Népújság, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-23 / 46. szám
4 NÉPÜJSAG 1961. február 23., csütörtök Iliiig Öt kilométerből három millimétert Régi dolog az már, hogy a hevesi járás nőtanácsai közül az egyik legjobban működő a komlói. Ebben a községben mindig van valami jó javaslata, elképzelése az asszonytársadalomnak, amit a nőtanácsban igyekeznek is megvalósítani. A legújabb most az, hogy az iskolás gyermekek édesanyját számára oktatást szerveztek az iskolában. A kezdeményezés úgy született meg, hogy az egyik kisfiú mamája, beszélgetés közben, egy mondatban elejtette:- Nekünk, akik már régebben tanultunk, s nem is olyan szám- tanpéldákat kaptunk, mint a mostani gyerekek elég nehéz segíteni iskolásainknak a számtanfeladatok megoldásában. Az én fiam is valamelyik nap azt kérdezte, hogyan kell öt kilométerből elvenni három millimétert. . . A község pedagógusai azóta rendszeres tájékoztató oktatásokat tártának a szülőknek a tananyagról általában, hogy minden édesanya segíthessen gyermekének otthon a házi feladatok elkészítésében. A tájékoztatókat szép számmal látogatják, azok, akik a dolgozók esti' iskolájában még nem kezdték meg a valamikor kényszerűségből félig-meddig megszerzett tudásuk kiegészítését. — MEGYÉNK építő- és vegyesipari ktsz-ei az idén mintegy 400 kislakást építenek fel és adnak át — megfelelő minőségben és kivitelezésben — a megrendelőknek.- A BAROMFITENYÉSZTÉS helyzetéről és problémáiról tárgyaltak hétfőn a kere- esendi nőgyűlés részvevői. A község asszonyai és lányai felajánlották, hogy a termelőszövetkezet ezer darab baromfiját vállalják el — nevelésre. A ke- recsendiek itt határozták el azt is, hogy még a tavaszi munkák előtt betanulnak és bemutatnak egy háromfelvonásos színdarabot. — A SZARVASKŐI szénbánya n-es ereszkéjében a végtelenköteles szállításról a gumiszalag szállításra tértek át. A 200—250 méteres gumiszalagot vasárnap szerelték össze, s azóta már ezen történik a kamra-fejtésekből kitermelt szén föld alatti szállítása. Nagy ütemben haladnak a frontelőkészítés munkálatai is az I-es ereszkében.- DR. NÉMETH IMRE tar- namérai körzeti orvos minden pénteken megtartja az „Anyák iskolája” tanfolyam előadásait. Az előadásokat gyakran ismeretterjesztő filmvetítések kísérik.-- NAGY NÉPSZERŰSÉGNEK örvendenek Eger XIII. kerületében (Felnémet) a vasárnaponként megrendezett mesedélutánok. A hatvan—hetven hallgató érdeklődéssel hallgatja a mesélő pedagógust, s rendszerint megvárja a diafilmvetítést és a televízió-mű- port is. , — IDŐS HORVÄTH László, az Egercsehi Bányaüzem mó- nosbéli szénosztályozójának vezetője tartott február 21-én, kedden, élménybeszámolót Hévízről, a mónosbéli községi kultúrotthonban. Az élmény- beszámolót nagy érdeklődés lrícprfp- MA GYÖNGYÖSÖN és Abasáron is megünneplik a Vörös Hadsereg megalakulásának évfordulóját. A délutáni ünnepségeken részt vesznek a néphadsereg Heves megyei alakulatainak képviselői is. EGRI VÖRÖS CSILLAG Próbaút EGRI BRÖDY Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN Ármány és szerelem GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Az áruló bankjegy HATVANI VÖRÖS CSILLAG Magasabb elv HATVANI KOSSUTH Isten után az első HEVES Nincs előadás PETERVASARA Nincs előadás PÜZESABONY Sartűz az égbe m osont. Egerben este 7 órakor: DALOL A TAVASZ Hevesen, (Állami Gazdaság) este 7 Órakor: Dulszka asszony erkölcse Az ismeretterjesztők dicsérete A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Heves megyei évkönyve 1960 A Tudományos Ismeretet^ terjesztő Társulat Heves megyei tagjainak, valamint az ismeretterjesztés és a népművelés munkásainak, barátainak szánjuk ezt a kis kötetet. Tájékoztatást nyújtunk benne a megyei szervezet 1960- ban végzett munkájának néhány fontos vonatkozásáról. Közlünk itt tagjaink tollából néhány előadási anyagot és módszertani jó tanácsot az ismeretterjesztő előadások megtartásához” — írja előszavában a kiadó. Ezzel meg is jelölte a könyv célját. Az alig hetven oldalas kiadvány a jövő ismeretterjesztő tevékenységéhez kíván segítséget nyújtani. Zsebben elfér, mégis fontos kézikönyv. Jelentős, mert általános, országos vonatkozásokon kívül ismerteti és elemzi a sajátos Heves megyei viszonyokat is. A könyv szerkesztése, felépítése kifogástalan. Első részében a Heves megyei ismeret- terjesztők terveit, problémáit és eredményeit taglalják és elemzik a szerzők. A kis munka második részében általános érvényű problémákat: módszertani kérdéseket tárgyal és előadás-vázlat javaslatokat tesz. A statisztikai táblázatból kiderül, hogy a megye második helyen áll országos viszonylatban az ismeretterjesztő előadások közönségsikerét illetően. Tavaly június végéig majdnem 110 ezren hallgatták meg városokban, falvakban, üzemekben az ismeretterjesztő előadásokat. (Csak a jóval nagyobb kiterjedésű és lélekszámú Borsod megye előzött meg bennünket.) A szerzők rámutatnak arra, hogy az eredményeket a párt művelődéspolitikai irányelveinek érvényesítése, és az ismeretterjesztő munka egyetemes tapasztalatainak a helyi viszonyokra való alkalmazása hozta meg. A szerzők nem riadnak meg a felismert igazságoktól, bátran kimondják és leírják a kellemetlen tényeket, negatív jelenségeket is. Megírják, hogy a nacionalizmusnak még mindig elég mély gyökerei vannak Hevesben. (Például „meg kell jegyezni, hogy a Romániá^AAWVWWV 1 ba és Csehszlovákiába tett magánutazások nem mindig pozitív hatásúak, egyesekben a nacionalizmust szítják fel”. Továbbá „megállapítást nyert, hogy régebbi munkánk megrekedt a demokratikus hazafiasság kialakításánál, most ezt kell szocialista hazafisággá emelnünk.” Már eddig is sokat tettek ennek érdekében a társulat tagjai: előadásokat tartottak, nemzetközi találkozók szervezésében működtek közre, ápolták a szomszéd népekhez fűződő jó kapcsolatainkat.) M élyreható elemzés tárja fel a megyei természet- tudományos ismeretterjesztés eredményeit és hiányosságait. Bóta Albert, az MSZMP Heves megyei bizottságának munkatársi cikkében megjelöli a kommunisták feladatait az ismeretterjesztő munkában. „... fontos, hogy a kommunista értelmiség a TIT szakosztályainak belső életében (szakosztályi, előadói, módszertani vitákon) tevékenyen közreműködjenek.” Dr. Földi Pál az egyházi ünnepek eredetéről írt, méreteinél fogva is tekintélyes cikket. Ismerteti a karácsonyi és húsvéti ünnepekkel összefüggő vallásos hiedelmek eredetét, és azok szoros kapcsolatát a több ezeréves pogány vallásokkal. Megírja, hogy a kereszténység csak „áthangszerelte” ezeket az ünnepeket, keresztény tartalommal töltötte meg őket, hogy feledtesse pogány vonatkozásaikat. Gazdag