Népújság, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-14 / 12. szám
A FÖT-DMÜVESSZGVETKEZETEK HEVES MEGYEI SZÖVETKÉNT! KÖZPONTJÁNAK HETI HIRADÖTA * * VersenyszerzSdés Csongrád és Heves megye közölt A Csongrád megyei és a Heves megyei MÉSZÖV között az elmúlt napokban öt évre szóló versenyszerződés jött létre. A versenyszei'ződés 43 pontból áll és az ezekben szereplő célkitűzések felölelik a földművesszövetkezeti mozgalom valamennyi területét az 1961. január 1-től 1965. december 31-ig terjedő időszakra. A két MÉSZÖV választmányának lalták a termelési szerződések, valamint az exporttervek teljesítésének jelentőségét. A két megye párosversenyének értékelését évenként végzik el, amit széles körben tudatosítanak a megye föld- müvesszövetkezeti dolgozói között. Megállapodtak ezenkívül abban, hogy folyamatosan tájékoztatják a két megye valamennyi szövetkezetét már a ‘ Hunyadkürti Lajos (balról) a Csongrád megyei MÉSZÖV Igazgatóságának elnöke és Bartolák, Mihály elvtárs, aláírják a két megye közötti 43 pontos verseny szerződést. tagjai és á KPVDSZ Csongrád és Heves megyei bizottsága között .született szerződés célkitűzései között szerepel mindenekelőtt a földmű vessző vetkezetek munkájának segítése és ezzel egyidejűleg a két megye gazdálkodásának megjavítása. A két megye területén levő szövetkezeti szervek versenyre léptek és vállalták a különböző célkitűzések, tervek és egyéb feladatok maradéktalan végrehajtását. A versenyszempontokban lefektették, hogy a két megye arra törekszik, minél jobban túlszárnyalják, az elért eredményeket és a megvalósított munkájúk országos szinten is a legkiválóbbak legyenek. A verseny színvonalát olyan szinten fogják tartani, hogy annak győztese az ország legjobb eredményt elérő megyéje legyen. A versenyszerződésben a tagszervezési és részjegy befizetési célkitűzések . mellett elsősorban a saját erő nevelésére, a társadalmi tulajdon fokozott védelmére tesznek intézkedéseket. Külön feladatként határozták meg a leltári hiányok csökkentését. Ebből eredendően az 5000 forinton felüli hiányok teljes megszüntetését is célul tűzték ki. Fontos feladatként határozták meg a kereskedelmi hálózat szakosítását, a kereskedelmi munka színvonalának emelését, általában s két megye kereskedelmi forgalmának növelését. A két megye termelőszövetkezeteinek megszilárdítása érdekében célul tűzték ki a fel- 'vásárlási munka megjavítását 'és a feladatok maradéktalan teljesítését. Külön pontba fogrészeredményekről is, de főleg a negyedéves mérleg-beszámolókról. így lehetővé válik, hogy a versenyben levő dolgozók mindig figyelőmmel kísérhetik a verseny egy-egy szakaszát és elért eredményeket, de nem utolsósorban az esetleges hiányosságokat is. A párosverseny abszolút győztese az a megye lesz, amelyik az évenkénti értékelés során a kitűzött 43 mutató közül legalább 35-ben jobb eredményt ér el a másik megyénél. Reméljük, hogy e kezdeményezés mór az első évben is szép eredményeket hoz a két megye földművesszövetkezeti rendszerében. A versenyben a jobb eredmények elérésében bízunk szövetkezeti dolgozóinkban, 7 ermelős%övetheseteink segítsége.., A földművesszövetkezetek dolgozói ,már a múlt évben is számos termelőszövetkezetnek nyújtottak segítséget mind szakmai, mind adminisztrációs téren. Földművesszövet- kezeti szakemberek, agrónó- musok, főkönyvelők látogatták meg a termelőszövetkezeteket, hogy a beindulásnál kellő segítségadással előbbre vigyek a közös gazdálkodás ügyét. Most ismét 12 földművesszövetkezeti rendszerben dolgozó mezőgazdasági szakember adott segítséget a termelőszövetkezetek tervkészítésében. A munkába valamennyi járási központ felvásárlási felügyelőjét, a MÉK és a MÉSZÖV mezőgazdasági szakembereit irányították a termelőszövetkezetekhez, hogy az 1961. évi termelési tervek elkészítésében megfelelő szakmai segítséget nyújtsanak. így többek között Fejes János, a pétervá- sári FJK dolgozója a tarnale- leszi termelőszövetkezetben, Fíczere Sándor mezőgazdasági mérnök a bélapátfalvi Március 15. Termelőszövetkezetben, Honti Imre, a MÉK termeltetési osztályának dolgozója pedig a balatoni Dózsa Termelőszövetkezetben segített a tervek elkészítésében. A földművesszövetkezeti rendszer most ismét tanújelét adta segítőkészségének, mint mór azt az elmúlt évben annyiszor tette. A uagy üzemi zöldségtermelés előnyei Kokat József, (balról) a KPVDSZ Csongrád megyei Bizottságának titkára és Szacsuri István, a KPVDSZ Heves megyei Bizottságának titkára sok sikert kíván a most aláírt versenyszerződés végrehajtásához. A szak- szervezeti vezetők minden támogatást megígértek a leét megye versenyszerződésének teljesítéséhez. mert csak így tudjuk megvalósítani a falu jobb életének kialakítását. Sz. A mezőgazdasági terme’ési ágakon belül igen fontos helyet tölt be a zöldségfélék termelése. Ez igen fontos a lakosság ellátása és export-kötelezettségeink teljesítése szempontjából is. Ha csak a belső | ellátás helyzetét vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a lakosság ellátása — főleg az iparvi- j dékeken — még mindig nem kielégítő a zöldségfélék tekln- | telében. Az elit tás hiányosságainak okát vizsgálva, arra a megállapításra juthatunk, hogy I országosan sem, de ezen belül ! Heves megyében sem termeljük meg a megfelelő mennyiségű zöldségféléket, nem is beszélve arról, hogy a megtermelt áruk minősége is sokszor kifogásolható a vevők szempontjából. Megyéink területén 1960-ban 5400 holdon termeltünk zöldségféléket. Ebben az évben azonban ez a szám 6600 holdra kell. hogy emelkedjék. Az árutermelést természetesen azokra a termelőszövetkezetiekre alapozzuk elsősorban, akik nagyüzemi alapon, fejlett módszerekkel és jövedelmezően végzik el a zöldségfélék termesztését. Meg kell említenünk, hogy az elmúlt évben néhány helyen a kezdeti nehézségek miatt rosszul alakult a zöldségfélék jövedelmezősége és most a szerződéskötéseknél helytelenül ezzel érvelnek és háttérbe szorítják e növényféleség termelését. A nézetük helytelenségének bizonyítására néhány termelési és jövedelmezőségi adatot ismertetünk az 1960-as évből. Az atkári Üj Élet Termelő- szövetkezet 105 holdon termelt paradicsomot. Az összes jövedelme 2 millió 235 ezer forint volt és mindössze csak 165 ezer forint értékű munkát fordítottak rá. Ebből eredendően a holdanként! tiszta jövedelem mintegy 19 619 forint. Természetesen a termelési utasításokat és agrotechnikai előírásokat a lehető legjobban betartották. A megtermelt árumeny- nyiség 60 százaléka export szállításra került. Ugyancsak az erki Űj Barázda Termelőszövetkezet 8 holdas paprikatáblájárol ilyen jó jövedelmet ért el a termelőszövetkezet. A mintegy 1010 mázsa árut szerződéses alapon a MÉK-nek értékesítette, amiért mintegy 166 ezer forint jövedelemhez jutott. A szerződésen felül még helyi értékesítésből további 20 ezer forinttal növelték a munkaegység-részesedést. Így tehát holdanként a bruttó jövedelem 23 178 forint. Ha levonjuk a befektetési költséget és a munkadíjat, a holdankénti jövedelem még így is meghaladja a 16 ezer forintot. A boconádi Budakalász Termelőszövetkezetben 5 holdon vöröshagymát termeltek. A termés egy részét főzőhagymaként más részét vöröshagymaként értékesítették. Az egy holdra vetített bruttó jövedelem meghaladja a 16 ezer forintot. Ez a termelőszövetkezet ugyancsak szép jövedelemre tett szert a nagyüzemiieg termesztett uborkából is. A kedvezőtlen időjárás következtében, ha nem is sikerült kellően, a holdanként! 8500 forintos jövedelem mégis emeRe a termelő- szövetkezet pénzbevételét. A tarnamérai Ezüstkalász Termelőszövetkezetben 5 holdon zöldborsót termeltek. A kedvezőtlen időjárás itt is befolyásolta a termelést, de a jövedelem még így is holdanként mintegy 3500 forint. A fentieken túlfnenően még több hasonló eredményeket lehetne felsorolni, amelyek minden kétséget kizárva' bizonyítják. hogy a hozzáértéssel termelt zöldségfélék kifizetődnek és emelik a termelőszövetkezet jövedelmét. Természetesen ezek az eredmények még jobbak is lehetnek abban az esetben, ha a termeléshez szükséges feltételeket időben biztosítjuk. Ez elsősorban a megfelelő terület kijelölés, az őszi szántás. talajerő-gazdálkodás, az időbeni palántaneve'és és tűzdelés, a megfelelő növény- ápolás és nem utolsósorban a megtermelt áruk megfelelő érettségi állapotban történő szedése. Ha ezeket a feltételeket biztosítjuk, a nagyüzemi ■^öldség+ermelés termelőszövetkezeteinkben feltétlenül magas jövedelmet biztosít. Nagy Béla MÉK termeltetési oszt. vez. Karácsondon megnyílt a földművesszövetkezet önkiválasztó ruházati szaküzlete. Az átalakítás költségeihez 13 ezer forint részjegyieavzéssel járultak hozzá a község dolgozói. Ügy tervezik, hogy még január hónapban mintegy 60 ezer forintos költséggel önkiválasztó iparcikkboltot létesítenek. Jétcr ^TWOlifAUi TISZTELT TAGTÁRSAK! A takarékosság ma falun és városon egyaránt fontos feladat. Különböző gyárak, vállalatok és hivatalok már eddig is tanújelét adták a takarékos gazdálkodással elérhető feladatok végrehajtásának. Igyekeznek minden lehetőséget felkutatni és gazdálkodásukat úgy irányítani, hogy szem előtt tartsák a legszigorúbb takarékossági intézkedéseket. Sajnos, vannak helyek, ahol ezt a takarékossági mozgalmat rosszul értelmezik. Most egy ilyen esetről szeretnék beszámolni önöknek, mert úgy érzem, hogy az ilyen „talta- rékosságnak” nem örül senki. Legkevésbé annak a falunak a dolgozó népe. A dolog úgy kezdődött, hogy egy reggel át- rándultam Kerecsendre, mivel egy kis dolgom akadt a faluban. Ilyenkor, reggel, bizony még csak a menetrendszerű autóbuszok háborgatják a falu csendjét. A máskor oly forgalmas útkereszteződésnél csak néhány utas várakozott a legközelebbi autóbuszjáratra. A „Vadásztanya” körül sem volt népes tömeg, mint máskor, napközben. Ilyenkor még a vadászok is munkába sietnek. Csak a takarékszövetkezet dolgozói nem sietnek munkába. Még csodálkoztam is, hogy nyolc óra elmúlt és az üzlethelyiség redőnyei lezárva vannak. Gyorsan megkérdeztem egy arra jövő fiatalembert, hogy világosítson fel az idő előrehaladottságáról, mert úgy gondoltam, hogy az én órám nem jár pontosan. A megr ráütött készséggel közölte, hogy nem tévedtem, mert már fél kilenc is elmúlt. — Ha maga kerecsendi, akkor mondja meg nekem, miért nincs nyitva a takarékszövetkezet? — kérdezem a fiatalembert. — XJgy tudom, nyolc órakor van a nyitás. — Jaj, de elmaradott ember maga — nevet újdonsült ismerősöm —, én minden reggel ebben az időpontban jövök erre és nagyon ritka az az eset, amikor nyitva van. — Na, ez egy kicsit túlzás — védem a zárt ajtójú takarékszövetkezetet. — Talán csak nem azt akarja mondani, hogy itt nincs munkafegyelem'! — Nem mondom én, de maga is meggyőződhet arról, hogy mennyire „takarékoskodnak” az idővel ezek a takarékosok. Gyorsan búcsúzott és otthagyott, hogy magam győzöd- jem meg az alkalmazottak idővel való ,,takarékoskodásáról”. Sajnos, még a 9 óra is eljött és én még mindig kizárva álltam a takarékszövetkezet helyisége előtt. Rájöttem, hogy valóban igaza volt ismerősömnek. Magam is meggyőződtem arról, ahogy itt, Kerecsenden takarékoskodnak. A napokban ismét ott jártam, már nem is gondoltam arra. hogy pontosan kinyitják az üzletet. Nyolc óra ismét elmúlt, amikor a takarékszövetkezet dolgozói kényelmesen besétáltak dolgozni. (Hiába, az erővel is takarékoskodni kell!) Bementünk az üzlethelyiségbe', ahol ordító hideg volt (a tüzelővel is takarékoskodnak), és eléggé kétes tisztaság fogadott. No, gondolom magamban, itt valóban gyorsan végeznek az ügyfelek, mert a hideg helyiségben nemcsak kölcsönt, de egy kiadós náthái is lehet kapni. A jelenléti ívre voltam kíváncsi: Mit imák be vajon munkakezdésre akkor, ha be sem jönnek dolgozni. Csodák-csodájára, itt is a legnagyobb „takarékosságot” tapasztaltam. Tudniillik, egyáltalán be sem írnak semmit. (Van azonban pazarlás is, mert az egyik kartársnő napokkal előre beírja az érkezést és távozást.) Ezek után a szokásos kérdéseimet teszem fel a kerecsendi takarékosoknak: 1. Ha ilyen jól tudnak takarékoskodni az idővel és egyébbel, akkor miért nem arra fordítják, hogy növekedjék a takarékbetét is? Vagy talán éppen ez az akadálya? 2. Amikor nincs, nyitva az üzlet, a kerecsendi dolgozók hová forduljanak betét- és kölcsön-ügyben? Talán úgy gondolják, hogy a zárt ajtókkal is lehet eredményt elérni? 3. Néha egész nap nincs nyitva az üzlet, pedig három alkalmazott van. Ha olyan nagy az elfoglaltságuk, miért nem osztják be úgy az idejüket, hogy ne legyenek zárt ajtók? Ezek után azt hiszem, hogy a tisztelt Tagtársak sem gondolnak arra, hogy a takarékszövetkezet jó munkát végez. Az értékelés szerint jelenleg az utolsó helyen állnak. Ügy gondolom, hogy amit elmondtam, nagyban hozzájárul a helyezésükhöz, és remélem, hogy a közeljövőben hathatós intézkedés születik e takarékszövetkezet munkáját illetően. A szövetkezeti vagyon védelmében, a tagsággal egyetértésben. Szövetkezeti üdvözlettel: Az erdőtelki Aranykalász Termelőszövetkezetben mintegy 130 hold zöldségtermelésre kötöttek szerződést. Többek között ebben az évben 50 hold görögdinnyét és 40 hold paradicsomot termelnek szerződéses alapon. * Túlteljesítette tojásfelvásárlási tervét a gyöngyösi járás. A 600 ezer darabos tervvel szemben mintegy 832 ezer darabot vásároltak fel. A legjobban teljesítő községek közé tartozik Nagyfüged 206, Detk 87 ezer darab felvásárlásával. * A tamaőrsi Dózsa Termelő- szövetkezetben erre az évre 20' hold étkezési burgonya termelésre kötöttek szerződést. A termelőszövetkezet ebben az évben fejleszti nagyüzemi zöldségtermelését és eddig mintegy’ 130 holdra kötött termelési szerződést.
