Népújság, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-12 / 37. szám

c-k*. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Nincs titok a bányában AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 37. szám ARA: 60 FILLER 1961. február 12., vasárnap Szív helyett — forint Vannak még hibák! — mondjuk sokszor, ha vala­mi nem egészen úgy megy, mint ahogyan gondoltuk. Vannak még hibák! — só­hajtunk fel, ha nem tetszik valami. Vannak még hibák! — dörögjük, ha valamilyen ügyünk intézése közben bü­rokráciát szimatolunk. Es vannak. El is ismerjük, van­nak olyan hibák, amelye­ket el lehet nézni, vannak, amelyeket ki lehet gyomlál­ni, s vannak, amelyeket el kell ítélni. Védelem nélkül, egyetlen mentő szó nélkül ki kell irtani! Mert a bürokrácia, a kar­rierizmus, a protekcióhaj- hászás, olyan kinövések, amelyek maguktól is ki­pusztulnak fejlődő társadal­munkból. De van egy — a régi életünkből táplálkozó — csökevény, amire egyet­len szót ismerek: kiirtani! És ez a kalmárszellem a ki­zsákmányoló tevékenység. S mivel az ilyen torzszülöttet legjobb nevén nevezni — az állami gondozott gyerekek kihelyezéséről van szó. Ar­ról, hogy nagyon sokan nem képesek megérteni, hogy a mai állami gondozott gyer­mek éppen azért lett állami gondozott, mert helye a tár­sadalomban, a jelen körül­mények között, csak így biz­tosított. S azt, hogy ezek a gyerekek éppen olyan érté­kű fiúk és lányok, mint va­lamennyi, akit édesapja, édesanyja nevel. Arról van szó és azokról van szó, akik 'megjelennek a gyermekott­honban, hogy magukhoz ve­gyenek egy gyereket, s első kérdésük nem az: „hogy hívnak, kisfiam?”, hanem szinte markukat tartva, kér­dik az igazgatót: „mennyit fizetnek érte?” És arról, azokról van szó, akik neve­lésre fogadott állami gon­dozottjukat visszaviszik az intézetbe, s kísérőbeszéd­ként ennyit mondanak: „többet megevett, mint amennyit kaptam érte”. Hát ők, ezek a felnőttek, a kalmárok, akiknek a szí­ve helyén szikla van, akik haszonleső felfogásukkal szinte egy másik bolygón élnek, ök, ezek a felnőttek, akik saját gyermeküket pu­ha fészekben nevelgették, s az állami gondozottat peszt- rának szánták mellé, ezek az emberek megvetést, a társadalom, de saját gyer­mekeik megvetését is kiér­demelték. Ma már nem „kereseti forrás” a gyermeknevelés, ma már nem adják ki olyan könnyen az állami gondo­zottakat nevelőszülőkhöz csak altkor, ha a környezet- tanulmányt elvégezte a gyermekotthon. De ilyen •jelenségek még felütik a fe­jüket. S ha nem figyelnek fel rá, akkor a kalmárok el­adják az apró életeket. S ha azt akarjuk, hogy végleg kipusztuljon ez a szellem, akkor meg kell magyarázni az embereknek azt, hogy ezek a kis, szere- tetre vágyó gyerekek is ott­honra, melegségre, gondos­kodásra tartanak számot. És hány gyermektelen há­zaspárnak meglenne a mód­ja arra, hogy a hányatott sorsú, magános gyermek fénytelen szemében fel­gyújtsa a gyermeki élet tiszta, meleg csillogását, s meggyógyítsa_ a beteg gyer- meklelket. És ezek példája megszégyenítve, visszaszorí­taná a kalmárokat, szégyen­letes szellemükkel. Értesítés A KIOSZ egri járási helyi csoport vezetősége értesíti Eger város dolgozó kisiparosságát, hogy a Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága rendezésében február hó 13-án (hétfőn), este 18 órakor béke-nagygyűlést tart a kisiparosok és a szö­vetkezeti dolgozók részére, a KISZÖV Ady Endre kultúrter­mében. Előadó: Takács Imre elvtárs, a városi népfront-bizottság tit­kára. Kérjük Eger város dol­gozó kisiparosságát, hogy ezen a béke-nagygyűlésen család­tagjaival együtt vegyen részt. KIOSZ járási helyi csoport vezetősége JÖL SIKERÜLT AZ ELSŐ ESZTENDŐ A MAKLÄRI BÉKE TSZ-BEN ★ EGER—BUDAPEST: 130 KM és 50 ITALBOLT ★ IRODALMI MELLÉKLET ★ A MEGYE SPORTJÁRÓL TÁRGYALTAK Járási titkári értek esi etet tartott a nőtanács Egerben Tegnap, délelőtt a megyei nőtanácsnál a járási titkárok részére értekezletet tartottak. Az értekezleten megbeszél­ték a nemzetközi nőnap előké­születeit, s az ünnepségek le­bonyolítását, majd második napirendi pontként a baromfi- tenyésztés helyzetéről számol­tak be a járási titkárok. Tájé­koztatták a megyei nőtanácsot hogy járásuk községeiben, amióta ezt az akciót elkezdték, eddig milyen eredményeket értek el, mennyire tudták tel­jesíteni a nőtanácsok által vál­lalt terveket. E feladatok tel­jesítéséhez hasznos javaslatok hangzottak el, s Horváth Nán- dorné, a megyei nőtanács elnö­ke további útbaigazítást adott a járási titkároknak munká­jukban. Kitüntetések Az MTST elnöksége a sport fejlesztésében kifejtett jó mun­kájukért Pusztai Lászlónak „A Testnevelés és Sport Kiváló Dolgozója”, Kún Istvánnak és Gallai Istvánnak „A Testneve­lés és Sport Érdemes Dolgozó­ja” kitüntetést adományozta. Díszoklevelet kapott P. Bar- dóczi Mária, Dudvari József, Pirók László, Soós János, Szűcs András és Somody József. A megye sportéletében 10 év óta tevékenykedők közül öten emlékkönyvet, húszán díszes plakettot, 9-en pedig díszzászlót kaptak. Rajtuk kívül sok tár­sadalmi munkás részesült tárgyjutalomban. A természetbarát mozgalom­ban kifejtett munkájukért Csillag Ferenc, Dancza János, Gyöngy József, Kovács Sándor, Varga György, Szepesi Lajos, Szikla Károly és neje, valamint Martus Ferenc kapott jutal­mat Ma avatják az újjáépített karácsondi művelődési otthont Ma délután két órakor ünne­pélyesen felavatják a kará­csondi községi művelődési ott­hont. Az avatóünnepély szóno­ka Úszta Gyula altábornagy, országgyűlési képviselő, a hon­védelmi miniszter első helyet­tese lesz. Az ünnepi beszéd után a kultúrotthon és az út­törőcsapat kultúrcsoportja ün­nepi műsort ad. Délután öt órai kezdettel a fennállásának tizedik évfor­dulóját ünneplő színjátszó cso­port jubileumi előadást tart: Dán Gyula rendezésében be­mutatja a Tánya című négyfel- vonásos drámát. Este fél kilenckor tűzijátékot rendeznek a művelődési otthon parkjában, kilenckor pedig megnyitják a hagyományos farsangi jelmezbált, melyen a művelődési otthon tánczene­kara szolgáltatja a zenét. (Kiss Béla felvételei) Három éve dolgozik együtt a brigád. Vezetőjük: Lőcsei Emil, csapatvezető-vájár. Az F-4-es gépet kezeli. Legutóbb Petöfibányán, az altáró déli I-es gerincen találkoztunk. A szénfal mellett váltottunk néhány szót. Kitűnt, hogy nincs és nem lehet titok a föld alatt, a bánya legszélső vágatában sem. (A képes riport folytatása az 5. oldalon) Műszaki segítség Az Egercsehi Bányaüzem műszaki vezetői eleven kap­csolatot tartanak fel az Orszá­gos Műszaki Könyvtár téma­figyelő szolgálatával, s az őket érdeklő — angol, német, bel­ga, szovjet, cseh és más idegén nyelven, különböző műszaki, tudományos lapokban megje­lenő — bányászati szakcikke­ket magyarra fordítva mindig és rendszeresen megkapják. Most különösen a széngyalu- lásról szóló leírások érdeklika bányaüzem mérnökeit, hiszen a harmadik hónapja járni ta­nuló széngyalut még nem Is­merik teljességgel, s a más gyártmányú gyalugépek tanul­mányozásával próbálnak ta­pasztalatokat szerezni, hogy a sűrűn jelentkező akadályokat sorra elhárítsák. Február 15-re befejezik megyénkben az új telepítésű szőlők és gyümölcsösök alá a földforgatást Megyénk termelőszövetkeze­teiben nagy erővel folyik a földfordítási munkák elvégzé­se. A tél folyamán 1300 hol­don végeztek ilyen irányú munkát a gépállomások lánc­talpas traktorai, s előrelátha­tólag febniár 15-ig befejezik az új telepítésű szőlők! és gyü­mölcsösök alá is a fordításo­kat, ha az időjárás ezt meg­engedi. Csupán Nagyrédén 150 holdon mozgatják meg a föl­det az új telepítésű szőlők alá. 10 lánctalpas gép dolgozik két műszakban, és vasárnap is végzik a fordításokat. Ilyen jó ütemben halad No­va j, Aldebrő, Feldebrő, Do- moszló termelőszövetkezeti községekben a munka, s feb­ruár 15-én ők is elmondhat­ják, hogy befejezték az új te­lepítésű szőlők alá a föld for­gatási munkálatokat. „Ifjú nevelő Megjelent az Egri Pedagógiái Főiskola MSZMP- és KISZ- szervezete lapjának 1960—61. december—január havi száma. A stenciles, 10 oldal terjedel­mű „újságban” féltucatnyi pró­zát, három verset, s egy Paul Verlaine fordítást olvashatunk. Érdekes tudósításokat tartal­maz a „lap” a Pedagógia Főis­kola sportjáról is: Tovább fejlesztik a hatvani új városrészt MI Hatvanban a Farkas Imre és a Bányász utca által körülha­tárolt területen nyolcvanegy új lakásba költöztek be a kö­zelmúltban. Az új városrész tovább fejlődik ebben az év­ben is. A lakások mellé egy Tovább folytatják az egri vár helyreállítási munkálatait Évről évre sok ezer ember — köztük külföldi turista — lá­togat el Egerbe, ismerkedni történelmi nevezetességeinkkel, műemléképületeinkkel. Idegenforgalmi érdekessé­geink látogatottsága terén a rangelsőség az egri várat illeti meg. Évek óta komoly feltárási és helyreállítási munkák foly­nak itt. Az idei helyreállítási munkálatokról az Országos Műemléki Felügyelőség egri kirendeltségének építésveze­tője, Fuchs Nándor tájékoztat bennünket. — Harmadik éve dolgozunk már a gótikus püspöki palota helyreállításán — mondotta Fuchs Nándor. — 1961-ben a munkákat itt szeretnénk befe­jezni. Persze, ez nemcsak raj­tunk múlik. Ha a kiegészítő berendezések (pl. a csatornák elkészítése, felszerelése) terveit időben elkészítik, s az elkészült terveket a megfelelő határidőn belül kivitelezik az ezzel meg­bízott vállalatok. Ezek hiányá­ban nem foghatunk hozzá az épület belső munkáinak foko­zottabb végzéséhez. Az elké­szült gótikus palotában állan­dó jellegű helytörténeti kiállí­tást rendeznek be. Lebontásra kerül a nyáron a Műemléki Felügyelőség mostani irodahe­lyisége is. Szakemberek felté­telezése szerint ugyanis az iro­dahelyiség alatt még tovább folytatódik a palota alapja. Ha a feltételezések az ásatások út­ján beigazolódnak, az itteni feltárt alaptól függően kez­dünk hozzá a gótikus épület külső részeinek további restau­rálásához. — A vár, a gótikus palota nyugati részén, nemrég új ka­zamatarészekre bukkantak a kutatók. A tömlöcbástya és a földbástya alatt levő két ágyú­terem boltozását a múlt évben elvégeztük. A harmadik, na­gyobbik leszakadt boltozató ágyúterem helyreállítását erre az évre terveztük. A téli fa­gyok enyhülése után ezeket a munkálatokat meg is kezdjük. A külső bástya helyreállítása lassú ütemben jelenleg is fo­lyik. Hat emberünk dolgozik itt. — Folyamatosan tovább ha­ladnak ez évben is a várfalak helyreállítási munkái. Itt első­sorban a második várkapunál levő gótikus kiképzésű várka­putorony, az ún. Varkoch-to- rony munkálataira gondolok. Megkezdjük és teljesen befe­jezzük a Gergely-bástya mel­lett levő torony helyreállítását is. Ebben az évben, a várban folyó összes munkálatokra kö- rülbelől 1 millió 300 ezer fo­rint áll rendelkezésünkre — fe­jezte be nyilatkozatát Fuchs Nándor építésvezető. (—kyd—) tömbben 35 szövetkezeti lakás épül az idén. A tizenötéves távlati város- fejlesztési tervnek megfelelő­en nyolctantermes iskola épí­tését tervezik az új lakótele­pen. A munkálatokat még eb­ben az évben megkezdik. Az építkezésekkel egy időben vég­zik a közművesítést is. Rendkívüli csillagászati hét Egerben A TIT Heves megyei Bizott­ságának csillagászati szakosz­tálya február 13—18 között rendkívüli csillagászati hetet rendez Egerben. Ezeken a na­pokon este 7 órai kezdettel, a Pedagógiai Főiskola torony- épületében érdekes előadáso­kat tartanak a szakosztály tag­jai, a főiskola tanárai. Az ér­tékesnek ígérkező előadások címei: A napfogyatkozásról, Utazás a tejútrendszerben, Az űrhajózás problémái, A Föld kialakulása, fejlődése, A tér és az idő problémái a csillagok világában. Kedvező időjárás esetén az előadások előtt, este fél 6 órai kezdettel távcsöves bemutatást tartanak a Venus- ról. Bármennyire szorgalma­sak, becsületesek is többsé- > gükben a termelőszövetke­zetek tagjai, ki tagadná, hogy köztük is akadnak ló­gósok, sőt, uram bocsa’, olya­nok is, akik nem riadnak vissza attól, hogy egy-két kiló terménnyel, vagy egyéb módon is megkárosítsák a közös vagyont. A lógósok, tolvajok ellen nemcsak erélyes intézkedé­sekkel lehet eredményesen küzdeni, de elsősorban fel- világosító munkával. A nagyrédei Szőlőskert Ter­melőszövetkezet vezetői is ezt látták a legjobb mód­szernek. Kiszámították, mi­lyen kár származik abból, ha a szövetkezeti tagok ki- sebb-nagyobb mennyiséget hazavisznek a közös tulaj­donból. Kiszámították azt is, hogyha valamennyi tsz- tag naponta csak egy órát mulaszt a munkából, az idő- veszteség 375 munkanapot tesz ki. Ezek ismertetése után igen sokan győződtek meg róla, miként úsznak el tíz­ezrek az apró semmiségek­ből. S ki tagadná, hogy a számok ereje, bizonyító ha­tása a fegyelem megszilár­dításában, a termelőszövet­kezetekben is jelentős sze­repet kap. K, E.

Next

/
Thumbnails
Contents