Népújság, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-24 / 71. szám

«at; VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLIETEK! A villamoskapcsolók ,,zongoristája u AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 71. szám Ára 50 fillér 1961. március 24., péntek fl tagság jóváhagyása a szentesítő pecsét a termelőszövetkezeti terveken Az elmúlt napokban meg­kezdődtek megyénk terme­lőszövetkezeteiben a terv­jóváhagyó közgyűlések. A szakemberek, a tsz vezető­sége által összeállított és az illetékes szervek által felül­vizsgált tervek most a tag­ság elé kerülnek. A tagság, mint a termelőszövetkezet legfelsőbb fóruma szentesí­ti, módosíthatja, jóváhagyja ezeket a terveket, amelyek szerint egész éven át halad majd a munka. Sok termelőszövetkezet most készít először tervet, azonban e tervkészítést sem a gyakorlatlanság és tájéko­zatlanság jellemzi már, hi­szen régebbi termelőszövet­kezeteinknél gazdag tapasz­talatok állnak réti de'keze­sünkre a terveket illetően. Megtanultuk, hogy csakis ag alaposan átgondolt, minden szempontból megalapozott terveket válthatjuk valóra és ami'yen hibásak a túlmé­retezett, „sulykot elhajító” tervek, ugyanolvan károsak azok is, amelyek nem élnek az adott lehetőségekkel, nem merészek, hanem csak gyámoltalanul egy helyben topognak. Az idei tervkészí­tés már bizonyítja, hogy szakembereink, termelőszö­vetkezeti vezetőink nem­csak vaktából készítették el azokat, hanem reálisak, alapo-abbak, mint bármikor a múltbán. Különösen jók azok a tervek, amelyeknek közvetlen készítői már me­net közben számításba vet­ték a tagok elgondolását, hasznos javaslatait és eze­ket oda be is építették. A brigád- és munkacsapatta­gok menet közben, évköz­ben is hallják, ismerik a ta­gok véleményét egy-egy kérdésről és legtöbbjük az idén már érvényesítette is ezeket az elgondolásokat a jövő terveinek összeállításá­nál. Makiáron. Kiskörén, Egerszalókon és egy egész sor más helyen maguk a tagok — a hajdan egyénileg is kiválóan gazdálkodó 'tér- j melőszövetkezeti gazdák — mentek el a vezetőséghez és ismertették ott saját ész­revételeiket, szándékaikat. Azokban a termelőszövet­kezetekben, ahol a tervösz- szeállítás már a tagság vé­leményének a figyelembe­vételével történt, ott simán zajlanak le a tervjóváhagyó közgyűlések, hiszen a tagok, a temelöszövetkezeíek gaz­dái magukénak érzik és sa­ját elgondolásuk érvénye­sülését is látják a termelő­szövetkezeti tervekben. Fon­tos azonban, hogy a terv­jóváhagyó közgyűléseken is vegyen figyelembe a vezető­ség minden, a tagságtól jö­vő okos kezdeményezést és ezeket is építsék be a terv­be. Nem lehet jő az a terv — ellenkezik a szövetkezeti demokráciával is —, amely nem támaszkodik az egész tagság véleményére, elgon­dolására, javaslatára. Nem lehet jó márcsak azért sem, mert hogyan is lehetne egy olyan tervért küzdeni, har­colni. megvalósításáért fá­radni, amelyhez valakinek semmi köze sincs. Hallassák tehát szavukat a tervjóvá­hagyó közgyűléseken is a tagok, bátran mondják meg véleményüket és igenlő sza­vukkal tegyék rá az idei tervekre a szentesítő pecsé­tet. UJabb korszerűsített üzlet nyílik Gyöngyösön Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál folyó bolthálózat­fejlesztés, szakosítás kapcsán sorra került a gyöngyösi KERAVILL áruda korszerűsí­tése. A régi üzletből kivonták a motorkerékpár, kerékpár, var­rógép, valamint alkatrész- és szerszám-árukat. Ezeket a cik­keket a nemrég megnyílt JÁRMÜ-boltban árusítják. Az új üzlet rádiót, televízió- készüléket, lemezjátszót, zene­szekrényt, magnetofont, hang­lemezt, mosó-, porszívó- és padlókefélőgépet, hűtőszek­rényt, háztartási villamossági gépeket árusít. Itt kaphatók majd a villanyszerelési és egyéb villamossági cikkek is. A korszerű szaküzlet önki­választó eladási rendszere a vásárlóközönség számára köny- nyebbé teszi a szükséges áru­féleségek kiválasztását, köze­lebb viszi az árut a vevőhöz. A „RÁDIÓ, VILLAMOSSÁ­GI” szaküzlet megnyitására a hét közepén kerül sor. Füzesabonyban tartott ülést az országgyűlési képviselők Heves megyei csoportja Tegnap délelőtt