Népújság, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-28 / 24. szám

4 NßPÜJSÄG 1961. január 28., szombat n Népújság elintézte Madarász Áron tiszanánai lakos azzal a panasszal fordult szerkesztőségünkhöz, hogy az eger—kiskörei távolsági vona­lon az autóbuszt nem fűtik, s a hideg beálltával igen sokan fagyoskodnak a hosszú úton. Közbenjárásunkra az egri 32. sz. Autóközlekedési Vállalat a fűtőberendezéshez szükséges izzító gyertyát beszerezte és így az eddigi mulasztást pótolták. — AZ IDÉN Mezőszemerén korszerű napközi otthont épí­tenek. Az építkezésre 119 000 forintot fordítanak.. — EBBEN az évben tovább építik az aszfaltutat a hevesi kórháztól a megyehatárig. Négy kilométeres szakaszon kap korszerű aszfaltburkolatot az úttest. — ma AVATJÁK fel a lő­rinci fiatalok új KlSZ-Jielyi- ségüket, amit a községi ta­nácstól és a termelőszövetke­zettől kaptak, és közös mun­kával csinosítottak ki. A já­rási KíSZ-bizottság bútoro­kat adományozott a fiatalok­nak. — A SZARVASKŐ és Mó- nosbél közötti útszakasz kor­szerűsítésének befejező mun­kálataira 9,5 millió forintot fordítanak ebben az évben. — A MEZÖT ARKÄNYI művelődési otthon színjátszói csütörtökön este kultúrmű­sort mutattak be a Dózsa Tsz zárszámadási ünnepségén. A község mind a hat termelő- szövetkezetének zárszámadá­sán szerepelnek. — A HORTI Búzakalász Ter­melőszövetkezetben oá idén 50 férőhelyes növendékistállót és 120 férőhelyes hizlaldát építe­nek 231 ezer forint költséggel. — A HEVESI és környék­beli termelőszövetkezetek zárszámadási közgyűlésein kultúrműsorral szerepelnek a hevesi Művelődési Ház ének-, népi tánc- és színjátszó-cso­portjai. — KEDD'EN tárgyalta a 14/1958-as kormányrendelet alapján az Egri Járási Tanács a községfejlesztési tervek jó­váhagyására szervezett felül­vizsgáló bizottság a községek által 1961. évre elkészített köz­ségfejlesztési terveket. — 1959-ben 400 vagon vető- magvat termeltek megyénk­ben, tavaly 160 vagon vető- magvat vásároltak fel állami szerveink. A megnövekedett vetőmagterületek termései­nek felvásárlására az idén 50 millió forintot fordítanak felvásárló szerveink, a múlt évi 30 millióval szemben. — GONDOT FORDÍT a KISZÖV a kisipari termelő- szövetkezet kultúrcsoportjának művészeti továbbképzésére. Ez évben a TIT több előadást tart a művészeti csoport tagjainak művészettörténetből, és más kulturális kérdéseket is megvi­tatnak. A szerződések megkö­tését a közeli napokban kezdik meg a TIT-tel. — TOVÁBB FOLYTATJÁK Mezőszemerén a járdaépítést. Az idén 40 ezer forintot fordí­tanak a járdahálózat bővítésé­re. községfejlesztési alapból. ü Népújság szerkesztőségépek új telefonszámai: 12 — 57, 12-75 EGRI VÖRÖS CSILLAG Babette háborúba megy EGRI BRÓDY A rejtjel GYÖNGYÖSI PUSKIN Az elvarázsolt herceg GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Sziklák és emberek HATVANI VÖRÖS CSILLAG Ballada a katonáról HATVANI KOSSUTH Hívatlan látogatók HEVES Megfelelő ember PETERVASARA Borús reggel FÜZESABONY Rovere tábornok Dulszka asszony erkölcse Az egri Gárdonyi Géza Kis Színház új műsora Szeptember óta, akár esik, akár fúj, hétfő kivételével min­dennap indul az egri Gárdonyi Géza Színház Kis Színházának szereplő gárdája, hogy felkeres­se művészetével azokat a köz­ségeket és településeket, ahol valóban „kis színpad” várja őket. Most indult útjára a Kis Színpad új műsora: Zapolszka lengyel írónő 1907 óta világhí­rűvé vált tragikomédiája, a „Dulszka asszony erkölcse”. Az eddigi négy bemutató, s köztük a kedd esti pusztaszikszói