca lépcsősorán hasonló a helyzet. Az egyes fokokon még mindig ott van a fekete salak, amellyel télen le- szórták a megfagyott havat. A Vöröstüzér utca elején leg­alább másfél kocsira való sze­mét halmozódott össze. Van itt trágya, hamu, mindenféle hulladék. Ití Kordin oda ? Senki sem tudja, vagy nem akarja tudni. A Széchenyi utca felső ré­szén van az I. számú körzeti I orvosi rendelő. Udvarára biz­tosan nem szívesen teszik be a 1 lábukat a betegek. Mindenütt 1 csak szemét látható. Félig el­korhadt falevelek, rongydara- I bök, csonthulladék, üveg, rossz 1 kanál. Eszébe sem jut senki- í nek az eltakarítása. De a Tűz- 1 oltó téri kis park környékének ' letisztítása, a Torok köz-ben, a 1 Síp közben szanaszét heverő 1 nagy kövek összeszedése, el- j szállítása sem. Pedig ezek fé- ; lig-meddig már eltorlaszolták • a víznyelőberendezést is, úgy- j hogy ha jön egy nagyobb eső, • a lejtős, szűk utcából kiáramló; víz mind a főutcára zúdul; majd. Sok lesz a munka az elkö­vetkező időkben, ha az illeté­kesek valóban tisztává akar­ják tenni Egert. Az igyekezet; egy-két jele már mutatkozik.; Elsősorban abban, hogy a rend- ; szeresebb utcamosás követkéz- ; tében kevesebb a por a belvá- ; í’osban. De csak a főbb útvo- ; nalakon. A kisebb utcákban, s ; különösen a külvárosokban; még nagyon sokat kell tenni a ; tisztaságért. Eger híre, s szépsége sürgő- : sen követeli! Weidinger László Ateista köri nyilvános ülés a Szilágyi Gimnáziumban Az Egri Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium KlSZ-szerve- zetében a folyó iskolai évben alakult meg az ateista kör. Az ilyen irányú nevelés az elő­ző években marxista körben történt, s az ateista kör ebből nőtt ki. Jelenleg 20 tagja van, vezetője Nagy Júlia tanár. Legfontosabb feladata az, hogy kiegészítse a tanítási és osz­tályfőnöki órákon folyó világ­nézeti nevelést. Erre azért is szükség van, mert még mindig tapasztalhatók bizonyos ellen­tétek a családi és az iskolai nevelés között. A már eddig is eredménye­Évente 5—600 ezer facsemetét ültetnek el megyénk KlSZ-fiataljai — Nyárfaerdőt telepítenek az Eger patak völgyében Mikófalva és Balaton között „Nyárfásítási bizottság“ alakul megyénkben Ezekben a napokban cse­meték és suhángok százezreit ülteik el mindenfelé a szor­galmas fásítók és erdőtelepí­tők. Lassan eltüntetik vidé­keinkről a kopárságot, szebbé varázsolják a tájat. Kell a fa az országnak. Kell a fa tüze­lőnek, építkezésekhez, bútor­nak, bányavágatok biztosítá­sára. A fa egész életünkben jelentős szerepet játszik: elkí­sér bennünket a bölcsőtől a koporsóig. Most ezekben a szép, tavas/ias napokban — egy hónapon keresztül — fá- , sítunk. S természetes dolog, hogy egyre több szó esik ezek­ről a munkákról. , Ezért hívták össze Egerben is pénteken délelőtt a fásítási ankétot. az MSZMP megyei bizottsága, a Heves megyei Tanács, a Hazafias Népfront R a KISZ megyei bizottsága ndezésében. A Városi Művelődési Ház­ban megtartott fásítási anké­tot Kovács Ferenc elvtárs, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának helyettes vezetője nyitotta meg. a fásítás nem­zetgazdasági jelentőségét mél­tatva. s ismertette e fontos munkák elvégzésének me­gyénk lakóira háruló felada­tait. Majd Kovács Jenő elv­társ, a Nyugatbükki Állami Erdőgazdaság főmérnöke tar­totta meg beszámolóját. Kovács Jenő elvtárs elöljá­róban országunk fa- és erdő­viszonyairól beszélt. Az or­szág öszes terülétéhez viszo­nyítva — mondotta — 13,7 százalékot tesz ki az erdő. Ez a szám, bár igen sokat mond, nem kielégítő. Az elkövetkező években országunk területé­nek 25 százalékára kell erdőt telepítenünk. — Az étnber és az erdő kap­csolata évszázados. De ez . a kapcsolat hosszú-hosszú em­beröltőkön át az erdők pusztí­tásában nyilvánult meg, a kapitalista rablógazdálkodás­ban. Történt ezen a téren sok jelentős változás, de az embe­rek szemléletében még most is sokhelyütt káros jelenségeit uralkodnak: hiányzik belőlük az erdő, a fák szeretete. Kovács elvtárs hosszan és részletesen beszélt a nyárfa jelentőségéről, e fafajták tele­pítésének ' szükségességéről. Elmondotta, hogy tárgyaláso­kat folytatott az elmúlt évben egyes termelőszövetkezetekkel az Eger-patak völgyének nyár­fákkal való beültetéséről Házat vásárolhat Egerben kedvező fizetési feltételek mellett Hatvanasezred u. 6. sz. Kohári u. 38. sz. Makiári út 52. sz. Makiári út 57. sz. Arnyékszala u. 3. sz. Bacsó Béla u. 1. sz. Csíky Sándor u. 30. sz. Csíky Sándor u. 44/a. sz. Tavassy Antal u. 9. sz. A házak lakottan, kerülnek értékesítésre. Bővebb felvilágosítást nyújt az Országos pénztár egri fiókja gojoooooooooocwoooocooooooooc«M«»oooooax*ooooooo^^ T akarék­'■— Az Eger-patak völgyében, Mikófalva és Balaton között, W kilométeres szakaszon több ezer nyárfát ültetnek majd el, egész erdőre valót. Ez jelentős jövedelmet hoz majd a szö­vetkezetnek. Kovács Jenő elvtárs ezután javaslatot tett egy megyei nyárfásítási bizottság megala­kítására. — Ez a bizottság felmérné a nemes nyár telepítésére al­kalmas területeket megyénk­ben, s a fásítási munkálatokat is intenzíven irányítaná. Beszámolója végén a Nyu­gatbükki Állami Erdőgazdaság főmérnöke az Erdészeti Fő- igazgatóság kitüntető okleve­lét adta át a múlt évben vég­zett szorgalmas fásítóknak, a felsőtárkányi Dózsa Tsz, és a novaji Egyetértés Tsz képvi­selőinek. Az elmúlt év során felsőtárkányi szövetkezeti tagok 50 ezer akáccsemetét, a novaji Egyetértés 20 ezer cse­metét ültetett földbe, vízmo­sásos területen. Ezután „A fák ápolása és vé­delme” című népszerű, tudo­mányos rövidfilmet vetítették le az ankét részvevőinek, majd a vitára került sor. A vitában elhangzott egy javaslat is a megyei nyárfásítási bizottság összetételére vonatkozóan, me­lyet az ankét hallgatósága egyöntetűen elfogadott. Ezek szerint a nyárfásítási bizott­ságban helyet kapott a Haza­fias Népfront, a Nyugatbükki Állami Gazdaság, az MSZMP és a KISZ megyei bizottságá­nak képviselője, valamint a megyei tanács mezőgazdasági osztályának munkatársa. A fásítási ankét befejezésé­vel a részvevők autóbuszra szálltak s Egerfarmosra utaz­tak, ahol egy szakszerűen fá­sított területet tekintettek meg. (p. d.) Tárkányi Mária és llcsik Márta az Óra- és Ékszerboltban Bakos Gyuláné eladóval válogat. Talán ez a szép manikűr­készlet megfelel... sen működő szakkör számos ülést tartott, amelyeken olyan előadások hangzottak el, mint pl. „Mi az ateizmus?” „A val­lás eredete”, „A különböző val­lások története”, stb. A szakkör működésének je­lentős állomása volt az a nyil­vános ülés, amelyet f. hó 24- én, délután 5 órakor tartottak meg az iskolában, s amelyen dr. Földi Pál, az MSZMP Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemének igazgatója tartott előadást „A kereszténység ere­dete és lényege” címmel. A nagy érdeklődéssel kísért előadás sok, eddig homályos kérdést világított meg a diá­kok előtt. Történelmi, irodal­mi és természettudományi szempontból nem közömbös, hogyan és milyen körülmé­nyek között alakult ki a ke­reszténység, a keresztény vi­lágnézet, s hogyan alakította évszázadokon keresztül, s for­málja részben még ma is az emberek gondolkodását. Földi elvtárs meggyőző érvekkel cá­folta meg a kereszténység ere­detére vonatkozó helytelen né­zeteket. Rámutatott azokra az ellentmondásokra, amelyek a keresztény tanokban, evangé­liumokban lépten-nyomon elő­fordulnak, s amelyek — mint az előadás után feltett kérdé­sekből is nyilvánvalóvá vált — még sok esetben megnehe­zítik a családi és iskolai neve­lés közötti összhangot. Az előadás végén egymás után jelentkeztek a hozzá­szólók, akik a különféle szak­tárgyak területéről vett pél­dákkal, ismeretekkel mintegy alátámasztották a hallottakat. Különösen talpraesett hozzá­szólása volt Kovács Zsuzsá­nak, aki az egyházi ünnepek és szertartások pogány erede­tére utalt, rámutatva arra, hogy a kereszténység hogyan „keresztelte meg” azokat, s állította be saját szertartásai közé. Juhász Erika, Horváth Papp Ilona és Frank Mária a biológiai órán' tanultakkal bi­zonyították az ateista és a ma­terialista világnézet igazát. Kóczián Gyöngyvér a tudomá­nyos kommunizmus és a ke­reszténység viszonyáról szólt: semmilyen elvi együttműkö­désről nem lehet szó, a béke megvédésében azonban akció­egységre léphetnek. Több kér­dés is elhangzott, amelyekre Földi elvtárs kimerítően vá­laszolt. Tolnai Éva KISZ-vez3tő- ségi tag mondott köszönetét az értékes előadásért, s kérte, hogy Földi elvtárs más alka­lommal is tartson előadást a mindenkit érdeklő világné­zeti kérdésekről. A kör nyilvános ülése Tóth Árpád: „Új Isten” című költe­ményével ért véget, amelyet Hegedős Zsuzsanna III. osztá­lyos tanuló szavalt el. Nagy Katalin A cipőboltban már nagyon sokan vásárolnak új szandálom kát. Ez a nagytályai kislány is ilyen céllal' utazott Egerbe, 3 amint a kép mutatja: elégedett. A műanyag Marmon-kanna meglepetés lesz a férjnek Keskeny Józsefné, a Műanyagbolt eladója adja át a vásárló­nak, aki jutalmul ajándékozza majd férjének, azért, hog;, már szépen rendbetette a motort a tavaszi kirándulásokhoz (Kiss Béla felve tel: i.j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents