Népújság, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-28 / 50. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜI TFTBK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA Együtt a vezetőséggel XII. évfolyam, 50. szám Ara 50 fillér 1961. február 28., kedd Sxáx Heves megyei tsx-elnök tanul Pápán MEGYÉNKBEN befeje­ződött a mezőgazdaság szocialista át­szervezése. Űj tavasz előtt áll­nak falvaink, új élet előtt a termelőszövetkezetek. A nagy­üzemi táblákon már sarjad az ősszel kelt vetés és a traktorok százai hasítják a tavaszi ba­rázdákat. A tél utolsó napjait me­gyénk termelőszövetkezeteinek vezetői tanulásra használják fel és elnökeink közül százan, Pá­pán, az elnökképző iskolán ta­nulnak. A napokban kedves vendé­gei érkeztek a dunántúli vá­rosban tanuló Heves megyei tsz-elnököknek. Meglátogatta őket Bíró József elvtárs. a me­gyei pártbizottság titkára és Molek Jenő elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese. Éppen dél volt, ebédre készülődtek az iskola hallgatói (néhány híján ezren), amikor a hangosbemon­dó baráti beszélgetésre hívta egybe ebédutánra a hevesieket Meleg, baráti kézszorításokkal üdvözölték a hazulról már két hete távol levő elnökök az ott­honi vendégeket és kiváncsi kérdésekkel halmozták el őket — Mi újság odahaza, hogyan halad a munka, nincs-e baj távollétük miatt? És az embe­rek leikéhez értők könnyen megérthették, hogy ezek az em­berek, termelőszövetkezeti ve-> zetők, akik közül sokan tegnap még a maguk öt-tíz holdján dolgozgattak — ma már az egész szövetkezet, a szövetke­zeti tagság, a közös gazdaság gondjait hordozzák eszükben, és a közöshöz való szeretet és ragaszkodás szólaltatja meg bennük az aggódást. mostaná­I- JARTAK-E ban ná_ lünk, a mi szövetkezetünkben? Szántanak- metszenek-e már, készülnek-e a tervek — hang­zik innen is, onnan is a kérdés, és a látogatók mindenkit meg­nyugtatnak: nincs semmi baj, hiba, csak tanuljanak tovább is szorgalmasan valamennyien. És a közvetlen hangú beszélge­tés, az otthonnal, a szövetke­zettel való törődés szilárddá ■ érlelte a látogatókban azt a hi­tet, hogy tsz-elnökeink, szövet­kezeti vezetőink igaz hívei, bá­tor és harcos vezérei a nagy­üzemi gazdaságoknak és ők, már nemcsak szándékukat, de szívüket, lelkűket is odaadták annak a nagy családnak, amely hisz, bízik bennük és hallgat szavaikra. Kalyinka János, a verpeléti Dózsa Tsz elnöke arról beszél, hogy igen-igen örül ennek a lá­togatásnak. Elmondotta azt is, hogy sokat tanultait már eddig is az elhangzott, magas szín­vonalú előadásokból, és a jövő­ben még többet szeretnének hallani a szőlőművelés, a ker­tészkedés problémáiról. És ott, a távoli Dunántúlon, otthoni problémákkal, gondokkal, ter­veikkel hozakodtak elő a többi elnökök is. Fejes József Bo- donyból, Joó Imre Egerfarmos- ról, Molnár János Bátorból, Répás József Mátraballáról, meg a többiek szintén elmond­ták, hogy hasznukra van ez az iskola, sokat tanulnak itt, ami­nek odahaza veszik majd iga­zán hasznát. Simon Lajos, a verpeléti Pe­tőfi Tsz elnöke, mint elmesélte, máris hasznos tapasztalatokat gyűjtött, hiszen más megyébe való elnöktársaival este, a sza­bad időben is sokat beszélget­nek a termelőszövetkezetről, ö tájékoztatja szobatársait, ho­gyan dolgoznak náluk az em­berek, hogyan művelik a sző­lőt, milyen tapasztalatai van­nak a brigádok munkájáról. A tamási Szikra Termelőszövet­kezet elnöke pedig arról beszél, hogy náluk hogyan vált be a garantált munkaegység-rend­szer, hogy náluk csak pénz­részesedést kapnak már a ta­gok és ki-ki állami áron vásá­rolhatja meg a tsz-től szükség­leteit. I ÉS KI TUDJA | mennyi ! _______________I probléma, me nnyi okos ötlet és tapaszta­lat cserél gazdát ez alatt az egy hónap alatt Pápán, az el­nökképző iskolán,-ahol a kivá­ló szakelőadások mellett az emberek, a szövetkezetek el­nökei barátkoznak, ismerked­nék is egym4ssal, kicserélik gondolataikat. Mert jó az, hogyha a Heves megyei tsz- elnök átadja tapasztalatait a Tolna megyei cimborának, a Nógrád megyei elnök pedig ta­lán éppen ismét egy dunántúli tsz-elnök kollégájától érdeklő­dik éppen egy olyan dolog iránt, amelyről eddig nem volt tiszta képe, amellyel eddig bá­lunk baj volt És túl a hasznos tapasztalat- cserén, igaz barátságok is szö­vődnek az elnökök között, és lehet, hogy a Tolna megyei tsz- elnök megerősíti barátságát a Heves megyei szobatársával és amint egy kis szabad ideje adó­dik, ellátogat hozzá, és ebből a látogatásból már nemcsak a két embernek, de a két terme­lőszövetkezetnek is haszna származik. A Pápán tanuló száz Heves megyei szövetkezeti elnök nagy figyelemmel és érdeklő­déssel hallgatta meg Bíró elv­társ szavait, aki mindenekelőtt megnyugtatta az elnököket, hogy odahaza rendjén mennek a dolgok és kérte őket, legye­nek nagyobb bizalommal az otthoniak iránt, akik az elnö­kök távollétében is a legjobb tudásuk, lelkiismeretük szerint vezetik, irányítják a gazdaság ügyeit. Felzúgott a taps, ami­kor bejelentette, hogy Heves megyében az egy munkaegy­ségre eső érték átlaga 32,46 fo­rint és hogy ugyanakkor a sa­ját beruházás értéke elérte az 51 milliót — A Heves megyei elnökök­nek nincs szégyenkezni való­juk — mondotta és meleg sza­vakkal búcsúzott az ott tanuló száz tsz-elnöktől. I A TEREMBEN, \ a JggJ1" folyt, mellettem ült egy közép­korú férfi. Megkérdeztem, He­ves megye melyik falujába va­ló? — Tolna megyéből jöttem — válaszolta. — Ott vezetem az egyik termelőszövetkezetet és most csak azért vagyok itt, hogy együtt örüljek Heves me­gyei barátaimmal. Büszkék le­hetnek vezetőikre, hogy első­ként látogatták meg ükét, de Heves megye vezetői is büsz­kén tekinthetnek ezekre a szö­vetkezeti elnökökre, akik ilyen szép eredménnyel álltak már az első közös 'esztendőben az egész ország elé. Szalay István Fazekas István: AMÍG A VONAT ELINDUL... ★ KORSZERŰ ÉPÍTÉSZET ★ Kovács Endre: TÖBB FÉNYT, VILÁGOSSÁGOT A diákok ateista neveléséről ★ Horváth József: ARANYKALITKA ★ EZ TÖRTÉNT AZ NB in-BAN KÜLPOLITIKA — AZ EGRI Járási Tanács ; 278 900 forintos költségvetési : hitelt biztosít a járás két ál- talános iskolai napközi ottho- nának fenntartására. A hatvani Petőfi Termelőszövetkezet irodáját sokan keresik fel a tagok közül, ahol panaszukra orvoslást kapnak. Képünkön Szabó Sándorné növénytermelő munkaegység-el­számolási problémájával kereste fel a főkönyvelőt, Mészáros Lászlót. Tóth Józsi bácsi, aki már tíz éve tagja a szövetkezetnek, a nyugdíja iránt érdeklődik, mivel rövidesen, nyuga­lomba vonulhat. (Foto: KÍss Béla) Tarnaszentmária községben 32 méterre jár a fúró Kicsiny község Tamaszent- mária, de a lakosság régi és nagy panasza, hogy a faluban kevés és rossz az ivóvíz. Ja­nuárban nagy teherautóval megérkeztek a fúrósok. Az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat kábái kirendelt­ségének emberei felállították a fúrótornyot és nekiláttak a munkának. Haragosan zúgott, pöfögött a motoros fúró, 'mert 17 mé­ternél mái;, sziklakemény an­dezit rétegre akadtak. A há­romélű fúró beleszakadt. Erre a?: öregasszonyok suttogni kezdtek a faluban: No, pont — AZ EGERFARMOSI Kos­suth Termelőszövetkezet az elmúlt évben saját erőből 170 ezer forintot ruházott be. Épí­tettek egy 50 férőhelyes szerfás istállót, 20 férőhelyes sertés- fiaztatót, 120 férőhelyes sertés- hizlaldát, 10 vagonos kukorica- górét, 6xl2-es lábas-fészert, s a tanyaközpontban ástak egy kutat is. Kábáról kellett nekünk fúró­sokat hozatni. Pedig a kábái javasasszony... De a fúrósok nem hagyták magukat. Kicsit odébb újra munkához -láttak. A hét‘végéh 32 méter mélységié jútott a fúró. Bő vizet kaptak és a bu­dapesti laboratóriumi vizsgá­lat eredménye azt igazolja, hogy egészséges, jóízű a tar- naszentmáriai új kút vize. Két sxínháxi bemutató volt szombaton megyénkben Szombaton este Erdőköves- den vendégszerepeit az egri Gárdonyi Géza Színház Kis Színházának együttese, s a megyében első alkalommal itt mutatta be ,új műsorát, Örsi Féfenc: Kilóg a lóláb; című falusi- komédiáját; amelyet Kozaróczy József rendezett. Ugyanezen az estén a szín­ház másik művészgárdája, a pénteki, március 3-i egri be­mutató előtt Egercsehi-bánya­Az EMÁSZ Egri Üzletigazgatósága harmadik helyezést ért el az országos versenyben Az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat egri üzletigazgatósága nemrégiben versenyre hívta ki az összes áramszolgáltató üzletigazga­tóságokat. Az egriek kezde­ményezésének lényege az, hogy az ötéves tervet négy év és kilenc hónap alatt teljesít­sék. Csütörtökön és pénteken a villamosipar vezető szakembe­rei Egerben, az ÉMÁSZ épü­letében tartották meg az I960, év értékelését és megvitatták a szakma időszerű problémáit. A versenyértékelés szerint az országos versenyben a mis­kolci igazgatóság — amelyhez az egri vállalat is tartozik — a harmadik helyen áll. telepen Tabi László: Különle­ges világnap című vígjátékát mutatta be, Horváth Árpád rendezésében. Korszerűsítik a vasúti hálózatot A megyénkén áthaladó Bu­dapest—Sátoraljaújhely kö­zötti vasútvonalat hézagnélkü­li sínekkel látják el. A hézag­nélküli síneknél a vágás, illet­ve az összetétel nem kereszt- irányban, hanem ferdén van. így a kocsik kerekei nem zök­kennek, kényelmesebbé válik az utazás; s ezáltal a sínpálya is tartósabb, szilárdabb lesz. A hézagnélküli vonalépítés Budapest irányából — már Füzesabonynál van. ur a. L Nagysikerű német-est volt Hevesen Ma már-a legkisebb faluban is érdeklődnek az emberek a világpolitika iránt, arról meg különösen sokat szeretnének hallaqi mindenütt, hogyan él­nek a baráti népek országai­ban, milyen a viszonyuk a velük szomszédos kapitalista államokkal. Ez az érdeklődés hosszú idő óta leginkább a Német Demokratikus Köztár­saság és a Német Szövetségi Köztársaság felé irányul, an­nál is inkább, mert a berlini kérdés rendezésétől kezdve egy sor tisztázatlan probléma van a két állam között a második világháború befejezése óta. Bármilyen nagy azonban az érdeklődés, ritkán hallhatnak a politikai tájékozottságot igénylő emberek olyan elő­adást, amely sokirányú képet ad az egyes országok életéről, kapcsolatairól. Ez a ritka le­letőség az elmúlt szombaton ezúttal a hevesieknek adatott meg, s sok százan éltek is ve­le. A Hazafias Népfront által meghirdetett német-estre zsú­folásig megtöltötte a hallgató­ság a művelődési ház nagyter­mét. Az estre Günther Dom­scheid, a Demokratikus Német Rádió szerkesztő bizottságának hazánkban tartózkodó tagját hívták meg, aki Paul Schober,' a budapesti Német Kulturális Iroda igazgatójának társaságá­ban már kora délután megér­kezett a járási székhelyre. A vendégeket a helyi párt, és tanácsi vezetők, valamint a Hazafias Népfront képviselői fogadták. Rövid beszélgetés után Günther Domscheid és Paul Schober a helyi Ezüstka­lász Termelőszövetkezetbe lá­togatott el, ahol hosszasan be­szélgetett az elmúlt évben jó eredményeket- elért gazdaság vezetőivel. A nagy érdeklődéssel várt előadásra este hat órakor ke­rült sor. Günther Domscheid A militarizmus és revansiz­mus, mint a bonni kormány hivatalos politikája címmel tartott tájékoztatót. Beszámo­lóját négy részre osztotta. Az első részben az USA, Anglia és Franciaország szerepével foglalkozott a bonni militariz- mus felélesztésével kapcsolat­ban, a továbbiakban pedig a Német Szövetségi Köztársaság nyílt, agressziós politikájával kapcsolatban közölt megdöb­bentő tényeket. A tájékoztató harmadik része a revansizmus kihatása a nyugatnémet tör­vényhozásra címet viselhetné. Az előadó beszéde befejezése­ként a bonni kormánynak, a Német Szövetségi Köztársaság­ba emigrált külföldiek — s fő­ként a magyarok — támogatá­sában játszott szerepéről szólt. A nagysikerű tájékoztató után a házigazdák szívből jövő köszönetét “mondtak a vendé­geknek, akiket később a He­vesi Állami Gazdaságban lát­tak vendégük (to) A Hatvani Bajza József Gimnázium most végző di­ákjai közül hetvenen érez­nek hivatást a pedagógus pályára, és ez a szám az érettségizők 40 százalékát jelenti. A KISZ védnöksé­gén kívül a hivatásérzet ki­fejlődésében nagy jelentő­sége van a tantestület pél­damutató magatartásának, a KISZ-tagok közül 85-en ifivezetők a város és a járás úttörőcsapatainál, 28-an ve­zetnek Kilián- és Ifjú kom­munista-próbákat és ezek a tevékenységek mind alkal­masak a pedagógus pálya iránti érdeklődés felkeltésé­re. A honismereti szakkör­ben negyvenen dolgoznak, csak egy lépést kell tenni a hazai táj és múlt megisme­rése után, hogy a kiszista emberformálásra érezzen kedvet. A népnevelő mun­kában való aktív részvétel ugyancsak a tanári pálya felé egyengeti az utat. Ezek a körülmények tartósan ha­tó tényezők, s a jövő tanév­ben is jelentkezni fognak. Bizonyára más gimnáziu­mokban is hasonló a hely­zet, s ha így van, elmond­hatjuk, nem lesz többé pe­dagógushiány ebben az or­szágban! (rőczey)

Next

/
Thumbnails
Contents