elő­adás mérlege — siker. Itt-ott bizalmatlanul fogadták, de az előadás közben ez a bizalmat­lanság feloldódott, s őszintén sajnálhatják, akik odahaza ma- madtak. Miről szól a darab? Meséje egyszerű. Dulszka asszony há­zában „példás családi rend” és „pedáns tisztaság” van. Csak az keseríti a nagyhangú, minden­kin uralkodó mamát, hogy a fia, a család reménysége — Zbysko — ahelyett, hogy ál­lamvizsgáira készülne, állan­dóan éjszakázik, lumpok Anyja majomszeretettel csügg fián, s nem bánja, hogy fia szemet vetett a szép kis új cselédre, Hankára. Egy darabig valóban otthon is tartja a fiút ez a ka­land, de amikor megtudja, hogy Hankának gyereke lesz — megzavarodik. Zbysko nem oyan romlott, mint kispolgár anyja, etért dacból közli a „mamával”, hogy feleségül veszi a cselédet. Dulszkáné, akit csak az érdekel, hogy há­zában botrány ne legyen, hogy a „négy fal és a plafon közül” ne kerüljön ki semmi, segítsé­gül hívja barátnőjét és unoka­húgát, Juliettát,' hozza rendbe ezt a dolgot. A bonyodalmak után Zbysko is meginog, reg­gelre kijózanodva elveszti azt a kevés jó érzést is, amit csak a dac ébresztett benne. És az események elől menekülve, beleegyezik, hogy Hankának pénzt adjanak házasság helyett. Hanka elmegy, s a családban visszaáll a mama uralma, a látszólagos béke és rend. A család külsőségekre törek­vő légkörében nevelkedik a két különböző típusú lány: Hezia és Méla. Na, meg a papa, aki szivart lop és némán tűri Dulszka asszony papucsát. Ezek ők — a Dulszki család. Ezt a mesét elevenítették meg, öntötték élő alakba a Kis Szín­pad szereplői. Olgyai Magda a címszerep­ben jó prózai színésznőnek bi­zonyult. Egész megjelenésén, lármás magatartásán uralko­dik figurájának mottója: „Ez a ház az enyém, és itt minden úgy történik, ahogy én aka­rom”. Anélkül, hogy szöveg szerint egyszer is kimondaná, mindenki érzi a nézőtéren, hogy ebben a lakásban, ebben az otthonban minden csak kül­sőség, a sarokban tanyát vert a piszok, a gyerekek lelkében a romlottság. S ha ezt éreztük — mert éreztük —, akkor az ala­kítása sikerült. Kleszó Imre — Zbysko ne­héz, önmagával vívódó figurá­ja a cinikus, mindenkit gyűlö­lő, mégis tehetetlen kispolgári sarjadék — sikeres alakítás volt. Kiemelkedő teljesítménye a második felvonás csendes beszélgetése kishúgával, Mélá­val. Itt érezte a néző legjobban a benne viaskodó, kitörni aka­ró jót, a megszokott, a vele született rosszal szemben. Dulszki szerepében Füzessy Ottó megérdemelten aratott si­kert. Egyetlen mondatot mond, de mozdulatai, arckifejezései elárulják, hogy ebben a ház­ban ő csak egy báb, akit már az sem zavar, hogy csitri lánya kineveti. Varga Edit igyekezett élet­hűen megformálni az írónő Hezia elképzelését. Kotnyeles, szemtelen vadóc, tele energiá­val, amit nevelés hiányában arra használ, hogy minden tit­kot megtudjon, s minden vá­gya, hogy „lokálnő” legyen. Az első felvonásban kicsit erőlte­tett gyerekeskedése szinte egy csapásra változik meg a máso­dik felvonástól, egészen a da­rab végéig. Beletalált szerep­körébe, s különösen a harma­dik felvonásban igazi Heziát ad. A darab legkiforrottabb ala­kítása Romvári Gizi Mélája. Keresetlen, pózmentes mozdu­lataival, hangjával mértéklete­sen bánik. Neki hisszük el leg­jobban, hogy ebben a család­ban nem szokás a gondolkodás, itt csak „lárma van és sürgés­forgás, mint a malomban”. Juliett alakjában még sok az úri nő, az elgondolás nem elég hiteles, nem érezni a felvilágo­sult, udvaroltató szépasszonyt. De Csornai Irén igyekszik élő­vé formálni ezt a kispolgári tí­pust. Hanka megválasztása — ren­dezői hiba — nem sikerült. Nem falusi parasztlányt, ha­nem inkább cselédsorba süly- lyedt úrilányt ad Losonczki Aranka. Természetétől fogva szép beszédmodora nem képes visszaadni a faluról felkerült, a fiatal úr szeretőjévé lett pa­rasztlány figuráját. Meg kell azonban jegyezni azt, hogy já­tékstílusával mindvégig bizto­sítja, hogy a cselekmény kö­zéppontja az ő tragédiája. Tadrachné szerepében Erőss Irént láttuk. Rövid jelenésével meg tudta mutatni az úri há­zak szennyesét, a szennyes ügyeit ismerő mosónő nálunk ma már nehezen fellelhető, de a század elejének annyira jel­lemző figuráját. Egyetlen túl­zása, amikor bizalmasan mell­bevágja Dulszkinét. Ez fölösle­ges, mert ennyire abban az időben semmilyen körülmé­nyek között sem feledkezett meg magáról egy mosónő: Dallos Szilvia kis epizódsze­repében jól adta vissza a kese­rű; emberséget hiába remélő, megcsalt fiatalasszony alakját. összesített értéke az előadás­nak, a rendezésnek, hogy a helyzetkomikumokat túlzás­mentesen kihasználva, meg­hagyták műfajában. Másik nagy érdeme Kozaróczy József rendezésének és a művészek munkájának, hogy a romlott, áporodott kispolgári légkör le­vegője árad a színpadról. A nézőtér itt-ott fojtott csendje azt jelenti, hogy éreztetni tud­ják — itt tragédia, a kisemmi­zett, kidobott, kifigurázott kis cseléd tragédiája játszódik. S hogy nevetni is lehet, az azért van, mert olyan álszentek és olyan lehetetlenek ezek a szá- zadeleji kispolgárok! Cs. Ádám Éva Egerben este 7 órakor; SZENT JOHANNA (Katona-bérlet) Besenyőtelken este 7 órakor; Dulszka asszony erkölcse KAROLY 1961. JANUAR 28., SZOMBAT: 130 éve, 1831 januárjában halt meg VIRÁG BENEDEK költő és történetíró, az ún. deákos iskola legkiválóbb tagja. Ódákat, epitó- lákat, oktató meséket írt. Jelentő­sek latin, különösen Horatius mű­veinek műfordításai. Mint történet­író kitűnik a Magyar századok cí­mű műve. Munkássága jelentős a korabeli fiatal írók művelése te­rén is. 145 éve, 1816-ban e napon halt meg CHAZAR ANDRÄS jogtudós, aki Vácott megalapította az első magyar siketnéma intézetet. VIRÁG BENEDEK Érdekes találmányok és felfedezések 365 éve, 1596-ban e napon halt meg SIR FRANCIS DRAKE an­gol tengerész, aki 1577—1580-ig először hajózta körül a Földet. Ál­landó küzdelmet folytatott Spanyolország tengeri ereje ellen, mű­ködése Anglia gazdasági megerősödését segítette elő. 120 éve, 1841-ben e napon született SIR HENRY STANLEY an­gol afrikai kutató: 1874—1877-ben Kelet-Nyugat felé, majd 1887-1889- ben ellenirányban átkelt Afrikán. Utazásait Anglia és Belgium afrikai akciója követte. 95 éve, 1866 januárjában született TANGL FERENC dr. orvos, az Országos Állatélettani és Takarmány tani Intézet megalapítója: kompenzációs állatkalorimétert szerkesztett. Filmgyáraink jelentik A HUNNIA FILMSTÚDIÓ­BAN most folynak az előké­szítő munkálatai a PUSKÁK ÉS GALAMBOK című film­nek, amelynek forgatókönyvét Tatai Sándor kalandos, ifjúsági regényéből Vadász Imre írta. A filmet Keleti Márton rende­zi. Ugyancsak előkészületben van az ÍGÉRET FÖLDJE. Hegedűs Zoltán forgatókönyvét Mészá­ros Gyula rendezi. A történet 1945 után Komlón játszódik, hősei: fiatalok. A PANNÓNIA FILMSTÚ­DIÓBAN elkészült két opera­film. A SEVILLAI BORBÉLY (olasz) és a PIQUE DAME (szovjet) magyar szövege. Most folynak a Zola regényét feldolgozó TISZTES ÜRIHÁZ című francia film és a Balzac- regényből készült, A KALAN­DOR című NDK-film szinkron­felvételei. Ugyancsak