Népújság, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-04 / 30. szám

1961. február L, szombat NÉPÚJSÁG 3 Ezrével pusztulnok ei a madarak a svéd partok mentén A svéd állatvédő egyesüle­tek követelték a kormánytól, hogy erélyes rendszabályokkal vessen véget a vízimadarak tömeges pusztulásának. A partmenti vizeken az úszó jégtáblákon ezrével vergődnek félig megfagyott, éhező mada­rak, amelyeknek tollazatát a víz tetején úszó szennyes olaj összeragasztotta és emiatt kép­telenek repülni. Tizenkét ország nemzetközi egyezményt kötött, hogy bizo­nyos fajtájú motorolajokat ezentúl csak a partoktól 50 tengeri mérföldnyire szabad a tengervízbe önteni. — 1600 MÉTERES szakaszon végeznek útkorszerűsítési műn kákát az idén Poroszló község­ben. Heves megyében Is megrendezik a furfangosok nlazási bajnokságát Nagy népszerűségnek ör­vend nálunk a furfangosok bajnoksága. Az Országos Ren­dező Iroda már második éve sikerrel rendezi e közkedvelt játékot, amelyek az általános műveltség, a történelmi, föld- raja, politikai, irodalmi tájé­kozódás kiszélesítését segítik. Ha nem is vehettünk részt a múlt évi furfangosok filmmű­vészeti és balatoni bajnoksá­gán, de érdeklődéssel hallgat­tuk a rádióban a szellemes, izgalmas kérdéseket és a ver­senyzők „furfangos” válasza- 6zait... Az Országos Rendező Iroda Heves megyében is megrende­zi a furfangosok bajnoksága új fordulóját. Az új bajnok­ság díjául külföldi utazást tű­zött ki a rendező iroda. A ver­senyzők elé azt a feladatot ál­lítják, hogy minél többet tud­janak a vendéfogadó ország történelméről, életéről, neve­zetességeiről. A játékosoknak Csehszlovákia, Lengyelország és a Szovjetunió nevezetessé­geiből kell felkészülniök. Február 4-én Gyöngyösön, 5-én Hatvanban és Petőfibá- nyán, 6-án Egerben tartják a furfangosok utazási bajnoksá­gainak elődöntőit. Az orszá­gos döntőre május első heté­ben kerül sor Budapesten. Az első három győztes kétszemé­lyes, a második helyezett pe­dig egyszemélyes társasutazás­ra jogosulnak. Az elődöntőkben való rész­vétel is maradandó élményt ígér, hiszen a jó szórakozást egyrészt a közönség játékba való bevonása, másrészt a kí­sérő műsor biztosítja. A mű­sorban fellépnek: Németh Le­hel és Toldi Mária közkedvelt slágerénekesek, Horváth Sán­dor gitárművész zenekara. Re­méljük, a Heves megyei „fur­fangosok” ügyes, talpraesett válaszaikkal tovább jutnak a bajnokságban, és jól szórako­zik minden részvevő ... Éjszakára el akarják hallgattatni a londoni Big Bent Rupert Speir parlamenti kép­viselő javaslatot terjesztett az angol képviselőház elé, hogy London híres harangját, a Big Bent, éjfél után hallgattassák cL A képviselő arra hivatko­zott, hogy szép dolog a tradí­ció, de ennél jóval fontosabb, hogy a közeli Szent Tamás kórház betegeit ne zavarja a hangos óraütés. Harmincéves jubileum f~ítvennégy éves Barta Lajos bácsi, az EMÁSZ fősze- ^ relője. Az idén ünnepli munkás esztendőinek har­mincadik jubileumát. Három évtizede, hogy az egri áram- szolgáltatónál dolgozik. Hogyan kezdte munkáséletét? — Iskolázni nem iskolázhattam. Négy elemit végeztem. Pénzre volt szükség. És dolgozni, keresni kellett. Bátyám akkoriban a Műszaki Villamossági Vállalatnál dolgozott, Budapesten. Sokat mesélt nekem érdekes szakmájáról, a vil­lamosság titkairól. Addig-addig, hogy kedvet kaptam rá én is. És felmentem hozzájuk, inasnak. — Az inasévek keservesek voltak. Nem volt rendszeres oktatásunk, mint a mostani ipari tanulóknak. Ügy kellett „ellopni”, ellesni a szakma fogásait mesterünktől, munka közben. 