tényanyaggal illusztrálja, hogy karácsony és húsvét esetében is ez a folyamat játszódott le. Másfél év óta nem hangzott el egyetlen szónoklat, egyetlen nemzetközi helyzetről szóló tájékoztatás sem, hogy az előadó ne beszélt volna Afrikáról. A kis kötet is tíz lapot szentel az ébredő Afrikának, dr. Zétényi Endre tollából. p igyelemre méltó dr. Berencz István „A szocialista erkölcsi nevelés néhány problémája az ismeret- terjesztésben” című cikke, mely azt tárgyalja, hogyan lehet ezt a rendkívül kényes kérdést célszerűen, hatásosan megközelíteni. Dr. Némedy Lajos „Néhány szó az ismeretterjesztő előadásról” című cikkében az előadó és a hallgatóság kapcsolatáról tesz néhány megszívlelendő megállapítást. Vázolja az előadásul szemben támasztott általános követelményeket, és ezek közül is kiemeli a két legfontosabbat, a tudományosság és a pártosság igényét. „A pártosság mindenekelőtt azt jelenti, hogy az előadást a marxizmus—leninizmus szelleme hassa át, ideológiai alapját a dialektikus, illetve a történelmi materializmus képezi” — írja többek között dr. Némedy Lajos, majd hangsúlyozza az előadó tökéletes beszéd- technikájának fontosságát, és azt, hogy a jó előadónak tisztában kell lennie a hallgatóság kulturális színvonalával és az előadással összefüggő pszichológiai ismeretekkel. A könyv a Heves megyei ismeretterjesztők dicsérete. Dokumentálja a megyei TIT- szervezet tagjainak jó munkáját és azt, hogy a tagok nemcsak előadói tevékenységüket végzik szívesen, lelkesen, hanem tudományosan is foglalkoznak a népművelési munkával. » Mert a népművelés — tudomány; és csak felkészült, szilárd politikai és erkölcsi alapokon álló előadók terjeszthetik a tudomány igazságait. A könyv ezer példányban jelent meg, szép kivitelben. Ügy gondoljuk, ott van a helye minden könyvtárban, minden iskola nevelői szobájában, minden népnevelő kezében. Gondolából kihajolni veszélyes Egy amerikai turista és felesége teljesen felöltözve beugrott a velencei Canale Grande vizébe, hogy kihúzzák hatéves kislányukat, aki kiesett a gondolából. A Rialto- híd környékén gondoláztak, amikor egy arra haladó motorcsónak hulláma annyira megbillentette a gondolát, hogy a hatéves kis Linda kiesett belőle. Horn fim (46.) Fáradt volt, sőt, arcára volt írva, hogy kellemetlen számára ez a beszélgetés. — Állok elébe! — keményítette magát Szerencsés. Tüstént belevágott előre kigondolt mondókájába: — Nézd, én úgyis tudom, mit akarsz mondani! — kezdte in- dignált hangon. — De először hadd mondjak én valamit. Sajnálom, hogy szembekerültünk egymással. Erről én nem tehetek. Te hatalom vagy a gyárban és én ... Benkő a szavába vágott; — Miről beszélsz te? A délelőtti értekezletről? — Igen, hát miről beszélnék? Te megtehetted volna, hogy előre szólsz nekem, „nézd, nekem nem tetszik az idomszerüzem terve, gondoljuk csak át ezt a dolgot”, de te nem szóltál semmit és nyilván szánt- szándékkal rontottál nekem az értekezleten. Benkő kissé csodálkozó, kissé bosszús képet vágott; — Nem értelek, Janikám. Mit beszélsz te? Hogy „szembekerültünk”, meg, hogy én „neked rontottam”? Mi az isten ez? Te előálltál egy tervvel, ez nekem nem tetszett, összeültünk azokkal, akikre ez tartozik, meghánytuk-vetettük, s még majd vitázunk is rajta, ezzel kész. Az persze rossz érzés, ha az ember elgondol valamit ém arra nem kiáltanak „hurrát”, hanem a gyengéit firtatják, de- hát a rossz érzések elpárolognak, az elpocsékolt milliókat viszont már nem lehet többé összekaparni. Most te azzal jössz, hogy én ellened vagyok. Hülyeség! Én a pocsékolás ellen vagyok. Pillanatnyi csend támadt. Szerencsést váratlanul érte Benkő kirohanása. Hiszen Benkő mindig kényeztette őt. Tapintatos volt, kíméletes és szelíd, mint egy szülő, aki majomszeretettel veszi körül gyermekét és észre sem veszi botlásait. De éppen ez ingerelte Szerencsést további ellenkezésre. Hiszen nyilvánvaló, hogy Benkő most tele van fortyogó indulattal. De mire Szerencsés ezt így elgondolta, Benkő Lehiggadt és már nyugodt hangon jelented te ki: — Különben sem erről akartam beszélgetni veled, öreg. Hidd el, erről nem is érdemes. Holnapra kialszod a mérgedet és majdcsak megegyezünk valamiképpen. Szerencsés szeme összeszűkült. Nem erTŐl? Hát miről akar beszélni Benkő? Alig észrevehetően összerezzent, de Benkő éles, átható tekintetét ezúttal sem kerülhette el Szerencsés belső aggodalma. Mégis hanghordozása most már kissé kedélyeskedő volt: 1961. FEBRUAR 23., CSÜTÖRTÖK; ALFRED 140 évvel ezelőtt. 1821. február 23-án halt meg JOHN KEATS angol költő. A fiatalon meghalt költő művészete a költészet több ágában az angol romantika kiemelkedő alkotásaiként maradandót alkotott. Néhány művét idézzük: Hyperion, Endymion és ódái közül, melyek formai tökéletességük révén e műfaj klasszikus alkotásai: Oda az etruszk vázához, Oda az őszhöz. 130 évvel ezelőtt, 1831-ben e napon született HENRI MEILHAC francia színmű- és operaíró. Vígjátékaival a második császárság korát jellemezte (Párizsi élet), ő írta Offenbach számára a Szép Heléna és a Gerolstein! nagyhercegnő című operettek szövegét, valamint Méri- mée novellája alapján a Carmen című opera szövegkönyvét. Február 23-a a SZOVJET HADSEREG és HADIFLOTTA napja; megemlékezésül az 1918-ban Narva mellett e napon aratott győzelemre. JOHN KEATS Kultűrversenyt rendeztek a szihalmi kultúrotthonban Nagy esemény színhelye volt vasárnap a szihalmi községi kultúrotthon. Itt tartották versenyüket a füzesabonyi járás keleti községeinek színjátszó csoportjai. A csoportok közül legjobbnak bizonyult a füzesabonyi községi KISZ-szervezet együttese, amely Simon Magda 100 házas lakodalom című színművének bemutatásával első helyezést ért el. Második helyen a mezőtárkányiak végeztek, a szihalmi együttes harmadik lett. A járás nyugati községeinek versenyét a közeli napokban rendezik meg a káli kultúrotthonban. Vöröskeresxtes vexetőségválasztó taggyűlés Sírokon A napokban tartotta vezetőségválasztó taggyűlését a siro- ki Vöröskereszt. Az előadást dr. Szigethy Béla elnök nyitotta meg, majd Grünner József- né titkár beszámolója következett, amely foglalkozott a kétéves munkával. A hozzászólók nagy többsége kérte a vezetőséget, hogy szervezzenek egészségügyi tanfolyamokat a községben, amelyek igen hasznosak és sok betegség megelőzésére szolgálnak. Hét új vezetőségi tagot választottak, elnöknek dr. Szigethy Béla orvost, titkárnak Grünner Józsefnét választották. Ez alkalommal dr. Szigethy Béla az alkohol elleni küzdelemről, az alkoholizmus káros következményeiről tartott előadást, majd filmvetítéssel tette szemléletessé az előadást. Csehszlovák művészettörténeti film az ismeretterjesztő mozi műsorán — Panaszkodnak rád, testvér. Na, ne ijedj meg, semmi baj. Benkő hirtelenében nehézkesen keresgélte a megfelelő szazakat. Megint visszatartotta a régi aggály, nehogy elkedvetlenítse Szerencsést. De Szerencsés agyában mindenféle félelmetes gondolat nyargalászott. Megsejtett volna valamit Benkő? — Azt mondják — folytatta Benkő —, mostanában keveset jársz ki a munkahelyekre. Be- gubóztál. No, hát igaz ez? Szerencsés megint izgatottan vágott vissza: — Panaszkodnak? Az a legkönnyebb! Ha én minden rosszindulatú fajankóra hallgatnék ... Benkő nyersen, nyomatékosan félbeszakította: — Mi az, hogy rosszindulatú fajankók? Hagyjuk ezt a nyegle hangot! Azt sem tudod, kiről beszélsz. Tudd meg, hogy ezt az öreg munkások beszélik, tisztességes emberek. Ezek a te barátaid! Ezek a javadat akarják, és nem a rosszindulat, hanem aggodalom és segítő szándék vezeti őket. Szerencsés megint izgágán replikázotí: — Tudom, ismerem az ilyet. Te is csupa jóindulattal égettél le ma az értekezleten. Benkő felállt, nagyot fújt. Elsétált az ablakhoz. „Tízig kell számolnom” — gondolta, és fegyelmet erőltetett magára. AzFebruár 20-án ismét megkezdte a vetítést az egri Bugát Pál ismeretterjesztő mozi. Hétfőn a Hogyan születik a gondolat című népszerű tudományos filmet mutatta be. A tán leült Szerencséssel szemközt. Baráti, szinte kérlelő volt a hangja: — Janikám, csillapodj le már! Mi nem két napja ismerjük egymást. Én ... na, hiszen érted... Én nem akarlak bántani téged. Tudom, van neked elég bajod. De értsd meg, az utóbbi időben okot adtál rá, hogy kritizáljanak. Van valami a magatartásodban, az egész szemléletedben, ami szemet szúr az embereknek. Kulcsár bácsi... Ismered őt. Igazán derék, rendes ember, én emlékszem, amikor téged kiemeltek, nem tudott hová lenni az örömtől. Most azt mondja, nem érti, mi lelt téged, úgy viselkedsz, mint egy bürokrata. Szerencsés felkapta a fejét: — Ügy. Hát ő... ? — ö is, mások is. Kulcsár annyira jóindulatú, hogy nem is téged hibáztat, hanem a titkárnődet. Azt mondja, az a nő vetítés előtt az Ismeretterjesztő Társulat előadója mondott rövid bevezetőt. Február 27-én csehszlovák művészettörténeti filmet vetítenek a moziban. elzár téged a külvilágtól. Egyszerűen senkit sem enged be hozzád. — Ha akarod — morgott Szerencsés —, vigyétek el mellőlem. — Csakhogy én nem a titkárnődet hibáztatom, hanem tégedet. Szerencsés meghökkent. Benkő könyörtelenül folytatta: — Visszatérhetünk a mai felszólalásodra is. Amíg hallgattalak, mindvégig azt éreztem, hogy igaza van az öreg Kulcsárnak, s a többieknek is, akik panaszkodnak rád Fellengzős vagy, és szerénytelen. Nemcsak gorombáskodsz az emberekkel, hanem ami még nagyobb baj .valahogyan nem érted őket. Mintha kiszakadtál volna közülük, nem egy srófra jár már az eszetek. Szerencsés leszegte a fejét és konokul hallgatott. — Hát nézd csak, öreg, vedd ezt baráti figyelmeztetésnek, és gondolkodj rajta. Most nem is kívánom, hogy megfelelj. Majd akkor beszélgessünk erről megint, ha lesz róla mondanivalód. De még egyszer kérlek, gondolkozz! Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja. Én... felelős vagyok érted. Jani. Az is igaz, amit az én szememre vetettek az elvtársak, hogy nem törődöm veled eleget. (Folytatjuk)
