Népújság, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-22 / 69. szám

1961. március 22., szerda NEP0J8ÄG 3 Forgalmas délelőtt a munkaerőirányítónál AZ EGRI VÁROSI tanács­háza elsőemeleti folyosójának egyik kis kiszögellésében sok ember várakozik egy ajtó előtt. Benn a szobában Kár- pdthy Vilmosné, munkaerőirá­nyító asztalán munkakönyvek, kiközvetítési lapok, igazolások halmaza. Nincs egy perc szü­net, hogy rendet lehessen te­remteni ebben a látszólagos rendetlenségben, nincs arra eset, hogy az egyik munkát kereső ügyének elintézése után ne nyisson be azonnal a követ­kező az ajtón. Férfiak, nők állnak egymás­után az asztal elé, állás ügy­ben érdeklődnek, vagy már éppen csak kiközvetítési lap­jukért jönnek, mert találtak maguknak munkahelyet, s en­nek elfoglalását a városi ta­nács munkaerőirányítója is támogatja. Többen a Vízmű és Gyógyfürdő Vállalathoz ké­rik magukat, ott most veszik vissza az idénymunkásokat, el­sősorban természetesen azokat, akik már az elmúlt években is itt dolgoztak. Egy férfi már ismerősként lép a szobába. — Elmenne a felnémeti ce­mentüzembe dolgozni? — kér­dezi tőle Kárpáthy Vilmosné. — El... de... nincs meg a munkakönyvem... — Hát hol van? — Elvesztettem... — Akkor meg kell csinál­tatnia a második másodlatot. Száz forintos bélyeget kell hozzá venni... — Miért a másodikat? Ez még csak az első volt... — Ugyan... maga is nagyon jól tudja, hogy a második... eléggé ismerjük már egymást ahhoz... — rója meg Kárpá- thyné, s a férfi most már nem válaszol, csak kicsit lesütött tekintettel a munkalehetőség után érdeklődik. SOK A MUNKA ÜT, a munkaerőirányítónál. Kárpá­thy Vilmosnénak nem köny- nyű megbirkózni vele. _ Egy fogadónap általában mi ndig ilyen. Nem fogynak el az emberek az ajtó elől. — Miért, nem tudnak seho­vá sem elhelyezkedni? — Azok számára akik itt je­lentkeznek, valóban nehezen tudunk helyet biztosítani üze­mekben, vállalatoknál. Nincs szakképzettségük. Ha valami­lyen szakmához értenének, azt se tudnám, melyik üzembe küldjem őket. De így...? A Fi- nomszerelvénygyár most is negyven szakmunkást kérne, ha lenne. Ide meg általában négyszáz ember jár, akik kö­zül egyet sem tudok adni. — Ez a négyszáz ember mi­nek nevezhető? Munkaerő fö­löslegnek? — Szó sincs róla. őket Is tudnák alkalmazni, sőt nagyon szívesen vennék munkájukat a városban működő termelőszö­vetkezetek, de csak nagyon ke­vesen akarnak földmunkát vé­gezni. Annál inkább, mert leg­többjük úgy került a munka­erőirányítóhoz, hogy eddig csak napszámosmunkát vég­zett, vagy olyan család tagja, amelyből valaki belépett a kö­zös gazdaságba, a földdel együtt, de most nem akarja eddigi munkáját folytatni, il­letve azt a tevékenységet vé­gezni, anjire a család többi tagja önként vállalkozott. Ezekből az emberekből tevő­dik össze a munkát keresők nagy csoportja. — S hogyan lehetne rövid idő alatt segíteni gondjaikon? — Igen egyszerűen — hang­zik a válasz. — Mi, ha tudo­mást szerzünk róla, hogy a munkát kéTő azelőtt mezőgaz­daságban dolgozott, arra kér­jük, menjen el a város négy termelőszövetkezeti elnökéhez, s tőlük hozzon írást: nem tar­tanak igényt munkájára. Er­ről a kőrútról többen már nem is jönnek vissz*, mert Időköz­ben rájönnek, hogy aki eddig a földdel foglakozott, annak legjobb helye ezután is a me­zőgazdaságban lesz. s beléo- nek a nekik tetszf. tsz-be. Ha azonban valaki nen gondolja meg magát mondjik addig, míg a Rákóczi Termelőszövet­kezetig elér, ott mindenképpen igyekeznek meggyőző, hiszen Gyúró elvtárs a szövetkezetből szinte mindennap idetOefonál, hogy minden munkára ielent- kezőnek tud elfoglaltság.t ad­ni, küldjék tehát hozzá tttran munkakeresőket. De azt hi­szem, nemcsak a Rákócziban, hanem a többi tsz-ben is így van ez, mert nagy szükség van most a nagyüzemi gazdálko­dás útjára lépett mezőgazda­ságban a munkaerőre. — A JELENTKEZŐK között természetesen akadnak makacs emberek is, akik, ha nem is kapnak kedvező igazolást a termelőszövetkezetektől, mégis ragaszkodnak az iparba való kiközvetítésükhöz. Ezekkel mit tesznek? — Ha az egri termelőszövet­kezetek közül valamelyik igényt tart a nálunk jelent­kezett munkaerőre, nem tud­juk máshová kiközvetíteni. S ez érthető azért is, mert azok­kal, akiknek nincs semmiféle szakképzettségük, az ipar nem tud sokat kezdeni, a mezőgaz­daság meg kitűnően tudja hasznosítani munkájukat. A munkaerőirányító előadó­jának szavait néhány perccel később példa is alátámasztot­ta. Egy huszonhat éves fiatal­ember lépett asztala elé, s ki­közvetítő lapot kért az erdő- gazdasághoz. — Dolgozott már valahol — kérdezte Kárpáthy Vilmosné. — Otthon, a földön — hang­zott a válasz. — És most mi lesz a föld­del? — ötvenötéves édesanyám belépett vele a tsz-be. — Maga pedig otthagyta a földet, s segédmunkás lenne inkább az erdőgazdaságnál, mintsem belépjen a közös gaz­daság tagjai sorába? — Külön háztartásban va­gyok most már édesanyámmal, azért... igyekezett védekezni a fiatalember, de hasztalan. Kárpáthyné a termelőszövet­kezeti vezetők igazolását kérte tőle. Mind a négy elnök alá­írta a papírt, amelyen az állt: „termelőszövetkezetünknek nem tagja”. — Nem adhatom ki a kiköz­vetítő lapot — jelentette ki az előadó a papír elolvasása után. — Mégpedig azért nem, mert ezen csak az áll, hogy nem tsz-tag, de az nem, hogy nem tartanak igényt a munkájára. Ha ilyent hoz... — Olyant biztosan nem ad­nak a Rákócziban, mert oda vitte be édesanyám a földet... — legyintett a fiatalember. Összetörtén leült, aztán nagy nehezen ismét megszólalt: — Akkor én most már nem is dolgozhatok majd...? — Dehogynem. Miért nem akarja megérteni, hogy magá­ra elsősorban most a termelő- szövetkezetben van szükség? Ezért nem tudom kiközvetíteni az erdőgazdasághoz. A FIATALEMBER csak ült és hallgatott. Aztán csak a ma­ga mondókáját hajtogatta is­mét. Kárpáthy Vilmosné azon­ban nem járhatott ezúttal ked­vében. Nem közvetítette ki a kért munkahelyre. — Tudom, hogy sokan azt mondják, amikor innen ki­mennek: rosszindulatúan ke­zeljük ügyüket. Mást azonban nem tehetünk. Oda irányítjuk a munkaerőt, ahol a legna­gyobb szükség van rájuk. Márpedig a mezőgazdaság­ban most kell a munkáskéz. S természetes az. hogy első­sorban az olyan, amely eddig is földmunkát végzett. Ezt meg kell értenie mindenkinek. El­sősorban pedig azoknak, akik azt hiszik, hogy a munkaerő­irányítónál nem tudják, mi­lyen fontos most mindannyi­unk számára a mezőgazdasági szövetkezetek erősítése, jó munkaerő ellátása. W. L. Ebben az évben még több kislakást épít és az anyagot is beszerzi