most feliratozzák a DARVAK DALA című színes szovjet balettfilmet. A BALTI ÉGBOLT, a LÁNYOK TAVA­SZA és a NAPJAINKBAN TÖRTÉNT című szovjet filmek feliratainak szövegezéséhez is hozzákezdtek. Ugyancsak hoz­zákezdtek az ÉLŐ HÖSÖK (ideiglenes cím) című szovjet, a SEILERGASSE 8 (ideiglenes cím) című NDK és a MINDE­NÜTT ÉLNEK EMBEREK (ideiglenes cím) című csehszlo­vák film szintkronszövegének írásához. A stúdióban befejez­ték A KALANDOR című NDK—francia film felvételeit is. A HÉT FILMJEI: Űj. színes csehszlovák vígjátékot mutat­nak be filmszínházaink. Címe: DR. FAUSTOT ELVITTE AZ ÖRDÖG. A vidám történet egy munkába temetkezett orvos és egy fiatal lány különös kaland­jait mondja el. Ugyancsak ezen a héten kerül a közönség elé a SERDÜLŐ LÁNYOM című angol filmdráma, amely a mai fiatalság és a nevelés problé­máit tárgyalja. A bemutatók között szerepel még az ORKÁN című, magyarul beszélő, román film, amely a második világ­háború időszakában játszódik. Ilii 111 I i 81 íl i, 1 > t n I ö 1111III lillllliliilUlllllllllllllHIHlilIHllllUIHIIIlilllliilllllllllllllllllHlllilllllllllHIIIillllllUllllllllllllllllli HOPVlim JÓZSEF -. (24) Benkő az egyetlen ember, aki reményekkel táplálja. Szí­vén viseli sorsát. Derék, meleg­szívű ember ez a Benkő, mit is kezdene nélküle? Hát ilyen em­berek a kommunisták? Akkor jó, hogy az ő pártjuk állt Ma­gyarország kormányrúdjához? Milyen becsületes, milyen ön­zetlen! Bejáratos Kurganovhoz is, gyakran fél éjszakán át vi­táznak, s nyilván tetszés sze­rint részesülhetne különféle előnyökben is. De nem hasz­nálja ki helyzetét, a többi fo­goly közt él, étkezik, s jár ki munkára. Sőt, amikor már mindenki pihen, ő akkor is tal­pal az érdekükben. Negyednapra felkerekedtek a fogolyok. A felvirágozott sze­relvény elindult hazafelé. Har­sány nótaszó hömpölygött, re­ménység és jókedv ragyogott az arcokon, kiengesztelődtek a haragvó emberek, hiszen új élet kezdődik. Hazamegyünk. A határon egy pillanatra minden szív elszorult. A haza tárt karokkal fogadta fiait. És Debrecen! Örömteli szívvel kö­szöntötte őket egy kommunista miniszter. Minden csupa virág és mosoly. S amikor a debre­ceni állomáson elhangzott az „oszolj”, mindenki Benkőt ke­reste. Hát mégis igaz volt min­den szava. Egy kézfogás, egy ölelés, egy hálás pillantás, az­tán rohanvást haza. Örömre-e, bánatra-e, de haza, haza ... Szerencsés János tétován nézte a színes kavargást. Ha Benkő nem fogná a kezét, mit is keresne itt, hová indulna most árván, egyedül? De itt van, együtt kapnak fel a pesti vonatra, s ő követi Benkőt. Mi­lyen furcsa érzés! Ügy szorong barátjáért, mint még soha sen­kiért és semmiért... Minden idegszálával azt kívánta, bái- csak Benkő jó egészségben, együtt találná szeretteit. Nem emlékezett, hogy valaha is így, a torkában dobogott volna a szíve. Benkő még most, kétsé­gei és aggodalmai közepette is törődött véle, bátorította és tartotta benne a lelket. Esteledett már, amikor a szoba-konyhás pesterzsébeti la­kás küszöbére értek. S amikor Benkő felesége és édesanyja karjaiba omlott, Szerencsés szeméből patakzott a könny. Forró érzés járta át a mellét, s úgy érezte, mintha kéreg repedt volna meg a lel­kén. Benkő ott marasztalta. S másnap bevitte a gyárba. Nem tévedett. Haraszti Pál, a derék, köztiszteletben álló, idős mun­kás fogadta őket az igazgatói szobában. Szerencsés megin- dultan látta, mennyire szeretik Benkőt a gyáriak. S amikor Benkő elbeszélte Harasztinak Szerencsés különös történetét, sz igazgató tüstént barátságába fogadta őt. Nyomban alkal­mazták. A gyárat bővítették és Szerencsés — szakképzettség híján — az építkezéshez kapott beosztást. Szerencsés félt, hogy majd örökké az ő históriáját firtat­ják. De érdekes, senki sem ém- lítette neki. Nem tudta, hogy Benkő teremtette meg körülöt­te a tapintat légkörét. Az első keresetet valóban megünnepelték. Benkő egy ta­karos kis albérletet szerzett neki. — Tudod mit? — mondta ne­ki néhány nap múltán Benkő. — Csináltass egy fényképet magadról, és én betetetem az újságba. Hátha felismernek és jelentkezik valaki a családból. Szerencsés boldogan egyezett bele. Benkő be is váltotta ígé­retét. A fényképes felhívás megjelent egy nagy pesti újság hirdetményei között. Ki tud róla? — ezt a címet viselte. Mindketten szívszorongva várták, ki jelentkezik, ki isme­ri fel Szerencsést? De hetek múltak el, senki sem jelentke­zett. Benkő már maga is re­ménytelennek találta a kuta­tásnak ezt a módját, de hogy barátjába lelket öntsön, még kétszer megjelentette a fény­képes felhívást. Ám hasztalan, mert Szerencsésnek ezúttal sem akadt ismerője. ★ Borsiczky Albert fáradtan nyitott be a gépkocsitelep bü­féjébe. Kezefején és két kar­ján éktelen foltokban feketél- lett az olajos maszat. Ellenzős sapkája a fejebúbján fitye­gett. Kockás inge kilógott nad­rágjából. — Szevasz, Bercikém! — rik­kantott Gyömrői, a tagbasza­kadt, mackótermetű sofőr, amint megpillantotta Borsicz- kyt. — A legjobbkor, apuskám. Gyere, lökjünk be egy nagy- fröccsöt. Borsiczky kedvetlenül tele­pedett az asztalhoz. Gulyás fé­lig tréfás, félig esdeklő képet vágott és Borsiczky elé tartotta lapátnyi tenyerét: — Nyolc hatvan, Bercikém, ma egy vasam sincs. Borsiczky a kezébe nyomott egy tízest Gyömrői ábrázata felderült. Lomhán elcammo­gott a pulthoz és kihozta a két fröccsöt. A visszajáró pénzt is a zsebébe csúsztatta. Borsiczky sohasem neheztelt ezért a po- tyalesésért. Mindig felülkere­kedett benne az egykori úr és gálánsán fizetett. Borsiczky Albert Csókavár elfoglalásának napján már hiá­ba rohant a pánikszerűen me­nekülő Baltazár-ezred után. A szomszéd falunál beleütközött a Csókavárt bekerítő szovjet zászlóaljak gyűrűjébe. Perlaky zászlóssal és a sofőrrel együtt tüstént megadta magát. A szov­jet parancsnokságon kihallgat­ták őket. Egybehangzóan val­lottak. Elszánt antifasiszták­nak adták ki magukat, össze­beszélés szerint a két tiszt azt állította, hogy amikor a nyila­sok átvették a hatalmat, s az ezred tisztikara felesküdött Szálasira, ők ketten megta­gadták az eskütételt. A nyila­sok előbb megpróbálták őket megpuhítani, de látva, hogy hajthatatlanok, halálra szánták őket. Alig tudtak menedéket találni előlük. A kiürítés nap­ján aztán ők, a hős antifasisz­ták, szereztek egy elhagyott gépkocsit és így találkoztak most felszabadítóikkal, akik­nek, ím. életüket köszönhetik. A Baltazár-ez­redről pontos adatokat szol­gáltattak a szovjet pa­rancsnokság­nak. A lét­számra, a fegy­verzetre és a személyi állo­mányra vonala kozó összes adataik meg­egyeztek a szovjet felde­rítés értesülé­seivel, így az­tán antifasisz­ta meséjüknek is többé-ke- vésbé hitelt adtak. Annyit mindenesetre elért a két jó­madár, hogy hátraszállítá- sukig csak fe­lületesen őriz­ték őket. Ezért a legelső alka­lommal sikerült kereket olda­niuk. Borsiczky pénzén a követke­ző faluban két öltözet civilru­hát szereztek, és Kőszeg alatt búcsút mondtak egymásnak. Külön ösvényeken indultak neki az ismeretlen jövendőnek. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents