Népújság, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-07 / 32. szám
1861. február 7., kedd NÉPCJSAG n A szövetkezeti mozgalom helyzete és feladatai Étánk vita az MSZMP Heves megyei bizottsága es a Megyei Tanács ülésén Lapunk vasárnapi számában hírül adtuk, hogy Egerben, az SZMT székházában tanácskozásra ült össze az MSZMP Heves megyei Bizottsága, valamint Heves megye Tanácsa. Az ülésen részt vettek meghívott vendégek, tsz- elnökök, agronómusok, állami és pártfunkcionáriusak is, hogy meghallgassák Putnoki László elvtárs, a megyei párt- bizottság első titkárának beszámolóját, amelyet vasárnapi számunkban közöltünk. A beszámolót vita követte, amelyről most adunk tudósítást. VARGA FERENC, a nagyré- dei Szőlőskert Tsz elnöke: A munka nehezebb része még hátra van: a termelőszövetkezet megszilárdítása. Varga Ferenc felszólalásában hangsúlyozta, hogy a beszámoló hűen tükrözte a helyzetet és annak szellemében kell végezniük munkájukat mindazoknak, akiknek szívügye a mezőgazdaság szocialista szektorainak politikai és gazdasági megszilárdítása. Ebben a munkában nagy ambíciót ad, hogy társadalmi üggyé vált e feladat megoldása, amelyet a munkásoktól a tisztviselőkig mindenki elősegít. Szövetkezetük eredményeit ismertetve, elmondotta, hogy közel tíz százalékban teljesítették túl áruértékesítési tervüket. Minden árut a felvásárló szerveknek adnak át s lehetetlenné teszik a spekulációt. A nagyrédei Szőlőskert tagsága az elmúlt évben 17 millió forint értékű mezőgazdasági terméket adott a népgazdaság számára, ps több mint 14 millió forintos jövedelmet biztosított. A szövetkezet vezetősége az előírásnak megfelelően 900 000 forint földjáradékot fizetett ki és a szövetkezet így is 12 millió forint vagyonnal rendelkezik. — Az a tény, hogy szövetkezetünk jóval túlteljesítette áru- termelési tervét, 3,3 millió f°~ rint hitelelengedést eredményezett, s így az állam minden munkaegységhez 9,30 forintot adott — mondotta Varga Fe- renc, majd arról beszélt, hogy a szövetkezeti gazdálkodás lehetővé tette a nagyrédeieknek is, hogy jobb szociális, kulturális körülmények között élhessenek. A szövetkezetek által biztosított ingyenes orvosi rendelésen átlag minden nagyrédei lakos négyszer vett részt és a javuló szociális helyzetet elősegítette az is, hogy 530 000 forint öregségi járulékot fizettek ki a szövetkezet munkából ki-' öregedett tagjainak. Ezeket az eredményeket úgy érték el, hogy a falu lakosai közül átlag ezer ember vett részt naponként rendszeresen a munkában, de voltak olyan napok is, amikor ezerhétszázan dolgoztak a földeken. — A párt politikája kellően érvényesült Nagyrédén is, büszkék vagyunk arra, hogy ennyit produkálhattunk — hangsúlyozta Varga Ferenc, majd azokról a változásokról b'szélt, amelyek az emberek tudatában mentek végbe, ami- ó'a közösen gazdálkodnak, a ■’túrforradalom eredményei- ; . amelynek egyik lényeges p- gnyilvánulása az, hogy 800 er-bér tanul a községben. Felszólalásában részletesen kitért Varga elvtárs a felsőbb szervek felelősségére, bátran ostorozva azok hibáit, s javaslatokat tett, miként lehet a termelőszövetkezetekben a munkaszervezést javítani, miként lehet felhasználni a Szovjetunió rohamosan fejlődő mezőgazdaságának tapasztalatait. Hangsúlyozta, több szakmai segítséget kell adni az új szövetkezeteknek s a gépek elosztásánál is figyelembe kell venni egyes szövetkezetek speciális igényeit. VIRÁG IMRE, a kiskörei Rákóczi Tsz párttitkára: Elismerés illeti az egri agitátorokat. Arról a nagy munkáról, amelyet Egerben a mezőgazdaság szocialista átszervezésében végeztek a népnevelők, elismeréssel emlékezett meg Virág Imre, majd a szövetkezetükben mutatkozó nehézségekről beszélt, a munkaegység helyes felhasználását hangsúlyozta és kérte, vegyék figyelembe a felsőbb szervek, hogy egyes esetekben a kedvezőtlen időjárási viszonyok károsan befolyásolják a szövetkezet eredményeit. Példaként említette, hogy a rendkívül esős őszi időjárás miatt sokat levontak nedvesség címén az átadott rizsből. Végezetül kérte, nagyobb segítséget adjanak a szövetkezet hasonló problémáinak megoldásában az illetékes felsőbb szervek. TÓTH DEZSŐ, az abasári termelőszövetkezet elnöke: Több önállóságot kell adni a termelőszövetkezetek vezetőinek. Az irányítás bürokratizmusát bírálta felszólalásában Tóth Dezső, aki — amint mondotta —, „a Földművelésügyi Minisztérium levegőjét cserélte fel a gyakorlati munkával”. Hibáztatta, hogy egyes rendeletek nem segítik, sőt akadályozzák a termelőszövetkezetek megszilárdítását. Több önállóságot kell inkább adni a termelőszövetkezetek vezetőinek, de több segítséget is, alaposabb legyen a vizsgálat, több időt töltsenek a felsőbb szervek kiküldöttei a termelőszövetkezetben. Felszólalásának további részében a politikai munka jelentőségét hangsúlyozta, majd a szocialista jövedelemelosztás problémáival foglalkozott. Kérte a sajtó segítségét, propagálják a legjobban bevált elosztási módszereket. FÁBIÁN JÁNOS, a recski Alkotmány Tsz elnöke: Azt akarjuk elérni, hogy mindenki lelkiismeretesen kivegye részét a közös munkából. Nem régi termelőszövetkezet a recski Alkotmány és igen sok kezdeti nehézséggel küszködik. Korábban kettészakadt a terrr.előszöveíkezet és még mindig problémát okoz, hogy 136 szövetkezeti gazda nem vesz; ki lelkiismeretesen részét a közös munkából, igen sokan egyáltalán nem végeznek munkát, s a tsz- nek ez nemcsak úpy okoz kárt, hogy igen sok földterület jut a szorgalmasan dolgozó tagokra, hanem úgy is, közel 50 ezer forintot kellett kifizetni a nem dolgozó szövetkezeti tagok SZTK járulékaként. Mégis mindennek ellenére — hangsúlyozta Fábián János — áz elmúlt évben 32 sertést, 33 hízómarhát, 300 mázsa búzát, 500 mázsa vetőburgonyát adtak át és szeretnék megoldani, ez évben már minden tag ki vegye részét a közös munkából, hogy ettől jóval nagyobb eredménnyel dicsekedhessenek. JUHÁSZ FERENC, Makiár község párttitkára: Bízunk abban, hogy a következő esztendők még gazdagabbak lesznek. Arról a nagy anyagi és erkölcsi segítségről beszélt felszólalásában Juhász Ferenc, amelyet a község termelőszövetkezetei kaptak az államtól, a munkásosztálytól, majd rátért a tsz-ek problémáira. Hangsúlyozta, hogy az eredmény titka, hogy családoknak oszt/btták ki a megművelendő földterületet s így sokkal többen vettek részt a munkában. Bebizonyította, hogy a szövetkezeti gazdaság már az első években is képes többet adni a népgazdaságnak, mint az egyéni parcellákon dolgozó parasztok. /1959-ben, de korábban sem haladta meg a 19—20 vagont •az államnak átadott gabona mennyisége. A termelőszövetkezetek pedig az elmúlt évben ennek több mint, dupláját. 40 vagonnal adtak át, mintegy négy és félmillió forint értékben. Ismertette, hogy milyen jelentős bevételhez juttatja a szövetkezetét- az állattenyésztés és az öntözéses \ gazdálkodás, majd arról a fejlődésről beszélt, amelyet néhány év alatt értek el a falu termelőszövetkezetei. Elmondotta, hogy amikor áttértek a közös gazdálkodásra, egyetlen sertésük nem volt, szarvas- marhájuk is csak három. Most 418-ra növekedett a szarvasmarha-állomány, sertésből pedig 639 van és 120-at már értékesítettek is ezen felül. Végezetül a szövetkezetek kérését tolmácsolva nagy teljesítményű öntözőgépet kért s azt, hogy segítsenek az illetékes felsőbb szervek a baromfi- tenyésztés kialakításában. Felszólalását azzal a reménynyel zárta, hogy a következő esztendők még gazdagabbak lesznek az elmúlt évnél is. A vitában elhangzott kérdésekre, problémákra Putnoki László elvtárs adta meg a választ, majd dr. Lenvai Vilmos, a megyei tanács elnöke zárta be e nagy fontosságú tanácskozást. A Központi Statisztikai Hivatal Heves megyei Igazgatóságának jelentése Heves megye 1969. évi gazdaság] eredményéről 4 megye ipari vállalatainak termelését, a mezőgazdaság szocialista átszervezését, a lakosság ellátását jellemző adatok Ipar Heves megye szocialista ipar- I vállalatai az 1960. évi vállalati J teljes termelési tervüket 97.4 : százalékra teljesíteték. A minisztérium irányítása alá tartozó vállalatok 96,0 %-ra A tanácsok irányítása alá tartozó vállalatok 104,3 % ra A kisipari termelőszövetkezetek 117,1 %-ra | teljesítették éves termelési ter- I vüket. Az ipar termelése 1959-hez | viszonyítva 11,1 százalékkal 1 nőtt. A minisztériumi ipar 10,9 százalékkal, az állami helyiipar 6,4 százalékkal, a szövetkezeti ipar 29,4 százalékkal tér melt többet, mint 1959-ben. A hároméves terv időszakában az ipari termelés 33,0 százalékkal növekedett. Ezen belül a minisztériumi ipar 41,4 százalékkal, az állami helyiipar 16,0 százalékkal, a szövetkezeti ipar 51,0 százalékkal termelt többet 1960-ban. mint 1957-ben. A megfigyelt kiemelt cikkek zöméből többet termeltek a tervezettnél. fgy például: cementből 5,0 %kal, égetett cserépből 17,1 %-kal, barnaszénből 5,1 %-kal, festett hálóból 2,2 %-kal, lisztből 2,0 %-kal, üdítő italból 41,2 %-kal termeltek többet a tervezettnél és csaknem valamennyi cikkből többet termeltek, mint 1959-ben. A termelés növekedését elsősorban a létszám növelésével érték el. Az ipáiban foglalkoztatottak létszáma egy év alatt 2493 Távéi, 10,4 százalékkal nőtt. A termelékenység növekedése alacsonyabb az előző évekénél. Ez részben az aránylag nagylétszámú új munkaerő munka beállításának, másrészt a vállalaton belüli szervezetlenségnek a következménye. A vállalatok munkabérekre általában nagyobb összeget fordítottak a tervezettnél és a kifizetett munkabérek összege 9.8 százalékkal volt nagyobb az 1959. évinél, Mezőgazdaság A mezőgazdaság kettős feladatát sikeresen oldottuk meg. Nagy lépésekkel haladtunk előre a szocialista mezőgazdaság átszervezésének útján. 1960 december 31-én a nem állami kezelésben levő szántóterület közel 90 százalékán szövetkezeti, nagyüzemi gazdálkodás folyt. 1959 decemberének végén ez az arány 65,7 százalék volt. Termelőszövetkezeteink tovább erősödtek A közös szarvasmarha-állományunk több mint kétszeresére, sertésállományunk három - és félszeresére növekedett. A megnövekedett állatállomány férőhelyének biztosítására és egyéb gazdasági épületek létesítésére a megye termelőszövetkezetei mintegy 65 millió forint beruházási hitelt kaptak. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével egyidőben kedvezően alakultak a terméshozamok. Kenyérgabonából például 1 hold elvetett területről az 1959 évinél 40 kilogrammal, az 1955—59. évek átlagánál 262 kilogrammal többet takarítottak be. Takarmánygabonából a terméshozam alacsonyabb volt. mint 1959-ben, az 1958. évinél azonban magasabb termésátlagot értek el. Nagy ütemben haladt előre a mezőgazdaság gépesítése. A termelőszövetkezetek traktorállománya pl. az év folyamán 126 darabbal, a gépállomásoké 316 darabbal szaporodott. Év végén a gépállomások és termelőszövetkezetek együttesen 1236 darab traktorral rendelkeztek, 55,7 százalékkal többel, mint egy évvel korábban. A gépállomások, a rendkívüli időjárás ellenére, megnövekedett traktorállományukat jól használták ki. 42,6 százalékos állománynövekedés mellett, az elvégzett traktormunka 50,9 százalékkal nőtt, az előző évhez viszonyítva. Az őszi betakarítási munkákat a rendkívül esős időjárás nagymértékben hátráltatta. A betakarítás elhúzódása és a rendkívüli időjárás kedvezőtlenül befolyásolta az őszi szántási és vetési munkákat is. Kenyérgabonából mintegy 3000 holddal kevesebbet vetettek a tervezettnél. Kedvezően alakult a központi árualapra történő mezőgazdasági cikkek felvásárlása. Kenyér- és takarmánygabonából, kukoricából, burgonyából, vágómarhából, tejből többet vásároltak fel, mint 1959-ben. Vágósertésből. baromfiból, tojásból, gyümölcs- és zöldségfélékből azonban csökkent a felvásárlás. Áruforgalom A lakosság vásárlóerejének növekedését tükrözi a kiskereskedelem eladási forgalmának növekedése. A megye kiskereskedelmi hálózata 142 millió forinttal — mintegy 8 százalékkal — nagyobb eladási forgalmat bonyolított le, mint 1959-ben. Legnagyobb mérvű a vendéglátó egységek forgalmának növekedése, amely több, mint 11 százalékos. A bolti kiskereskedelmen belül az iparcikkek forgalmának növekedése meghaladja az élelmiszerek forgalmának növekedését. A megye lakossága, bár növelte közszükségleti cikkeinek beszerzését, jövedelmének egy részét takarékba helyezte el. A takarékbetétállomány egy év alatt több mint 42 százalékkal nőtt, és az év végén meghaladta a 129 millió forintot. Népmozgalom Heves megye lakossága az év elején, a népszámlálás elő zetes adatai szerint 348 756 fö volt. Az év folyamán a megye területén 4904 születés és 3547 haláleset volt. A lakosság száma év végén — a természetes szaporodást figyelembe véve — mintegy 350 000 főre tehető. A megye területén a házasságkötések száma 6,9 százalékkal, a születések száma 3.8 százalékkal, a halálesetek száma 4.8 százalékkal alacsonyabb volt az 1959. évinél. Központi Statisztikai Hivatal Heves megyei Igazgatósága. Új műhely épül a Horii Gépállomáson Régi probléma oldódik meg a Horti Gépállomáson azzal, hogy két és félmillió forintos beruházással, 54 méter hosszúságú, háromhajós, nagy javítóműhelyt építenek. A legutóbbi években megnövekedett gépparkjuk téli javítása ezzel megoldódik és a gépek tárolása is a szabad ég alól tető alá kerül. Képünk a most épülő új műhelyt ábrázolja. Traktor a jég alatt Egy fagyos téli napon traktor-oszlop kelt át a szibériai Csumis folyón. Andrej Pautov, az elöl haladó gép vezetője, „DT—54”-es traktorát szerencsésen átvezette a befagyott Folyón. A második traktort azonban már nem bírta el a jég, s az vezetőjével együtt beszakadt és eltűnt a jég alatt. Andrej Pautov tüstént a jeges vízbe ugrott, kinyitotta a szerencsétlenül járt traktor vezetőfülkéjének ajtaját és segített a vezetőnek a felszínre jutni. Ezután Pautov újból a jeges vízbe merült, s vontatóhuzalra kapcsolta, majd partra vontatta a szerencsétlenül járt traktort. Az MSZMP Heves megyei Bizottsága és a Heves megyei Tanács közös értekezletének elnöksége.
