Népújság, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-17 / 41. szám
4 NÉPÜJSAG 1961. február 11., péntek ti ISIS Kertészkedő gimnazisták Öntudat A gyöngyösi MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vállalatnál Gelb József fazonmaróssal beszélgettem. — Felajánlást tettünk, hogy műszakonként 206 geo-lemez helyett 226 darabot gyártunk. Ennek valóra váltásán dolgozunk most — magyarázta nagy lelkesedéssel. — Sikerülni fog? Kicsit megrovóan és csodálkozva néz rám. — Már hogyne sikerülne. Muszáj neki. Mi vállaltuk, nekünk kell azt megcsinálni, persze a műszakiak segítségével. F. L. — ZENEOKTATÁS kezdődik a nemrég felavatott horti kultúrotthonban. Pianinót vásároltak, és rövidesen zenegépet is kap a művelődési otthon, így a zenei ismeretterjesztő előadásokat is megindíthatják. _ EREDMÉNYESEN DOLGOZOTT az elmúlt gazdasági évben a kerecsendi Aranykalász Tsz. Az 1960. évi tevékenységre a tsz tagsága február 14-én tett pontot; Ekkor tartották meg a közös gazdaság zárszámadó közgyűlését. — EGER VAROS tanácsülése szombaton tárgyalja az idei községfejlesztési tervet. Ebben az évben 4,4 millió forintot szánnak a város fejlesztésére, szépítésére. _ VIRÁGZIK A PÁLMA az egri városi kertészet üvegházában. Mellette azonban rövidesen sok más virág is kinyílik. Így nagyon szépen fejlődnek a hortenziák, amelyekből úgy számítják, húsvét táján már mintegy I500 darabot tudnak a virágot kedvelő vásárlók rendelkezésére bocsátani. — A MÖNOSBÉLI községi színjátszó csoport — a Há- mán Kató kulturális sereg- szemlén is bemutatott — A kőszívű ember fiai című színművet a környező községek lakóinak is bemutatják. Szombaton Bükkszentmar- ton, vasárnap Mikófalva községekbe látogatnak el. — A MÓNOSBÉLl szénosztályozónál három kádban végzik a drótkötélpályán ideérkező csehi szén mosását. A felújított és újonnan beállított kádakban történő mosások után jelentősen javult a szén kalóriája — üzemi átlagban 60 százalékkal; 200 százalékkal emelkedett a daraszén kalóriája is. Januárban a csehi szén átlagkalóriája 4020 volt. a daraszén kalóriája 4294. _ ZENEI ismeretterjesztő el őadássorozatot szerveztek a pétervásári járási kultúrotthonban. Eddig a komoly zenéről és a dzsesszről tartottak előadást. A legközelebbi előadásra, melyet Giuseppe Verdiről tartanak, operaénekest is meghívnak. — Füzesabonyban a Járási Művelődési Otthonban 60 KISZ-tag részvételével politikai iskola működik. Hetenként egyszer tartanak foglalkozást, amelyet Rátkay István vezet. Az elmúlt foglalkozásokon a fiatalok nagy aktivitásról tettek bizonyságot. — ÁPRILIS 4-IG a községi tanácsok kezelésébe kerülnek Bükkszék, Erdőkövesd, Ivád és Szentdcmonkos letéti könyvtárai. A községekben a könyvek átvétele alkalmából ünnepséget rendeznek. — AZ EGERCSEHI Bányaüzemben megkezdődött az északi fővonal falazása, két csapat dolgozik itt. Tovább folytatják a 12-es ereszke alsó rakodójának, s déli fővonal vágatainak falazását is. AZ EGRI GÁRDONYI Géza Gimnázium generációkat nevelő falai között járunk és mi tagadás, nehéz szabadulni az életútját nagyrészt már megjárt embernek azoktól a szubjektív érzésektől, amelyeket — ha csak rövid időre is — az „alma mater”-hez való visszatérés pillanatában érzünk. Most azonban nem a látogatókról, hanem inkább a látottakról és azokról az iskola falai között élő és tanulmányaikat végző fiatalokról akarunk szólni, akik előtt az élet útjai még nyitva állnak. P a p p Sándor elvtársat, az iskola igazgatóját, elvonjuk néhány percre munkájától, aki készséggel ad felvilágosítást az intézet politechnikai irányú munkájáról. Harmadéves a gimnázium szakirányú oktatása — mondja az igazgató elvtárs — és azóta évről évre igyekszünk azt újabb tagozatokkal is bővíteni. Ma már: asztalos, autószerelő, esztergályos, géplakatos, könyvkötő, élelmiszer- és textilkereskedő, nőiszabó. villany- szerelő és mezőgazdasági szakirányú oktatás folyik az intézetben. A mezőgazdasági oktatás keretében a kertészeti tagozatot is bevezettük. A tanulók az alapvető szakmai ismeretek mellett megszerzik a gimnáziumi érettségit és a pályaválasztás az itt szerzett szakmai ismeretek birtokában már sokkal könnyebb, de lehetnék az itt elsajátított ismeretek majd alapjai is egy magasabb igényű képesítésnek. — A mezőgazdasági, illetve a kertészeti szakirányú oktatás érdekelne leginkább. ERRŐL SUBA SÁNDOR, a mezőgazdasági és kertészeti szakismeretek tanára beszél. — Ebben a tagozatban, itt a gimázium kacsaparti dombbal ütköző oldalán, ott, ahol az egyetlen épen maradt ősi városfal húzódik a Heves megyei Nyomda Vállalat alatt — mutat ki az ablakon —, néhány sor szőlővel és gyümölcsfával, és az azok közötti munkálkodással kezdtük a tagozat oktatását. Később az intézet erre a célra alkalmas pincéiben próbaképpen sampinyon gombát telepítettünk. A gombatermesztéssel vetettük meg az alapját a mostani kertészeti részleg megszervezésének. A tanulók nagy szeretettel és buzgalommal végezték munkájukat. Már az első évben nagyszerű eredménnyel zárult a gombatermesztés. Négy-ötszáz négyzetméter területen több mint százezer forint értékű gombát lehet termelni. Ez a jövedelem adott lehetőséget a mostani beruházásra. Megépítettünk egy 3x12 méteres, cső- kemencés fűtésű, korszerű üvegházat, és egy 4x5 méteres előkészítő helyiséget. Az építési munkálatok már be is fejeződtek, és a napokban megkezdjük a dísznövények, a virágok és primőrök palántázását. — Kik végezték a munkálatokat? — A rajzokat az MTH-inté- zet mesterei készítették és ugyancsak ők adtak segítséget, akik a mi »II/A. osztályos tanulóinkkal karöltve, végezték az építés munkáját. Nagy segítségünkre voltok a kiszisták és ezek közül is dicséretes munkát végeztek Safranka József és Horváth Kálmán II. éves ipari tanulók. A kivitelezésre került építkezés értéke éléri a százötvenezer forintot. — Hány tanuló érdeklődik a mezőgazdasági, illetve a kertészeti szakoktatás iránt? — A II/A osztály fele, 19 tanuló esztergályos és lakatos tagozaton tanul, 19-en pedig a mezőgazdaságin. Az a szándékunk. hogy a 19 növendékkel a dísznövény- és virágnevelés mellett megtanuljuk a parkosítás műveleteit, és a dísznövényekkel és virágokkal való díszítés művészetét. A nagyobb gyakorlati munkákat, amelyekre kevés a mi szűkre szabott helyünk, a városi kertészetben fogjuk majd végezni. — Kedvelik-e a tanulók a kertészkedést, mint foglalkozási ágat? — Nagyon. Annyira megszeretik, hogy kielégítő örömöt lelnek a munka végzésében és gyakran ők szabnak feladatokat maguknak, és ha sikereik vannak, együtt örülünk azoknak. — Jut-e az idén a termelvé- nyek értékesítéséből nyaralásra, táborozásra? — A gombatermesztés az ősszel szünetelt, mert pihentetni és fertőtleníteni kellett a pincéket, a pénztartalékot pedig most beépítettük, de azért reméljük, hogy a kertészet is fizetni fog, ha szakszerű, szorgalmas, odaadó munkával végezzük feladatunkat. ★ VÖRÖS TÉGLÁS épület vasvázas üvegezésre váró bordázatával, magas kéményével ott áll a kertben, ahol valamikor a város őrzői tanyáztok a városfal kiszögellő bástyái alatt. Körülötte melegítőbe öltözött fiúk és lányok szorgalmasan végzik a takarítást, az utolsó simításokat a maguk alkotásain. A „magukénak” mondott épület minden darab téglája sok szeretetről és melegségről szeretne beszélni, hogy építői mennyi sok emberi érzést adtak magukból e falakhoz, hogy felépüljenek. Okos Miklós EGRI VÖRÖS CSILLAG Kenyér, szerelem, Andalúzia EGRI BRÖDY öt perc a paradicsomban GYÖNGYÖSI PUSKIN A bíró GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Dr. Faustot elvitte az ördög HATVANI VÖRÖS CSILLAG Szép Lunette HATVANI KOSSUTH Diplomácia, ó! HEVES Az elvarázsolt herceg pétervAsAra Nincs előadás FÜZESABONY Nincs előadás 1961. FEBRUAR 17., FENTEK: donAt 105 évvel ezelőtt, 1856. február 17-én született HEINRICH HEINE, a legnagyobb német költők egyike. Első kötete (Dalok könyve) már letér a romantika útjáról és a mindennapi életet mutatja be. Írásaival az irodalmat, a művészeteket és a társadalomtudományt egyaránt uralta. A német társadalmat s az eltunyult nyárspolgárságot ostorozta műveivel, ezért hazájából 'ranciaországba kellett emigrálnia, lelne a világirodalom egyik legolvasottabb költője. 370 éve, 1591-ben e napon született JUSEPE DE RIBERA spanyol festő. Szerette a naturalisztikus ábrázolás mellett a látomásos, eksztá- tikus ábrázolást, művei gyakran klasszikus tárgyúak (Diogenesz, Herakleitosz, Sánta kőid un gyermek. Szt. András vértanúsága). 165 éve, 1796-ban e napon halt meg JAMES MACPHERSON skót költő, ő írta az ír népi hagyományokon alapuló ún. „Ossziánt költemények”-et. Az általa Ossian kelta király fiának tulajdonított költemény-hamisítványok nagy sikert értek el. 70 éve, 1891-ben e napon halt meg THEOPHIL HANSEN osztrák építész, az ő műve a bécsi Parlament, a Fegyvermúzeum, a Tőzsde és számos más bécsi épület. 605 éve. 1356-ban ÉTIENNE MARCEL, párizsi polgármester vezetésével a felkelt parasztsággal (Jacquerie) szövetségben, Párizsban, királyságellenes felkelés kezdődött. HEINRICH HEINE FILM: Öt perc a paradicsomban Igen érdekfis, szokatlan környezetben játszódik ez a jugoszláv fiVmdráma. A két főszereplő kitűnő eszközökkel rajzolja meg az életúnt és semmibe sem hivő emberek portréját. A filmet az egri Bródy Filmszínház mutatja be február 17, 18-án, és 21, 22-én. HOP. vám JÓZSEF'm U8or<1 Egerben este 7 óraikor: DALOL A TAVASZ (V örösmarty-b érlet) Fedémesen este 7 órakor: Dulszka asszony erkölcse * • _ . > . _ ••••••• • •••••••• ,* ,*i Lr pia jL' jSy |r •%***•*•*•*•*#*•*•*•*•*•*•*•*•*•*•*•*•*« ,V. v *v1 < v.v.v.v.v.v.v.v.v.v, (41) Szerencsés mohón élvezte a sok jótéteményt. Egyszer-más- szor rosszallóan megjegyezte ugyan, hogy Júlia túlságosan elhalmozza minden jóvaL de az asszony gyöngéden elhárította a szemrehányást: — Drága szivecském, te any- nyit szenvedtél, s annyit nélkülöztél életedben, hogy sohasem kárpótolhatlak érte. Pedig Szerencsés ugyancsak habzsolta az életet. Júlia nagy háztartást vezetett be. Nemsokára új lakásba költöznek. Gondoskodott új berendezésről is. Háztartási alkalmazottat vett fel. Szerencsés alig tudta meggyőzni a romlatlan falusi lányt, hogy nem szabad őt „nagyságos úrnak” szólítania. Még meghallja valaki. S mire hazamegy a gyárból, fehérre terített asztalon pompás falatok várják. Júlia valóságos konyhaművész. Szerencsés nem győzött ismerkedni a sok újféle, sohasem kóstolt ízzel, a ragyogó ételekkel, s a változatos, palackozott borokkal. Az étkezés valóságos ceremóniává lett. Júlia maga szed a férje tányérjára, meghatóan önzetlen, Szerencsés kapja a legfinomabb falatokat. Szerencsés eleinte borongósan vette tudomásul az új házirendet, de amint mondani szokták, megszokta, mint kiskutya a verést. A jót könnyű megszokni. Csak egyetlen újdonsággal nem tudott igazán meg- , barátkozni. Nem fért a fejébe, I miért ragaszkodik Júlia ahhoz, hogy ő minden étkezés után megegyen egy szelet sajtot. De Júlia azt mondta, ebből nem lehet engedni, ez „ko- milfó”. Eleinte az is kellemetlen érzéseket okozott Szerencsésnek, ahogyan Júlia kiöltöztette. A legjobb belvárosi üzletekben vásárolta cipőit, fehérneműit, nyakkendőit. Júlia ügyet sem vetett Szerencsés aggodalmaira. Hiszen csak rá kell nézni, egészen megfiatalodott az új módiban! Szerencsésnek nagyon is imponált ez az új módi, a figyelmet keltő elegancia. De azért benne megszólalt az okosság is: mi lesz, ha a gyárban szembeötlik a hirtelen változás? Azzal mégsem állhat oda, hogy kihúzták a kölcsön- kötvényét, hiszen erről mindenki tudott volna. Ám Júlia eltökéltségével szemben nem használt a józan ellenkezés. Aminthogy hiába tiltakozott Szerencsés a gyakori társasvacsorák, kissé túlságosan fényesre sikeredett vendéglátások miatt is. Rövid idő alatt egy víg társaság szokott a házukhoz. Ez azzal kezdődött, hogy Júlia meghívta vacsorára unokafivérét, Bottlik Elemért. Bottlik Elemér magánéletét sűrű homály fedte, és semmi bizonyosat sem lehetett tudni foglalkozása felől. Ügy tudták róla, hogy mérnöki diplomája van, de akármikor megkérdezték, „pillanatnyilag éppen állást változtatott”. Elemér legközelebb két hasonszőrű cimboráját is magával hozta Szerencsésékhez. Júliának határozottan imponáltak az arany- ifjak. Szellemesek voltok, csupa „spéci” nyelven beszéltek, minden új amerikai slágert betéve tudtak, elragadó politikai viccekkel traktálták a háziakat és páratlan tájékozottságot árultak el a művelt Nyugat legfrissebb szenzációi dolgában. De legfőbb erényük az utolérhetetlen udvariasság és bókolási készség volt. Ügy tudták dicsérni Júlia asszony konyháját, hogy Júlia olvado- zott. Minden fogást külön kézcsókkal köszöntek meg. Szerencsés eleinte furcsállotta ezeket a kézcsókokat, de aztán hízelgett neki a dolog. Júlia észre is vette, és finom, jóleső mosollyal »yugtázta, hogy amikor kettesben étkeztek, Szerencsés ugyanígy bókolva köszönte meg az ízletes ebédet és az aranyifjakat utánozva, maga is csókot lehelt a háziasszony kezére. A lebzselő házibarátok odanőttek Szerencsés otthonához. Szerencsés immár tőlük szerezte be világpolitikai információit. De az aranyifjak á belpolitika világában is otthonosan mozogtak. A. legapróbb hibákról és zökkenőkről is pontosan tudtak, ami csak a magyar gazdasági, társadalmi és politikai életben történt. S ezeket nem is holmi mazsolaszemenként tálalták, hanem beágyazták roppant összefüggésekbe. Abból a tényből például, hogy a kerületi tanács az idén elkésett a parkok fásításával, messzemenő konzekvenciákat vontak le a szocialista rendszer teljes csődjére nézve. Vagy ha megpillantották, hogy kiesett egy szemeteskocsi kereke, habozás nélkül megállapították: a magyar közlekedésügy végső válságba jutott, s a vasúti mozdonyok már alig vonszolják magukat. Bottlik Elemér és társai előtt mindig tárva-nyitva állt Szerencsés háza. Ha őket nem is, de névjegyüket akárhányszor ott találta a gyárból hazatérő férj: mindig virággal kedveskedtek Júliának. Júlia szörnyű ideges volt, amikor a víg társaság valami okból távol maradt és kettesben kellett eltöl- teniök az estét. Ámbár ezek az órák sem múltak el haszontalanul. Júliának mindig volt egy-egy kitűnő ötlete, amelyet behatóan megvitattak. Most például éppen azzal a gondolattal vívódott, hogy valahonnét építőanyagot kellene szerezni egy jóképű kis dunai víkendház- hoz, de hát ilyen pocsék világot élünk. Volna rá pénz, hála istennek, mégsem lehet az ember olyan boldog, amilyen szeretne ... Júlia csak egyetlen gondot nem tudott levenni Szerencsés János válláról. Ezt magának kellett cipelnie napról napra. Szembe kellett néznie a világgal, amelyet becsapott. Benkőt úgy kerülte, mint macska a forró kását. Félt a vele való találkozástól. Nem is Benkő kérdezősködésétől tartott, hanem inkább önmagától: ha Benkő mégis kérdezősködnék, talán elhagyná az ereje, s nem tudna szemrebbenés nélkül hazudni neki. De éppen elég gondja volt másokkal is. Amikor új, remekbe szabott öltönyeiben megjelent a gyárban, mindenki körülvette, megcsodálta, megdicsérte a finom ruhát. Sokan őszinte örömmel tették, a Szerencsés iránt érzett emberi rokon- szenvtől sugallva. Lám, mégis van igazság — mondták az emberek —, mégiscsak helyrebillen Szerencsés János élete. Hanem a harmadik, negyedik öltönynél ezt a nyílt együttérzést furcsa sejtelmek váltották fel. Hát mégis, miből telik ilyen választékos öltözködésre? — tűnődtek az emberek. Szerencsés észre is vette ezt, s igyekezett a gyanakvás elébe vágni. (Folytatjuk)