Népújság, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-04 / 3. szám

NÉPÚJSÁG 1961, JanuAr 4., szerda. limmjr Lírikusuk örökssép költeményeiből A pétervásári ifjúsági irodalrni színpad a világirodalom legszebb szerelmes verseiből egész estét be­töltő programmal készül. Ebben a hónapban mutatják be a község­ben nagy lírikusok örökszép költe­ményeiből összeállított műsorukat. Utána a jól működő termelőszö­vetkezeti községekbe látogatnak az ifjú's lelkes irodalombarátok. Nagyszerű dolgot művelnek a páter vásáriak. Egyszerű emberek szívéhez szólnak. A munkában fá­radt szövetkezeti parasztok estén­ként feloldódnak a. legszebb em­beri érzést idéző versek hangulatá­ban. Gyönyörködnek a világiroda­lom gyöngyszemeiben, szívükbe rakódik szerelmi líránk szavakba, sorokba ötvözött művészi szépsége, tisztasága. Vajon hány kérges tenyér csa­pódik tapsra a szép, bensőt remeg- tető rímek hallatán, amit a péter- vásáriak művészetszeretete tolmá­csol a munkásembereknek? — ri — — MÉG AZ óévben meg­kezdték Egerben, a Dobó ut­cai régi, elrongálódott vízve­zetékek kicserélését, az új csövek lefektetését. A vár alatti utcában e fontos mun­kálatokat néhány napja be­fejezték. — AZ IDÉN tatarozzák az egri Alpári Gyula Közgazdasági Technikumot. ■ A tatarozási munkák elvégzésére 460 000 fo­rintot tervezett a megyei ta­nács. — A BÁNYÁSZ dolgozók is szívesen helyezik takarékbe­tétbe meglevő pénzüket, külö­nösen az ún. „bányászjárások­ban” magas a takarékba he­lyezett pénzösszeg. A putnoki és az ózdi járásban összesen — ide tartozik az Egercsehi Bá­nyaüzem is — csaknem har­mincmillió forint a takarékbe­tétekre elhelyezett pénzösszeg. — NAGYKÖKÉNYESEN mind a Béke, mind a Rákó­czi Termelőszövetkezetben az idén építenek 50—50 férőhe­lyes növendékistállót és 120 férőhelyes hizlaldát. A két szövetkezetben összesen 462 ezer forintot fordítanak épít­kezésekre.-r EBBEN AZ ÉVBEN a gyöngyösi járásban 12 darab 50 férőhelyes növendékistállót építenek termelőszövetkeze­teink. A munkák elvégzésére 1 millió 800 ezer forintot for­dítanak. — AZ EGRI Vízmű Válla­lat munkásai most a múlt év­ről visszamaradt munkákat végzi vidéken. A vízvezeté­kek lefektetése, új nyomós kutak telepítése folyik Szúcs, Heves és Tarnabod közsé­gekben. A munkálatokat re­mélhetőleg még az új eszten­dő első negyedévében befeje­zik. — MÉG AZ IDÉN felújít­ják Heves megye kútjait is. A felújítási munkák elvégzé­sét 1 millió 500 ezer forint­ból fedezik. — BEKÖLCÉN 1959 óta van községi könyvtár, amely rend­szeresen rendelkezésére áll a falu dolgozóinak. Azóta min­den hónapban, anyagi helyzé- tüknek megfelelően újabb könyvekkel gyarapítják a könyvtár állományát. Leg­utóbb 78 könyvet vettek, s így jelenleg a bekölcei könyvtár­ban 312 könyv áll a dolgozók rendelkezésére. FELNÉMET múltja Í Felnémet életében új kor­szak kezdődik 1961. január i 1-én; közigazgatásilag egye- \ | sült Eger városával, Heves i megye székhelyével. Ebből Í ciz alkalomból lapozzunk. bele az elmúlt távoli száza-) dók történetébe, s nézzük \ Í meg, miként is alakult Fel-1 német sorsa. Látni fogjuk, j hogy a község és a lakosok j Í sorsa mennyire összeforrt j az egriekkel, kivált a sors- l döntő török háborúskodás I j alatt. Ez a múltban gyöke- > ( rezett sorsközösség most vá- ) ! [ lik valósággá. ) írásos emlékeinkben elő- L szőr 1261-ből fennma­radt megerősítő oklevélben ta­lálkozunk a községgel. Megtud­juk, hogy 1125-ben francia te­lepesek népesítik be. 1332-es feljegyzéseit „Nempti”, az 1337- es pedig ,.Felnemti” néven em­legetik. Ebben az időben tele­pítik a község határába a ma­gyar alapítású pálos szerzete­seket. Ott állott valaha a ko­lostor, a Paphegy táján. A ko­lostor gazdasági alapját az új- telepítésű szőlőhegyek, a köz­ség művelhető határa és több egykerekű malom képezte. 1493—95-ben keletkezett bir­tok jegyzékek „Némethy” és „Felnémethy” néven emlékez­nek meg a községről. A z 1552-es egri várostrom ■ kudarca nyomán a tör- rök seregek feldúlják, felgyújt­ják, megsemmisítik az egész falut. Az ostromban derekasan kivette részét számtalan felné­meti jobbágy és mesterember, — a többi pedig az életbizton­ságot nyújtó Bükk hegységbe vette be magát. Dobó István várkapitány az ostrom legna­gyobb hősének nevezi Kovács Jakab kovácsmestert, aki Fel­németről ment a vár védelmé­re! A község ezután 1596-ig előbbi nagyságát éri el, ugyanis a török megszállás alá került részekről menekült néo telepe­dik itt meg. Amint a levéltári kutatás megállapította: a 23 jobbágytelekre 291 család te­lepedett. A jobbágyok ekkor is­mét az egri püspöknek fizették a porták után eső jövedelmet, azonkívül 8 szekér szénát és 5 robotban dolgozó kaszást ad­tak. Felnémet legszomorúbb sor­sát jelentette az egri vér 1596. évi eleste: teljesen megsemmi­sítette a török. A XVII. század során lakatlan az egész telepü­lés. Amikor 1687. december 17- én felszabadul Eger a török ura­lom alól, Felnémet területe is­mét visszakerül a püspök keze «■ta>tatiaiiBiia(«ai(ai!aiiaiiailBlta.tBtfaiiat!BliailBlfBliai!ftl 1960. JANUÁR 4,, SZERDA: TITUSZ Január 4-e BURMA függetlenségi napja. Az ország a II; világ­háború előtt angol gyarmat volt, majd japán megszállás alá ke­rült. 1948-ban e napon ratiiikálták azt az egyezményt, amely sze­rint a Burmái Unió önálló állammá lett. 175 éve, 1780. január 4-én halt meg MOSES MENDELSSOHN, a felvilágosodás korának; filozófusa. Jelentős érdeme, hogy mun­kásságával a zsidóságot bekapcsolta az európai műveltségbe. Róla mintázta Lessing: A bölcs Náthán alakját. Érdekes találmányok és felfedezések: 200 évvel ezelőtt, 1761-ben e napon halt meg STEPHEN HALES angol természettudós, aki a növények vízfelhasználására vonatko­zó kutatásai révén a növényfiziológia megalapítója lett. 155 éve. 1806-ban e.napon született LOUIS BRAILLE, a párizsi vakok intézetének tanára, a vakok ma is használt 6 pontból álló betűjeles írásának megalkotója. Braille rendszere alapján ma már írógépek, teléíontárcsák és kották készülnek. 60 évvel ezelőtt, 1901-ben, Budapesten ötezer munkanélküli tün­tetett. FILM: Ármány és szerelem lipMM ■ Hr *1 A film Schiller örökértékű, klasszikus drámájának, ma* gyárul beszélő NDK filmváltozatát az egri Vörös Csillag Filmszínház mutatja be január 5-től 11-ig. Apagyilkos neo-náci Az amerikai Iowa államban a 18 éves John Rose-t 18 évi börtönre ítélték, miután hosz- szas tagadás után bevallotta, hogy idén májusban lelőtte az édesapját. A fiatalember barátai és is­koláié rsai tanúvallomásukban kijelentették, hogy John több­ször fenyegetőzött, hogy lelövi apját, amiért az elégette Hit- ler-képekkel teli albumát és horogkeresztes zászlaját. HopvAtu S Wmm EGRI VÖRÖS CSILLAG A Noszty fiú esete Tóth Marival EGRI BRÖDY Különös hajótöröttek GYÖNGYÖSI PUSKIN Próbaút GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Nincs előadás HATVANI VÖRÖS CSILLAG * Nincs előadás H A T V A N1 KOSSUTH Szegény gazdagok HEVES v Az ordító egér PÉTERVÁSARA N o rm andi a-N y eman FÜZESABONY Bölcsődal fit likőrei i-Lgerben este 7 órakor: A DENEVÉR (Bianco-bérlet) Füzesabonyban este 7 óraim A makrancos hOigy (3) Réczey az autó ablakából látta, hogy a városka lakói sűrű sorokban áradnak a te­mető halottasháza felé. A rész­vét óriási. Nem is annyira az I áldozatoknak szólt, hanem a tragikus eseménynek. Gondo- ! lataiból Pákozdy zökkentette | ki: — Kérlek, I szépen, pol- I gármester ; uram, egy inti- | mitás. Azt | mondj ák a megboldogult­nak mindössze százezer pengő a bankbetétál- j lománya. — Hihetetlen ; — bámul el a polgármester, í Szerintem Bar- | talisnak légke- j vesebb egytnil- i Hója volt. j — Szentmar- I jay főispán úr­nak is ez a meg­látása, kérlek 1 szépen. De a i tények beszélnek. Még nem is 1 egészen százezer pengő van a S bankban. — Végrendelet van? — Nincs. Éppen ez a bök­kenő. A főispán úr felkért, hogy nézzek ennek utána a közjegyzőnél. A legprecízeb­ben eleget tettem a megbíza­tásnak. De sem végrendelet, sem vagyon. — Hát ez rejtély. A kocsi a temetőhöz érke­zett. A halottasházat feketéllő sokaság vette körül. A pol­gármesternek rendőrok nyi­tottak utat. Réczey tüstént a főispánhoz sietett. Szentmar- jay díszmagyarban, fiatalos, csinos feleségét karonfogva állt a ravatal mellett. A pol­gármester néma főhajtással üdvözölte. A főispán hátrább lépett, Réczey mellé, aki sut­togva, tömören tájékoztatta Szentmarjayt felrendelésének céljáról. Bárczy államtitkár utasításairól. A főispán egy szót sem szólt, visszalépett a helyére. A gyászszertartás hosszadal­masra nyúlt. Dr. Fekete al­polgármester zengzetesen szár­nyaló gyászbeszédet mondott. Réczey azonban nem tudott odafigyelni. Hogyan lehetséges az, hogy Bartalisnak nincs többje a bankban? Hirtelen belehasított egy gondolat, egé­szen belepirult. Te jó isten, le­hetséges, hogy Bartalis magá­nál tartotta egész vagyonát, s a pénzt vagy értékpapírokat, vagy tudja az ördög mit, el­pusztította a bomba? Hogyan is mondta? „Mindent átvészel­ni, mindent átmenteni... Esz­ményeinket is és jövendőnk anyagi alapjait..Ö, jaj, ez már szinte bizonyosság, az át­kozott bomba megsemmisítette a millióját is, fuccs a hatalmas vagyonnak. A Bartalis-házból egy szög sem maradt épen. Törmelékhalmaz az egész vil­la. Na, szépen vagyunk. Még szerencse, hogy nem maradtak utánuk árvák. Gyermektelen házaspár volt, s az oldalági ro­konok közül mindegyiknek megvan az egzisztenciája. Ám­bátor lehet, hogy Szentmarjay főispán számított a hagyaték ráeső részére, s ha rájön, hogy egy fityinget sem örökölt, ki tudja, milyen kedve kereke­dik? ... Átkozott história. Mi az százezer pengő? A temetés, a síremlék, az alkalmazottak végkielégítése, a felszámolási költségek, jó, lesz, ha kifutja. Amikor Réczey a temetés és a kötelező részvétnyilvání­tások után visszatért hivatalá­ba, Szerémy mérnök már vár­ta. Mellette, egy középkorú, magas, csontos férfi álldogált, ellenzős sapkáját kezében tar­totta. A polgármester szemügy­re vette az idegent. Negyven- negyvennégy évesnek látszott. Nyúlt, barnára égett arca he­gyes állban végződött. De az arcán mindenekfölött különös két szeme uralkodott. Ezek­ben a szemekben hűvös fény ült, s az egykedvűség látszata mögött is folyton fürkésző te­kintet. A polgármester sem­mit sem tudott leolvasni a szenvtelen arcról. Szerémy meghajlással kö­szöntötte a polgármestert, majd az idegenre mutatott: — Engedje meg, polgármes­ter uram, Matejka András, a pallér. Ö vezeti a bontást. — Hány embert adott mel­lé? — kérdezte Réczey, egy kézfogásra sem méltatva a pallért — Nyolc szakmunkást, pol­gármester uram és a fogato­sokon kívül tizenkét segéd­munkást. — Elég lesz. fiam? — kér­dezte Matej kától a polgármes­ter. — Dolgozzanak inkább többen, dé két huszonnégy óra alatt végezniök kell. A romokat nyomtalanul el kell tüntetni! És ami nagyon fontos, jól jegyezze meg — hallgatni! Mintha semmi sem történt volna! A pallér közömbösen vála­szolt: — Az emberek elegen van­nak, de két nap kevés. Három nap alatt végzünk. — Rendben van, elmehet. Mérnök úr, maga még marad­jon. A pallér köszönt és távozott. A polgármester megkérdezte: — Maga ismeri ezt a pallért? — Hogyne. polgármester uram. Megboldogult főnököm nagyra becsülte, régi embere volt. Igen törekvő ember, tes­sék elképzelni, . az a bogara, hogy folyton sorsjegyek gar­madával játszik, azt mondják, fele keresetét sorsjátékra költi. — Köszönöm. Ha bármi je- • lenteni valója lenne, megtalál. Matejka, a pallér nyugtala­nul forgolódott ezen az éjsza­kán. Maga sem tudta, miért nem jön álom a szemére. Ta­lán Bartalis halála rendítette meg az idegeit? Háromszor is végiggondolta, hogyan kezd a bontáshoz a csapatával. Úgy is­merte a Bartalis-ház minden zeg-zugát, mint a tenyerét. Hi­szen az építkezést is ő vezette annak idején. Gondolatban vér giglépdelt a villa szobáin, he­lyiségein, a padlástól a pincéig. A pince ... Matejka szíve na­gyot dobbant. Hogyan is volt az? Igen, a lejárótól balra, a sarokban (Folytatjuk). alá. Az 1678, 1680 és 1682-es földesúri összeírások „néptelen pusztá”-nak jelölik — akárcsak Szőlőske községet és Szarvas­kőt. Űjból csak 1718-ban népesül be a hosszú feldúltsag után! A község új lakosai önkón- tesen települő, vándorló jobbágyok voltak. A vándorló jobbágyok legfőbb hajtóereje az egyszeri, vagy többszöri adó- mentesség, a feudális terhek alól való némi könnyebbedés. 1720-ban 22 jobbágynak ad az egri püspök adómentességet,— mint újonnan települteknek. Mik voltak a jobbágyi ter­hek? A falu legmódosabb job­bágyai kevesen voltak, csak hatan. Ezek is fizettek a püs­pöknek ún. „füstpénz”-t, kony­hára valót, robot megváltást, továbbá a kukorica- és kender­földekért 24,16 forintot. A köz­ség zöme úgynevezett résztel­kes volt, ezek földesúri terhe a telaknagyság szerint volt ará­nyosan kevesebb. A ,.gyalogso­ros” lakos évi 3,89 forintot iz­zadt ki a földesúmak. A sor­sukról így vallanak a felnéme­tiek: „Szekerekkel és gyalo­gul, számtalanszor, valamikor kévántati'k, a majorban hajta­tunk és 5—15 napokat is do1 goz­ván, semmibe sem tudódik.” De nem számítják ám be a Püs~ pökí uradalmi tisztek, a major­sági rét munkálására, a nyári juhok megnyírására fordított rengeteg .. munkanapot sem! Felnémeten ugyanis a földesúr nagy majorságot létesít, hol ju­hászat folyik. A levéltárak mé­lyéről emeljünk most ká né­hány érdekes dokumentumot, mely a jobbágyok saját szavá­val mondja el szomorú sorsu­kat. 1753 márciusában Hegyi Já­nos felnémeti jobbágy elpana­szolja, hogy harminc Esz­tendőtől fogvást való engedel­mes Szó! gállattyában híven kívánván Szolgálni el jártam. Melly szolgálatomban el öre­gedvén, magammal jól tehetet­len vagyok...’’ Kevés kenyér­nek, valót kér, mert az ember­öltőn át való szolgálat alatt nem tudott semmit sem gyűj­teni. 1785-ben „a felnémeti bí­rák és lakosok” előadják, hogy Eszterházy püspök tiszanánai tiszttartója 4 kemence lueszü­ket elvitte, de nem fizetett ér­te. „Mirajti ink pedig a Tekin­tetes Nemes Vármegye ke­mény executiót (végrehajtást) rendelt a portiónak incassatió- ja (behajtása) végett, úgy hogy­ha hetfün restantiánkat egy fillérig le nem fizettyük, mind­nyájunkat a temleczre fog há­nyatni, a szegénységnek pedig sehol bizodalma nincsen, egye­dül csak ezen 4 kemence mé­szért esendő fizetésbe...” Bizony, hiába kérték Eszter- házyt, nem is foglalkozott a kérvényükkel! A felnémeti ha­tárban jó bor termett már a XVX1X. században is — amikor azután rossz volt a püspök egri termése, itt is felvásárol- tatta a szükségletet. Jerney György kasznár 1786. január­jában jelenti Egerbe: „ ...Igaz ugyan, hogy én mindenütt, ahol lehetett, alkuttani, és az árat letörtem, de... az alkutt árat sem gondolnám...” A püspök földesúr így törette le a nehéz verítékkel megtermelt bor árát, hogy azután olcsó pénzen fel­vásárolja saját céljaira. De nem csak eféle eszközökkel nyomorították a felnémeti job­bágyokat. Hullott a verés is, mint a záporeső. Így ír például Erdődyhez Fekete Imre felné­meti, lakos: „... amint is mihelt valamely Szoigállatot úgy vég­be nem vihetek, az mint tecze- nék Tiszt Uraiméknak, mind­gyárt veréssel és vassal fenye­getnek, még az tavai! esztendő­ben való verést is mái napig megérzem, talán holtam nap­jáig is...” 1 Q] O-ben növekedett a ' ^ “ a felnémeti határ, ugyanis Czegléd pusztát végle­gesen elhatárolva, a községhez csatolják. 1828-ban volt Felné­meten 161 ház és 1164 lakos! A XIX. század közepi földrende­zések nem sok eredményt hoz­tak, mert míg 1770-ben volt a községben 63 -jobbágy és 1 zsel­lér, addig 1848-ban 103 job­bágy mellett 72 zsellér tengő­dött a faluban. Nem is fejlődött kellő mér­tékben a falu, hiszen a felné­meti határ 5248 holdja az 1930- as években is így oszlott meg: 2892 holdon gazdálkodott a ré­gi földesúr, az egri érsekség, volt még 629,2 holdnyi terüle­ten 1 középbirtokos. 115-en 5—50 holdon gazdálkodtak, 1113 hold terjedelemben, de a nagy zöm, 431 felnémeti törpe- birtokos kezén csupán 1614 hold állott. Az elmaradt faluban 1936- ban csupán 120-an voltak el­foglalva az Ipari munka terüle­tén és nem több, mint 9 „ta- nonc", azaz ipari tanulót adott a község. |\/| a a helyzet merőben más! És az elkövetkező eszten­dők során maguk a felnémeti­ek is érezni fogják, hogy a tör­ténelmi alapokon nyugvó kap­csolatuk Eger városával, egy teljesebb kibontakozás útján megadja részükre is a várossá válás lehetőségét. Sugár István

Next

/
Thumbnails
Contents