Népújság, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-11 / 9. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 9. szám Ara 50 fillér 1961. január 11., szerda As ötéves terv első napjai (Kiss Béla kepes riportja) Kétfajta egység Két halottja, s ki tudja, mennyi sebesültje van már a belgiumi sztrájknak, amely immáron negyedik hetébe lépett, s méreteiben az utóbbi idők egyik legna­gyobb és talán legegysége­sebb munkásmegmozdulása volt a kapitalista világnak. A négyhetes sztrájk, ame­lyet most már, szó szerint is, tűzzel-vassal próbál el­nyomni a belga kormány, túlnőtt már azon az egysze­rű — jelszóban is kifejezett — követelésen, hogy vonják vissza a takarékossági tör­vényt, amely a csőd szélén álló belga kormány állam- háztartás terheit, a belga munkásokkal, dolgozókkal akarja kifizettetni. A jelszó szélesedett, terebélyesedett, s nemcsak egyszerűen a kormány lemondását köve­telték és követelik Liége- ben, Brüsszelben, Antwer­penben, vagy Charleroy- ban, hanem új választások kiírását, a parlament fel­oszlatását is. Az eltelt, immáron négy hét nagy iskolája a belga munkásosztálynak, általá­ban a belga munkásságnak, akik jelentős fejlődésen mentek keresztül öntudat­ban is, egységben is. Meg­értették és megérethették a keresztény szakszervezetek tagjai is, hogy mit jelent a szolidaritás, amikor a népi demokráciák szakszerveze­tei, munkásosztálya mellett a francia, az angol szakszer­vezetek is segítő kezet nyújtottak sztrájkoló belga társaik számára. Nem arról van itt szó most, hogy ez a sztrájk ta­lán végső döntést hoz a bel­ga társadalmi rendszer struktúrájában, de arról feltétlenül szó van, hogy a belga munkásosztály meg­mutatta erejét ország-világ, s elsősorban sajat uralkodó rétege előtt, — s ez az erő félelmetesnek bizonyult. Belgiumban sem lehet ma í mar a munkásság, a dolgozó nép érdekeinek semmibe­vevésével irányítani az or­szág sorsát, különösen uem akkor, amikor a belga kor­mány egyik lábával a ha­zai munkásosztályt, másik lábával egykori gyarmatát, Kongó szabadságai próbál­ja eltiporni 8 amíg egyik oldalon a munkásosztály egysége, szo­lidaritása nyilvánul meg az uralkodó osztály elleni küz­delemben, addig a másik oldalon a nemzetközi impe­rializmus „egysége” is be­igazolódik: egyre újabb és újabb belga NATO-egysé- gek térnek vissza az ország­ba, nem utolsósorban a NATO főparancsnokság jó­váhagyásával, hogy elnyom­ják a munkásosztályt, fel­számolják a sztrájkot. Ma még merész dolog volna megjósolni,milyen és meny­nyi eredményt hoz a sztrájk, és a munkásosztály egysége. De egy bizonyos, hogy ez az összefogás előbb vagy utóbb diadalmaskodni fog ama másikon, amely vérben és vasban fogant, s amely az igazságtalanságot tűzte zászlajára. Biztató kezdet <4* első délelőttön csaknem sxáx belépő Tegnap, a késő délelőtti órákban indultak ki a népneve­lők Eger hóstyáira, hogy meg­győző szóval bizonyítsák a nagyüzemi mezőgazdaság fölé­nyét és a város dolgozó pa­rasztságát a termelőszövetkeze­ti gazdálkodás útjára vezessék. A szövetkezés gondolata nem új az egri dolgozó parasztok előtt sern. ezt bizonyítja az a tény, hogy szinte néhány óra alatt majdnem százan válasz­tották a nagyüzemi mezőgazda­ság útját a város különböző ke­rületeiben lakó dolgozó parasz­tok közül. Eger XIII. kerületé-' ben húsz belépő volt az első délelőttön, a Hatvani hóstyán is tíz fölé emelkedett a szövet­kezeti gazdálkodást választó családok száma. A Makiári úti körzetben 21 család választotta a közös utat, az egyes pártkör­zet területén pedig tizen. Megmozdultak a „szalák” is, tegnap délelőtt, mikor a felvi­lágosító munka megkezdődött, tizenöten írták alá a belépési nyilatkozatot. | Horváth József: ARANYKA LITK A ★ Pataky Dezső: IFJÚSÁG — BÉKE ★ OPERA-, OPERETT-EST EGERCSEHI- BÁNYATELEPEN ★ O. Oresztov: A FEKETE VOLTA PÁRTJÁN I ★ EGY ALBÁN KÖRZET AZ ÖTÉVES TERVEK ÚTJÁN• ★ „SZERETETTEL VÁRUNK MINDEN ÚJ BELÉPŐT” ★ HÍREK — SPORT Mikor költözhet új helyére az Egri Bútorgyár ? A Bútorgyár a belfödi bútor- szükséglet kielégítése céljából előírt fejlesztést a jelenlegi — Grónay utcai — telephelyen már nem tudja biztosítani. Ezért a gyár irányító hatósága, a Könnyűipari Minisztérium új gyártelep kialakítását írta elő. Az elmúlt évben a gyár hely­kijelölése meg is történt a déli iparterületen. Az új gyár kialakításának tervét ebben az évben készítik el, s hozzákezdenek a kivitele^ zéshez is. Lassú és hosszadal­mas munka lesz ez: annál is inkább, mert a beruházások tervezett értéke kb. 50 millió forintot tesz ki, s ebből az ősz- szegből a második ötéves terv idejére csak 5 millió forint áll a gyár rendelkezésére. Úgy­hogy előreáthatólag, az új te­lephely kiépítése a harmadik ötéves terv időszakára is áthú­zódik. Az Egri Városi Tanács nemrég elkészült, a második ötéves terv időszakára vonat­kozó iparpolitikai terve leszö­gezi: „A vállalatnak — és a vá­rosnak,— egyaránt érdeke vol­na, hogy 1965-ig az új gyár tel­jes kiépítése megtörténjék. Ezért a városi tanács végre­hajtó bizottságának a beruhá­zások meggyorsítását szorgal­maznia kellene”. Ezzel a megállapítással egyet kell érteni, hiszen mint az em­lített iparpolitikai terv is meg­állapítja: „a beruházás megin­dításához a helyi feltételek biz­tosítva vannak”. Ui változások az Egri Dohánygyárban:- Nikotin-csökkenttt készülék — — Klimatizáló berendezés — — Növekszik az egy főre eső termelési érték — A dohánygyár Eger leg­régibb nagyüzeme. A gyár a felszabadulás után nagyméretű fejlesztéseken ment át. A má­sodik ötéves tervben — bár nem terveztek további bővítést — újabb értékkel gyarapodik az „öreg” gyár. A munkatermek­ben nikotincsökkentő készülé­ket, klimatizáló berendezést kívánnak beállítani. Az egy főre eső termelési értéket is növelni oikarják. s az emelke­dést újabb gépek munkábaállí- tásával kívánják elérni. A munkáslétszám az elkövetkező öt év alatt lényegesen nem változik. A dohánygyár vezetői döntöttek a Nagy János utcai telkük további „sorsa” felől: ezt a területet az elkö­vetkező években gyári szövet­kezeti lakásépítés céljaira hasz­nálják feL Több mint négymillió hold termelőszövetkezeti területről készítenek az idén talajtérképet a gépállomási laboratóriumok A gépállomások 6zázkét jól felszerelt laboratóriuma sok­oldalú segítséget ad a termelő­szövetkezeteknek. Többek kö­zött a gyümölcs- és szőlőtelepí­tések előtti, valamint a talaj- javításokat megelőző vizsgála­tokkal, vetőmagrninőség-meg- állapítással, terményraktározá­si tanácsadással járulnak hoz­zá a közös gazdaságok eredmé­nyesebb tevékenységéhez. — Meteorológiai megfigyeléseket is végeznek a mikroklíma meg­határozásában. A gépállomási laboratóriu­mok az elmúlt évben bekap­csolódtak az országos talaj tér­képezésbe, mert e talajtérké­pek előkészítése nélkülözhetet­len a közös gazdaságok nagy­üzemi távlati terveinek kidol­gozásához. A gépállomási labo­ratóriumok az Országos Mező- gazdasági Minőségvizsgáló In­tézettel együttműködve a ter­melőszövetkezeti területek öt­venhárom százalékának térké­pezését vállalják. 1960-ban több mint kétmillió holdról vettek talajmintákat, ebben az esztendőben pedig négymillió­kétszázezer holdról kívánnak talajtérképet készíteni. (MTI) Az új esztendő küszöbén előre tekintünk. Az 1961-es esztendő hazánkban is újabb felemelkedés, előrehaladás, új győzelmek esztendeje lesz annak a nagy népgazdasági prog­ramnak keretében, amelyet úgy nevezünk: második ötéves terv. Ennek az évnek az első napjaiban az Egri Dohánygyárba látogattunk el. Gömöri Istvánná kilenc éve dolgozik az üzemben, jó munkájáért 1955-ben kiváló dolgozó-jelvényt kapott, következő évben ugyan­csak, s ezenkivül több sztahanovista oklevél és a szakma kiváló dolgozója cím büszke tu­lajdonosa. A szivarfonó gépen dolgozik. (A képes riport folytatása az 5. oldalon) Taggyűlés Eger I. számú körzeténél: ... a földdel rendelkező párttagok elsőnek léptek be á termelőszövetkezetbe Hétfőn késó estig tartó gyű­lésen beszélték meg az egri I. pártkörzet kommunistái a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezésével kapcsolatos tenniva­lókat. Egyöntetű elhatározá­suk szerint a körzetükbe tar­tozó dolgozó parasztokat meg­győzik a szocialista mezőgaz­dasági nagyüzem fölényéről. Az igen fontos összejövete­len egész sor, eddig nem elég­gé ismert kérdést tisztáztak. Különösen a családtagok be­vonásával, a jövedelemelosz­tással kapcsolatos vitás kérdé­seket beszélték meg, hogy a felvilágosító munka során megnyugtató válaszokat ad­hassanak a dolgozó parasztok­nak. Miután sikerült tisztázni a termelőszövetkezetek megszer­vezésével kapcsolatos kérdé­seket, a pártszervezet föld- és szőlőterületekkel rendelkező tagjai1 a taggyűlésen aláírták a belépési nyilatkozatot. A mezőgazdaság szocialista átszervezése nagy erővel és lelkesedéssel indult meg. A taggyűlés részvevői közül igen sokan még aznap este elindul­tak ismerőseikhez, rokonaik­hoz, szomszédaikhoz, hogy meggyőzzék őket a nagyüzemi mezőgazdaság számára. Hajnal Mihály és Rabóczki János, a körzet két kommunistája, még aznap este két családnál vég­zett eredményes, meggyőző munkát-és Rabóczki Ignác ye- rőszalai dolgozó paraszt, vala-. mint Rabóczki Sándomé hatá­rozta el: szakítanak az egyéni gazdálkodással. Az új belépők, akik az egri Nagy József és Balázs Ignác termelőszövetkezeteket válasz­tották, továbbra is részt vesz­nek a felvilágosító munkában, a kisgyülések szervezésében, hogy személyes, jó példájukkal agitálva, minél több dolgozó paraszt társukat győzzék meg a nagyüzemi gazdálkodás szá­mára. MT Tovább tanulnak a földművesszövetkezeti dolgozók Az Eger és Vidéké Körzeti Földművesszövetkezet jellegé­nél fogva elsősorban a vidék ellátására hivatott. Éppen ezért az elmúlt év utolsó negyedé­ben a szövetkezet tulajdonát képező vas- és edényboltot az Iparcikk Kiskernek, vegyes­boltjait pedig az Élelmiszer Kiskernek adta át Eger vá­rosában. A szövetkezetnek 33 dolgo­zója van, amelyből 8 fő ren­delkezik szakmunkás-bizonyít­vánnyal. A vezetőség éppen ezért ebben az évben, hogy a szakmunkásképzést biztosítsa, tanfolyamokat és más tovább­képzési lehetőségeket szervez, hogy ezzel is hozzájáruljon és nagyobb lehetőségeket bizto­sítson a földművesszövetkezeti dolgozók szakmaszerzéséhez. A termelőszövetkezetekbe kihelyezett szakemberek tanácskoztak ma Egerben A termelőszövetkezetekbe kihelyezett mezőgazdasági szakemberek ma délelőtt tíz órai kezdettel megyei tanácsko­zást tartanák a megyei tanács­háza ríagytermében. Á tanács­kozáson részt vevő tsz-elnökök, főkönyvelők, s agronómusok szám szerint mintegy 180-an — az elmúlt idők tapasztalatait, hibáit értékelik, valamint meg­beszélik a következőkben rájuk váró tennivalókat is. A tanács­kozáson Vajda László elvtárs, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője tart vita­indító beszédet. ä Kalauz nélkül utazunk nemsokára — olvassa fenn­hangon a Népújságból az j egyik utas az egri autóba- ‘ szón. i — Ugyan, itt nem lehet azt bevezetni — legyint a társa. — Sokan lógnak majd, meglátod... — Ott lesz a jegykö- teg, mindenki megváltja... Ügy, mint az önkiszolgáló boltokban, mindenkiről fel­tételezik a legjobbakat. — Ellenőr is utazik a ko­csin — kapcsolódik a beszél­getésbe egy harmadik utas. — Nem az 1 forintról van itt szó, kérem,-hanem a be­csületről. Igen, a becsületről. Ma­napság lassan természetes az önkiszolgáló bolt, ahol ; már otthonosan mozognak a vásárlók, hiszen a becsü­letre, az ö becsületükre szá­mit kereskedelmünk. S a jö­vő közlekedésében is — mint az élet sok más területén — bíznak az emberek öntuda­tában, becsületességében és , fokozottan alkalmazzák a korszerűbb módszereket, modernebb eljárásokat. (ri) \

Next

/
Thumbnails
Contents