Népújság, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-03 / 2. szám
0 PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Tél 1961 AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 2. szám Ara 50 fillér 1901. Januar 3., kedd Tél a falun Hol vannak mar azok az idők, amikor a paraszt- ember pipázgatva, tétlenkedve töltötte a hosszú téli estéket, délutánokat? Elmúltak azok világával együtt, akik azt tartották: elég a parasztnak csak any- nyit tudni, hogy egy csizmába ne dugja bele mind a két lábát. A magyar falvakban végbemenő gyökeres változások nemcsak a falvak képét változtatták meg, de az emberek életmódját, szokásait is. A villany, a járda, a televízió, a rádió, a könyvtár, a mozi és mindenekelőtt a gazdasági életforma megváltozása, a szocializmus térhódítása a falun, egyben aa élet, a tudat változását is jelenti. Megnőttek az igények nemcsak azon a téren, hogy ma már a városi emberhez hasonló módon öltözködik a parasztság, de a falusi emberek egyre inkább igényét érzik annak is, hogy tanuljanak, olvassanak, elvégezzék azokat az iskolákat, amelyek a tudás növekedésével együtt az általános műveltség emelkedését is biztosítják. Mit csinál most télen a falusi ember? Mindenekelőtt el van foglalva azokkal a gondokkal, tervekkel, amelyeket az új élet ad, szabad idejében pedig tanúi, kulturáltan szórakozik. Soha ennyi felnőtt dolgoz» bem végezte az általános iskolát, mint éppen napjainkban. Harminc, negyven esztendős asszonyok ' és férfiak ülnek be az iskola padjaiba és tanulják a számtant, történelmet, fizikát. A szövetkezetek elnökei, brigádvezetői pedig, akik tegnap még öt, tíz holdon gazdálkodtak, ma már a nagyüzemi növénytermelés és állattenyésztés módszereivel ismerkednek meg, fejlesztik tudásukat. A nagyrédei parasztakadémia, a nagygombosi tsz- tanfolyamok, a könyvelők tanulási lehetőségei, az ismeretterjesztő előadások egész sora egyaránt a falu, a parasztság új életét segítik elő, azt, hogy a falu egyre inkább közelebb kerüljön a városhoz, kiformálódjon az emberek egységes gondolkodása, megváltozzon tudatuk. És ha mindezekhez hozzászámítjuk még azt, hogy ma már ritka ház falun is, ahol nincs rádió és nem jár újság, akkor megértjük, hogy a ma falusi parasztja „nem ér rá” békésen pipáz- gatni, napokon át az istállóban tétlenkedni, de ezt az életet nem is tartja már magáénak, s egyre inkább 27 új felé fordul. Ma már nagyon sok termelőszövetkezetnek van televíziója, és ritka az olyan este, amikor „telt ház” ne lenne a televízió adásain, amikor öregek és fiatalok egyaránt meg ne látogatnák a kultúrtermet. A párt, a KISZ, a nőtanács és a többi tömegszervezetek pedig vezetik, segítik a parasztság felemelkedését, vágyainak, terveinek, tudatának átformálását és segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a mai falu minél gyorsabban maga mögött hagyja a régit, és minél gyorsabban haladhasson azon az új úton, amelynek neve: szocializmus. 1961-ben: 260 ezer ionná szén Kereken 260 ezer tonna szenet kell adniuk a népgazdaság részére az Egercsehi Bányaüzem dolgozóinak. Ez a meny- nyiség csaknem 100 ezer tonnával több, mint amennyit az elmúlt évben termeltek a bányászok. A frontok dolgozói vállalták, hogy ebben az évben 3200— 3300 tonna szenet küldenek felszínre — terven felül. Ha a széngyalús frontot, is üzembe tudják helyezni mielőbb, 15 000 tonnával adnak, több szenet a tervezettnél. Horvath József: ARANYKAL1TKA ★ Fazekas István: BEFUTOTT EMBEREK ★ hírek ★ SPORT Uj csővezeték épült Szilvásvárad és Borsodnádasd között Az elmúlt, 1960-as, év december hónapjának utolsó hetében adták át a Szilvásvárad és Borsodnádasd között elkészült új csővezetéket. Az új esztendőben tehát már egészséges ivóvizet ihat a borsodná- dasdi gyártelep lakossága. Nagy szükség sürgette a csővezeték megépítését, mert a fejlődő gyár és az új lakónegyedek, a szociális és egészségügyi létesítmények mind több és több vizet igényeltek — víz pedig Borsodnádasdon nem volt. A száraz nyári hónapokban nem. egyszer a gyárat is a leállás veszélye fenyegette a vízhiány miatt A szakemberek kutatni kezdtek a víz után. A Szilvásvárad melletti Szalajka-forrás vizét vezették el több mint 13 kilométeres vezetékben. A vízvezetéket úgy tervezték meg, hogy a nyomvonal mellett fekvő négy községnek is egészséges ivóvizet szolgáltasson — így most már Balaton községben sem okoz különösebb problémát a víz. A esővezetékók kiépítését most kezdik majd ebben az évben, a négy község felé. Naponta 3000 köbméter egészséges ivóvizet kap a bor- sodnád&sdi ipartelep. A munkálatokra kereken 40 millió forintot fordítottak. Két műszakban dolgoznak az Egercsehi Bányaüzem mónosbéli fatelepén Az elmúlt év utolsó hónapjában az Egercsehi Bányaüzem mónosbéli fatelepének dolgozói kétműszakos munkaidőre tértek át. Eddig ugyanis az egy- műszakos munkaidőben sok pénzt emésztett fel a túlórázás és magasra emelkedett a kocsiálláspénz. Most a kétműszakos munkaidő bevezetésével sikerült elérni, hogy a kocsiálláspénz csökkent — negyven százalékkal, s megszűntek a túlórázások is. Az új év első napjára beköszöntött a várva várt hó, s fehér takaróval borítja <t Mátra csúcsait is. Mátraházán is nagy örömmel fogadták az igazi téli időt. Felnőttek, gye* rekelt felkötötték a síléceket, hogy kipróbálják, milyen is az — télen síelni! (Márkusz László felvétele} *iAAAAAAAAAAAAAAAAAAAá^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAVWW\AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAJM — HÉT CSEPEL varrógépet és egy gomblyukkötő- gépet kapott a napokban az Egri Férfi és Női Ruházati Ktsz. Az új gépek nagyban elősegítik a dolgozók munkáját. Már csak háromszáz holdnyi mák termelésére kell szerződést kötni megyénkben A Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központban úgy tervezték, A káli földművesszövetkezet színjátszói újra munkához fogtak Nagy sikerrel mutatták be az elmúlt év elején a káli ímsz színjátszód a Bástyasétány 77 című zenés játékot. Nemcsak a község dolgozóit, hanem a környékbelieket is heteken keresztül szórakoztatták a színjátszók ezzel a darabbal. Aztán valahogy csend lett, míg karáPontosan és gyorsan Hét óra ötvenhat percre ugrott a füzesabonyi vasútállomás nagy órája. Debrecen felől megérkezett az 5598-as tehervonat. Nyüzsgött az állomás, Budapest, Miskolc és Eger felé vonatok indultak, a másik vágányra újabb teherszerel- vényt vártak. Molnár Ferenc kocsifelíró a debreceni teherszerelvény mellett állt, kezében keményfedelű könyv. Szép sorjában számadatokat irt a kocsí- felíró-könyvbe. Kocsiszámok, sorozatok, rakott-e vagy üres, honnan jött és hova megy, mindenről számot kell adni pontosan. Ha esik, vagy fúj, éjjel és nappal eleget kell tenni a kötelességnek. Minden túrban egy-egy kocsifelíró áll szolgálatban. Nem hiábavaló firkálás az ő dolguk, hanem egy láncszem a vasutasok mindennapi munkájában. Molnár Ferenc a kocsisor végén összehajtotta könyvét, gyakorlott szemmel ellenőrizte az utolsó ólomzárat is, és már siet Kozma János kocsimesterhez. Gyors mozdulatokkal előveszik a fuvarleveleket, leegyeztetik az adatokat és a hozzá nem értő idegennek semmitmondó számok megindulnak előre kijelölt útjukon. Barta János külső szolgálattevő perceken belül kézbe veszi az adatokat. Szaknyelven azt mondják, hogy elkészíti a vonatelemzést. Helye és jelentősége van minden adatnak, rubrikának és jelzésnek. Intézkedni kell, pontosan és gyorsan. Nincs megállás. A számadatok, a papírra vetett feljegyzések követelőznek. Kifürkészhetetlen és láthatatlan módon ösztönzik az embert, hogy most, azonnal foglalkozzék velük. A füzeteket és könyveket nem lehet az íróasztalba süllyeszteni. Gazdátlanul, hosszú hamupernyével ég a cigaretta kékes, sűrű füsttel vonja be az egyenruhás embert, az iratokat és hamutartót. A szolgálattevő aláírást kanyarított a számoszlopok végére, ezzel igazolja, hogy elvégezte a vonatelemzést. Az adatokat átadja a távir- dásznak. Máris kattog a gép. A keskeny szalagon apró pontok és rövid vonalak futnák. Morzejelekkel értesítik a vonal összes állomását, hogy mikor, milyen szerelvénnyel és milyen vagonok érkeznek. A kocsikat „elö- jelentették”. Füzesabonyban a 17 kocsira rááll a tartalék, húzat kifelé. Négy felé szalad a kocsi, a kerekek még ott csattognak az újonnan épített füzesabonyi váltókon, de a vasutasok a Selypi Cukorgyárat már értesítették, hogy pontosan mikor és honnan érkezik 12 vagon cukorrépa, a gyöngyösi malomba nyolc vagon búza. az egri kiskereskedelmi vállalathoz négy vagon különböző iparcikk. Antal Imre KTG-és tiszt éberen őrködik, hogy pontosan és gyorsan, rendben menjenek a dolgok. Nincs megállás, soha egy napra sem. Füzesabonyban és az ország minden állomásán karácsony napján, Szilveszterkor és az új év első perceiben is zakatolnak a vonatok. Szolgálatban volt a mozdonyvezető, a váltóőr, a forgalmista és a raktáros. Munkások, diákok, dolgozó emberek igyekeztek haza családjukhoz és ünnep után vissza a munkahelyre. Az év minden napján élelmet, tüzelőt, ezerféle árut és sok-sok utast szállít a vasút. Az igények, a feladatok gyorsabban nőnek, mint a kocsipark. Gyors iramot diktál az élet, de a vasutasok derekasan helytállnak — pontosan és gyorsan végzik munkájukat. r. csony előtt megszületett az elhatározás: valamit be kell mutatni az ünnepek alatt! Az elgondolást tett követte, és nagy sikerrel mutatták be karácsonykor a káliaknak: Érdekházasság című zenés vígjátékot. A bemutató után reggelig tartó bál volt. A csoport tagjai elhatározták, hogy az előbbi darabhoz hasonlóan ezt is bemutatják majd a környéken, annál is inkább, mert a bemutatók anyagi jövedelmét közös kulturális szórakozásra fordítja majd a csoport. Ebből kívánják fedezni azt a költséget is, ami egy-egy szombat esti Klubfoglalkozás „velejárója” lenne. Szeretné a földművesszövetkezet, ha a jó munka után minél többet tudna ilyen téren juttatni a tagjainak. (Fabók Irén) hogy erre a gazdasági évre mintegy 1300 holdnyi mák termelésére kötnek szerződést a gazdaságokkal. Eddig mintegy lOOO hold mák termelésére, kötöttek . megállapodást a termelőszövetkezeték- kel. A máktermelésre szerződött termelőszövetkezetek közül a legjobb példát a hevesi járás közös gazdaságai mutatták. Az itt működő tsz-ek tagjai mintegy 400 holdon termelnek ’''jakot a MÉK-kel kötött ir • podás alapján ebben az Községrendezést tervekről tárgyalnak Egerben A Hazafias Népfront megyei bizottsága és a Heves megye tanácsa VB Építési és Közlekedési osztálya 1961. január 4-én délelőtt 10 órakor tanácskozást tart a Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1955. évi 36. tvr. rendeletének megtárgyalásáról. A rendelet a községrendezési tervek előkészítésére vonakozik. A napirend előadója Maohtl Alfréd, az Építésügyi Minisztérium megyei szakreferense lesz, majd felszólal a tanácskozáson dr. Kiár János műszaki egyetemi tanár, a Hazafias Népfront országos tanácsának tagja. A tanácskozás célja, hogy e községrendezési irányelvek elkészítéséhez a népgazdasá minden területén felhasználjá • a legkiválóbb szakemberek véleményét és segítségét. %£li MT Egerben található, s Kts- tályai útnak keresztelték el még annak idején, de a keresztelő óta — ha ugyan ilyen volt egyáltalán — senki nem törődött vele. S sajnos, nem törődik ma sem, pedig nagyon ráférne már. Az utcának ugyanis sem járdája, sem útteste, olyan szabályos, kövezett, valamikor is megépített — nincs. Ezzel szemben itt található egy gyümölcsláda-raktár, a MÉH-telep, valamint az Állatforgalmi Vállalat átvevőhelye. Mindháromnak nagy a forgalma nap mint nap, akármilyen rossz, esős is az időjárás. Ennek eredménye pedig az, hogy a különböző teherautók, lovaskocsik, állatokat szállító szekerek az utat annyira felvágták — beleértve a járdának, nevezett földszegélyt is —, hogy $ ebből az utcából lassan már gumicsizmában sem lehet kijutni. A városi tanács nem javíttatja meg, — nem hozzá tartozik. A Közúti Üzemi Vállalatnak szintén semmi köze hozzá, az utca tehát gazdát keres. Olyat, alci legalább néhány vagon salakkal — nem nagy igény — rendbehozza a teljesen tönkretett, felvágott, s szinte ■árhatatlanná- tette az úttes- et és a járdát. De minél hamarabb... (w)
