Népújság, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-09 / 34. szám

1961. február 9., csütörtök

í

népcjsag

s

NÉHÁNY GONDOLAT

Uj összefüggések a magas vérnyomás okainak felderítésében

Dr. Jacques Genest, a montreali orvosegyetem professzora, a kanadai belgyógyászok és sebészek évi konferenciáján beszámolt a magas vérnyomással kapcsolatban végzett kutatásairól.

Elmondotta, hogy a magas vérnyomás kiváltó okait az orvostudomány eddig nem ismerte fel világosan, jóllehet, igen sok esetben különböző gyógyszerek alkalmazásával segíteni tudnak a bajon. Mivel azonban a kiváltó okokat nem ismerik eléggé, az orvosok nem tudják pontosan megállapítani a gyógyszerek hatásmechanizmusát.

Genest szerint az orvostudomány eddig úgy vélte, hogy nincsen összefüggés a magas vérnyomást kiváló öt legáltalánosabb tényező — az öröklés, a szervezet sókészlete, az ember érzelmi állapota, a vesék és a mellékvese-hormonok rossz működése között.

A kanadai kutatócsoport Genest vezetésével most összefüggést állapított meg eme tényezők között.

raw

Olvasom az újságban, hogy „felső légkörünkbe enyhe óceáni légáramlat érkezett.” Olvasom és felháborodom. Mi van itt? Már megint csak a felső légköröknek jut enyheség? Már megint kivételezés, már megint kasztrendszer? S az alsóbb légkörökkel mi lesz ? Azoknak nincs joguk enyheséghez, nincs joguk egy-egy szippantásra az óceár áramlataiból? Pedi éppen az alsóbb léi; rétegek tartják el

felsőket, éppen ezek a légrétegek dolgoznak reggeltől estig, estétől reggelig, hogy megbirkózzanak a gyárak füstjével és a szomszédom pipájának bűzével!

Fel vagyok háborodva!

Ügy vélem, körül kell már nézni a meteorológia berkeiben, ahol gyanús szimpátiával viseltetnek a felsőbb légrétegek iránt. Ebereknek kell '.ennünk!

(-Ó)

1981. ionuár

Baleseti krónika

Az új év első hónapjában — megyénk útjain — tíz közlekedési baleset történt. A balesetek zöme a sebességkorlátozás megszegéséből és ittasságból következett be...

Dr. K. B. egri lakos, január

2-án a havas úttesten kocsijával megcsúszott, s az útmenti fának ütközött. Felesége súlyos, ő pedig könnyebb sérülést szenvedett. A személygépkocsiban keletkezett kár mintegy 10 ezer forint.

Két nappal később, január 4-én, T. M. szűcsi lakos, a 34-es AKÖV autóbuszával — a jeges úton, a követési távolság be nem tartása miatt — egy előtte haladó, szabályosan közlekedő termelőszövetkezeti lovaskocsinak szaladt neki. Sérülés ugyan nem történt, de a társadalmi tulajdon ezer forint értékű kárt szenvedett.

Január 25-én, Z. T. tama- zsadányi lakos — a 34-es AKÖV tulajdonához tartozó — tehergépkocsijával 800 forint értéknyi kárral járó balesetet okozott. Jeges úton előzni akart, de mert a szembenjövő forgalmat zavarta volna, hirtelen fékezett. A kocsi megcsúszott, s Z. T. a megcsúszott kocsit egyenesben tartani már nem tudta. Összeütközött a

Brigádokra, munkacsapatokra és családokra osztották ki a munkaigényes növények területét a hevesi Ezüstkalász Tsz-ben

es nem

szembenjövő ÁFORT egyik tartálykocsijával.

Még ezen a napon, pár órával később, Á. J. gyöngyössoly- mosi lakos a jeges úton meg nem engedett sebességgel hajtott végre egy kis ívű kanyart. Az Élelmezési Szállítási Vállalat tehergépkocsija a meg nem engedett sebességgel vett kisívű kanyarnál megcsúszott és felborult. A vezetőfülkében utazó két utas súlyosan megsérült.

Január 30-án a köd miatti rossz látási viszonyok mellett, a tükörsima betonúton gyorsan haladt egy budapesti személygépkocsi. Amikor mintegy 70 méter távolságban volt az úttesten keresztül haladó vontatóhoz, a személygépkocsi képtelen volt a megállásra. Belecsúszott a Nagy gombosi Tangazdaság vontatójába. Pár perccel később vele azonos irányból érkezett az Élelmezési Szállítási Vállalat egy másik tehergépkocsija — amelyet B.

D. horti lakos vezetett — és nekiszaladt a budapesti személygépkocsinak, majd a vontatónak. Az Élelmezési Szállítási Vállalat tehergépkocsijának hátsó kerekein a gumik olyan kopottak voltak, hogy ez a baleset még vizes úton is bekövetkezett volna. Személyi sérülés nem történt, de 10 000 forintot jelent az a kár, amely a baleset következtében a társadalmi tulajdont érte.

Sok baleset származott az új év első hónapjában ittasság miatt. De ebben az esetben nem a járművezetők ittassága okozta a baleseteket...

Sz. L. gyöngyösi lakost január hatodikén Egerben érte baleset. Kerékpárjával ittasan áthajtott az út baloldalára, amikor arrafelé közeledett a szabályosan haladó Mátrai Ásványbánya V. személygépkocsija. A kerékpár és a személy- gépkocsi egymásnak ütközött. Sz. L.-t súlyos sérüléssel szállították kórházba.

Gyanútlanul kerekezett kerékpárján K. G. atkári lakos, mikor az országúton J. A. ugyancsak atkári lakos — ittasan! — lovaskocsijával nekihajtott. K. G.-t könnyebb sérüléssel szállították kórházba. Az összeütközéskor kerékpárja is teljesen összetörött.

M. J. egri lakos, erősen ittas állapotban próbált áthaladni az úttesten, amikor a 32-es AKÖV* bányászjáratú autóbusza közeledett feléje. Könnyű sérüléssel kórházba szállították. A balesetért kizárólag csak M. J. gyalogos a felelős, hiszen a vizsgálat megállapította, — a szemtanúk meghallgatása alapján is, —, hogy a gépkocsi elé való haladás a féktávolságon belül történt.

Két baleset is történt januárban, melyeknek oka más természetű, mint a fentebb felsoroltaké...

F. B.-né, kerecsendi lakos, a 22. számú útvonalon kétkerekű kézikocsin tolta édesanyját. A kézikocsi a lejtőn kissé megszaladt, s mikor F. B.-né hátratekintett, a kézikocsi a mögöttük közeledő személygépkocsi útvonalára tért át. A féfctávol- ságon belül keletkezett veszélyt elhárítani már nem lehetett. A kézikocsin ülő asz- szonyt súlyos sérüléssel szállították be az egri kórházba;

Január 28-án a jászberényi 54-es AKÖV autóbuszával — amelyen 33 személy ült — a gépkocsivezető nem tartotta be a követési távolságot, s figyelmetlensége folytán beleszaladt az előtte jobbra beforduló tehergépkocsi hátúlsó részébe; Személyi sérülés ez esetben nem történt, de a keletkezett kár 600 forintot tesz ki:

A felsorolt balesetek okozói ellen a büntető eljárás megindult. A gépjárművezetőktől — az elkövetett cselekmények súlyosságától függően — az ellenőrző lapokat, illetve a gépjármű jogosítványokat bevontuk.

Nyomatékosan felhívjuk a gépjárművezetők figyelmét arra, hogy a csúszós, havas, jeges úttesten rendkívül óvatosan, körültekintően vezessenek;

Heves megyei Rendőrfőkapitányság Közlekedési Alosztálya

Egerbaktán a párt- és íőmegszervezetek

segítik a népfrontmunkát

Vasárnap ülést tartott az egerbaktai községi népfrontbizottság. Az ülésen részt vettek a községi párt- és tömegszervezetek képviselői is.

Szálkái Istvánná, a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, népfront-bizottsági tag, beszámolt a Hazafias Népfrontnak a tsz-szervezés területén végzett munkájáról. A beszámoló megvitatása után a bizottság meghallgatta — Győrffy Gyula, községi népfront-titkár előterjesztésében — az 1961 első fél évére elkészített munkatervet.

A munkaterv megszabja a népfront-bizottság feladatait, a társadalmi munka szervezése, a tsz-patronálás, a tömegszervezeti munka egybehangolása, a sportélet fellendítése, a takarékossági mozgalom beindítása, gyűlések, felvonulások szervezése területén. A bizottság elhatározta, hogy nagyarányú társadalmi munkára mozgósítja a község lakosságát a Laskó patak szabályozási munkálatainak befejezéséért. Határozatot hoztak arról is, hogy a megyei és járási tanácstagok fogadónapjainak időpontját ismertetik az egerbaktaiakkal.

meghaladta a 31 kilót, s gyors ütemben növekedett az elmúlt években is, de nem növekedett a sertések száma, sőt helyenként ráadásul még csökkent.

S nem a szövetkezeti mozgalom miatt, vagy ha „m i- a 11”, hát csak azért, mert nem volt, illetőleg nem volt uralkodó jellegű a magyar mezőgazdaságban! Csakis és egyedül a szövetkezeti mozgalom, a nagyüzemi termelés — még ha most v első lépései vitával és veszekedéssel, útkereséssel járnak is — hozhatja meg, hogy ne kelljen francia búzát be- , hoznunk, hogy ne csak marha-, de sertéshús is bőven legyen, hogy a mezőgazdasági termelés felzárkózzék nemcsak jellegében, de termelékenységében is az iparhoz.

Különben semmi baj nincs a szövetkezeti mozgalommal, — már amennyire e bajt, mint baljóslatú fogalmat, kívánják egyesek használni. Baj van a szövetkezeti mozgalomban éppen elég, amit inkább így hívunk, hogy gond, mert igazabb és találóbb ez a megfogalmazás. De hát mi sohasem hittük, hogy elkiabáljuk, itt a tavasz, s máris virágba borul minden. Nem hittük azt sem, hogy a forradalmi gyorsasággal végbemenő változás egy csapásra nem is tavaszt, de már ka- lásztbeérlelő nyarat hoz az ország szövetkezeti mozgalmában. Egyet azonban nem hiszünk, hanem tudunk: nem kell sokáig várni sem a tavaszra, sem a nyárra, s nemcsak türelmünk, de eszközeink is vannak, hogy megértéssel, reális bizalommal kivárjuk és segítsük a gazdag gyümölcsöket érlelő nyarat.

A pacnifelhőkből fergeteges vihart riadók számára még csak tanácsot sem tudok adni, I legfeljebb csak egy megjegyzést: a felhő nemcsak a közelgő vihart, de a távozó rossz időt is jelentheti. Jelenti is!

Gyurkó Géza

Meg akart halni Hitlerért

lentkezett a német rendőrségen. „Az ellenség elleni harcban szerettem volna elesni — mondotta. — Mindegy volt számomra, hogy ki az ellenség, véletlenül az angolok akadtak az utamba. Azt szerettem volna, ha síromra rávésik: „A hazáért esett el’’.

ba öltözött és puskával szerelte fel magát, majd betört az angol hadsereg rattingeni raktárának őrszobájába és rálőtt egy katonára, aki le akarta fegyverezni. A 22 éves katona a vállán sérült meg.

Röviddel ezután Dietmar jeA 18 éves Dietmar Kirschstein azt a tanulságot vonta le a nyugatnémet televízió egyik dokumentumfilmjéből, hogy Hitler idején minden „csodálatos volf’.

Dietmar másnap házilag készített SS-rohamosz- tagos egyenruhánál nagyszerűbb és tökéletesebb kovásza.

És nem azért nincs rizs, mert szövetkezeti mozgalmat szerveztünk, hanem azért, mert rossz volt a termés. Egyszerűen és világosan kimondva: kevés rizs termett. Mert azért a szocializmusban is lehet szárazság. vagy éppen fordítva, túlságosan is sok csapadék. S ha még ehhez az is hozzájárul, hogy nem kevés disznót vágtak mindenütt, szerte az országban, hogy csak és csakis rizzsel töltenek hurkát — ma már! —, nem kell különösebb tudomány megállapítani, miért kevés a rizs.

Ami pedig a lisztet, vagy még inkább a búzát illeti, hadd idézzek Kádár János pil- fai beszédéből: „ ... nagyon gyakran emlegetik, hogy a múltban Magyarország volt Közép-Európa gabonaraktára, hogy sok gabonát eladtunk külföldre, most meg Magyar- ország nem exportál gabonát, hanem egyes években még be is hoz. Gondolom, a mi országunk nem is olyan sokára szállít majd gabonát külföldre is. Csak mi nem úgy akarunk gabonát exportálni, ahogyan ezelőtt harminc évvel. Akkor az a dolgozó ember, aki itt élt, nem jutott annyi élelmiszerhez, amennyire neki és családjának szüksége lett volna; viszont a gabonát kiszállították.. .”

Világos beszéd ez.. Évről évre nő a fogyasztás hazánkban gabonaféleségekben,- húsban, mindenfajta élelmiszerben éppen úgy, mint ipari cikkekben. De eddig legalábbis korántsem emelkedett ugyánúgy a mező- gazdaság termlése. Holdanként lényegében még ma sem haladta meg a tíz mázsát az országos átlag, s ennyi volt fél évszázaddal ezelőtt is, azelőtt, úgy a harmincas évek derekán, még a huszonöt kilót sem érte el a húsfogyasztás, ezenkívül alig fogyott a baromfi, 1957-re I edig a húsfogyasztás már

Szerinte — baj van a szövetkezeti mozgalommal. Mert nem arról van szó — mint mondja —, hogy nem a szövetkezeti út a helyes, de igazán lehetett volna még várni, máris itt a sok vita, ugyanakkor nincs rizs cs francia lisztet árulnak a boltok. Ö ezt előre megjósolta, s őszinte szívvel mondja, de igazán rosszul esik, hogy jóslata bevált.

Eddig ama monológ, amelyet a minap előadott nekem egy életművész, akiből meglehetősen sok szaladgál még az aszfalt-színpadon, akinek szíve tele van jószándékkal — tényleg! —, csak a fejében kavaro- dott össze egy s más, kellő rendezetlenségben. Nem is ott a baj, hogy akad ilyen jó néhány, mint inkább ott, hogy ezekből a típusokból verbuválódik ama kétségbeesett hadsereg, atpely az első hűvös szélből zimankós telet, egyetlen pacni felhőből orkánt vél ki- riadózni, lehetőleg nagyszámú publikum, a széles nyilvánosság előtt.

Elmondtuk nemegyszer, s nyilván még el is kell mondanunk, hogy a szocializmus építése városon, vagy falun, nagy feladatok végrehajtása, avagy éppen csak kis résztennivalók során nem megy és nem is mehet mindig holmi lampionos, farsangi felvonulásként. A szocializmus lelkesítő, nagyszerű eszme, az emberiség jelene, a kommunizmus a holnapja, de egyben harc is, küzdelem is, ahol lehetnek és vannak is pillanatnyi nehézségek, sőt, uram bocsá’, még pillanatnyi megtorpanások is: mert a szocializmus az maga az. élet és az élet hallatlanul bonyolult egy valanii.

Baj van a szövetkezeti mozgalommal, — mert a most alakult szövetkezetekben sok a vita. Hát mi van ezen kétségbeesni és mi van ezen csodálkozni való. Attól, mert a paraszt aláírta azt a papírt, ame- l'-én még , ^újjászületésének’” dátuma is szerepel, nem lesz egyből szocialista gondokodá- sú, a nagyüzemi táblák távlatában gondolkodó ember, — legalábbis nem egyik napról a másikra. S különben is! Miért ne vitázzanak, amikor végeredményben a „hogyanról”, a holnapról, a közös munkáról van és lesz szó Hogy ezek a viták nem mindenkor „szalonképesek”? Bizony, nem a szalonok elfogadott illemtankönyvei szerint folyik az élet, de biztosíthatom a kedves aggódót. h,ogy ami az illemet illeti a vi.'cában, azt is meghozza az i uö, az összeszokottság, a közös munka eredményének mindenegyről s másról

ját, amikor neki tetszik, viszont a munka elvégzése nem húzódhat túl a megjelölt határidőn, hiszen az már kárt, veszteséget jelentene a közösnek, a tagságnak.

A múlt évben előfordult olyan eset is, hogy valaki nem kapálta be a kijelölt időre a kukoricáját. Brigádvezetője, munkacsapatvezetője felszólítására sem tett eleget a vállalt kötelezettségének, ezért a közgyűlés határozata értelmében 3 mázsa kukorica kártérítés megfizetésére kötelezték az illetőt. Ezt a tagság nem tartotta igazságtalannak, hiszen ma már mindenki jól tudja az Ezüstkalászban, hogy a tagok jövedelme elsősorban a szövetkezetből, a közösből várható, és éppen ezért minden tagnak kötelessége legjobb tudása szerint eleget tenni Írásban vállalt kötelezettségének.

A HEVESI PELDa"]^^'

hogy helyes az említett módszer, amelyet egyébként a megyei párt é„ tanácsi szerveink is ajánlanak a termelő- szövetkezeteinknek és mert így, a terület felosztásával biztosítani lehet a helyes munkaerőgazdálkodást, a jó eredményt, a több jövedelmet.

Szalay István

vállalja. Hogy minden rendjén menjen, írásba is foglalták a megállapodást, aláírta a a család és így nem érheti meglepetés a szövetkezetei.

GULYÁS SÁNDOR, | * eJ^r‘

szövetkezet elnöke arról tájékoztat, hogy már az elmúlt esztendőben is ilyen módszerrel dolgoztak. Felosztották a területet és nagyon jól bevált ez a módszer, nem volt hiba a munka végzése körül. Különösen szépen kivették a munkából az asszonyok a részüket, akik szíwel-lélekkel, sokszor esőszakadásban, késő este is dolgoztak csak azért, hogy a munkát időben elvégezzék.

A területfelosztásos rendszert itt, ebben a szövetkezetben lassan már megszokja a tagság és szívesen vállalják megmunkálásra a földet. A gyakorlatra vonatkozólag egy példát is mond az elnök:

— A kukoricát véve példaként, a következőképpen alakul a helyzet a gyakorlatban. A területet akkor osztjuk ki a családoknak, amikor már sorol a kukorica. A szövetkezet fogatai elvégzik a lókapázást, aztán a vezetőség meghatározza. hogy elseje és tizenötödike között kell elvégezni az első kapálást. Ez időn belül mindenki akkor végzi munkátudják-e majd végezni idejében a kapálást, növényápolást, palántálást — kérdezem a brigádvezetőt.-NEM VOLT HIBA |

tavaly se, az idén se lehet — válaszol —, hiszen a területet lebontottuk munkacsapatokra, családokra és már most tudja mindenki, hogy milyen munkát kell elvégeznie családjával együtt, sőt, azt is kiszámíthatja, hogy ezekért a munkákért mennyit keres majd a szövetkezetben.

— Itt van például egy név — áll meg a notesz lapozgatásában a brigádvezető.

— Besenyei Lajos, ö maga, egyedül tagja a szövetkezetnek, de a munkát feleségével együtt vállalták. Vállaltak a nyárra: 400 öl burgonyát, 400 öl paradicsomot. 2 hold kukoricát, 400 öl cukorrépát, 1 hold görögdinnyét és 1 hold dohányt. Hasonló mennyiségű területet vállalt például Vona Ferenc is, aki lányával együtt dolgozik majd a szövetkezeti földeken.

Es így sorakoznak a brigádvezető jegyzetfüzetében a nevek egymás után. Minden taggal. minden emberrel külön- külön beszélgettek és megállapodtak abban, hogy ki mit, mennyi terület megművelését

KÖZÉPKORÚ 1 Ä°X

József, a hevesi Ezüstkalász Tsz egyik brigád vezető je. Csizmáján, széltől pirosra csípett arcán jól látszik, hogy nemrég jött meg a határból, ahol bizonyára valamilyen dolga akadt. Később arról beszélgetünk, hogy a szövetkezet, pontosabban az ő brigádja, hogyan dolgozza majd meg a részükre kiadott területet a tavasz ég nyár folyamán.

A brigádvezető nem szól egy darabig, aztán apró noteszt vesz elő, meg egy jegyzőkönyvet. amely utóbbi keltezése 1961. január 26. A jegyzőkönyv tanúbizonysága szerint ezen a napon vette át Cseh József brigádvezető a szövetkezettől a földet, a munkához szükséges gépeket, szerszámokat, eszközöket, amikért természetesen felelősséggel tartozik. Ettől a naptól kezdve már elsősorban az ő feje fő azon, hogy hogyan is, mikor is lesz majd néhány hét múlva, ha elkezdődik a tavaszi munka. A kis noteszben nevek sorakoznak. Negyvenen a brigád tagjai és még negyven név, akik nem tagjai ugyan a termelőszövetkezetnek, de besegítenek majd a munkába éppen úgy, mint az elmúlt esztendőben.

— Lesz-e munkaerőhiány, el