az Eger és Környéke Építőipari Ktsz A napokban tartotta meg mérlegmegállapító közgyűlé­sét az Eger és Környéke Épí­tőipari Ktsz. A vezetőség egyenletes fejlődésről és figye­lemre méltó eredményekről számolhatott be a tagságnak. Az elmúlt esztendőben 7,4 millió forint értéket termelt az Eger és Környéke Építőipari Ktsz, és így termelési tervét 116,7 százalékra teljesítette. Még en­nél is magasabb a termelé­kenység emelkedése, amely 670 ezer forint nyereséget jelen­tett. Meglátszik ez a tagok jö­vedelmén is; a múlt évi havi átlagkereset 1700 forint volt A kiemelkedő eredményeket a ktsz megyeszerte híres jó szakmunkásai, a munkaszerető segédmunkások és vezetők ösz- szefogása alapozta meg. Az építők még sokat várnak ettől az összefogástól; új, az eddigi­nél is magasabb eredménye­ket. Mert munka — alkalom a jó tervek megvalósítására — bőven van. A szövetkezet ebben az 'év­ben — javító és tatarozó szol­gáltatásai kibővítése mellett — főleg a kislakásépítési akcióba akar bekapcsolódni. A kisla­kásépítés terén — elég rugal­mas. Elvállalja a munkát ak­kor is, ha az építtető már be­szerezte az építőanyagot, de szí­vesen fogadja olyan megrende­lők kívánságát is, akik nem rendelkeznek építőanyaggal. A szövetkezet, szállítási eszközei­vel az építkezés színhelyére viszi az anyagot, melynek be­szerzéséről is gondoskodik. Így a gond nagy része is a ktsz-re hárul, s emellett az építkezés is olcsóbb. A szövetkezet ebben az év­ben majdnem húsz kislakást épít fel és öt nagyméretű tsz- istálló elkészítését tervezi. „Majdnem tízezren dolgoznak a szövetkezetekben a füzesabonyi járás területén“ Szövetkezeti párttitkárok tanácskozása tüzesahonyban Hétfőn délelőtt a járási mű­velődési ház nagytermében gyűltek össze a füzesabonyi járás termelőszövetkezeti' oárt- alapszervezetek titkárai, hogy megvitassák az időszerű mező- gazdasági kérdéseket. A tsz- párttitkárok tanácskozását Horváth Ferenc elvtárs, a já­rási pártbizottság első titkára nyitotta meg, majd Zsámba Lajos elvtárs, a járási pártbi­zottság ágit. prop. osztályának vezetője mondta el beszámoló­ját. Zsámba elvtárs elöljáróban a szocialista átszervezés jelen­tőségéről szólott, s a szocialis­ta átszervezés törvényszerű voltát hangsúlyozta. Elmon­dotta, hogy a járás összes föld­területének 97 százaléka szo­cialista szektorhoz tartozik; a tsz-ek birtokában ebből 69 253 kataszteri hold tartozik, ezen belül 53 600 szántóterület. A termelőszövetkezetekbe i dolgozók száma a járáson- majdnem eléri a tízezret. Annak ellenére — mondotta Zsámba elvtárs —. hogy a tsz- szervezés járásunk területén lényegében befejeződött, igen komoly feladatok állnak előt­tünk a mezőgazdaság termés­hozamának emelésében, me­lyet az 1961. népgazdasági év­ben 8 százalékkal kell növel­nünk. Ahhoz, hogy ezt a ter­mésátlaghozamot biztosítani tudjuk, szükség van a termelő- szövetkezetek sokoldalú meg­segítésére, az új és a régebbi tsz-ek politikai és gazdasági megszilárdításának meggyorsí­tására. A dolgozók életének további javítása lehetetlen a a mezőgazdasági termelés nö­velése nélkül. Hiszen a meg­növekedett igények kielégíté­séhez több termékre, jobb mi­nőségű termékre van szüksé­ge népünknek. A többterme­lés növeli a közös vagyon ér­tékét, növeli a szövetkezetek­ben