1930 boldog pillanat volt az életemben. Felszaba­dultam. — Szakmai bizonyítvánnyal a kezemben, visszajöttem Egerbe. Itt kezdtem szakmunkás éveimet mai vállalatunk elődjénél, az „Eger Város Gépüzemei”-nél. 1931-ben. Barta Lajos bácsit szeretik és megbecsülik munkatársai, vezetői. Népszerű ember és jó szakmunkás. Szereti és érti a mesterségét. 1945—46-ban, mikor a háború házakat döntött romokba, s aknák, gránátok robbanásai tépték össze a villanyvezeté­keket, törték derékba a vezetékek oszlopait, elsők között állt munkába, azért, hogy mielőbb fényt kapjon a város. Szinte hősies munkát végzett Huszti bácsival és Erdélyi Sándorral, hogy rendbehozzák a leszakadozott- Kazinc­barcikai-Éger közötti villamos vonalat. (Huszti bácsi ma a vállalat művezetője, Erdélyi Sándor pedig elektrikus.) Ke­rékpárral és gyalog rótták a kilométereket, oszloptól osz­lopig. Es mindent megjavítottak. A felszabadulás után egy évvel, főszerelővé léptették elő. Dolgozott az építőcsoportban, a városi üzemvezetőségen. 1952. év óta a TMK-műhely főszerelője. Hatalmas munkaterületen dolgozik embereivel. Eger, Gyöngyös, Tiszaörvény, Recsk és Bélapátfalva kapcsoló állo­másait ők tartják karban, ők vigyáznak arra, hogy ne borul­jon sötétség az utcákra, hogy mindig fény legyen az ottho­nokban. ötvennégy éves. De még energikus, fiatalos. Idős fejjel is tanul. Gyakran fellapozza a villamosipari szakkönyveket, hogy lépést tartson a fejlődéssel. A nyugdíjról hallani sem akar. — Majd a negyvenéves jubileumom után — mondja —, akkor talán. De addig még dolgozni akarok. Hiszen ebben a szakmában nőttem fel, ebben férfiasodtam és öregedtem. Nehéz hát a búcsúzásra, a munkától való búcsúzásra gondolni... SZIGETVÁRT JÓZSEF Két fontos mozgalom, amelyekről beszélni kell Ma már minden termelő­szövetkezeti tag tudja, hogy az állattenyésztés jelentős jö­vedelmet hoz, mind a szövet­kezetnek, mind tagjainak. Szá­mokkal bizonyítható, hogy azok a termelőszövetkezetek, amelyek bátran kezdemé­nyeztek és a realitás alapján bár, de merészen fogtak bele vállalkozásokba — baromfi­neveléssel foglalkoztak, hiz­lalással, stb. — sokkal maga­sabb jövedelemre tettek szert most a zárszámadáskor, mint azok, amelyek csupán a nö­vénytermesztésből akarnak pénzt látni. Azt is tudja ma már na­gyon sok termelőszövetkezet, hogy még mindig számtalan lehetőség van kihasználatla­nul, amelyek pedig nagymér­tékben növelhetnék a közös gazdaságok erejét. Köztudomású dolog, hogy az utóbbi években igen jelen­tős mértékben visszaesett ba­romfiállományunk létszáma és jelenleg sem tudjuk meg­felelően biztosítani baromfi-, tojásfogyasztásunkat, expor­tunkat. Az utóbbi hetekben két nagyszerű mozgalom is in­dult a megyében, amely kö­vetésre méltó. Az egyik a he­vesi járásban az úgynevezett „kotlö-mozgálom”. A dolog lényege az, hogy a hevesi já­rás termelőszövetkezetei 7— 800 ezer baromfit szándékoz­nak keltetni a tavasz folya­mán. A keltetőállomás kapa­citása azonban ennek csak valamivel több mint felét tudja kikeltetni, éppen azért a termelőszövetkezeti tagok között beindult a kotló-moz- galom, amely azt jelenti, hogy a tagok a háztájiban keltetik ki kotlával a tojásokat. Így, ezzel a módszerrel biztosítani lehet, hogy a hevesi járás — amely elsősorban jó adottsá­gokkal rendelkezik a barom­finevelést illetően — teljesí­teni tudja baromfinevelési tervét. A másik mozgalom Mező- szemere községben indult be, ahol minden háztáji gazdaság bizonyos mennyiségű húst ad a népgazdaságnak. A háztáji gazdaságoknak ezt a mozgal­mát a községben mind a ta­nács, mind a mezőgazdasági állandó bizottság megtár­gyalta és kisgyűléseken be­szélik meg a dolgozókkal az előttük álló feladatokat, te­endőket. Mindez helyes és jó kezde­ményezés, követésre méltó példa is, azonban nemegyszer még mindig azt kell tapasz­talni, hogy még maguk a me­zőgazdasági szakemberek se mernek merészen tervezni, a nagyüzemi jelleghez igazod­va, irányítani terveiket és fél­nek az esetleges nehézségek­től, inkább úgy gondolják, hogy nem fognak bele semmi újba. Ez helytelen szemlélet, elsősorban azért, mert igen jelentős és komoly károkat okoz a népgazdaságnak és csökkenti a tsz-tagok jövedel­mét, kiaknázatlanul hagyja a lehetőségeket. Feladat tehát, hogy mindenekelőtt a mező- gazdasági szakemberek nép­szerűsítsék az alulról kiinduló és egyre ■ népszerűbbé váló mezőgazdasági mozgalmakat és maguk is tegyenek meg mindent, hogy saját termelő­szövetkezetükben bátran nyúljanak a lehetőségekhez, merészen fogjanak bele a ba­romfinevelésbe, víziszárnyas tenyésztésbe, jószágnevelés­be. Mindez pénzt jelent a ter­melőszövetkezetnek, a terme­lőszövetkezeti tagnak, több húst, tejet, tojást a népgazda­ságnak. (szalay) Mezőgazdasági tanácsadó Idejében végezzük el a fatisztogatási munkákat a gyümölcsösben A gyümölcsfákat, illetve ezek termését károsító külön­féle állati kártevők és gomba­betegségek elleni eredményes védekezés alapja a mechani­kai védekezési munkák idő­ben és ugyanakkor szakszerűen történő elvégzése. A mechanikai védekezési munkák jelentősé­gét bizonyítja, hogy a 18 018/ 1951. F. M. számú rendelet az egész ország területére kötele­zően előírja a fatisztogatási munkák február 28-ig történő elvégzését Nyolcmiliiós építkezés Egerben Egerben a vasút és a Barkóczi utcák sarkán építik a Textil Nagykereskedelmi Vál­lalat új raktár- és irodahelyiségét. Ezzel megoldják a vállalat régen húzódó raktározási problémáját, mert bővül raktárkapacitásuk, s ezzel egyidejűleg felszabadul a régi bank­helyiség. Ez a jelentős építkezés hozzávetőlegesen 8 millió forintba került, s még ebben az évben befejezik a munkálatokat A fatisztogatási munkákat lombhullástól kezdve végez­hetjük fagymentes napokon, egész télen át. Nem szabad azonban ezt a munkát a tél­végi és kora tavaszi időszakra halasztani, mert egyrészt té­len a szükséges munkaerő is jobban rendelkezésre áll, más­részt a mechanikai munkák elhalasztásával az a veszély állhat élő, hogy gyors kitava­szodás esetén e munkák vég­zése miatt megkésik a rügy- fakadás előtti permetezés. A téli fatisztogatási munkák során — amennyiben még nem történt meg — le kell szedni a fákról a nyár végén* ősz elején felrakott hemyófo­gógyűrűket. A leszedett her- nyóenyv-gyűrűket