Népújság, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-08 / 33. szám

1961. február 8„ szerda NEPCJSAO Ha megvalósulna az általános és teljes leszerelési terv első szakasza „Az általános és teljes leszerelés a Szovjetunió által ja­vasolt programjának megvalósítása történelmi jelentőségű lenne az emberiség sorsa szempontjából.” A kommunista és munkáspártok képviselői Nyilatkozatának e szavai kifejezésre juttatják a földkerekségen élő emberek százmillióinak azon reményét, hogy nem lesz nukleáris háború és az emberiség kitör az imperialista hatalmak által reá erőszakolt fegyver­kezési hajsza bűvös köréből. Valóban, e program végrehajtása a hadviselés puszta lehetőségét is megszüntetné. E „problémák problémáját” egyszer s mindenkorra meg­oldani, természetesen nem könnyű feladat. Az imperializmus szembeszáll a leszerelés ügyének előremozdításával. Az álta­lános és teljes leszerelés tervét azonban nem lehet csak úgy sutba vágni, hiszen már a világpolitika reális tényezőjévé vált. Mögötte áll a szocialista országok mérhetetlen erkölcsi és anyagi ereje. A szovjet terv a leszerelést három egymást követő sza­kaszban irányozza elő. Az első szakasz különösen nagy jelen­tőségű, mivel mindig az első lépés a legnehezebb. De ha ez már megtörtént, az egész probléma előrehalad a megoldás útján. A Novoje Vremja szerkesztősége azzal á kérdéssel fordult neves szovjet tudósokhoz, közéleti és katonai vezető személyi­ségekhez, mutassák meg a szovjet leszerelési terv első szaka­szának megvalósításával megnyíló távlatokat, s fejtsék ki, mi lesz, ha majd ez az első szakasz megvalósul. ISZAKOV TENGERNAGY: A váratlan támadás kizárható ROPPANT NAGY veszély tornyosult a világ fölé: az im­perialista agresszorok részéről esetleg bekövetkező rájtaütés- szerű támadás veszélye. Nincs kizárva az a lehetőség sem, hogy véletlenül robban ki a háború a bonyolult haditech­nika valamilyen hibája, vagy egyetlen ember baklövése miatt, aki a repülőgép, vagy a rakéta irányítása közben el­veszti lelki egyensúlyát. A mai körülmények között, a hadicselekmények váratlan, rajtaütésszerű megkezdésének veszélye esetén, csupán tömeg- pusztító fegyverekről lehet szó. Éppen ezért minden fi­gyelmet és erőfeszítést arra kelj összpontosítani, hogy ki­zárjuk mind a szándékos, mind a véletlen, rajtaütésszerű tá­madás veszélyének lehetőségét. A Szovjetunió által benyúj­tott általános és teljes leszere­lési program első szakaszának megvalósítása csaknem telje­sen kiküszöböli a rajtaütés- szerű támadás lehetőségét. Miért? A hadviselésben a meglepe­tés keltette hatás kihasználása egyidős az emberiséggel. Ám ez az eszme, az új fegyver, az atombomba létrehozásával új­jászületett. A nukleáris fegy­ver és a stratégiai légierő meg­teremtése oda vezetett, hogy ma már a meglepetésszerű tá­madás az Egyesült Államok legagresszívabb köreinek hiva­talos doktrínájává vált. Nem­rég az Egyesült Államokban megjelent „A rakétakorszak stratégiája” című könyv. Szer­zője Bernard Brody, az ameri­kai katona-politika alapjait ki­dolgozó Rand Corporation Tu­dományos Kutató Szervezet egyik vehetője. Brody a követ­kezőket írja: „A támadó stra­tégia amerikai tervének, bár­milyen legyen is, akkor lesz­nek a legjobb esélyei, ha első­ként sújt le”. ANNAK IDEJÉN az ameri­kai stratégák az úgynevezett „visszacsapásról” beszéltek. Ezután áttértek a „megtorlás” és a „megelőző csapás” kon­cepciójára. Ma pedig már odáig mentek, hogy minden kertelés nélkül a preventív csapást kö­vetelik. A Daily Express 1959. április J.0-Í számában így ösz- szegezte azt a beszélgetést, amely Douglas légügyi minisz­ter, valamint az amerikai ka­tonai légierők más vezetői kö­zött foyt le: az Egyesült Álla­mok stratégiájának alapja, a minden rendelkezésre álló erő­vel és eszközzel végrehajtott meglepetésszerű csapás és „az Egyesült Államoknak kell elő­ször megtennie ezt a csapást”. S NEM EZ AZ egyedüli ilyen megnyilatkozás. Elég megemlí­tenünk a következő tényeket, hogy meggyőződjünk róla: az Egyesült Államok és katonai szövetségeséi előkészületeket folytatnak a preventív háború váratlan megkezdésére: az amerikai légierő meg­kezdte a bombákkal felszerelt repülőgépek állandó őrjáratait; Skóciában támaszpontokat képeztek ki atommeghajtású tengeralattjárók számára; a Bundeshwehr vezérkara memorandumban követelte az atomfelfegyverkezést; Ülésezett a Hazafias Népfront béke­agitációs csoportja Hétfőn délután a Hazafias Népfront Heves megyei Bizott­sága békeagitációs, operatív csoportja, Rudlof Tibornak, a népfront munkatársának elő­terjesztésében az első féléves munkatervet vitatta meg. A ta­nácskozáson részt vettek a ta­nács, a népfront, a szakszerve­zetek, a KISZ, a nőtanács, a TIT, az MSZBT, a Vöröske­reszt, az MHS, a MÉSZÖV, a ktsz-ek és a kisiparosok képvi­selői. Megtárgyalták, hogy a megye sajátosságainak figye­lembevételével milyen béke­agitációs munkát végeznek 1961 első felében, Heves megye falvaiban, üzemeiben, s tsz-ef- ben. iíijissetoaö a íss-ekben a bpromfinevelés Az 1961-es terV készítésénél általános tapasztalat, hogy a tsz-ek egy része még mindig idegenkedik a baromfinevelés­től. Az idegenkedés okát rész­ben férőhelyhiánnyal, részben pedig azzal magyarázzák, hogy a baromfinevelés nem kifize­tődő a riz-ek részére, mert egy kilogramm baromfihús előállításához 5—5,5 kilo­gramm abraktakarmány szük­séges. A férőhelyhiányt nagyon sok termelőszövetkezet úgy oldja meg, hogy a tagoknak (főlej idősebbeknek) adják ki á na­pos baromfit felnevelésre, meghatározott feltételek mel­lett. Ez a módszer a legtöbb tsz-nél bevált a múlt évben. A szükséges abraktakapmányt il­Félévss Jelentés a nyomofivcssó mosgolemról siralmas végű incidens tör­tént az U—2, és az RB—47. re­pülőgéppel; az Egyesült Államokban nemrég megalakították a Szov­jetunióban levő stratégiai cél­pontok tanulmányozásával ét meghatározásával foglalkozó központi hivatalt; az Egyesült Államok további állandó flottákat szervezett az Indiai-óceánon és a Balti-tér­ségben; a Bundeswehr számos egysé­gét átcsoportosították az NSZK határain túlra, Franciaországba és Olaszországba, s ez az álta­lános stratégia felvonulásának egy része; végül Heusinger, volt hitle­rista tábornokot'-kinevezték a NATO katonai bizottságának elnökévé. Figyelembe kell venni azt is. hogy az agresszorok terveire befolyást, gyakorol a bombák és rakéták óriási mennyisége, amelynek jelentős részét a cél­baj uttatásukhoz szükséges esz­közökkel együtt tengeren túli amerikai támaszpontokon össz­pontosították. Az idegen területeken levő katonai támaszpontok meg­szüntetése és az idegen terüle­teken állomásozó külföldi csa­patok kivonása, amit a szovjet leszerelési terv első szakasza előír, lényegesen csökkenti a háborús konfliktus váratlan kirobbanásának lehetőségét. A meglepetésszerű nukleáris tá­madás gyakorlatilag teljesen lehetetlenné válik, mivel az ál­lamok nem fognak rendelkezni sem bombázógépekkel, sem ka­tonai rakétákkal, sem hadiha­jókkal, sem a nukleáris töltetek célbajuttatására alkalmas egyéb eszközökkel. A világon egészen más hely­zet alakul ki, s ez egyáltalán nem fog hasonlítani a jelenlegi feszült és veszélyes helyzetre, midőn hidrogénbombával meg­terhelt repülőgépek szállnak a levegőben, rakétákkal felsze­relt tengeralattjárók futnak ki ismeretlen rendeltetési helyük­re, flották és hajórajok cirkál­nak a Tajvani-öbölben és a Carib-tengeren. A PREVENTÍV háborúra való előkészületeket felváltják az általános és teljes leszerelés további szakaszainak előkészü­letei, amelyeknek végső célja a katonák, fegyverek és háborúk nélküli béke. Ilyen viszonyok között az emberiség sikeresen kifejlesztheti a nemzetközi ke­reskedelmet és kulturális cse­rét, hozzákezdhet a földkerek­ség és a világegyetem további meghódítására irányuló nagy­szabású műszaki tervek meg­valósításához. A megyei forradalmi nyom­olvasó parancsnokság össze­hívta a megyei úttörőcsapatok kis képviselőit, hogy megtár­gyalja velük a 15 éves évfor­dulóra való felkészülés soron következő feladatait. Gere István, az úttörőelnök­ség megyei titkára röviden ismertette a pajtások előtt az úttörőszövetség megalakulásá­nak körülményeit, s az azóta eltelt időben született ered­ményeket, majd elmondotta, hogy az 1960—61-es tanévet az úttörők 15 éves jubileumá­ra való felkészülése jellemzi. Valamennyi csapat 15 válla­lást tett, s az év folyamán en­nek végrehajtásán dolgoznak. — Úttörőink lelkesen Ké­szülnek vállalásaik teljesíté­sére, de szükséges, hogy most menetközben megbeszéljük a csapatok előtt álló legfonto­sabb feladatokat — mondotta Gere István. — A tanulás te­rén, minden úttörő igyekez­zék a legjobb eredményt elér­ni, segítse pajtását úgy, hogy sem vörösnyakkendős úttörő, sem kéknyakekndős . kisdobos bizonyítványát ne csúfítsa bu­kás. A nyomolvasó munka so­rán szervezzetek régi úttörők­kel való találkozásokat, derít­sétek fel az úttörőmozgalom kezdetének emlékeit, a csapat hagyományait. Tegyétek a próbákra való felkészülést a tanulás mellett szórakoztató­vá. Es természetesen csapat­munkátok középpontjában május 28, az úttörők napjának megünneplése álljon! r Ezután a csapatok képvise­lői átadták a megyei elnök­ségnek a fél év alatt végzett nyomolvasó munka eredmé­nyeit, amelyet az országos, el­nökséghez továbbítanak. A ta­nácskozás után szellemi öttu­sát rendezett a megyei elnök­ség, s az ötfordulós verseny­ben arról tettek tanúságot a pajtások, hogy jól fekészül- nek az iskolai felelésekre, s általános műveltségüket is megmutatta ez a vidám játék. letően szintén több tsz bebi­zonyította az elmúlt évben, hogy 1 kilogramm baromfihús előállításához nem. feltétlenül szükséges 5 .kilogramm abrak­takarmány. Jellemző példa erre a kiskö­rei Rákóczi Termelőszövetke­zet esete. Ez a termelőszövet­kezet 1960. évben 1800 napos­kacsát vásárolt és ezeket mint pecsenye kacsát. értékesítette. Az 1800 kacsából 1500-at adott le az állami felvásárló szerv­nek és a tiszta nyeresége ezen 15 ezer forint volt. Pontos szá­mítások alapján