a füzesabo­nyi Petőfi Termelőszövetke­zetben tartott ülést az ország- gyűlési képviselők Heves me­gyei csoportja. Megjenetek az ülésen dr. Ábrányi István, Barta András, Bíró n. István, Molnár Erik, Putnoki László, Rátkai Ferencné, Szakasits Árpád, Szomszéd László, Szur- di István, Úszta Gyula és Vas­kó Mihály képviselők, a Ko­márom megyei képviselőcso­port, Tóth Jánosné vezetésé­vel, akiket a Heves megyei csoport hívott meg erre a ta­nácskozásra. Barta András országgyűlési képviselő beszámolt a terme­lőszövetkezetek zárszámadá­sáról és a tsz-ek helyzetéről. Az előadást vita, majd közös tsz-látogatás követte. Gépesítéssel: könnyebb lett a munka, nőtt a termelékenység Nagy feladatot oldott meg a télen a Hatvani Konzervgyár műszaki gárdája. Üj gépek üzembehelyezésével gépesítet­ték és részben automatizálták a lecsógyártást. Sikerült elér­niük, hogy a nehéz fizikai munkát igénylő forró töltelék­anyag adagolását és keverését emberi erő kikapcsolásával vé­gezzék. A gépesítés nemcsak a munka könnyítését eredmé­nyezte, hanem a termelékeny­ség nagymérvű emelkedését is. Az új gépsor beállítása majdnem kétszeresére emeli a napi termelést. KÜLPOLITIKAI HÍREK Bobkó Gyula: RÉGI ARCOK ★ Pataky Dezső: UTÓHANG A TSZ-SZERVEZÉSEKHEZ ★ Krajczár Imre: , ....... HOGY MEGTALÁLJAK < HE LYÜKET A SZOCIALISTA TÁRSADALOMBAN” ★ Papp Miklós: TUDOMÁNYOS ÖNKÉPZŐKÖR ★ HÍREK — SPORT Az Eszakmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat gyöngyösi trafóállomásán közel másfél évtizede dolgozik Jákli József elektrikus. Mint villanyszerelő kezdte ott munkáját, majd elvégezte az elektrikus tanfolyamot, s ma a vezénylpterem elektrikusa. Keze nyomán — egyetlen kapcsolásra — a Mátravidéki Erőműtől Recskig áramot kapnak az üzemek, váro­sok, falvak. Jó munkájáért kiváló dolgozó oklevéllel tüntettték ki. (Foto: Kiss Béla) v^v\aaaaa*aaaaaaa^vw\aaaaaaaaaaaaaaaaaaaXaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaawaa/saaa^aaaaaaa<v Tanulnak a ha Jóműijyári fiatalok A Budapesti Hajtóműgyár egri telepének KISZ-széryézete támogatja az esti és levelező oktatásban részt vevő fiatalo­kat és biztatja őket, hogy mi­nél többen járjanak esti álta­lános iskolába, technikumba és az egyetem levelező tagoza­tára. A szervezet azt tűzte ki célul, hogy minden tagja be­fejezi az általános iskolát. Még ebben az évben 11 fiatal jelentkezik középiskolába a már most is járó 13 mellé, és szeretnék elérni, hogy két mű­szaki egyetemre készülő fiatal be is kerüljön az egyetem fa­lai közé. Sokai fejlődött a Vöröskereszt munkája Tegnap délelőtt tartotta küldöttértekezletét a Vöröskereszt egri városi szervezete Az értekezlet napirendi pontja a vezetőség beszámoló­ja, a vezetőség és a megyei konferenciára a küldöttek megválasztása volt. A vezetőség beszámolóját Garami Árpád városi titkár tartotta. A Vöröskereszt mint de­mokratikus szervezet 1951-től végzi munkáját — mondotta. — A Magyar Vöröskereszt első kongresszusa óta eltelt időben eredményes munkát végeztek aktíváink, tagjaink. A tagság növekedése, az új alapszerve­zetek megalakulása mind azt bizonyítják, hogy a lakosság egyre jobban megszereti a Vö­röskeresztet, s ami örvendete- sebb, tartalmi munkánk is so­kat fejlődött. Fontos teendőnk az egész­ségügyi állomások szervezése. Jelenleg Egerben 7 állomás működik, ami a lakosság lét­számához mérten kevés. Jelentős munkát végeztek aktíváink a járványvédelmi és közegészségügyi munkában is, azonkívül a szociális munka terén, ahol eredményesen dol­goztak. A szervezeten belül az anya- és csecsemővédelem, az ifjúságvédelem is fontos fel­adatunk. A munkakörülmé­nyek megjavítását is célul tűz­tük ki aktíváink elé. Sok a tennivalónk a felvilágosítás,’fiz alkoholizmus, a tbc leküzdése elleni harcban. Országunk gaz­dasági és politikai helyzete olyan, hogy a tbc-t mint nép­betegséget módunkban áll le­küzdeni: ma már nem a nép­betegségek közé sorolhatjuk. Az elmúlt két év alatt több egészségügyi tanfolyam, egész­ségügyi kiképzés volt, ahol 680 vöröskeresztes aktívát képez­tünk ki,. A vöröskeresztes aktívák egyik legjelentősebb munkájá­hoz a véradók szervezése tar­tozik. Az egri véradóállomás jelenleg a két egri kórház vér­szükségletét biztosítja, de fel­tétlenül megkívánja a véradók számának növelését. Ahhoz, hogy a véradók számát növel­ni tudjuk, szerteágazó, felvilá­gosító munkát kell végeznünk. A véradókat társadalmunk szeretetteljes gondoskodása és megbecsülése övezi. A véradó­mozgalom fellendítéséért min­dent meg kell tennünk, hiszen a fejlődő orvostudomány eddig soha nem végzett és nem al­kalmazott olyan gyógymódo­kat, mint napjainkban — külö­nösen a modem szívsebészet terén. Az eddig végzett munkánk során a párt-, a tanács- és más tömegszervezetekkel igyekez­tünk együttműködni, s ez az együttműködés többé-kevésbé sikeresnek mondható. A jövő­ben az eddigi tapasztalatokból tanulva igyekszünk mun­kánkon javítani. A beszámolóhoz többen hoz­zászóltak a megyei egészség- ügyi szervek részéről és az ak­tívák' közül, akik a véradó­mozgalom és a járványos be­tegségek megelőzésével foglal­koztak. Ezután került sor a vezető­ség és a megyei konferencia küldötteinek megválasztására. (Kné) Műit évi eredményeiket akarják túlszárnyalni a mezőtárkányiak Mézőtárkány termelőszövet­kezeteinek munkacsapatai jól kihasználták az elmúlt hete­két. Reggelenként a szövetke­zetek tagjai hosszú sorokban mentek ki-a földekre dolgozni. Hamarosan beírhatta Boda Sándor, a helybeli .Búzakalász Termelőszövetkezet elnöke a brigádvezetőkkel együtt a nap­lóba, hogy befejezték 50 hold tavaszi búza, 70 hold tavaszi árpa, 40 hold borsó, 10 hold olajlen, 10 hold mák és 8 hold cukorrépa vetését. Most már a hengerek dolgoznak a földfel­szín engyengetésén. A kertészeti veteményekből 42 négyzetméter paprika, 28 paradicsom, 14 korai karalábéi 28 korái káposzta és - 50 négy­zetméternyi dohánypalánta várja az alkalmas időt, hogy kikerüljön a földekre. A kertészetbe két női mun­kacsapat, a növénytermesztésr ben pedig öt munkacsapat végzi rendszeresen munkáját. Minden erővel és akarattal azon fáradoznak a mezőtárká­nyiak, hogy a múlt évi ered­ményeiket jóval túlszárnyal­ják. Kiss Géza Lengyel-magyar barátsági nap Bélapátfalván Március 22-én kedves ven­dégeket vártak Bélapátfalvára. A Hazafias Népfront községi bizottsága és a társadalmi szervek meghívására a faluba érkezett Jan J. Bystrzycki, a Lengyel Kultúra vezetője és munkatársai: dr. Stanislaw Sochacki és Jan Bloch. A ta­nácsházán a helyi párt, tanács és a Hazafias Népfront vezetői fogadták a vendégeket. Bíró Miklós tanácselnök üd­vözlő szavai után a küldöttség a kőbányához látogatott. Visz- szatérőben megnézték a román templomot, majd a cement­gyárba és a Március 15. Ter­melőszövetkezetbe látogattak a vendégek. A kultúrotthon nagytermét este zsúfolásig megtöltötték az érdeklődök, akik a nagygyűlés kezdete előtt a Lengyelország életét bemutató kiállítást néz­ték meg. A gyűlésen Jan J. Bystrzycki az ezeréves Len­gyelországról tartót előadást. A Lengyel Államtanács és a Szejm határozata értelmében 1960—1966-ig rendezik a mil- lenneumi ünnepségeket. Utána úttörők sorakoztak a színpa­don s vörösnyakkendővel és virágcsokrokkal ajándékozták meg a vendégeket. Ezután fil­met vetítettek. Az eredeti fel­vételeken megelevenedett a fasizmus barbár pusztítása. Bemutatták az újjáépítést és a felszabadulás óta eltelt időszak nagyszerű eredményeit is. Még a múlt év derekán szerződést kötött a gyön- gyössolymosi tanács az aba­sári ktsz-el, a községi isko­la egy tantermének rendbe­tételére. A szerződés értel­mében 1960. december 31-re át kellett volna adni az el­készült helyiséget, de, saj­nos, ez a mai napig sem történt meg. A hírek szerint e hónap végén kerül rá a sor, ha egyáltalán a helyi tanács átvesz ilyen munkát, mint amilyet az abasári ktsz építőcsoportja végez. Tudniillik a falak rosszul vakoltak, a parkett durva, egyenétlen. A parkettszálak különböző méretűek és fél centiméteres különbségek­kel vannak egymás mellé rakva. Azt szeretnénk tudni, hogy az abasári ktsz-nek nem lenne-e kifizetőbb ki­javítani, egy bírósági tár­gyalás megkezdése előtt, sa­ját hibájukat? — f.i.—

Next

/
Thumbnails
Contents