Népújság, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-23 / 46. szám

szovjet hadsereg és flotta napján AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 46. szám Ara 50 fillér 1961. február 23., csütörtök VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! i s A béke hadserege A szovjet nép hadserege | mai nap ünnepli születésé- í nek negyvenharmadik év- j fordulóját. Negyvenhárom I évvel ezelőtt, 1918. február i 23-án szerveződtek harci ] egységekbe a felfegyverzett ) munkások és parasztok. S ! már születése első napján I elsöprő győzelemmel jegyez- < te fel nevét a történelem 5 lapjaira: Narva és Pszkov ] között szétverték a német I betolakodókat. S a szovjet < katonák azóta is többször ] farkasszsmet néztek a mun- I I kás-paraszt hatalmat fényé- < gető veszélyekkel. Gondol- 1 junk csak az Októberi Szó- J cialista Forradalmat követő, c I négy évig tartó véres pol- j gárháborúra, az imperialis- s ta intervencióra. Tizennégy s kapitalista ország hadsere- I ge fölött aratott diadalt a s munka és a föld, a béke hadserege. Gondoljunk csak í ^-silov katonáira, akik J j ül- védték az országot le- 5 i igázni akarókkal szemben | | Caricint, a mai Sztalingrá- ( j dot. S több mint 20 észtén- ? ' dő múltán ugyancsak itt, a I I Volga menti város, Sztálin- <j > grád körzetében mértek a $ í szovjet csapatok félelmetes j I és halálos csapást a hitleri ) hordákra. S attól a naptól < kezdve csak a nácik „rugal- I más” és „megtévesztő”, 5 [ úgynevezett „taktikai” visz- ! szavon ulásáról írtak a né- j metek által megszállt orszá- J gok újságjai. 1945. május i 9-én, a fasiszta fenevadat j saját barlangjában fojtotta ! i meg a Szovjetunió hadsere- \ ' ge; a második világháború j 1 is szovjet győzelmet jegy- J í zett az emberiség történe- < | tébe. , Ma is mesterkednek az i agresszor imperialista ha- J talmak, s egy újabb világ- s égés kirobbantásával ismét j a Szovjetunió megsemmisí- J tését akarják. „Nincs olyan s erő — mondotta Hruscsov j elvtárs az SZKP XXI. kong- I resszusán —, amely vissza- l állíthatná a kapitalizmust a j Szovjetunióban, amely szét- I zúzhatná a szocialista tá- í I bort.” A szocializmus teljesen és l végérvényesen győzelmet < aratott minden kapitalista- j imperialista mesterkedések- I kel szemben. A Szovjetunió \ és barátai, szövetségesei egy j egész világrendszert alkot- I nak. S ezt a világrendszert, f ennek a világrendszernek és j az egész emberiségnek is a I l békéjét védelmezi a Szoy- C jetunió, mikor a háborús I erők megfékezését, egy ( újabb háború kirobbantásá- 1 nak lehetőségét akarja meg- I szüntetni az általános és ( teljes leszerelés gondolatá­nak gyakorlati megvalósítá­sával. A csatamezőkön min­dig meghátrálásra kénysze­rítette a szovjet hadsereg a népek életére törő agresszo- rokat. S meghátrálásra kényszeríti mindig. Most is. A szovjet nép hadserege a béke hadserege, a béke védelmezője. Roppant had­erejével, legmodernebb ha­ditechnikájával, bátor és ta­pasztalt, harcedzett tisztjei­vel és katonáival azon fára­dozik ez a hadsereg, hogy örökre elvegye kedvét a há­borús kalandoroknak. Az G-2 és az RB-47. légikalóz amerikai kémrepülőgépeket lelőtték a szovjet katonák. S hasonló sorsra jutnak mindazok, akik az ő útjai­kon indulnak el a NATO támaszpontjairól. 43. születésnapján barát­ként és fegyvertársként kö­szöntjük a szocializmus, a szabadság és a béke hatal­mas hadseregéti A Antonin Novotny Antonin Novotny, a Cseh­szlovák Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának titkára, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnöke, szerdán dél­előtt megkezdte vidéki körút­ját, elsőnek Szegedre látogatott el. A csehszlovák küldöttség különvonata pontban tizenegy órakor gördült be a csehszlo­vák, magyar és vörös színű zászlókkal díszített szegedi pá­lyaudvarra. A vonatról lelépő vendégeket: Antonin Novotnyt, a csehszlovák küldöttség tag­jait, s a kíséretükben levő Ma­rosán Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizottságának első titkárát, ifj. Komócsin Mihály, a szegedi városi pártbizottság Szerdán délelőtt összeült az országgyűlés. Részt vett az ülésen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP politikai bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szir­mai István, az MSZMP politi­kai bizottságának póttagjai, Benke Valéria, Csergő János, Czinege Lajos, Czottner Sán­dor, dr. Doleschál Frigyes, In- cze Jenő, Kisházi Ödön, Kossá István, Losonczi Pál, dr. Nez- vál Ferenc, Nyers Rezső, dr. Sík Endre, Tausz János,' Traut- man Rezső miniszterek. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti dip­lomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az or­szággyűlés bizottságai megtár­gyalták az 1961. évi állami költségvetés tervezetét. Az or­szággyűlés ezután elfogadta az Elnöki Tanács által az ország- gyűlés legutóbbi ülésszaka óta! alkotott törvényerejű rendele­tekről szóló jelentést. Az ipari bizottság javaslatára az or­szággyűlés az ipari bizottság el­nevezését ipari és közlekedési bizottságra változtatta. Az el­nök bejelentette a továbbiak­ban, hogy három interpellációt jegyeztek be a képviselők. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak napirendjét. 1. Az 1961. évi állami költ­ségvetésről szóló törvényjavas­lat tárgyalása. 2. A legfőbb ügyész beszá­molója. 3. Interpellációk. Az országgyűlés ezután meg­kezdte az 1961. évi állami költ­ségvetés tárgyalását. (MTI) Nyers Rezső pénzügyminiszter beszéde Bevezetőben a múlt év gaz­dasági eredményeiről szólt. Sikerrel folytatódott a mező- gazdaság szocialista átalakítá­sa; 1960 nyarától ez év febru­ár elejéig 340 000 dolgozó pa­raszt lépett a kcjzös gazdálko­dás útjára. Ezzel a szövetke­zetekbe tömörült parasztok száma 1 232 000-re, a termelő- szövetkezetek összterülete pe­dig csaknem kilencmillió ka- tasztrális holdra növekedett. A mezőgazdaság szocialista szektorának jelenlegi részese­dése az ország szántóterületé­ből már meghaladja a 90 szá­zalékot. Joggal mondhatjuk, hogy a dolgozó parasztokkal folytatott hároméves tömeg­méretű eszmecsere célravezető volt: a parasztok óriási több­sége ma már egyetért velünk abban, hogy nemcsak az ipar­ban, a kereskedelemben, ha­nem a mezőgazdasági terme­lésben is a szocialista út a szükséges, a jó. Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy a szö­vetkezeti mozgalom hatalmas erővel vonzza magához a pa­raszti tömegeket. Az ipar területén is fejlő­désről beszélhetünk — foly­tatta —, 1960-ban az állami és szövetkezeti ipar termelése a tervezettnél gyorsabban — 1 százalékkal — emelkedett. Az egy munkásra eső teljes ter­melés értéke az előző eszten­dőhöz viszonyítva 6 százalék­kal nőtt. Államháztartásunk helyzete kielégítően alakult. A költségvetés mérlegében két­milliárd forint bevételi többlet jelentkezett. Számottevően nőtt a lakosság vásárlóereje is: a kiskereskedelmi forga­lom 10 százalékkal haladta meg az előző évit. Megfelelők az árukészletek is: 1960. december 31-én min­den forgalomban levő százfo­rintosra kétszázhét forint ér­tékű árukészlet jutott. A forint iránti bizalomra jellemző, hogy az elmúlt évben 300 000 új takarékbetétkönyvet váltott ki a lakosság és a be­tét összege másfélmilliárd fo­rinttal nőtt. Nyers Rezső a továbbiakban a múlt évi gazdálkodás néhány hiányosságát tette szóvá. A továbbiakban az idei költ­ségvetés főbb előirányzatait is­mertette. Hangsúlyozta, hogy az 1961. évi állami költségvetés népgazdaságunk további előre­haladását tükrözi. 1961-ben a növekvő termelés és áruforgalom következtében tovább bővülnek az állam köz­ponti gazdálkodásának keretei. A költségvetés fő összegét a tavalyi előirányzatnál maga­sabban, hetvenhatmilliárd fo­rintban irányozzuk elő. Az emelkedés a múlt évihez ké­pest jelentős. A többletek nagy részét azonban az állami vál­lalatok pénzellátásának növe­lésére és nemzetközi kötele­zettségeink teljesítésére kell felhasználnunk. Majd így folytatta: A költ­ségvetési bevételek és kiadások szerkezete, úgy változik az idén, hogy nő az állami válla­latok és szövetkezetek befize­téseinek hányada. 1961-ben a költségvetés összes kiadásainak huszonötegészegytized száza­lékát irányozzuk elő állami be­ruházásokra, hétegésznyolcü- zed százalékát az állami válla­latok forgóeszköz-szükségletei­nek kielégítésére, huszonhét- egészháromtized százalékát pe­dig szociális, egészségügyi és kulturális kiadásokra. — Az állami költségvetés ugyan közvetlenül nem fejezi ki, hogyan alakul az állampol­gárok életszínvonala, de a költ­ségvetés és az életszínvonal kö­zött mégis szoros összefüggés van. Költ§égvetésfink az 1961. évi népgazdasági tervre épül, s ennek megfelelően, a mun­kások és alkalmazottak élet­színvonalának stabilizálását irányozza elő oly módon, hogy az átlagbérek a tavalyinál ugyan kisebb mértékben, de nőnek, a szociális és kulturális kiadások emelkedése közvetve ez évben tovább javítja a dol­gozók életkörülményeit. Nyers Rezső ezután kiemel­te, hogy a költségvetési elő­irányzatok összeállításakor messzemenően érvényesítették a takarékosság, az ésszerű gaz­dálkodás elveit. A bevételi elő­irányzat összeállításakor szá­mításba kellett vennünk, hogy a lakosság befizetései a múlt évhez képest lényegesen csök­kennek. Adó- és illetékbevétel címén például tavaly ötezer- kétszáznyolcvanmillió forint folyt be az államkasszába, az idén pedig háromezemyolszáz- nyolcvanötmilliós bevételt ter­vezünk ezen a címen. A kiesés csaknem kizárólag a mezőgazdasági lakosság adóterheinek csökkenésé­ből származik. A bevételi előirányzatok tel­jesítése szempontjából rendkí­vül fontos a vállalatok jó gaz­dálkodása. Költségvetésünk az előző évi eredményekhez ké­pest az állami vállalatok nye­reségének jelentős, hategész- hattizedmilliárd forintos növe­kedésével számol. E növekedés legfontosabb forrása kétségtelenül a terme­lékenység növelése és az ön­költség csökkentése. Az elő­irányzat szerint a vállalati többletnyereség több mint hat­van százaléka, mintegy négy- milliárd forint az önköltség csökkentéséből, s csak .negy­ven százaléka a termelés, a forgalom bővüléséből adódik. Fontos feladat tehát, hogy kiaknázzuk a termelékeny­ség és önköltség mutatói­nak további javítását, jól kihasználjuk mezőgazdasá­gi termelőszövetkezeteink­ben a termelés növekedésé­nek lehetőségeit; növeljük a kivitelre alkalmas gazdaságos áruk termelését; tervszerűbb, összpontosítottabb beruházási politikát folytas­sunk, s javítsuk az ipari vál­lalatok készletgazdálkodását, növeljük a befejezett termé­kek arányát. A pénzügyminiszter ezután részlesen foglalkozott a ter­melékenység alakulásával. Hangoztatta, hogy az idei ter­vek szerint országos átlagban el kell érni: *a termelés kéthar­mada a termelékenység egy- harmad részben a létszám emelkedésével növekedjék. Ezen a téren elsősorban az ál­lami és munkaiegyelem javí­tása hozhat jelentős eredmé­nyeket. A termelékenység mu­tatói javításának fontos eszkö­ze az anyagi ösztönzés is — a nyereségrészesedés, a vállalat­fejlesztési és egyéb alap, a pré­mium. Premizálási rendsze­rünk nem mondható tökéletes­nek. — A termelékenységi és ön­költségcsökkentési tervek ér­dekében folytatni kell az üze­mekben a helyes és korszerű munkanormák kialakítását — fontos azonban, hogy** a nor­mákat ne mechanikusan iga­zítsák ki, hanem gondos vizs­gálatok alapján, a műszaki és szervezési adottságoknak meg­felelően. Felhívta a figyelmet a műszaki színvonal emelésé­nek nagy jelentőségére. Ebben nagy segítséget nyújt az 1960- ban kialakított műszaki fej- lesztési alap rendszere is. (Folytatás a 2. oldalonj Szegedre érkezett I első titkára, Papp Sándor, a \ Csongrád megyei tanács és Bi- \ ezó György, a szegedi megyei í jogú városi tanács VB-elnökei \ fogadták. I Novotny elnök és kísérete s délelőtt látogatást tett a városi s tanács székházában és baráti < eszmecserét folytattak a megye \ és a város vezetőivel. A cseh- < szlovák államférfiak ezután < rövid sétára indultak a tiszte- < létükre csehszlovák, magyar > és vörös zászlókkal, cseh nyel- > vű üdvözlő feliratokkal feldí- > szített városban. Szeged lakos- | sága mindenütt lelkes tapssal, > baráti szeretettel köszöntötte > Antonin Novotnyt és kíséretét, s (MTI) j Ezen a napon nemcsak a Szovjetunió lakosad gondolnak szeretettel és elismeréssel a hadsereg katonáira és tisztjeire, hanem a világ valamennyi békeszerető embere, akik nem felejtették még el, hogy a világot lángba borító náci Németország legyőzésében a szovjet hadseregnek hervadhatatlan érdemei voltak. A szovjet hadsereg és flotta napján mi. is szív­ből köszöntjük a sok győzelmes csatát vívott hadsereg katonáit és tisztjeit. Megemlékezésül képes beszámolót közlünk a szovjet hadsereg mai életéről. Képünkön: A kiképzés után a pi­henés óráiban láthatjuk a szovjet harcosokat. Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka 9

Next

/
Thumbnails
Contents