kimutatta a termelőszövetkezet, hogy egy kilogramm hús előállításához 3,80 kilogramm abraktakar­mányt használtak fel. Az 1960-as évet 1800 kacsával való foglalkozással kísérletnek te­kintette a termelőszövetkezet. A kísérlet sikerült, mert szá­mításukat bőven megtalálták. Az 1960. évi tapasztalat alap­ján úgy határozott a tsz veze­tősége és tagsága, hogy 1981-ben lényegesen több ba­romfit fognak felnevelni és ér­tékesíteni. A termelési tervben 14 000 tyúkféle, 1200 liba 5000 kacsa és 2500 pulyka napos korban való beszerzése, illetve felnevelése szerepel. Ez azt je­lenti, hogy figyelembe véve a tsz hízómarha és hízott sertés értékesítését, 100 katasztrális hold szántóterületre vonatkoz­tatva, a tsz 82 mázsa húst ad a népgazdaságnak. Ezáltal a tagok részesedése Is jelentős mértékben növekszik, és mem utolsósorban a barom­finevelés is hozzájárul ahhoz, hogy a tsz minden hónapban rendszeresen tudjon a tagság részére előleget biztosítani. Ficsor Béla. közgazdász — KÖZÖLJÜK gyöngyösi olvasóinkkal, hogy a gyön­gyösi kiilön oldal váratlanul bekövetkezett okok miatt mai számunkból kimaradt. Sikeresen szerepelt az egri kisipari termelőszövetkezetek kultúrcsoportja Egyre többet hallunk az egri kisipari termelőszövetkezetek kultúrcsoportjáról. A szakmai közösség a kultúrmunkában is együttesen dolgozik az Ady Endre Művelődési Házban. A néhai híres egri dalárdát e kultúrotthon falai közt hívják újra életre. A sok tapasztalat­tal rendelkező Huszthy Zoltán Egy agronómus téli munkája A földek egy részén már élénk zöld színben virít az őszí vetés, másik része a múlt évi termés fáradalmait piheni ki. Itt-ott hófoltok húzódnak meg a hajlatokban. Még pihen a természet a nagy megújho­dás előtt, de a termelés mes­tere, az agronómus, már szám­adást csinált, hogy a jól elő­készített területekbe, az idő el­jövetelével, olyan növényféle­ség kerüljön, amelyre szüksége van az államháztartásnak, de szép összeggel gyarapítja a ta­gok jövedelmét is. A feladatok sokrétűek, szer­teágazóak, egész embert és fe­lelősségtelj es munkát igényel­nek. A tagság bízik a vezetők­ben, és a vezetőknek erkölcsi kötelességük tudásuk legjavát nyújtani azon a poszton, amely­re az emberek bizalma állí­totta őket. Teymann Zoltán, a gyöngyö­si Üj Élet Termelőszövetkezet agronómusa, igen elfoglalt em­ber, a tél ellenére is. A meg­növekedett földterületet ter­més alá beosztani, a megfelelő munkaerőt biztosítani, mind­mind az ő feladata. Igaz, ebben a gazdasági évben már köny- nyebb lesz a helyzete, mert szakmásították a munkát, a szőlőt különválasztották a szántóföldéktől, így őrá a szántóföldi munkák szervezé­se, irányítása jutott. A legsür­getőbb munka a tervkészítés volt, amelyet az elnökivel kar­öltve dolgoztak ki, de a munka továbbvitel^, már az agronó­I mus vállára nehezedik. — 343 hold szántóföld terü­lettel rendelkezik a szövetke­zet, ebből 231 holdon már el­végeztük a munkát. A terüle­tünk 112 hold szántóval növe­kedett, amelynek pontos mi­nőségét, munka szempontjából, még nem ismerjük, mert az il­letékesek még nem végeztek a földrendezéssel. Munkáslétszá­mot nem kaptam a megnöve­kedett földterület arányában, mert az erőt, főleg a szőlőmű­velésre, felújításra összponto­sítjuk. A szántóföldi szorított létszámot a talajmunkák gépe­sítésének fokozásával akarjuk pótolni. — Megkötötték már az új szerződéseket a gépállomással? — Ez nem történt meg, de szóbeli ígéret alapján számí­tunk a lehető legnagyobb se­gítségre, mert az Atkári Gépál­lomás kollektívája, az eddigi kapcsolataink folyamán is helytállt adott szavának. Beszélgetésünk folyamán el­mondotta Teyman elvtárs, hogy a fősúlyt: főleg a kalászosok, a kenyérgabona és a takarmány­féleségek termesztésére fordít­ják, de ezek mellett rendelke­zik a szövetkezet kilenc hold öntözéses kertészettel is, amely igen szép jövedelmet ígér az Űj Élet Tsz tagjainak. — itt is megindult már a munka. Javítgatni kell a me- legágyi ablakkereteket, az asz- szonyok zsúpszalmából taka­rókat kötnek, hogy a váratlan koratavaszi fagyok nehogy kárt tegyenek a gyönge és ér­tékes palántákban. Azután a melegágyak előkészítése követ­kezik, mert az alanynak időt kell adni az összemelegedésre. — Mit szeretnének legkoráb­ban a piacra vinni? — Zöldhagymával szeretnénk kedveskedni a gyöngyösieknek és minden reményünk megvan, hogy ebből a cikkből kellő mennyiséget tudunk szállítani. A tavasz folyamára 10 hold cukorrépa vetését is tervezik, amely a népgazdaság és a szö­vetkezet szempontjából igen jövedelmező, fontos cikk. A 40 hold tavaszi árpa termését sze­retnék sörárpaként értékesíte­ni. Az 50—60 hold kukorica, amely szintén a tavasz folya­mán kerül majd a földbe, tö­kéletesen biztosítaná az állat- állomány szükségletét. Köztes­ként a tavalyihoz hasonlóan, babot ültetnek, amelyre leszer­ződtek az illetékes vállalathoz. Az őszi munkák pontos el­végzésével biztosították az idei kenyeret, mert 50 hold búzave­tésük zöldell a széles táblákon. Ebből 22 hold olasz búza, amelynek terméshozama jóval magasabb a magyar búzáénál. Igaz, a sikértartalom szem­pontjából messze elmarad mö­götte. Az állatállomány helyzetéről is elbeszélgettünk Teyman elv-' társsal. Így megtudtam, hogy a szövetkezet 17 fejőstehénnel, három növendéküszővel, öt te- nyészkocával rendelkezik, amelynek szaporulata jelenleg 17 szopós malac, ezenfelül 20 süldőt már hizlalásra állítot­tak be. Hízik még a szövetke­zet istállóiban 12 vágómarha is, amelyek igen keresett cikkek a szomszéd államokban. A te­nyészállatok továbbszaporítá- sáról, utánpótláséról is gon­doskodik a szövetkezet, mert nyolc üszőt nevelnek tenyész­állatszerződésre. A lóállományt a jelenlegi 15-ről szeretnék mintegy 45—50-es létszámra emelni, mert a megnövekedett szőlőterület igényli a megnö­vekedett állati munka szükség­letet is. A földterület nagysá­gához mérten az állatállomány nem üti meg a megkívánt mennyiséget az Oj Élet Tsz- ben. Ezt elismerik a szövetke­zet vezetői is. Tudják, hogy ál­lamunknak milyen problémát és erőfeszítést okoz a lakosság hússal való ellátása. Ezért az idén egy 50 férőhelyes tehén­istálló építését kezdik el, amely módot és lehetőséget nyújt az állatállomány további fejlesz­téséhez. Másodsorban megkö­veteli az állatállomány növelé­sét a belterjes gazdálkodás is, mert a földek terméshozamá­nak növeléséhez a műtrágya mellett a szervestrágya elen­gedhetetlenül szükséges. Rendben, tervszerűen foly­nak a munkák az Űj Élet Tsz- ben. Reméljük, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan, ebben a gazdasági évben is további ter­melési sikerekkel öregbítik a szövetkezet jó hírnevét. Laczik János és a fiatal, temperamentumos Nyíri József közösen irányítják a száztagú énekkart. Ennek az összefogásnak az is eredménye, hogy a régi vegyeskórus tagjai mellett örvendetesen szépszá­mú fiatal dalos szerepelt a péntek esti bemutató előadá­son, s megérdemelt sikert arat­tak a magyar népdalok és munkásmozgalmi dalok elő­adásával. Figyelmet érdeme! törekvésük, szép és nagy mű­sorok bemutatására is képesek. Túlzás nélkül állíthatjuk: ez az énekkar hivatott felelevení­teni, tovább fejleszteni és öregbíteni az egri munkás­dalosok hírnevét. ★ A ktsz-ek kultúrotthonának művészeti csoportjaitól szom­baton egész estét betöltő mű­sort láttunk, amellyel a buda­pesti szövetkezetek meghívá­sára fővárosi vendégszereplés­re készülnek. Műsorukból Ki­rály Dezső egyfelvonásos zenés víg játéka, az Egy falat boldog­ság egyúttal a Hámán Kató kulturális seregszemle bemu­tatója is volt. A kedves, színes história sze­relmesek bonyodalmáról szól. Egy üdülőben játszódik, ahol a „szerelem-felelős” gondnoknő (Bukucs Imréné) segítségével a szigorú, fiatal orvosnő (Fekete Zita) és a „bolondos motoros” (Fekete Zoltán), a tüzes, nagy­szerű kislány (Hanus Klára) és a bogaras tudós (Bárány Ede) egymásra találnak. A vidám jelenet bővelkedik szellemes­ségben. A zsűri jónak értékelte a bemutatót, s felhívta a cso­port figyelmét néhány szépség­hibára, amin csiszolniok kell. A hangvétel — a lámpaláz mi­att is — nincs mindig össz­hangban a mozgással. Ez a hiá­nyosság különösen érződött a Jó az Öreg a háznál című Kel- lér-komédiában, amit Fülöp Sándorné, Losonczy Andor és Hanus László tolmácsolt. Az est érdekes színfoltja volt Hanus Klári füttyszáma. Zel­ler Madarász című operettjé­ből, kedves részleteket adott elő. A közelmúltban alakult szalonzenekar kísérte. Jó érzés volt hallgatni, látni őket, mert az idős zenészek mellett több fiatal is muzsikált. A konferanszié, Ágoston Il­dikó, magabiztosan jelentette be a műsorszámokat, egy szé­kely népballadát is szavalt, mély átéléssel. Tompos Miklós szépen és jól énekelte a ma­gyar nótákat, de műsora nem igén illett az est hangulatába. A felsőtárkányi lakodalmas táncot nyolc fiatal lány mutat­ta be. Még nem kiforrott az előadásuk, hiszen rövid ideje dolgoznak együtt, de nagy re­ményekre jogosít szereplésük. A táncosok munkájába szíve­sen bekapcsolódik több, ktsz- ekben dolgozó fiatal is, s így a kultúrotthon tervei megvaló­sulhatnak: 24 tagúvá növek­szik majd az. együttes, amely bátran vállalkozhat a hagyo­mányok ápolására, a környék­beli népi táncok bemutatására. A színjátszó csoport Fekete Alajosnak, a tánccsoport Kana­las Lászlónak és a szalonzene- kar Fábián Józsefnek, a Gár­donyi Géza Színház művészei­nek irányításával dolgozik. A ktsz-ek művészeti csoportjai a budapesti és az. egri körzeti bemutató előtt á termelőszö­vetkezetekbe. is ellátogatnak. ★ Az egri kisipari termelőszö­vetkezetek munkáját nemcsak gazdasági és politikai eredmé­nyek fémjelzik. Komolyan tö­rődnek a kultúrmunkával, a népművelési és szórakozási lehetőség biztosításával. Nagy Borbálának, a kultúrotthon ve­zetőjének, Vígh Lászlónak, a KISZÖV politikai előadójának és Kiss Béla kultúríelelősnek nagy része van abban, hogy élénk az élet az Ady kultúrott- honban. Szerényen és őszinte szándékkal dolgoznak az egri kisipari termelőszövetkezetek kultúrmunkásai. Raffai. István

Next

/
Thumbnails
Contents