elégetéssel azonnal meg kell semmisíteni. A gyümölcsfa koronából vág­juk le a különféle kártevőktől erősen fertőzött, beteg, elszá­radt, vagy megsérült ágakat* gallyakat. Egyúttal végezzük el a koronaritkítást is. A ko­rona ritkítására azért van szükség, mert sűrű korona (megfelelő napfény, levegő, stb. hiányában) rendkívül kedvez egyes kártevők, és gombabetegségek elszaporo­dásának és egyúttal akadá­lyozza a szakszerű permete­zés elvégzését is. El kell tá­volítani a fákról a fattyúhaj­tásokat és tősarjakat is. Az ágak, gallyak, hajtások levá­gásánál ügyelni kell, hogy csonkok ne maradjanak vissza a vágás után, tehát mindig si­mára kell vágni. Le kell szedni a fákról a té­li hemyófészkeket, lepketojás- csomókat, le nem hullott le­vélcsomókat, gyümölcsmúmiá­kat. A fák törzsét is meg kell tisztítani az elváló kéregtől, pajzstetves rétegtől, mohától, zúzmótól. A fatörzs tisztítását kaparóvassal és drótkefével lehet végezni. A fatisztogatás során kelet­kezett, vagy egyéb okok foly­tán a fán levő sebeket faseb- kátránnyal, vagy oltóviasszal be keli kenni. Dr. Konkoly István Ezek az apró akadályok azonban könnyen elháríthatók és a járási KISZ-bizottság már intézkedett is megszüntetésük­ről, nagyobb segítséget adva azoknak a KlSZ-szervezetek- nek, amelyek nem tudtak még megbirkózni e mozgalom szer­vezésével, mint például a bol- dogiaknak, nagykökényesiek- nek. Ezen a tavaszón nem lesz olyan ifjúsági összejövetel, ahol valamilyen formában szó ne esne erről az igen lényeges mozgalomról. A bizottságok már munkához láttak, készítik a terveket, egyszóval, igyekez­tek megteremteni a mozgalom feltételeinek sikeres teljesíté­sét. S azt a tényt, hogy ennyit törődnek a mozgalommal, a si­ker biztos előjelének lehet te­kinteni. Kovács Endre nyíre elősegíti a kiszisták test és szellemi fejlődését, hogy < követelmények teljesítése Ö1 éven keresztül mennyi hasznor hoz az országnak. A kezdeti eredmények a hat­vani járásban is, éppúgy, min' máshol, biztatók. Nem múl* még el sok idő a mozgalorr meghirdetése óta, de már aj elmúlt évben csak a hatvan: járásban 800 fiatal teljesített« sikerrel e mozgalom követel­ményeit, s viselik büszkén aj Ifjúság a szocializmusért jel­vényt. Az a fél évtized, amelyet e mozgalom átfog, minden bi­zonnyal nem lesz mentes nehéz feladatoktól. Ezekben a napokban még csak az előkészítés folyik, Egymásután tartják a megbe­széléseket a járási, városi KISZ-bizottságokon, az ifjúsá­gi alapszervezetnél, amelyre meghívják a fiatalok nevelésé­vel foglalkozó összes társadal­mi képviselőit. Javaslatot ad­nak a népművelési szakembe­rek, a sportkörök vezetői, vé­delmük alá veszik a fiatalok mozgalmát a pártszervezetek is, hogy teljes sikerrel járjon e mozgalom, a kiszisták igye­kezete. És itt nemcsak a ldszistákról van szó. A hatvani járásban is 1800 tagot számlálnak a KISZ- szervezetek, de e mozgalomba előreláthatólag több mint 3000 fiatal kapcsolódik majd be, s elindítottak a hatvaniak egy olyan mozgalmat is, amely sze­rint minden kiszista egy szer­vezeten kívüli fiatalt is meg­nyer az előbb ismertetett köve­telmények teljesítésére. Most, a jelentkezések idején, külön bizottságok segítik, hogy a mozgalom a kezdeti akadá­lyokon minél előbb túljusson. Ez a bizottság értékeli, szerve­zi a fiatalok e fontos megmoz­dulását, irányítja a munkát — nem kis sikerrel, hiszen egyné­hány KISZ-szervezetnél már ismeretesek a jelentkezések. Az ecsédi édesipari célgazda­ságnál 42 fiatal adta aláírását, hogy öt éven keresztül becsü­lettél teljesíti a mozgalom kö­vetelményeit, a vörösmajori VITH-iskolában 83 leendő szakember csatlakozott a moz­galomhoz. A rózsaszentmártoni MTH-sok közül is 42-en nevez­tek már be, s lehetne sorolni tovább. Annál bosszantóbb, hogy egyes helyeken úgyneve­zett adminisztratív akadályok nehezítik a mozgalom kibonta­kozását. A kiskönyveket, ame- yekbe a teljesítményeket jegyzik, nem adják ki a rész­vevőknek, nem vezetik a nyil­vántartást, nem fordítanak íellő gondot a mozgalom pro- jagálására, népszerűsítésére^ A jelvény szép, tetszetős. Szí­vesen viselik, büszkén is. A babérkoszorúzta KISZ-jelvény alatt a felírás: Ifjúság a szocia­lizmusért. Viselésére az jogo­sult, aki ennek az újkeletű mozgalomnak követelményeit teljesítette. Aki elhatározza annak megszerzését, nemcsak a munkában, tanulásban kell többet nyújtania, de ki kell vennie részét a kulturális és sportmunkából is. Mindebből látható, hogy a jelvény meg­szerzése nem oly egyszerű, s e jelvény éppen ezért nem dísz, de szimbólum. Azt bizonyítja, hogy viselője hasznos tettekre kész tagja társadalmunknak. Jóformán az ifjúság szinte va­lamennyi rétege viseli. Ott lát­hatjuk a katonafiatalok mel­lén. hordják diákok, munkás- fiatalok, a szövetkezetekben dolgozó lányok és fiúk. Ma még ugyan nem tehető tízezrekre e jelvényt viselők száma, de ez az év nagy változásokat hoz, ez az év az Ifjúság a szocializmu- sért-mozgalom kibontakozásá­nak, széleskörű elterjedésének éve lesz. A hatvani járási KlSZ-bízott- ság legutóbbi jelentését bön­gészgetve arról győződhettünk meg, hogy a kiszista vezetők, de az üzemi, falusi KlSZ-szer- vezetek is egyik legfontosabb feladatuknak tartják e moz­galom népszerűsítését, elter­jesztését. Az az aprólékos gond, amellyel felkészültek e feladat végrehajtására, arra enged következtetni, hogy nemcsak érzik e mozgalom je­lentőségét, de értik is a mód­ját. miként lehet a fiatalok ez­reit mozgósítani a szocializmus építésére, miként lehet ösztö­nözni őket hallatlan energiá­juk helyes felhasználására, szürke, de hasznos hétköznapi tettekre. Mert e mozgalom kö­vetelményei ezeket sorolják. Minden fiatalnak, aki e moz­galomban részt kíván venni, négy igen fontos követelményt kell teljesítenie. 1. Részt kell venni valami­lyen termelési mozgalomban, vagy társadalmi munkában, tehát tevékenyen, tettekkel kell elősegítenie a második öt­éves terv végrehajtását. 2. A mozgalomban részt vevő fiatal tanuljon a KISZ-, vagy pártoktatás keretében, illetve az állami, vagy szakmai képzés valamilyen formájában. 3. Növelje műveltségét, rend­szeresen bővítse irodalmi és művészeti ismereteit, azaz ve­gyen részt az ötéves kulturális szemle valamelyik ágában. 4. Rendszeresen sportoljon, illetve vegyen részt a Kilián testnevelési mozgalomban. Nem kell különösebben bizo­nyítani, hogy ezeknek a köve­telményeknek teljesítése meny- ___ —-————- * — A siker előjele Miként terjed az Ifjúság a szocializmusért-mozgalom

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents