Népújság, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-01 / 1. szám
J9Ä1. Január 1., vasárnap NÉPÜJSAG s Amikor éjfélt üt az óra Akik Szilveszterkor is dolgoznak Egy ... kettő ... három ... négy ... öt... hat... hét... nyolc ... kilenc ... tíz... tizenegy ... tizenkettő ... Lassan számoljuk az ütéseket, a zsebórákat, karórákat beigazítjuk, és amikor visszavonhatatlanul áthaladnak a mutatók a tizenkettőn, felhangzik a vidám kívánságok özöne. Hozzák a visító malacot, sok helyen megjelenik a kéményseprő is, és ismerősök, isWeinémer Pál meretlenek boldogan ölelgetik egymást. Pedig: ismét öregebbek lettünk egy esztendővel... És amíg a vendégek fáradhatatlanul mulatnak, addig nagyon sok ember egyedül, vagy néhány társával köszönti az új évet — ők azok, akik ekkor is dolgoznak, akik nem hagyhatják el helyüket, mert akkor Erdélyi Zoltán nem indulna a vonat, nem lepne villanyfény, étel, ital... Most bemutatunk néhány embert, aki munkahelyén tölti a Szilveszter éjszakát. rommal, de nem szól a telefonjuk! — Jé; jó, kérem, de melyik az a szám? — kérdi a türelmes hang a központból. — Ja? Azonnal mondom! ... És az automatában még számtalan ilyen boldogan türelmetlen hang csendül fel a felügyeletes asztal telefonján, mert azok is. akik másutt szilvesztereznek, szeretnének minden jót kívánni, legalább telefonon az otthonmaradt barátoknak, családtagoknak. Már elmúlt éjfél, amikor Erdélyi Zoltán KISZ-titkár, a hatvani vasútállomás szolgálat- tevő forgalmistája, útjára indítja Miskolc felé az első személy vonatot ebben az esztendőben. Felesége és néhány hetes kislánya otthon ünnepelnek, s szeretettel gondolnak a fiatal édesapára, aki becsülettel áll helyt a munka- lyén, hogy azok, aikik ezen az éjszakán utaznak, zökkenő- mentesen „szállhassanak át” az új esztendőbe. Éjfélkor egy pillanatra elalszik a villany. Molnár Gyula gépészmérnök fáradtan, de mosolyogva tölt magának egy kis — szódavizet, hogy a monoton gépzúgásban felfrissüljön. Rutinos éjszakázó már, hiszen ez a harmadik Szilveszter, amit a Mátravidéki Erőmű vezénylőtermében tölt. — Nagyon szép ez, és én nem hagynám semmi pénzért magára ezt a hatalmas üzemet, mert nincs számomra boldogí- tóbb érzés, mint az, hogy ez a rengeteg műszer, ezek a hatalmas gépek mind az én parancsomnak engedelmeskednek! Igen. Molnár Gyula szerelmese a zakatoló gépóriásoknak, s nem nagyítunk, ha azt mondjuk — nagyrészt neki köszönhetjük a zavartalan szilveszteri fényeket. Amikor este tízkor leszálltak, kicsit talán fájt a szívük, hogy a csillogó bálterem helyett 140 szivattyú őrzése a dolguk. Paraszt János és Banos József, a petőfibányai bányalakatosok kötelességtudatával szállt le ezen az éjszakán, hogy vigyázzanak a bánya üzemképességére. — Reméljük, legalább alszunk, és nem lesz semmi zavar! — nevet villogó fogsorával Paraszt Jáno6. — Ha már itt vagyunk, leAz egri automata központMjlná' Gyula ban csak a rádió vidám műsora és a gépek szüntelen zaja Weinémer Pál szolgálatos műszerész társa. — Halló, halló? — csenget egy türelmetlen hang. — Kérem, szeretnék beszélni a sógoA miről Sokan elmennek Egerben az Alkotmány utca 9. számú ház előtt, anélkül, hogy gondolnának arra, hogy a város egyik „kuriózuma” az az egyemeletes sárga-szürke ház. Bár az Egerben oly gyakori halványbarna márvány műemléktábla díszük a falán, de nem a XIX. század második felének klasszicizáló stílusa az, ami érdekessé teszi. A ház építője Végh József, jónevű egri ügyvéd. A kis város leghaladóbb polgárainak egyike, Csíky Sándornak, az „egri tigris”-nek kebelbarátja. Végh József két dologról híres: a magyar függetlenség gondolatának lánglelkű harcosa volt és az egri érsek-földesúr legelszántabb politikai ellenfele. 1860 táján építette a házat és az emeleten hatalegy öreg más termet létesített, hogy ott rendezze be párját ritkító képtárát, amelynek nem egy darabját messze földről, hatalmas vagyonba illő összegekért vásárolta. Nagynevű magyar mesterek képei mellett megtalálhatók voltak ott a világhírű európai festőművészek festményei is. Ezért olyan szokatlanul magasak az elsőemeleti szobák és oly nagyok az utcai ablakai. Kezdetben szoros barátság, később pedig rokoni szálak fűzték Joó Jánoshoz, az első egri rajziskola megalapítójához és a műszaki rajzoktatás atyjához. Joó is arról volt híres, hogy szöges ellentétben állott a Habsburgok magyarországi uralmával és annak kreatúráival. Végh József és Csíky Sándor vezette a város perét az egri éregri hás sek ellen. Ebben az emberöltőkön át folyt perben kívánták kivívni a város függetlenségére vágyó polgárok Eger részére a földesúri függőség alól való felszabadulást. Végh József közismert volt akkori időkben istentagadás- számba menő szabadgondolkodásáról. Valóban, halála után sírjára nem keresztet tétetett, hanem egy hatalmas faragott márvány vázát, amely Marco Casagrandé- nek, az Egerbe szakadt olasz szobrásznak az alkotása. Ma is ott díszük eme nagybecsű műalkotás a síron. Bizonyára kevés járókelőnek tűnt fel a ház utcai frontjának első két emeleti ablaka felett a „V” és „J” betű. Ez amellett. hogy a ház gazdájának a monogrammja, de titkos érmeséi ... telme is van: két nagy magyar író nevének kezdőbetűjét is jelenti — Vörös- martyét és Jókaiét. S valóban... Az öreg ház eresze alatt két faragott szakállas emberfő díszük. Sokan, nagyon sokan nem is tulajdonítanak neki különösebb jelentőséget, pedig a baloldali, a „V” betűvel ékesített ablak felett Vörösmarty Mihálynak, a jobboldali, a „J” betűvel díszített ablak felett pedig Jókai Mórnak kőbe faragott arcmása hirdeti a házigazda szellemességét és — tettei mellett — a ház ormára elhelyezett két ízig-vérig magyar írófejedelemnek, egy költőnek és egy regényírónak szobra is eleven tüntetés volt a korszak uralkodó osztályának német- bérencsége ellen. Sugár István Közös erővel Eger új lakóinak köszöntése Egy nagyon kedves emberi kötelességemnek kívánok eleget tenni, amikor a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 211/1960. számú határozata alapján Eger városhoz csatolt Felnémet községet, városunk új lakóit, a tanács végrehajtó bizottsága nevében őszinte és tiszta szívből köszöntőm. A végrehajtó bizottságot már . korábban foglalkoztatta az a gondolat, hogy javítsa a városhoz csatolt terület dolgozóinak 'életkörülményeit. Egyöntetűen fogalmazta meg a végrehajtó bizottság, hogy az elkövetkezendő esztendőben megkettőzött gonddal, körültekintéssel, főleg alapos szervező munkával kell valóra váltani pártunk helyes és következetes politikájának gazdasági és szociális célkitűzéseit. Az egyesítést követő első tanácsülésen már Felnémet dolgozóinak küldötteivel közösen fogjuk megvitatni a legfontosabb tennivalókat, a városhoz csatolt terület további fejlesztése érdekében. Ügy kívánjuk alakítani az idecsatolt területet, hogy az minden szempontból városi szinten fejlődjék. Az új helyzetnek megfelelően, részletesen vizsgáljuk és keressük azokat a módszereket, amelyek a helyes politikai, gazdasági szemlélet kialakításával hatékonyabbá teszik a párt helyi szervének, az állami és gazdasági szervek vezetőinek szoros együttműködését. Tudjuk, hogy a most következő esztendő a szocializmus építésének még nagyobb feladatait állítja elénk. Boldog örömmel vállaljuk mi e szép és magasztos feladatok megoldását. Tudatában vagyok, hogy az előttühk álló feladatok végrehajtása csak úgy lehetséges, ha dolgozóink ebben támogatnak, segítenek bennünket. A tanács és a tömegek között már addig is kibontakozott eleven és őszinte kapcsolat a dolgozók növekvő bizalmát és érdeklődését jelenti a tanács iránt. Ez hozta magával, hogy a tanács gazdasági, társadalmi és a kulturális munka minden területén szilárdan támaszkodhat a dolgozók támogatására. Az eddig szerzett tapasztalataim alapján meggyőződésem, hogy Felnémet lakossága megadja a tanácsnak azt a támogatást, amely nagyban hozzájárul célkitűzéseink megvalósításához. Ezek után már közösen, Felnémet terület tíz tanácstagjával teljesíti a városi tanács a választók utasításait. A most már egységes terület összes dolgozóinak szolgálatában állunk s mindig szívesen hallgatjuk meg kívánságaikat. Mi, tanácstagok, minden erőnket és időnket a dolgozók reményeinek és gondjainak szenteljük, azon fáradozunk, hogy most már a megnagyobbodott Eger, á mi kedves városunk, egyre inkább szépüljön, dolgozóink pedig boldogan élhessenek. Ha pártunk célkitűzései alapján az 1961-es évben teljesíteni fogjuk helyi feladatainkat, még szebbé és boldogabbá tudjuk tenni dolgozóink életét. Ügy gondolom, ez jelenti majd számunkra végeredményben a békés, örömteli, boldog új évet. KOCSMÁR JÁNOS, Eger Város Tanácsa végrehajtó bizottságának elnöke. Petőfi Sándor; Újév napján, 1849 Megérte ezt az évet is, Megérte a magyar haza; A vészes égen elborult, De nem esett le csillaga. Meg van vagdalva, vérzik a kezünk De azért még elbírja fegyverünk’, S amerre vág, Ott hagyja fájó vérnyomát. Ott hagyja fájó vémyomát, H aram ja csorda, képeden! Hogy majd az ítéletnapon E bélyeg vádolod legyen, Vádolod az isten színe előtt, És gyújtsa rettentő haragra öl, Te ellened. Ki ránk veszett fogad fened! De mit az ítélet nekünk? Ha lesz is az, sokára lesz! És ami több, és ami fő — Az isten könyörületes. Még majd kegyelmet adna nékik ő. .. Ne várakozzunk! E vérengző Kutyák felett Tartsunk magunk ítéletet! Tartsunk olyan vérítéletet, Hogy elborzadjon a világ; Majd addig szórjuk rájuk a Szörnyű, halálos nyavalyát, * Amíg hírmondónak marad csak egy, Ki majd otthon reszketve mondja meg, Hogy jaj neki, Ki a magyart nem tiszteli! Nekünk most az isten kevés, Mert ő nem eléggé kemény; Hozzád imádkozom, pokol! Az új esztendő reggelén: öntsd szíveinkbe minden dühödet, Hogy ne ismerjünk könyörületet, Míg e gazok Közül a földön egy mozog! ÜJÉVKOR- Hátha, így szerencsém lesz ... Márpedig mindenki vidáman szeretné megérni azt a percet, amikor leírhatja az új esztendő számát: 1961. Ezentúl ez a szám jelzi a hétköznapok, a vasárnapok és ünnepek forgását, ez a szám jelzi a második ötéves terv indulását, az új erőfeszítéseket, az új munkát. És azok, akik a két esztendő között teljesítenek szolgálatot fontos beosztásukban, — míg a többiek mulatnak, már meg is kezdik a nagy tervek apró perceinek összerakását. Az ügyeletes szülész-orvos egy új élet megjelenésére vár, az ügyeletes gyógyszertárban kimérik a beteg orvosságát, az éjjeli őr körül-körüljárja a gondjaira bízott gyárat, s a mentőállomáson készenlétben állnak a mentők is. Mozdony- vezető indít, az éttermek szakácsa letörli verejtékes homlokát, hiszen annyi a megrendelés, hogy alig lehet győzni! És mégis megvan az összhang, az életritmus lüktet szerte az országban. A szolgálatosok vidáman kiáltanak át egymásnak telefonon, vagy a munkahelyen. Nincs elkeseredés, nincs rossz hangulat, csak öröm és vidámság, hiszen egy új esztendő kezdődött el ezen az éjszakán, ami a méhében hordja a még szebb napokat, a tervek megvalósulását, és az ember boldogulásának zálogát, — a békés, biztos munkát. Cs. Ádám Éva — Kiss Béla Fekete Alajos azok arcára, akik derűs várakozással jönnek a színházba, a falusi kultúrtermekbe? És ezen az éjszakán talán még jobban, még szebben igyekeznek játszani a színészek, mert van egy régi mondás: ki milyen kedvvel éri meg az új esztendőt, úgy is folytatja! gyen ez elég a gépeknek! — folytatja a tréfálkozást Banos József. Egy azonban bizonyos. Bármelyik szivattyú megunja a munkát, nekik m kell odaállni 8 a szerszámok- i kai, hogy min- I den rendben 1 legyen, hogy az i új esztendő 1 munkás hét- I köznapjaiban | rendben talál- ff jak a bányát a i leszálló ter- I meló bányá- H szók. Mert a 1 bánya nem is- B meri a Szilvesz- I tgrt, a mula- 8 tást, csak a 1 munkát. S azt 1 szigorúan meg- 1 követeli! — Letartóz- 1 tatom! — ének- 1 li a közönség I mulattatására | Fekete Alajos, | A denevér bőr- gf tönigazgatója | az egri Gárdo- | nyi Színház- | ban. S mire el- * múlik az éjfél, két előadás fáradtságával, de az igazi művészi munka érzésének jutalmával ül le egy pillanatra az öltözőben, s talán azokra a társaim gondol, akik ezen az éjszakán a megye több helyén szórakoztatják vidám műsorukkal az embereket. Mert van-e szebb, boldogítóbb érzés, mint mosolyt varázsolni
