Népújság, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-08 / 7. szám

2 népújság 1961. Január 8., vasárija* Nemzetközi szemle Nem oly on könnyű ma agresszornak lenni... A z új esztendő első hete bővelkedett a jelentős nemzetközi eseményekben és ember legyen a talpán, aki győzte valamennyit figyelem­mel kísérni. Hogy csak a leg­fontosabbakat említsük: az úgynevezett népszavazásra ké­szülő Algériában pattanásig feszült a helyzet, s De Gaulle egy lépéssel sem jutott köze­lebb a hetedik éve folyó felsza­badító háború befejezéséhez, az algériai szabadságharcosok erősebbek, mint valaha. De Gaulle még mindig ködös, vagy ködösítő szólamokkal próbálja gyógyítgatni hazájá­nak ezt az üszkös fekélyét, a legerélyesebb intézkedéseket kell tennie az .ultrák úgy- ahogy fékentartására, ma ott tart, hogy megtépázott tekinté­lyének latbavetésével akarja a maga javára billenteni a távoli sivatagi falvakban pénteken már megkezdődött és egész Franciaországban vasárnap ál­talánossá váló népszavazást. Szemléltető példán látja a világ, hogy mit jelent az im­perialisták számára a gyarma­tokból húzott különprofit: a Kongóhoz foggal-körömmel ka­paszkodó belga monopolkapita­lista kormányzat a kisembe­reken akarta behozni „kincses- kamrájának” elvesztését és a belga dolgozók immáron há­rom hete tartó sztrájkja mind élesebb lesz Míg a parlament­ben a képviselők bizalmat sza­vazgatnak az Eyskens-kor- mánynak, addig a tömegek kí­vülről, az utcáról húzzák ki alóla a talajt. Közben semmi­vel sem jutott közelebb a ki­bontakozáshoz maga a kongói helyzet sem, s az otthon „taka­rékosságot” meghirdető belga vezetők most például a gyám­ságuk alatt álló Ruanda Urun- diban adtak meg nagy összege­ket felemésztő katonai segítsé­get a Mobutu-klikknek, hogy megtámadja a Lumumbához hű területeket. De még ez a segítség sem volt elegendő és a banditáknak véres fejjel kellett visszavonul- niok Kivu tartományból. A világközvélemény aggo- dalommal látja, mint Szaporodnak mindenfelé a ve­szélygócok és ezért nagy öröm­mel értesült' Hruscsov újévi felköszöntőjéről. A szovjet kormányfő — újból tanúságát adva népe és kormánya vas- következetességű békepolitiká­jának — javítani kívánván a két vezető világhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok viszonyát, ország-világ­nak kijelentette: ... Nagy fon­tosságot tulajdonítunk <±z Egyesült Államokkal való kap­csolataink megjavításának.. Reméljük, hogy az új elnök hivatalba lépésével friss szellő kerekedik, amely megtisztítja a két ország kapcsolatainak egészségtelen légkörét.. majd az U—2. kémrepülőgép- incidensről ezt mondotta: „Mindent szem előtt tartva úgy tűnik, hogy nem kell szorgal­maznunk e kérdés megvitatá­sát az ENSZ-közgyűlés üléssza­kán, nehogy a rossz múlttal gátoljuk a szebb jövőhöz fűző­dő reményeket...” S most mindenki a hivatalba lépő Kennedytől várja, miként fo­gadja a barátian kinyújtott ke­zet. Mindenki? Nem! A január 20-án eltűnő Eisenhower-kor- mányzpt veszélyes módon sze­retné „megörökíteni” nyolc­éves uralmának következmé­nyeit és megkötni utódjának kezét. Latin-Amerikában és Dél-Kelet-Ázsiában szinte egy időben hallatlanul kihívó lé­pésre, közvetlen beavatkozás­ra készül, hogy így állítson „utolsó emléket”, a dullesi hi­degháborús politikának, nem törődve azzal, hogy a világ bé­kéjét fenyegeti. Kuba és Laosz a világsajtó címoldalaira ke­rült és az ENSZ-ben, valamint számos nemzetközi tárgyaláson foglalkoznak veszedelmes idő­szerűséget öltött problémáik­kal. If uba, ez a latin-amerikai szigetköztársaság épp most, január 2-án ünnepelte második évfordulóját annak, hogy győzelmet aratott forra­dalma, a nyugati félteke eme első népi imperialistaellenes megmozdulása. Az Egyesült Államok azóta sem tud beletörődni abba, hogy elsodorták Batistát, ezt az őt hűen kiszolgáló, véres­kezű zsarnokot, s kiszakadt fennhatósága alól ez az or­szág, amelyre tőkéseinek a Latin-Amerikába beruházott nyolcezermillió dollárnyi amerikai tőke egynyolcada ju­tott. Az elmúlt két év alatt az Egyesült Államok mindent megtett, hogy megbuktassa Castrot és a kubai ellenforra­dalmárokat segítse nyeregbe. Amerikai repülőgépek gyújtó­bombákat szórtak kubai váro­sokra és falvakra, amerikai kémeket küldtek Kubába, amerikai fegyverekkel látták el Batista híveit, diplomáciai és gazdasági nyomás segítsé­gével próbálták megfojtani az országot, az amerikai mono­póliumok pénzén Floridában expedíciós hadtestet képeztek ki kubai behatolásra, Guate­malában titkos támaszponto­kat létesítettek ugyanezen cél­ból és tizenkétezer ejtőernyős kiképzését és felfegyverzését kezdték meg. íyi ikor mindez nem hasz- nált, a végnapjait élő Eisenhower-kormányzat és az Egyesült Államok legagresszí- vabb monopolistái közvetlen támadásra, invázióra szánták el magukat. S mielőtt Flori­dából és egyéb rejtekhelyeik­ről az ellenforradalmárok el­indulhattak volna, a kubai külügyminiszter, Raul Roa, a Biztonsági Tanács összehívá­sát kérte, s annal? szerdai ülé­sén a világ elé tárta a bizo­nyítékokat, egyebek közt az amerikai külügyminisztérium­nak az uruguay-i és más la­tin-amerikai kormányokhoz intézett bizalmas tájékoztató­ját, amely szerint az Egyesült Államok készen áll katonai intervencióra Kuba ellen, in­dokolásul azt a képtelen állí­tást hozta fel, hogy a Szovjet­unió rakétakilöyőhelyeket épít, Kubában. Mikor pedig Castro a havannai követség feleslege­sen nagy és kémkedési célokat szolgáló létszámának csökken­tésére hívta fel Eisenhoweré- ket, ők egyszerűen megszün­tetnék a diplomáciai kapcso­latot, hogy ennek ürügyén megkönnyítsék a katonai ha­tóságoknak a nyílt agressziót. Vajon miféle módja az ellen­tétek elsimításának, s milyen jele az ilyenirányú óhajnak a követség bezárása? Ezenkívül Washington meg­kísérelte a latin-amerikai kor­mányokat is Kuba ellen han­golni és rábírni, hogy szün­tessék meg vele a diplomáciai összeköttetést. Ez azonban csak olyan diktatórikus rend­szerben élő országoknál sike­rült, mint Peru. Ez az akció is összeomlott, mert Bolívia, Chile, Kolumbia, Honduras és más dél-amerikai államok ve­zetői egymás után jelentették ki, hogy nem hajlandók szem­befordulni Kubával. SÍ casablancal értekezlet határozata az aígérfal kérdésről Hírek Belgiumból BRÜSSZEL (MTI): Liegeben pénteken monstre nagygyűlést tartottak. Már ez is rácáfolt a kormánynak a sztrájkmozga- lcm lankadásáról terjesztett híreire. André Renard, a belga általános szakszervezeti szö­vetség helyettes főtitkára, kö­zel ötvenezer ember előtt ki­jelentette: Verviestől , Tour­nai-ig, megbonthatatlan töm­böt alkotnak a sztrájkolok. A nagygyűlés után véres összecsapások voltak a rendőr­ség és a sztrájkolok között. Pénteken a késő délutáni órákban a durva rendőri tá­madások miatt felzúdult liegei tüntetők a Meuse című lap szerkesztőségéhez vonultak és beverték ablakait. A lap ugyanis uszító hadjáratot foly­tatott a sztrájkolok ellen. A városban csak az esti órákban állt helyre a nyugalom. A képviselőházban péntek délelőtt a bizottságok meg­vizsgálták a kormány takaré­kossági programjához beter­jesztett hatvan módosító in­dítványból néhányat. A dél­utáni ülésen Wigny külügy­miniszter cáfolta, hogy a kor­mány diplomáciai lépést tett londoni nagykövete útján a sztrájkoló szakszervezetnek nyújtott anyagi támogatás mi­att. A vita „fontosságát” mu­tatja. hogy a képviselők zöme a folyosókon sétált és élénken tárgyalta a Liegeből érkezett híreket. (MTI) CASABLANCA (MTI): A Casablanca! értekezlet pénte­ken este nyilvánosságra hozta az algériai kérdésben hozott határozatát. Eszerint az algé­riai háború folytatása arra készteti az értekezlet részve­vőit, hogy vizsgálják felül Franciaországgal kialakult kapcsolataikat; felkérik mind­azokat az országokat, amelyek támogatják az algériai nép nemzeti , felszabadító harcát, hogy fokozott politikai, diplo­máciai és anyagi segítséget nyújtsanak Algériának és fel­szólítják az összes kormányo­kat az ideiglenes algériai kor­mány elismerésére. Mint nyu­gati jelentések közük, az érte­kezlet felhívja az érdekelt or­szágokat, hogy haladéktalanul tiltsák meg területük közvet­Leopoldville (AFP): A, Kivu tartományban az élet kezd visszatérni a rendes kerékvágásba. Szabadon bo­csátották azokat az európaia­kat, akiket előzőleg Mobutu katonái tartóztattak le. Érde­kes a stanleyvillei hatóságok­nak az a felhívása, hogy „a lakosság ne viseljen sem nyakkendőt, sem ékszereket Patrice Lumumba szabadon- bocsátásáig”. Az AFP jelenti, hogy Mo­butu ezredes tíznapi távoliét len, vagy közvetett felhaszná­lását az algériai nép ellen irá­nyuló hadműveletekre; köve­teli az algériai francia parancs­nokság alatt levő afrikai csa­patok haladéktalan kivonását a francia kötelékekből, jóvá­hagyta afrikai és más önkénte­sek toborzását az algériai nem­zeti felszabadító hadseregbe, élesen szembehelyezkedik Al­géria szétdarabolásával és el­ítéli a Franciaországot támo­gató NATO eljárását. ' Az értekezlet külön nyilat­kozatot is kibocsátott az algé­riai kérdésről. Ebben elítéli az Algériában egyoldalúan szer­vezett francia népszavazást, amelynek eredményeit nem te­kinti kötelezőnek az algériai nép számára. (MTI) után visszaérkezett Leopold- villebe. Visszatérésének okai között az AFP Mobutu kivui hadműveletének kudarcát éa Kaszavubu január 25-re terve­zett kerekasztal-konferenciáját jelöli meg. Ez utóbbi esemény­nyel kapcsolatban utal arra, hogy a katangai hatóságok tá­vol maradnak a január 25-i ta­nácskozástól, úgyszintén a ke­leti tartomány és Kivu tarto­mány képviselői. Ily módon Kongó hat tartományának csu­pán fele lesz képviselve a ke- rekasztal-konferencián. (MTI) Jelentések a kongói helyzetről Herter a szenátus külügyi bizottságának beszámolt a laoszi és a kubai helyzetről WASHINGTON (MTI): Pén­teken zárt ajtók mögött ülést tartott az amerikai szenátus külügyi bizottsága, hogy meg­hallgassa Herter külügymi­niszter beszámolóját a leglé­nyegesebb nemzetközi kérdé­sekről. Herter elsősorban a kubai és a laoszi helyzettel foglalkozott, de kitért többek közt Berlin kérdésére is. A külügyminiszter több mint kétórás beszámolójáról Fulbright, a szenátus külügyi bizottságának elnöke közölt részleteket. ^ Fulbright szerint az Egye­sült Államok kormánya most már — a laoszi Boun Oum bábkormány alkotmányellenes beiktatása után — „kész hoz­zájárulni a laoszi nemzetközi ellenőrző bizottság munkájá­nak felújításához”. Herter ál­lítólag reményét fejezte ki, hogy India, „mint a bizottság elnöke, biztosítaná a bizottság hasznos munkáját”. Fulbright szenátor elmon­dotta továbbá, hogy a kül­ügyminiszter beszámolója alapján az a benyomja, hogy az amerikai kormány „nem rendelkezik részletes és min­den vonatkozásban helytálló titkosszolgálati jelentésekkel észak-vietnami csapatok laoszi behatolásáról szóló hírek alá­támasztására”. Laosxi hírek LONDON: Anglia minden­képpen szeretné összehivatni a laoszi nemzetközi felügyelő és ellenőrző bizottságot A Reuter értesülése szerint az angolok azt tervezik, hogy felkérik Indiát, a nemzetközi bizottság elnökét forduljon közvetlenül a Boun Oum- klikkhez. A »hírügynökség hoz­záteszi, hogy ez nem látszik járható útnak, mivel az in-, diaiak nem ismerik el Boun Oum rendszerének törvényes­ségét. Az angolok most azt re­mélik, hogy a laoszi lázadó kormánynak a nemzetgyűlés­ben erőszakkal ki kényszert tett „törvényesítése” talán állás­pontjának megváltoztatására készteti az indiaiakat. (MTI) VÁLTOZÁSOK A VILÁG TÉRKÉPÉN 1960 BAN Az 1960. év számos változást hozott a világ politikai térképén. A következőkben földré­szek szerint, időrendi sorrendben adunk átte­kintést eme változásokról. (A szövegben záró­jelben feltüntetett számok a térképen a beka­rikázott számoknak felelnek meg.) Afrika I960 elsősorban, „Afrika éve” volt. A nem­zeti függetlenségi mozgalom orkánja szágul­dott végig a „fekete földrész” legsötétebb terü­letein. Január 1: A Franciaország igazgatása alatt álló Kamerun (1) ENSZ gyámsági területet független állammá kiáltották ki. Április 1: Spanyol Guinea gyarmatot a spa­nyol kortesz (parlament) 1959. évi határozata alapján kettéosztják. Fernando Póo (2) és Rio Muni (3) néven a volt gyarmatot, spanyol „ten­gerentúli tartományokká” léptetik elő. E cse­lekedetükkel a spanyolok tovább is fennma­radt gyarmati elnyomást kívánják álcázni. Április 27: A Guineái öböl partján fekvő Togo (4) ENSZ gyámsági terület — lényegileg francia gyarmat — a független nemzetek so­rába lép. Május 20: Etiópia (5) társországát, Eritreát (6) az ország ún. autonóm területévé fokozzák le. Június 20: Az afrikai népek szabadságmoz­galma meghozza első gyümölcsét. Szenegál (7) és Szudán (8), évtizedeken keresztül francia gyarmatok, majd 1958 őszétől autonóm köztár­saságok lényegében továbbra is félgyarmatok, melyek a Mali Államszövetségben egyesültek, függetlenné válnak a Francia Közösségen be­lül. Június 26: Madagaszkár szigetének lakói az e napon függetlenné nyilvánított Malgas Köz­társaság (9) állampolgárai lesznek (szintén a Francia Közösség keretén belül.) , Június 30: Afrika legnagyobb országa, az ásványokban rendkívül gazdag Belga Kongó, kerek 80 évi gyarmati uralom után felszaba­dult. A köztársaság kikiáltásával szinte egy időben megindult a nemzetközi imperializmus bomlasztó tevékenysége, mely a független Kongó (10) területi szétdarabolását tűzi ki cél­ján1. Június 30-val egyébként Ruanda-Urundi (11' ENSZ gyámsági terület, mely közigazga­tásilag Belga Kongóhoz tartozott, közvetlenül beljga igazgatás alá került. Július 1: Olaszország egyetlen gyarmata — Szomália (12) ENSZ gyámsági terület — füg­getlenséget kap és Brit Szomálifölddel (13) Szomáü Demokratikus Köztársaság néven egyesül, Augusztus: Franciaország a Francia Közös­séghez tartozó további 8 autonóm köztársaság­nak teljes jogi függetlenséget kényszerül meg­adni. Augusztus 1-én Dahomey (14), 3-án Niger (15), 5-én Felső-Volta (16), 7-én Elefántcsont­part (17), 11-én Csád (18), 13-án a Középafrikai Köztársaság (19), 15-én a Kongói Köztársaság (20), 17-ón pedig Gabon (21) kiáltja ki függet­lenségét Augusztus 16: Hosszas tárgyalások után a Ciprusi Köztársaság (22) is a független nem­zetek sorába lép. Nagy-Britannia a sziget füg­getlenségének megadásához csak úgy járult hozzá, ha angol katonai bázisok biztosítására 250 négyzetkilométernyi terület brit szuvereni­tás alatt marad. Augusztus 20: A-Mali Államszövetség fel­bomlik, miután francia imperialista sugalma- zásra Szenegál (7) szeparaListái sikeres puccsot hajtanak végre. Szeptember 22: A Mali ÁUamszövétség hi­vatalosan is feloszlik. Az államszövetség másik tagja, Szudán (a volt Francia Szudán) felveszi a Mali Köztársaság (8) nevet. Október 1: Nagy-Britannia egyik legfonto­sabb gyarmata, Afrika legnépesebb országa, Nigéria (23) függetlenségét kikiáltják. Brit Kamerun ENSZ-gyámsági terület, mely októ­ber 1-ig Nigéria szerves része volt, közvetlnül Nagy-Britannia irányítása alá kerül, amíg az 1961-ben sorra kerülő népszavazás eldönti, Ni­gériához, vagy Kamerunhoz fog-e csatlakozni. November 28: A Francia Közösség utolsó autonóm köztársasága, Mauritánia Iszlám Köztársaság (24) is elnyeri teljes jogi függet­lenségét. 1960 a gyarmatbirodalmak széthullá­sának és a francia gyarmatok teljes szétbom­lásának éveként kerül be a történelembe. A függetlenségi hulláin a Csendes-óceán legtá­volabbi szigeteire is eljutott. Wallis és Futuna (25) fyancia gyarmat kivált Üj-Kaledóniából és tengerentúli területté való átalakulásával egy lépéssel közelebb jutott a függetlenséghez. * Axsia ' \ Május 1: India központi kormánya, nemze­tiségi elvek alapján Bombay államot Gudzse- rat (26) és ■ Mahanasztra (27) államokra osztói ketté. Augusztus 2: Karacsi (28), Pakisztán (29) eddigi fővárosa a jövőben csak szövetségi ke­rület lesz. Az ideiglenes főváros Rawalpindi, amíg a tervezett új főváros, Iszlámábád fel­épül. Október 1: Pekingben 1960. január 28-i ha­táregyezmény kiegészítéseképpen, a „Pancsa Szila” (békés együttélés 5 alapelve) jegyében ünnepélyes keretek között aláírják Kína és Burma (30) közötti vitás határterületek (31) kérdésének tisztázásáról szóló jegyzőkönyvet. Latin- Amerika Április 21: Felavatják Brazüia néhány év alatt épített, Goiás államban fekvő új főváro­sát: Brasiliát, amely ezentúl külön szövetségi kerületet képez. Az eddigi főváros — Rio de Janeiro — és szövetségi kerület Guanabara (32) állam néven Brazília 21. állama lesz. November 18: A Hágai Nemzetközi Bíróság a Nicaragua és Handuras közötti vitás határ- területet a Moszki tó-partvidéket (33) véglege­sen Hondursnak ítéli. Európa November 24: Moszkvában véget érnek a szovjet—finn tárgyalások,' melynek egyik ered­ményeként a Szovjetunió kedvező feltételek mellett Finnországnak (34) bérbe adja a Saimaa csatorna szovjet részét a hozzátartozó partszakaszokkal együtt. December 24: Közigazgatási reform Romá­niában (35), melynek következtében jelentősen csökken a járások száma. Románia jelenleg 15 tartományra és a Maros — Magyar Autonóm Tartományra, valamint két tartományi jogú városra oszlik. — Terra —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents