Népújság, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-03 / 29. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! * 6 munka után AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 29. szám Ara 50 fillér 1961. február 3., péntek „Minden munkás eszére és szívére szükség van!“ A% idei népgazdasági tervek végrehajtásával kapcsolatos feladatokról tanácskozott a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa Február elsején, délelőtt 10 órakor, mintegy 600 küldött gyűlt össze az egri Szakszervezeti Székház nagytermében, hogy fontos népgazdasági kérdésekről tárgyaljanak. A tanácskozás elnökségében helyet foglaltak: Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Putnoki László, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára, Kácsor Jánosáé, az MSZMP városi pártbizottságának titkára, Baranyai Tibor, a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének tagja, a Művészeti Dolgozók Szakszervezetének titkára, Balázs Sándor, a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának elnöke, az Egri Faipari Vállalat igazgatója, Misi Sándor, a KISZ Heves megyei Bizottságának titkára, Pethes Ferenc, az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezete területi bizottságának titkára, Bárdos József- né, az Egri Dohánygyár szakszervezeti bizottságának titkára, Utassi D. Mátyás, az Eger- csehi Bányaüzem szakszervezeti bizottságának elnöke, Deli István, a MEDOSZ Hevesi megyei titkára. A tanácskozást Balázs Sándor nyitotta i meg. Bevezetőjében elmondotta, hogy a második ötéves tervben fontos feladatok végre-i hajtása vár ránk, s már most, a tervidőszak5 kezdetén úgy kell dolgoznunk, hogy az elkö-í vetkezendő évek feladatainak megoldására is] kellőképpen felkészüljünk. Ez az év a mása-] dik ötéves terv első esztendeje — hangoztattál Balázs elvtárs —, s ennek az esztendőnek} eredményes munkáján nagyon sok múlik.! Azért gyűltünk össze tanácskozásra, hogy a 5 problémákat tisztázzuk, a feladatokat körvo-\ nalazzuk, hogy a nehézségeket, amelyekkel j munka közben találkozunk, legyűrjük. Balázs elvtárs ezután bejelentette a ta-< nácskozás napirendi pontját, s megadta a< szót Furucz János elvtársnak, hogy tartsa < meg referátumát az 1961. évi népgazdasági < tervek végrehajtásával kapcsolatos feladatokról. — Mai tanácskozásunk célja — mondotta bevezetőjében Furucz János elvtárs, a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának vezető titkára —, hogy a SZOT IX. teljes ülésének határozata alapján a tanács megszabja a Heves megyei szak- szervezetek előtt álló feladatokat, megjelölje azokat u tennivalókat, amelyek elősegítik az 1961. évi népgazdasági tervek végrehajtását, a dolgozók anyagi és kulturális igényeinek fokozottabb kielégítését. A hároméves terv befejezésével a szocializmus építésének eredményekben gazdag szakaszát zártuk le, s ez évben vette kezdetét a második ötéves terv időszaka, amely újabb nagy lépést jelent előre, szocialista hazánk felépítésében. A hároméves terv időszakában nőtt az ipar műszaki, technikai színvonala, előreléptünk a termelés és a gyártmányok korszerűsítése, az ipar^ szerkezetének átalakítása terén. Furucz elvtárs ismertette a három munkás év eredményeit. Elmondotta, hogy a 3 év alatt a termelés mintegy 40 százalékkal, a termelékenység 20 százalékkal emelkedett. Megyénk ipari üzemeinek eredményeit összesitve, 38 százalékkal növekedett a termelés, s 18 százalékkal növeltük a termelékenység mutatóit. Jelentős eredményeket értünk ei a mezőgazdaság szocialista átalakítása területén. Megyénkben befejeztük a mezőgazdaság szocialista átszervezését és a megyében levő összes földterület 96 százalékán folytatunk nagyüzemi gazdálkodást. Növekedett dolgozó népünk, ezen belül munkásosztályunk politikai öntudata, általános műveltsége. Széleskörűen bontakozik ki,a dolgozók politikai és termelési aktivitása. Ez még szilárdabb alapot ad második ötéves tervünk feladatainak sikeres elvégzéséhez. Az előrehaladás a népgazdaság minden területén lemérhető. De vannak olyan tapasztalataink is a hároméves terv végrehajtása során, amelyek negatív tapasztalatok és ahhoz, hogy az 1961. évi és a következő esztendők feladatait sikereken végre tudjuk hajtani, nehézségeinket meg kell szüntetni. Egyik ilyen tapasztalatunk — hangsúlyozta Furucz elvtárs hogy még mindig elég gyakori az üzemek szűk helyi érdekeinek előtérbe helyezése, az országos érdekekkel szemben. Ebből is adódik, hogy üzemeink egy részében még mindig nem sikerült teljesen megvalósítani a program szerinti termelést. Furucz elvtárs a kooperációkban rejlő lehetőségek kihasználására hívta fel a jelenlevő iparvezetők figyelmét. A Finomszerelvénygyárban gyártjuk a motorokhoz szükséges porlasztókat, bár összegszerűségében a gyár termelésében ez nem jelentős, mégis a kooperáló vállalatoknál nagyon komoly zavarok származhatnak abból, ha a gyár nem teljesítené kötelezettségeit — mondotta. Fogyatékosságai vannak premizálási rendszerünknek is. Több üzemben és vállalatnál káros szemlélet, kár< s gyakorlat uralkodik ezen a területen. Egyes üzemeinkben a terv nem teljesítése, a kötelezettségek valóra nem váltása esetén is megtalálták a lehetőséget arra, hogy prémiumot fizessenek ki. Az üzemi bizottságoknak részt kell venniök a prémium-fel- adattervek kidolgozásában, hogy a múlt évben tapasztalt fogyatékosságokat teljes mértékben felszámolhassuk. Nem sokat javult a helyzet az üzemvezetés demokratizálása területén sem, bár üzemeinkben kialakultak a demokratizálás helyes és sokrétű módszerei. Miért halad az üzemvezetés demokratizálása lassan? Véleményünk szerint azért, mert' a gazdasági vezetés az üzemvezetés demokratizálasa- nak megvalósításában hatáskörének csorbítását látja. S ez abból adódik, hogy igen sok helyen nem tudják eléggé összeegyeztetni az egyszemélyi vezetés elvét a dolgozók vezetésbe való bevonásával. Régi, rossz szemlélet is uralkodik a vezetők egy részének fejében, Ezek azt képzelik, hogy a dolgozókra való támaszkodás: nélkül is eleget tudnak tenni az előttük álló feladatoknak. Furucz elvtárs hosszan és részletesen beszélt az egyszemélyi felelős vezetés gyakorlatáról, a dolgozókra való támaszkodás fontosságáról, az üzemi tanácsok feladatairól, s azok termelést segítő munkájáról. Elmondotta, hogy sok üzemben elmulasztják a dolgozóktól való segítség-kérést. Példának említette a siroki Mátra- vidéki Fémművek esetét, ahol, bár az üzem 1960. évi tervét végig, részleteiben sem teljesítette, nem használták ki azt a lehetőséget, hogy a dolgozókra támaszkodjanak. Fel kell venni nekünk, szak- szervezeti szerveknek a harcot az üzemi demokrácia lebecsülésének bármilyen megnyilvánulásával szemben. A termelési tanácskozásokat olyan tanácskozó testületté kell tenni, amelyen felelősségteljes tudattal tárgyalják meg az üzem, vagy üzemrészek előtt álló feladatokat. Ehhez biztosítani kell, hogy a terveket üzemekre, üzemrészekre, s ahol lehet, munkapadokra felbontsák. Tennivalóink, feladataink egyre nagyobbak, nehezebbek lesznek, s ezek megoldásához minden becsületes dolgozó szívére és eszére szükség van. Milyen feladataink vannak az 1961-es évben? Olyan feladatokat tűztünk magunk elé, amelyekkel élet- színvonalunk további emelkedését biztosítani tudjuk. Nyolc százalékkal kell növekednie az ipar termelésének, ezen belül a gépipari termelésnek 10 százalékkal, a vegyiparnak 13 százalékkal, a könnyűiparnak 6,4 százalékkal, s az élelmiszer- ipari termelésnek 4,5 százalékkal. A munkatermelékenységet is emelni kell 5,6 százalékkal. Furucz elvtárs részletesen foglalkozott azzal a kérdéssel, megvannak-e a feltételeink ahhoz, hogy terveinket végrehajthassuk. Megyénkben a feltételek adottak — mondotta — s ezt bizonyítja az is, hogy 1957- hez viszonyítva 9,8 százalékkal termeltünk többet 1958-ban. A többtermelés 6,9 százalékát a mm IWilliwi mmm Az 1961. évi népgazdasági tervek végrehajtásával kapcsolatos feladatokl A hatvani Béke Termelőszövetkezet hatvannégy tagja 842 holdon egy esztendővel ezelőtt kezdte meg a közös munkát. Sok gonddal-bajjal küszködtek az első időkben, de mivel minden tag világéletében becsületesen dolgozott a saját földjén, — győzött a föld szere- tete. A nehezen induló kollektíva valóban közös munkát végzett, s ha kicsit nehezebben is, de azért megértették, hogy közös földjükön nincs kire várni a munka elvégzésében. Nádházi Lajos fogatosként dolgozik a Békében, s most boldogan számolja a 9060 forintot, ami még az előlegek után, a zárszámadás napján járt neki. S hogy az asszony kezében van a pénz? Hát erről csak annyit, hogy ö is megtette a magáét azért, hogy 509 munkaegységet számolhatott el a tsz-könyvelő. (Folytatás a 3. oldalon) AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^wVSAAAAAAAAAAAAAAA^SAAAAAAAAAA(NAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^AAA^VNAA^ termelékenység fokozásából értük el. Miért kell több, jobb minőségű és olcsóbb termékeket előállítanunk? — vetette fed a kérdést Furucz János elvtárs. Igényeink állandóan növekednek — mondotta — s ezeket a megnövekedett igényeket csak úgy tudjuk kielégíteni, ha növeljük az ipar és a mezőgazdaság termelését. Példával is illusztrálta az elmondottakat Furucz elvtárs. Az elmúlt év első felében 500 vagonnal több vágómarha került fogyasztásra megyénkben, mint az előző év azonos időszakában. Az áruforgalom hat hónap alatt 12,5 százalékkal, a szövetkezeti kereskedelem 14,3 százalékkal emelkedett. 31 százalékkal több bútor fogyott el üzleteinkből, mint 1959-ben. Mik a tennivalóink? Tovább növelni a dolgozók anyagi és kulturális ellátottságának színvonalát. Magasabb színvonalra kell emelnünk a vezetést, hogy minimálisra csökkentsük a jelenleg igen magas veszteségidőt. Tovább kell javítani a dolgozók szociális ellátottságát, megteremteni a biztonságos munkafeltételeket, csökkenteni a balesetek arányát. Ezután Furucz elvtárs a vezetés színvonala emelésének lehetőségeiről, a korábban kialakult lazaságok felszámolásáról beszélt. Keményen bírálta az üzemek intézkedési terveit, mert mint mondotta is: néhány jó intézkedési tervtől eltekintve a tervek többsége gyenge, nem megfelelő! Beszélt Furucz elvtárs az egy-két üzemben fellelhető helyes módszerekről, amelyek előbbre lendítik a termelés menetét. Beszélt a szak- szervezeti szervek felelősségéről, a munkafegyelem és a technológiai fegyelem megszilárdítása, az üzemi társadalmi bíróságok munkájának fokozottabb alkalmazásával kapcsolatban, majd a megyénk ipari és mezőgazdasági üzemei előtt álló feladatokról szólott. Különösen az építőipari vállalatok munkájában megmutatkozó nagy hibák kijavításában való segítségre hívta fel a jelenlevők figyelmét. Hangsúlyozta, hogy minden megkezdett építkezést 10 hónap alatt fejezzenek be, s az építkezési költségeket legalább 2 százalékkal csökkentsék. Hogyan tudjuk a költségek csökkentését elősegíteni? Növelni kell a gépek kihasználását, s ahol ez megengedett, az egy műszakos termelésről több műszakos termelésre térjenek át. (Például a gépállomásokon!) Erősíteni kell az újítómozgalmat, újítási feladatterveket kell kidolgozni ott, ahol ezt eddig nem tették. Harcolni kell a selejtgyár- tás ellen, olyan légkört teremtve, amelyben szégyen a selejt. Erélyesen fel kell lépni azokkal szemben, akik a szocialista tulajdont elsajátítják. Igénybe kell venni ennek érdekében a társadalmi bíróságok munkáját. Furucz elvtárs elemezte megyénk munkaverseny-mozgal- mának helyzetét. Elmondotta, hogy egyre nagyobb teret hódít meg magának a szocialista munkabrigád-mozgalom. Ma megyénkben 491 brigád harcol a cím elnyeréséért, s ez idáig 133 brigád a szocialista cím birtokosa. Az egyre növekvő feladatok szükségessé teszik, hogy a szakszervezeti szervek a párt iránymutatása mellett szorosan együtt dolgozzanak a tömegszervezetekkel, együttes erőfeszítéssel nagyobb eredmények elérése válik lehetővé, melyek elősegítik annak a nemes és megtisztelő feladatnak az elvégzését, amely azt követeli tőlünk, hogy termeljünk többet, jobb minőségben és olcsóbban, dolgozó népünk fokozódó igényeinek kielégítése érdekében — fejezte be referátumát Fúrucz János elvtárs. Ezután Balázs Sándor elvtárs megköszönte Furucz elvtárs beszámolóját és szünetet rendelt ei. Szünet után az elnökséget Pethes Ferenc elvtárs, a ? ÉDOSZ területi bizottságának titkára vette át és kezdetét vette a referátum fölötti vita. A vitában elsőnek Kővári József, a Mátravidéki Erőmű szakszervezeti bizottságának titkára szólalt fel, s a pakuratüzelés gazdaságosságáról beszélt. Varga Béla szemészfőorvos, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyebizottsági elnöke a balesetek arányának csökkentéséről szólott Elmondotta, hogy idestova 18 esztendeje dolgozik az I-es számú Megyei Kórház szemészeti osztályán, s az évek során bőséges tapasztalatokat kapott arra vonatkozóan, mik okozzák a szemsérüléseket végleges rokkantságokat. — A sérülések 25 százalékát elkerülhetnék az emberek — mondotta —, mert figyelmetlenségből erednek, a munka- fegyelem elemi dolgainak be nem tartásából. Egy munkásasszonyt hoztak be nemrég hozzánk súlyos sérüléssel, a Mátravidéki Fémművekből. Mi történt vele? A gép elkapta a ruháját és a földhöz vágta. A földön szerteszét heverő szerszámok valamelyike szeme mellett lyukat ütött, koponyacsontját is átszakítva. Ez az asszonyka is egészséggel fogja elhagyni a kórházat, de előfordulnak olyan esetek is bőséggel, mikor az orvos már tehetetlen, segíteni nem tud. S a munkás véglegesen rokkant marad, szeme világát visszaadni nem lehet. Az embert gondolkodóba kell, hogy ejtse az a számadat, amelyet baleseti statisztikánk mutat Sürgős tennivalókra van szükség ezen a téren. Felvilágosítás kell, technikai segítés a dolgozóknak. Megmagyarázni, hogy mit szabad és mit nem szabad tenni testi épségük védelmében. Meg kell szüntetni azokat a veszélyforrásokat, amelyek a baleseteket előidézhetik. Nagy H. Pál, az Egercsehi Bányaüzem szocialista brigád- (Folytatása a 2. oldalon)