kiosztásra kerülő értékek mennyiségét. Hogyan növelhetjük a me­zőgazdaság termelését? A korszerű agrotechnikai vívmányok felhasználásával, helyes anyagi ösztönzéssel, premizálással s a szocialista munkaverseny meghonosítá­sával. — Április 4-re szervezzék meg minden szövetkezetben a szocialista munkaverseny*, egy esztendős versenyidényre. A szövetkezeti tagok teguék meg vállalásaikat s gondos­kodjunk azoknak az előfelté­teleknek megteremtéséről, amelyek biztosítani tudják e vállalások megvalósítását. A vállalások legyenek reálisak, jók és megvalósíthatók. Min­den szövetkezetben törekedje­nek arra, hogy a termelési terveket túlszárnyalják, hogy a munkákat mindig időben és jó minőségben elvégezzék Zsámba Lajos elvtárs is­mertette a jelenlevő tsz-párt- titkárok előtt a szocialista munkaverseny lehetséges for­máit a mezőgazdaságban, hosszan beszélt az egyéni ver­seny, a brigádverseny és a szövetkezetek közötti ver­senyről. — Ki legyen a mezőgazda­sági munkaverseny gazdája? A gyárakban és az üzemek­ben a szakszervezetekre há­rul ez a feladat. A falukban a tanácsoknak kell kezébe ven­ni a verseny irányítását, ne­kik kell gondoskodniok a ver­seny kiértékeléséről, s az eredmények széleskörű publi­kálásáról. Zsámba elvtárs ezután a munakfegyelem megszilárdí­tásának fontosságáról szólott, a helyes munkaszervezésről; elmondotta, mennyire fontos az, hogy a szövetkezetek le­szerződik terményeiket, köz- fogyasztásra adják állataikat, de kritikusan állapította meg: a szerződéskötések tekinteté­ben elég gyengén állnak a járás tsz-ei, s ez az agitációs, politikai felvilágosító munka lanyhulására mutat; fokozni kell tehát az agitációs mun­kát. újabb és újabb népneve­lőket kell „hadbavetni” annak érdekében, hogy az embere­ket meggyőzzék: akkor csele­kednek helyesen, ha szerző­dést kötnek háztáji állataikra is a tsz-tagok. A beszámolót heves 'óta követte. A felszólalók a ter­melőszövetkezetek szakem­berrel való ellátásának meg­javításáról beszéltek, s azt ta­nácsolták a felsőbb pártszer­veknek: hadd küldjön min­den szövetkezet ..saját ká­dert” az egyetemekre, akiket taníttatni a legérdemesebb, mert nem lesznek hűtlenek a faluhoz, a szövetkezethez. (p. d.) Elkészült az ewri vár műemléki helyreállításának ötéves terve Az Országos Műemlékfel­ügyelőség elkészítette az egri várra vonatkozó ötéves tervja­vaslatát. Az a cél lebegett a javaslatot készítő Déchy Mi­hály előtt, hogy a vár, mely ma a látogatóknak viszonylag csak keveset nyújt, —' teljes összefüggésében tárja a vendé­gek elé a hadászatilag hajdan olyan fontos és értékes része­ket. Nem megvetendő a javas­latnak az a része sem, mely­nek szellemében a vár legki­emelkedőbb részeit kilátóhe­lyeknek lehessen használni, honnan a város és a messzi környék pompás panorámája tárul a látogatók elé. Még az idén elkezdik a Varkoch-kapu munkálatait, s a mellette ki­induló várfalak tetején re­konstruálják az úgynevezett gyilokjárót, melyen a harcosok a küzdelmek során közleked­tek, hogy a látogató tiszta ké­pet nyerjen, miként is történt a várfalakon való harc. Feltárják és rekonstruálják az 1959-ben megtalált kis tor­nyot és kaput, — a Gergely- bástya mellett, mely felett ma is látható Estei Hyppolit egri püspöknek korabeli festett cí­mere. Elvégzik majd a Ger- gely-bástyán a szükséges ál­lagmegóvási munkákat is. A Bebek-béstyánál a baleset ve­szély csökkentése végett maga­sítják majd a falakat, melye­ket bizony az idő vasfoga le­koptatott. Az ún. Törökkertől a vasúti sínekig terjedő vár­falrészek csak letisztítást kí­vánnak és itt is falmagasítást hoz javaslatba a tervezet. A Dobó utca feletti várfalszakasz magasítása igen számottevő lesz .Itt a falakat kívánják any- nyira megemelni, hogy az a mai két kapu között közleke­dő útig, illetve a Varkoch-ka- puig érjen fel. Ezáltal is je­lentősen csökken az esetleges baleseti veszély és egy erősen lekopott falrész nyeri vissza ismét régi képét. A vasúti sínek felőli vámfa­lat a Setét-kapuval szemben levő fal magasságáig falazzák majd fel és sétányt létesíte­nek a Szentély-bástyánál, hogy ott, a magasban lehessen XJOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC JOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXJOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXXXJCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOCOOOOOOOU Az értekezlet körül- belül huszonegy és fél perce fulladt a teljes unalomba, haláltusáját sokan észrevették, csak az előadó nem, aki vál­tozatlan monotonság- gal öntötte magából a számokat, megittasul- va önön papírjától, s attól a ténytől, hogy szavait síri csend kí­séri, márpedig ahol egy ember beszél és ötven hallgatja — csendben, az csak a figyelem leg­biztosabb jele lehet. Jer, kedves olvasó, osonjunk be a terembe, aztán azon is belül, a koponyák mögé, csak óvatosan csináljuk, ne­hogy kiüssük annak a sápadt csizmásnak a szájából az üres szip­kát, mert még felébred. S mindig horkanással ébred. Az pedig kínos lenne. Az előadótól ne tarts, most fejtege­ti, hogyan kell helye­sen kitölteni ama rub­rikát, amelybe az el­vetélt gondolatok szá­mát, súlyát, értékét kell bevezetni. Vigyázz, meg ne cÁ kőp,ő tuj.áii ke.Lül lökd ezt itt, alszik ő is. Persze, már egy fél­órája, csak az a trükk­je, hogy kezébe dugja homlokát, ceruzát a másikba és messziről úgy néz ki, mintha szorgosan jegyzetelne. Na, idesüss, látod ezt a kopaszt, igen, itt a bal­szélen, ugrás be a ko­ponyájába ... csakis kolbász- szál. Már olyan régen ettem kolbászos rántot- tát. Sohse akar azt csi­nálni, hogy drága a to­jás. Fenébe azzal a to­jással, az embernek le­hetnek igényei, s ne­kem nem sültpulyka az igényem, hanem kolbá­szos tojásrántotta... S utána sör... Jaj, med­dig dumál még ez a pali... Hogy lehet ilyen unalmasan be­szélni. Bezzeg, ha én... Kedves kartársak ... kicsit megállnák, hogy mindenki rámnézzen, aztán elmosolyodnék .. Ahá, el kéne már men­ni a fogorvoshoz, a múltkor is azt mondta valaki, hogy fiatalabb- nak mutatnék, ha meg­csináltatnám a fogaim.. El is megyek. Most is elmehettem volna, ha nem jött volna közbe ez az átkozott értekez­let .. ” Na gyerünk tovább, itt semmi érdekes, semmi konstruktív gon­dolat, menjünk egy másik fejbe, hátha ott érdekesebb dolgokat tapasztalunk. Igen, ez jó lesz. Ez... ez itt, aki emellett a csinos nő mellett ül. Hogy szem- melláthatólag figyel? Ugyan! „Még figyelőbb ar­cot vágok... Így, most jó... Aztán véletle­nül hozzáérek a lábam­mal ... Csak egész ki­csit. Ha nem húzza el, lehet jobban, ha elhúz­za, hát akkor véletlen és kész. Még jó, hogy ez a kis aranybogár itt ül mellettem... Bár mintha vékony volna szája, de a lába na­gyon jó és ott felül is klassz ... Lassan, vi­gyázva ... Nem moz­dul. Hagyja. Hű, de melegem lett. Merjem, ne merjem? Na bumm, botrányt akkor se csi­nál, legfeljebb ... Ro­zika ma tanfolyamon van. A gyerek eljátsz­hat az udvaron. Igen, ha hagyja, meghívom a presszóba. Egy feke­tére. Aztán majd meg­látjuk ... Na most még közelebb ... még inkább... „Mit akar ez az ág- rólszakadt? Most vélet­lenül ér hozzám, vagy ki akar kezdeni itt ve­lem? Elég ronda pofa. Na és az a bajusz, meg kell szakadni a röhö­géstől. Ez tényleg nyo­mogatja a lábom... Az anyád, hisz neked fele­séged van, tudom. Ilyen gazemberek a férfiak? Pista is ilyen lesz vajon? Nézd már, egészen rámtapad az­zal a csámpás lábai­val ... Megállj csak, adok én neked hűtlen- kedni.” — Auuu — jajgat te' valaki, az értekezlet felélénkül, az előadó szája tátva marad, az alvók felébrednek, az el gondolkodók maguk­hoz térnek, s a lány el­takarja száját, de rán­gatja a nevetés, a férfi, aki mellette ül, igen az a bajuszos, pedig szi­szegve tapogatja a bo­káját a pokol feneké­be kívánja, aki kitalál­ta a hegyesorrú női ci­pőt ... Mi pedig mehetünk. Az előadó csak a végé­re ér és mindentől füg­getlenül meg lesz győ­ződve róla, hogy kivá­ló előadást tartott, csak holnap szidja majd a másikat, akit neki kell majd hallgatni. Hiába, az élet megy tovább! (egri) kissé megkerülni a székesegy­ház romjait. Az északi külső várfal most van feltárás alatt, ezt is rend­behozzák és felfalazzák-. A Tömlöc-bústya feltárása a fo­lyó évben előreláthatóan befe­jezést nyer. A Dobó-bástyát az 5 éves rekonstrukciós és hely­reállítási terv keretében állít­ják vissza eredeti formájában. Igen jelentős része lesz a mun­kának az ún. Szép-bástyának, azaz a mai Kálvária-dombnak a rekonstrukciója, melynek so­rán az egykori ágyúdomb tete­jén terasz nyer majd kikép­zést, remek kilátással. A mai formájában alaktalan domb lejtője, mely az egykori bástya felrobbantásából keletkezett, kitermelést nyer az eredeti szintig, miáltal teljes valósá­gában fog előtűnni a bástya, az ágyúdomb várvédelmi je­lentősége. Folytatni szándé­koznak a kazamátáknak, akna­figyelő folyosóknak a feltárá­sát. Eltüntetik majd, jelentős földletermeléssel, a gótikus palota előtti udvar magas szintjét is, lehatolva az eredeti szintig. A munka végén fog majd teljes pompájában elő­tűnni a vár középkori udvarai Igen jelentős munka lesz a már feltárt székesegyház kon­zerválása az oldalhajók lefedé­sével, úgyhogy a főhajó vi­szont fedetlen maradjon. Itt. a helyszínen kívánják majd be­mutatni a székesegyházra vo­natkozó kőtárat, mely ma je­lenleg. kisegítő módon, a ka­zamatákban nyert elhelyezést. Ügy tervezi Déchy Mihály, hogy a gótikus palota rekon­strukciójával kapcsolatos mun­kálatokat még ebben az évben befejezik és átadhatják azt a múzeumi kiállító helyiségek céljaira. Szeretnénk remélni, hogy a nagymúltú egri vár az elkövetkező öt esztendő feltá­ró, állagmegőrző és rekonstruk­ciós munkálatai után, minden tekintetben kielégíti majd az ide látogató negyedmilliónál több vendég tudásszomját. Sugár István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents